A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti Tudományok F iskolája VERSENYKÉPESSÉG KKV-K VERSENYKÉPESSÉGE A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemezetek feletti régiók képessége viszonylag magas tényez jövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve. /OECD 1994./ A versenyképesség a termelékenység növekedéséb l és a foglalkoztatás magas szintjéb l ered, amely egyaránt megmutatkozik az európai vállalatok globális piacokon elért sikereiben, és a reáljövedelmek növekedésében, ami magas életszínvonalat biztosít mindenki számára. /Competitiveness Council 2004./ gazdasági cél társadalompolitikai cél 1
A kis- és középvállalatok alkotják az európai gazdaság gerincét. Virágzásuk alapvet feltétele a további növekedés elérésének, valamint a több és jobb munkahely megteremtésének, ezért a kkvpolitika kulcsfontosságú a megújított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség 2005-ös újraindítása óta. /COM(2007)592final:3/ Egy régió, ország vagy makrorégió kis- és középvállalati szektora akkor tekinthet versenyképesnek, ha tevékenységével képes jelent s és lehet leg növekv mértékben hozzájárulni az adott földrajzi terület gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási szintjének emelkedéséhez. GDP Népesség A VERSENYKÉPESSÉG ALAPTÉNYEZ INEK ÖSSZEFÜGGÉSE GDP Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Munkaképes korúak Munkaképes korúak Népesség GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TERMELÉ- KENYSÉG FOGLALKOZ- TATÁSI RÁTA MUNKAKÉPES KORÚAK ARÁNYA egy f re jutó GDP kkv-k részesedése a GDP-b l kkv-k termelékenysége foglalkoztatási ráta kkv-k foglalkoztatási szerepe /European Commission 1999./ 2
Az aktivitási és a foglalkoztatási ráta alakulása () 75 70 65 55 50 Aktivitási ráta 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Foglalkoztatási ráta 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 EU27 EU15 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés A kkv-k részesedése a versenyszféra foglalkoztatásából () 80 70 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia EU27 Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat, CSU, SUSR, GUS, INS adatai alapján saját szerkesztés 3
Vállalati méretkategóriák foglalkoztatási szerepe Magyarországon a versenyszférában () Összes foglalkoztatott 100 90 80 29,6 24,0 70 16,8 15,6 50 18,1 16,9 40 30 20 36,7 42,3 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Mikro Kis Közép Nagy 3 millió f 100 90 80 70 50 40 30 20 10 0 22,0 19,9 2,0-2,2 millió f Alkalmazottak 39,4 33,2 21,3 22,7 18,7 22,8 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Mikro Kis Közép Nagy Forrás: KKV-jelentés (2005-2009) adatai alapján saját szerkesztés Az egy f re jutó GDP vásárlóer -paritáson számított értékei az Európai Unió átlagához képest (EU27=100) 140 120 100 80 40 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008* EU27 EU15 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 4
A kkv-k hozzájárulásának alakulása a bruttó hozzáadott érték el állításához () 55 50 45 40 35 30 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 EU27 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat, CSU, GUS, INS adatai alapján saját szerkesztés Az egyes vállalati méretkategóriák részesedése a bruttó hozzáadott érték el állításából 2005-ben () Vállalatok () 100 80 40 20 0 42,4 17,8 18,9 20,9 EU27 0,2 49,2 0,1 1,1 18,3 0,7 6,9 16,2 4,2 91,8 16,3 95,0 Magyarország Nagy Közép Kis Mikro Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 5
Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása Magyarországon és az Európai Unióban 2005-ben (vásárlóer -paritáson) Vállalatméret EU27 Magyarország EU27 Magyarország Mo. az EU27 ezer EUR/f az összes -ában -ában Mikro 29,9 18,7 70,7 > 68,0 62,5 Kis 38,7 19,4 91,5 > 70,4 50,1 Közép 44,8 23,8 105,9 > 86,4 53,1 KKV 36,4 20,6 86,1 > 74,6 56,6 Nagy 54,4 41,7 128,6 151,5 76,6 Összes 42,3 27,5 100,0 100,0 65,0 Forrás: Eurostat és KKV-jelentés (2008) adatai alapján saját szerkesztés KÖVETKEZTETÉSEK A kkv-k sikere az egész nemzetgazdaság sikere! A kkv-k foglalkoztatási szerepe nagy és növekv, ami segítheti a versenyképesség-javítás társadalompolitikai céljának, az életszínvonal növelésének megvalósítását. A kkv-k termelékenysége alacsony mind az európai kkv-khoz, mind a nagyvállalatokhoz képest, így nem tudnak a növekedés forrásai lenni, ami gátolja az el bbi cél megvalósulását. A tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója. /Közösségi Lisszaboni Program COM(2005)330/ Normatív ösztönz k: vállalkozásbarát környezet minden cég számára Speciális ösztönz k: nagy növekedési potenciálú, innovatív cégek számára 6
KÖSZÖNÖM MEGTISZTEL FIGYELMÜKET! 7