Educatio Kft TÁMOP 342B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja 2015 0126 Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ és a gyermekjogi képviselők tevékenységének bemutatása
Komplex jogvédelem az OBDK-ban Az OBDK meghatározott szakmai elvek alapján létrehozott, beteg-, ellátott-, és gyermekjogvédelmet ellátó központi hivatal, működésének feltételeit és kereteit a 214/2012 (VII30) Korm Rendelet határozza meg Feladatai: betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem, a jogvédelmi képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági nyilvántartása, panaszkezelés; egészségügyi dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás); nemzeti kapcsolattartó pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló igénybevétele kapcsán); képzési feladatok ellátása a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát; módszertani feladatok ellátása; központi panasziroda működtetése Cél: hatékony jogvédelem és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése
Az OBDK jogvédelmi tevékenysége 1 Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése az OBDK gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelméről; jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát; az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és szakmai, szervezeti irányítása; egységes megjelenés központi zöld szám (06-80-620-055), panaszláda (obdk@obdkhu); országos lefedettség, regionális irodák 7 megyeszékhelyen Cél: a hatékony jogvédelem- és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése
Az OBDK jogvédelmi tevékenysége 2 az OBDK hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan tény, körülmény, vagy olyan intézkedés, illetve mulasztás, amely súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat, illetve az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással kapcsolatos; ha az ügy nem tartozik az OBDK hatáskörébe, erről a panaszost értesíteni kell (az értesítés tartalmazza az ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezését is); az OBDK az irányító szerve felkérése alapján is indíthat vizsgálatot; közös szabályok: az OBDK tájékoztatást kérhet az egészségügyi szolgáltató vezetőjétől, a fenntartótól, illetve az egészségügyi államigazgatási szervtől, javaslatot tehet intézkedés megtételére, az adott üggyel kapcsolatos jogszabály tartalmára vonatkozóan, ajánlást fogalmazhat meg
A hatékony jogvédelem eszközei Tájékoztatás, együttműködés
Az OBDK dokumentációs feladatai az OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében; a megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet; biztosítja a beteg számára a dokumentációhoz való hozzáférés jogát, az előírt megőrzési időn belül kérelemre betekintést engedélyez, adatot szolgáltat, másolatot ad ki; az iratokat, dokumentációt őrzi és archiválja, valamint gondoskodik a feldolgozott dokumentáció olvashatóságának fennmaradásáról
A Nemzeti Kapcsolattartó Pont tevékenysége az OBDK 2013 október 25-től működteti a határon átnyúló egészségügyi ellátás Nemzeti Kapcsolattartó Pontját; a Nemzeti Kapcsolattartó Pont információs központként tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek, szolgáltatók számára a külföldi gyógykezeléssel kapcsolatosan (jogok, panasztételi és jogorvoslati eljárások, szolgáltatások elérhetősége); együttműködik az EU tagállamokban létesített nemzeti kapcsolattartó pontokkal; kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal stb; Kétirányú honlap internetes üzenőfallal ( wwweubetegjoghu és wwwpatientsrightshu); Ingyenesen hívható zöld szám (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: +36-20-999-0025); Személyes konzultáció lehetősége: magyar, angol és német nyelven
Módszertani, képzési feladatok az OBDK-ban Módszertani feladatok: módszertani fejlesztési tevékenység végzése; módszertani útmutatók kidolgozása mind a jogvédelemmel, mind az adatvédelmi és dokumentációs feladatkörrel kapcsolatosan (pl módszertani útmutató az egészségügyi dokumentáció selejtezéséről) Képzési feladatok: hatósági jellegű képzési és továbbképzési feladatok ellátása a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan; a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzés tananyagának és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, és szükség szerinti felülvizsgálata; szakmai továbbképzések szervezése; felsőoktatási intézményekkel közös képzések szervezése
A gyermekjogi képviselő tevékenysége
A jogvédelmi képviselői hálózat Az OBDK 2012 november 1-jétől működteti a jogvédelmi, így a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők országos hálózatát, irányítja, szervezi, és ellenőrzi azok szakmai tevékenységét A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét Jogsérelem esetén a panaszos közvetlenül az OBDK-ban működő központi panaszirodához, illetve a területileg illetékes gyermekjogi képviselőhöz is fordulhat A gyermekjogi képviselő az OBDK által előírt egységes szakmai minimumkövetelmények és protokollok szerint látja el feladatait
A gyermekjogi képviselő: A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében; független a gyermekvédelmi intézményektől, az OBDK munkatársa, amellyel a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll; a Kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásban szereplő személy lehet, aki nyilvántartási számmal ellátott fényképes igazolvány birtokában végezheti tevékenységét Jelenleg országosan 18 gyermekjogi képviselő működik
A gyermekjogi képviselő feladatai 1 segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását; segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában; eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján,- eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján; a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban;
A gyermekjogi képviselő feladatai 2 részt vesz a gyermekek sorsának rendezése érdekében összehívott elhelyezési értekezleteken, esetmegbeszéléseken; jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet: a) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására; b) a megelőzés érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak, c) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek; kiemelkedő feladata a lakosság jogi ismereteinek és jogtudatosságának növelése, a gyermekek és a lakosság részére történő tájékoztatás, ennek érdekében pedig rendszeresen lakossági fórumok tartása;
A gyermekjogi képviselő feladatai 3 a megfelelő szolgáltatásnyújtáshoz való hozzájutás segítésében lehetőség szerint személyes részvétel mellett fogalmazza meg észrevételeit, megjegyzéseit; a járási gyámhivatal kirendelésében foglaltak figyelembevételével személyesen képviseli a gyermeket, megismeri az eljárás során keletkezett dokumentáció tartalmát és folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek jogainak az eljárás során történő érvényesítését; a gyermekvédelmi bírság kiszabására irányuló javaslattétele során figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyát, az érintettek létszámának nagyságát a szolgáltatás jellegének arányában, javaslatát megfelelően indokolja;
A gyermekjogi képviselő feladatai 4 Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a gyermekjogi képviselő: a) vizsgálja a gyermek elhelyezésének megfelelőségét a Gyvt-ben szabályozott fokozatosság figyelembevételével; b) a gyermekotthonban vagy a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára elérhetővé teszi telefon-, e-mail, illetve elektronikus felületű elérhetőségét; c) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermek-önkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a segítő szervezetekről; d) fogadóórát tart az otthont nyújtó ellátást biztosító intézményekben
A gyermekjogi képviselő feladatai 5 Figyelemmel kíséri az óvodai, iskolai, és a pedagógiai szakszolgálatoknál folyatott gyermekvédelmi tevékenységet gyermekjogi képviselők az intézményvezetőkkel tartanak egyedi ügyekben kapcsolatot, tájékoztatást nyújtanak számukra gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben kapcsolattartás elsősorban a tankerületi vezetőkön keresztül történik meg, melyet az OBDK a gyermekjogi képviselők feladatellátásának minimum követelményei között is meghatározott, évi minimum 1 alkalommal részt vesznek meghívás alapján a tankerületi vezetők által összehívott intézményvezetői értekezleteken, ahol lehetőségük nyílik a bemutatkozására, a feladatok ismertetésére az együttműködés kereteinek meghatározására gyermeki jogok megismertetése gyermekjogi képviselőhöz érkezett, a köznevelési intézményekkel kapcsolatos panaszok esetén a szülőket, gyermekeket az illetékes gyermekjóléti, gyermekvédelmi szervekhez irányítják, illetve segítséget nyújtanak a panaszok megfogalmazásában is
Tájékoztatás 1 Tájékoztatás a gyermek részére: érthető tájékoztatás nyújtása, a gyermek életkorának, állapotának, érettségének figyelembe vételével; jellege szerint lehet: általános-megelőző jellegű, meghatározott problémához kapcsolódó; módjai: fogadóóra, kiscsoportos foglalkozás, tájékoztató kiadványok, rendezvények, telefon, postai vagy elektronikus út 2 Szakemberek részére nyújtott tájékoztatás: célja: a szakemberek feladatellátásuk során tiszteletben tartsák a gyermeket megillető jogokat, és elősegítsék azok érvényesülését; módjai: szakmai rendezvényeken való részvétel, tájékoztató kiadványok, képzés, továbbképzés, telefon, postai vagy elektronikus út; formái: szóbeli, írásbeli
Intézménylátogatás A gyermekjogi képviselő az intézménylátogatás során figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését, kiemelt figyelmet fordítva a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére Eszközei: beszélgetés a gyermekkel; házirend megismerése, tartalmának vizsgálata; szakmai program megismerése; gyermekönkormányzat működésére vonatkozó szabályzat megismerése; egyéni gondozási-nevelési tervek megtekintése; a teljes körű ellátás színvonalának figyelemmel kísérése; gyermekek kapcsolattartási joga megvalósulásának vizsgálata; gyermekek panasztételi jogról való tájékozottságának vizsgálata stb
A gyermekjogi képviselő jogosultságai A gyermekjogi képviselő jogosult: a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területére belépni, ott munkáját zavartalanul végezni; tájékoztatást, információkat kérni; az iratokba betekinteni; a helyszínen tájékozódni; az alkalmazottakhoz és a szolgáltatást igénybe vevőkhöz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és lefolytatni; látogatása során a szolgáltató területén belül könnyen megközelíthető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiségben tartózkodni
A gyermekjogi képviselő kötelezettségei kiemelt figyelmet fordítani a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére; figyelemmel kísérni az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíteni a gyermeki jogok érvényesülését; indokolt esetben megkeresni az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményezni; a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni; működési területén kapcsolatot tartani a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel, a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, stb
A gyermekjogi panaszok kezelése a gyermekjogi képviselő érthető tájékoztatást nyújt a gyermek részére - figyelembe véve korát, érettségét, a felmerült panasz jellegét, súlyát - a panaszával kapcsolatos ismeretekről; segíti a gyermeket abban, hogy mely személy vagy szerv részére fogalmazhatja meg panaszát; személyesen keresi meg az intézmény vezetőjét, vagy az érdekképviseleti fórum képviselőjét a panasz megválaszolása érdekében, valamint - a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében - az érdekképviseleti fórum megkeresésére haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyermekkel; a feladatellátása során a gyermekek jogainak érvényesítésével összefüggésben felmerült panaszok kezelése során elsődlegesen a gyermek jogait és érdekeit képviselve, az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik, végig figyelemmel arra, hogy a gyermeket semmilyen megtorlás ne érje panaszjogának gyakorlása miatt
A gyermekek gyermekvédelmi törvényben biztosított jogai 1 A gyermeknek joga van többek között: 1 a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez; 2 az emberi méltósága tiszteletben tartásához; 3 a bántalmazással, elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez; 4 szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el; 5 a szülő felügyeleti joga megszűnésének esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz, 6 mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek; 7 a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről stb
A gyermekek gyermekvédelmi törvényben biztosított jogai 2 A nevelésbe vett gyermeknek joga van továbbá: 1 az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban részesüléshez; 2 gondozási helyének megváltoztatásához, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezésének kezdeményezéséhez; 3 érdekei képviseletére, gyermekönkormányzat létrehozásának kezdeményezésére; 4 családi környezetébe való visszatérésének kezdeményezésére; 5 személyes kapcsolatai ápolására; 6 a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa stb
A gyermekek gyermekvédelmi törvényben biztosított jogai 3 A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek jogai továbbá: 1 helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni; 2 a speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek egészségügyi ellátására az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon kerülhet sor; 3 gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor stb
A gyermekjogi képviselő elérhetőségei A gyermekjogi képviselő kapcsolatfelvétel céljából elérhető: személyesen a fogadóóráin telefonon e-mailben vagy postai levélben faxon A gyermekjogi képviselő elérhetőségei megtalálhatóak: a gyermekvédelmi intézmények egységes hirdetményein az OBDK honlapján (wwwobdkhu) ingyenes központi zöld szám: 06-80-620055 Fogadóóra: a gyermekjogi képviselő az OBDK által kijelölt helyen és időben tartja fogadóóráit
Gyermekjogi képviselők tevékenysége 2014 I félév
Gyermekjogi jogsérelmek 2014 I félév
Gyermekjogi jogsértések a jogsérelem helye szerint 2014 I félév
Gyermekjogi kiadványok -2014 Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A gyermekek jogai (tájékoztató a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek részére) Tájékoztató ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekek számára Tájékoztató ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekek szülei számára
Célok - Az OBDK-nak a jövőben is kiemelt célja a gyermekek, a szülők, a gyermekvédelmi és köznevelési intézmények szakembereinek a jogtudatosságának és érdekérvényesítő képességének növelése - Hatékonyabb, magasabb színvonalú, az igényeiket még inkább fókuszba állító jogvédelmi rendszer megerősítése a gyermekjogok területén is - A gyermekek számára interaktívabb, érthetőbb formában átadott gyermekjogi ismeretek biztosítása- mesék a jogokról, oktatófilmek
Köszönjük a figyelmet!