Szeptemberi új könyveinkből Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány Budapest, Napvilág cop., 2013. A kötet abból az alapvetésből indul ki, hogy búvópatakként ugyan, de létezik a magyar irodalomban női irodalmi hagyomány. Ezért nem a már jól ismert irodalomtörténeti vonalak mentén tanulmányozza a női irodalmat (nem a Nyugat női íróiról beszél például), hanem saját hagyományvonalat épít ki. Előszavában olvasmányos stílusban tisztáz a gender studies szempontjából fontos alapkérdéseket kánon és hagyomány összefüggésben, s vázolja, hogyan értelmezi a női irodalom fogalmát. Öt fejezete öt női írót (Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna) tárgyal, az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén. Charles Dickens: Közös barátunk Budapest, Európa Könyvkiadó, 2013. A szövevényes cselekményű mű fő témája egyik kritikusa szerint: a pénz, a pénz, és újra csak a pénz. Az események hátterében persze, mint mindig, emberi tulajdonságok állnak, jelesül a romlottság és a kapzsiság. Vízi hullát fognak ki a Temzéből, és ezzel nyomban kezdetét veszi az elhunyt vagyona fölötti civakodás. London nagy folyója azonban nemcsak a haláleset helyszíne, hanem egyben az újjászületés és a megtisztulás letéteményesévé is válik. A víz, a hömpölygő folyó ilyen módon metaforikus betetőzését jelenti a szerző egész karrierjének, központi szerepet tölt be a kalandos történetben, amelynek öt évvel halála előtt ért végére.
Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek Budapest, Magvető, 2013. Minden élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Almásy Kitti: Hűtlenség és ami mögötte van Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2012. Miért épp a hűtlenséget választottam első könyvem témájául? Mert a rendelésemen jó ideje ez a leggyakrabban visszatérő probléma - alig akad olyan páciensem, akit valamilyen formában ne érintene. Persze felmerül a kérdés: egyáltalán mi az, hogy hűtlenség? Mit értünk ma megcsalás alatt? Amikor az Interneten felvetettük ezt a témát, parázs vita alakult ki a hozzászólók között. Volt, aki azt sem érezte annak, ha partnerén kívül szexuális kapcsolatot létesít másokkal is, hiszen - magyarázta - szabad lényeknek születtünk, nem lehetünk egymás tulajdonai és rabtartói. Szeretném, ha akit érint a téma, az tudná: van esély arra, hogy egy csúnya történetből is önbizalmunkban - sőt, akár kapcsolatunkban - megerősödve kerüljünk ki.
Csere Péter: Gróf Tisza István meggyilkolása Budapest, Unicus, 2013. Gróf Tisza halála sok tanulságot ad a magyarok számára, csakúgy, mint e méltó, igaz, szakszerű és szép kötet. Zsirai László (szerk.): Hűséges barát: történetek a kutyáról Budapest, Hungarovox, 2013. Találhatóak a könyvben fontosabb szakcikkek is, olyan szakértők tollából, akik nem csupán az embere és kutyára egyaránt vonatkozó lélektan ismerői, hanem a kutya anatómiai szakértői, s ismeretterjesztő módon számolnak be a kutya szaglásáról, mozgásigényéről. A legkedvesebb írások az olvasói levelek személyes beszámolói a kedvenc házőrző történeteiről, viselkedéséről. Külön cikkcsoport foglalkozik a segítőkutyákkal, másik pedig a rendőrség nyomkereső kutyáival. Ezek mellett népszerű művészek, elsősorban színészek mesélnek kutyáikkal kapcsolatos történetekről és érzelmi kötődésekről, mint például: Sztankay István, Hofi Géza, Kazal László, Kibédi Ervin, Kállai Ferenc, Csákányi László, Dallos Szilvia, Makai Margit, Psota Irén, Mensáros László, Korda György, Aradszky László.
Tony Park: Szafari Debrecen, Gold Book, 2012. A bizonytalan Zimbabwében és a Kongói Demokratikus Köztársaság dzsungeleiben halálos macska-egér harc folyik. Michelle Parker, a kanadai kutatónő kapva kap az alkalmon, hogy ellátogasson a híres hegyi gorillák otthonába, de nem igazán bízik Fletcher Reynoldsban, a hivatásos vadászban, aki felkínálta neki ezt a páratlan lehetőséget. Fletcher testesíti meg mindazt, ami ellen Michelle egész életében harcolt - állatokat öl jó pénzért -, mégis megnyugtatónak találja, hogy a férfi minden erejével küzd az orvvadászat ellen. Fletcher az SAS volt tisztjét, Shane Castle-t bízza meg az orvvadászellenes különítmény vezetésével. Shane már látta, mire képes egy golyó - mind az állatokkal, mind az emberekkel -, és viselkedése nyomán Michelle egyre inkább kételkedik abban, hogy jó döntést hozott... Ágh Attila és Varga Gyula: Marokkó: az iszlám csodaországa Budapest, Kossuth, 2013. Marokkónak ragyogó helyezése lehetne a legeurópaibb nem-európai országok versenyében. A mesés Kelet csodáit ígéri, és valóban nyújtja is. A legjobb hely a világon megismerkedni az iszlámmal: Marokkó az iszlám kultúra egyik központja és a nyugati iszlám bölcsője is. Kulturális és etnikai koktél. Felfedezése egyben a keresztény-európai és a moszlim-keleti civilizáció közös forrásvidékének a felfedezése is. Marokkóban minden van, amit egy turista csak megkívánhat, érdemes odautazni és bejárni változatos tájait. Ebben kívánunk segíteni az utazóknak.
Bácskai Júlia: Szülők iskolája Budapest, Saxum, 2013. A Waldorf Intézet előadás sorozatában, a nevelés különböző helyzetei, vitái, elképzelései kapnak helyet, a gyermekek egészségének megőrzésétől az agresszió és együttműködés, a teljes értékű kisgyerekkor, a kamaszkori elválás, és a gyermeknevelés és szexualitás témaköréig. Az előadások szerzői többek között Vekerdy Tamás, Bácskai Júlia, Herczog Mária, Mesterházi Zsuzsa, Futó Judit, Gyarmathy Éva, Kökéndy Ákos és Karkus Ottó. Gombos Péter: Dobj el mindent és olvass! Budapest, Pont Kiadó, 2013. Miközben még mindig vannak szépirodalmat faló könyvmolyok a környezetünkben, a többség szabadidejében inkább valamilyen digitális eszköz mellett találja meg szórakozását. Amikor néhány évvel ezelőtt egy hetedikes csoportot kaptam, rögtön elhatároztam, itt az idő, hogy bebizonyítsam, amiről addig csak prédikáltam. Ráadásul az alanyaim teljes mértékben megfelelőek voltak ehhez, mert a 14 gyerekből mindössze egy vallotta magát olvasónak, a többiek saját elmondásuk szerint soha (!) nem olvastak kedvtelésből. A program neve: Dobj el mindent, és olvass! A játék gyorsan kedvelt lett. Nem vagyok naiv, tudom, ezek a diákok az iskolából hazaérve még mindig előbb nyúlnak a távirányító vagy a számítógép után, mint könyvhöz. De a viszonyuk a könyvekhez, az olvasáshoz megváltozott. Remélhetőleg életre szólóan - vallja a szerző, aki ebben a kötetben közel húsz év tapasztalatait gyűjti egybe