VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 28. november 1.- 29. február 28. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 29. március 1-i értéke 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszútávú meteorológiai előrejelzések 1. AZ ŐSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŰJTŐRE HULLOTT CSAPADÉK A 28. november 1-től 29. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 22 mm-re adódott. Ez az érték kissé elmarad az elmúlt 23 év átlagértékétől (233 mm), annak 94 %-a. A legcsapadékosabb hónap a február, a legszárazabb, pedig a január volt. Az 1. ábrából kiderül, hogy az átlagosnál jóval csapadékosabb február kompenzálta a száraz november és január hatását, míg a december lényegében átlagosan csapadékosnak bizonyult. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyiség meghaladja az elmúlt két évben érvényes értékeket. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál kicsivel kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm] csapadék [mm] 1 9 8 28-29 Sokéves átlag 2 22 2 7 17 6 1 12 4 1 3 7 2 1 2 Nov. Dec. Jan. Febr. 24 2 26 27 28 29 1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 1
2. AZ ŐSZI ÉS TÉLI IDŐSZAK HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 28. november 28. december 29. január 29. február [ o C] [ o C] [ o C] [ o C] Felső Duna 3,4 (2,6) -, (-,4) -3,7 (-1,3) -1,7 (-,3) Inn 2, (1,1) -2, (-2,2) -4,6 (-3,) -3,7 (-1.9) Traun - Enns 4,1 (2,7) -,2 (-1,) -3,4 (-1.7) -1,9 (-,4) Morva,1 (2,),9 (-1,3) -3,9 (-2,) -1, (-,6) Vág 4,4 (2,),6 (-1,8) -4, (-2,) -2,2 (-1,3) 1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az átlagosnál melegebb volt. Decemberben a nyugati vízgyűjtőkön a sokéves átlagértékek körüli, másutt azok feletti, míg januárban és februárban az átlagértékek alatti hőmérsékletek voltak a jellemzőek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak első felében az átlagosnál inkább magasabb, míg januárban és februárban az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletek voltak. 3. A VÍZGYŰJTŐN 29. MÁRCIUS 1-ÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 12, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 23 hóvastagság és hóvízegyenérték alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A decemberi időszak a csapadék, s részben a hőmérséklet szempontjából is átlagos volt. A januári aránylag kevés csapadékot az átlagosnál hidegebb idő miatti nagyobb hóhányad kompenzálta. Mindezek miatt egészen január végéig, a hóban tárolt vízkészlet értéke a sokéves átlag közelében mozgott. Februárban először csökkent, majd a hónap első dekádja után gyorsan nőtt a hókészlet, hogy aztán a hónap végén újra csökkenésnek induljon. 2
22 2 18 16 14 maximum minimum átlag 28-29 12 1 8 6 4 2 28.12.1 29.1.1 29.2.1 29.3.1 29.4.1 29..1 3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 29. március 1-én érvényes értékét m-es magassági bontásban tüntettük fel. Tengerszint feletti magasság [m.a.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] - 92 1,,186 1,8,172 1 8 28,7,184 3, 3,71 1 1 1 144,1,193 278,6 4,178 1 2 692 189,6,189 38,4 2,482 2 4 87 239,2,194 464,1 3,747 Összesen: 1832 13,6 2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 29. március 1-én. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értéke az utolsó 23 év hasonló időpontbeli maximális értékének (az 1986-os 18,69 km 3 -nek) a 73 %-a, a 27. évi minimális értéknek (4,8 km 3 ) a 299%-a, a sokévi átlagnak (11,1 km 3 ) pedig az 123 %-a. A hóban tárolt vízkészlet értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az. ábrán pedig az elmúlt év hasonló adataival ábrázoltuk. 3
km 3 km 3 2 2 2 2 1 1 1 1 sokévi átlag 29 24 2 26 27 28 29 4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke a. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet sokéves átlaggal együtt. Duna Nagymaros értékei. Duna Nagymaros 4. A TAVASZI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS A rendelkezésre álló hosszútávú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. Az április és a május az átlagosnál hűvösebb lesz, áprilisban az átlagosnál több, májusban pedig átlagos mennyiségű csapadék várható. A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a bajor és osztrák területeken és a felvidéki vízgyűjtőkön egyaránt 2-4 mm közötti összegekkel, illetve nagyobbrészt fagypont feletti napi középhőmérsékletekkel számol. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna Budapest 29. március 29. április 29. május Havi közepes vízállás [cm] 38± 8 419± 86 394±4 Havi maximális vízállás [cm] 63±116 47±132 46±8 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt évben észlelt hasonló értékekkel együtt. 4
H [cm] H [cm] H [cm] 9 8 7 6 4 3 2 1 24 2 26 27 28 29 9 8 7 6 4 3 2 1 24 2 26 27 28 29 9 8 7 6 4 3 2 1 24 2 26 27 28 29 6. ábra. Max. márciusi vízállások 7. ábra. Max. áprilisi vízállások 8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, átlagosan csapadékos és a hófelhalmozódás szempontjából legfontosabb időszakban az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletű téli időszak eredményeképpen, a Dunán a hóban tárolt vízkészlet értéke kissé meghaladja a sokéves átlag értékét. Mivel a február végén megindult olvadás várhatóan március első dekádjában is folytatódni fog, további, jelentős mértékű hófelhalmozódás nem valószínű. Március első dekádjában kisebb vízszintemelkedések várhatóak. Elsődlegesen hóolvadásból származó nagyobb vízszintemelkedések főleg március hónapban várhatóak, amikor nagyobb mennyiségű csapadék nélkül is számíthatunk az árvédelmi szinteket megközelítő vízszintekre. Amennyiben az átlagosnál csapadékosabb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, áprilisban egy jelentős árhullám kialakulása is elképzelhető, különösen akkor, ha a mostani enyhe időjárást március első dekádja után egy hosszabb hóolvadás mentes időszak követi. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye csak kevéssel haladja meg az átlagot, de a jelenlegi enyhe időszak után az olvadás újbóli megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban jelentős vízszintemelkedések kialakulásával is számolni kell. A budapesti alsó rakpartokat elérő vízszint kialakulására viszont a tavaszi időszakban reális eséllyel számíthatunk. Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, az elmúlt 2 év legnagyobb hóban tárolt vízkészlete (az örtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy. km 3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1,2 km 3 ) halmozódott fel. (A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.) A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. A jelenlegi enyhe időszak után az olvadás újbóli megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell
7 6 maximum minimum átlag 28-29 4 3 2 1 28.12.1 29.1.1 29.2.1 29.3.1 29.4.1 29..1 9. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Dráva őrtilosi vízgyűjtőjén Budapest, 29. március 3. Dr. Gauzer Balázs tudományos főmunkatárs 6