A MEOE Hungária Kuvasz Klub, majd 2012. év szeptemberétől, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület Főtenyészszemléjén végzendő munkájának, az Alaptermészet Vizsgálatnak a szakmai indoklása. A vizsgálatot, a felmérést végző szakember, Pischoff Ferenc, FCI őrző-védő, és terelőbíró szakmai állásfoglalása. Etológusok, akik az állatok viselkedését, tudományos megfigyeléssel végzik a kutyák viselkedésével kapcsolatban, megállapították, hogy az örökölhetőség megítélésében a genetikai anyag, amely a viselkedés alapját adja és a környezeti tényezők megbízhatóan nem választhatóak szét, mivel kölcsönösen hatnak egymásra. Milyen következtetést vontak le ebből? A kutya viselkedését az öröklődés alapjaiban behatárolja, meghatározza, ugyanakkor a környezeti alkalmazkodás, a tanulás, a tapasztalás, szintén az egész viselkedésre kihat. Tehát az öröklődés és a környezeti alkalmazkodás között erős a kapcsolat, az együttműködés. Az öröklődés, a tapasztalat a tanulás, közös egységet alkot a viselkedésben. A felmérésen bemutatott viselkedés vizsgálatát, értékelését, kizárólag komplex megközelítéssel szabad végezni. A Főtenyészszemlére jelentkezés alsó korhatára a betöltött 12 hónap. A kutyát a születésétől a felmérésig eltelt idő alatt (nem beszélve azokról, a kutyákról, amelyek jóval e korhatár után jelennek meg) számos környezeti hatás éri, amely, nagymértékben befolyásolja az állat viselkedését. Kitűnő karakterű kiváló képességű szülők utódai hiába örököltek jó alaptermészetet, tulajdonságot, a rossz életkörülmények, a rossz tapasztalatok, a helytelen nevelés, miatt ideggyengévé, félénkké, vagy agresszívvá válhatnak. Összefoglalva, a viselkedés, amelyet a Főtenyészszemlén vizsgálunk nem más, mint a szervezetnek a környezet ingereire, az örökletes zárt genetikai program által meghatározott módon adott, de a környezeti tényezők által módosított reakciók összessége. E fontos etológiai felismerést szem előtt tartva, ha a felmérésen megjelent kuvasz a tenyésztésből kizáró nem kívánatos két viselkedési forma valamelyikét mutatja: gyáva, félénk, avagy kezelhetetlenül agresszív, a helyes döntés érdekében, a kutya még két újabb lehetőséget kap, a következő Főtenyészszemle valamelyikén az ismétlésre. Bírálati lapjára Visszarendelve megjegyzés kerül. Ha a nem kívánatos viselkedés szerzett, a környezeti tényezők által módosított, például tanult gyávaság, tehát nem örökölt, megfelelő szakmai irányítással nehezen ugyan, de még orvosolható. Ha viszont örökletesen,vagyis születetten gyáva, tanítással neveléssel el lehet fedni a valóságot, de az első éles életszerű helyzetben a kutya bátorsága összeomlik, csődöt mond. Az Alaptermészet Vizsgálat elsődleges célja, a magabiztos, bátor, jól kezelhető, kiegyensúlyozott idegrendszerű, jó ösztönerős kuvasz bevonása a tenyésztés vérkeringésébe és kiszűrni a gyáva, labilis ideggyenge, valamint a fékezhetetlen agresszív egyedet. A jó fizikai adottság, (egészség) a stabil idegrendszer, a bátor magabiztos viselkedés, az együttműködésre való hajlam, kiváló használati értéket, hordozó kuvaszt eredményez A felmérésen előírt feladatok sikeres teljesítéséhez különösebb előképzettség nem szükséges. Elvárt viszont, egy alapvető szociális készség, magabiztosság, bátor határozott fellépés. A kuvasz őrző-védő pásztorkutya és ennek a besorolásnak is meg kell felelnie. Nézzünk egy - két példát, az őrző-védő munka vizsgálatánál, melyek azok a fő
szempontok, amire feltétlenül oda kell figyelni. Azért emelem ki ezt a témakört, mert a kuvasz viselkedésének az értékelése nagymértékben függ az itt nyújtott teljesítményétől. Mivel a 12 hónapos kutya már mehet a Főtenyészszemlére, a szituációs feladat gyakorlatait úgy kell beállítani, hogy a vizsgált kutya csak pozitívan jöhessen ki a dologból, függetlenül attól, hogy megfelelt, vagy nem felelt meg! Természetes, hogy egy 12 hónap körüli kutyánál, még nem alakulhatott ki a kifejezett küzdőösztön,(védekezési ösztön) hiszen, a védekezési ösztön csak később alakul ki a kuvasznál, általában az a felnőtté válás folyamán fejlődik ki, amely 24 hónapos korra tehető. A fiatal kutyánál az említett folyamat teljes végbemenetele előtt kiprovokálni a küzdőösztönt végzetes hiba lenne! - Amelyik kuvasz, védekező magatartást mutat, a segéd jó színész legyen és játssza el, hogy az a viselkedés, amelyet a kutya tanúsít, az igen nagy hatással van rá! - A túlzott ösztönerős, magabiztos kutyát se tegyük helytelen szituációs gyakorlat végzésével még agresszívabbá! Az agresszív kutya igen sok bajt okozhat! - Az óvatos, vagy elkerülő magatartást mutató kutya viselkedését is helyesen kell felismerni, értékelni. Sokan összekeverik a félelemmel. - A félelemből támadó, igen bizonytalan kutya reakcióit gyakran a rémület váltja ki. A gyakorlatlan szemlélőt, valamint a gazdát könnyen tévútra is viheti e harci viselkedés. A kutya ez esetben gyávaságától vezérelve igyekszik megszabadulni a számára ijesztő, kellemetlen ingerhatás nyomásától. E viselkedést egyébként több jól kivehető külső jel is kíséri. (számos egyéb inger is kiválthatja ezt a fajtaviselkedést, nem csak az ő-v munka) Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a szituációs feladatok helyes beállítására, valamint a jó segédelési technikára, mivel kötelességünk arra törekedni, hogy amelyik kutya, bátornak született az is maradjon, a kevésbé ösztönerős, pedig váljék bátrabbá! Ezáltal a felmérés több irányú célt is szolgál. Ezekkel, a példákkal csak azt igyekeztem érzékeltetni, hogy a felmérést vezető szakembernek nagy a felelőssége a gyakorlatok levezetésében. Tisztában kell, hogy legyen a fajtára jellemző viselkedésformákkal, valamint a mesterségesen előidézett környezeti hatások által a kutyából kiváltott reakciók pontos megítélésével. Az Alaptermészet Vizsgálaton látott munkát a bírónak megfelelt, vagy nem felelt meg minősítéssel kel megítélnie. A nem felelt meg minősítést kapott kutya, mint már előzőleg már említettem a bírálati lapon a visszarendelve bejegyzést kapja. Számtalan felmérési, vizsgálati módszert ki lehet találni, a miénkhez hasonlót, vagy esetleg teljesen eltérőt, de véleményem szerint a fő hangsúly nem igazán a teszten, hanem a vizsgált kutya természetének, viselkedésének, helyes felismerésén, korrekt megítélésén van. A mesterségesen előidézett ingerekre - amiket a felmérésen alkalmazunk pl: zörgő doboz, hírtelen kinyíló esernyő, hő, fény hang, stb. - a kutya a természetére jellemző reakcióval válaszol, ennek a viselkedésnek a pontos felismerése, (mit, miért, hogyan) értékelése, valamint a technikai eszközök megfelelő alkalmazása elengedhetetlen. Fontos szempont még a felmérésünkön, hogy az Alaptermészet Vizsgálaton részt vett kutya viselkedését pozitív irányba vigyük. A kutya semmiképp se távozzék negatív élménnyel. Az Alaptermészet Vizsgálaton előírt feladatsor csupán egy eszköz, amelynek alkalmazkodnia kell az adott fajtához, a fajtagazda klub meghatározott tenyésztési céljához, továbbá a megjelölt cél elérését is segítse elő. A föntieket figyelembe véve az adott teszt összeállítását, a bemutatott munka értékelését, csakis megfelelő fajtaismerettel, komoly tapasztalati tudással rendelkező, szakirányú képzettséggel bíró
szakemberekre tanácsos bízni. A pásztorkutyák eredeti környezetben történő alkalmazásánál is egyre inkább elvárt (megkövetelt) a megfelelő szociális viselkedés, a magabiztos fellépés, a tökéletes kiegyensúlyozott idegrendszer. Példakép szolgál erre, hogy Franciaországban, az Alpokban egyetemisták (erre a munkára képzett szakemberek) mérik fel már évek óta az ott élő pásztorkutyák viselkedését. Teszik mindezt azért, mert a turistautak egyre jobban beszövik az életterüket és a hivatalos szervek, szeretnék elkerülni, megelőzni az esetleges súrlódást, összetűzést. (amely már itt, ott elő is fordult) Főtenyészszemléinken a megjelent állomány döntő része kultúrkörnyezetből kerül ki, és oda is tér vissza. Tesztünk feladatainak a megjelölésénél ezt a fontos tényt is figyelembe kellet, hogy vegyük, de ugyanakkor az eredeti környezetben élő állatok felmérésére is alkalmas. Ennek élő bizonyítéka az idei dinnyési Főtenyészszemlén történt felmérés. Az Erdélyből jött kuvasz, amelyik nap, mint nap a jószágok mellett dolgozik, sikeresen teljesítette az előírt gyakorlatokat, sőt a versenyen is megállta a helyét. A mi tesztünk Svédországban a közel jövőben bevezetésre kerülhet egy-két helyen történő módosítással. Németországból is van érdeklődés iránta. Hasonló tesztet dolgoztam ki, igaz kissé átalakítva a magyar terelő pásztorkutyafajtáinkra is. A Balaton felvidéki Nemzeti Parkban és Hortobágyon végzem a felmérést a Duna Tisza Hagyományőrző és Sportegyesület valamint a pumi klub felkérésére. Örömteli, hogy a felmérés iránt nagy az érdeklődés, és nem csak a magyar fajták részéről. A MEOE Hungária Kuvasz Klub vezetősége felkérésére állítottam össze egy olyan anyagot, amely alkalmas a kuvasz alaptermészetének, viselkedésének a felmérésére. A szakmai önéletrajzom adja meg a választ, hogy miért is vállalkoztam az Alaptermészet Vizsgálat megírására, szabályzatának bírálati rendszerének a kidolgozását. Szakmai önéletrajz. 1974 óta vagyok a MEOE tagja. 1974 óta élek együtt a szó legszorosabb értelemében a kuvasszal, ahogy egykoron tette ezt a pásztorember is. (rideg pásztor) Tehát volt időm alaposan megismerni a fajta belső értékét, viselkedésének mozgató rugóit. Varázslatos egyénisége, természetének sokszínűsége, kivételes ragaszkodása, magas fokú érzelmi kötődése, hozzám, a családomhoz, gyermekeimhez, unokáimhoz szinte mesébe illő. Játékos módszerrel, pozitív megerősítéssel, következetes munkával mindig is célom volt, hogy kuvaszaim egy magas szintű tudást érjenek el, bátrak, megbízhatóak, magabiztosak, jól szocializáltak voltak és a ma élő három kuvaszom is hasonló viselkedésű. Az évek folyamán, számtalan versenyen álltak fönt a dobogón és vitték jó hírét a fajtának. Eddigi nyolc kuvaszom mindegyike kiváló őrző-védő adottsággal rendelkezett, bár veleszületetten különböző karakterűek voltak. Magabiztosságukat, tudásukat, megfelelő nevelés során szerezték meg. Elért eredményük közül néhány, a régmúlt: időkből: K-I, K-II. A közelmúlt és a jelen: IPO-I, BH-I, BH-II BH-III Felsőfokú Kísérő Kutya Vizsga. Alap, Közép és Felsőfokon Képzett Pásztorkutya cím. Sikeres terelő ösztön próba juhokra és szürke marhára, terelőversenyeken elért több kitűnő minősítés. Állandóan képeztem, képzem magam szakmailag, számos tanfolyamon, de autodidakta módon is. Ennek érdekében, FCI őrző-védő teljesítménybírói, majd FCI terelő bírói képesítő vizsgát tettem. Megtisztelő volt számomra, hogy mindkét testület felvett a tagjai
sorába. 2004.-től a MEOE Terelő Sport Bizottságnak, majd 2007.-től a MEOE Terelő Bírói Testületnek vezetőségi tagjává választottak. 2013. február 08. A Terelő Bírói Testület Tisztújító Közgyűlésén, a Terelő Bírói Testület Elnökévé választott a tagság. 2000. évtől, több éven keresztül az Ö-V Teljesítménybírói Testület Fegyelmi Bizottságának a tagja, 2000-2004-ig a MEOE Hungária Puli Pumi Mudi klub kiképzési felelőse voltam. A Duna Tisza Hagyományőrző és Sportegyesület elnökhelyettesnek választott meg. 1998-2000-ig, a MEOE Hungária Kuvasz Klub titkára voltam, valamint 2004-től napjainkig ismét betöltöm e tisztséget. 2003. évben az Őrző-Védő Bírói Testületben kifejtett tevékenységemért elismerésben részesültem. 2008. a Budapesti Európa Kutyakiállítás alkalmából a MEOE aranyjelvénnyel tüntetett ki megköszönve eddigi munkámat. Az idei OMÉK kiállításon a MEOE elnöke és az államtitkár Úr, a 35 éves szakmai munkám elismeréseként életműdíjat nyújtott át. Tizennégy éve vezetek speciális magyar pásztorkutyás iskolát, ahol számos esetben viselkedés zavaros kutyák kerültek a kezem alá. Többnyire mindegyiket sikerült rehabilitálnom. Ezek a kutyák számos világversenyen (kutyás sport) remekül szerepeltek, vagy az élen végeztek! Több száz hagyományőrző bemutatót tartottam az elmúlt 35 év kutyázása alatt, Dortmundtól Zágrábig, Zágrábtól Galántáig, hazánk számtalan városában, világbajnokságokon, világtalálkozókon, Európa kiállításokon, külföldi és hazai elismert szaktekintélyek, valamint több tízezer ember előtt. Fontosnak tartottam és tartom népszerűsíteni a fajtát, megmutatni a széles nyilvánosságnak, a kuvasz kivételes képességét, sokoldalúságát, igazi valós arculatát. Ez által igyekszem eloszlatni azokat az ostoba tévhiedelmeket, amelyek rendre körülveszik a fajtát. Kuvaszaimmal járom az óvodákat, iskolákat, igyekszem tanítani a fiatalokat, a kulturált kutyatartás alapvető szabályaira. A MEOE Magyar Pásztorkutyák Munkaversenye 2000. év óta töretlen népszerűséggel menetel. (közel 900 részt vevő volt idáig zömmel magyarfajta pásztorkutyák) Szabályzatát több etológus, kinológus, ismert kiképző, versenyző, FCI munkabíró egyeztetésével írtam meg. A véleményezésre benyújtott anyagot elismeréssel nyugtázták a hozzáértő szakemberek. A MEOE Országos Elnöksége idén tavasszal, egyhangú döntéssel jóváhagyta az átdolgozott új versenyszabályzatot, amely alkalmas nemzetközi porondra is kilépni, nagyszabású versenyeket létrehozni. A verseny szakmai irányítását a MEOE megbízása által végzem. A szakemberekkel (etológusok, kinológusok) folytatott beszélgetéseink, eszmecseréink, egyeztetéseink kapcsán, az összhang mindig tökéletes volt köztünk, törekvéseimmel egyetértettek, sokat tanultam tőlük. A nemzetközi FCI terelőbizottság Milánóban megbízta a magyar küldöttséget, hogy a kultúrkörnyezetben élő őrző-védő pásztorkutyáknak készítsen el egy tesztet, egy vizsga szabályzatot. Engem ért a megtisztelő felkérés, a magyar bizottság részéről a szabályzat kidolgozására. A nemzetközi küldöttség előtt hazánkba látogatásuk alkalmával Tápiószentmártonban kuvaszaimmal bemutattam a feladatokat. A későbbiek folyamán a szabályzatot újabb gyakorlattal egészítettük ki, valamint a bírálati rendszert is egyszerűsítettem a felmerült igény szerint. Az újabb teszt gyakorlatait egy hangos zenés DVD film keretén belül az egyik kuvaszom, valamint a teszt egyik feladatát kidolgozó barátom komondora mutatta be. A film Párizsban az FCI terelőbizottság szekciója előtt komoly elismerést aratott, valamint az elkészített szabályzat is. A francia küldöttségnek volt még egy-két javaslata az anyaggal kapcsolatban. A szabályzat elfogadása, bevezetése várható. A Svéd Kuvasz Klub felkérésére 2012 augusztus 27.-28, Svédországban Eskilstunaban előadást
tartottam a nálunk már jól működő Alaptermészet Vizsgálatról, valamint a Használati Értékfelmérő Versenyéről, majd azt követően 25 kuvasz részvételével megrendeztük az első svédországi Használati Értékfelmérő Versenyt, amelynek szakmai irányítását és a bírálatot is végezetem. Egy gondolat erejéig említést teszek a kuvaszok "Használati Értékfelmérő Versenyéről, amelynek feladatait, és lebonyolítási rendszerét kidolgoztam. A versenyt a Hungária Kuvasz Klub évről évre megrendezi. Fontos leszögeznem, hogy ez verseny és nem teszt! Tapasztalatom, hogy ezt többen összekeverik az "Alaptermészet Vizsgálattal. A nagy különbség a kettő közt, hogy a versenyen, a tanítással, a képzéssel, megszerzett tudást értékeljük. A verseny egyik célja, hogy felkutassuk a tehetségeket, egy ütőképes csapat összehozásának a reményében. Ezt követően kilépni velük a közönség elé és bemutatni velük a kuvasz kivételes képességét, arculatának sokszínűségét, mint ahogy tettük azt a múltban, az 1970 -es évek végén és 2010.-ben Kunszálláson a "II. Történelmi Kun-szállás Foglalás" rendezvényen. Természetesen a küllem, a standard szerinti megközelítése is fontos számomra. A Bátor Kuvasz Kennel, -amelynek feleségemmel együtt vagyunk az alapítói- igen sok kiváló küllemű kutyát adott hazánknak és a világ számos országának. Értékes címet értek el kuvaszaink a kiállításokon: Európa bajnokság, nemzeti schampion címek, bis show első, az év tenyészete, hogy csak a legkedvesebbeket említsem. Ennek elismerése képen mestertenyésztői címet is elértünk. Hiszem és vallom, hogy a kuvasz fennmaradásának egyetlen útja sokoldalúságának megőrzése fejlesztése! E kiemelt szempontot szem előtt tartva okos, bölcs, és tervszerű lépésekkel kell, hogy átvezessük őket a mai kultúrkörnyezetünkbe, hogy ott frusztrációtól mentesen, gond nélkül, boldogan éljék le életüket, a mostani és a jövő nemzedék örömére. Pischoff Ferenc Budapest 2013-02-12.