Kereskedelmi igazgatás I. Ügyintézési útmutató: I. Ügyintézési útmutató......1 Vonatkozó jogszabályok.. 1 A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei....2 Külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység nyilvántartása...3 Zenés, táncos rendezvények tartására vonatkozó szabályok....3 A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei....4 A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei 4 II. Kereskedelmi igazgatási ügyekkel kapcsolatos fellebbezések ügymenet leírása..4 Hatáskör...4 Ügyintézési határidő:.4 Fellebbezés vizsgálata:...4 Intézkedések a fellebbezése alapján:..4 Döntés:..4 Döntés közlése:...5 Bírósági felülvizsgálat:....5 III. Az eljárás illeték, illetve díjköteles-e?...5 Vonatkozó jogszabályok: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei Aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni - az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével -, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedelmi tevékenység formáját az alábbiak közül a kereskedő maga választhatja meg: a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem, h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés. Kereskedelmi hatóságként nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével - mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés esetén a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője jár el. Az összes többi kereskedelmi tevékenységi forma esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője jár el. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R. ) állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait. A R. 3. melléklete tartalmazza a kizárólag üzletben forgalmazható termékeket: 1. dohánytermékek; 2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag; 3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek; 4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik; 5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel; 6. növényvédő szerek és hatóanyagaik; 2
7. nem veszélyes hulladék; 8. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) iránti kérelmet meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania. A fenti termékek kizárólag működési engedély birtokában forgalmazhatóak. Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti. Külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység nyilvántartása Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható. A kizárólag külön engedély birtokában folytatható kereskedelmi tevékenységet a jegyző a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak az értesítése alapján veszi nyilvántartásba. A kereskedő a külön engedélyhez kötött termékek tekintetében az engedély megadását követően kezdheti meg a tevékenységét. Zenés, táncos rendezvények tartására vonatkozó szabályok 2011. március 16-án hatályba lépett a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak; - egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja. Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott rendezvénytartási engedéllyel tartható. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott 3
feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Vásár, valamint piac kizárólag a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható. II. Kereskedelmi igazgatási ügyekkel kapcsolatos fellebbezések ügymenet leírása Hatáskör: A kormányhivatal elbírálja kereskedelmi igazgatási jogkörben elsőfokon hozott döntések elleni fellebbezéseket. Ügyintézési határidő: 30 nap Fellebbezés vizsgálata: A jegyző elsőfokú határozatával szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) címezve. A jegyző a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Intézkedések a fellebbezése alapján: Hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem rótták le. Döntés: A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra 4
utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. Döntés közlése: A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Bírósági felülvizsgálat: A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálatát lehet kérni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságtól (4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 2.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) ellen indított keresettel. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez kell benyújtani 3 példányban, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A bírósági felülvizsgálat iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 20.000,- Ft., melyet a bíróság rendelkezése alapján utólag kell megfizetni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a végrehajtás felfüggesztése kérhető a bíróságtól. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevelében ezt kéri és a közigazgatási szerv nyilatkozatában ehhez hozzájárul. III. Az eljárás illeték, illetve díjköteles-e? Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a fellebbezésen. További felvilágosítás: Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Pf.: 199. Dr. Béres Diána 06/42/599-331 5