Hatályos: 2015. január 1-jétől Adózási tájékoztató Jelen adózási tájékoztató összefoglalja az élet-, baleset-, és betegségbiztosításokra, valamint a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó hatályos adózási szabályokat. Ezen tájékoztató ismerete nem mentesíti a biztosítási jogviszony szereplőit az alól, hogy az adótörvények mindenkori hatályos rendelkezéseiről a tőlük elvárható módon maguk is tájékozódjanak. Adómentes biztosítási díjak a magánszemélyek által fizetett biztosítások díja ((tekintettel arra, hogy magánszemély az adózott jövedelméből fizeti) (más magánszemély által fizetett díj: SZJA tv. 1 sz. melléklet 7.2 alpont)), a díjat fizető kártérítési felelősségébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély a díjat fizető tevékenységét szolgáló feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díja (SZJA tv. 4. (2a) (b) bekezdés), a más személy (jellemzően kifizető, munkáltató) által a biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 %-át meg nem haladóan fizetett kockázati biztosítások díja. ((SZJA tv. 1. sz. melléklet 6.3. pontja szerint) (Csoportos biztosítás esetén havonta az egy főre jutó díj, viszont 2014-től az azonos szolgáltatási tartalomra (színvonalra) jogosult csoportonként pl. ha a fizikai munkások és a menedzsment eltérő szolgáltatásra jogosult - kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat.)) A díjfizetés gyakoriságától függetlenül a fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani a minimálbér 30%-ához. kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. (ld. kamatjövedelem meghatározása (3a) bekezdés) A jelenlegi gyakorlat szerint adójogi szempontból nem minősül kockázati biztosításnak a Munkáltató által a Munkavállaló javára kötött határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, azonban az SZJA tv. 1. sz. melléklet 6.9. pontja szerint adómentes az ilyen biztosítás rendszeres díja. (Amit legalább évente egyszer meg kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.) Adómentes biztosítási kifizetések az SZJA. tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a Biztosító által fizetett haláleseti szolgáltatás (6.6. c) pont), valamint a nyugdíjbiztosítási és járadékbiztosítási szerződés esetében nyújtott szolgáltatás, kivéve az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta. a baleseti és a betegségi szolgáltatás (6.7. pont), ha a Biztosítói szolgáltatás nem jövedelempótló. Nem minősül baleset és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak: o az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki (pl. egészségügyi szolgáltatás megtérítése), o a költségtérítést és jövedelmet is tartalmazó járadékból (annak egyösszegű megváltása esetén) a költségtérítő rész, valamint o a baleset és betegségbiztosítás alapján járó jövedelempótló szolgáltatás összegéből a napi 15 000 Ft-ot meg nem haladó rész, feltéve, hogy a biztosítási díj, vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes volt. Adóköteles díjú biztosítások a kockázati biztosítás érvényben levő meghatározása alapján nem minősül kockázati biztosításnak, - így nem adómentes - az a biztosítási szerződés, amely a befizetett díj és hozam összegén felüli Biztosítói teljesítésre nem jogosít, akkor sem, ha a teljesítést konkrét biztosítási esemény váltotta ki. nem minősül adómentesnek az a kockázati biztosításra fizetett díj, amely díjvisszatérítésre (engedményre) jogosít, de annak jogosultja nem a szerződő, hanem más magánszemély (jellemzően kifizető, munkáltató által kötött szerződéseknél). Ezen biztosítási szerződések esetében a biztosítás kifizető által fizetett díja kifizetői adóteher mellett, egyes meghatározott juttatásként adóköteles. egyes meghatározott juttatásnak minősül 2013. január 1-től a munkáltató által a munkavállaló javára kötött határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás nem rendszeres díja.
egyes meghatározott juttatásnak minősül az SZJA. tv. 70. (1) c. pontja szerint a több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás) ha a szerződés nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás stb. alapján határozza meg a biztosítottak körét. A kifizető adóterhe az egyes meghatározott juttatások után: Alapja a jövedelem (fizetett biztosítási díj) 1,19-szerese és o az adó mértéke 16%, o az EHO fizetési kötelezettség 27 %. (az EHO tv. 3. (1) ba) pontja szerint) o Adóköteles biztosítási kifizetések (egyéb jövedelem) az SZJA tv. 1. sz. melléklet 6.6. b) és a 6.7. c) pontjának figyelembevételével a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás esetén a napi 15.000 forintot meghaladó rész a magánszemély adóköteles, egyéb jövedelme, továbbá az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta (6.6. d) pont). ha a magánszemély szerződőként olyan határozatlan idejű, teljes életre szóló életbiztosítást vásárol vissza, amely kockázati életbiztosításnak nem minősül, valamint díját korábban szerződőként részben vagy egészben az Art. szerint kifizetőnek minősülő adóalany (pl. munkáltató) fizette és a kifizető által fizetett díj részben vagy egészben adómentes volt, egyéb jövedelme keletkezik. (SZJA tv. 28. (2)) (A szerződőváltás és a tartammódosítás önmagában még nem minősül adóztatási pontnak, a törvény 2014-től csak a biztosításból való pénzkivonást adóztatja.) Egyéb jövedelem esetén a magánszemélyt terhelő adó: Ebben az esetben a Biztosító teljesítéséből a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj és az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó kifizetés minősül egyéb - összevonandó - jövedelemnek, és ezért 16 % -os személyi jövedelemadó terheli. Az EHO törvény 3. (1). bekezdése alapján az így megszerzett jövedelem után 27% egészségügyi-hozzájárulási adókötelezettség terheli a magánszemélyt. Az EHO törvény 11. (11). bekezdése alapján a Biztosító nem minősül kifizetőnek, ezért az egészségügyi hozzájárulás összegét nem vonja le a kifizetendő összegből, annak bevallása és megfizetése a jövedelmet szerző magánszemély kötelezettsége. A hatályos rendelkezések szerint, ha a magánszemély köteles a 27 %-os EHO megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78 %-át kell jövedelemként figyelembe venni, azaz adóalapnak tekinteni. (SZJA tv. 29. ) (Az EHO tv. 3. (7). szerint a szerződés megkötésétől, de legkorábban 2013.01.01-től számított 10. év letelte után az EHO mértéke 14%. Ebben az esetben azonban már nem alkalmazható a 78 %-os adólapra vonatkozó szabály.) A levont személyi jövedelemadó előlegről a Biztosító igazolást ad a magánszemélynek, és adatot szolgáltat az adóhatóság számára. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen kell szerepeltetnie az adóbevallásában. Adóköteles biztosítási kifizetések (kamatjövedelem - SZJA tv. 65. ): A biztosításból személyi jövedelemadó (kamatadó), illetve egészségügyi hozzájárulás (EHO) köteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a kifizetésről megállapítható, hogy nem adómentes és nem egyéb jövedelem, vagy nem más adóköteles jövedelem. Kamatjövedelem életbiztosítás lejárati szolgáltatásából, továbbá élet- vagy nyugdíjbiztosítás visszavásárlásából, részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelem adózása Amennyiben a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett, adókötelesnek minősülő díjak együttes összegét a Biztosítói kifizetés meghaladja, ez utóbbi pozitív különbözet kamatjövedelemnek minősül. 2013-tól a befizetett díjakat csökkenteni kell a kockázati díjrésszel. Részleges visszavásárlás esetén a befizetett díjrész meghatározása arányosítással történik ((Biztosítói teljesítés összege/a szerződés megszűnése esetén járó Biztosítói teljesítés összege) *(kockázati díjrészekkel csökkentett befizetett díjak)). Ha a kockázati díjrész az adott terméknél nem különíthető el, akkor a kamatjövedelem számításánál a rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetén a díj 10 %-át, egyszeri díjas biztosítási szerződés esetén a díj 1 %-át kell figyelmen kívül hagyni.
A kamatadó mértéke 16%, amelyet a Biztosító a kifizetés időpontjában levon, és megfizet az adóhatóságnak. A 2013. évi CXXIII. törvény (Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvény) értelmében, a 2013. július 31. után megszerzett kamatjövedelmet 6%-os EHO is terheli, melyet a Biztosító annak kifizetésekor, a kamatadóhoz hasonlóan levon, és megfizet az adóhatóságnak. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1. előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, az EHO a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani. Kamatjövedelem és EHO kedvezmények: A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettségek és egészségügyi hozzájárulás összege), 50 százalékkal csökkenthető: egyszeri díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződéskötést követő 3. év után, de az 5. év előtt történik, rendszeres díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződéskötést követő 6. év után, de a 10. év előtt történik. 100 százalékkal csökkenthető (így nem adóköteles és nem EHO köteles): egyszeri díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződéskötést követő 5. év után történik, rendszeres díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződéskötést követő 10. év után történik. Nem terheli EHO fizetési kötelezettség az olyan szerződéseket, amelyek 2014.01.01-jét követően jöttek létre és a szerződés kezdetétől a tartam végéig az eszközalap, illetve a díjtartalék legalább 80 %-a az SZJA tv. szerinti EGT állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. A régebben kötött szerződések esetében ennek az előírásnak csak 2014. 04.01-jét követően kell megfelelni, de a tartam végéig legalább 3 évnek el kell telnie. A levont kamatadóról, illetve EHO-ról a Biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Abban az esetben, ha a kamatadó, illetve az EHO levonása megtörtént, vagy kamatadó, illetve EHO nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. Ha a magánszemély által fizetendő EHO-nál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő EHO meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Kamatjövedelem és EHO kedvezményt kizáró feltételek: Az SZJA tv. 65. (3a) pontja szerint a (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha a) a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván a Biztosító; az így elkülönített összegeket - az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának - az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot, b) a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. (3b) A (3a) bekezdés szerinti, sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt - kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától a (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott idő már eltelt - nem alkalmazhatók a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések.
Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjbiztosítás szerződője a magánszemély. Nyugdíjbiztosítás (SZJA tv. 3. (93)): az olyan életbiztosítás, ahol a Biztosító teljesítésére - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a Biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a Biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a Biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri - tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető. A nyugdíjbiztosítás kedvezménye (SZJA tv. 44/C ) A nyugdíjbiztosítási kedvezmény adóról való rendelkezési jogosultságot jelent. A nyugdíjbiztosítás szerződője az általa fizetett és az adott naptári évben a szerződésen jóváírt - díj, (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély által fizetett, a törvény alapján adómentesnek minősülő díj, valamint a kifizetőnek nem minősülő más (külföldi) nem magánszemély által fizetett, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj) maximum 20 %-ával megegyező összegről tehet nyilatkozatot (nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot), adóévenként legfeljebb 130 ezer forintig. A nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Amennyiben az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. A nyugdíjbiztosítás szerződője a Biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig - ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést -, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlán való vagy önkéntes pénztári megtakarítása vagy nyugdíjbiztosítás alapján is jogosult rendelkezési jogát gyakorolni, akkor a három jogcímen együtt véve is maximálisan 280 ezer forintnyi adójáról rendelkezhet. Ha a magánszemélynek több Biztosítónál van nyugdíjbiztosítása, és azok együttesen jogosítják az adóról való rendelkezésre, akkor a magánszemély által meghatározott összeg átutalását 2015-től - az SZJA tv. 44/D. (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az adóhatóság a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan, (az adóbevallást követő 30 napon belül), szerződésenként teljesíti, a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban feltüntetett Biztosítók pénzforgalmi számlájára. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének feltételei: a rendelkezés időpontjában a rendelkező 2013. december 31-ét követően kötött nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, illetve az alábbi esetekben a szerződéssel már nem rendelkező magánszemély is (feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak): o a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt; o a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt; o a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a Biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. a rendelkezés időpontjában a rendelkezőnek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, a Biztosító által kiadott igazolás, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló össze-
get, valamint a Biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés szerződésszámát), az egyéb adókedvezményekkel csökkentett adó összege erre fedezetet nyújt. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, de a nyugdíjcél nem sérül, akkor a következők szerint kell eljárni: a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az Szja tv. 44/C (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a Biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a Biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; c) az a)-b) pontban nem említett esetben a Biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a Biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti. A rendelkezési jogosultság alapján a Biztosító pénzforgalmi számlájára visszautalt összeg az SZJA. tv. 7. (1) e) pontja alapján nem minősül a magánszemély jövedelmének. A nyugdíjbiztosítás 10 éven belüli visszavásárlása (részvisszavásárlása) esetén a szerződés a továbbiakban nem tekinthető nyugdíjbiztosításnak adózási szempontból! A Biztosító teljesítése a nyugdíjbiztosítás visszavásárlása esetén is a biztosítottat illeti meg. Amennyiben a Biztosító teljesítése nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, azaz az Szja tv. 44/C (8) bekezdése alapján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény valósul meg, (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész - kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb öszszegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét - elszámolására kerül sor), vagy a szerződést úgy módosítják, hogy a szerződésmódosítást követően a biztosítás már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, akkor az adóhatóság által korábban kiutalt összeget 20%-kal növelten kell a magánszemélynek visszafizetnie. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítás esetén a Biztosítói teljesítésre a biztosított jogosult, ezért a visszafizetési kötelezettség is őt terheli. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a Biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből - ha van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A Biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény 31. (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a Biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a Biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség Biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a Biztosító felszámolása miatt szűnik meg.
Melléklet: A biztosításokat érintő meghatározások az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban SZJA tv.) alapján: SZJA tv. 3. (89) Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által Biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. SZJA tv. 3. (90) Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. SZJA tv. 3. (91) Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a Biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a Biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli Biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli Biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak. SZJA tv. 3. (92) Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a Biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. SZJA tv. 3. (95) Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a Biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget. SZJA tv. 3. (94) Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a Biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a Biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is. SZJA tv. 3. (96) Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás - ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is -, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg. SZJA tv. 3. (97) Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás: a Biztosító olyan szolgáltatása, amikor a Biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés - pénzben vagy más egységben kifejezett - összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző Biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a Biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a Biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik. SZJA tv. 3. (98) Biztosító teljesítése: a Biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is. SZJA tv. 3. (99). Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás - függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet -, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is). SZJA tv. 7. (1a) A 3. 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a Biztosító teljesítésére - korlátozások nélkül - a díjat fizető személy jogosult. SZJA TV. 65. (1) Kamatjövedelemnek minősülnek( ) (d) a Biztosítói teljesítésből - kivéve, ha a Biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek - a befizetett díjat (ide-
értve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja; (3a) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy - ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki - rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a Biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a Biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés - a Biztosítói teljesítés időpontjában történő - megszűnése esetén járó Biztosítói teljesítés összegéhez. A Biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem Biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során. Jelen tájékoztatás a 2015.január 1-jétől érvényes szabályokat tartalmazza, ezért kérjük, kísérje figyelemmel a jövőben bekövetkező változásokat.