Pályázat a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium intézményvezetői munkakörének betöltésére (azonosító szám: 222/2013/KIK/132.) Készítette: Kissné Hegedűs Éva 2013. május 27.
Tartalomjegyzék Vezetői program... 3 I. Bevezetés... 4 Az iskola rövid története... 4 Célrendszer, dokumentumok... 5 II. Helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések... 7 Jelenlegi helyzet... 7 Új Pedagógiai Programunk... 8 Feladataink a közös célok megvalósításának érdekében...11 Eredményes iskola...11 Képzésformáink megtartása...12 Előre a rangsorban!...13 A mi eredményességi mutatóink...14 Érettségi eredmények...14 Kompetenciamérések eredményei...16 Tanulmányi versenyek...18 Továbbtanulási mutatók...19 Nyelvvizsgák...20 Egyéb Körülmények...22 Felvételi rendszerünk...25 Marketing...26 Prevenció...27 Esélyegyenlőség...27 A szervezet fejlesztési lehetőségei...28 Működés...28 A kommunikáció és hatékonysága...29 Konfliktuskezelés...29 Szerkezet...30 A szervezet tagjai...30 A pedagógusokat fenyegető kiégés...32 Technikai dolgozók...33 Szervezeti kultúra...33 Környezet...34 III. Összegzés...35 Mellékletek...36 2
Vezetői program 3
I. Bevezetés Miért szeretnék a Batthyány Kázmér Gimnázium vezetője lenni? A múlt évezredben, egy másik társadalmi rendszerben jártam iskolába, úttörőtáborokban és nyári napközis táborban töltöttem a nyarakat, és már akkor is nagyon szerettem ezeket a helyeket, ahol együtt lehettem a társaimmal és mindig történt valami érdekes. Később volt szerencsém az ország egyik legjobb gimnáziumában tanulni, ahol megtapasztalhattam, hogy milyen a jó iskola; ahol becsületesen tanulni kell, tisztelni a tanárokat, a portás nénit és a konyhás nénit is; ahol szigorú, de nagyon emberséges tanáraim voltak, akiket becsültünk és szerettünk. Ősszel szüretelni mentünk, nyáron pedig építőtáborba, év közben pedig mindenféle jó kis programok voltak, ahol együtt lehettünk és életre szóló barátságok kötődtek. Nagyon szerettem a gimnáziumba járni, akkor kezdődött az életre szóló kötődésem ehhez az intézménytípushoz. Az utolsó évben már biztos voltam benne, hogy tanár szeretnék lenni, és azóta sem bántam meg soha, egyetlen percre sem ezt a döntésemet, pedig már negyven éve járok iskolába. A jó sorsom hozta úgy, hogy egy budapesti szakközépiskola után Szigetszentmiklósra kerültem, és éppen ebbe a gimnáziumba tanítani. Az első perctől kezdve jól éreztem itt magam: okos gyerekek, kedves és segítőkész kollégák és hihetetlenül pezsgő iskolai élet fogadott. Azonosulni tudtam a gimnázium értékeivel, magaménak éreztem a céljait. Évekig figyeltem és tanultam a tapasztaltabb kollégáktól, egyre jobban felelősséget is éreztem az iskola iránt. 2006 óta veszek részt az iskola vezetésében. Akkori igazgatómnak, Gelencsér Lászlónak köszönhetően szépen lassan mindent megtanultam az iskoláról és a működéséről. Sok változás történt már az ő idejében is, az utóbbi két évben pedig komoly megpróbáltatás volt az iskola vezetésében részt venni. A problémák és feladatok megoldása során sok mindent tanultam és határozott elképzeléseim vannak arról, hogyan lehetne megtartani az elért eredményeket, ezzel együtt megfelelni a változó körülményeknek és elvárásoknak. Úgy szeretem ezt az iskolát, ahogy gimnazista koromban a saját iskolámat szerettem, felelősséget érzek iránta. Szeretném továbbra is átsegíteni a változásokon, szélesíteni a lehetőségeit. Minden tudásommal, tapasztalatommal és problémamegoldó képességemmel azt szolgálni, hogy ez az iskola tovább haladhasson a kijelölt úton. Az iskola rövid története Szigetszentmiklós város Tanácsa a 80-as évek második felében középiskola és diákotthon létesítését határozta el, s az akkor több mint 300 millió forintos beruházás - két részletben - 1990 végére készült el. Az iskolaépület lehetővé tette az oktatás 1990 szeptemberi beindítását (...) Középiskolánk 1992. június 5-én vette fel a függetlenségért küzdő Magyarország első külügyminiszterének nevét. Díszzászlónkon családi jóváhagyással látható a Batthyány-címer középső része, ez van az iskola jelvényén is. Iskolai jelmondatnak megkaptuk a család ősi jelmondatát: Fidelitate et fortitudine (Hűséggel és bátorsággal) (...) Iskolai rendezvényeinken a tartalom mellett a forma is szerepet kap. Diákjaink és tanáraink megtervezett díszegyenruhában jelennek meg, s viselik az iskola - művész által megtervezett - jelvényét is (...) Középiskolánk szerepét a programját leíró, 1989-ben elfogadott pályázat írta, és határozta meg. E szerint az agglomeráció legtehetségesebb gyermekeit kívánjuk nevelni és tanítani, biztosítva számukra a továbbtanulás lehetőségét. 1 Az iskola épületének tulajdonosa a kezdetektől a mai napig Szigetszentmiklós Város Önkormányzata. A fenntartói feladatokat 1991-2010 december végéig Pest Megye Önkormányzata, 2011. január 1-2013. március 31-ig a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ 1 Részletek a Batthyány Kázmér Gimnázium jelenleg még érvényben levő, 2004-ben készült Pedagógiai Programjából 4
látta el. Új fenntartónk 2013. április 1-jétő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ugyanettől a naptól az intézmény működtetője Szigetszentmiklós Város Önkormányzata lett. Az alapítástól 2006-ig az iskola kinevezett igazgatója Dr. Koós Ferenc, 2006-2011-ig pedig Gelencsér László volt. 2011 augusztusától megbízott igazgatók követték egymást a sorban: 2012 áprilisáig Czita Zoltán, 2012 júliusáig Mede Norbert, 2012 augusztusától a mai napig pedig jómagam. Ez idő alatt a gimnázium helyzete több szempontból is nagyon változó volt. A kezdeti években szakmai és gazdasági szempontból is szépen fejlődött. A szakmai fejlődés és előrehaladás a jól kiválasztott, jól képzett, elkötelezett és hihetetlen munkabírással rendelkező nevelőtestületnek köszönhetően azóta is töretlen, gazdasági szempontból viszont az évek során egyre rosszabb helyzetbe kerültek a fenntartóink, velük együtt pedig mi is. Például 2000-ben az iskolának 590 tanulója és 97 alkalmazottja volt (pedagógusok és a technikai személyzet együtt), a mai napon pedig 690 tanulónk és 63 alkalmazottunk (45 tanárunk és 18 fős technikai személyzetünk) van. Tehát a tanulói létszám 17%-os növekedése mellett 35%-kal csökkent a dolgozók száma, ezek a számok pedig magukért beszélnek. Az elmúlt évek megpróbáltatásaiban elfáradtunk, sokszor elkeseredtünk és kilátástalannak láttuk a helyzetet. Mindezek ellenére, a Batthyány Kázmér Gimnázium egyre jobb hírnévnek örvend. Már nemcsak a felvételi arányunk szokatlanul magas, tehát nemcsak a környékbeli lakosok ismerik el a munkánkat, hanem az országos ranglistákon is megjelentünk, mégpedig előkelő helyeken. Eredményeink az érettségi vizsgákon és a tanulmányi versenyeken is egyre jobbak. Ez köszönhető egyrészt a válogatott tanulóink tehetségének és szorgalmának, pedagógusaink odaadó és szakmailag magas szintű munkájának, de nem utolsó sorban a mögöttünk álló és minket mindenben támogató szülői közösségnek. Iskolánkat a szülők két alapítványon keresztül is támogatják, amelyek nélkül nem tudtuk volna elérni ezeket az eredményeket. A két alapítvány a tavalyi tanévben összesen kb. 24 millió forinttal segített minket, az arányok miatt érdemes tudni, hogy az iskola tavalyi hivatalos költségvetése kb. 290 millió forint volt. És hogy mit várunk a jövőtől? Ebben a kérdésben nem vagyunk egyforma véleményen. A legtöbben pesszimisták, a mostanában meg-megcsillanó lehetőségekben nem hisznek, de ebben nem különbözünk az ország pedagógus társadalmától. A jogszabályok által előírt változásoktól legtöbben félnek, amit meg lehet érteni, hiszen a Nemzeti Köznevelési Törvény és az ezt kiegészítő rendeletek újabb verziói szédületes gyorsasággal jelennek meg. Érthető, ha valaki nem hisz a pedagógus életpályamodell szeptemberi életbe lépésében, ezzel egy időben a fizetésünk emelkedésében, de fél a feladatok és a kötött munkaidő növekedésétől. Érthető, ha az elmúlt 10 szűk esztendő után nem hiszik el, hogy az óraszámaink fenntartó által finanszírozott számának növekedésével új tanárokat vehetünk fel, hogy a szakkörök is beleszámítanak majd a tanítással lekötött munkaidőbe, hogy lesznek pedagógiai asszisztensek, laboránsok, iskolapszichológus, fejlesztő pszichológus, és ezzel csökkennek a terheink. Hogy lesz még egy könyvtáros, még egy iskolatitkár és még egy igazgatóhelyettes. Mindenki reménykedik abban, hogy ez tényleg így lesz, de nem merik elhinni. Szerencsére mindig vagyunk néhányan én is a menthetetlenül optimisták közé tartozom -, akik hiszünk abban, hogy a jövőben tényleg jobbra fordul a sorsunk és a gimnázium megkapja végre a megérdemelt megbecsülést. Célrendszer, dokumentumok Iskolánk elsősorban a magyar közoktatási rendszer részeként működő intézmény. Fő funkciója a szocializáció, a nevelés segítése, a kultúra újratermelése más társadalmi intézményekkel pl. a családdal - együttműködve. Más oldalról az iskola szervezet, melynek célja különféle emberek - főként pedagógusok, diákok - szándékosan összehangolt tevékenysége a tanulók nevelése, oktatása érdekében. Ebben az értelemben a funkciója: oktatás, nevelés, szociális és egyéb szolgáltatások biztosítása. Az iskolához fűzött célok hierarchikus rendszert alkotnak, ezért a tervezéshez először is a hosszabb távú, stratégiai célokat kell ismerni Az általános célokat Magyarország Alaptörvénye és a 5
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) fogalmazza meg, ezeket a célokat minden magyarországi közoktatási intézményben fenntartótól és minden más szereplőtől függetlenül kötelességünk szem előtt tartani. A célrendszer következő eleme az intézmény Alapító Okirata, melyet a fenntartó fogalmaz meg, de az intézménynek már van némi befolyása a tartalmára, ahogyan arról a későbbiekben szó is lesz. Azok a legfőbb célok, melyek az intézmény működését alapvetően meghatározzák, melyeket az intézmény nevelőtestülete fogalmaz meg és fogad el, a Pedagógiai Programban (PP) és az éves munkatervekben szerepelnek. A PP küldetésnyilatkozata iránytű számunkra, a működésünket alapvetően határozza meg, ennek az iránynak megfelelően kell alakítanunk minden további célunkat: A Batthyány Kázmér Gimnázium működésének alapvető pedagógiai értékei az alapítás óta változatlanok. A nevelő-oktató munkát az európai keresztény-humanista értékrend és a nemzeti értékek tisztelete hatja át. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában olyan alapelvek állnak, mint a gyermekközpontúság, az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, valamint a legfontosabb tudás átadása: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák minél hatékonyabb elsajátítása. Fontos annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni és tudni jó! Úgy gondoljuk, hogy ez a kulcs a sikeres élethez mai tudásalapú társadalmunkban. Iskolánkban a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól. A nevelés egyrészt a tanításon keresztül, másrészt a pedagógusok személyes példamutatásának követése által valósul meg. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a nyitottság és a tolerancia jellemzi. 2 Működésüket azonban más, rajtunk kívül álló tényezők is befolyásolják: - makroszintű társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők az oktatáspolitikán, a különböző társadalmi csoportok érdekeltségi viszonyain, a különféle tágabb és szűkebb körben ható értékeken keresztül, - a szűkebb környezet sajátosságai, pl. a helyi demográfiai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzet. Ezek a körülmények időnként túlságosan is gyorsan változnak, az intézménynek és főleg az intézmény vezetőjének - pedig meg kell tanulnia rugalmasan alkalmazkodni ezekhez, mert a környezet változása erősen befolyásolja a szervezetek működését. Fontos szerepet kapnak az iskolával kapcsolatos külső elvárások - pl.: a központi szabályozás; a fenntartói, szülői elvárások; a társadalmi környezet elvárásai; a munkaerőpiac szükségletei stb. Vezetői programomban a fentiek alapján két nagy terület vizsgálatát tartom fontosnak: hogyan valósíthatjuk meg eredményesebben a kitűzött céljainkat, illetve hogyan lehetne az iskolánk, mint szervezet működését hatékonyabbá tenni, milyen fejlesztési lehetőségeket látok benne? A tervezéskor mindenképpen a jelenből, illetve a közelmúltból kell kiindulni, ezért a 2012/2013. tanévre rövid visszatekintést, a jelenlegi helyzet bemutatását is tartalmazza vezetői programom. 2 Batthyány Kázmér Gimnázium Pedagógiai Program 2013 6
II. Helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések Jelenlegi helyzet A helyzet elemzését mindenképpen a közelmúltban kell kezdeni, hiszen a jelen eseményei a múlt tükrében érthetők meg és vetítik előre a jövőt. Az előző, 2011/2012. tanév utolsó hónapjainak váratlan és szokatlan eseményei rendkívül összekuszálták az iskolánk életét. Felborult az addig kialakult rend, elveszni éreztük a biztonságot. Az összetartó és fegyelmezett iskolai közösségnek tanároknak, dolgozóknak, gyerekeknek és szülőknek egyaránt - köszönhető, hogy úgy folytattuk és végül fejeztük be a tanévet, ahogyan eredetileg elterveztük. Semmilyen rendezvény nem maradt el, rendben lezajlottak a házivizsgák, a ballagás, az érettségi vizsgák, a kirándulások, az évzáró ünnepség. De a háttérben valójában káosz közeli állapot volt, nem kezdtük el előkészíteni a következő tanévet. A július abban a bizonytalanságban telt el, hogy nem tudtuk, ki fogja vezetni a gimnáziumot a jövőben. Ebben a helyzetben első igazgatóhelyettesként kaptam július végén megbízást, hogy augusztus 1-jétől lássam el az intézményvezetői feladatokat. Az egész augusztus azzal telt el, hogy helyetteseimmel együtt próbáltuk helyreállítani a rendet és előkészíteni a következő tanévet. Az utolsó pillanatra minden készen állt, minden óra ellátására találtunk tanárt és még az órarend is elkészült. A kezdeti nehézségekről mára kiderült, hogy egész tanévben kitartanak. Meg kellett tanulnunk alkalmazni a Nkt. és a hozzá kapcsolódó rendeletek előírásait, el kellett kezdeni alapdokumentumainkat felülvizsgálni és ezzel párhuzamosan felkészülni arra, hogy újabb fenntartóváltás következik iskolánk életében. Ennek várható időpontjai a következők voltak: október 1, január 1, március 1, április 1. Minden alkalommal az utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy mégsem akkor lesz az átadás, ezért az egész tanévünk folyamatos adatszolgáltatással és előkészítéssel telt el. Végül április 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője pedig Szigetszentmiklós Város Önkormányzata lett. Vezetőtársaimmal igyekeztünk, hogy az átmeneti nehézségekből a tanárok és a gyerekek semmit ne vegyenek észre, de gyakran voltunk kimerültek. Az ellenőrzések és előkészítések során régen elfelejtett és szőnyeg alá söpört problémák kerültek felszínre, amiket szépen sorban meg kellett oldanom. Közben óriási munkába kezdtünk, mert úgy gondoltuk, hogy új alapdokumentumainkat házirendet, PP-t, Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) - alaposan és többször is átgondolva, együtt kell elkészítenünk.. A tanévben minden hagyományos rendezvényünket a szokásos módon megtartottuk, ami normális években is sokkal több az átlagos iskolai rendezvényeknél, de most új dolgokba is kezdtünk: - szorosabbra fűztük a kapcsolatot a szülőkkel, és képviselőikkel, a Szülők Tanácsával rendszeresen tartottunk megbeszéléseket, egyeztetéseket, ezúton is köszönöm nekik a sok segítséget és építő kritikát; - szeptemberben a szülők szervezésében Hűséggel és bátorsággal nap volt, melynek során társadalmi munkában szülők és gyerekek közösen szépítették és felújították az iskolát, később erről még szó esik; - a Diákönkormányzat (DÖK) képviselőivel partneri, rendszeres megbeszéléseken alapuló kapcsolatot sikerült kialakítani, bízom benne, hogy ennek köszönhetően fellendült a DÖK aktivitása, sokkal több rendezvényt szerveztek, mint az eddigi években. Kapcsolatba léptek más iskolák DÖK képviselőivel is; - iskolánkban médiacsoport alakult, akik havi rendszerességgel Faliújság címmel műsort készítenek a helyi Duna-média TV-ben; 7
- beindult az iskolarádió, amely egyelőre heti két alkalommal sugároz műsort, a diákok szerkesztésében; - újjászületett iskolánk kórusa, az aradi vértanúkról a városi megemlékezést mi tarthattuk, illetve Húsvétkor templomi koncertet adhattunk; - egy év kihagyás után áprilisban újraindult a fotószakkör, amelynek köszönhetően a jövőben rendszeres képes beszámoló lesz rendezvényeinkről, illetve még ebben a tanévben kiállítást szerveznek az iskolában; - több alkalommal szervezhettük iskolánkban különböző tanulmányi versenyek területi fordulóit; - Határtalanul pályázat keretén belül 7. évfolyamosaink a Felvidékre tehettek háromnapos tanulmányi kirándulást; - Jól működő kapcsolatot alakítottam ki a helyi rendőrséggel, ennek keretén belül 18 osztályunknak tartott bűnmegelőzésben jártas rendőr Diákcsíny, vagy bűncselekmény? címmel osztályfőnöki órát; - Átalakítottuk a 11. évfolyamosok Városi iskolá -ját; - nem önként és örömmel, de megoldottuk az elektronikus tankönyvrendelést; - a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a jövő tanévre vonatkozó, szabadon választható tanórák, szakkörök és foglalkozások választását előre felmértük minden egyes tanulónál, a tantárgyfelosztás készítésénél ezt már figyelembe tudjuk venni; - kidolgoztuk a versenyek nevezéseinek és eredményeinek központi nyilvántartását, reményeim szerint a tanév végére a honlapunkon is elérhető lesz; - Pest Megye déli részének emelt szintű érettségi vizsgaközpontja lettünk. Az áprilisban bekövetkezett változás iskolánk életében minden eddigi reményemet felülmúlta. Eltökélt szándékom volt, hogy ebben a tanévben egyvalamit mindenképpen el szeretnék érni: a Kulcs a Jövőhöz Alapítvány törvényesen támogathassa az iskolát az órák finanszírozásával. A tiszta, átlátható rendszerek híve vagyok, ezért nagyon zavart, hogy az elmúlt tíz évben nem volt még egy együttműködési megállapodás sem az alapítvány és az iskola eddigi törvényes fenntartói között annak ellenére, hogy egyébként alapítványaink törvényesen működnek. Az alapítványi órákat nem lehetett a tantárgyfelosztásban figyelembe venni, így azok megtartása csak a kötelező órákon és túlórákon kívül, a tanárok emberfeletti erőfeszítésével volt lehetséges. A szülők és a tanulók részéről egyre több igény merült fel, az alapítvány bevételei meg is engedték az egyre több óra finanszírozását, de a kollégák már ki vannak merülve, ebben a tanévben átlagosan egy tanár 26 órát tart hetente. Mindenképpen megoldást kellett keresnem erre a problémára, ezért új fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerülete igazgatónőjével való legelső találkozásomkor segítséget kértem ennek a megoldásában. Neki köszönhetjük, hogy az első naptól kezdve, már április 1-től új fenntartónk átvállalta az alapítványi órákat, így a heti 915 óra helyett 1080 órát tarthatunk törvényesen, és megkaptuk az ehhez járó álláshelyeket is. Az elmúlt 10 év alatt most fordult elő először, hogy a pedagógus létszámot bővíthetjük. A tanév rövid hátra lévő részében ez szervezési okok miatt már nem csökkentheti a tanárok túlterheltségét, de lehetővé teszi, hogy átgondoljuk a munka egyenletesebb elosztásának lehetőségét és bizakodva nézzünk a következő tanév elé. Új Pedagógiai Programunk Mint már említettem, a Nkt. életbe lépésével előírt kötelességünk volt ebben a tanévben, hogy felülvizsgáljuk az iskola működését alapvetően meghatározó Pedagógiai Programot (PP), amely 2013. szeptember 1-jén fog életbe lépni. A PP-t előzetes értekezletek és megbeszélések, döntések alapján egy pedagógusokból álló team dolgozta ki, a nevelőtestület fogadta el és magam hagytam jóvá. Ma már úgy gondolom, hogy megérte a rengeteg fáradság, mert olyan dokumentum született, amelyet mindenki magáénak érez, céljaival egyetért és ez elengedhetetlen az iskolai 8
szervezet hatékony működéséhez. Vezetői programomban nem is írhatok mást, mint hogy a jövőben elsősorban ezeket a célokat szeretném az iskolai közösséggel együtt megvalósítani. Abban mindannyian egyetértünk, hogy az iskolánk nagyon jó úton jár, alapvető változtatásokra nincs szükség. Néhány újdonságot mégis szeretnénk bevezetni, hogy a jövőben még hatékonyabbak, eredményesebbek és sikeresebbek lehessünk. Az alábbiakban kizárólag ezeket a változtatásokat részletezem. - Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben részesítjük a hagyományos frontális oktatással szemben azokat a tanulásszervezési módokat, munkaformákat és oktatási módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanulócentrikus oktatás), és amelyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz. - Törekszünk a Határtalanul pályázaton való mennél nagyobb arányú részvételre, hogy ezáltal is erősítsük az elszakadt nemzetrészekkel való összetartozást. - A gimnázium biztosítja a feltételeket a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére. Igyekszünk felvenni kapcsolatot minél több fogadó intézménnyel, előnyben részesítve a környéken lévő, ezáltal egyszerűbben megközelíthető szervezeteket. Ennek során törekszünk az engedélyezett tevékenységek mindegyikéből partnert találni. - Biztosítjuk az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását. - Csatlakozunk a Tehetségpontok -hoz. - A tanulók motivációját erősítjük. - A tanulási kudarcnak kitett tanulókat felzárkóztatjuk. - A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdőket segítjük. - A sajátos nevelési igényű tanulókat integráljuk és a megfelelő ellátásukról gondoskodunk. (Megjegyzés: A 2013. szeptember 1-jétől érvényes Alapító Okiratunkban már szerepel bizonyos sajátos nevelési igényű tanulók integrálása, így ellátásukra szakemberek segítségét vehetjük igénybe.) - Az ifjúságvédelmi feladatokat gondosabban látjuk el, a szociális hátrányokat lehetőségeink szerint enyhítjük. - Nyílt napokat szervezünk a hozzánk járó tanulók szüleinek, illetve igény esetén az iskolánkba jelentkezőknek. - A helyi tantervünk legfontosabb változásai: o Új tantárgyak: erkölcstan, etika, latin örökségünk, természetismeret, hon- és népismeret, dráma és tánc, pszichológia, technika. Ezek közük a legtöbb tantárgy bevezetése a kerettanterv kötelező előírásai szerint történik. A latin nyelv nem szerepel a kerettantervben, de hagyományainknak megfelelően a jövőben is megtartjuk 7. és 8. évfolyamon, 5. és 6. évfolyamon pedig a tantárgy neve latin örökségünk lesz. A pszichológia tantárgy bevezetése nem kötelező feladat, de mivel 2015-ben először nyílik lehetőség gimnáziumokban ebből a tantárgyból is érettségi vizsgát tenni, hasznosnak tartjuk a tantárgy bevezetését. Szabadon választható lesz 10. évfolyamon szakkörként, 11. és 12. évfolyamon pedig érettségi előkészítő tantárgyként. o Csoportbontásokat vezetünk be 2013 szeptemberétől minden évfolyamon a következő tantárgyakból: Magyar nyelvtanból 8. évfolyamig, lehetőség szerint 9. évfolyamon is. Matematikából minden évfolyamon. Lehetőség szerint történelemből 7. és 8. évfolyamon. Erkölcstanból, etikából, dráma és táncból, technikából minden érintett évfolyamon. Kémiából 7. évfolyamon. Az eddigi csoportbontások nyelvekből és informatikából megmaradnak. o Minden tantárgyból 10. évfolyamtól kezdve külön csoportban folyik az emelt szintű képzés. 9
o Emelt szintű képzést vezetünk be idegen nyelvekből és földrajzból is. o 9. évfolyamon minden tantárgyból heti 2 órában orientációra lesz lehetőség, ami az emelt képzések előkészítésének tekinthető. o Matematikából már a 6., 7., 8. és 9. évfolyamon is lesz orientáció, nívó matematika elnevezéssel. Ezekbe az emelt óraszámú csoportokba nemcsak a jelentkezés a szükséges feltétel, hanem a matematika szaktanár ajánlása is. o A 2. nyelvként választható idegen nyelvek közé az orosz is bekerül. o A meghirdetésre kerülő szakkörök a pedagógiai programban szerepelnek, ezekre minden tanév végén kell jelentkezni, hogy előre felmérhessük a következő tanévben indítandó csoportok számát. o Megfelelő számú jelentkező, a szükséges személyi és anyagi feltételek megléte esetén további élő idegen nyelvek - spanyol, olasz, környező országok nyelvei - szakköri szintű oktatását is biztosítjuk.. o A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő megszervezésnek tárgyi feltételei jelen pillanatban nem adottak (nincs elegendő szaktanterem az órák megszervezéséhez). Igazgatói engedély alapján, a három órán felüli testnevelésórák a törvény által meghatározott módon is teljesíthető (pl. iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerű sporttevékenységgel). Kiemelten fontosnak tartjuk egyéb mozgásformák elterjesztésének lehetőségét is, ezért a két óra egyikénél 5 10. évfolyamon táncoktatást szervezünk, így a tornaterem terheltségén is tudunk csökkenteni. A táncoktatás keretében az 5 8. évfolyamon néptáncot, 9.; 10.évfolyamon társastáncot tanulnak diákjaink. 11., 12. évfolyamon, a három órán felüli testnevelésórák legfeljebb 50%-ában szintén táncot tanulnak, amelyet a szalagavató bálon bemutatnak. A fennmaradó órákra egyéb válaszható sportfoglalkozásokat szervezünk (röplabda, futball, kosárlabda, úszás stb.). o Az úszásoktatást a kerettanterv szerint 5. évfolyamon 18 órában (ez kb. egy félév) központi költségvetésből a fenntartó finanszírozza, így kötelező és ingyenes lesz. Az 5. évfolyam másik félévében és 6. évfolyamon szabadon választható tantárgy lesz azok számára, akik a költségeket vállalják. o A hit- és erkölcstan oktatását az érintett évfolyamokon az egyházak képviselőivel történt megegyezés szerint megszervezzük. o A tanulók fizikai állapotának és edzettségének a törvény által minden évfolyamra előírt mérési feladatait a tanév rendje szerint végzi el az osztály, vagy csoport testnevelő tanára. A mérési eredményeket rögzíti, majd a testnevelő kollégáival együtt meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A romló teljesítményű tanulók fejlesztéséről fejlesztési tervet készítenek, amelyet a következő mérés alkalmával kiértékelnek. A mérés eredménye nem osztályozható. o Az a tanuló, aki osztályozó vizsgát tett, mentesül a tantárgy tanulása és értékelése alól. Amennyiben azonban továbbra is szeretné a tárgyat tanulni, akkor kérelmére az igazgató ezt engedélyezheti. Ebben az esetben a tanuló munkája értékelve lesz, és a hiányzásába is beleszámít, az év végi érdemjegy pedig javíthat az osztályozóvizsgán elért eredményen. Többször felmerült már a kérdés a nevelőtestületen belül és kívülállók részéről is, hogy miért nem indítunk valamilyen tagozatot a gimnáziumban, talán így még vonzóbbá tehetnénk magunkat az ide jelentkezők számára. Azt, aki a gimnáziumunk oktatási rendszerét ismeri és elolvasta a fenti sorokat, ahol a változtatásokat részleteztem, most bizonyára meggyőztük arról, hogy helyesen döntöttünk. Ez a rendszer ugyanis, amit most még jobban kidolgoztunk, minden tagozatnál vonzóbb és valószínűleg eredményesebb is lesz. A hozzánk érkező tanulóknak nem kell már jelentkezéskor eldöntenie, hogy melyik tantárggyal szeretne komolyabban foglalkozni. Alsóbb évfolyamokon szakkörökön ismerkedhet részletesebben a tantárgyakkal, 9. évfolyamon orientáción, 10. évfolyamtól pedig már emelt képzésben vehet részt, gyakorlatilag bármelyik (!) 10
tantárgyból. Matematikából pedig, amiben a tehetség már korán felismerhető és korai fejlesztést igényel, 6. évfolyamtól magasabb óraszámban tanulhatnak a diákjaink. Így nem tervezzük a jövőben sem tagozatok indítását. Feladataink a közös célok megvalósításának érdekében Eredményes iskola Jó eredményeket a kutatások szerint azok az iskolák érhetnek el, ahol az iskolavezetés világos célokat fogalmaz meg és sokat konzultál a tanárokkal, bevonja őket a tanmenet kialakításába, az időfelhasználás strukturált, nem lézengenek fölöslegesen a gyerekek az iskolában, vagy esik szét az óra fegyelmi problémák kezelése miatt. Fontos az is, hogy a tanulókat rendszeresen monitorozzák, figyelemmel kövessék teljesítményeik alakulását, és a szülőket is bevonják, akiknek viszonya javulhat az iskolához. Nem egyszerűen meghatározható, mégis nagyon erősen hathat, ezért egyre többször próbálják megfigyelni a kutatók az iskola légkörét is. Ide tartozhatnak: a szereplők közötti kommunikáció, a tanórák, értekezletek hangulata, a konfliktusos helyzetek kezelésének módja, a tanulók érzése arról, hogy milyenek az iskola elvárásai velük szemben, a tanárok szubjektív viszonyulása a munkahelyükhöz, stb. Érthető, hogy a jó légkör jobb feltételeket jelent az eredményes működéshez. Ha az iskolát a benne dolgozók és tanulók a sajátjukénak érzik, szívesen járnak oda, a tanulók között barátságok alakulnak ki, lehetőség van az eredményes munkára. Hozzájárulhat az eredményességhez az iskola épülete is, ha jól használható, funkciójuknak megfelelő, kellemes, szerethető terekben folyik a munka, és alapvető rossz viszonyt teremthet az iskolához, ha folyamatosan zsúfolt, túlfűtött, vagy hideg, rosszul szellőző, csúnya vagy éppen piszkos termekben kell dolgozni. Mégis a legerősebb hatás az osztályteremben érheti a tanulókat, ezért koncentrálnak az iskolai kutatások leginkább az osztálytermi történésekre. A tanárnak a tanulókkal szembeni elvárásaival kapcsolatban gyakran említik az ún. Pygmalion-hatást. Eszerint a tanulói teljesítményre, fejlődésre igen erős hatással van az, hogy mit várnak el tőle: a gyerekek, mint az emberek általában, hajlamosak aszerint viselkedni, amilyen elvárásokat érzékelnek magukkal szemben. Definiálható-e egyáltalán a "jóság"? Hogyan dönthető el, hogy egy iskola jól végzi-e a munkáját, azt nyújtja-e környezetének, amit ígért? Az eredményességet, vagy hatékonyságot köznapi és technikai értelemben egyaránt szokás használni. Egyik értelmezés szerint a hatékonyság nem más, mint a tervezett hatás elérésének képessége. Mások szerint pedig az az iskola tekinthető hatékonynak, amelynek diákjai jó eredményt produkálnak az alapkészségek mérése során. A hatékonyságnak kialakult egy újabb, tágabb értelmezése, amit gyakran sikerességnek mondanak. Ez a tanulói teljesítményen túl számos mást figyelembe vesz, mint pl. a céltudatosságot, a közös célok kitűzését, a tanárok-diákok együttműködését, a teljesítmények rendszeres nyomon követését, magas morált, átlagon felüli továbbtanulási mutatókat, stb. ( ) Duttweiler pedig arra a megállapításra jutott, hogy hatékony az az iskola, amely: diákközpontú, a tanulási programok gazdag választékát kínálja a tanulóknak, jó tanulási lehetőségeket, feltételeket biztosít a tanulók számára, jó hangulata, atmoszférája van, támogatja a kollégák együttműködését, hatékony, sokoldalú képzési lehetőséget kínál a tanároknak, jó a vezetésen belüli munka- és felelősség-megosztás, a problémákat kihívásnak tekinti, megoldásukban kreatív, partneri viszonyt épít a szülői házzal, 11
jó a kapcsolata a helyi társadalommal. 3 A fenti cikkekkel azért kezdtem a mondanivalómat, mert minden pontjával tökéletesen egyetértek és azonosulni tudok. Fontosak a világosan megfogalmazott célok, a csapatmunka, a tanulók figyelemmel követése, a szülőkkel való együttműködés, a tanórák hangulata, az egész iskola légköre. Ha eredményes, sőt sikeres iskolát szeretnék vezetni, ezeket a tulajdonságokat kell megtartani a jövőben is, illetve még tovább fejleszteni. Képzésformáink megtartása A legfontosabb középtávú célunk a nyolc évfolyamos gimnázium és a nyelvi előkészítő évfolyam megtartása a jövőben is, melyet a jogszabályok már feltételekhez kötnek. A nevelésioktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. EMMI rendelet 134. és 137. -a következőket tartalmazza: 1) nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás abban az intézményben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek (a 134. -ban foglalt rendelkezéseknek történő megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell vizsgálni): a) a nevelés-oktatás az oktatásért felelős miniszter által az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember 1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alapján kerül megszervezésre, b) az országos kompetenciaméréseken a legutóbbi három tanév adatai alapján a matematika és a szövegértés átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév esetében meghaladja a tizedik évfolyamra számított országos átlagot, c) a gimnázium fenntartója igény esetén meg tudja szervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói jogviszonyban álló és annak székhelyétől számítva huszonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel rendelkező tanulójának a kollégiumi elhelyezését, d) a jelentkezők száma minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja az Nkt.- ben az intézménytípusra meghatározott minimális osztálylétszámot, azaz 34 főt, e) a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel, vagyis régi szóhasználattal értve egyetemi diplomával rendelkezők töltik be, és f) a pedagógusok legalább fele két- vagy többféle tantárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. Ezen feltételek közül jelenleg az a)-d) igen, de az e) és az f) nem teljesülnek. A lenti táblázatban látható, hogy iskolánkban hét pedagógusnak főiskolai végzettsége van, ami az ő szakjuk esetében nem akadálya annak, hogy középiskolában tanítsanak, de a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatási forma megtartásához az e) kritérium szerint egyik hiányosságunk. Mindenképpen szorgalmaznám ezen kollégák továbbtanulását az egyetemi diploma megszerzése érdekében, mint ahogyan ezt tettem ebben a tanévben is, hiszen közülük egy fő a következő tanében fog egyetemen végezni. Az ének-zene szakos kolléganő főiskolai végzettsége pedig valószínűleg nem akadály, hiszen ilyen szakon nincs egyetemi szintű képzés. Valójában még öt kolléga egyetemi végzettsége hiányzik. Az f) feltételt könnyen lehet teljesíteni, ha a majdani új kollégák felvételénél előnyben részesítjük a többszakos egyetemi diploma meglétét, hiszen a kollégák közel fele most is a megfelelő végzettséggel rendelkezik. 3 Mitől eredményes egy iskola? http://fn.hir24.hu/itthon/2007/02/26/mitol_eredmenyes_egy_iskola/ 12
Pedagógusaink végzettség szerinti megoszlása 25 20 23 fő 15 10 17 5 0 többszakos egyetemi egyszakos egyetemi legmagasabb végzettség 7 főiskolai 2) (1)Nyelvi előkészítő évfolyam abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek: a) a nevelés-oktatás megkezdésekor a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásba felvett tanulók legalább nyolcvan százaléka a célnyelvből érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és b) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók nyolcvan százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával. Az (1) bekezdésében előírt feltételeket először a 2016/2017. tanévben a nyelvi előkészítő évfolyammal működő nevelési-oktatási intézményben tanulmányaikat befejező és rendes érettségi vizsgát tevő tanulók vonatkozásában kell vizsgálni, tehát a mostani 10.c osztályban. Ezt az célt az eddig végzett nyelvi előkészítővel induló osztályaink minden esetben túlteljesítették, reményeink szerint ezután sem okozhat gondot. (2) Az iskolának a második idegen nyelvből az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára a kötelező tanórákon biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit. A 2013 szeptemberében életbe lépő új pedagógiai programunk óratervei szerint az I. és a II. idegen nyelvekből is lehetőség lesz már a 10. évfolyamtól kezdődően emelt képzésben részt venni, a többi tantárgyhoz hasonlóan külön csoportban és magasabb óraszámban, ami biztosítja majd a fenti kritériumot teljesítését. Erre nemcsak a 2013-ban iskolánkba érkező osztályoknak, tehát nemcsak felmenő rendszerben lesz lehetőség, hanem 2013 szeptemberében frontálisan vezetjük be a 10. 11. és 12. évfolyamon is. Ez régi hiányt fog pótolni, hiszen eddig a felsőfokú nyelvvizsgára, vagy az emelt szintű érettségire való felkészítésre a szűkös órakeretek miatt nem nagyon volt lehetőség. Megvalósul így az a régen felmerült igény is, hogy a nyelvi csoportokba való beosztás tudásszint szerint történjen. Előre a rangsorban! Iskolánk az először 2012 januárjában megjelent, 100 legjobb magyar középiskola c. kiadvány rangsorában az előkelő 20. helyen szerepelt, a 2012 decemberében megjelent kiadványban pedig a 29. helyen. A vidéki, vagyis nem fővárosi középiskolák között a 8. helyen állunk. Annak tudatában, hogy Magyarországon közel 1000 középiskola működik, ez nagy elismerés, de egyben nagy felelősség is számunkra. A rangsorban elért helyezésünk nemcsak azért fontos, mert az első ilyen típusú rangsor, hanem azért is, mert a szempontokkal, amelyek alapján a rangsort felállították, tökéletesen egyetértünk. A kérdés az, hogyan tarthatjuk meg ezt az előkelő helyet, illetve hogyan tudnánk esetleg még előrébb kerülni ebben a rangsorban? A következőkben azokat a sarkalatos pontokat vizsgálom meg iskolánk működésében, amelyek döntőek a 100 legjobb magyar középiskola rangsorának kialakításában: 13
- érettségi eredmények, - kompetenciamérések eredményei, - tanulmányi versenyek, - továbbtanulási mutatók, - nyelvvizsgák, - egyéb körülmények. A mi eredményességi mutatóink Érettségi eredmények A középszintű érettségi vizsgákat 2006-tól kezdve én szervezem és felügyelem iskolánkban, előtte pedig éveken át jegyzőként vettem részt a lebonyolításban, így van rálátásom a vizsgák színvonalára. Ez a legnehezebb és egyben a legszebb része a munkámnak. Az érettségi vizsga a középiskolában olyan, mint a szüret. Az évekkel azelőtt beültetett kis facsemetével rengeteg munka és feladat van, mire megnő, beérik és elégedetten élvezhetjük a gyümölcsét. Nálunk szüretkor a jól végzett munkával járó öröm, ami jellemzi a vizsgák hangulatát. Tanulóink nagy része nemcsak jól felkészült, hanem jólnevelt, kedves, udvarias és intelligens is. Nem volt olyan érettségi elnök az elmúlt évek során, aki nem elismeréssel beszélt volna tanítványainkról. Ezt különösen jól esik hallani, hiszen egy külső szemlélő, esetleg vetélytárs a szomszéd város gimnáziumának igazgatója - véleménye reálisabb, dicsérete sokkal értékesebb, mint az önértékelés. A rólunk kialakult jó véleményeket az alábbi érettségi eredményeink támasztják alá: Összes tantátgyi vizsgák száma Középszintű vizsgák átlaga Emelt szintű vizsgák aránya az összes vizsgához Emelt szintű vizsgák átlaga Összes érettségi vizsga átlaga Országos átlag Eltérés az országos átlagtól 2008 336 4,63 8% 4,92 4,65 3,55 +1,10 2009 425 4,60 14% 4,75 4,70 3,65 +1,05 2010 499 4,66 15% 4,77 4,68 3,62 +1,06 2011 526 4,64 15% 4,91 4,68 3,64 +1,04 2012 558 4,74 16% 4,80 4,76 3,62 +1,14 Az elmúlt 5 év eredményeit mutató táblázatban látható, hogy iskolánkban egyaránt stabilan magas a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgák átlaga is. Sokan tesznek emelt szintű vizsgát és ez az arány enyhe emelkedést mutat, ennek oka valószínűleg a felsőoktatásban tapasztalható felvételi követelményeknek köszönhető, miszerint egyre több felsőoktatási intézményben kötelező a felvételi tárgy(ak)ból emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Ez a tendencia leginkább a 2012. évi érettségi vizsgák eredményein látszik: minden eddiginél magasabb mind az emelt szintű vizsgák aránya, mind az érettségi vizsgák átlaga, miközben az országos átlag alacsonyabb lett a tavalyinál. Feltűnő, hogy a vizsgák száma évről évre magasabb, 4 év alatt 66%-kal nőtt, miközben a rendes (utolsó éves) érettségizők száma alig emelkedett. Ezt a jelenséget az érettségizőink továbbtanulási stratégiája, felelős gondolkodása magyarázza. Egyre többen tesznek előrehozott érettségi vizsgát 10. vagy 11. évfolyamon. 14
Mennyire segítenek téged tanáraid az érettségire való felkészülésben? 250 200 159 201 150 108 100 50 0 5 5 45 Nem tudom megítélni,0 Egyátalán nem,1 Néha,2 Általában,3 Sokszor,4 Mindig,5 Elégedettségi kérdőív, diák 2012 Az iskola megfelelően felkészít az érettségire. 200 180 160 183 140 120 100 80 60 40 20 0 79 6 0 3 58 Nem tudom megítélni,0 Egyátalán nem igaz,1 Ritkán igaz,2 Részben igaz,3 Általában igaz,4 Teljesen igaz,5 Elégedettségi kérdőív, szülő 2012 Az eredmények és az elégedettségi kérdőívekre adott válaszok mutatják a kollégák magas szintű felkészültségét és lelkiismeretes munkáját, az érettségire való felkészítés hatékonyságát, illetve a továbbtanulással, pályaválasztással foglalkozó kolléganő profizmusát abban a tekintetben, ahogyan a stratégiákat szinte személyre szabottan segít kidolgozni a végzősöknek, már az érettségire való jelentkezés előtt. Érettségi eredményeinkkel tehát alapvetően elégedettek lehetünk. Véleményem szerint azonban minden eredménynél lehet még egy kicsit jobbat elérni. Például idegen nyelvekből az emelt szintű eredményeken lehetne még javítani. Ezt a célt szolgálja majd az emelt szintű képzés bevezetése ezen tantárgyakból is. Emellett törekednünk kell az emelt szinten érettségizők számának további növelésére más tantárgyakból is annak ellenére, hogy az országos átlagnál most is jóval többen vizsgáznak nálunk emelt szinten. Erre a törekvésünkre bizonyára pozitív hatással lesz az, hogy az emelt képzések 2013 szeptemberétől minden tantárgyból már a 10. évfolyamtól kezdődően külön csoportban folynak majd. Régi tervem volt, amit ebben a tanévben sikerült is megvalósítanom, miszerint iskolánk Pest Megye déli részének emelt szintű érettségi vizsgaközpontja lett. Ez természetesen többletmunkát jelent a felügyeletet ellátó pedagógusoknak és a vizsgákat szervező kormányhivatali megbízottnak (jelen esetben nekem), de reményeim szerint megéri ez a befektetés. Feltételezem, hogy nyugodtabban és magabiztosabban vizsgáznak tanulóink az ismerős környezetben, nem kell az egyébként is stresszel járó vizsga mellett azon izgulniuk, hogy mivel utazzanak az ismeretlen iskolába, vajon odaérnek-e időben, megtalálják-e a termet és lesz-e 15
ott egy ismerős arc. A tanulóink így várhatóan jobb eredményeket érhetnek el az emelt szintű érettségi vizsgákon. Ebben a tanévben a kollégák közül többen is vállaltak különböző feladatokat ezen a területen: emelt szintű dolgozatok javítását és szóbeli vizsgáztatást is, illetve középszinten érettségi vizsgaelnöki megbízást. A jövőben ezt még jobban szorgalmaznám, hiszen ezek jó alkalmak a tapasztalatszerzésre és más pedagógusokkal való kapcsolatok építésére. Azt gondolom, hogy az iskola jó hírnevét mindezek öregbítik. A Kormányhivatal Oktatási Főosztályán számon tartanak minket, az ottani kollégákkal kialakított jó kapcsolatomnak köszönhetően több esetben kaptam gyors és hatékony segítséget, illetve alkalmunk volt vészhelyzetben a segítségükre lenni. Kompetenciamérések eredményei Az adatok azt mutatják, hogy az országos kompetenciamérések eredménye alapján a nyolcosztályos gimnáziumok közül a legjobb 1/3-ban vagyunk, a gimnáziumok közül pedig a legjobb 10%-ban, ami megfelelő eredménynek tekinthető. A táblázat azonban felvet néhány dolgot, amin el kell gondolkoznunk. Megfigyelhető, hogy az országos átlagtól való eltérés csökkenő tendenciát mutat. A 8 évfolyamos gimnáziumokhoz képest viszont nincs jelentős változás, kicsit jobbak vagyunk az átlagnál. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a 8 évfolyamos gimnáziumok óriási előnye kezd csökkenni az országos átlaggal szemben, vagyis kezdik elveszíteni a jelentőségüket. A mérés éve A mérés területe Érintett évfolyam Tagozat Iskolai átlagunk Országos átlag Eltérés az országos átlagtól 4 v. 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga Eltérés a 4 v. 6 évf. gimn. átlagától 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga Eltérés a 8 évf. gimn. átlagától 2009 Matematika 6 8 évfolyamos 630 489 29% 566 11% 2009 Szövegértés 6 8 évfolyamos 641 513 25% 600 7% 2009 Matematika 8 8 évfolyamos 611 484 26% 547 12% 556 10% 2009 Szövegértés 8 8 évfolyamos 622 502 24% 578 8% 582 7% 2009 Matematika 10 8 évfolyamos 623 489 27% 572 9% 588 6% 2009 Matematika 10 1+4 évfolyamos 582 489 19% 534 9% 2009 Szövegértés 10 8 évfolyamos 617 496 24% 576 7% 586 5% 2009 Szövegértés 10 1+4 évfolyamos 592 496 19% 551 7% 2010 Matematika 6 8 évfolyamos 1710 1498 14% 1666 3% 2010 Szövegértés 6 8 évfolyamos 1703 1483 15% 1671 2% 2010 Matematika 8 8 évfolyamos 1911 1622 18% 1774 8% 1800 6% 2010 Szövegértés 8 8 évfolyamos 1810 1583 14% 1740 4% 1755 3% 16
2010 Matematika 10 8 évfolyamos 1910 1613 18% 1812 5% 1827 5% 2010 Matematika 10 1+4 évfolyamos 1821 1613 13% 1696 7% 2010 Szövegértés 10 8 évfolyamos 1863 1620 15% 1810 3% 1822 2% 2010 Szövegértés 10 1+4 évfolyamos 1864 1620 15% 1657 12% 2011 Szövegértés 8 8 évfolyamos 1785 1577 13% 1730 3% 1746 2% 2011 Matematika 6 8 évfolyamos 1756 1486 18% 1624 8% 2011 Szövegértés 6 8 évfolyamos 1663 1465 14% 1616 3% 2011 Matematika 8 8 évfolyamos 1858 1601 16% 1740 7% 1762 5% 2011 Matematika 10 8 évfolyamos 1889 1635 16% 1826 3% 1844 2% 2011 Matematika 10 1+4 évfolyamos 1850 1635 13% 1724 7% 2011 Szövegértés 10 8 évfolyamos 1864 1617 15% 1798 4% 1813 3% 2011 Szövegértés 10 1+4 évfolyamos 1849 1617 14% 1723 7% 2012 Matematika 6 8 évfolyamos 1707 1489 15% 1640 4% 2012 Szövegértés 6 8 évfolyamos 1703 1472 16% 1641 4% 2012 Matematika 8 8 évfolyamos 1846 1612 15% 1760 5% 2012 Szövegértés 8 8 évfolyamos 1798 1567 15% 1731 4% 2012 Matematika 10 8 évfolyamos 1935 1632 19% 1830 6% 2012 Matematika 10 1+4 évfolyamos 1841 1632 13% 1638 12% 2012 Szövegértés 10 8 évfolyamos 1848 1603 15% 1786 3% 2012 Szövegértés 10 1+4 évfolyamos 1749 1603 9% 1620 8% Érdekes megfigyelni, hogy a 2009-ben 6. évfolyam matematikából 11%-kal, szövegértésben pedig 7%-kal volt jobb a 8 évfolyamos gimnáziumok átlagánál. Ugyanez az évfolyam, akik 2011-ben 8-osok, már csak 5%-kal, illetve 2%-kal jobbak. A 2009-ben 8. évfolyamosoknál ugyanilyen hanyatlás figyelhető meg: ők 2009-ben még 10%-kal, illetve 7%-kal jobbak az átlagnál, 2011-ben már csak 2%-kal, illetve 3%-kal. Azt is bebizonyítja a táblázat, amit a kollégák között érzéseink alapján többször megfogalmaztunk, hogy az 1+4 évfolyamosok legalábbis az utolsó két évben - jobbak, mint a 8 évfolyamosok abból a szempontból, hogy jobban kiemelkednek az átlagból. Fontos lenne változtatni azon, hogy a 8 évfolyamosok túlságosan megmelegedjenek, vagyis biztonságban érzik magukat, motiválatlanok. Már nem kell törni magukat azért, hogy bekerüljenek ebbe a jó gimnáziumba, de az érettségi még elég messze van ahhoz, hogy izguljanak miatta. Többször gondolkodtunk már azon, milyen szűrőt kellene beépíteni 8. évfolyam után, 17
ami újra motiválná a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulóinkat. Az új pedagógiai programunk megfogalmazásakor ennek érdekében több lépést is tettünk.. Tanulmányi versenyek Az országos tanulmányi versenyekre történő felkészítésnek egyes tantárgyakból nagy hagyományai vannak iskolánkban, de eddig nem alakult ki végiggondolt rendszer. A legrangosabb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), ennek döntőjébe bekerülni a legnagyobb dicsőség, és ez egyben plusz pontok szerzésének lehetősége a felvételin, valamint a középiskolák országos rangsorának kialakításában is ezt veszik figyelembe. Ezért nagyon örülünk, hogy ebben a tanévben minden eddiginél több, tizenegy OKTV döntős diákunk van. Az OKTV döntőkig azonban hosszú út vezet, tanulóink versenyekre való felkészítését és versenyeztetését már az 5. évfolyamon elkezdjük. A paletta széles, minden gyerek találhat olyan versenyt, amelyen szívesen elindul. A szavalóversenytől kezdve, a rajzpályázatokon keresztül, a matematikaversenyekig és a természettudományos versenyekig sokféle szakkör közül válogathatnak tanulóink, mindenben támogatjuk és segítjük őket. Felmerülhet a kérdés, hogy mindezt milyen keretből? Iskolánkat két alapítvány is támogatja, az egyik kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy a fenntartó anyagi lehetőségeit meghaladó foglalkozásokat finanszírozza. Közel heti 170 órát tartottunk a közelmúltig az alapítvány segítségével, ebben vannak szakkörök, korrepetálások, versenyfelkészítések, sportfoglalkozások, nyelvvizsgára és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások is. Hogyan ítéled meg a versenyekre való felkészülést, tehetséggondozást? 250 228 200 150 100 110 161 50 0 10 1 18 Nem tudom megítélni,0 Nem vagyok vele elégedett,1 Eégedett vagyok,2 Kevésbé vagyok elégedett,3 Elégedett vagyok vele,4 Nagyon elégedett vagyok,5 Elégedettségi kérdőív, diák 2012 A diagramon az látszik, hogy a megkérdezettek túlnyomó része elégedett a versenyekre való felkészítéssel. A eredményességben azonban még tovább kell fejlődnünk. Már az idei tanév közepén - amikor kiderült, hogy milyen sokan jutottak tovább az OKTV második fordulójába - arra az elhatározásra jutottunk, hogy a versenyzők felkészítése során még több egyéni foglalkozás szükséges, még ha ez azzal is jár, hogy egyéb tanulmányaikat időben át kell csoportosítani. Ezért egyéni szükségletük szerint, néhány napra felmentést kaptak a tanórák látogatása alól, az így nyert időben felkészítő tanáraik irányításával céltudatosabban tudtak készülni a versenyre. Meggyőződésem, hogy az elért eredmények ennek is köszönhetőek. A kollégáknak pedig hálás köszönet jár, amiért a tanítással párhuzamosan, hihetetlen odaadással és időnként bűvészmutatványba illő szervezéssel készítették fel a versenyzőket. Ebben a tanévben azonban nemcsak az OKTV-re, hanem rengeteg más versenyre is sikeresen készítettük fel tanulóinkat. A rengeteg jelző nem túlzás, hiszen a versenyek összeírásakor kb. 1000 soros táblázat született. Mivel a versenyek számontartása sem könnyű már ilyen mennyiségnél, áprilistól egy kolléganő azt a feladatot kapta, hogy egy adatbázisban tartsa nyilván a versenyeket és az eredményeket. A szülők részéről is felmerült régi igényt szeretnénk azzal kielégíteni, hogy ezek az eredmények a honlapunkon is folyamatosan elérhetőek legyenek, és 18
többféle szempontból is kimutatásokat kérdezhessünk le. Ez a felület hamarosan bárki számára elérhető lesz. Az új Pedagógiai Programunkban a versenyfelkészítések rendszerének kidolgozása pedig önmagáért beszél. Biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben még eredményesebbek leszünk. Továbbtanulási mutatók A továbbtanulásra való felkészítés döntően az osztályfőnöki órák keretében zajlik, de egyéb formák is kialakultak. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy tanulóink minél szélesebb képet kapjanak a lehetőségeikről. Ez a következő módon történik: pályaválasztási beszélgetések: volt diákjainkat hívjuk vissza, hogy meséljenek, arról a szakról, egyetemről, képzésről, ahova járnak, nyílt napok látogatása az egyetemeken, Educatio kiállítás megtekintése, Tudományos Napokon művészek, sportolók, tudósok, érdekes foglalkozású előadók meghívása azzal a céllal, hogy felkeltsék a hallgatóság érdeklődését bizonyos szakmák, foglalkozások iránt, részletes tájékoztató előadások a továbbtanulásról szülőknek, diákoknak. Mennyire segítenek téged tanáraid a továbbtanulásra való felkészülésben? 250 200 204 150 100 112 66 124 50 0 3 14 Nem tudom megítélni,0 Egyátalán nem,1 Néha,2 Általában,3 Sokszor,4 Mindig,5 Elégedettségi kérdőív, diák 2012 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 77 Nem tudom megítélni,0 Az iskola megfelelően felkészít a továbbtanulásra. 2 0 Egyátalán nem igaz,1 Ritkán igaz,2 8 Részben igaz,3 55 Általában igaz,4 187 Teljesen igaz,5 Elégedettségi kérdőív, szülő 2012 A fenti táblázatokból látszik, hogy a diákok 85%-ban, a szülők 94%-ban elégedettek azzal, ahogyan tanulóinkat felkészítjük a továbbtanulásra, ez igazolja minden erőfeszítésünket, amit a cél érdekében teszünk. Természetesen az alsóbb évfolyamosok és szüleik ezt nem tudják még megítélni. A továbbtanulás aránya szokott az a mutatószám lenni, amely sokat elárul az iskolákról, azonban a felsőoktatás tömegessé válásával szinte mindenkit felvesznek valahová. Nem az számít, 19
hogy hány végzőst vesznek fel, hanem, hogy hová, hányadikként megjelölt helyre, állami finanszírozású-e, karrier szak-e, stb. Így nehéz objektív rangsort felállítani. Év Felvettek aránya Államilag finanszírozott helyre vették fel Először megjelölt helyre jutott be Műszaki (fő) Gazdasági (fő) Orvosi, egészségügyi (fő) Jogász (fő) Bölcsész (fő) Turizmus, vendéglátás (fő) Kereskedelem, marketing (fő) Kommunikáció és média 2009 94% 90% 80% 17 10 4 5 4 5 5 2 2010 90% 83% 67% 20 19 3 5 3 8 2 2 2011 88% 97% 65% 24 12 9 2 7 8 1 3 2012 93% 64% n.a. 28 26 6 3 10 4 2 1 A továbbtanulás arányai az elmúlt 4 évben Fontos lenne szerintem az érettségizőink hosszútávon történő nyomon követése is. Nemcsak azt kellene tudnunk, hogy érettségi után hol tanulnak tovább, hanem azt is, hogy mennyi idő alatt sikerül az adott szakot elvégezni, milyen eredményeket érnek el, illetve jellemzően kik váltanak menet közben másik szak(ok)ra. Akik nem jelentkeznek érettségi után rögtön felsőoktatásba, azoknak mi lesz a további sorsa, esetleg később továbbtanulnak-e? Sokszor kapunk pozitív visszajelzést, amikor volt diákjaink 100%-os eredménnyel megírják az első zárthelyi dolgozatokat az egyetemen. Ilyenkor együtt örülünk a sikereiknek, és rengeteg energiát kapunk a további erőfeszítésekhez. Jól sikerült vizsgáik után gyakran számolnak be arról, hogy mégis jó volt a rengeteg házivizsga a gimnáziumban. Jó lenne azonban azokról is tudni, akiknek nem sikerül az első dolgozat, kudarcot vallanak a vizsgákon, vagy idő előtt elmegy a kedvük az adott képzéstől. Ezekből az esetekből tudnánk építkezni, tapasztalatokat szerezni, hogyan tudnánk még jobban felkészíteni diákjainkat a továbbtanulásra. Jobban meg kellene tanítani őket, hogyan küzdjék le az akadályokat, vagy hogyan válasszanak ésszerűbben. Ezen a területen tehát a tanulóink nyomonkövetésével és a tapasztalatok levonásával tudnánk még tovább fejlődni. Nyelvvizsgák Az iskola alapítása óta egyik legfontosabb célunk a nyelvtanulás segítése, hiszen nemcsak a diploma megszerzéséhez nélkülözhetetlen a nyelvvizsga, hanem később az áhított munkahelyen is sokszor alapvető követelmény a piacképes nyelvtudás. Tanulóink nyelvvizsga lehetőségét azzal segítjük, hogy iskolánkban a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsgahelye működik, a vizsgáztatásban pedig saját nyelvtanáraink vesznek részt. Ez egyrészt rangot ad az iskolánknak, másrészt a vizsgáztatásban szerzett tapasztalatokkal nyelvtanáraink eredményesebb munkát tudnak végezni. A következő táblázatban nyomon követhető érettségiző diákjaink nyelvvizsgáinak száma az elmúlt években. 20