Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon. Megvalósíthatósági tanulmány Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Kecskeméti Főiskola 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Gál Ferenc Főiskola 6720 Szeged, Dóm tér 6. Universitas-Szeged Nonprofit Kft. 6722 Szeged, Honvéd tér 6.
A projekt alapadatai A pályázati felhívás kódszáma TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV A projekt címe Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon A projekt rövid összefoglalása A projekt célja harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása olyan közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában melynek köszönhetően gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatás és képzésfejlesztés továbbá gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő harmadik missziós tevékenységeken keresztül konkrét felsőoktatási szolgáltató intézménycsoportok létrejötte valósul meg. A projektgazda neve Szegedi Tudományegyetem A kapcsolattartó és elérhetőségei Dr. Lukovics Miklós A projekt hossza (hónap) 24 Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) 1.499.515.388 Ft A támogatás intenzitása (%) 100% Konzorciumi partnerek és az igényelt támogatási összeg Szegedi Tudományegyetem 855.993.388 Ft Kecskeméti Főiskola 300.000.000 Ft Szolnoki Főiskola 194.064.400 Ft Gál Ferenc Főiskola 132.100.800 Ft Universitas-Szeged Nonprofit Kft. 17.356.800 Ft
Tartalomjegyzék Kódszám:... 1 1. Helyzetértékelés... 5 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása... 5 1.2. A projekt indokoltsága... 13 1.2.1. A szakterület elemzése... 13 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása... 19 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér... 22 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz... 29 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához... 32 2. A projekt céljai és tevékenységei... 37 2.1. A projekt céljainak meghatározása... 37 2.2. A projekt célcsoportjainak elemzése... 40 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása... 43 2.3.1. A megvalósítandó tevékenységek részletes bemutatása... 45 2.3.1.1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül alprojekt... 51 2.3.1.2. Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása alprojekt... 60 2.3.1.3. Felsőoktatási együttműködés a régióban és közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése (Képzésfejlesztés) alprojekt... 65 2.3.1.4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások fejlesztése (Harmadik misszió) alprojekt... 74 2.3.1.5. Regionális együttműködés alapuló hallgatói szolgáltatásfejlesztés alprojekt. 87 2.3.1.6. Nemzetközi képzési környezet és nemzetközi marketing tevékenység integrált fejlesztése alprojekt... 97 2.3.1.7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása alprojekt 103 2.3.1.8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése alprojekt... 110 2.4. Indikátorok... 114 3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése... 116 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása... 116 3.1.1 A megvalósulás helyszíne... 116 3.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 116 3. 1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése... 117 3. 1.4 Pénzügyi terv... 120 3. 1.5. Kockázatelemzés... 124
3.2 Részletes cselekvési terv... 125 4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei... 129 4.1 A projektgazda és partnereinek bemutatása... 129 4.1.1.A projektgazda bemutatása... 133 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása... 135 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása... 139 4.2. A megvalósítás és fenntartás szervezete... 146 5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység... 153 5.1. A kommunikáció tevékenysége összefoglaló leírása... 153 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása... 154 5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása... 156 5.4. Kommunikációs ütemterv... 160
1. Helyzetértékelés 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása során a fókuszt a projekt közvetlen környezetét jelentő Dél-Kelet Magyarország -,melyet Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye (azaz a Dél-Alföldi Régió), illetve Jász-Nagykun Szolnok megye alkot környezetének bemutatására helyeztük. A Dél-alföldi régió, amely az ország délkeleti és déli területén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye által lefedett területen helyezkedik el, az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödét (19,7%) alkotja. Az ország népességének 13,4%-a (1.355 ezer fő) él itt. A projekt által érintett négy megye 29 statisztikai kistérsége közül minden harmadik (10 db) tartozik a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján az ország 47 leghátrányosabb kistérsége közét 1. 1. táblázat A munkatermelékenység alakulása megyénként és régiónként, 2005-2007 Komplex programmal segítendő Kistérség neve Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű leghátrányosabb helyzetű Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye Jászberényi 1 Karcagi 1 Kunszentmártoni 1 Tiszafüredi 1 Törökszentmiklósi 1 Mezőtúri 1 Bajai Bácsalmási 1 Kalocsai 1 Kecskeméti Kiskőrösi 1 Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi 1 Kiskunmajsai 1 Kunszentmiklósi 1 Jánoshalmai 1 Mezőkovácsházai 1 Orosházai 1 Békés megye Sarkadi 1 Szarvasi 1 Szeghalomi 1 Békési 1 Csongrádi 1 Hódmezővásárhelyi 1 Kisteleki 1 Csongrád megye Makói 1 Mórahalomi 1 Szegedi Szentesi 1 Magyarország kistérségek száma 150 47 14 33 1 Fejlesztésükhöz kapcsolódó programot a Harmadik misszió alprojekt Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Központ projekteleme tartalmaz.
Projekt által érintett terület kistérségek száma 29 15 4 6 Forrás: 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklet alapján A GDP-termelést tekintve a Dél-Alföld és az Észak-Alföld sajnos nemcsak az EU-átlag, hanem országos átlag alatti teljesítményt mutat, hiszen Magyarország hét régiója közül csak a Dél-Alföldi Régió az ötödik helyen, míg az Észak-Alföldi Régió a 7. helyen stagnál. 2. táblázat A munkatermelékenység alakulása megyénként és régiónként, 2005-2007 Megye, régió Az egy foglalkoztatottra jutó GDP (ezer PPS) Az egy foglalkoztatottra jutó GDP az országos átlag Sorrend az egy foglalkoztatottra jutó GDP alapján százalékában 2005 2007 2005 2007 2005 2007 Közép-M.ország 3568 3921 163,2 165,9 I. I. Közép-Dunántúl 2055 2139 94 90,5 III. III. Nyugat-Dunánt. 2168 2370 99,2 100,3 II. II. Dél-Dunántúl 1516 1596 69,4 67,5 IV. IV. Észak-M.ország 1440 1512 65,9 64 VI. VI. Észak-Alföld 1390 1490 63,6 63,1 VII. VII. Dél-Alföld 1482 1564 67,8 66,2 V. V. Bács-Kiskun 1465 1567 67 66,3 Békés 1301 1359 59,5 57,5 Csongrád 1669 1744 76,3 73,8 Magyarország 2186 2363 100 100 Forrás: KSH Az egy főre jutó GDP nagyságának ágazatonként hozzájárulását tekintve a projekt által érintett területen kiemelt szerep jut a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, és halászati szektornak. A régió az elmúlt évtizedek a szerkezetváltási törekvései ellenére is megmaradt elsősorban mezőgazdasági jellegű régiónak. Országosan és a régióban is igen alacsony azoknak a vállalkozásoknak a száma és aránya, amelyek tevékenységi körébe a kutatás-fejlesztés is beletartozik. 2007-ben az ország területén működő mintegy 690 ezer vállalkozásnak alig 0,2 százaléka tartozott ide. A rendszerváltás óta évről-évre növekszik a hazai kutatóhelyek száma, 1990-ről 2009-re több mint a duplájára emelkedett, elérte a 2900-at. Az elmúlt években a kutatófejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek száma stagnál. A kutatás-fejlesztési tevékenység térbeliségét tekintve erőteljes koncentrációt mutat. 2009-ben az összes kutatóhely 47,6%-a a Közép-Magyarországi régióban helyezkedett el, melyet követően a legtöbb a Dél-Alföldi régióban található (12,4%), majd az Észak-Alföldi Régióban (11,2%). A kutatóhelyek számának növekedése ellenére a kutatóhelyeken foglalkoztatottak száma 1990 és 2009 között körülbelül 12%-kal csökkent (52.500 fő, teljes munkaidősre átszámítva közel 30.000 fő), ami javarészt a kutató-fejlesztő intézet, egyéb kutatóhely kategória drasztikus létszámcsökkenésének köszönhető, míg 2009-ben a foglalkoztatottak közel fele továbbra is a felsőoktatási kutatóhelyekhez kötődött. A térbeli koncentráció itt még erősebben megjelenik a Közép- Magyarországi régió részesedése 57,2%, melyet a Dél-Alföld követ 10,7%-os részesedésével (kb 1200-1400 fő), majd 9,5%-kal az Észak-Alföldi Régió követ. 2010-ben a K+F ráfordítások összege az előző évhez képest 3,7%-kal emelkedett, elérte 310,2 milliárd forintot, a GDP 1,14%-át, ami 1990 óta a legmagasabb arány. A K+F-re fordított összegek folyamatos növekedése ellenére nemzetközi összehasonlításban még
mindig nem túl kedvező a kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányos alakulása. Az EU-15 átlaga 1,9%, az EU-27 átlaga pedig 1,8 1,9% körül mozgott, amely adatok jelentősen meghaladják a hazai mutatót. Míg az EU tagországok értéke 2000 óta stagnál addig pl. Japánban 2007-re 3,7%-ra növekedett, és az USA-ban is elérte a 3,1%-ot. A K+F ráfordítások pénzügyi forrásainak összetétele kismértékben módosult. Bár a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a vállalkozások finanszírozták a kutatás-fejlesztés legnagyobb hányadát (146 milliárd forintot), részarányuk 47% körül stagnál. Ezzel párhuzamosan a központi állami költségvetés hányada 122 milliárd Ft-tal 39%-ra mérséklődött. Összességében a külföldi források bővültek a legnagyobb mértékben (17%-kal), ezáltal részesedésük 2010-ben már közel 13%-ot ért el. A nonprofi t szervezetek jelentősége a finanszírozásban a 41%-os bővülés ellenére változatlanul elenyésző, részesedésük 1% alatt maradt. A K+F ráfordítások régiók közötti megoszlását tekintve még nagyobb a Középmagyarországi régió súlya 65,5%-kal. A régiók sorrendjét tekintve második az Észak-Alföldi régió 10%-os részesedéssel, harmadik a Dél-Alföldi régió 7,7%-kal, 4. Közép - Dunántúl 5,6%-kal, 5. Nyugat-Dunántúl 4,8%-kal, 6. Észak-Magyarország 4,1%-kal, míg sereghajtó a Dél-Dunántúli régió 2,5%-kal. Dél-Alföld egészségügyi helyzetéről megállapítható, hogy a halálozási arányszámok az országos átlagnál magasabbak: évek óta 2001-et kivéve az ország valamennyi régiója közül Dél-Alföldön halt meg ezer lakosra számítva a legtöbb ember. A halálozások döntő többsége, 94-95 százaléka 5 haláloki főcsoportra koncentrálódik: a keringési rendszer betegségeire, a daganatos megbetegedésekre, valamilyen külső ok (baleset, öngyilkosság, mérgezés) miatt bekövetkezett halálozásokra, az emésztőrendszer betegségeire, végül a légzőrendszer káros elváltozásaira. Az országosnál magasabb dél-alföldi halandóságban meghatározó szerepe van a régiós népesség kedvezőtlenebb korszerkezetének. Napjaink demográfiai jellegzetességeit az a tendencia határozza meg, amely a 80-as években kezdődött és napjainkban is tart, és népesség fogyásában nyilvánul meg. Magyarország népessége az 1980-as csúcspont óta folyamatosan csökken, 1980 és 2005 között, mintegy 600.000 fővel. 2005. január 1-ei adatok alapján az ország lakosságának 13,4%-a (1.355 ezer fő) a Dél-alföldi régióban élt, míg kicsivel többen 1.502 ezer fő az Észak-Alföldi Régióban élt. A régió lakosságának csökkenési üteme enyhén meghaladja az országos átlagot. A népességre a fejlett országokhoz hasonlóan az elöregedés jellemző. 1930-hoz képest a 60 éven felüliek száma több mint kétszeresére, a középkorú felnőtteké közel másfélszeresére nőtt, ugyanakkor a fiatal nemzedék létszáma erőteljesen fogyatkozott. Az elöregedés kedvezőtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli a szociális jellegű kiadásokat. A gyermek népesség és idős népesség eltartottsági rátája a régióban egyaránt 23,7%, a harmadik legmagasabb érték az országban. A közeljövőben, az 1950-es években született népes populáció nyugdíjas korúvá válásával nehezen kezelhető szociális válság alakulhat ki a térségben 1. ábra: A Dél-Alföldi régió korfája nemeként
A konzorcium területi vonzáskörzetét az együttműködések szempontjából a regionális gazdaságtan két meghatározó elmélete, a csomóponti régiók elmélete, valamint a központi helyek elmélete segítségével határoljuk le. A projekt egy három csomóponttal (Szeged, Kecskemét, Szolnok) rendelkező csomóponti régiót definiál, mely esetében a lokális (helyi) szintnek az ingázási övezet, munkaerő vonzáskörzet felel meg: a munkavállaló és vállalkozó úgy tud munkahelyet, telephelyet váltani, hogy közben nem kell lakóhelyet cserélnie. Ez a definíció szerinti megállapítás kiterjeszthető a felsőoktatás térségi együttműködéseinek stakeholdereire is. Tudományosan igazolható2, hogy a regionális gazdaságfejlesztés térbeli kiterjedésének leginkább a lokális térség feleltethető meg, általában egy település és munkaerővonzáskörzete. A csomóponti régió kohézióját a gazdasági jellegű kapcsolatok tartják fenn, ezért kiszámítható és hatékony együttműködés jöhet létre (főleg a lokális térségen, azaz munkaerő-vonzáskörzeten belül): elsősorban a magánszektor üzleti befektetéseire és munkahely-teremtésre, a magánszektor sikeres működéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztésére van szükség, amelyek a klaszterek fejlődését is felgyorsítják. Általános értelemben a munkaerő-vonzáskörzetek, mint gazdaságfejlesztési (csomóponti) régiók alkotnak olyan területi egységet, amelyen belül az iparágak versenyelőnyei hasonlóak, főleg a közös munkaerő-piac és intézményi háttér miatt, azonban ez az analógia is kiterjeszthető felsőoktatási együttműködésekre is. Ez a területi egység az, amelyik az egyes regionális klaszterek térségi bázisánál elsősorban mérlegelendő, továbbá a helyi gazdaság innovatív kapcsolatrendszere működtethető, a felsőoktatás gazdasági hatása kimutatható. A regionális klaszterek megkülönböztetésénél a térségi bázis földrajzi kiterjedése a lényeges megkülönböztető ismérv, amint Porter is többször kiemelte, mindig a valós gazdasági kapcsolatok által kirajzolódó vonzáskörzeteket kell tekinteni, azaz csomóponti régiókat. A konzorcium területi vonzáskörzetét az együttműködések szempontjából ennek megfelelően igyekeztünk modellezni. ArcView szoftver segítségével meghatároztuk mind Szegedre, mind Kecskemétre, mind Szolnokra vonatkozóan azon vonzáskörzetet, amelyeket relevánsnak tartunk. Ezen vonzáskörzetek Kecskemét illetve Szolnok esetén azon területek, ahonnan a két város a munkaerő-vonzáskörzet általánosan elfogadott értelmezése szerint 45 percen belül elérhető. Szeged esetén a vonzáskörzetet a központi helyek elméletére támaszkodva olyan területekre értjük, amelyekről Szeged másfél órán belül elérhető, hiszen magasabb funkciókért hosszabb utazás is felvállalható. A Központi helyek elméletét Christaller dolgozta ki települések vonatkozásában 1939-ben. Eszerint a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik. E funkciók célszerű tevékenységi körzete azonban különböző. A települések funkcionális kategóriákba sorolhatók, 22 Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés: Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ahol a magasabb kategóriába tartozó település bizonyos funkciók ellátását biztosítja az alacsonyabb kategóriába tartozó települések számára. A települések különböző szintű funkcióinak egyben különböző szintű ellátási körzetek is felelnek meg, amelyek mindegyike az alacsonyabb funkciójú körzetekből valamely egész számú mennyiséget foglal magába. A központi helyek elmélete, mint gondolati rendszer és megközelítési mód, rendkívül széles körben terjedt el, mely kiválóan alkalmazható felsőoktatási együttműködések tervezésekor: Megfelelő nagyságú és funkciójú felsőoktatási intézményekhez megfelelő nagyságú ellátási körzetek tartoznak. 2. ábra: Központi helyek elmélete A fenti logika alapján megadható a teljes projekt területi vonzáskörzete, mely az alábbi térképen is szemléltethető. 3. ábra: A projekt vonzáskörzete
Mind a Dél-alföldi, mind az Észak-Alföldi Régióban kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. Ez az a vállalati kör, amelynél a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan, jelentős K+F tevékenységet folytatnak, számottevő kapcsolatokat alakítanak ki a térségük innovációs szervezeteivel, húzóhatást fejthetnek ki azokra. A régióban az ipar, azon belül is a feldolgozóipar a legjelentősebb ágazat, ami 2009-ben némi csökkenést mutatott a gazdasági válság következtében. Az ipar szerepe 2009 óta folyamatosan növekszik az említett beruházásoknak köszönhetően. Jelentősebb ágazat a régióban a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás, a kereskedelem, a szállítás, a raktározás és a vendéglátás, illetve a Dél-alföldi Régióban nagy tradíciókkal rendelkező mezőgazdaság, amelynek teljesítménye a többi régióhoz hasonlóan itt is jelentős mértékben csökkent. A multinacionális cégek az utóbbi években jelentős beruházásokat hajtottak végre Kecskeméten, ezek az adatokban még nem jelentkeztek, ugyanakkor országos szinten is számottevők (Mercedes-Benz Hungary, Phoenix-Mecano, Knorr-Bremse, Thyssen, Freudenberg Simmeringe). Kecskemét ezen cégek betelepedése előtt is jelentős részben magyar tulajdonú ipari kapacitással rendelkezett (KÉSZ Kft, Autoflex-Bosal, Hilti, Bertrans, Ver-Bau Kft). Ebben a régióban a legmagasabb a mezőgazdasági vállalkozások száma. Emellett a városban a korábban meghatározó élelmiszeriparból is maradtak életképes hazai és külföldi tulajdonú vállalatok (Univer, Fornetti, Kecskeméti Konzervgyártó Kft, Szentkirályi Ásványvíz, Gallfood, Nissin Foods). Több jelentős agrárvállalkozás működik a városban és térségében (Kefag, Juniperus). A Mercedes projekt kapcsán a Daimler-Benz 2008-ban döntött úgy, hogy elsősorban gazdaságossági szempontok alapján Közép-Európába tervezett új gyártóművét Magyarországon, ezen belül Kecskeméten valósítja meg. Egy ilyen beruházás olyan hosszútávú pozitív tovagyűrűző hatások képes generálni a régió életében, melynek következtében erősödik a terület gazdasága, ugyanis a gyár közvetlenül 2500 dolgozónak biztosít majd munkahelyet. Közvetve, beszállítók révén akár további 10.000 munkahelyet is teremthet. A jelentős beszállítói kör következtében, a beruházás eredményeként a régió GDPje várhatóan több mint 3%-kal növekedhet és országosan is jelentős mértékű. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2009-ben megindult a Mercedes beruházás Kecskeméten, ami alapvetően meghatározza a KF GAMF Kar további fejlesztési irányát. Mivel a termelés 2012-ben indult meg, ezért ennek hatása a statisztikai mutatókban csak 2013-tól várható. Ugyanakkor a képzett munkaerő iránti igény továbbra is megmarad, egyrészt a gyártás bővítése, másrészt a beszállítók betelepülése miatt. Ennek megfelelően a technológia fenntartó mérnökök (BSc fokozat) iránti igény még pesszimista becslés alapján is növekedni fog az elkövetkező években, ami a GAMF számára, mint mérnökkibocsátó hely, komoly fejlődést prognosztizál. Az ipari-agrár jellegű gazdasági szerkezettel rendelkező Jász-Nagykun Szolnok megye országos viszonylatban közepesen fejlett területnek tekinthető. A megyében a foglalkoztatottak száma 137,9 ezer fő, a foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása: ipar: 38,0 %; mezőgazdaság: 5,6 %; szolgáltatások: 56,4 %. A megye gazdaságában
fokozatosan megnövekszik a kis-és középvállalkozások súlya. A 2006-2010. közötti időszakot vizsgálva elmondható, hogy mind a vállalkozások számát (2006. évben: 31.477 db), mind a társas vállalkozások számát (2006. évben: 10.718 db) tekintve folyamatos növekedés tapasztalható (2010. évben a regisztrált vállalkozások száma meghaladja az 50 ezret). Az egyéni vállalkozók legnagyobb arányban a mezőgazdaságban, vad-, erdő-, halgazdálkodásban tevékenykednek. Jelenleg a megyében 12 ipari park, egy ipari zóna és egy vállalkozási övezet működik. Az ipari parkokban közel 590 hektáron működő vállalkozások mintegy 5.000 főt foglalkoztatnak. Megfigyelhető továbbá a multinacionális vállalatok megjelenése és dinamikusan növekvő térnyerése (Samsung, Carrier, Electrolux, Claas, stb.). A Csongrád megyei székhelyű szervezetek 2012 első félévében 39,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron mintegy 3 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megye legjelentősebb vállalatai Pick Szeged Zrt., Lombard Lízing Zrt, Sole Mizo Zrt., Hungerit Zrt., ContiTech Rubber Industrial Kft., ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., Hansa-Kontakt Kft., Tabán Trafik Zrt, Legrand Zrt., Villeroy and Boch Zrt és a Kész Építőipari Zrt., melyek többségének székhelye Szegeden található. A megyében jelentős szerepet töltenek még be a közműszolgáltatók, így az GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., az EDF Energia Hungária Kft, az EDF DÉMÁSZ Zrt., a Szegedi Hőszolgáltató Kft. Az elmúlt évek legnagyobb lehetőségeként és fejlesztési projektjeként tekinthetünk a Szeged északi határában megvalósuló Extreme Light Infrastructure (ELI) projektre. Az ELI Projekt célja, hogy Közép-Európában egyedülállóan egy olyan összeurópai érdekeltségű szuper-lézer kutatási nagyberendezés kerüljön kiépítésre a Dél-Alföldi régióban, melyhez a hozzáférés biztosított lesz az EU tagállamaiban tevékenykedő kutatók számára. A mintegy 788 millió euró költségű beruházást Magyarország, Csehország és Románia közösen valósítja meg 2015-ig. A beruházás összköltségéből szegedi fejlesztésekre mintegy 245 millió euró jut, amely hozzávetőleg 63,6 Mrd Ft-nak felel meg. A beruházás megvalósítását követően a Szegeden felmerülő üzemeltetési költség évente mintegy 26 millió euró, ami hozzávetőleg 6,76 Mrd Ft-nak felel meg. Az ELI beruházást a Dél-Alföldi Régió regionális GDP-jének (bruttó regionális terméke) viszonyában vizsgálva megállapítható, hogy az ELI-t létrehozó beruházás összköltsége a 2 265 Mrd Ft összegű (2007-ben) éves regionális GDP-nek a közel 3% át, míg az éves üzemeltetési költség pedig mintegy 0,3%-át teszi ki. Az ELI közvetlenül mintegy 300 főnek, elsősorban kutatóknak és más magasan képzett munkavállalóknak ad majd munkát. A Szegedi Tudományegyetem szakértőinek becslése alapján azonban az ELI közvetett munkahelyteremtő hatása ennél lényegesen nagyobb lehet. Ebben a közvetett hatásban kulcsszerepe lenne az ELI körül létesítendő 60 hektárosra tervezett tudományos parknak, amely 50%-os betelepülés mellett 15 éves időtávban 600-700 millió eurós többletjövedelmet generálna a régióban és mintegy 2000 új munkahelyet teremtene. Ez arra utal, hogy a projekt közvetlen hatásaként a régió GDP-je kevesebb, mint 1%-kal növekedhet, azonban közvetett gazdasági hatásaként elképzelhető, hogy hosszabb távon 1%-kal fog növekedni. A XXI. század nagy kihívása a tudásalapú, innováció-orientált regionális gazdaság feltételeinek megteremtése. Ennek alappilléreit képezik az intézmények összehangolt irányítási rendszereinek megteremtése, a 21. század követelményeinek megfelelő
felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése, valamint a munkaerőpiaccal és a gazdasági szférával való együttműködések fokozása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan felsőoktatási együttműködés jöjjön létre Dél-kelet Magyarországon, amelyek hatására versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben résztvevők. A Szegedi Tudományegyetem együttműködésben a Kecskeméti Főiskolával, a szolnoki Főiskolával, valamint a Gál Ferenc Főiskolával a régió gazdasági, társadalmi folyamataival rendkívül szoros összefüggésben hosszú távon alapvetően képes meghatározni azt a stratégiai irányt, mely a régió jövőbeli fejlődését szolgálja. 1.2. A projekt indokoltsága 1.2.1. A szakterület elemzése A projekt a hazai felsőoktatás kiemelkedő minőséget képviselő intézményének komplex fejlesztését tűzi ki célul. Ebből következően az érintett szakterület a felsőoktatás, azon belül is elsősorban az oktatási-képzési szakterület, valamint az intézményi szolgáltatások és az intézmény irányítás. Az OECD 2012-ben megjelent Education at a Glance tanulmánya rámutat, hogy a globális oktatási és gazdasági színtér már egy ideje gyors átalakuláson megy keresztül, jelentős részben két fontos változástól sarkallva. Az első a tudásalapú gazdaság folytatódó térhódítása, amely hatékony új ösztönzőket teremtett az emberek számára készségeik oktatás révén történő fejlesztéséhez, és egyben az országok számára is állampolgáraik ebbéli törekvéseinek támogatásához. A második az elsővel szorosan összefüggő jelenség a felsőoktatás robbanásszerű növekedése világszerte, mely milliók számára eredményezte a lehetőségek bővülését, és drámai mértékben növelte a magasan képzettek globális bázisát. A tanulmány a gazdasági válság közepette az alábbi megállapításokra jutott az oktatás helyzetének elemzése alapján: A magasabb képzettségi szint elősegítette a munkanélküliség elkerülését és a munkában maradást a recesszió alatt. A magasabb és az alacsonyabb végzettségűek közötti keresetkülönbségek a globális recesszió idején nem pusztán jelentősek maradtak, hanem még inkább kiszélesedtek. Az elmúlt évtizedben az OECD-országokban a felsőfokú végzettséget szerző felnőttek százalékos aránya, a 2000-ben mért 22%-ról 2010-re 31%-ra nőtt. Amíg a társadalmak több magasabb szintű képzettséget igényelnek, valószínű, hogy a magasabb iskolázottság jelentette előnyök nemcsak rövid, hanem hosszú távon is fennmaradnak. Az oktatásba tett beruházás komoly hasznot hoz az egyének és a társadalmak számára egyaránt, ennek felismerése magyarázza, hogy a recesszió sújtotta 2009-es évben számos OECD-országban tekintélyes mértékben nőttek az oktatásba tett állami és magánberuházások. 2000 óta a felsőoktatásba beiratkozott külföldi tanulók száma is megduplázódott az OECD-országokban. Az abszolút számokat tekintve a külföldi tanulók a legnagyobb számban Kínából, Indiából és Koreából érkeztek.
Az egyenlőbb esélyek és lehetőségek megteremtése az oktatásban minden tanuló számára, hátterükre való tekintet nélkül, a legtöbb OECD-országban még mindig kihívást jelent. A globális gazdasági változások az országokat és az egyéneket egyaránt érintik, az országoknak gondos egyensúlyt kell teremteniük az oktatás megfelelő állami támogatása és a tanulók, illetve családjaik által fedezendő költségek között. A következőkben azokat az alapvető tényezőket vesszük vázlatszerűen számításba, amelyek a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnereinek jelenére és közeli jövőjére, és kiemelten jelen fejlesztési projekt céljaira közvetlen hatással vannak. 3. táblázat: A felsőoktatási intézmények működését meghatározó tényezők és értékelésük Tényezők Folyamatok Érintettség Felvételi rendszer Képzési rendszer Akkreditációs rendszer Finanszírozási rendszer A felsőoktatásba potenciálisan jelentkezők száma fokozatosan +++++ Először a tudományegyetemek képzési kapacitásai töltődnek fel +++++ Minőségi hallgatói állomány a nagyobb intézmények felé áramlik ++++ Állami ösztöndíjas és részösztöndíjas férőhelyek jelentős csökkentése A fővárosi intézmények elszívó hatása veszélyezteti a vidéki intézmények beiskolázási bázisát. Adott tudományterületen a teljes képzési portfoliót (Fsz, BSc., MSc., Sztk., Phd.) biztosító intézmények versenyelőnyben vannak A követelményrendszer miatt a tudományegyetemek elszívják a minősített oktatói gárdát, illetve a potenciális utánpótlást A bírálati rendszer sajátosságai miatt az innovációra nyitott, kisebb intézmények szakalapítási lehetőségei korlátozottak Demográfiai folyamatok kezelésére nem képes, létminimumon élő intézmények nem képesek a túlélésre egy normatív finanszírozási modellben. PPP kötelezettségvállalások miatt magasan rögzültek a működési költségek A finanszírozásban egyre jelentősebb szerepet kapnak a saját bevételek (pályázat, K+F, vállalkozás), aminek mértékét alapvetően határozzák meg a hallgatói, oktatói, tudományos kapacitások +++++ +++ ++++ ++++ +++++ +++++ + ++++ Intézményrendszer A létező finanszírozási rendszer mellett a jelentősebb intézmények pozitív diszkriminációját segítő kiegészítő támogatások indulnak el, amelyek növelik az intézmények közötti különbségeket. Új integrációs hullám várható, amely a vidéki kisebb intézmények képzési helyként való túlélését biztosíthatják, illetve amelyek a nagyobb tudományegyetemek piaci részesedését növelhetik. +++++ +++++ A 69 működő hazai felsőoktatási intézményben 2010. szeptemberében 361 ezren tanultak, közülük 241 ezren nappali képzésben vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási tagozatokon a létszám 120 ezer fő. A 2006-ban kezdődött hallgatói létszámcsökkenés folytatódott. A 2010/2011. tanévben 9 ezer fővel, 2,4%-kal kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, mint az előző tanévben.
A felsőoktatási intézményekben 20 ezer hallgató vesz részt felsőfokú szakképzésben, a beiratkozott (aktív) hallgatók 6%-a. A többi képzési szinten a létszám a következőképpen alakul: 224 ezer hallgató alapképzésben, 32 ezer hallgató mesterképzésben, 30 ezer hallgató osztatlan képzésben vesz részt. 13 ezer hallgató főiskolai, 19 ezer hallgató egyetemi szintű alapképzési programokban folytat tanulmányokat, 16 ezer hallgató szakirányú továbbképzésben, további 7 ezer hallgató pedig PhD, DLA képzésben vesz részt. 4. táblázat: Felsőoktatásban tanulók megoszlása az intézmények fenntartói és tagozatok szerint, 2010/2011 tanév Intézmény fenntartó szerinti megnevezése Intézmények száma Nappali Esti Levelező Távoktatás Összesen tagozaton a hallgatók száma Alapítványi intézmények 29 14 856 95 9 600 1 882 26 433 Állami intézmények 26 213 580 4 135 83 806 12 842 314 363 Egyházi intézmények 14 12 291 991 7 269 0 20 551 Mindösszesen 69 240 727 5 221 100 675 14 724 361 347 A régió szellemi bázisát öt felsőoktatási intézmény adja: a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és az Eötvös József Főiskola, illetve az alapítványi Tomori Pál Főiskola és az egyházi Gál Ferenc Főiskola. Amelyek közül a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola döntő szerepet játszik, a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók mintegy 9%-át képezi ez a két intézmény, lefedve szinte az összes képzési területet. A Szegedi Tudományegyetem több, mint 27 ezer hallgatójával hazánk negyedik legnagyobb felsőoktatási intézménye. A három felsőoktatási konzorciumi partner intézményben összesen 25.312 fő tanul. 5. táblázat: A projekt által érintett területen székhellyel bíró felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma, részesedésük 2010/2011 tanév adatai alapján Intézmény, kar megnevezése Intézm Nappali Esti Levelező Távoktatás ények száma tagozaton a hallgatók száma Összesen Részesedés Alapítványi intézmények összesen 29 14 856 95 9 600 1 882 26 433 ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik Tomori Pál Főiskola (Kalocsa) 266 0 659 0 925 3,50% Egyházi intézmények összesen 14 12 291 991 7 269 0 20 551 ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (Szeged) 181 0 139 0 320 1,56% Állami intézmények összesen 26 213 580 4 135 83 806 12 842 314 363 ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik Eötvös József Főiskola 788 0 637 0 1 425 0,45% Kecskeméti Főiskola 2 626 0 2 007 0 4 633 1,47% Szegedi Tudományegyetem 20 838 23 5 890 476 27 227 8,66% Szolnoki Főiskola 1 667 0 1 336 353 3 356 1,07% Mindösszesen 69 240 727 5 221 100 675 14 724 364 703 a projektben közreműködő intézmények összesen SZTE+KF+SZF+GFF 25 312 23 9 372 829 35 536 9,74% Forrás: Oktatási Statisztika, 2010
A 361 ezer hallgató képzését országosan összesen 21.495 oktató látja el. A Szegedi Tudományegyetem oktatóinak száma 2.239 fő, a Kecskeméti Főiskolán 165 fő, a Szolnoki Főiskolán 115 fő, míg a Gál Ferenc Főiskolán 55 fő oktató foglalkozik a hallgatókkal. A projektben résztvevő intézmények felsőoktatás piacán betöltött erős szerepe biztosíték lehet arra, hogy a nálunk történő befektetések valóban hozzájárulnak az Operatív Program és az Akciótervek célkitűzéseinek érvényesüléséhez, hiszen nem csak a fejlesztések végrehajtására, hanem hallgatók vonzására, felvételére is képes az intézmény. A hallgatói létszámcsökkenés hosszú távú trendnek ígérkezik a felsőoktatásban. A drámai változás tulajdonképpen 2009-ben kezdődött, ugyanis ekkor iratkoztak be az 1991-ben született érettségizettek. Az ezt követő évfolyamok nyolc éven keresztül folyamatosan csökkenő létszámban jelennek majd meg a felsőoktatásban. A 2016-es mélyponton már kevesebb lélekszámú érettségiző évfolyam várható, mint amennyi a jelenlegi összes felvett hallgató. 2017 és 2028 között viszonylagos stabilitás lesz jellemző az érettségiző korosztály száma kisebb ingadozásokkal stagnálni fog, majd 2029-től kezdődően újabb csökkenés lesz tapasztalható. 6. táblázat A népesség és élveszületések számának alakulása Magyarországon, 1970-2011 Év Népesség száma január 1-jén (fő) Az élve születettek létszáma (fő) 15-19 közötti népesség száma (fő) 1970 10 322 000 151 819 1980 10 709 000 148 673 1990 10 375 000 125 679 1995 10 337 000 112 054 1996 10 321 000 105 272 1997 10 301 000 100 350 1998 10 280 000 97 301 708 900 1999 10 253 000 94 645 678 800 2000 10 222 000 97 597 658 300 2005 10 098 000 97 496 614 700 2010 10 013 000 90 335 578 600 2011 9 985 000 88 055 na Forrás: KSH Az igazságot természetesen árnyalja, hogy a potenciális jelentkezői létszám csökkenésének hatását oktatáspolitikai döntésekkel erősíteni vagy éppen gyengíteni lehet. A 2012/13-as tanévtől a finanszírozási rendszerben bekövetkezett változások eredményeképpen jelentősen csökken az államilag támogatott férőhelyek száma az alapképzésben.
7. táblázat: Állami ösztöndíjas/államilag finanszírozott keretszámok alakulása 2007-2012 között Képzési terület/szint Trend 2012 Állami öszt. Állami részöszt. 2010 2009 2008 2007 Mesterképzés 18 600 19600 21700 3500 300 FSZ 3 500 12500 12500 11520 12500 Műszaki 8 360 200 10050 9800 9600 9400 Gazdasági 250 6250 5900 5900 6000 Informatika 3 600 4700 4700 4700 4600 Bölcsész 2 700 4450 4800 4800 4800 Természettudományi 4 000 4200 4200 4100 3900 Orvosi 3 600 1 800 3600 3400 3400 3500 Társadalomtudományi 1 000 2750 3000 3200 3300 Agrár 1 460 1950 1900 1900 2000 Pedagógus 1 600 1800 1900 1900 2000 Jogi 300 1350 1500 1600 1700 Művészeti 900 700 700 700 700 Sport 450 600 600 600 500 Művészetközvetítés 350 300 300 300 300 Összesen 45 750 2 420 74 800 76 900 57 720 55 500 A konzorciumi partnerek közül a Szegedi Tudományegyetem bír a legnagyobb képzési portfolióval, mely szinte az összes területet lefedi. A jogi és gazdasági képzési területet érintő jelentős korlátozás negatív hatásait azonban nem tudja a többi képzési terület sem ellensúlyozni. A hatás a kisebb intézmények esetében még jelentőseb. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők és felvettek száma a 2011-ben érte el a csúcspontját, majd egy év alatt drasztikus (20%-os) csökkenés következett be részben a demográfiai folyamatok és nagymértékben a finanszírozási változások eredményeképpen. A jelentkezők száma 2011-ről 2012-re az SZTE esetében 18%-kal, a Kecskeméti Főiskola esetében 11%-kal, a Szolnoki Főiskola esetében 32%-kal esett vissza. A felvettek számában nagyobb a visszaesés az SZTE esetében 17%, míg 32% a Kecskeméti Főiskolánál és 43% a Szolnoki Főiskolánál. 8. táblázat: Felsőoktatási intézményekbe jelentkező és felvett hallgatók számának alakulása, 2010-2012 Jelentkezők száma Felvettek száma Felvettek számának Konzorciumi partner megnevezése 2010 2011 2012 2010 2011 2012 csökkenése 2011-ről 2012-re KF Kecskeméti Főiskola 2 860 3 035 2 718 1 184 1 241 833-32,88% SZTE Szegedi Tudományegyetem 20 584 19 894 16 802 9 365 8 979 7 451-17,02% SZF Szolnoki Főiskola 2 517 2 500 1 721 919 965 548-43,22% Összes felsőoktatási intézmény 160 033 161 731 126 571 114 068 115 841 92 502-20,15% Forrás: www.felvi.hu
Az intézmények képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése Az adatok alapján egyértelmű az intézmények regionális beágyazottsága, mivel évek óta a hallgatók többsége mind a nappali, mind a levelező munkarendben adott megyeszékhelyhez tartozó megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Békés megyei) élő lakos. Kecskemét geopolitikai és gazdasági-kereskedelmi központi szerepe azonban jól tükröződik abban, hogy Pest és Jász-Nagykun Szolnok megyékből összességében a Bács- Kiskun megyei nagyságrendet megközelítő létszámban érkeznek hallgatók, ehhez képest elmarad a Csongrád megyei és Békés megyei hallgatók száma. Különösen jellemző a délalföldi, a közép-magyarországi és az észak-alföldi beiskolázási körzetre való kiterjedés a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karra, amely olyan képzési kínálattal jelenik meg ezekben a régiókban, amely más felsőoktatási intézményre nem jellemző, illetve csak egyetemi képzési keretben jelenik meg. Érdekes módon a pedagógusképzés területén Jász- Nagykun-Szolnok megyén kívül Heves és Fejér megyékből is hagyományosan sok hallgató folytatja a tanulmányait Kecskeméten, míg a Kertészeti Főiskolai Karra Bács-Kiskun mellett Csongrád és Pest megyéből jelentkeznek nagyobb számban a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők legnagyobb hányada Szeged, Budapest, Kecskemét, Békéscsaba és Szolnok iskoláiból érkezik. Ezen kívül Baja, Cegléd, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kiskunhalas, Orosháza, Szentes városok diákjaiból lesz a legtöbb felvételt nyert hallgató. A Budapestről jelentkezők és felvettek száma folyamatosan csökken; ma körülbelül 30 %-al kevesebb, mint két évvel korábban. Hasonló mértékben csökken Szolnok és Debrecen jelentősége. Évről-évre jó bázist nyújtanak Baja, Bonyhád, Cegléd, Hódmezővásárhely, Makó, Miskolc, Orosháza, Szeghalom és Székesfehérvár iskolái Több helység jelenléte azért is figyelemre méltó, mert a nagyobb távolság ellenére sokan az SZTE-t választják (2010-ben a felvett hallgatók 70 %-a az egyetem 100 km-es övezetében végezte el a középiskolát). Folyamatosan nő Kalocsa, Kiskunhalas, Szarvas és Szentes városok jelentősége; két év alatt a 2-3-szorosára nőtt a bekerülő hallgatók száma. A Szolnoki Főiskola hallgatói legnagyobb arányban Jász-Nagykun Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Heves megyéből kerülnek ki. Azonban Budapest közelsége igen erősen kihat a jelentkezők számának alakulására, ami jól tükröződik az elmúlt két év adataiban megmutatkozó csökkenésben. A csökkenő kereslet, a nemzetközi versenyképességre alapozott bevételnövelés kényszere szükségessé és indokolttá teszi mind a működés racionalizálását, mind a szolgáltatások fejlesztését, mind pedig a képzések versenyképességének és piacképességének fokozott biztosítását. A demográfiai folyamatok mellett, egyre inkább nehézséget okoz a költségtérítéses képzések feltöltése is. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a felsőoktatásból korábban kiszoruló, felnőtt korban lévő állampolgárok többsége már megszerezte azt a felsőfokú végzettséget, amire szüksége volt. Azaz a költségtérítéses képzések piaca leginkább az államilag finanszírozott képzésről lemaradt belépő korosztályokra, és a kifejezetten szakmai célú képzést keresőkre korlátozódik. A piacnak ezt a természetes szűkülését súlyosbítja a jelenlegi gazdasági világválság, amely mind a magánszemélyek, mind a cégek és intézmények oktatási célú befektetéseit mérsékeli. Ezért is különösen fontos, hogy az intézmény erősítse képzései gyakorlatorientált jellegét, valamint gazdasági kapcsolatrendszerét, hiszen ezáltal képes lehet további költségtérítéses képzésre jelentkező hallgatókat szerezni.
1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása A 21. század első felében átértékelődik a felsőoktatási intézmények szerepe. A tömeges hallgatói kibocsátás helyett egyre inkább a minőségi, piaci igényeknek megfelelő oktatás kerül előtérbe. A folyamatosan csökkenő hallgatói létszám egyre inkább kiélezi a felsőoktatási intézmények közötti versenyt mind hazai, mind világviszonylatban. A képzés és a munkaerő-piaci kapcsolatok hiányosságai, a két szféra közötti információáramlás nem kielégítő volta előre vetíti annak a veszélyét, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő hallgatók jelentős hányada nem tud elhelyezkedni a végzettségének megfelelően, mivel tudása hiányos, elégtelen, nem a piaci igényeknek megfelelő. Az Európai Felsőoktatási Térségben azok az intézmények maradhatnak versenyképesek, akik be tudják építeni a munkaerő-piaci igényeket az általuk nyújtott szolgáltatások tartalmi kimeneti követelményeibe, a legújabb informatikai szolgáltatásokat alkalmazzák. Ez kiemelten fontos, hiszen régiónknak jelenleg nemcsak a gazdasági fejlettsége alacsony, hanem növekedési üteme is elmarad az EU-átlagától. Országos szintre vetítve a növekedési ütem a Dél-Alföldi régióban a legalacsonyabb. A tudásalapú, innováció-orientált regionális gazdaság létrehozásának egyik építőköve a versenyképes tudományos felkészültséggel rendelkező kutatók, oktatók, melyben nagy szerep hárul a felsőoktatási intézményekre, valamint a velük szorosan együttműködő partnerekre. Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása Dél-Kelet Magyarország felsőoktatásában című projekt bár kimondottan a résztvevő intézmények versenyképes pozíciójának fokozását kívánja szolgálni, két probléma megoldásában kíván közreműködni: - egyrészt a felsőoktatási versenyképesség európai pozíciójának javításában, - másrészt a társadalmi, gazdasági versenyképesség fokozásában. Jelen projekt hozzájárul a régió gazdasági fejlettségi szintjének növeléséhez, hiszen a megvalósulása révén a régió felsőoktatási rendszere megújul, csökkennek a párhuzamosságok, nő a működés hatékonysága, feltárásra kerülnek a szinergiák és hatékony közös képzések indulnak, erősödik a régió kiemelkedő felsőoktatási intézményei, valamint a gazdasági szereplő közötti együttműködés. A Dél-Alföldi régió felsőoktatási intézményeinek térségi együttműködése lehetővé teszi, hogy azok regionális-térségi munkaerő-piaci igényeket elégítsenek ki, fellendítve ezzel a régió gazdaságát és tudásteremtő képességét. A projekt megvalósítása során tervezett tevékenységek elősegítik az intézmények irányításiés menedzsmentrendszereinek hatékonyságát, rugalmasságát eredményező korszerűsítését valamint a modern, egységes szolgáltatások bevezetését célzó fejlesztéseket. A hallgatók számára piacképes, korszerű gyakorlati ismereteket nyújtó képzések kialakítását, a tanulmányokkal és a hallgatói léttel kapcsolatos, életminőséget befolyásoló szolgáltatások színvonalának fejlesztését valósítjuk meg, hogy ezáltal vonzóbbá váljanak intézményeink, és hosszú távon többletbevételre tegyünk szert. A Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Szolnoki Főiskola - Gál Ferenc Főiskola felsőoktatási együttműködési egységében olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek fejlesztése valósul meg, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus megismerését,
tájékoztatást nyújtanak a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekről és követelményekről, így ezen intézmények együttesen képesek lesznek a bottom up módon megfelelni a legújabb munkaerő-piaci elvárásoknak. Figyelembe véve, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközibbé válása közvetett hatást gyakorol az egész magyar felsőoktatás minőségére azáltal, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak már egy nemzetközi térben kell versenyképes képzést és szolgáltatásokat kínálniuk, így a projektünk nagy hangsúlyt fektet az intézmények nemzetközi megjelenésének és vonzerejének erősítésére. Egy-egy régió vagy tágabb értelemben vett térség gazdasági növekedése nem valósítható meg a különböző szintű képzési tevékenység, a munkaerő-piaci igényekhez igazított élethosszig tartó tanulás, valamint a kutatási, innovációs tevékenységek összehangolása nélkül, így a projekt megvalósulása alapvető gazdaságfejlesztési érdek. Jelen projekt megvalósítását az SZTE konzorciumi együttműködés keretein belül kívánja végrehajtani a Kecskeméti Főiskolával, valamint a Gál Ferenc Főiskolával közösen. Az SZTE és konzorciumi partnerei között évek óta fennálló formális kapcsolatának teljes körű kiteljesedésére ad lehetőséget a projekt által tervezett fejlesztési munkálatok végrehajtása. A kezdeményezett program, e fentiekben összegzett, megoldandó problémáit az 2. ábra szemlélteti.
2. ábra: Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon című projekt problématérképe
1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér Ebben az alfejezetben a fejlesztési projekt szempontjából releváns Európai Uniós és magyarországi stratégiákat, iránymutatásokat, összegezzük röviden, melyek hatással vannak a projekt tartalmára. A Nemzetközi szakmapolitikai és jogszabályi háttér összegzését mutatja az alábbi táblázat: Nemzetközi szakmapolitikai és jog háttér Előzmények Európa 2020 A 2000-ben meghirdetett ún. Lisszaboni stratégia a globalizáció kihívásaival és az idősödő népesség társadalmi-gazdasági problémáival kívánt szembenézni, és ennek megfelelően határozott jövőképet definiált 2010-re. A cél az volt, hogy az európai társadalmi modell lényegi elemeit megtartsa, egyidejűleg a nemzetközi versenyképességet és termelékenységet fokozza. A túlméretezett program, valamint a végrehajtás nehézségei miatt a stratégiát 2005-ben felülvizsgálták, a növekedés és a foglalkoztatottság konkrét területeit helyezték a középpontba, átláthatóbbá tették a szervezeti felépítést és a végrehajtási elveket (nemzeti végrehajtásra koncentrálva). A Lisszaboni stratégia végrehajtását és eredményeit jelentősen befolyásolta a gazdasági világválság. 2010-re az uniónak stratégiai mozgásterét néhány tényező alapvetően behatárolta: a növekedési potenciál felére esett vissza; a tagországok száma a 2000-es 15-höz képest 27-re, az eurózóna tagjainak száma 12-ről 16-ra növekedett; a költségvetési deficit mértéke eléri a GDP 7%-át, míg az államadósság mértéke meghaladja a 80%-ot; a munkanélküliség közel 10%; a népesség gyorsuló ütemben öregszik (2020-ra várhatóan két millióval csökken a munkaképes korú lakosság száma, míg a hatvan év feletti népességé kétszer olyan gyorsan nő, mint 2007 előtt); a termelékenység fajlagos szintje folyamatosan csökken. 2010-ben új mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió stratégiai fejlesztési programja. Ezen körülmények közepette Európa 2020 néven elfogadott stratégia célja az, hogy Európa versenyképes, vezető és folyamatosan fejlődő tudás alapú, hálózati gazdasággá váljon, amely a természeti környezetre érzékeny és társadalmilag befogadó, továbbá fenntartható módon ér el növekedést, magas szintű foglalkoztatottságot és társadalmi haladást. Az Európa 2020 stratégia három területen kíván továbblépni a Liszszaboni stratégiához képest: iránymutatásait és számszerűsített programjait koncentrálja; céljaiban és végrehajtásában nem tesz különbséget az országok között; a kivitelezés hatásfokát az ösztönzés és az ellenőrzés erősítésével kívánja javítani. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen erősítő prioritást tart szem előtt: - Intelligens gazdaság: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása (intelligens növekedés) - Zöld növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság (fenntartható növekedés) - Befogadó társadalom: egy közösség-érzékeny, magas foglalkoztatottsági szintű társadalmat (inkluzív növekedés) Annak számszerűsítésére, hogy az EU hová kíván eljutni 2020-ra a következő kiemelt uniós célokat határozták meg: - A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. - Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
- Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). - Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. - 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Európai Bizottság kiemelt kezdeményezései Kiemelt kezdeményezés: Innovatív Unió Az Európa 2020 Stratégia sikeres végrehajtásában a korábbi Lisszaboni Program kudarcainak elkerülése végett szükséges, hogy az egyes tagállamok saját helyzetükhöz és gazdaságpolitikai prioritásaikhoz igazodva nemzeti célokra és útitervekre bontsák le az uniós célokat (nemzeti intézkedési tervek). A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) definiált a haladás ösztönzésére: Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Európai digitális menetrend, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform. Projektünk szempontjából közvetlenül kapcsolódó kiemelt intézkedések az Innovatív Unió illetve a Mozgásban az ifjúság. Az Innovatív Unió az Európa 2020 stratégiában felvázolt és a társadalom egészét érintő főbb kihívásokra megoldást kínáló innovációra összpontosít. Az innováció fogalmát széles körűen értelmező kezdeményezés azt célozza, hogy az innovációs ciklusba valamennyi érintett szereplőt és régiót bevonja. A kezdeményezés célja a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítása annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Uniós szinten a Bizottság a következő célokon munkálkodik: - Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése - A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása - Európai innovációs partnerségek indítása - Az innovációt segítő uniós eszközök szerepének megerősítése és továbbfejlesztése - A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk: - A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, - Annak biztosítása, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön.