A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és működési szabályzat 2013. október 01.
SZTEGYMI SZMSZ Tartalomjegyzék A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre...4 Az intézmény szakmai alapdokumentumábanfoglaltak részletezése...4 A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség és a szakmai munkaközösségek... 5 A működés rendje, nyitva tartás...8 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...9 A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet... 10 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 11 A helyettesítés rendje... 11 A pedagógusok helyettesítési rendszere... 12 A vezetők és az Intézményi Tanács,valamint az iskolai, óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája... 12 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 13 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 13 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 14 Intézményi védő, óvó előírások... 14 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők... 16 A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga... 16 Egyéb foglalkozások célja,szervezeti formái, időkeretei... 16 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 17 A nevelési oktatási intézményben a tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai.15 A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 19 Az iskolai könyvtár működési rendje... 21 Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok... 21 Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje... 23 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás... 23 Záró rendelkezések... 24 Mellékletek jegyzéke... 25 1. sz. melléklet: A Szeged és Térsége Bárczi GusztávEgységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményszervezete... 26 2.sz. melléklet: Az intézményegységek nyitva tartása......24 3. sz. melléklet: Az intézmény hagyományos ünnepélyei, megemlékezései, a hagyományok ápolásával kapcsolatos intézményi feladatok....25 2
SZTEGYMI SZMSZ 4. sz. melléklet: A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos intézményi feladatok...28 5. sz. melléklet: A szervezett mindennapi testedzés formái, az iskolában működő diáksportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje. 29 6. sz. melléklet:az iskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzata....30 7. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat... 33 8. sz. melléklet: Munkaköri leírás-minták..36 3
SZTEGYMI SZMSZ A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti és működési szabályzata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (3) bekezdésében és 70. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény25. (1) bekezdéséhez] 1. szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza: a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.), továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) és egyéb jogszabályok az intézmény szakmai alapdokumentumára figyelemmel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, b) az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni, 2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogi alapjai továbbá: a) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról b) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről c) 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról d) 2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról e) 22/2013. évi (III.22.) EMMI rendelet módosítása f)326/2013. évi (VIII.30.) Korm. rend a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII.tv.köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak részletezése [az R. 4. (1) bekezdés u) pontjához] 3. Az intézményt a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2012. szeptember 1-jével alapította az SZKTT Közoktatási Intézménye jogutódjaként. Az intézmény hatályos alapító okiratát a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a 32/2012. (V. 31.) P.T. sz. határozatával fogadta el. Az intézmény 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti egységeként működik. 4. Az intézmény hivatalos neve: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 4
SZTEGYMI SZMSZ 5. Feladatellátási helyei: 5.1. Székhelye: 6723, Szeged, Sólyom u. 4. 5.1.1. Telephelye: Agyagos u. 45. 6. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Budapest, Nádor u. 32. 7. Típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív módszertani intézmény 8. OM azonosító:201687 9. Köznevelési és egyéb alapfeladata: 9.1. 6723 Szeged, Sólyom u. 4. 9.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 9.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 9.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 9.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők). 9.1.2. egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat) 9.1.3. iskola maximális létszáma: 280 fő 9.1.4. intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola: 230 fő óvoda:50 fő 9.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 9.1.6. átvállalt feladatok: óvodai nevelés 9.2. 6723 Szeged, Agyagos u. 45. 9.2.1. fejlesztő iskolai oktatás 10. Az intézmény alaptevékenységeit a 2011. évi CXC. törvény alapján látja el. 11. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 12. Az intézmény szervezeti felépítését e szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. 13. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési határozatában, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló határozatában szabályozza. 14. Az intézményt az igazgató képviseli, gyakorolja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke által ráruházott munkáltatói jogokat és kiadományozási jogosultságokat. 15. Az igazgató magasabb vezetői beosztásban látja el intézményvezetői feladatait. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézmény egészének működésével kapcsolatban dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzata, elnöki utasítás vagy e szabályzat nem utal más hatáskörbe. 5
SZTEGYMI SZMSZ 16. Az intézményben az intézményegység vezető-helyettesek vezető beosztásban látják el feladataikat. Az intézményegység-vezető helyettesek felelnek az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, és dönt az intézményegység működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy e szabályzat nem utal más hatáskörbe. 17. Az intézmény vezetője felel az intézményegységben folyó pedagógiai munkáért, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 18. Az intézmény pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottainak munkaköri leírását a munkavégzés szokásos helye szerinti intézményegység-vezető helyettesek készítik el. 19. Az intézmény alkalmazottainak munkaköri leírásmintáját a 8. sz. melléklet tartalmazza. 20. A tanulói ügyvitel és iratkezelés feladatait, a statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás feladatait, az igazgató és az intézményegység-vezető helyettesek közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett az iskolatitkár látja el. Az iskolatitkár, ill. titkárság az intézményi szintű ügyviteli és adminisztratív feladatokat látja el. A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség és a szakmai munkaközösségek [a nemzeti köznevelési törvény 70-71. -ához] 21. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 22. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógusmunkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. 23. A dolgozó köteles részt venni a munkaköri leírásában megjelölt intézményegység értekezletein. Az intézményegységi testületek tagjairól az intézmény naprakész nyilvántartást vezet. 24. Az intézmény nevelőtestületének az intézményegységi nevelőtestületekre át nem ruházható döntési jogkörébe tartozik a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a házirend és módosításának elfogadása; d) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; e) jogszabályban meghatározott más ügyek, amelyek az intézmény egészét érintik. 6
SZTEGYMI SZMSZ 25. Az intézményegységi nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása b) a házirend intézményegységi mellékletének elfogadása; c) az intézményegység éves munkatervének elfogadása; d) az intézményegység tanulóinak magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; e) az intézményegység tanulóinak fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; f) az intézményegységi tantárgyfelosztás tervezetének véleményezése; g) Az intézményegység-vezető helyettesek megbízásának és a megbízás visszavonásának előzetes véleményezése; h) minden olyan ügy, amelyben az intézmény nevelőtestülete a döntési, véleményezési jogkört az intézményegységek nevelőtestületeire átruházta. 26. Az intézmény éves munkatervét az intézményegységek által elfogadott munkatervek alkotják. Az intézmény egészére szóló feladatok meghatározását és ütemezését az Igazgató fogadja el, és minden intézményegység beépíti az éves munkatervébe. 27. Az intézményegységek nevelőtestületei, illetve alkalmazotti közössége döntéseit intézményegységi értekezleten hozza, az értekezletet az intézményegység-vezető helyettes vezeti. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az intézményegységi nevelőtestületi, illetve alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább ötven százaléka jelen van. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor az intézményegységi nevelőtestület, illetve az alkalmazotti közösség döntéseit szótöbbséggel hozza. 28. Az intézményegységi nevelőtestületi, illetve alkalmazotti értekezletről jegyzőkönyv készül, amely a jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jelenlévők számát, a határozati javaslatot, a javaslat mellett leadott szavazatok, az ellenszavazatok és a tartózkodások számát, valamint a szavazás megállapított eredményét. A jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni az intézmény igazgatójának. 29. Az intézmény nevelőtestületének, illetve alkalmazotti közösségének hatáskörébe tartozó ügyekben a szavazás eredményének megállapítása az intézményegységi értekezleteken leadott szavazatok összesítésével történik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az intézmény nevelőtestülete, illetve alkalmazotti közössége döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a szavazás érvényességéhez az intézményegységi értekezleteken leadott szavazatok együttes számának el kell érnie az intézményben szavazásra jogosultak együttes számának legalább ötven százalékát. 30. Az intézményegységek nevelőtestülete az éves munkatervben, illetve a havi eseménynaptárban meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. b) A rendszeres munkaértekezletek, információs napok időpontját az intézményegységvezető helyettesek az intézményegység havi eseménynaptárában határozzák meg. c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet vagy rendkívüli munkaértekezletet az értekezlet napirendjének és időpontjának egyidejű meghatározása mellett az intézményegység-vezető helyettes hívhat össze saját döntése alapján, vagy ha az igazgató kezdeményezi. 7
SZTEGYMI SZMSZ 31. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken, információs napokon a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 32. Az intézményben az 1. sz. mellékletben meghatározott szakmai munkaközösségek segítik az intézmény pedagógusainak szakmai munkáját. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. 33. Az intézményi szakmai munkaközösség vezetőjét a nevelőtestület javaslatára az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős az intézményi tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A működés rendje, nyitva tartás [a R.4. (1) bekezdésének a) pontjához] 34. Az intézmény intézményegységei a 2. sz. mellékletben meghatározott rendben fogadják a gyermekeket, tanulókat (nyitva tartás). Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. A tanítási szünetek idején megfelelő számú jelentkezés esetén a gyermekek/tanulók részére ügyeletet biztosítunk. 35. A tanítási órákat és a tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nyitva tartási ideje alatt kell megszervezni. A csengetési rendet a házirend iskolai melléklete tartalmazza. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 36. Az intézményegységek nyitva tartásának és ügyeleti ügyfélfogadásának rendjéről a szülőket és a tanulókat a helyben szokásos módon tájékoztatni kell, a tájékoztatásról az intézményegység-vezetőhelyettesek gondoskodnak az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján. 37. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményegységben tartózkodik. 38. Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A gyermekek, tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. 39. Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény, az intézményegység területére kötelessége a. az intézmény, az intézményegység épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b. az intézmény, az intézményegységek rendjének, tisztaságának megőrzése, c. a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d. a szervezeti és működési szabályzat, az intézmény, intézményegység házirendje és más belső szabályzata rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 40. Az intézmény területére szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek - vagyonvédelmi és biztonsági okokból- csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatandó személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát 8
SZTEGYMI SZMSZ 41. A szülők csak a belső bejárati ajtóig kísérhetik gyermekeiket. Tanév elején az első osztályos tanulók szülei az első két hétben gyermekeiket a tanterembe kísérhetik. A mozgássérült és speciális problémákkal küzdő tanulókat, valamint az óvodás gyermekeket a szülők a tanteremig kísérhetik igazgatói engedéllyel. 42. Az intézmény, az intézményegység berendezéseit, felszereléseit, eszközeit a pedagógus által írásban, megőrzésre átvett eszközök kivételével az intézmény, intézményegység épületéből kivinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [a R.4. (1) bekezdésének b) pontjához] 43. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézmény vezetője és helyettesei végzik, a helyi munkaközösségek vezetői segítik. 44. Az intézmény éves munkatervében kell meghatározni a belső ellenőrzés kiemelt területeit, ezeket minden intézményegység beépíti az intézményegységi munkatervbe. 45. Az igazgató, intézményegység vezető-helyettesek nevelőtestületi értekezleten beszámolnak a nevelőtestületnek az intézményegységet érintő belső ellenőrzés megállapításairól és a megállapítások alapján hozott intézkedéseiről, valamint értékeli azok végrehajtását. 46. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei a. a haladási napló, osztályozó napló, egyéb naplók és dokumentumok vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése; b. a tanmenet tartalmi ellenőrzése; c. óralátogatás; d. foglalkozások megtartásának formai ellenőrzése, e. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése, 47. Az ellenőrzés szempontjai a. a haladási napló, az osztályozó napló, forgalmi naplók, egyéb naplók vezetése és tartalma, a tanmenet, egyéni fejlesztési tervek tartalma megfelel-e jogszabályban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek; b. a tanóra, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai, speciális szakmai, módszertani követelményeknek; c. az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a pedagógus tanmenetének; d. a foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése megfelel-e a jogszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a pedagógus munkaköri leírásában, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek, e. A szakalkalmazottak, egyéb alkalmazottak a munkájuk során betartják-e a munkatervben, vezetői utasításban meghatározott határidőket. 9
SZTEGYMI SZMSZ 48. Az Igazgató az intézmény éves munkatervében előírt kiemelt belső ellenőrzés végrehajtására, illetve intézményegység vezető-helyettesek az általa elrendelt belső ellenőrzés végrehajtására az e szabályzatban foglalt szempontok és módszerek mellett további ellenőrzési szempontokat és módszereket is meghatározhat. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet [a R.4. (1) bekezdésének c) pontjához] 49. Nyitva tartási időben (2.sz. melléklet) az intézményegységben csak az ott ellátott gyermekek, tanulók és az intézmény alkalmazottai tartózkodhatnak külön engedély nélkül. Az intézményegységbe belépni és bent tartózkodni a nyitva tartási időn kívül csak az intézményvezető vagy az intézményegység vezető-helyettesek engedélyével lehet. Ez alól kivételt jelentenek az intézményegység azon dolgozói, akiknek az intézményegységbe belépése és bent tartózkodása nyitvatartási időn kívül is munkaköri kötelessége. 50. Az intézmény pedagógusainak tanóráit, foglalkozásait az intézmény más pedagógusai szabadon látogathatják. Közoktatási szakértő, szaktanácsadó, más intézmény pedagógusa a tanórákat, foglalkozásokat az igazgatóval, az intézményegység vezetőhelyettes és a pedagógussal előre egyeztetett időpontban látogathatja. Szülők, más vendégek a tanórákat, foglalkozásokat az intézményegységi Nyílt napokon, illetve az igazgató, intézményegység-vezető helyettesek engedélyével látogathatják. Az intézményegységi Nyílt napok időpontját az intézményegységek éves munkatervében tervezik, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozzák. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógus Kar Gyógypedagógiai Intézet gyógypedagógia szakos hallgatói szakmai gyakorlatukat a két intézmény közötti megállapodás alapján töltik iskolánkban. A hallgatók mentorálását az iskola gyógypedagógusai önkéntesen vállalják, felkérés alapján. 51. Az intézmény iskolájában tanítási napokon az első órarendi órát megelőző gyülekezési idő kezdetétől az utolsó órarendi órát követő óraközi szünet végéig, az óraközi szünetek idején tanári ügyeletet, a foglalkozások ideje alatt, valamint az óvodában a nyitva tartási idő kezdetétől annak végéig teljes körű pedagógiai felügyeletet kell biztosítani. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a gyermekek tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását biztosítani. A pedagógiai felügyelet megszervezéséről, ellátásáról és ellenőrzéséről az intézményvezető gondoskodik. 52. A tanári ügyeletet, pedagógiai felügyeletet ellátó nevelők teendőiket az intézményegység éves munkatervében meghatározott beosztás szerint végzik. 53. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozások, óvodai foglalkozások ideje alatt a gyermekek, tanulók felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi házirendben előírt intézkedéseket. 54. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök és az őket segítő, külön beosztás szerint ügyeleti teendőket ellátó pedagógusok biztosítják. 10
SZTEGYMI SZMSZ A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [a R.4. (1) bekezdésének d)-e) pontjához] 55. Az intézményt az igazgató az intézményegység vezető-helyettesek közreműködésével, az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel vezeti. 56. Az intézmény nevelőtestületét az igazgató vezeti, az intézményegység-vezető helyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. 57. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkáját az igazgató, az intézményegység-vezető helyettesekkel és a munkaközösség vezetőkkel megosztva irányítja és ellenőrzi. 58. Az adminisztratív feladatokat ellátó alkalmazott munkáját az igazgató irányítja és ellenőrzi. 59. A fenntartó és az intézményegységek közötti kapcsolattartás, a tanügyi, gazdasági adatszolgáltatás az intézmény informatikai rendszerén keresztül történik. Az intézmény informatikai rendszerének megfelelő működéséről és szakszerű használatáról az igazgató gondoskodik. 60. Információáramlás az intézményen belül: az intézményvezető heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart a tágabb iskolavezetés számára. A tantestület a heti információs napon kap tájékoztatást. A helyettesítés rendje [a R.4. (1) bekezdésének f) pontjához] 61. Az intézményvezetőt az intézményegység-vezető helyettesek helyettesíthetik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. A helyettesítés tartalmáról és terjedelméről az igazgató esetenként rendelkezik, ennek hiányában a helyettes intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 62. Ha az intézményegység-vezető helyettesek a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor ezt a tényt az intézményegységben dolgozó iskolatitkár, haladéktalanul jelzi az igazgatónak, aki gondoskodik a vezetők helyettesítéséről. 63. Az intézményegység-vezető helyettesek helyettesítését ellátó közalkalmazott felel az intézményegység biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre a intézményegység-vezető helyettes eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézményegység működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 64. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 65. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja a foglalkozását megtartani, az intézményegység-vezető helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: 11
SZTEGYMI SZMSZ a. a gyógypedagógiai tanárt elsősorban gyógypedagógiai tanárral kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete (munkaterve) szerint lehetőleg a helyettesített pedagógussal egyeztetett módon a foglalkozások anyagával továbbhalad; b. egyéb esetben az intézményegység-vezető helyettes gondoskodik a gyermekek, tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható, ellátása az intézmény minden pedagógusának munkaköri kötelessége. 66. A tanórák helyettesítését az osztály- illetőleg csoportnaplóban az alábbiak szerint kell vezetni: a. ha a helyettesített pedagógus az óráit az osztálynaplóban vezeti, akkor az órát a ténylegesen megtartott órának megfelelően, sorszámozva kell beírni, ha ez más óra, mint ami az osztály órarendjében szerepel, akkor a naplóban fel kell tüntetni az óracserét; b. pedagógiai felügyelet biztosítása esetén az órát sorszámozni nem lehet, a tárgyhoz H betűt kell beírni. A pedagógusok helyettesítési rendszere [a R.4. (1) bekezdésének u) pontjához] 67. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, és a tartós helyettesítés az intézményen belül nem oldható meg, a távollévő pedagógus feladatainak ellátásáról az igazgató, az intézményegység vezető-helyettesek javaslatára helyettes pedagógus alkalmazásával gondoskodik. A vezetők és az intézményi tanács, valamint az iskolai, óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje [a R.4. (1) bekezdésének g) pontjához] 68. Az intézményben intézményi tanács, szülői szervezet működik. A szervezetek működési feltételeit az intézmény biztosítja. 69. A szülői szervezet az intézményegységbe járó gyermekek, tanulók szüleinek közössége, saját döntése alapján delegál tagokat az intézmény szülői munkaközösségébe. 70. A szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról, a szülői szervezetet az elnöke képviseli. 71. Az igazgató szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az intézmény szülői munkaközösségét a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézmény szülői munkaközösség elnökét a szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. 72. Az intézményi iskolaszék, óvodaszék, intézményi tanács létrehozását az érdekeltek a közoktatási törvény szerint kezdeményezhetik. Az intézményi iskolaszék, óvodaszék, intézményi tanács tagja az igazgató, a szülők, diákok képviselője, pedagógusok és egyéb érdekeltek jogszabály szerint delegált képviselői. Az intézményi iskolaszék, óvodaszék, intézményi tanács dönt működési rendjéről, üléseinek időpontjáról, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 73. Az intézményben intézményi tanács működik, melynek tagja a nevelőtestület és a diákközösség delegált képviselője, a szülők képviselője, valamint a helyi önkormányzat 12
SZTEGYMI SZMSZ delegált képviselője. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az intézményi tanácsot a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézményi tanács elnökét az intézményi tanács döntését igénylő kérdésekről. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [a R.4. (1) bekezdésének h) pontjához] 74. Az iskolai nevelőtestület döntési jogkörét átruházhatja az osztályban tanító tanárok értekezletére (osztályozó értekezlet) a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és jogszabályban meghatározott esetben osztályzatának megállapítása céljából. 75. Az osztályozó értekezletet az intézményvezető vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről az intézmény nevelőtestületének. 76. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyéb kérdésekben a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 77. Az intézményegység nevelőtestületének vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az intézményvezető gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [a R.4. (1) bekezdésének i) pontjához] 78. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval és a működtetővel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban az intézmény működtetését érintő kérdésekben közreműködnek az intézményegység vezető-helyettesek. 79. Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványalapító okirata határozza meg. 80. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az igazgató, az intézményegységet érintő kérdésekben az intézményegység-vezető helyettes feladata, a kapcsolattartásban közreműködnek az osztályfőnökök. 81. Az egészségügyi szolgálattal az iskola a védőnőn keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola vezetősége, nevelői szükség esetén a védőnő segítségét kérik, aki felveszi a kapcsolatot a gyermek egészségügyi szolgálat illetékes munkatársával. A védőnő meghatározott időközönként az iskola épületében tart fogadóórát. A védőnő az igazgatóval egyeztetve iskola egészségügyi munkatervet készít tanévenként, melyet a tanévnyitó értekezleten szóban is ismertet a nevelőtestülettel. Az iskolafogászat rendelésére évenkénti beosztás alapján járnak osztályaink. Az időpont egyeztetés az intézményegység vezető-helyettesek vezetésével történik. A felsoroltakon kívül további intézményegységi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához az intézmény nevelőtestületének döntése szükséges, amely meghatározza a kapcsolat formáját és módját. Fennálló intézményi kapcsolataikat és új intézményi kapcsolat létesítésének 13
SZTEGYMI SZMSZ szándékát az intézményegység vezető-helyettesek bejelentik az igazgatónak, aki e kapcsolatokat intézményi szinten koordinálja. 82. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: A Gyermekjóléti Szolgálattal az intézményegység vezető-helyettes tartja a kapcsolatot, felelős a kapcsolatok koordinálásában. Az iskola nevelői szükség esetén a segítségét kérik, aki felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársával. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [a R.4. (1) bekezdésének j) pontjához] 83. Az intézményegységek megőrzik és ápolják jogelődjeik működése során kialakult hagyományaikat. Az intézmény hagyományos ünnepélyeit, megemlékezéseit és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [a R.4. (1) bekezdésének i) pontjához] 84. Az intézményben a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezése az intézményvezető feladata. A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos intézményi feladatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. Intézményi védő, óvó előírások [a R.4. (1) bekezdésének m) pontjához] 85. A nevelési-oktatási intézmény egész területén tilos a dohányzás! 86. A gyermekekkel, tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai, óvodai rendezvény előtt az osztályfőnök (csoportvezető pedagógus), tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 87. Az intézmény területére ha van szabvány csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus e szabályzatban és a házirendben meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be a foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 88. A gyermek, tanuló az intézményben számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak pedagógus felügyeletével használhat. Pedagógus felügyelete mellett sem használható olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 14
SZTEGYMI SZMSZ 89. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson, óvodai foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai, óvodai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. 90. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény tanévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. Az ügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzót helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni. Az intézményi ügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 91. Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza.. 92. A kötelező orvosi vizsgálatokról, védőoltásokról a védőnő az éves tervben értesíti az iskolát. A vizsgálatok, védőoltások várható rendjét a szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. A pontos időpontról a tájékoztató füzeten keresztül kap értesítést a szülő. 93. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A tanulók iskolafogászati ellátásra történő kíséretéről az iskola gondoskodik. 94. Tanulónak gyógyszert az iskola dolgozója nem adhat. 95. Az első tanítási napon az osztályfőnök, továbbá a szaktanár, tanító testnevelés, informatika, technika órák esetében az első tanítási órán, baleset és tűzvédelmi oktatás keretében felhívja a tanulók figyelmét a baleset- és tűzmegelőzésre. Különösen: balesetveszélyes helyzetek (tanteremben, folyosón, tanórán, udvaron, áramveszély, veszélyes anyagok stb.) és azok megelőzése; pedagógus értesítése; riadó esetén az iskola elhagyása fegyelmezetten a menekülési útvonal alapján stb. Az oktatás meglétét a haladási naplóban rögzíteni kell. 96. A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni. 97. Teendők tanuló és gyermekbalesetek esetén: a tanulóbalesetet az igazgatóságon jelenteni, a tanulót ellátni, elsősegélyben részesíteni az iskolatitkárságán dolgozó munkatárs segítségével, a szülőt az osztályfőnök segítségével telefonon értesíteni. 98. A balesetről 24 órán belül baleseti jegyzőkönyvet az iskola titkárságán kiállítani. 99. Súlyosabb esetben, amennyiben a sérült nem mozdítható, a balesetet észlelő nevelő köteles azonnal a mentőket, az igazgatóságot és az osztályfőnök segítségével a szülőt értesíteni. 100. Alkalmazottakra vonatkozó intézkedések, előírások: az intézmény vezetője a tanév kezdetén előírja az alkalmazottak számára a kötelező munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatáson való részvételt. 101. Az intézmény minden alkalmazottja köteles jogszabályban meghatározott időközönként, de legalább ötévente egy alkalommal munkaköri alkalmassági orvosi 15
SZTEGYMI SZMSZ vizsgálaton részt venni és annak eredményét az intézmény vezetőjének a vizsgálat megtörténte után azonnal leadni. 102. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [a R.4. (1) bekezdésének n) pontjához] 103. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, gyermek- vagy tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 104. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a gyermekek, tanulók felügyeletére az intézmény tűzvédelmi szabályzatának előírásait kell alkalmazni. 105. Az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzatát az intézmény működtetője, a NGSZ készítteti el, az abban történő esetleges változásokat az intézmény igazgatója haladéktalanul jelzi a működtető felé. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga [a R.4. (1) bekezdésének p) pontjához] 106. Az intézmény szülői szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az intézmény szülői szervezete a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az intézményi nevelőtestület értekezletein. 107. Ha az intézményi tanács egyetértési jogát nem gyakorolja, akkor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a. a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, b. a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor, c. a szülői szervezet véleményezési jogot gyakorolhat az intézményi Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása során. Intézményi tanács véleményezési, egyetértési joga Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei [a NKT. 27. -ához és az R.4. (2) bekezdésének a) pontjához] 16
SZTEGYMI SZMSZ 108. Az intézmény a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások a tantárgyfelosztásban rögzítettek. Tartalmát az éves munkaterv, dokumentációs anyag, egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 109. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók a. differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő); b. diákkör (szakkör, énekkar, művészeti csoport); c. iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás; d. egyéb foglalkozás e. az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény) f. magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni, kiscsoportos foglalkozás keretében történő felkészítése. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek [a R.4. (2) bekezdésének c) pontjához] 110. Az intézmény diákjai saját döntésük alapján diák-önkormányzati szervet hozhatnak létre. Egy intézmény egységben csak egy diák-önkormányzat működhet. A diákönkormányzati szerv működési feltételeit az intézmény biztosítja. 111. A diák-önkormányzat dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. A diákönkormányzatot az elnöke képviseli. 112. A diák-önkormányzati szerv munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti, aki részt vesz a diák-önkormányzati szerv ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. 113. A diák-önkormányzat elnöke és tisztségviselői útján rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval, együttműködnek az intézmény feladatainak megoldásában. 114. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény működését. 115. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a Házirend elfogadása előtt, c) a tanulókkal kapcsolatos juttatások meghatározása előtt. 17
SZTEGYMI SZMSZ A nevelési oktatási intézményben a tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai [az Nkt. 58 -ához, az R.4. (1) bekezdésének g) pontjához és 53-61 -ához] 116. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi jogkör gyakorlója a tanuló intézményének nevelőtestülete. A nevelőtestület a tanuló fegyelmi ügyében tárgyaláson dönt. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. 117. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. 118. Az egyeztető eljárás célja: A kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 119. Az egyeztető eljárást az igazgató vagy az általa megbízott személy vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz a sértett, a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, az érintett kiskorúak szülei, és osztályfőnökei, a Szülői Szervezet elnöke, a Diákönkormányzat elnöke, a Diákönkormányzatot segítő tanár. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül. 120. Az egyeztető eljárás rendje: Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegéssel gyanúsított (kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított kiskorú esetén a szülő) egyetért. Az egyeztető tárgyalást a intézmény-vezető, vagy az általa kijelölt pedagógus vezeti. 121. A fegyelmi eljárás lefolytatására, a fegyelmi büntetés megállapítására egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 122. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta. A kötelességszegő kiskorú szülője - az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül - írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 123. A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 124. Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi bizottság felfüggeszti. 125. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. 126. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, a megállapodásban foglaltakat az iskolai diáktanács gyűlésén a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza. 127. A fegyelmi eljárást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni. 18
SZTEGYMI SZMSZ 128. Az iskola nevelőtestülete, illetve fegyelmi bizottsága által hozható büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat), d) párhuzamos osztályba áthelyezés, áthelyezés másik iskolába - amennyiben az átvételről az iskolavezetők megállapodtak A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [a R.4. (2) bekezdésének d) pontjához] 129. Az intézmény biztosítja a tanulóknak a mindennapi testedzés lehetőségét, emellett diáksportkör működhet. Az iskolai sportkör a köznevelési törvényben foglaltak szerint részt vesz a mindennapi testedzés és a mindennapos testnevelés feladatainak megvalósításában. Az intézmény biztosítja a mindennapi testedzés és a diáksportkör működési feltételeit. 130. Az intézmény diáksportköre saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diáksportkört az elnök képviseli. 131. A diáksportkör elnöke és tisztségviselői útján rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetővel, ill. az intézményegység vezető-helyettesével, együttműködnek az intézmény sporttevékenységének szervezésében. 132. Az intézményben szervezett mindennapi testedzés formáit, az intézményben működő diáksportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás intézményi rendjét az 5. sz. melléklet részletezi. Az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézményekre vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formája, időkerete /R 4 (2bekezdésének (3) pontjához/ 133. Az utazó gyógypedagógiai ellátás célja a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások biztosítása az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az utazó gyógypedagógus konzultációs lehetőségeket biztosít az osztályban tanító pedagógusok számára és szaktanácsokat nyújt. Nyílt nap keretén belül betekintést biztosít a pedagógusoknak és szülőknek a szakmai tevékenységükről. Az utazó gyógypedagógusok munkájukat az igazgató és az intézményegység vezetőhelyettes irányítása alapján végzik. 19
SZTEGYMI SZMSZ 134. Az utazó gyógypedagógus tevékenység tartalma: - a szakértői bizottságok által kiállított szakértői vélemény tanulmányozása, annak útmutatásai alapján sérülés-specifikus egyéni fejlesztési tervek készítése kéthavi lebontásban; - az SNI-s gyermekek, tanulók ellátásához órarend készítése; - a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokra való felkészülés, az egyéni fejlettségi szint figyelembe vétele, a foglalkozások megtartása - a gyermekek, tanulók szakértői véleménye alapján állapotfelmérések készítése; - szöveges értékelés készítése állapotfelmérés alapján; - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; - szakmai, módszertani tanácsadással segíteniük kell az SNI-s tanulók sikeres integrációját; - a munkájához kapcsolódó egyéb beszámolók, pedagógiai vélemények elkészítése; - a pedagógiai munka eredményességét segítő módszertani továbbképzéseken való részvétel, a szakmai ismeretek megújítása, bővítése érdekében, önképzés; - tárgyi környezet kialakítása, az eszközök folyamatos pótlása, a segédanyagok (könyvek, játékok) kezelése; 135. Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezése a befogadó intézmények igényei és az EGYMI lehetőségei (személyi feltételek) alapján történik. Az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus lát el. A habilitációs, rehabilitációs órakeret biztosítása a jogszabályokban és a területileg illetékes Szakértői Bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint történik. 136. Integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, diákok óvodás kortól a tankötelezettség végéig. Ellátásuk jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. 137. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés megfelelő helyi feltételeiről, tárgyi eszközeiről - helyiség, berendezés, fűtés, világítás, takarítás stb. - a befogadó intézmény gondoskodik, a tanév elején megbeszélt órarend időtartama alapján. A befogadó intézmény biztosítja az előzetes megbeszélés alapján kialakított órarend betartását, zavartalan használatát. 138. Az utazó gyógypedagógus hálózat szakemberei a tényleges működési helyükön, és az ott kialakított szokásrend alapján tartják fogadóórájukat. A szülővel együttműködve segítséget nyújtanak a gyermekek otthoni neveléséhez. Az együttműködés formáit és tartalmát, a segítségnyújtás módozatait minden egyes gyermeknél egyénre szabottan kell kialakítani. 139. Munkatársaink a foglalkozások és a tanácsadás, tájékoztatás időpontjáról és módjáról személyesen tájékoztatják az intézményeket. A szülőket minden esetben írásban értesítik az aktuális tudnivalókról. Tanév elején írásban tájékoztatják a szülőket a gyermek/tanuló felvételéről és a foglalkozások időpontjairól. A fejlesztő iskola A Fejlesztő Iskola felvevő körzete Elsősorban a Szegedi Dr. Waltner Károly Otthonban élő gyermekek, tanköteles lakók, akiket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság a szakértői véleményében a fejlesztésre kijelölt. Az Otthon felvevő körzete kiskorú ellátottak vonatkozásában elsősorban Szeged Megyei Jogú Város, valamint Csongrád megye közigazgatási területe. 20