Az épületek hıtechnikai tanúsítása

Az épületek hıtechnikai tanúsítása Ismeretes: a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rögzítette az épületek energia tanúsításának feltételrendszerét. Ebben a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Mérnöki Kamarának jelentıs feladatai vannak. A következıkben ezeket foglaljuk össze. I. rész Megjelent a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról. A rendeletbıl kiemelhetı: 1. (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban elıírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzıinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterülető épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetéső épületre; e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (mőemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévı épületre; f) a mezıgazdasági rendeltetéső épületre; g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belsı hınyereség a rendeltetésszerő használat idıtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m 3, vagy a főtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki; h) a mőhely rendeltetéső épületre; i) a levegıvel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. (3) Az épület energetikai jellemzıit e rendelet elıírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévı épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történı tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 3. (1) Az 1. (3) bekezdés a) pontja esetében az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követıen indult eljárásban kiadott, jogerıs és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tanúsítvány elkészíttetésérıl az építtetı gondoskodik legkésıbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig). 9. (1) E rendelet szerinti tanúsítási tevékenységet a településtervezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.), illetve az építési mőszaki ellenıri, valamint a felelıs mőszaki vezetıi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) elıírásainak megfelelı felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkezı szakmagyakorló (a továbbiakban: tanúsító) végezheti, ha a Jr., illetve az Émer. elıírásai szerint teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. E szabály alól felmentés nem adható. 1

II. rész A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a településtervezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság szabályairól szóló, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint megkezdi az épületenergetikai szakértıi jogosultságok kiadását. A jogosultság kiadásának feltételei: Mérnöki vagy építész kamarai tagság, szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat (1. sz. mellékletben) és a jogosultsági vizsga letétele (Elıírások: a 2. sz. mellékletben, a jogosultsági vizsga témakörei: a 3. sz. mellékletben). A jogosultságot külön őrlapon szükséges kérni (4. sz. mellékletben). A jogosultsági vizsgára folyamatosan lehet jelentkezni a Területileg illetékes Kamaránál, jogosultság kérı őrlap kitöltésével és a benyújtandó dokumentumokkal. A vizsga idıpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesítést küldünk. A jogosultsági vizsgadíjat, a vizsga napjáig kell befizetni. A vizsgadíjat a Magyar Mérnöki Kamarának a 10102086 68905702 00000007 számlaszámra kell átutalással (nevet és számlázási címet szíveskedjenek feltőntetni!) vagy csekken befizetni. A jogosultsági vizsgadíj összege, akinek nem volt még jogosultsági vizsgája. 33 000,- Ft. Akinek volt már jogosultsági vizsgája azoknak, mivel csak a vizsga különös részébıl kell vizsgát tenni: 23 000,- Ft. A jogosultsági vizsga helyszínei: Magyar Építész Kamaránál: Budapesten, Magyar Mérnöki Kamaránál: Budapesten és - megfelelı számú jelentkezı esetén - a megyeszékhelyeken. A jogosultság lehet teljes körő (ENt-Sz) és korlátozott (ENt-Szk). Teljeskörő szakértıi jogosultság annak adható, akinek jelenleg más építésügyi szakértıi jogosultság is adható lenne, így szükséges a szakirányú egyetemi végzettségének megszerzését követıen 8 év szakmai gyakorlat. Korlátozott szakértıi jogosultsághoz elegendı a szakirányú fıiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzését követıen megszerzett 1 év szakirányú szakmai gyakorlat. Mindkét jogosultsággal a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben elıírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzıinek tanúsítását lehet végezni. A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. szerinti szakértések végzése csak teljeskörő (nem korlátozott) jogosultsággal végezhetı. A jogosultsági vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll. Az írásbeli vizsgarészen 70 % vagy feletti eredmény esetén a szóbeli vizsgarész alól a jelentkezı felmentést kap. Aki viszont az írásbeli vizsgarészen nem ér el legalább 50 %-os eredményt, az csak ismételt sikeres írásbeli vizsga letétele után ismételt vizsgajelentkezés után tudja a vizsgát teljesíteni. A jogosultság a hıtechnikai tanúsítás elvégzésére teljeskörő. Szükséges a jogszabálynak megfelelı szakirányú felsıfokú végzettségnek megszerzését követıen 1 év szakmai gyakorlat. A szakértıi jogosultsággal minden épület energetikai tanúsítása végezhetı. További kérdések felmerülése esetén a szakmai kamarák adnak felvilágosítást, a címek és elérhetıségek az interneten megtalálhatóak: Magyar Építész Kamara és területi építész kamarák: www.mek.hu Magyar Mérnöki Kamara és területi mérnöki kamarák: www.mmk.hu Szakmai kérdések felmerülése esetén a Magyar Mérnöki Kamaránál felvilágosítást ad: Dr. Bánhidi László (06-20 - 436-9006) és dr. Ronkay Ferenc (06-1 - 455-88-60). Vizsgaszervezés: Balogh Krisztina (06/1-455-7080) 2

1. sz. melléklet Mérnöki vagy építész kamarai tagság, a szakirányú végzettség és a szakmai gyakorlat Az 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, azt írja elı az 1. (1) bekezdésben Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos építésügyi mőszaki szakértıi, tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (4) és (5) bekezdésben és az 52/A. -ban foglaltak kivételével - csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény 2 (3) bekezdés szerint több más feltétel mellett A kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelı szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy fıiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékőnek elismert diploma. 26. (1) elıírja: A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell elıterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakóhelye van. Jelen esetre a mérnöki kamarák szakirányú végzettségnek tekintik a következı egyetemi vagy fıiskolai végzettségeket: építészmérnöki, bánya- és geotechnikai, energetikai, építımérnöki, földmérı és térinformatikai mérnöki, gépészmérnöki, kohómérnöki, környezetmérnöki, közlekedésmérnöki, olaj- és gázmérnöki, településmérnöki, villamosmérnöki, valamint az egyéb - az itt felsorolt szakoktól eltérı megnevezéső - végzettségi szakok, amelyek a szakirányúság követelményeit kielégítik. A szakirányú végzettségrıl a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet melynek címe: a településtervezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság szabályairól, megállapítja: 3. (2) A településtervezési, az építészeti-mőszaki tervezési és az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság megállapítása során - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - szakirányú a) a legalább 5 éves akkreditált tantervő egyetemi szintő, illetve mesterfokozatú, b) a legalább 4 éves akkreditált tantervő egyetemi szintő alapképzés, illetve fıiskolai szintő, valamint c) a legalább 3 éves akkreditált tantervő egyetemi szintő alapképzés, illetve fıiskolai szintő oklevéllel - esetenként az oklevél mellékletével, illetve leckekönyvvel - tanúsított végzettség, amelynek képzési célja, illetve az oklevél szintje szerinti kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, illetve ezzel egyenértékő végzettség tekinthetı szakirányúnak: a) az építésügyi mőszaki szakértıi a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint településtervezési szakági, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tartószerkezeti tervezési jogosultság megállapítása, valamint (6) A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti végzettség az építésügyi-mőszaki szakértıi jogosultság, valamint vezetı tervezıi cím megállapításánál akkor szakirányú, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintő képzés. (7) Az építésügyi igazgatási és a korlátozott tevékenységi körő épületenergetikai szakterületi építésügyi mőszaki szakértı a (2) bekezdés szerinti végzettségő. (8) Ha a végzettséget igazoló oklevélbıl a szakirány, illetve annak a (2) bekezdés szerinti - a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó - szintje nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányáról a (9) bekezdésben meghatározott, az országos szakmai kamara által mőködtetett bizottság jogosult szakértıként véleményt 3

nyilvánítani a névjegyzékbe történı bejegyzési eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezıen figyelembe vesz. 4

4. (1) Szakmai gyakorlati idıként a szakirányú felsıfokú végzettség megszerzését követıen, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelı a) településtervezıi, b) építészeti mőszaki tervezési és ahhoz esetenként kapcsolódó, c) felsıoktatási intézményben építészeti-mőszaki szaktárgy-oktatói, d) felsıoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, e) építésügyi-mőszaki szakértıi, f) építési mőszaki ellenıri, g) felelıs mőszaki vezetıi, h) beruházás lebonyolítói, i) építésügyi igazgatási, j) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, k) tájvédelmi igazgatási tevékenység folytatásának idıtartamát, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Szakmai gyakorlati idıként figyelembe vehetı továbbá a szakirányú akkreditált a) kiegészítı képzés - a 3. (3) bekezdésének b) pontja és a 19. (3) bekezdésének b) pontjában említett képzés kivételével -, b) posztgraduális képzés, c) a szakmai kamara által elismert mesterképzés (mesteriskola stb.) elvégzésének idıtartama is. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idı c) az építészeti-mőszaki és településtervezési vezetı tervezıi címhez, és az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság megállapításához ca) a 3. (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség esetén 8 év; cb) a 3. (2) bekezdésének b)-c) pontjai szerinti végzettség esetén 10 év; d) 1 év, a 3. szerinti végzettségő korlátozott tevékenységi körő épületenergetikai szakterületi építésügyi mőszaki szakértı esetén. (8) Az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság megállapításánál a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott gyakorlati idı szakmai tartalma - a (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az (1) bekezdésben felsorolt, a kérelmezett szakterületnek megfelelı tevékenységekkel, illetve ezek egyikével igazolható. 5

2. sz. melléklet Jogosultsági vizsga letételére vonatkozó elıírások A településtervezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint: (1) A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minıségügyi szakmai ismeretek, továbbá építésügyi mőszaki szakértık esetében építésügyi mőszaki szakértıi szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési mőszaki ellenıri, valamint a felelıs mőszaki vezetıi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le. (2) A jogosultági vizsga általános és különös részbıl áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. (7) A jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, amelybıl a vizsga általános részének díja 10 000 Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhetı. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. (8) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történı jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervezı országos szakmai kamara részére. A jogosultsági vizsga díjáról a szervezı országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. 6. (1) A területi mérnöki kamarák - a (2) bekezdésben és a 8. -ban foglalt kiegészítéssel - a külön jogszabály szerinti b) építészmérnöki, c) bánya- és geotechnikai, h) energetikai, i) építımérnöki, m) földmérı és térinformatikai mérnöki, n) gépészmérnöki, o) kohómérnöki, p) környezetmérnöki, q) közlekedésmérnöki, u) olaj- és gázmérnöki, w) településmérnöki, x) villamosmérnöki, szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezık szakmagyakorlási jogosultságának megállapítására, illetve névjegyzéki bejegyzésére rendelkeznek hatáskörrel az 1. melléklet I. részében felsorolt építészeti-mőszaki tervezési, a 2. melléklet II. részében felsorolt településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet I. részében felsorolt építésügyi mőszaki szakértıi szakterületeken. (2) A szakmagyakorlási jogosultságot megállapító szakmai kamara az (1) bekezdésben felsorolt szakok szerinti névjegyzéki besoroláson belül az oktatási rendszer szakirányainak, valamint a szakmai gyakorlat tényleges tartalmának megfelelı szakterületet is megállapíthat. 7. A területi építész kamarák - a 8. -ban foglalt kiegészítéssel - a külön jogszabály szerinti a) építészmérnöki, b) belsıépítészeti, c) táj- és kertépítészmérnöki, d) táj építészmérnöki, e) településmérnöki szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezık szakmagyakorlási jogosultságának megállapítására, illetve névjegyzéki bejegyzésére rendelkeznek hatáskörrel az 1. melléklet II. részében felsorolt építészeti-mőszaki tervezési, valamint a 2. mellékletben felsorolt településtervezési, településtervezési szakági és a 3. melléklet II. részében felsorolt építésügyi mőszaki szakértıi szakterületeken. 8. A 6-7. -ban felsorolt szakok kiegészülhetnek azokkal az egyéb - az itt felsorolt szakoktól eltérı megnevezéső - végzettségi szakokkal, amelyek a 3. (2) bekezdése szerinti szakirányúság követelményeit kielégítik. 6

I. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi mőszaki szakértıi szakterületek 1.6. épületenergetika. II. Az építész kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi mőszaki szakértıi szakterületek 1.8. épületenergetika; 4. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez A jogosultsági vizsga követelményrendszere A jogosultsági követelmények két fırészbıl állnak: általános és különös követelmények. Az általános rész a településtervezıi, az építésügyi mőszaki szakértıi, a településrendezési szakértıi és a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-mőszaki tervezıi tevékenységet végzık (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza. A különös rész külön-külön tartalmazza az építészeti-mőszaki tervezıre, a településtervezıre az építésügyi mőszaki szakértıre, a településrendezési szakértıre vonatkozó speciális ismereteket. Különös követelmények 3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei 3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje: a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát, b) a belsı környezet kritériumait (hıkomfort, belsı levegı minıség és légcsere, páratartalom, világítás), c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit, d) az épületgépészeti (főtési, szellızési, használati melegvíz-ellátási, hőtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerősítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereibıl származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok, e) az épületek energetikai minısége tanúsítási rendszerét (módszerét), f) a meglévı épülethatároló szerkezetek hıtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását, g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hıveszteség-tényezı meghatározását, h) az energetikai minıség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait, i) a tanúsítás dokumentálását. Kapcsolódó jogszabályok: A vizsgázótól számon kérhetı követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelıen. Figyelembe kell venni: 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendeletet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról (Kivonatosan mellékelve). E rendelet o 1. (1) bek. c), d), f) és g) pontja szerinti, az építésügyi hatósághoz benyújtott szakértıi vélemények (szakvélemények), nyilatkozatok egy példányát a használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerıssé, ill. végrehajthatóvá válását követı 30 napon belül az elsıfokú építésügyi hatóság, o az 1. (1) bek. d) és g) pontja szerinti, az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentumok és szakértıi vélemények (szakvélemények) egy példányát annak elkészültét követı 30 napon belül a szakértıi, ill. a szakvéleményt készítı szervezet, o a (2) bek. szerint köteles a Dokumentációs Központ (VÁTI) részére ingyenesen átadni, ill. megküldeni. 7

3. sz. melléklet A jogosultsági vizsga témakörei Az Épületenergetikai szakértı -i jogosultsági vizsga különös követelményei A 104/2006. Korm. rendelet szerint az Épületenergetikai szakértı ismerje: a.) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát 1. A három szintő épületenergetikai szabályozás követelmény-típusai, a követelmények egymáshoz való viszonya. 2. Milyen épületekre nem terjed ki az összesített épületenergetikai jellemzı meghatározásának követelménye? 3. Mely típusú épületekre terjed ki, illetve melyekre nem a 176/2008. Korm. rendelet alkalmazási köre? 4. Milyen esetekben kell elkészíteni az energetikai tanúsítvány? Mennyi ideig érvényes egy tanúsítvány? Mit kell tenni, ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a követelményérték megváltozik? 6. Ki végezheti a tanúsítást? 7. Ki tanúsíthatja a honvédelmi, katonai és a nemzetbiztonsági célú épületeket? 8. Hogy történik a tanúsítványok tárolása? 9. 10. 11. A MMK, illetve a MÉK épületenergetikai szakértıje végezhet-e tanúsítást az EU országaiban? Más országban szerzett tanúsítási engedéllyel lehet-e Magyarországon tanúsítást végezni? A számításon alapuló tanúsítás hogyan veszi figyelembe az épületben tartózkodók szokásait, igényeit? b.) a belsı környezet kritériumait (hıkomfort, belsı levegı minısége és légcsere, páratartalom, világítás) 1. Mi a kapcsolat az épületenergetikai direktíva célkitőzése és a belsı környezet kritériuma között? 2. Mit jelent az, hogy az épületgépészeti rendszereket kategóriákba sorolják (MSZ CR 1752)? 3. Melyek a belsı környezet jellemzı paraméterei? (MSZ CR 1752) 4. Mi az operatív hımérséklet? Adja meg egy B kategóriás irodaépület belsı környezeti paramétereit 30 % pontossággal! (hımérséklet télen és nyáron, légcsere, max légsebesség télen és nyáron, hang- nyomásszint, megvilágítás) 6. Mit ért a belsı levegı minısége alatt, mi a szennyezıanyag forráserısségének és az érzékelhetı levegı minıségének a mértékegysége? 7. Mi a szennyezıanyag forrásának definíciója és mértékegysége? 8. Mi az érzékelhetı levegıminıség definíciója és mértékegysége? 9. Hogyan befolyásolja a levegı páratartalma közérzetünket? 10. A direkt sugárzási nyereségnek milyen energetikai jellemzık meghatározásában van szerepe? 8

c.) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit 1. Mit jelent a primer energia fogalma? (Értelmezés, 4 energiahordozóra vonatkozó érték) 2. Milyen elv alapján kell meghatározni a vizsgált/tervezett épület funkcióját? 3. Milyen sugárzási nyereségek vannak, melyiket hogyan lehet a két számítási mód esetén figyelembe venni? 4. Miben különbözik a főtés primer energia tartalmának egyszerősített és részletes módszerrel történı számítása? Hogyan történik az épület nyári túlmelegedésének számítása, mi a teendı, ha a rendeletben elıírt követelményt túllépi a számított érték? Mi a rétegtervi hıátbocsátási tényezı? (Értelmezés, mértékegység, legalább 4 épülethatároló szerkezet követelményértéke) 6. Hogyan vesszük figyelembe a vonalmenti ( hıhíd ) veszteségeket az egyszerősített számítás során? (Összefüggés, korrekciós tényezı értelmezése). Mely 7. határolószerkezetek hıveszteségét számítjuk vonalmenti hıátbocsátási tényezık alapján (felsorolás)? Mi az összesített energetikai jellemzı mértékegysége? Milyen tényezıket veszünk figyelembe a jellemzı 8. számításánál? d) az épületgépészeti (főtési, szellızési, használati melegvíz-ellátási, hőtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerősítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereibıl származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok 1. 2. 3. 4. Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha egy társasházban lakásonként önálló gépészeti rendszerek vannak (jellemzı rendszer alapterület fogalma).? Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha egy épületben több különbözı tulajdonságú főtési rendszer üzemel? Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha főtési rendszer több különbözı energiaforrásról üzemel (hıtermelı által lefedett energiaarány)? A nettó főtési energiaigény számításának részletes számításánál hogyan történik a főtési hıfokhíd és a főtési idény hosszának korrekciója (egyensúlyi hımérsékletkülönbség)? Mit értünk a teljesítmény és a hıigény illesztésének pontatlanságából adódó veszteség alatt a főtési rendszer primer energiaigény számításánál? 6. Hogyan végzi el a főtési rendszer azonosítását? (főtési rendszer típusa, jellemzıi) 7. Mit jelent a főtési rendszer beszabályozása? 8. Milyen HMV elıállítási módokat ismer? Hogyan végzi ezek azonosítását? 9. Melyek a hőtési rendszer fı elemei? 10. Milyen elvárások vannak egy mesterséges világítással kapcsolatban (EN 12 464)? 9

e) az épületek energetikai minısége tanúsítási rendszerét (módszerét), 1. Ismertesse a 176/2008 Korm. rendelet alkalmazási körét! 2. Ismertesse, hogy a 176/2008 Korm. rendelet milyen tanúsítási lehetıségeket definiál! 3. Ismertesse, mikor, milyen tartalommal kell energia-megtakarítási javaslatokat tenni a tanúsítás során! 4. Ismertesse a tanúsítást végzı szakértık jogosultsági követelményrendszerét! Ismertesse a 176/2008 Korm. rendelet szerint elszámolható tanúsítási díj kiszámítási módszerét! Ismertesse a tanúsítás elvét, ha az épület rendeltetése egyéb besorolású, és ezért nincs a 6. rendeletben meghatározott követelményérték az összesített energetikai jellemzıre (referencia épület, standard gépészet felvételének szabályai)! 8. Miben különbözik egy lakóépület és egy irodaépület tanúsítási folyamata? 9. Mi a különbség a tanúsítás és az auditálás között? 10. Hogyan lehet figyelembe venni a tanúsítási folyamatnál, ha korábban elkészült a kazánok felülvizsgálata? 11. Hogyan lehet figyelembe venni a tanúsítási folyamatnál, ha korábban elkészült a légtechnikai rendszer felülvizsgálata? f) a meglévı épülethatároló szerkezetek hıtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását, 1. 2. 3. 4. Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévı épületek homlokzati falainak hıtechnikai minıségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévı épületek lapostetıinek hıtechnikai minıségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévı épületek beépített tetıtereit határoló szerkezeteinek hıtechnikai minıségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen mőszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg meglévı homlokzati falak utólagos hıszigetelésének módját, mértékét és a beépíthetı anyagok fajtáit? Milyen mőszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg meglévı lapostetık utólagos hıszigetelésének módját, mértékét és a beépíthetı anyagok fajtáit? g) az épületre vonatkozóan a légcsere-szám becslését, a fajlagos hıveszteség-tényezı meghatározását, 1. Hogyan alakul ki a természetes szellızés? 2. Mi a légcsere-szám? 3. Milyen légtömörségi fokozatokat ismer? 4. Milyen kapcsolat van a légcsere-szám és az épület légtömörsége között? Mi a fajlagos hıveszteségtényezı? (Értelmezés, összefüggés, az összefüggés elemei, mértékegység) 6. Hogyan kell megállapítani a fajlagos hıveszteségtényezı és az összesített energetika jellemzı követelményértékét egy épületrész tanúsítása során (A/V viszony)? 10

h) az energetikai minıség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait, 1. Mi alapján történik az épület energetikai osztályba sorolása? 2. Ismertesse a 176/2008. Korm. rendelet alapján az energetikai minısítési osztályokat! 3. Milyen épülettípusokra határoz meg energetikai minıség szerinti osztályokat a 176/2008. Korm. rendelet? 4. Miért százalék alapján történik az osztályba sorolás? Lehet-e egy épületen belül különbözı osztály sorolható lakás? Indokolja! i) a tanúsítás dokumentálását 1. Milyen dokumentumok szükségesek új épületek egyszerősített, számításon alapuló tanúsításához? 2. Milyen dokumentumok szükségesek új épületek normál, számításon alapuló tanúsításához? 3. Ismertesse, milyen dokumentumokat kell elkészíteni épületek energetikai tanúsításához! Ezen dokumentumokat hogyan lehet elkészíteni? 4. Ismertesse az épületek energetikai tanúsítása során készítendı dokumentumok felépítését! Ismertesse az épületek energetikai tanúsítása során készített dokumentumokra vonatkozó közlési, iratkezelési kötelezettségeket! Számítási feladat: 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. Ellenırizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkezı lakóépület megfelel-e a fajlagos hıveszteségtényezı követelményének! (egyszerősített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Ellenırizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkezı lakóépület megfelel-e a fajlagos hıveszteségtényezı követelményének! (egyszerősített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Ellenırizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkezı lakóépület megfelel-e a fajlagos hıveszteségtényezı követelményének! (egyszerősített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Számítsa ki az alábbi rétegrendő falszerkezet hıátbocsájtási tényezıjét! Alkalmazza a szabványban elıírt korrekciós értékeket a hıvezetési tényezıknél. Vegye figyelembe a szerkezetben megadott hıhidak hatását. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkezı épület nettó főtési energiaigényét! Határozza meg az alábbi adatok mellett a számításban figyelembe veendı főtési hıfokhíd értékét és a főtési idény hosszát! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkezı épületnél a főtési rendszer fajlagos energiaigényét! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkezı épületnél a HMV rendszer fajlagos energiaigényét! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkezı épületnél a légtechnikai rendszer fajlagos energiaigényét! 11 Adatok vizsgánként eltérıek

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: 1. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi jogosultság szabályairól 2. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 3. 244/2006. (XII. ) Korm. rendelet az építési mőszaki ellenıri, valamint a felelıs mőszaki vezetıi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 4. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról MSZ CR 1752 szabvány 6. Dr. Zöld A és szerzıtársai: Az új épületenergetikai szabályozás. BAUSOFT 2006 (használható a vizsgán!) 7. Bánhidi L. Kajtár L.: Komfortelmélet. Tankönyvkiadó 2002. 12