Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 214. november 1.- 21. február 28. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 21. március 2-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 214. november 1-től 21. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 181,4 mm-re adódott. Ez az érték jelentősen elmarad az előző 28 év átlagától (226,7 mm), annak 8 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, ekkor az átlagot meghaladó csapadék esett, de az ezt megelőző és az ezt követő téli hónapok csapadékmennyisége a havi középértékek alatt maradt. Különösen igaz ez februárra, mikor csak az átlag fele, 21 mm hullott le. A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadék mennyisége kissé meghaladja a tavalyi értéket, de jelentősen elmarad a 213. év ezen időszakában leesett csapadéktól, annak csak 66 %-a. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 2 %-kal kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 7 6 4 3 2 1 214-21 Sokéves átlag Nov. Dec. Jan. Febr. 1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 28 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 29 21 211 212 213 214 21 2. ábra. A november-februári időszak csapadékviszonyai a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 1
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 214. november 214. december 21. január 21. február [ o C] [ o C] [ o C] [ o C] Felső Duna,7 (3,) 1,1 (-,6) -,2 (-1,) -2,1 (-,7) Inn,6 (1,),3 (-2,2) -1, (-3,1) -2,4 (-2,1) Traun - Enns 6,6 (3,2) 1,6 (-1,), (-1,8) -,8 (-,6) Morva 7, (3,9) 2,2 (-,6) 1, (-1,) 1,1 (-,1) Vág 6,6 (3,8) 1,7 (-1,1),3 (-2,1),3 (-,7) 1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált november-februári időszak folyamán, gyakorlatilag az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál jóval melegebb volt. A havi középhőmérsékletek novemberben 3-4 o C-kal, decemberben és januárban átlagosan 2-3 o C-kal haladták meg a sokéves átlagértékeket. A februári középhőmérsékletek közelítettek leginkább az ilyenkor megszokott közepes hőmérséklethez, de csak a Felső-Duna vízgyűjtőjén volt kissé hűvösebb és ott mértek átlag alatti értéket. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hőmérsékleti szempontból a február átlagosnak mondható, de a megelőző hónapokban, az átlagnál jóval melegebb volt, a középhőmérsékletek mindenhol jelentősen meghaladták az ilyenkor megszokott értékeket. 3. A vízgyűjtőn 21. március 2-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 12, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 23 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, csak február elején volt átlagos mennyiségű, a tél többi hónapjában a minimumot csak kevéssel haladta meg. Különösen a téli időszak elejének átlag alatti csapadéka és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett a vízgyűjtőn. A hóvízkészlet mennyisége a téli időszak végén, március 2-án 7,1 km 3, ami a sokéves átlagnak a 7 %-a. 2
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 21. március 2-án érvényes értékeit m-es magassági bontásban tüntettük fel. Duna - Nagymaros Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] - 97323,,2,, 1 6312 6,6,21 13,,87 1 1 11849 7,4,22 11,8 1,372 1 2 7468 121,,29 24, 1,9 2 4 678 199,6,219 436,9 2,931 Összesen: 1832 7,1 2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 21. március 2-án. A hóban tárolt vízkészlet március 2-i értéke 7,1 km 3, ez a 1996-214-es időszak, az adott év ugyanezen napján mért maximális értékének (16,7 km 3 ) a 42 %-a, a minimális értéknek (4,13 km 3 ) a 17 %-a, a sokéves átlag értékének (9,94 km 3 ) pedig mindössze a 7 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 2-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az. ábrán pedig az elmúlt 1 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 2, 26, vagy akár a 213-as évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony hófelhalmozódás a területen. 3
km 3 km 3 2 2 2 2 1 1 1 1 sokévi átlag 21.3.2 2 27 29 211 213 21 4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 21.3. 2-án a sokéves átlaggal 3.2-án érvényes értékei. együtt (Duna Nagymaros) 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 21. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusra átlagos hőmérséklet és az átlagosnál szárazabb, áprilisra átlagos hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható. A május szintén közepes hőmérsékletűnek ígérkezik, de az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői az átlagosnál kissé szárazabb időjárást jeleztek előre. A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban -1 mm csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak első napjaiban fog leesni. Az időszak további napjain csapadék nem várható. A hajnali minimumhőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, az Inn valamint a Traun- Enns vízgyűjtőin pedig a napi középhőmérsékletek is csak az időszak végén várhatóak a pozitív hőmérsékleti tartományban. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a hónap elején, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag kis mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna Budapest 21. március 21. április 21. május Havi közepes vízállás [cm] 269± 9 26± 8 283±8 Havi maximális vízállás [cm] 49±118 344±122 389±88 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest 4
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt évben észlelt hasonló értékekkel együtt. H [cm] H [cm] H [cm] 9 8 7 6 4 3 2 1 21 211 212 213 214 21 9 8 7 6 4 3 2 1 21 211 212 213 214 21 9 8 7 6 4 3 2 1 21 211 212 213 214 21 6. ábra. Max. márciusi vízállások 7. ábra. Max. áprilisi vízállások 8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló átlagosnál jóval enyhébb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke alacsonynak mondható, jelentősen elmarad a sokéves átlag értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagos hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő, és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, és májusban mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy április elején számíthatunk. Budapest, 21. március 4. Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens Országos Vízjelző Szolgálat