A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium



Hasonló dokumentumok
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A fenntartható energetika kérdései

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Energetikai támogatási rendszerek Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Budapest, november 25.

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája március 18.

NCST és a NAPENERGIA

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Energetikai pályázatok 2012/13

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

EU-s és hazai energetikai pályázatok

2010. Klímabarát Otthon

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiahordozók szerepe

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

A LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén Kecskemét

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

Magyarország Energia Jövőképe

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

energetikai fejlesztései

A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA. Dr. Szerdahelyi György

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Energetikai támogatási rendszerek Magyarországon Energia Központ Nonprofit Kft december 4.

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Megújuló energia források magyarországi felhasználása

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig.

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

szerepe a klímavédelemben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

KEOP évi kiírások aktualitásai

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Átalakuló energiapiac

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest,

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht Panyola, Mezővég u. 31.

Átírás:

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM EN.TAK.-MEGÚJULÓ

Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai Környezetvédelem Megújuló energiahordozók EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggoség) Külkereskedelmi mérleg javítása Gazdaság versenyképességének növelése Költségvetési ráfordítások mérséklése (intézmények)

A KÖZÉP- KELET-EURÓPAI EURÓPAI ÁTMENETI GAZDASÁGOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZOI Magas energia-intenzitás Alacsony energia-hatékonyság Magas emissziós értékek ----------------------------------------------- Magas energia-intenzív ipari részarány Alacsony GDP Alacsony energia árak

Az energiaintenzitás nemzetközi összevetésben (Energiaintenzitás = Energiafelhasználás / GDP) toe / 000 90 USD ill.10toe / fo 0,8 0,7 0,6 0,5 Energia intenzitás 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Energia int. PPP-vel korrigálva Energia felhasználás / fo Ausztria OECD

140% Gazdasági fejlodés és energiafelhasználás Magyarországon 130% 120% Maximális értékek: GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben 1980=100% 110% 100% GDP 90% Összenergia 80% 70% 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Villamos energia

Primer energia felhasználás 2002. Atomenergia 11% IEA országok Megújuló és egyéb 6% Szén 20% Atomenergia 15% Magyarország Megújuló és egyéb 4% Szén 16% Földgáz 22% Olaj 41% Földgáz 38% Olaj 27%

Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval eloállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erosen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EUbeli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni Magyarország felé elvárás: a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történo növelése Irányelv jelent meg a kapcsolt energiatermelés növelésérol

A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban és Magyarországon Ausztria 24,3% Luxemburg 1,4% Belgium 1,0% Németország 1,8% Dánia 7,3% Olaszország 5,5% Egyesült Királyság 0,7% Portugália 15,7% Finnország 21,3% Spanyolország 5,7% Franciaország 7,1% Svédország 25,4% Görögország 7,3% Európai Unió összesen 5,3% Hollandia 1,4% Irország 2,0% MAGYARORSZÁG 3,6%

Megújuló energiaforrásokból eloállított villamos energia Országok 1997 (%) 2010 (%) Belgium 1,1 6,0 Írország 3,6 13,2 Luxemburg 2,1 5,7 Németország 4,5 12,5 Olaszország 16,0 25,0 Portugália 38,5 39,0 Spanyolország 19,9 29,4 Svédország 49,1 60,0 Ausztria 70,0 78,1 Összesen 13,9 22,1

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz koolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év

Megújulóból termelt villamos energia 2001-ben MO-on GWh Részarány % Vízeromuben termelt 186 0,51 Biogázból termelt 7,634 0,02 Széleromuvi termelés 0,919 0,00 Szemétégeto vill. en. term. 112,476 0,31 Összes megújulóból term. 307,028 0,84 Összes hazai áramtermelés 6.418 GWh

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 28 7,2 5 0,006 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

Bio motorhajtóanyagok az EU-ban a 2003/30 EK direktíva alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi. 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig évi 0,75 %-kal kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát. biodízel bioetanol Ausztria 27.600 t Belgium 20.000 t Franciaország 328.600 t 91.000 t Németország 246.000 t Olaszország 78.000 t Spanyolország 80.000 t Svédország 20.000 t Többi tagország 49.800 t 15.000 t Összesen 750.000 t 206.000 t

Jelenleg aktuális nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások SO 2 kibocsátás mérséklése 1980-hoz képest a Kén II. Egyezmény alapján 2000-re -45% 2005-re -50% 2010-re -60% CO 2 kibocsátás mérséklése 1992 Rio de Janeiro 1985-87-hez képest nem lehet novekmény 2000-ig 1997 Kyoto: korábbi vállalás 6%-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossági programmal a vállalás teljesítheto

A villamos energia törvény lényeges elemei (2001. évi CX. törvény) Szabad villamosenergia-piac kiépítése Kölcsönösség elvének betartása (reciprocitás) Új kapacitások létesítése piaci alapon (engedélyezési vagy tendereztetési eljárás keretében) Hálózathoz való szabad hozzáférés Rendszerirányítás biztosítása, a rendszerirányító kijelölése (a rendszerirányító tevékenysége diszkrimináció mentes, objektív ) A tevékenységek legalább számviteli szintu szétválasztása Dominanciával való visszaélés elkerülésére szabályt kell alkotni MEH jogkörének erosítése Tulajdonszerzés korlátozása Megújuló energiafelhasználás és kapcsolt termelés növelése Környezetvédelmi szempontok érvényesítése

A törvényben a megújuló energiahordozó és a kapcsolt villamosenergia-termelés Lényege: a támogatás erosítése Megújuló energiahordozók A támogatás elveinek leírása a támogatás módjainak meghatározása (normatív támogatás, majd késobb zöld bizonyítvány rendszer) a részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozta meg Kapcsolt villamosenergia-termelés a támogatás és az átvétel részletes szabályairól a miniszter rendeletet alkotott

Kapcsolt energiatermelés támogatása kötelezo átvételbol Városokat ellátó szenes eromuvek kapcsolt villamosenergia-termelése, kényszer kondenzációs termelése Minden megújulóval termelt áram Kapcsolt eromu 6 MW alatt távho célú nem távhú célú 6-50 MW között távho célú nem távhú célú 50 MW fölött Távho célú (65%)

2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program (1107/1999(X. 8. ) Korm.. Hat. A program számszerusített célkituzései 3,5%-os hatékonyságnövelés évente 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente CO 2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6% A program eszközei Pénzügyi támogatás (Széchenyi Terv, Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források) Integrált intézményi háttér

Energiatakarékosságra fordított kormányzati támogatás 5000 4500 4000 3000 3400 Millió forint 3000 2000 1000 18 82 103 1000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Az Energiatakarékossági Program felfutása 2001.-2003. 2003. A beérkezett pályázatok száma(db) 2001: 1079 2002: 8996 (aug. 2-ig) 2003: 5428 ( júl. 22-ig ) 2004: 4515 (máj.6- máj.15 ) Az adott évi pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg (MFt) 3.000 4.500 3.400 2513 + KIOP 1.200

Energiatakarékossági pályázatok (2005-ben folytatódik) Kiket érint: Lakosság Vállalkozások Intézmények Önkormányzatok Egyházak Válasz: gyakorlatilag minden energiafogyasztót, minden energiahordozót, minden energiafelhasználási célt

Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) támogatásai 2004. (1) Pályázatok Lakossági energiamegtakarítás Támogatások Nyílászárók 24 eft/m 2 Költség maximum 30%-a, max. 500 eft/lakás, több lakás x 350 eft Önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználásának és költségének mérséklése Közvilágítás korszerusítés, tanya villamosítás, Távhoellátás szolgáltató oldali korszerusítése Költség maximum 30%-a, max. 25 MFt Költség maximum 30%-a, max. 25 MFt Tanyánként max.. 500 eft Költség maximum 30%-a, max. 50 MFt

Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) támogatásai 2004. (2) Megújuló energiaforrások bovítése -lakossági, önkormányzati -vállalkozói Pályázatok Tokeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítése a termeloszféra energiafelhasználásának mérséklése Támogatások Költség maximum 30%-a, egy lakás max. 500 eft, napkollektor max. 250 eft, lakásszám x 250 eft, max. 35 MFt. Költség maximum 30%-a, kis- és középvállalkozás 10 MFt, berendezésfejlesztés 2,5 MFt, 30 MFt energiaköltség felett 30 MFt Energiatakarékos beruházás támogatása harmadik feles finanszírozással vállalkozók részére Költség max. 30%-a, önkormányzatok, költségvetési szervek, egyházak max. 50 MFt, gazdasági társaságok 10 MFt. 30 MFt energiaköltség felett max. 30 MFt. Megújuló energiaforrás bovítés max. 35 MFt.

A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NAK A BOVÍTÉSE B ÖNKORMÁNYZATOK, NYZATOK, KÖLTSK LTSÉGVETÉSI INTÉZM ZMÉNYEK ÉS MAGÁNSZEM NSZEMÉLYEK SZÁMÁRA 125 MFt ALATTI BERUHÁZÁSOKHOZ NEP-2004 2004-5 Célja: a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése Pályázók köre: lakástulajdonos magánszemélyek, lakásszövetkezet, illetve társasházak, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú szervezetek, állami költségvetési intézmények, egyházak, közhasznú társaságok és közalapítványok Támogatás nyújtható: megújuló energiaforrásokkal eloállított hoenergia, vagy villamosenergia-termelo kapacitások létesítése, energetikai növénytermesztés, a felhasználás elozetes igazolásával, biomassza-felhasználás növelése, geotermikus energiafelhasználás növelése, szélenergia-felhasználás növelése, szerves hulladék felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek létesítése, megújuló energiával üzemelo alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, hoszivattyú létesítése. A támogatás formája: vissza nem térítendo támogatás A támogatás mértéke: a beruházási költség max. 30%-a, max. 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 250 ezer Ft, lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál az érintett lakásszám x 250 ezer Ft, egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot

A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NAK A BOVÍTÉSE B VÁLLALKOZÓI I PÁLYP LYÁZÓK K SZÁMÁRA 125 MFt ALATTI BERUHÁZÁSOKHOZ NEP-2004 2004-6 Célja: a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése Pályázók köre: az energetikai korszerusítést végzo belföldi székhelyu gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó, amennyiben a beruházás elvégzésére megállapodást (szerzodést) kötött a lakás(ok) tulajdonosával (tulajdonosaival), illetve a közületi energia fogyasztó(k) esetén a közületi energiafogyasztóval kapcsolatban szerzodéskötésre jogosult szervezettel Támogatás nyújtható: megújuló energiaforrásokkal eloállított hoenergia, vagy villamosenergia-termelo kapacitások létesítése, energetikai növénytermesztés, a felhasználás elozetes igazolásával, biomassza-felhasználás növelése, geotermikus energiafelhasználás növelése, szélenergia-felhasználás növelése, szerves hulladék felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek létesítése, megújuló energiával üzemelo alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, hoszivattyú létesítése. A támogatás formája: vissza nem térítendo támogatás A támogatás mértéke: lakások energetikai korszerusítését végzo vállalkozásnál a lakástulajdonossal (lakástulajdonosokkal) kötött szerzodés összegének maximum 30%-a, érintett lakások száma x 250 ezer Ft érték, egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot

KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Megújuló energiaforrások növelése -energiatermelés hátterének támogatása(pl. begyüjtorendszerek, alapanyag eloállítók stb.) -mezogazdasági és egyéb termelok támogatása -lakossági és egyéb felhasználók támogatása Energiahatékonyság növelés -önkormányzati fejlesztések(intézmények, épületek) -vállalkozások fejlesztései KERET: 300 MFt hazai+ 900MFt EU támogatás 2004- ben Benyújtható projektek alsó határa: 125 MFt

Támogatások 1 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás önkormányzatok, intézmények beruházásainál: -biomassza:50% -geotermia:40% -napkollektoros rendszerek:40% -széleromuvek:25% -fotovillamos berendezések:60% FELSO HATÁR: max. 300MFt

Támogatások 1 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás vállalkozások beruházásainál: -biomassza:40% -geotermia:30% -napkollektoros rendszerek:30% -széleromuvek:20% -fotovillamos berendezések:30% -kisteljesítményu vízeromuvek: 20% FELSO HATÁR: max. 300MFt

Támogatások 2 (differenciált rendszer) Energiahatékonyság növelésénél maximális támogatás: -önkormányzati energiatakarékossági beruházások:40% -vállalkozások: 30 % FELSO KORLÁT. Max. 300 MFt

Energiatakarékossági Hitel Alap Létrejött: 1991-ben 1,2 Mrd kerettel Felveheto kedvezményes hitel: 80 MFt Saját forrás elvárás: 20% Kamatszint: jegybanki alapkamat 1/3-a + 2,5 % banki kamatrés (jelenleg 11.5 : 3 + 2,5) Futamido: max. 6 év Gazdaságossági elvárások: belso megtérülési ráta: jegybanki alapkamat x 0,8 megújuló energiánál: jegybanki alapkamat x 0,4 Kezeloje: Kereskedelmi és Hitelbank Rt.