mmmum^ mmm ma wm W*mm ílfc4?^ g \U '<* w'tó.*- t* # «^ 5 fay íj Nlí LC%f II. MAGKÉMIAI SZIMPÓZIUM Debrecen, 1980. november 3-5, WÁ ELŐADÁSOK KIVONATAI m KLTE DEBRECEN 1980. BiMfffMrW KBHwn
A MTA Radiokémiai Bizottsága, a MTA Izotópalkalmazási, Izotóptechnikai, Sugárhatáskémiai, Radioanalitikai Munkabizottsága, a MKE Magkémiai és Radio analitikai Szakcsoportja, a DAB Kémiai Szakbizottsága, a MKE Debreceni Csoportja rendezésében II. MAGKÉMIAI SZIMPÓZIUM Debrecen, 1980. november 3-5. Kossuth Lajos Tudományegyetem ELŐADÁSOK KIVONATAI KITE DEBRECEN 1980.
A szimpózium elnöke: Titkár: Szervező Bizottság: Schay Géza akadémikus Mádi István Bányai Éva Földiák Gábor Keömley Gábor Lengyel Tamás Nagy Lajos György Róder Magda Sirokmán Ferenc Tóth Géza A kötet a szerzők kéziratainak közvetlen másolásával készült
Illa T A R T ALÖ n A CSERENK0V-3UGÁRZÁS ALKALMASSÁ J '"P MÉRÉSÉRE SÖVÉNYI SZÖVETEKBEN,, Ambro I*... 1 KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK KONTAiffilÁCIÓJÁNAK ÉS DEKOH- TAMXMÁClóJÁNAK 7IZS GALATA, Badacsonyi T«,'Malecsky E, 5 IJjhidy A*~né f Varga 0...... <,......,.»,, 4 I'ÍAííO GRAMM TÖMEGŰ JELZŐANYAG ÍLHYSRÉSE NAGYTÉR FOGATÚ FOLYADÉKIHUTAKBÓL, Baranyai L.......» 8 A KÖZEG HATÁSA - 38 01 ATOMOK KffilAI REAKCIÓIRA Bérei K,, Vásáros L, Ache EL J s *». <=» 12 RADIOAKTÍV ANYAGOK HIGANYKATÓDOS ELEKTROLÍZISE Boly ós A 9 Í H. IHiiilo, Mádi I«... 14 SUGÁRSTERILEZÉS HATÁSA S'Tc^-iíEL JELZETT RADIOGYÓGYSZ3REK ALAPVETŐ TULAJDONSÁGAIRA, Boóc A,, Törkő J, ;..., 18 AMERICTUíí ÉS PLUTÓNIira SZORPCT.ÖJA KRISTÁLYOS CIR. Óííimi-'FOSZl?ÁTOM............ 22 Borbély S Csifcaíné Baozkó ü, y Mádi I, SUGÁRKÉíílA'I i?olya^atok TÁRGYALÁSA MOSTE-CARLO MÓDSZERREL.. Botár L,, Vidóczy T,..........,. 26 FÉLVEZETŐ FELÜLETI RÉTEGEK ADALÉKANYAGAI KOHCE2ITRÁCIÜ PROFILJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 3EUTR0M- AKTlTACIüS.A1IALIZIS SEGÍTSÉGÉVEL, Dé'^ai A.-na*, Török G,? Zaaati T. 9 Puokáa L, 30 A CIKLOHEXANOL KATALITIKUS ÁTALAKULÁSÁNAK 7TZSGA.LATA SZEI-H JELZÉS SEGÍTSÉGÉVEL* Dobroio-sziy A»~aá, Paál Z» 9 Tétényi P. 31 AIALLTHIIMOIÍ GYORSÍTÓVAL KIALAKÍTOTT KQ3SVE&- ZIÓ3 BETEG,, Droada T,, Malecski?.=,, Varga I*».. *» 38
17. ORTO-SZUBSZTITUENSEK HATÁSA FENIL-ESZTEREK REAKTIVITÁSÁRA NUKLEOPIL SZUBSZTITUCIüS FO LYAMATOKBAN. Dutka F«9 Komives T. s Márton A«F..... 42 A WR-SM KUTATÓ ATOMREAKTOR PRIMERKÖRI AKTI VITÁS MÉRÉSETEK TAPASZTALATAI. Elek A,, Tóth M., Bakoa L., Vizdos G.... 46 NEUTRON-KÖLCSÖNHATÁSOKON ALAPULÓ RADIOMETRI KUS MÉRŐMÓDSZEREK ALKALMAZÁSA FOLYAMATOS IPARI TECHNOLÓGIÁKBAN. Paludl Gy., Házi E..... 50 A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETÉBEN A LÉGTÉR RADIOJÓD KONCENTRÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSI MÓD SZEREI. Peliér I 0, Biró J. Lancaarica Gy. Szabadi-Szende G... 54 A NEUTRONAKTIVÁCIÓS TECHNIKA KOPÁSVIZSGÁLATI ALKALMAZÁSA. Fodor J.. o 58 NITROXIL STABILIS GYÖKÖK ALKALMAZÁSA A SUGARKÉMTAI VIZSGÁLATOKBAN, Hardy Gy.-né /Putirazkaya Galina/... 62 RADIOMETRIKUS MÓDSZER KIS FŰTŐÉRTÉKŰ SZENEK HAMUTARTALMÁNAK FOLYAMATOS MÉRÉSÉRE. Házi E., Faludi Gy., Csapó Z 66 TALAJMINTÁK VIZSGÁLATA RÖNTGENFLUORESZCENCIÁS ANALÍZISSEL. Hegedüa D., Nagy L. Gy,, Greaita 1 70 METALLO-ENZIMEK NYOMELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLA TA RÖNTGENFLUORESZCENS ANALÍZISSEL. Hegedüa D., Nagy L. Gy., Greait3 I..... 74 A NORMÁLELOSZLÁS ÁLTALÁNOSÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ FLUIDIZÁLT RENDSZEREKBEN RADIOINDIKÁCIÓS MÓDSZERREL MÉRT SZEMCSESEBESSÉG-ELOSZLÁS LEÍRÁSÁRA. Hodány L. NYOMJELZŐS TECHNIKA ALKALMAZÁSA ELEKTRO- SZORPCIÓS JELENSÉGEK VIZSGÁLATÁRA. Horányi Gy 84.NÖVÉNYVÉDŐSZEREK LEBOMLÁSÁNAK VIZSGALATA TERMÉSZETES VIZEKBEN. Horváth L.. -... 88 78
TRÍCIUMMAL JELZETT VIZ MOZGÁSÁNAK JÍATEiiA- TIKAI MODELLJE. Horváth-1. G., J. K. Miettinen, Pödörne Csányi?o.. A. NAGYPONTOSSÁGÚ TÖMEGMÉRÉS SZERED A,RA DIOAKTÍV HITELES ANYAGMINTÁK ELŐÁLLÍTÁSÁ BAN* T qfi Horváth Gy., Szokolyx L«....? u DEUTÉRIUM HELYETTESÍTÉS HATÁSA AZ ACETO- NITRIL GŐZNYOMÁSÁRA, Jancsó G 9 Jákli Gy., Kontsanszky T... 100 HITELES RADIOAKTÍV ANYAGMINTÁK KÉSZÍTÉSE AZ ORSZÁGOS LIERESJGYI HIVATALBAN, Jedlovszky R., Szokolyi L., Szörenyx A.. xu<: GAMMA-REFLEXIÓS MÓDSZER ALKALMAZÁSA SZINT SZABÁLYOZÓ TÁVADÓ KIDOLGOZÁSÁRA. Jelinkó B., Házi E. * A VAS ANÓD03 OLDÓDÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA RADIOELSKTROKÉMIAI MÓDSZERREL, Joó P., Kónya J., Bánhidi 0., Kardos II.. SZILÁRDTEST NYOMDETEKTOROK ALKALMAZÁSA NEUTRONPORRÁSOK ZÁRTSÁGÁNAK VIZSGALATÁRA., Kocsis Zs, Házi E... A TOLUOL SUGÁRHATÁSKÉHAI OXIDÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA SZERVES FÁZISBAN* Kovács L»... ' SZDÍKROCIKLOTROÍ-níAL ELÓÁILITOTT RADIO- NUKLIDOK KINYERÉSE FEMOLVADEKOKBOL,ES. ELVÁLASZTÁSUK GÁZTERMOKROMATOGRAFIAS MÓD SZERREL, 1 2 2 Kovács Z... HETEROGÉN IZOTÓPCSERE-REAKCIÓK TANULMÁNYO ZÁSA BARITON ES.A KRI3TALYP0R FAJLAGOS FE LÜLETÉNEK MSGHATÁROZÁSAo Kónya J«5 Imre L s.... «. J-río HETEROGÉN IZOTÓPCSERE VIZSGÁLATA KRISTÁ LYOS CIRKÓNIUM-FOSZFÁTON. Környei J 0, Szirtes L a n...» J-W TOLUOL VIZES OLDATÁNAK SUGÁRKÉEIAI OXIDÁ- 1 CIÓJAo,,. Kroó E... ' X J Í 4 i U b l l ü 1 1 4
71. A^HEÜTROMEPIVACIOS ANALÍZIS HELYE A BIO- LQGIAI ANYAGOK NYOHELEMAHALITIKAI YIZS- GALATABAHc László Ko S Hagy L«Gy 9 Török G,... MÖSSBAÜER-SPEKTROSZKÓFIA ALKALMAZÁSA KAR- BONIL KLASZTEREKBOL ELŐÁLLÍTOTT Fe/SiO~ ÉS á RuPe/Si0 2 KATALIZÁTOROK VIZSGÁLATÁRA,, Lázár K,, Hagy D L. 9 Guczi L. 9.... RITKAFÖLDFÉMEK SÓOLVADÉKBÓL VÉGZETT EXTHAKCIÓJÁHAK EÍYOMJELZESES VIZSGÁLATA* TITÁN-FOSZFÁT SZORBENS ELŐÁLLÍTÁSA. MINŐ SÍTÉSE ES ALKALMAZÁSA, Ludmány A.- f Török G., Hagy L. Gy..... KL2 KAZÁNSZERKEZETI ANYAGBÓL KÉSZÜLT IPARI BEREIÍDEZES KORRÓZIÓS VIZSGÁLATA. Maleczki E. f Házi E. 9 Faludi Gy., Horráth J PROMETHTUM-H7 SZEKUNDER PORRÁSOK XRP CÉLOKRA. Mangliár F, Király J,.... HAZAI ELŐÁLLÍTÁSÚ FÜLKESOR ÉS EERENDEZÉ-- SEI BETA-SUGARZÓ IZOTÓPOK FELDOLGOZÁSARA. Mangliár F. 9 Mándli J p Gáspár I..... A P-XILQL ÉS SZÁRMAZÉKAINAK SUGÁBKÉMIAI OXIDÁCIÓJA VIZES OLDATBAN. Mafrus L-aé. IZOTÓPOS KETTŐSJELZÉS KATALITIKUS REAKCIÓK MECHANIZMUSÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁBAN. Matusek K s Guczi L. t A. H. Weiaa... RADIOAKTÍV ANYAGOK LEVÁLÁSA PLATINAANÓDON 1 3 1 I SZENNYEZETTSÉG ELLENŐRZÉSE A KFKI KÖRNYEZETÉBEN. Molnár J op Padoané Farkas É. 9 Tóth M... KETILÉNHIDAS FERROCÉNSZÁRMAZÉKOK MÖSSBAUER SPEKTROSZKÓPIAI VIZSGÁLATA. Nagy G. Á. t Hillman M..... RADIOAKTÍV ALKÁLIFÉM-IONOK ELVÁLASZTÁSÁRA ALKALMAS SZERVETLEN IONCSERÉLŐK VIZSGÁLATA. Nagy Jo 9 R. S. Fuentes. Mádi I....
VII. PÓRUSOS SZORBENSEK VIZSGALATA IZOTÓBIOLB- KULACSERÉVEL* Hagy Lo Gy eo Fóti Gy 09 Moravcslk Gy» «190 KÖRNYEZETI FALL-OUT MINTÁK FELDOLGOZÁSA MIiSlOIülICSEaÉLŐ GYANTÁVAL. Ormai P<>, Fehér X*»....,..'..... 194 "RED ACRYLIC 1 ' DOZIMÉTEREK BESUGÁRZÁST KÖ VETŐ SZBÍ-VISSZAÁLLÁSI FOLYAMATÁNAK VIZSGÁ- LATAo Patkó Jo 9 Beké D, 9 Herbák J«... «198 SZOLOK ADSZORPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA RADIOAK TÍV NYOMJELZŐS MÓDSZERREL* Párkányiné Berka M 0, Bolyós A«9 Farkas I, 9 A CITOKEOT-SZERU REGULATOROK HATÁSÁNAK TESZTELÉSE A FOTO- ÉS A FEHÉRJE. SZINTÉZIS SORÁN, RADIOMETRIKUS MÓDSZEREKKEL, Pozsár B«I 9, Szarvas T«B, Simon L«P*. 206 HER3ICID /EPTC/ METABOLIZMUSÁNAK-VIZSGÁLATA IZOTÓP NYOMJELZÉSES MÓDSZERREL, Pulay &«, Horváth Lo, Volford Jo.. o.. 210 RADIOIZOTÓPOS VIZSGÁLATOK NÉHÁNY TAPASZTA LATA, ATOMERŐMÜVI RADIOKÉMIAI LABORATÓRIUM FELA DATAI ÉS MÓDSZEREI, Schunk Jo, Bogáncs J OJ Pintér T >».». 217 1 3 7 Cs MÉRÉSE KÖRNYEZETI MINTÁKBAN Segesváry G«, Gimesl 0 o, Bányai, Farkas A 219 l4 C-VEL JELZETT NÖVÉNYI FEHÉRJÉK SZÉTVÁ LASZTÁSA PAG ELEKTROFORÉZISSEL ÉS A RADIO AKTIVITÁS MEGOSZLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA. Simon Lo Po, Szarvas To, Pozsár B<,»..., 224 A MOLIBDÉN-TRIQSID-HIDRÁT FELÜLETI REAKCIÓI VIZES KÖZEGBEN. Szalay T 9 Pásztor Eo». 228 A HTO FOTOLITIKUS BOMLÁSÁNAK MÉRÉSE TRICIÁLT METABOLITOK /FORMALDEHID, SZŐLŐCUKOR/ SZINT JÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL 9 KUKORICA LEVELÉiiEN, Szarvas T. B. { Pozsár B, I., Simon L. P a.. 232
VIII, SZINTETIKUS SZERVETLEN,IONCSERÉLŐK ALKAL MAZÁSA RADIOKÉMIAI ELVÁLASZTÁSI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN* Szirtes Log Környei J 09 Zsinka L e.... 236 A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSEK ERED MÉNYEI ES JELENTŐSÉGE A RADIOAKTÍV HITELES ANYAGMINTÁK KÉSZÍTÉSÉNÉL* Szokolyi L 0? Szörényi i,.... 239 GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÉRŐ- ÉS KIÉRTÉKELŐ RENDSZER KÖRNYEZETI MINTÁK RADIOAKTIVITÁ SÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA* Zombori P 9, Andrási A., Rónaky J 0..... 243 KÉT LÉPCSŐSEN KIALAKÍTOTT KONVERZIÓS xréteg VIZSGÁLATA RADIOIZOTOPOS INDIKÁCIÓVAL. Varga X a, Badacsonyi T., Maleczki E«... 247 TRANSZPORTFOLYAMATOK VIZSGÁLATA NÖVÉNYEK BEN SUGÁRABSZORPCIÓS ÉS KVANTITATÍV MIKRO- RADIOGRÁFIÁS MÓDSZEREKKEL. Varró T»? Somogyi Gy c? Mádi I».... 251 A MÖSSBAUER-SPEKTROSZKÓPIA NÉHÁNY ELEKTRO KÉMIAI ALKALMAZÁSA* Vertes A esi Nagy Ko-né 255 A POZITRÓNIUMKÉPZŐDÉS VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ETANOLBAN, KLÓR-BENZOL ÉS PER KLÓ RSAV ELEKTRON "SCAVENGEREK" JELENLÉTÉ BEN o Vértes A 9 Balásházy!, Ranogajec-Komor M* 259 ASZTÁCIUM REAKCIÓI AROMÁS VEGYÜLETEKKEL. Vasáros L O J Norseyev Yu V., Bérei K.... 263 NÉHÁNY JELZETT NÖVÉNYVÉDŐSZER SZEÍTÉZISEo Volford J, 9 Horváth L a.... 265 RADIOJÓDDAL JELZETT VEGYÜLETEK ADSZORPCI ÓS KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSA BINÉR ELUENS ALKALMAZÁSÁVAL* TECHNÉCIUM-99m~MEL JELZETT PÉMKOMFLEXEK JELENTŐSÉGE A DAGANATOS BETEGSÉGEK KORAI FELDERÍTÉSÉBENo:
J-A 9 TELEPÍTHETŐ KÉMIAI FELDOLGOZÓ RENDSZER, Török G., Ruip J«, Vodicska M. 275 RADIOAKTÍV VIZEK DEKONTAMINÁLÁSA CIRKÓ NIUM-FOSZFÁT SZORBE1Í SEKKEL. Török G, Vajda N, Fóti Gy., Nagy L Gy. 279 NUKLEÁRIS MÉRÉSI ADATGYŰJTŐ- ÉS ADATFEL DOLGOZÓ RENDSZERo Török Goj, Zagyvái P OJ Kruppa E 8... 283 OLDATOS FORGÓKORONGOS MÓDSZER NYOMJELZÉ SES VIZSGÁLATA«, Ujhidy A.-né, Maleczki E. 287 KIS SZÉNATOMSZÁMU GYÜRÜS SZÉNHIDROGÉNEK SZINTÉZISE._ /' "" ' Buraicsné tízekeres E.. a.. \ 292 IMPULZUS-RADIOLIZIS VIZSGÁLATOK NANOSZE- KUNDUMOS TARTOMÁNYBAN ALKÉNEKKEL. Cserép Gy....... 296 KETTŐSEN ADALÉKOLT SZÉNHIDROGÉN-RENDSZE- REK RADIOLIZISE VIZSGÁLATÁNAK UJABB ERED MÉNYEI. Földiák G... 300 RADIOAKTÍV METILJODID LEVÁLASZTÁSA LEVE GŐBŐL SZILÁRD ADSZORBENSSEL. Friedrich V..... 304 KORRÓZIÓ TERMÉKEK TERJEDÉSE ATOMERŐMÜVI VÍZKÖRÖKBEN. Horváth L.G.,M.Snellman 308 A FOLYADÉKFÁZISÚ BUTIL-CIKLOPROPÁN IZO MEREK RADIOLIZISE. Kovács A., Bursicsné Szekeres E., Földiák G. 312 DIMETIL-CIKLOHEXÁNOK RADIOLIZISÉNEK ÉS FOTOLIZISÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Kozári L., Wojnárovits L., Földiák G. 315 RADIOJÓD IZOTÓPPAL JELZETT PROSZTAGLANDI- NOK ÉS METABOLITJAIK ELŐÁLLÍTÁSA. Mucha I., Tóth G., Tanács B..... 319 2-PR0PAN0L ÁTALAKULÁSA FÉMOXIDOKON GAMMA-. SUGÁRZÁS JELENLÉTÉBEN. Pálfi S. Sárkány A., Tétényi P 323
1» CpXOHESil Á11AL&KUT/ÁSA /"-SUGÁRZÁSSAL EE5U- GARZOTT Pt//-~A1?0-, ÉS S1/MS-5A KATALIZÁTO- J T0R0K03, Szauer Gy«,.György 1* P Földiák G* o *» <, 327 EGYSZERŰ MÓDSZER EíHCI/iOGÉN SUGÁRHATÁSKÉMI" AI ÉS FOTOKÉMIAI REAKCIÓK KLHETIXÁJAITAK KÖ ZELÍTŐ VIZSGÁLATÁRA, Szondy T a 9 Földiák G BÍ Kesaei CB S,» D 331 SZERKEZETI HATÁSOK EREDETE AZ ALKÁHOK RADIO- LIZISÉBENc S/ojnárovits L» s Foldják G,,, *,, t» 335 ELŐADÓK ÉS TÁRSSZERZŐK HP/JEGYZÉKE. e. 339
A CSEREJIKOT-Su'GÁJRZÁS ALKALMAZÁSA 3 2 P KÉRÉSÉRE NÖVÉNYI SZÖVETEKBEN 3? 'Üke uso of Geraakov-xadlatioű. for fch assay of B in plan* felaswöb DjevArabró Irén Heh svegyipart Kutató IníézefcjRadiokáraial Osatály,Veszprém Research Institute for Heavy Chemical Indus trie a, Radiocheaiiötry Department 9 Veszprám \$yj Summary The C^erenkov-radiafeion produced by the [i-emitter ^ P extracted from plant tissues was applyed to check the translocation of the radioactive fertilizer in maize.the paper deals v;ith the influence of the dry material concentration affecting the efficiency of the measurement.to calculate the absolute radioactivity /dpm/ the ebanel ratio method was used for the quench correction.th experiments show >ÍÍQ the range of the dry material concentration in which the method -me applicable A mezőgazdaság kemizálásavalp a műtrágyázás ás a növényvédő~ szer kutatásokkal kapcsolatossá egyre szélesebb körben alkalmazzák a nukleáris méréstechnikát Jkz általában szóba jöhető jelző izotópok,, a tricium és a C kis energiájú (3-sugárzása a jelzett,, un.indikátormolekulák inéréséro szükségessé tette a folyadékszcintillációs mérőműszerek használatát.a miiszerállomány elterjedése megteremtette a Cserenkov-sugárzáson alapuló mérések feltóteleit is, amelyek'a kemény (b -sugárzó Izotópok szcintillátor nélküli mérését tudják -biztositani. x ~ i. Előadásunkban radioaktiv foszforral jelzett műtrágyának kukoricanövényben végbemenő felszívódására,, az akkumulációs helyek kimutatására végzett llo napos tenyészidejű kisériételüknél alkalmazott mérések egy részéről számolunk be.a 10 napon-
2 kinti mintavételnél a foszfor tranazlokációját autoradlográfiásan is követtük, mig a quantitatlv értékeléshez szükségessé vált a radioaktivitás mérésén alapúié módszer kidolgozása, tekintettel a növényi részek - gyökér, szár, levél - eltérő geometriai tulajdonságaira»az aktivitáamórésekhez az ismert sulyú,légszáraz növényi részeket,a szcintillációs küvettában leltártuk infralámpa alatt cc HgSO.-val, majd H^Og hozzáadásával elszintelenitettuk az oldatot.végtérfogatként 15 ml-re ioncserélt vizzel egészítettük ki. A kioltást / quenching/ csatornaarány módszerrel határoztuk meg, amelyhez quenchsorozatot készítettünk. Az abszolutaktlvitás-adatok / dpm/ számítására ar Országos Mérésügyi Hivatal által készített standardot használtuk fel. Mérőműszerként a Searle cég Nuclear Chicago Mark II jelű, PBS/3 mikroprocesszorral vezérelt folyadókaacintillációs műszert használtuk. Az ismert szárazanyag-tartalmú ós aktivitású minták mérési adataiból a mérési hatásfok /E/ versus csatornaarány összefüggését harmad és ötödfokú polinommal közelitettük. Méréseink célja elsődlegesen az volt, hogy meghatározzuk a Cserenkov-sugárzáson alapuló aktivitásadatokból a módszer hatásfokát,továbbá azt a szárazanyag-tartományt, amelyen belül a módszer alkalmas nagyszámú mintasorozat mérésére a mérőberendezés által biztosított automatikával és kiértékeléssel. A mérési adatok azt mutatják, hogy a 15 ml folyadóktérfogatban, ötödfokú közelítést alkalmazva,mintegy 2o mg/15 ml koncentráció alatt tudunk 2o #-nál nagyobb mérési hatásfokot elérni.a koncentráció csökkentésével elérhető az adott módszerrel az irodalomban közölt 40-42 #-os mérési hatásfok.figyelembe véve a módszer előnyeit a mintaelőkészitésnél, az alacsonynak tűnő mérési hatásfok ellenére elterjedőben van a különféle biológiai eredetű minták aktivitásmérése a Cserenkov-sugárzés alapján.
Baetenkint a CBerenkOTr-augársásaal meghatározott csatornaarányt,mint a azinkioltáa /azinquenching/ martokét egyes»- r^agok koncentrációjának méghatárózáaára ia felhasználják. Irodalom l.pjucerenkov,c.h. Sd. U.S.S.R. g,451 A934/ 2.H.P.Park0r,Cereakov counting and other special topica. Bd.:M^.Crock:Llquid acintillation coontins.vol.^,237, /1973/. 3.D.L.Horrocks,Application of liquid acintillation counting. A.P.,New York,p.263,A974/. 4.H.H.Rosa,Theory and application of Cerenkov counting. Ed.^^.Bou3aim fl G.Ediaa,L.I.Weibe:Liquid scintillation, acienco and technology,a.p.p.79,a976/. 5. p.pric,v.pavlickova,int.j.of Appl.Rad.and Iaotopee,Vol.26, 305./1975/. 6. B.Carmon,ibid.7ol. < 20,97,/1979/. 7 I.Ambró,A Caerenkov-augárzáa felhaaználáaa nagyenergiájú Q>- sugárzó izotópot tartalmazó növényi minták abazolut aktivitáaanakmáréaére. 910.az.NE7IKl kutatáai jelentea, 71977/.
ft KORRÖZIŐALLÖ ACÉLOK KONTAMINALÖDASANAK ÉS DEKONTAMINACIÖJflNAK VIZSGALATA Investigations on the Contamination and Decontamination or Stainless Steel Samples Badacsonyi T., Haleczki E. r Ujhidy A.-né, Varga X. Veszprémi Vegyipari Egyetem Radiokémia Tanszék, Veszprém Veszprém University of Chemical Engineering Department of Radiochamistry The adsorption of I and Sr and the decontamination efficiency of various agents have been tested on stainless steel samples. Radioactive preparations with and without carrier material have, been used. The sorption factors have been used to determine the extent of contamination obtained by dipping the sample into the solutions. The decontamination factors and the percentage remaining activity values have been used to characterize the efficiency of the various de-. contaminating agents. Minden radioaktív izotóppal foglalkozó munkahelyen számolni kell a különböző felületek, eszközök és- berendezések szennyeződésével. A magkémiai laboratóriumokban nagyobb mérvű kontaminációt általában előre nem látott események okozhatnak, a jelenleg üzemben lévő atomreaktor típusoknál viszont a primer hűtőrendszer felülete - zavartalan munkavégzés esetén is - elkerülhetetlenül szennyeződik. A kontamináció, illetve a dekontamináció folyamata sokféle és nehezen értékelhető részfolyamatokon keresztül valósul meg. Általában ugy tekinthető, hogy a kontamináció adszorpció
5 hesalszorpció veigy mechanikus igénybevétel eredményeképpen kö~ vetkezik be. A defcontaralnálás hatékonyságát elsősorban a kontamináló anyag és a szennyezett felület közti kölcsönhatás határozza meg, amely igen. sokrétű lehet és több részfolyamat eredője. Munkánk során 0X18H10T minőségű korrózióálló acél felüle- 125 85 ten tanulmányoztuk a * "I és Sr radioaktív izotópokkal a kontaminálódási és dekontaminálásl folyamatokat. A munkát laboratóriumi modellkísérlettel végeztük, az üzemivel azonos körülmények mellett. A kísérletekhez hidegen hengerelt és szemcseszórással kezelt mintákat alkalmaztunk. A kontamináló oldatok ra- 3 dioaktiv koncentrációja 74 kbq/cm volt. A vizsgálathoz felhasznált leniezek felületi minőségének különbözősége elkerülhetetlenül a mérési eredmények szórását vonja maga után. A számos kipróbált felületelökezelő eljárás közül a kevert savas eljárás bizonyult a legjobbnak a felületi rétegek eltávolítására. Az igy kialakított felületek a kisérletsorozaton belül közel azonos tulajdonságúak voltak. A passzív réteg kialakulását Schweigert- -próbával ellenőriztük. A kontaminálási és dekontaminálásl kísérleteket mártó el- 125 járással folytattuk le. A I gamma-sugárzását 1ram-esNaI/Tl/ szcintillációs kristállyal, a Sr gamma-sugárzását pedig 25 mm NaI/Tl/ kristállyal detektáltuk. A kontaminálődás mértékét az adszorpciós faktorral, a dekontamináció mértékét pedig a dekontaminációs faktorral, illetve a százalékos maradék relatív aktivitással jellemeztük. A szükséges szennyezési és mentesítési idő megállapítása céljából különböző körülmények között felvettük a kontaminálási és dekontaminálásl kinetikus görbéket. 125 '... A 1 radioaktív izotóp hatásának vizsgalatánál hordozómentes és különböző ho-dozó-koncentrációju oldatokkal végeztük 3 3 3 a méréseket /0,01raM/dm, 0,1 mm/dm és 1 mm/dm NaI /. A mérési eredmények alapján a hordozómentes izotópnál a telitési idő 120 perc körüli értéknek adódott, az adszorpciós faktor értéke, a 0,5 perc kezelési időnél mért relatív aktivitást alapul véve 4,15 volt. A hordozó hozzáadása következtében jelentősen csökkent az adszorbeált radioaktív anyag mennyisége.
6 A hordozó koncentrációjának növelésével a változás nem egyenesen arányos, de a megkötött mennyiség egyre kisebb lett. A nátrium-jodid hordozót tartalmazó oldatoknál a telitési idő 60 perc körüli érték volt. Az adszorpciós faktor átlagosan 3,5-re csökkent.. A dekontaminációs vizsgálatoknál a kisérletsorozatban dekontamináló anyagnak desztilláltvizet, 0,5% NaOH + 0,5% KMn0 4 vizes oldatát és 10 g/dm 3 HN0 3 + 10 g/dm 3 C 2 H 2 0 4 vizes oldatát választottuk. A dekontaminálást 60 C-on végeztük. A dekontamináló oldatok közül a lúgos kálium-permanganát bizonyult a leghatásosabbnak. E dekontaminálőszer hatásosságát a hőmérsékletváltozás függvényében is vizsgáltuk /25-80 C/. A dekontaminálás szempontjából a legjobb eredmény 80 C-on érhető el, de ezen a hőmérsékleten nagy a párolgási veszteség és jelentós a mangán- -oxid kiválása is. 60 C hőmérsékleten történő kezelésnél ezek a káros hatások csak kevéssé mutatkoztak, ezért ezen a hőmérsékleten célszerű a dekontaminálást végrehajtani. A minimális maradék aktivitást 20 perces kezeléssel tudtuk elérni. A hordozót tartalmazó oldatokkal történő szennyezésnél és a lemezek mentesítésénél a maradék relativ aktivitás, valamint a dekontamináció ideje a növekvő hordozőkoncentrációval csökkent. A 3 dekontaminációs idő 0,01 mm/dm hordozó alkalmazása esetén 5 perc, 1 mm/dm értéknél pedig már csak 1 perc volt. A 85 Sr radioaktiv izotóppal végzett kísérleteknél esztergált-passzivált, hidegen hengerelt-passzivált és homokszórt felületeken végeztük a kísérleteket 103,6 GBq/g Sr izotópot tartalmazó stroncium-klorid oldattal, az előzőekben már ismertetett radioaktiv koncentráció beállítása mellett. A homokszórt lemezek kevert-savas kezelést nem kaptak, csupán forróvizben történő tárolással tisztítottuk meg a lemezeket. A kontaminációt a jódos vizsgálatokhoz hasonlóan végeztük. Tapasztalataink szerint a kontamináció minden felületen viszonylag gyorsan végbemegy, a telitési ido 30 perc körül volt. Az adszorbeált aktivitás a porozitás növekedésével nőtt. Az adszorpciós faktor az esztergált-passzivált felületen 3,02, a hengerelt - passzivált felületen 3,35, a homokszórt felületen
pedig 3,86 volt. A stronciummal történs szennyezésnél a vizsgált felület minősége jobban befolyásolja a kontamináció mértékét, mint a jód esetében. A dekontaminálást ez esetben is több oldattal elvégeztük és a vizsgált oldatok közül a leghatásosabbnak a 10 g/dm oxálsavat és 10 g/dm salétromsavat tartalmazó oldat bizonyult, 60 C kezelési ido mellett. A passzíváit felületeken a dekontamináció 10 perc alatt végrehajtható, a homokszórt felületeknél viszont a mentesítés csak 5 percet vesz igénybe. A dekontaminációs faktorok értéke az esztergált-passzivált felületeken 16,7, a hengerelt-passzivált lemezeken 98,3, a homokszórt mintáknál pedig 200 volt. A homokszórt lemezek - pórusos felületük ellenére - jól dekontaminálhatónak bizonyultak.
8 NANOGRAMM TÖMEGŰ JELZŐANYAG KINYERÉSE NAGYTÉRFOGATU FOLJTADÉKMIÍÍTÁKBÓL Recovei'y of nanogramm-mass tracer from big-volume liquid patterns Baranyai Lajos Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, 1525.Budapest Pf 77 Institiite of Isotopes of the Hungarian A.cademy of Sciences During air-pollution investigations we wanted to recover nanogramm-mass Dy tracer from 500 cm 3 absorbing liquids in order to make the tracer technically suitable for neutron- -activation and at the same time to separate it from the most disturbing alkali elements. The recovery of extraordinarily little mass tracer was solved by adding different carriers artifically and co-precipitating them with the Dy tracer- In this paper the circumstances, sensitivity and efficiency of recoveries are detailed, BEVEZETÉS A neutronaktivációs analízis gyakorlati alkalmazásai során gyakran felmerülhet olyan igény, hogy az ipari folyamatokból, a természetben előforduló nyersanyagokból vagy egyéb mintavételi helyekről származó nagy térfogatú mintákat a neutronbesugárzásra alkalmas állapotba hozzuk, azaz térfogatukat nagyságrendekkel csökkentsük, vagy belőlük a mérni kívánt komponenseket koncentrált formában kinyerjük. Legutóbb egy környezetvédelmi téma kapcsán adódott olyan feladat, hogy a légtérbe mesterségesen kibocsátott Dy 0_ jelzőanyagnak elnyelető folyadékokban való megkötése után az 500 cm 3 térfogatú folyadékmintákból a jelzőanyagot szilárd alakban kinyerjük. A rendelkezésünkre álló minták és a kinyerni kivánt jelzőanyag térfogatának és halmazállapotának figyelembevételével
9 a Dy szilárd alakban történő kinyerésére a csapadék formájában történő leválasztás látszott alkalmasnak. A Dy várható tömege mintánként a mikrogramm és nanogramm tartományba esett, ezért a leválasztás hatásfokának és érzékenységének ellenőrzésére a radioizotópos nyomjelzéstechnikát használtuk, amely a Dy előnyös neutronaktiválási tulajdonságai miatt ilyen kis a- nyagmennyiségeket is jól érzékel. 165 A leválasztásokat különböző koncentrációjú Dy radioizotóp oldataiból többféle lecsapószerrel végeztük el és a leválasztások hatásfokát az eredeti oldatok - B Q - és a keletkezett szürletek - B - radioaktív koncentrációinak hányadosával jellemeztük: B - B = /fi = _ x 100 /!/ o A csapadékokat szűréssel távolitottuk el az anyalugtól, szürőanyagként a neutronaktivációs analízis szempontjából megfelelő tisztaságú Whatraan-4l tipusu szűrőpapírt használtunk. A minták radioaktív koncentrációinak mérésére szcintillációs méréstechló "5 n-i kát alkalmaztunk, a Dy gamma-intenzitását egycsatornás amplitúdó-analizátorral határoztuk meg. A DY LEVÁLASZTÁSA CSAPADÉK. ALAKJÁBAN A ritkaföldfémek csoportjába tartozó Dy-ot oxalát, foszfát, karbonát, hidroxid és fluorid alakjában lehet csapadékba vinni, oldhatósági tulajdonságai miatt az első három lecsapószer használható kvantitatív leválasztásra. A radioizotópos nyomjelzéssel ellenőrzött leválasztásokhoz ammóniumoxalátot, ammóniumortofoszfátot és ammóniumkarbonátot alkalmaztunk lecsapószerként. A különböző koncentrációjú Dy-oldatok leválasztása és szűrése utáni ellenőrző mérések e- redményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A mérési adatok szerint 10 mg Dy leválasztása még teljes volt, de mikrogrammnyi mennyiségek már nem váltak le. Közvetlen lecsapással tehát nem nyerhető ki az a Dy inennyiség amely célkitűzésünkben szerepelt. További vizsgálatainkban az u.n.
lo koprecipitáció - az oldatba hordozóként bevitt idegen ionok és a Dy együttes leválasztásának módszerével, próbálkoztunk. I 1. táblázat Különböző Dy-tartalraú oldatok leválasztásának hatásfoka a radioizotópos mérés alapján Oldat Leválasztás! hatásfok By-tartalma oxalátként foszfátként karbonátként 100 mg 100 100 100 10 mg 100 100 98 1 mg 71 86 37 100 jug ik. Z»8 6 10 ps 0 12 0 1 pg 0 0 0 AZ EGYÜTTES LEVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI ÉS MECHANIZMUSA A koprecipitáció valamely csapadék szennyeződése olyan anyaggal, amely a lecsapás normális feltételei kö- 2 3 zött oldatban marad;'. A leválasztás mechanizmusa szerint három fajtája ismert: elegykristály-képződés, felületi adszorpció és mechanikus bezáródás. A hordozó ion kiválasztásánál a csapadókos leválasztás és a neutronaktiválás kívánalmait együttesen kellett figyelembe venni. A hordozó ionnak az ismertetett lecsapószerekkel u- gyancsak kis oldékonyságú, jól szűrhető csapadékot kell képeznie és minél kisebb neutronbefogási hatáskeresztmetszettel kell rendelkeznie. Ezeket a feltételeket többé-kevésbé a Ca, Mg és Al ionok elégítik ki. Hatáskeresztmetszet-értékeik nagyságrendekkel kisebbek a Dy hatáskeresztmetszeténél és a keletkező radioizotópok gamma-energiái nem esnek egybe a Dy 9^4.7 kev-es energiacsúcsával. A Dy LEVÁLASZTÁSA HORDOZÓK MELLETT A hordozó nélküli leválasztás - 1. táblázat - mérési eredményeiből adódott, hogy a leválasztandó ion tömé-
11 gének a milligramm tartományba kell esnie. Ebből kiindulva a hordozóként bevitt Ca, Mg és Al ionok mennyiségét 10 wg-ban határoztuk meg. Az együttes leválasztásokkal elért leválaszbási hatásfok-értékeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat Különböző Dy-tartalmú oldatok és 10 mg tömegű hordozók együttes leválasztásának hatásfoka Hordozó Oldat Leválasztás! hatásfok ion Dy-tartalma oxalátként foszfátként karbonátként Ca 100 Mg 10 ug "" Al Ca 100 Mg 1 "g Al Ca 100 Mg 100 ng - Al - Ca 97 Mg 10 ng - Al - 100 100 73 100 16 100 0 99 100 82 2k A mérési eredmények alapján 10 ng Dy 10 mg Ca és Al hordozó mellett oxalát, illetve foszfát alakjában kvantitative leváló 5 lasztható. Ennél kisebb Dy-mennyiségek vizsgálata - a Dy gyors bomlása miatt - radioaktivan nem megoldható, de igen valószínű, hogy a leválasztásokra előirt 12 órás állásidő betartásával nanogrammok is leválaszthatók. A csapadékos leválasztás egyben elválasztást is jelent az aktivációs analizis szempontjából leginkább zavaró alkáli elemektől. IRODALOM 1. Schulek, E., Szabó, Z.L.: A kvantitatív analitikai kémia alapjai és módszerei, Tankönyvkiadó, Budapest, p.4l8 /196Ó/ 2. Kolthoff, I.: Treatise on anal. chem. Part I. p.7^8/l96v 3. Kolthoff, I.,Sandell, K. :. Textbook of Quantitative Inorg. Analysis, New "iork, p.122 /1952/
12 ( A KÖZEG HATÁSA 38 C1 ATOMOK KÉMIAI REAKCIÓIRA Phase Effept on Chemical Reactions of 38 C1 Bérei K, Vasáros L., Ache H.a. H MTA Központi Fizikai Kutató Intézet,1525 Budapest Central Research Institute for Physics of Hungarian Academy of Sciences, 1525 Budapest Virginia Polytechnic Institute and State University, Blacksburg VA 24061, USA Effect of physical and chemical properties of the medium on stabilization processes of recoil chlorine atoms produced vie, 37 Cl/n f^7 38 Cl nuclear reaction has been investigated in simple aliphatic,and aromatic systems. Chemical reactivity towards thermalized chlorine atoms as well as phase transition and the long range order of the medium /crystalline vs glassy systems/ was found to exhibit decisive influence on these processes. Finer details in the molecular order, however, e.g. differences in the molecular crystal structure, do not seem to play a significant role. Some conclusions could be drawn from these results on the relative contribution of thermal and hot reactions of 38 Cl to the formation of labelled organic compounds. A közeg egyes fizikai ós kémiai tulajdonságainak hatását vizsgáltuk a 37 Cl/n,Y> 38 C1 magreakció során képződő nagy energiájú klóratomok stabilizálódási folyamataira, egyszerű alifás ós aromás vegyületekben. Oiklór-benzolok.ós klór-benzol különböző oldószerekkel kószitett folyékony legyeit vizsgálva sikerült megállapítanunk,hogy a közeg kémiai reakciókószsége a terraalizált klóratomokkal szemben döntően befolyásolja a 38 Cl-atommal jelzett szerves termékek képződésót. Ugyancsak meghatározó szerepe van a stabilized-
&B$SBBif& "V cr 3 rt -h N 3" (0 >"> 3 3" O a Q co as CCK as fo- l-j O O CD M CO (0 N to rt lo M 7C (0 a C> >< o K- as 0»?^* to -t» <o I- a> 1 7T U) -i rt> CD N O < H- 3 CD. 3" H- 7T H> C«H" a Oi < «a 3 1 rt»< co»-í n (0 CB 'rt O H- Os CCS CD O to (0 HT a CD- 3 CO C0 < 3 CJ. n H- N H- (0 O rt c* CD CD 3 o. a?r 3 rt cr OS Q. rt M H- CJ. < rt cr H 1»-> T O N?T c a> a 0 < 7T CO JC a C r» o 09 O M 3 rt (D 3" as rt N OJ M to C Q. 7T rt (0 rt rt CD r» n CD r>- <o H* as O as 7T i N 3 < * -< >< cr a fi) S- n 1 Ot cr <D o <D Oi a* Oí n as N <D rt 3 ~l 7T rt h-> a> o -h (0 CD 3 rt CD to N CD rt 3 1 rt a i o» o. n a> 7C 3 D. H- cr O (Sa 7T a (0 O! OK t-^ 3"» CD H> to M a?r H* < 3 JC O 3 O CD> o» 7T o rt (D < M M CD 7T 3 cr 3 as rt O- «< N 7T 7T O a> jr cr CO JC W- T a O ü) 0} 7T 3 CD- H- H- a> 3 1 rt 3 o h- 1 "O 3 N JC cr rt cr o N CD- -h rt a CD rt - i m M Cft O O O 3 3 to 3 r* O N /C U) CL H- M rt C N H- K-" rt Oi ŰK O < OK rt O rt CD *< N <a 3 a 03 CD K" OS 3-1 as cr CD as CD 3 (D rt to CD O?r H- to cr?r CD 7T C j. OJ H- 3 Q. o N ^ rt OS 3 3 O 3" "3 < tű rt 7T 7C rt (ű as «< 3 0) H- p- Cl 0 < 3 «< Í-J a 3 < H-" T CD < CO H- 3 N co O > O: 3 7T CD CO rt Q> o «T 3. 3 o- O H- t-i. N 3 rt rt cr 7C T 3 to CD> CD. «< ax C CD Oi a> O 7T N 7T >-<!- (0 3 T3 N H- M M- t-> CD K- C5 0» 3 j S-J CD Q> to Q]» CD > CCS o. O M N "O 7T?r 1 a. o CO 5T a rt o n Q. H- rt Q> CD M 7C as a jr CD> a> M CD»-* H- CO 3 Cl H» 3 N H- rt 3 M N Q. < c 0 a rt u i O T CD CD -i jr t 7C 00 3" T rt O N to i a DX o Q> -h JC < CD a H- -a 3 M 1 a> 0) rt CD rt H«1 1 rt CD. i t 1