Ipar 4.0 - megvalósítás ma, bizonyított vezérlési architektúrákkal



Hasonló dokumentumok
Ipar megvalósítás ma, bizonyított vezérlési architektúrákkal PC-alapú vezérlés: A dolgok internetjének ideális technológiai platformja

ActiveAssist. Rózner Lajos

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Building Technologies. DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere

A gyártási rendszerek áttekintése

IKT megoldások az ipar szolgálatában

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

MANUFUTURE STRATÉGIAI KUTATÁSI TÉMATERÜLETEK KAPCSOLATI RENDSZERE, TERVEZHETŐ IDŐHORIZONTOK

Termeléshatékonyság mérés Ipar 4.0 megoldásokkal a nyomdaiparban

PR április 8. PC-alapú vezérléstechnika - a piaci növekedés garanciája, és az Ipar 4.0 alappillére

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Az automatizálás a hajtóerőnk

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Hálózatba kapcsolt gyártósor i4.0

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

LEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform támogató szerepe

Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben

Az Internet jövője Internet of Things

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Valós idejű kiberfizikai rendszerek 5G infrastruktúrában

Praesideo digitális épületés vészhangosító rendszer Érjen célba minden üzenete

Siemens mérlegrendszerek. Unrestricted / Siemens AG All Rights Reserved.

Tartalomjegyzék. Bevezetés. 1. A.NET 3.5-keretrendszer 1. A korszerű alkalmazások felépítésének kihívásai... 2

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

Üzleti szabálykezelés

IPAR 4.0 MINTAGYÁR PROJEKT GINOP

A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

Járműinformatika A járműinformatikai fejlesztés

Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft.

Információ menedzsment

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

Dr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vajna István BLC INDUSTRY 4.0 & LEAN

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Élettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT),

Jogi és menedzsment ismeretek

MICRO PLC PR TERMÉKKÍNÁLAT

BME IPAR 4.0 TECHNOLÓGIAI KÖZPONT. Kovács László

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Stratégiai Terv Összefoglaló. ARTEMIS-Magyarország Nemzeti Technológiai Platform

VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása

Industrial Tools CVI3 Speciális összeszerelési rendszer Beépített megoldások Speciális folyamatvezérlés Páratlan rugalmasság More Than Productivity

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Smart City Tudásbázis

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,

Merjünk belevágni? Kockázatkerülés vagy innováció

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

A debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének előzményei, céljai, folyamata, hatásai

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Tételsor 1. tétel

HAWKER MODULÁRIS TÖLTŐK NINCS MEGÁLLÁS!

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Leica ST5020. Többfunkciós Festőautomata

Kardex Remstar Horizontal: gyors komissiózás és készenlétbe helyezés horizontális irányban.

A tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére

A Trimble térinformatikai GPS eszközei

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Internet of Things 2

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

MANUFUTURE-HU. Nemzeti Technológiai Platform Az európai MANUFUTURE-EU Technológiai Platform hazai képviselıje,

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel

TwinCAT 3 SOA-PLC. Az Ipar 4.0 előfutára és a Dolgok Internetje

A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés november 17.

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

TwinCAT 3 SOA-PLC: Az Ipar 4.0 előfutára és a Dolgok Internetje

A Click-In 45 mm-es rendszer

Szabályozási kihívások

Közösség, projektek, IDE

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Ember és robot együttműködése a gyártásban Ipar 4.0

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Programozható vezérlô Twido. A programozás és a kommunikáció szabadsága

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

László Zsuzsanna Vezérigazgató. Integra Zrt. Budapest, 1037 Kiscelli utca

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

Átírás:

2 products PC Control 02 2013 PC-alapú vezérlés: A dolgok internetének ideális technológiai platformja Ipar 4.0 - megvalósítás ma, bizonyított vezérlési architektúrákkal

PC Control 02 2013 products 3 A forradalom a meghatározás szerint a meglévő állapotok gyökeres megváltoztatása. A történelem bizonyos időpontjai erősen társulnak forradalmakhoz, a közelebbi vizsgálat azonban gyakran finomabb, evolúciós fejlődést mutat. Ez különösen érvényes az ipari forradalom jelenlegi, negyedik megtestesülésére, az Ipar 4.0-ra. Ennek magva az információs és az automatizálási technológia konvergenciája, az a jelenség, aminek a Beckhoff több mint 25 évvel ezelőtt a PC-alapú vezérléssel lerakta az alapjait és ami továbbra is a jövő koncepcióinak optimális vezérlési architektúráját kínálja. A mechanikai gyártórendszerek bevezetése a XVIII. század végén kezdődött. A XX. század fordulójára tehető a munkamegosztáson alapuló tömegtermelés és a termelési folyamatok 70-es évek közepén beindult automatizálása. Napjainkban pedig megjelent a láthatáron a negyedik ipari forradalom. Az erre a jelenségre bevezetett kifejezés Ipar 4.0 eleve intelligens, hálózatba kötött rendszerekre utal: az információ-technológia (IT) és az automatizálás-technológia (AT) hagyományosan különálló termelési környezeteket von össze, hogy univerzális termelő világokat hozzon létre, amelyek természetüket illetően részben fizikaiak, mégis új funkcionalitást kapnak a web kiberterében. Nem véletlen, hogy az Ipar 4.0 kifejezést Németországban találták ki, hiszen a világnak ebben a részében ideálisak a körülmények egy ilyen (r)evolúcióhoz. A magas bérekkel rendelkező országokra jellemző üzleti kihívások ellenére, a kiváló minőségnek és hatékonyságnak, és végül, de nem utolsósorban a nagyteljesítményű automatizálási technológiának köszönhetően Németország megtartotta kitűnő hírnevét mint gyártó nemzet. Pontosan ez magyarázza Németország különleges, globális versenyelőnyét, amelyet nemcsak maguknak a gyártó vállalatoknak, hanem a hozzájuk kapcsolódó gépgyártóknak és szállítóiknak, az automatizálás szakembereinek köszönhet. Ez a szinergia és a csúcstechnológiai megoldásokra történő összpontosítás ideális feltételeket teremt az Ipar 4.0-hoz hasonló trendeket meghatározó koncepciók kialakításához és bevezetéséhez is. A német kormány felismerte ezt, és finanszírozza a tervezett, interdiszciplináris Ipar 4.0 projektet a 2020-ig tartó csúcstechnológiás stratégia keretében. Ipar 4.0 egy elképzelés definiálása De mit is jelent valójában az Ipar 4.0? Az egyik egyértelmű meghatározás a BMBF (Bundesministerium für Bildung und Forschung Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) finanszírozási irányelveiben található: Az értékteremtő hálózatokban meglévő rugalmasságot növeli a kiber-fizikai gyártórendszerek (CPPS) alkalmazása. Ez lehetővé teszi a gépek és üzemek számára, hogy önmaguk optimalizálásával és újrakonfigurálásával viselkedésüket a változó megrendelésekhez és üzemelési feltételekhez igazítsák. A valós és a digitális világ közötti ilyen kölcsönhatás a modern gyárakban létrehozza a dolgok internetének alapjait. A középpontban a rendszereknek az a képessége áll, hogy érzékeljék az információkat, ezekből felismeréseket vezessenek le, és ennek megfelelően megváltoztassák viselkedésüket, és tárolják a tapasztalat útján szerzett ismereteket. Az intelligens gyártási rendszerek és folyamatok, valamint a célszerű műszaki tervezési módszerek és eszközök Degree of complexity First programmable logic controller (PLC), Modicon 084, 1969 Fourth industrial revolution on the basis of cyber-physical systems First conveyor belt, slaughterhouses of Cincinnati, 1870 Third industrial revolution through the use of electronics and lt for the further automation of production A kiber-fizikai rendszerek alapján álló negyedik ipari forradalom az automatizálás és az informatika következetes konvergenciáját teszi lehetővé First mechanical loom, 1784 First industrial revolution through the introduction of mechanical production machines driven by water and steam power Second industrial revolution through the introduction of work-sharing mass production with the aid of electricity End of 18 th Century Beginning of the 20 th Century Beginning of the 1970s today Source: DFKI 2011 (German Research Center for Artificial Intelligence)

4 products PC Control 02 2013 Automation Technology (AT) Information Technology (IT) PC Control Az IT és az AT (automatizálás-technológia) konvergenciájának előnyeit a PC-alapú vezérlés ipari alkalmazása kezdettől fogva kiaknázta Control CPU General Purpose Computer (PC) IPC 1986 Special RTOS Windows TwinCAT 1996 Real-time enhanced Windows Fieldbus Communication Ethernet EtherCAT 2003 Automation Engineering Tools Standard IDE (Integrated Development Environment) TwinCAT 3 MS Visual Studio framework for Automation 2010 IEC 61131 Programming languages C, C++ CCAT: C for Control Automation Technology 2010 lesznek a legfontosabb tényezői a megosztott és összekapcsolt gyártó létesítmények sikeres megvalósításának a jövő intelligens gyáraiban. Az intelligens gyárak alapkoncepciója a dolgok internete. Ezt a kifejezést 1999-ben találták ki a hétköznapi tárgyak hálózatba kötését és hálózati működését leíró RFID- és érzékelőtechnológiákkal együtt. A kiber-fizikai rendszereket (cyberphysical systems - CPS) először 2006-ban írták le az egységes megvalósítás minimális követelményeként. Ez azt jelenti, hogy a kiberkomponensek akárcsak a fizikai komponensek minden szinten szorosan összefonódnak az információk és a kommunikáció különálló (diszkrét) feldolgozására. Ezt tükrözik a BMBF finanszírozási irányelvei is, ahol megmagyarázzák: A kiber-fizikai rendszerek napjaink mechatronikai rendszereinek kiterjesztéseként intelligens érzékelőkkel vannak ellátva, hogy érzékeljék környezetüket, továbbá működtető szerkezetekkel, hogy befolyást gyakorolhassanak rá. Azzal a képességükkel különböznek a meglévő műszaki rendszerektől, hogy kölcsönhatásba tudnak lépni környezetükkel, hogy megtervezhessék és hozzáigazíthassák saját viselkedésüket ehhez a környezethez, és hogy megtanulják a viselkedés és stratégia új módjait, aminek eredményeképpen optimalizálják saját magukat. Időtállók a rugalmas központi vezérlő architektúrák Bizonyos, hogy a CPS meghatározása tágan értelmezhető: kiterjed a munkadarabokra vagy nyersdarabokra is, amelyek saját intelligenciájuknak köszönhetően önállóan mozognak a gyártási folyamatban, meghatározva a feldolgozási paramétereket a termelő gépegységek számára. Már a 80-as é- vekben, amikor például az önmagukat konfiguráló, többprocesszoros rendszerek megszülettek, bebizonyosodott az ilyen autonóm alrendszerek intellektuálisan ösztönző hatása, bár ezekből akkor még nem alakultak ki működő, gyakorlati megoldások. A PC-alapú vezérlés elvileg elegendő rugalmasságot kínál mind a központosított, mind a decentralizált vezérlési architektúrák megvalósításához. Az automatizálásban azonban a hierarchikus szervezés akárcsak a csökkentett intelligenciájú I/O-rendszerek még jó ideig elsőbbséget élvez. Ez a koncepció az egyértelműen meghatározott szinteken, valamint a köztük lévő csatlakozási felületeken alapul. Az Ipar 4.0 esetén a kommunikáció egyetemes, mindent áthat, tehát például akár egy végálláskapcsolóhoz is saját IP címet rendelhetünk. Az automatizálási eszközöknek közvetlenül hozzá kell férniük az eszközökhöz: ez jelenti a dolgok internetét. Végső fokon az Ipar 4.0 valódi, teljességre törekvő keresztülviteléhez három szempontot kell megvalósítani: horizontális integrációt az értéket létrehozó hálózatokon keresztül az egyedi vállalatok határain túl; vertikális integrációt vagy hálózatba kötött gyártórendszereket; és a műszaki tervezés egyetemességét a termék teljes életciklusán át. Ez a szemlélet a megfelelő gazdálkodási-felhasználói szoftverekkel szoros kapcsolatban lehetővé kell, hogy tegye a vállalatok számára, hogy jelentős optimalizálási lehetőségeket és további üzleti modelleket aknázhassanak ki, például a szolgáltatások internetén keresztül. A PC-alapú vezérlés időtálló alapot ad mindehhez, különösen azért, mert igen rugalmasan adaptálható a változó alkalmazási követelményekhez: az intelligenciát egy hierarchikusan moduláris minta szerint lehet elrendezni egy központi vezérlő alatt, de decentralizálni, azaz azonos jogokkal is el letet látni, ha erre szükség van. A hagyományos automatizálási piramist teljes joggal használják mindenütt sikerrel, és például az analógia a biológiai evolúcióval azt mutatja, hogy pontosan ez a hierarchikus szerkezet a garancia a sikerre. Ez nagymértékben centralizált koncepciókat hozott létre hasonlóan az emberi és állati szervezet központi idegrendszeréhez és decentralizált érzékelő és működtető szerveihez. Az agy az adatfeldolgozás központjaként teszi lehetővé az optimalizált mozgásokat és vezérlési műveletsorokat a természetben is. Természetesen léteznek ezenfelül társadalmi koncepciók is, mint a hangyakolóniáknál, ahol az egyedek működését központi vezérlés koordinálja. Ennek megfelelően Hans Beckhoff ügyvezető igazgató kitűnő lehetőségeket lát világszerte a PC-alapú vezérlési technológia további fejlődéséhez a gépipari tervezésben és berendezések építésében, valamint az épületautomatizálásban és gyártástechnológiában. PC-alapú vezérlési technológiánkkal mind magunk,

PC Control 02 2013 products 5 Az elképzelés története mind vevőink pontosan azt a csúcstechnológia-stratégiát valósíthatják meg, amire a német kormány is törekszik az Ipar 4.0 program keretében. Az informatika és különösen az automatizálási technológia konvergenciája az az alapvető elv, ami mind az Ipar 4.0, mind a PC-alapú vezérlés alapjául szolgál. Örülünk, hogy ez a koncepció most közelebb kerül a nagy nyilvánosság és különösen a műszaki nyilvánosság tudatosságához. Biztosak vagyunk abban, hogy Németország, mint gyártó nemzet, és a nemzetközi automatizálási közösség nagy hasznát látja majd ennek a filozófiának, ahogy ez a Beckhoff vevőivel már több mint 25 év óta, a PC-alapú vezérlési technológia kezdetétől történik. A forradalom a PC-alapú vezérléssel kezdődik Az IT (információs technológia) és az AT (automatizálási technológia) konvergenciájának eszméje a PC-alapú vezérlés kezdetével, 1986-ban született meg. Az iparággal kompatibilis IT-hardverek úttörőjeként a Beckhoff több, mint 25 éve szállít PC-alapú vezérléstechnológiát egy olyan technológiát, ami nemcsak hihetetlen teljesítménynövekedést eredményez (a közismert Moore-törvény ütemében), hanem teljes mértékben ki is aknázza a technológia e két világának konvergenciája által nyújtott előnyöket. Már kezdetben világosan felismerték, hogy az ipari PC lehetővé teszi nagyteljesítményű vezérlők tervezését a legkülönbözőbb konfigurációkban és nyitottságának köszönhetően optimális IT-orientációval. Az Ipar 4.0-t illetően a Beckhoff kiemelkedő előrelátást tanúsított nemcsak a technológia, de a filozófia szemszögéből is, azaz az ipari PC bevezetését és vele együtt az IT és az AT konvergenciáját tekintve is. Emellett a vállalat az Ipar 4.0- hoz hasonló szemlélettel rendelkező kutatási projektekben is részt vett jóval azelőtt, hogy a fogalmat meghatározták volna (lásd a keretes írást). Miután az Ipar 4.0 projektet az információs és kommunikációs technológiák szemszögéből megfogalmazták és a német kormány csúcstechnológiás stratégiájába foglalták, 2011 végén Ipar 4.0 (Industry 4.0) néven az Üzleti és Tudományos Kutatási Egyesület (Business and Science Research Union) kezdeményezésére munkacsoportot hoztak létre. Ennek a munkacsoportnak az elnöke többek között Prof. Dr. Henning Kagermann volt a Német Műszaki Tudományok Akadémiájáról (Acatech). 2012 áprilisában az Acatech kutatási napirendet adott ki a CPS-ről, amelyhez Prof. Dr. Birgit Vogel-Heuserrel (Müncheni Műszaki Egyetem) együttműködve, más vállalatok mellett, a Beckhoff is hozzájárult. A kutatást az intelligens gyár forgatókönyvre vonatkozó gyártástechnológiai és automatizálási szempontok szerint folytatták. Ráadásul a Beckhoff egyike a technológiai it s OWL -hálózat (intelligens műszaki rendszerek Ostwestfalen-Lippe (Kelet-Vesztfália-Lippe) azon alapvető vállalatainak, amelyeket a BMBF 2012-ben élenjáró klaszterként különböztetett meg, és az Ipar 4.0 első, nagy léptékű, támogatott projektjét képviseli. A Beckhoff konzorciumvezetőként két fontos innovációs projektet irányít a mechanikus rendszerektől vagy mechatronikától az intelligens műszaki rendszerekhez vezető úton, az Ipar 4.0 értelmében: a ScAut (Scientifi c Automation tudományos automatizálás) a mérnöki tudományok felfedezéseinek az álta- Gerd Hoppe (vállalatvezetés) szemlélteti, hogy az Ipar 4.0 ötletének hosszú története van a Beckhoff-nál. Mióta vannak a Beckhoff-nál az Ipar 4.0-t körülvevő ötletek középpontban? Gerd Hoppe: Az Ipar 4.0 mögött álló általános stratégia a szokásos IT egyesítése más műszaki szakterületekkel, például a gyártóiparral. A Beckhoff a szabványos PC-technológiának gépek vezérlésére történő felhasználásával, több mint 25 éve foglalkozik. A teljességre törekvő megközelítésre jó példa a korai időkből az EU 2004-ben kezdődött négyéves kutatási projektje, az Eupass, amelyben a Beckhoff volt a felelős a vezérléstechnológiai munkacsoportért. A cél rugalmasan adaptálható gyártó környezet megvalósítása volt magas műszaki tervezési költségek nélkül ezt a megközelítést zero engineering -nek hívjuk. Ezt szabványosított gépi modulokkal értük el, amelyek mindegyikének volt hozzárendelt szerszámkészlete és megfelelő szoftveres támogatása. Ezzel az alkotórészcsaláddal szoftveres támogatással lehetővé vált egy gyártóüzem vezérlési megoldásának automatikus összeállítása a gépegységek, készletek, anyagok és szerszámok intelligens kombinálásával. Ugyanakkor az Ipar 4.0 koncepcióval teljes összhangban egy internetes adatbázis nyújtott támogatást a modulok, szerszámok és képességeik leírásával, valamint a szoftver funkcióblokkjainak a gépek adott képességeihez tartozó eljáráskönyvtáraival, azaz a gyártási jellemzőkkel és összefüggésekkel. Hozzájárult ez a korai Beckhoff know-how az Ipar 4.0 szempontjaihoz? Gerd Hoppe: Az Ipar 4.0 stratégia abból a kívánságból származik, hogy szorosabban integráljuk az IT világának technológiáit a fizikai rendszerekbe. A Forschungsunion Wirtschaft-Wissenschaft (Üzleti és Tudományos Kutatási Egyesület) által 2011-ben kezdeményezett Ipar 4.0 munkacsoporttal szorosabbá vált az együttműködés a gyártóipar és az automatizálási technológia között. A Beckhoff már ekkor képes volt ebben közreműködni: a müncheni Műszaki Egyetem Fortiss Intézetével együttműködve egy idevágó tanulmány elkészítéséhez járult hozzá, amit az Acatech publikált és beépített saját helyzetjelentésébe az Ipar 4.0-ról.

6 products PC Control 02 2013 lános automatizálásba való integrálásával foglalkozik, míg az efa (Extreme Fast Automation rendkívül gyors automatizálás) a többmagos processzorok szokásos feldolgozógépekben való felhasználásából eredő teljesítménynövelési lehetőségek hasznosítását teszi közkinccsé. PC + Ethernet = globálisan elfogadott platform Alig van ma olyan műszaki rendszer, amelyet nem lehet PC-vel működtetni, vagy legalább szoftverrel PC-hez csatlakoztatni. Ha tekintetbe vesszük az iparvállalatoknál használt rendkívül sokféle rendszerkörnyezetet és technológiát, a PCalapú technológiának, mint nyílt platformnak és tényleges ipari automatizálási szabványnak a szerepe nyilvánvaló. A jövő Ipar 4.0-ás koncepciói nagy hasznát látják a PC világa által támogatott kommunikációs rendszerek és architektúrák széles választékának. A nyitottság teszi lehetővé az innovatív koncepciók könnyű megvalósítását. Ugyanez vonatkozik az Ethernetre, mint ipari kommunikációs szabványra is. Rendkívül nagy és egyelőre még ki nem használt adatátviteli sebességének köszönhetően az Ethernetet ma már széles körben használják mindenütt a gyártóiparban. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a korszerű Ethernet-alapú ipari protokollok, az EtherCAT és a Safety over EtherCAT, amelyek eleget tesznek a rövid ciklusidőkre, determinisztikus viselkedésre és hatékony, biztonságos adatátvitelre vonatkozó legkeményebb, iparág-specifikus igényeknek is. Az egyre összetettebb tartalmú és a felhasználhatóság iránti fokozódó igényeket kielégítő adatátvitel ugyanabba az irányba vezet: a modern kommunikáció Ethernet-alapú, és képes kielégíteni a vertikális integráció összes követelményeit. A Beckhoff PC-alapú vezérlése optimális ehhez a fejlesztéshez, mert a vállalat Automation Device Specification (ADS), EtherCAT Automation Protocol (EAP) és OPC Unified Architecture (OPC UA) protokolljai már most kiváló lehetőséget kínálnak az olyan kommunikáció költséghatékony megvalósítására, amely az érzékelőktől a felhőig minden irányban kiterjed: - Az ADS egy üzeneteken alapuló, útválasztásra képes szállítási réteg a TwinCAT-szoftverrendszerben. A TwinCAT-en belül aciklikus kommunikációt tesz lehetővé bármely pontról más eszközökkel. Egy hálózatba kötött rendszerben minden adat bármely pontról elérhető. - A valósidejű EAP-protokoll az elsődleges EtherCAT-ok között μs-tartományú késleltetésekkel tud adatokat továbbítani a publisher-subscriber (kiadóielőfizetői) mechanizmussal. - Az OPC UA egy gyártófüggetlen, Ethernet- és webszolgáltatás-alapú kommunikációs szabvány, amelyet zökkenőmentesen lehet MES és ERP rendszerekbe integrálni. Univerzális műszaki tervezés az integrált gyártásért A PC-vel, mint világszerte elfogadott platformmal és az említett ADS-, EAP- és OPC UA-protokollok támogatásával már léteznek az Ipar 4.0 által megkövetelt univerzális vertikális és horizontális integráció előfeltételei. Ez a konfiguráció alapvetően fontos lesz legkésőbb akkor, amikor a jövő kiber-fizikai rendszerei ténylegesen képesek lesznek gyártási folyamatok automatikus, önálló, az interneten keresztül történő szervezésére, minimális műszaki ráfordítással. Az Ipar 4.0-hoz szükséges modularitásnak és objektumorientáltságnak a hozzá tartozó szoftvereszközökben is tükröződnie kell. A TwinCAT 3 automatizálási szoftver éppolyan könnyen teszi lehetővé alkalmazások végrehajtását egymagos CPU-val, mint ahogy egyedi feladatokat képes többmagos processzorok különböző magjaihoz hozzárendelni a moduláris gyártóberendezések vezérlésének optimalizálása érdekében. Mi több, a TwinCAT 3-nak a Microsoft Visual Studio -ba integrálása ideális alapot teremt egy univerzális műszaki környezethez a termék teljes életciklusán át, hozzáférést engedve az automatizálási szakembernek az IT-világ modern, szoftveres műszaki eszközeihez. A további nyelvek, mint a C/C++ és a Matlab /Simulink hatékonyan használhatók és teljes mértékben integrálhatók a klasszikus IEC 61131-3 programozási nyelvekbe, amelyeket immár az objektumorientáltság is kiegészít. Ezáltal minden automatizálási feladathoz az adott alkalmazásnak legjobban megfelelő programozási nyelvet lehet használni.

PC Control 02 2013 products 7 Miközben körbement a Hannoveri Vásár területén 2013. április 9-én Dr. Philipp Rösler Németország gazdaságért és technológiáért felelős minisztere, felkereste a Beckhoff fő standját a 9-es csarnokban. Az Ipar 4.0 alkalmazásának már létező példájaként - amely a Hannoveri Vásár fő témája volt abban az évben - Hans Beckhoff felhívta Dr. Philipp Rösler figyelmét az XTS intelligens szállítórendszer előnyeire. A legmodernebb technológiákat képviselő csoport az intelligens rendszerek fejlesztésére A Beckhoff kutatás-fejlesztési osztályának projektmenedzsere, Dr. Ursula Frank ismerteti, hogy a Beckhoff, mennyire intenzíven vesz részt a legmodernebb technológiákat képviselő, it s OWL nevű csoportban. Az első evolúciós lépéseket már sikeresen megtettük A gyártórendszerek különösen a Németországban megvalósítottak gyakorlatilag már össze vannak kötve egymással, bár még van mit fejlődniük a jobb hálózatba kötés és a horizontális, valamint vertikális összekapcsolás irányába. Ha úgy vesszük, a modern gyártóberendezések, amelyek a just-in-time szállítókhoz vagy forgalmazókhoz csatlakoznak, és képesek egy darabból álló tételeket gyártani, sok esetben az Ipar 4.0 első létező példái. A PC-alapú vezérlés minden lehetőségének bemutatására példa a konyhákat gyártó Nobilia. Ez a társaság hihetetlen mennyiségben állít elő konyhákat napi kb. 2200 darabot. Csak a következetes, minden szinten integrált számítógépekkel vezérelt gyártással volt képes a vállalat az iparág első számú szereplőjévé válni Európában, ráadásul a magas átlagbérekkel jellemezhető Németországban. Ez a termelésnek egy Oracle-adatbázissal való összekötésével már 1990-ben megkezdődött. Az Ipar 4.0 értelmében a Nobilia sikerét a gyártás és az IT-rendszerek lehető legszorosabb összekapcsolása tette lehetővé. Ez az összekapcsolás a PC-alalpú vezérlőnek a teljes gyártási folyamatba integrálásából, valamint a termelésnek a házon belüli rendszerhez és a magasabb szintű ERP-rendszerhez való kötéséből áll az összetett termelési adatgyűjtés érdekében. A tudományos automatizálás összefüggésében az élenjáró it s OWL klaszter ScAut nevű főprojektje révén a PC-technológia állandóan növekvő erőtartalékai most már felhasználhatók a tudományos felismerések további bevezetéséhez az általános gépvezérlőkbe. Ennek egy különleges példája a folyamatoptimalizált fúrás, ahol rögzítik az orsó áramát és teljesítményét, az előtolás áramát és teljesítményét, az orsó és a munkadarab rezgését, valamint a furat hőmérsékletét, a forgácsképződést és a furatmintát, és ezeket vezérlési paraméterként használják a gyártási folyamat optimalizálásához. Author: Stefan Ziegler, Marketing Communications, Beckhoff PC Control: Mennyire aktívan vesz részt a Beckhoff az it s OWL - ban, és hogyan épül fel a kutatómunka? Dr. Ursula Frank: A Beckhoff kulcsfontosságú vállalatként vesz részt az it s OWL nevű csoport munkájában annak kezdete óta; ez az első nagy volumenű projekt, amely az Ipar 4.0 nevű, jövőt érintő program keretében kap támogatást. A hálózatba kötött és intelligens rendszerekkel kapcsolatos kutatómunkát többek között öt, egyetemek által irányított interdiszciplináris projektbe szervezték, amelyek az ön-optimalizálással, az ember-gép kölcsönhatásokkal, az intelligens hálózatok létrehozásával, az energiahatékonysággal és a rendszertechnikai megoldásokkal foglalkoznak. Ezeknek az a célja, hogy műszaki platformot biztosítsanak a csoport alapvállalatainál zajló innovációs projektekhez - ez mindösszesen 34 ilyen projektet jelent. Ezenkívül van nyolc, úgynevezett fenntarthatósági mérőszám, pl. a technológiatranszfer számára. Ötévnyi munkához biztosított pénzügyi támogatás, amelynek teljes összege 40 millió euro. PC Control: Melyek azok a projektek, amelyek a legfontosabbak a Beckhoff számára? Dr. Ursula Frank: Egy konzorcium vezetőjeként a Beckhoff két innovációs projektet irányít. A fő projekt, a ScAut esetében, az a szándékunk, hogy jobban beintegráljuk a műszaki tudományok eredményeit a standard automatizálási technológiába. A cél egy Tudományos Automatizálási (Scientific Automation) platform kidolgozása olyan műszaki rendszerek kifejlesztéséhez és valós idejű működésre képes üzemeltetéséhez, amely rendelkezik egy részleges belső intelligenciával és az alábbi képességekkel: alkalmazkodóképesség az üzem működésének az adott szituáción alapuló, az e- nergiatakarékosság érdekében végzett autonóm módosítása révén, robusztusság egy meghibásodott érzékelő áthidalásával, amely a többi működő érzékelő adatainak interpolálásával történik; valamint a termelékenység javítása, többek között, a kopás első jeleinek azonosítása érdekében végzett folyamatos feltételfigyelés keretében. A lényegében egy szinttel lejjebb levő efa (ExtremeFastAutomation - Nagyon Gyors Automatizálás) innovációs projekt célja az irányítástechnikai rendszerek teljesítményének javítása. A Beckhoffnak vannak tervei a nagyon gyors irányítás (ExtremeFastControl - XFC) technológia megvalósítására nagy és komplex projektekben, amelyek olyan mértékben bővíthetők, hogy lefedjenek egy teljes vállalatot. A fontos témák között szerepel még a ciklusidők optimalizálása és a többmagos processzorok lehetséges legnagyobb teljesítményének meghatározása automatizálási célú eszközökben. Further Information: www.beckhoff.com/its-owl