dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása A követelménymodul megnevezése: Hardveres, szoftveres feladatok A követelménymodul száma: 1168-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-021-50
LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Munkahelyén Önt bízzák meg azzal, hogy határozza meg az egyes asztali és hordozható számítógépeken a ténylegesen telepített programokat, azok nyilvántartási adatait, valamint készítsen a jogszabályoknak megfelelő szoftvernyilvántartást. Fontos tudnivalók: a kollégák különböző telephelyeken dolgoznak, néhányan pedig távmunkában végzik feladataikat. Alkalmanként a hordozható számítógépeken különleges feladatokat is végeznek. Az irodai környezetben dolgozó felhasználók korlátozott jogosultságokkal rendelkeznek, így szoftvereket nem telepíthetnek. A távmunkában dolgozó kollégák is a vállalat tulajdonában lévő számítógépeket, szoftvereket használják, ám rendelkeznek a programok telepítéséhez szükséges jogosultságokkal. Milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak a számítógép-használatnak? Melyek a szerzői és szomszédos jogok? Az informatikában milyen szerzői jog hatálya alá tartozó műveket alkalmazunk? Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak a szerzői jogi védelemre? Hogyan lehet megállapítani a számítógépeken telepített szoftvereket, azok jellemzőit? Milyen adatokat, mellékleteket kell tartalmaznia a szoftverek nyilvántartásának? A munkatársak munkáját ismerve felvetődik-e speciális előírás szükségessége a jogszerű állapot fenntartásához? Hozzon létre megfelelő eljárásrendet, űrlapokat a szoftverek nyilvántartási rendszeréhez! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Magánemberként, a mindennapjainkban is igazolni kell tudnunk, hogy egy eszköz legyen akár egy autó, vagy egy bútordarab, esetleg épp számítógép hogyan került tulajdonunkba, birtokunkba, használatunkba. A gazdálkodó szervezeteket erre a számvitelt szabályozó jogszabályok kötelezik. E tárgyiasult alkotások nyilvántartása természetes (ezekről leltárt készítünk), ám meglepődünk, ha szellemi termékek nyilvántartását is ekként kérik számon rajtunk. Pedig lényegi különbség nincs: a szellemi termékeket (így a szoftvert) is megalkotta valaki, aki így annak tulajdonosává vált. S mint minden tulajdonos, joggal várhatja el, hogy mindenki más e jogát tiszteletben tartsa. 1
Amint érezzük a jogtalanságot a bolti lopásban, akként kell meglátnunk a jogosulatlan szoftverhasználatban is azt! Tisztességünk igazolása érdekében meghatározott formában kell szoftvernyilvántartást vezetni. SZERZŐI JOGOK A szerzői jog olyan kizárólagos jog, mely az alkotót illeti meg szellemi terméke, műve kapcsán. E jog nem függ az alkotás művészi, esztétikai értékétől sem, csupán az alkotásnak, mint egyedi műnek a létrejöttéhez, illetve annak nyilvánossághoz közvetítéséhez kapcsolódik. Természetesen a mű tulajdonosa eladhatja művét, vagy az ahhoz kapcsolódó jogokat értékesítheti. Emellett a műhöz számos felhasználási mód kapcsolódhat, melyekkel szintén az alkotó rendelkezése alapján lehet élni, ezek az úgynevezett szomszédos jogok. Hazánkban a tulajdon védelmét a jogszabályok hierarchiája több szinten szabályozza: - Maga az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) is nevesíti. - A részletesebb szabályokkal a Ptk.-ban (1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről) találkozhatunk. - A szellemi alkotások, azon belül a szerzői jogok viszonylag önálló, a nemzetközi szerződésekkel való összhangot megkövetelő jogterületet alkotnak. Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról részletekbe menően, a nemzetközi jogi szokásoknak megfelelően, s hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel összhangban szabályozza e viszonyokat. - Az egyes jogsértésekhez fűzött joghátrányok részben e jogszabályokból következnek. Ám a jogalkotó bizonyos cselekményeket ennél markánsabban tart büntetendőnek, így ezek külön tényállásként is megjelennek az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről szakaszaiban. - A törvényi szabályozást az alacsonyabb szintű (pl.: kormányrendelet, miniszteri rendelet stb.) szabályok részletszabályokkal gazdagítják, pontosítják a mindennapi élet elvárásaihoz. Alkotmány A magyar jogállamiság alapját 1989. óta az elnevezésében, s lajstromszámában régi, ám szinte minden betűjében megújult Alkotmány képviseli, azaz az 1949. évi XX. Törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Ez deklarálja a piacgazdaság alapját, a tulajdonhoz való jogot 1 : 13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. 1 Az Alkotmány 2010. október 15-én hatályos szövege szerint. A jogalkalmazónak a mindenkor hatályos jogszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhetősége: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. (2010. október 15.) 2
Polgári Törvénykönyv A mindennapi életünkben előforduló számos élethelyzet különböző jogágak szabályozási körébe eshet. Ezek közül a leggyakoribb mindennapos a magánjogi szabályok alkalmazása (e hagyományos, történeti múltra visszatekintő elnevezés helyett a mindennapi szóhasználatban a II. világháború ideológiai rendszerében meghonosodott polgári jog megszólítást is használhatjuk). Ide tartoznak a tulajdon-, a birtokviszonyok szabályai, valamint az ezekben megjelenő dinamikus viszonyok szabályrendszere (pl.: szerződések, felelősség, zálogjog stb.). Ezekhez szervesen kapcsolódik a személyiség meghatározásának kérdése (természetes személyek, gazdálkodó szervek), valamint a halál utáni vagyoni állapot rendezése (öröklési jog). Ezeket az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) foglalja össze, mint jogági alaptörvény, melyet számos más törvény, valamint alacsonyabb szintű jogszabály egészít ki. A Ptk. meghatározása szerint: Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire való figyelemmel kell értelmezni. Ez a definíció mintegy kiemeli a Ptk.-t a törvényi hierarchiából, s a jogág alapjává teszi a benne foglaltakat. Bizonyos jogviszonyok külön törvényben vannak szabályozva (pl.: családjog, munkajog, de ilyen a szellemi alkotások, s ennek részeként a szerzői jogterület is). A szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról itt is meglehetősen szűkszavú deklarációval találkozunk 2 : Ptk.86. (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. 2 A Ptk 2010. október 15-én hatályos szövege szerint. A jogalkalmazónak a mindenkor hatályos jogszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhetősége: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. (2010. október 15.) 3
Tvr.4. (1) A személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem. Ptk.87. (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A jogszabály szerkezetéből világos, hogy mindezt a személyhez fűződő jogok körében határozza meg a személyek polgári jogi védelmi eszközeként. Bár számos szellemialkotás-típust nevesít a szövegezésében, a legfontosabb azonban az a generálklauzula (általánosítás), mely minden, a felsoroltakon kívül eső, de a szükséges jellemzőkkel rendelkező alkotás védelmét is lehetővé teszi. Kiderül azonban az is, hogy a védelem időben korlátos (a védelmi időnek van kezdete és lejárta), s tartalmában is a külön jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal érvényesíthető. Szerzői jogi törvény Mint láttuk, az informatika szempontjából legfontosabb fogalmak nem kerültek nevesítésre a Ptk.-ban. Ezek meghatározása a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) jelenik meg: - számítógépes program a hozzátartozó dokumentációval; - adatbázis. Emellett azonban az egyes számítástechnikai eszközökön, adathordozókon számos típusú szellemi alkotás fordulhat elő, melyeknél szintén rendelkeznünk kell a megfelelő felhasználói jogokkal (pl.: irodalmi, zenei művek, filmek, képek stb.). 4
Az Szjt. számunkra legfontosabb rendelkezései 3 : 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A szerző fogalmát, illetve az átdolgozás megkülönböztető ismérveit is definiálja: 4. (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (2) Szerzői jogi védelem alatt áll az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. 7. (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. 3 Az Szjt. 2010. október 15-én hatályos szövege szerint. A jogalkalmazónak a mindenkor hatályos jogszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhetősége: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. (2010. október 15.) 5
A szerző egyes jogait átadhatja, ám más jogok a személyéhez olyan szorosan kapcsolódnak, hogy azokról le sem mondhat érvényesen: 9. (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. (2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. (3) A vagyoni jogok a (4) (6) bekezdésekben foglaltak kivételével nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. (4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet. (5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek. (6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet. Az egyes jogok részletes tárgyalása nem e kiadvány feladata, ám a jogszabály könnyen érthető megfogalmazásokat tartalmaz, így az érdeklődő olvasó maga is megismerkedhet vele! Az Szjt. a jogsértés polgári jogi következményeit is meghatározza. Ezek főként megállapításra, eltiltásra, reparációra, illetve vagyoni kártérítésre terjednek ki. Büntető Törvénykönyv A magánjog mellett a büntetőjog is védi a szerzőket egyes elkövetési módok pönalizálásával (büntetendővé tételével). Ezek szabályait az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) határozza meg 4 : Bitorlás 329. (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4 A Btk. 2010. október 15-én hatályos szövege szerint. A jogalkalmazónak a mindenkor hatályos jogszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhetősége: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. (2010. október 15.) 6
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/B. (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést a) készít, előállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el. 7
Jogkezelési adat meghamisítása 329/C. Aki más szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Bár a köztudatban nem él, de látható, hogy igen súlyos elbírálás alá esnek e jogsértések. S a jogalkalmazás is mind gyakrabban találkozik e tényállásokkal, rendszerint más bűncselekményekhez kapcsolódó elemként. SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK KÜLÖNÖS VÉDELME A szellemi alkotások különleges területeként jelöli meg a törvény a szoftvereket. Ehhez mérten eltérő szigorúbb szabályozást is alkalmaz számos vonatkozásban: Másolatkészítés: Bár általában a jogszerűen a birtokunkba került műről, vagy annak egy számunkra fontos részletéről saját célra készíthetünk másolatot (esetleg bizonyos korlátozásokkal), a szoftverek esetében ez tilos: 35. (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kölcsönzés: Amint a felhasználás megosztása is, még az olyan szervezett formákra vonatkozóan is, mint például a könyvtárak: 39. Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra. 8
Szabad felhasználás: Említettük, hogy a szerzői jogoknak is vannak korlátai. Ezek egyike a szabad felhasználás, melyhez mint a neve is jelzi általában nem szükséges a szerzői jogi jogosult engedélye. A törvény ilyenként sorol fel néhány esetet: - magánhasználat; - alkalomszerű zártkörű összejövetel; - nemzeti ünnepek ünnepségei; - iskolai oktatás és iskolai ünnepségek; stb. A szoftverek tekintetében itt is korlátozással találkozunk: 35. (3) Nem minősül szabad felhasználásnak függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra. Ugyanakkor az egyes szerzői jogsértések melegágyának tekintett internetes hálózati adatforgalom is külön szabályozást kapott, hisz ideiglenesen az adott eszköz üzemeltetője, tulajdonosa tudtán kívül az adatok tárolásra, majd továbbításra kerülnek: (6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. Adatbázis 60/A. (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. (2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is. (3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre. 9
62. (1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze. (2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni. Az adatbázis előállítóit számos részletszabály (Szjt. 84/A 84/E szakaszok) is védi. Természetesen a szoftverek, adatbázisok előállítói számos módon maguk is igyekeznek megvédeni alkotásukat az illetéktelen felhasználástól. Ennek céljára hatásos műszaki intézkedéseket alkalmaznak. Ezeket akkor is hatásosnak kell tekinteni, ha azt különleges szaktudás birtokában valaki képes visszafejteni. Az ilyen cselekmény büntetendő! Összefoglalás Megállapíthatjuk, hogy szoftver, vagy adatbázis vásárlásakor nem szerzünk tulajdonjogot, csupán az egy példányban való használat jogát. Ez azt jelenti, hogy az adott szoftver egy licencének megvásárlása arra jogosít, hogy azt egyetlen példányban telepítsük saját célú használat érdekében. Természetesen lehet ennél több jogot biztosító licenceket is beszerezni, ám ezek ára jelentősen magasabb. A pontos feltételekről részletesen a telepítés első fázisában közölt nyilatkozat (felhasználói szerződés), illetve a szoftver dokumentációjában leírtak tájékoztatnak. Mint az egyes szoftverek telepítése során látjuk, ezek elfogadása a telepítés egyik feltétele. Arra alappal hivatkozni nem lehet, hogy csak rákattintottunk, s nem olvastuk el e használati feltételeket. A szoftverekhez, s más szerzői művekhez (leginkább zeneművekhez, filmalkotásokhoz) kapcsolódó jogsértések gyakori terepe a fájlcserélő alkalmazások használata. Bár pillanatnyilag Magyarországon letöltő magánszemély felhasználókat nem vontak (még) eljárás alá, de ez inkább csak szándék kérdése, hisz a jogsértés ténye egyértelműen fennáll. Nem a letöltéssel valósul meg a bűncselekmény (ez esetleg az ingyenes magánhasználat körébe esik, ha magáncélra, s üzleti tevékenységünkhöz még áttételesen sem kapcsolódik), hanem a (letöltött) adatok megosztásával, mások számára való elérhetővé tételével. A jogsértés már akkor is megvalósul, ha tényleges feltöltés nem is következik be például érdektelenség vagy gyenge adatkapcsolati viszonyok miatt. 10
A SZOFTVEREK FELHASZNÁLÓI JOG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Attól függően, hogy az adott szoftver tekintetében annak előállítója, tulajdonosa milyen jogokat kíván érvényesíteni, s melyeket ad át, különféle kategóriákat különböztetünk meg: Freeware programok: a szerzői jog által védettek e szoftverek is, ám a készítőjük által meghatározott korlátok mellett korlátlan ideig, ingyenesen használhatóak. Ilyen korlát lehet például a terjeszthetőség, a kereskedelmi jellegű felhasználás. Önmagában a használati jog ugyanis nem ad lehetőséget a szoftver mások számára akár ingyenesen történő továbbadására (az erre való jogot szabad terjeszthetőségnek, azaz freely redistributable-nak nevezzük). De a leggyakoribb kikötés a közvetve vagy közvetlenül anyagi haszonszerzés céljára történő használat kizárása. Ha semmilyen korlátozást nem ír elő a szerzői jogi jogosult, akkor a szoftvert egyenesen szabad szoftvernek (free software) nevezzük. Shareware programok: olyan szoftverek csoportját jelöljük így, melyek időleges használatához járul hozzá a készítője, azaz szabadon kipróbálhatjuk, de csak meghatározott ideig használhatjuk. Általában ilyenek a DEMO verziójú szoftverek, melyeket a próbára rendelkezésre álló időszak után meg kell vásárolnunk. Erre ösztönözhet például az, hogy a DEMO verzió egyes kívánatos funkciókat nem tartalmaz. Kereskedelmi szoftverek: ellenérték fejében csupán használati jogot szerzünk az ilyen programok esetében, de a programban semmilyen módosítást nem végezhetünk, annak forráskódját feltárni is csak korlátozottan a rendeltetésszerű használathoz feltétlenül szükséges mértékig szabad. A felhasználóként vásárolt ilyen szoftvert tovább értékesíteni nem lehet. SZOFTVEREK NYILVÁNTARTÁSA A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (Art.), valamint más jogszabályok is tartalmaznak a szoftverek mint a vállalkozás tulajdonában lévő eszközök kapcsán rendelkezéseket. Ezek ellenőrzése az adóhatóság feladata is, a jogszabályellenes eljárás az adózás rendje szerinti következményekkel jár. A szoftvernyilvántartásnak eszerint legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a szoftver gyártójának (jogtulajdonos) megnevezése; - a szoftver (termék) megnevezése; - a szoftver pontos verziójának azonosítható módon való meghatározása; - a szoftver nyelvi verziójának meghatározása; - a szoftver egyedi azonosítója (licenckulcs); - a licencek számára, konstrukciójára (pl.: OEM), licenctípusára (pl.: oktatási, általános), teljességére (pl.: teljes, frissítés) vonatkozó feltételek; - a licencszerződés kelte, a könyvelésben történő aktiválásának kelte; - a licenc ára; - elszámolási mód (értékcsökkenés); - leltári szám. A fenti adatokat tartalmazó nyilvántartást minden informatikai eszköz vonatkozásában el kell végezni. 11
BSA A világ legnagyobb szoftvergyártói hozták létre a Business Software Alliance-t (BSA), melynek célja a legális szoftverhasználat elterjesztése, a kalózszoftverek arányának visszaszorítása. Természetesen hazánkban is működik 1994 óta BSA Magyarország néven (teljes nevén Business Software Alliance Magyarország Üzleti Szoftverszövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért ). Bár semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ám szoros kapcsolatot tart fenn az ellenőrző hatóságokkal, érdekei szerint segíti munkájukat. Közvetlenül bejelentkezve gazdálkodó szervezetekhez, ellenőrzéseket is végez. Mivel a helyszíni ellenőrzés minden esetben előzetes bejelentkezés után történik, lehetősége van az adott szervezetnek az önkéntes jogkövető magatartásra, az általa használt szoftverek jogosultságainak rendezésére. Amennyiben a BSA hiányosságokat, jogsértést észlel, további időt biztosít a jogszerű állapot megteremtésére, ehhez tanácsadással is hozzájárul. Nem szándéka, csak szükségszerű konklúziója lehet e folyamatnak a hatósághoz fordulás, az esetleges feljelentés. Ugyanakkor a mintegy másfél évtizedes működés dacára hazánkban még mindig több mint a szoftverek fele illegálisan működik a számítógépeken. 12
LICENCNYILVÁNTARTÁS Hogy a szigorú nyilvántartási kötelezettségeknek eleget tehessünk, a BSA kidolgozott, s az APEH támogató véleményével közzétett egy alkalmas nyilvántartó ívet: 1. ábra. Szoftvernyilvántartó űrlap 5 5 Forrás: http://www.softaudit.hu/images/bsaszoftvernyilvantartas_adatlap_minta.pdf (2010. október 10.) 13
A tényszerűen felvett adatok értékelése során fellelhető gyakori hibákról tájékoztat az alábbi ábra: 2. ábra. A nyilvántartásból megállapítható gyakori problémák 6 A cél s a törvényi kötelezettség az, hogy csak jogszerűen telepített szoftverek legyenek az általunk felügyelt számítógépeken, s ezzel összhangban a nyilvántartásban is. Célszerű (a szoftverbeszerzéseket, telepítéseket követően is) időszakonként, de legalább évente mindenképpen a licencnyilvántartást felülvizsgálni, adatait pontosítani, javítani. TELEPÍTETT SZOFTVEREK FELTÁRÁSA Bár a szoftverek telepítésével, beállításával, jellemzőik megállapításával több külön modulfüzet is foglalkozik, itt most röviden összefoglaljuk a lehetőségeket, valamint egy konkrét példát is bemutatunk (példánk a Windows operációs rendszer egyes verzióira korlátozódik). Mivel az egyes szoftverek a rendszer többi elemével való harmonikus együttműködés érdekében számos beállítást is elvégeznek, ezeknek több helyen is nyomuk marad. 6 Forrás: http://www.bsa.org/country/tools%20and%20resources.aspx (2010. október 10.) 14
Minden operációs rendszer nyilvántartja az így telepített alkalmazásokat. Például Windows XP alatt a Vezérlőpult / Programok telepítése és törlése opciót választva jeleníthetjük meg: 3. ábra. Telepített szoftverek megjelenítése a Windows XP vezérlőpultjában Windows 7-ben a Vezérlőpult / Programok / Programok és szolgáltatások lapon találjuk a hasonló tartalmú nyilvántartást. 4. ábra. Telepített szoftverek megjelenítése a Windows 7 vezérlőpultjában Ennél pontosabb képet kaphatunk, ha a Windows regisztrációs adatbázisában ellenőrizzük a bejegyzéseket. Ennek részletes ismertetése a szoftverekkel foglalkozó füzetben megtalálható, itt nem ismételjük meg. 15
Ha nem bízunk az operációs rendszer nyilvántartásában, magunk is telepíthetünk persze csak jogtisztán megfelelő alkalmazást, mely általában azért is hasznos, mert jelentősen több adatot jelenít meg a telepített programokról. 5. ábra. Telepített szoftverek megjelenítése a speciális segédprogrammal Ugyanakkor ezek egyike sem képes megjeleníteni a portable (hordozható, azaz telepítés nélkül, csupán felmásolással üzemelő) szoftvereket. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a Start menüt, az asztalt alaposan végignézzük, hisz a használathoz általában ilyenkor is tartozik listaelem, parancsikon. További lehetőség a merevlemez olyan területeinek, mappáinak ellenőrzése, mely szokásosan programokat tartalmaz. Ilyenek például: - c:\program Files mappa; - a bárhol fellelt inst, install, telepít, vagy ezekhez hasonló nevű mappák; - az egyes meghajtók gyökérkönyvtáraiban fellelt, a program nevére árulkodóan utaló mappaelnevezések. A felhasználók ellenben leleményesek, s bíznak a rendszergazdáénál rafináltabb gondolkodásuk sikerében az egyes tiltott állományok elrejtése során Amennyiben a fellelt szoftver telepítése jogszerűtlen, gondoskodni kell annak haladéktalan eltávolításáról a rendszerből. Ehhez az előzőkben bemutatott vezérlőpulti eszközök, vagy felügyelő szoftverek megfelelő lehetőséget nyújtanak. Az egyes szoftverek a telepítés során maguk is létrehozhatnak uninstall (törlés) elemet, de ezek jó szokása, hogy nagy mennyiségű szemetet hagynak maguk után a számítógépen. 16
A nem telepítendő (portable) programokat egyszerűen fájlkezelő alkalmazás segítségével töröljük véglegesen! Hasonlóan a törlés sorsára kell jutnia minden olyan, a szerzői jog védelme alá tartozó médiaállománynak, egyéb szoftverterméknek is, melyre a vállalat a megfelelő jogosultságokkal nem rendelkezik. Ellentétben az otthonokban található számítástechnikai eszközökkel, a gazdálkodó szervezetek semmiképpen nem számíthatnak a büntetés, illetve a kártérítés alóli mentesülésre, ha az adathordozókon jogosulatlanul tárolt állományokat nem mi, rendszergazdaként, hanem a hatósági ellenőrzés során vagy azzal összefüggésben kirendelt igazságügyi informatikai szakértő fedezi fel! TANULÁSIRÁNYÍTÓ A Szakmai információtartalom (tananyag) részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti kérdéseink Esetfelvetés munkahelyzet tükrében. Lapozzon vissza, s olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika egy gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése, s ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell végiggondolnia, mielőtt döntene! Válasszon ki a környezetében egy tetszés szerinti számítógépet, melyen végrehajtja a szoftvernyilvántartással kapcsolatos feladatokat! Állapítsa meg a számítógép azon adatait, mely alkalmas a leltárban való egyértelmű beazonosításra! Leltári szám: 17
Határozza meg a számítógépbe rendszergazdai jogosultságokkal belépve, hogy kik, milyen jogosultsági szinten léphetnek be! Felhasználó (felhasználói név) Jogosultsági szint Megjegyzés Mérlegelje az egyes felhasználói jogosultsági szintekhez tartozó kockázatokat a jogszerű szoftvertelepítés szempontjából! Írja le megállapításait! Rendszergazdai jogosultsággal rendelkezők miatti kockázatok: felhasználói jogosultsággal rendelkezők miatti kockázatok: felhasználói jogosultsággal rendelkezők miatti kockázatok: felhasználói jogosultsággal rendelkezők miatti kockázatok: felhasználói jogosultsággal rendelkezők miatti kockázatok: 18
Töltse le a http://www.softaudit.hu/images/bsaszoftvernyilvantartas_adatlap_minta.pdf (2010. október 10.) állományt, s nyomtassa ki! Az Ön által megfelelőnek tartott megoldás használatával listázza ki a számítógépen telepített szoftverek adatait, s azokat írja be a licencnyilvántartó lap megfelelő rovatába! Tárja fel a portable (nem telepítendő) alkalmazásokat, s azok adatait is írja le a licencnyilvántartó lapra! A munkavégzés helyének megfelelő forrásból szerezze be a jogtisztán telepített szoftverekre vonatkozó számviteli adatokat, s azokat is rögzítse az adatlapon! Állapítsa meg, mely alkalmazások nem rendelkeznek megfelelő jogi státusszal a vizsgált eszközön! Sorolja fel ezeket, jelezze a hiányosságokat! Szoftver jogtulajdonosa Szoftver neve és verziószáma A feltárt hiányosság leírása Vizsgálja meg az eszköz adatállományait is! Sorolja fel a feltárt szerzői jogot sértő tartalmakat! 1. 2. 3. 4. 5. Szükség szerint egészítse ki a fenti mezőt, illetve használjon pótlapot! 19
Milyen használat következményeként kerültek a jogsértő állományok, szoftverek a számítógépre? A munkával összefüggésben: A személyes érdeklődés okán: Játék céljából: Egyéb okok, s a hozzárendelhető állományok: Gondoskodjon a jogosulatlanul telepített szoftverek eltávolításáról, valamint a szerzői jogot sértő állományok végleges törléséről! Írja le, milyen eszközöket vett igénybe ebből a célból! Szoftverek eltávolításának módja: Állományok törlésének módja: Tartson a jogi következményekre is kiterjedő ismertetést a vizsgált számítógép felhasználói számára a szerzői jogokról, az egyes felhasználási kategóriákba sorolt szoftverekről! 20
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Társítsa az alábbi fogalompárokat! Kösse össze a megfelelő kifejezéseket a jogszabály elnevezésével! Alkotmány Jogsértésért kiszabható büntetési tétel Büntető Törvénykönyv Szellemi alkotások védelme Polgári Törvénykönyv Szerzői és szomszédos jog részletes szabályai Szerzői jogi törvény Tulajdonhoz való jog 2. feladat Jelölje az igaz állítás(oka)t I-vel, a hamis állítás(oka)t H-val a kijelölt helyen! A shareware program azt jelenti, hogy csak kereskedelemben kapható. szabadon terjeszthető, de csak korlátozással használható. csak egyetlen gépre telepíthető föl. szoftverkulcsot igényel a telepítése.. korlátozás nélkül használható, terjeszthető, többszörözhető. 21
3. feladat Sorolja fel, milyen jellemző adatokat kell rögzíteni a szoftvernyilvántartásban! 4. feladat Milyen szerzői jogot sértő állományok fordulhatnak elő a vizsgált eszközökön? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 5. feladat Milyen szankciókra kell számítani a szerzői jogok megsértőinek? Soroljon fel legalább ötöt a kijelölt helyen! 1. 2. 3. 4. 5. 22
MEGOLDÁSOK 1. feladat Alkotmány <---> Tulajdonhoz való jog Büntető Törvénykönyv <---> Jogsértésért kiszabható büntetési tétel Polgári Törvénykönyv <---> Szellemi alkotások védelme Szerzői jogi törvény <---> Szerzői és szomszédos jog részletes szabályai 2. feladat H; I; H; H; H 3. feladat Szoftver gyártója, szoftver neve és verziószáma, szoftver sorozatszáma vagy azonosítója, szoftver telepítési nyelve, licenc típusa (teljes/frissítés), licencek száma, licenckonstrukció, eredetiséget igazoló okirat (számlaszám, szerződésszám). 4. feladat Telepített programok, portable programok, egyéb szerzői művek: pl. film, zenemű, könyv (szépirodalmi és szakkönyv), kép stb. 5. feladat 1. a jogsértés tényének megállapítása 2. eltiltás a további jogsértéstől 3. kártérítés 4. a jogsértés elkövetéséhez használt eszköz lefoglalása 5. büntetőjogi elmarasztalás 23
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (2010. október 10.) http://www.bsa.org/ (2010. október 10.) www.wikipedia.com (2010. október 10.) AJÁNLOTT IRODALOM http://www.bsa.org/ (2010. október 10.) http://sdt.sulinet.hu/... (2010. október 10.) 24
A(z) 1168-06 modul 021 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 54-481-03-0100-52-01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 54-481-03-0010-54-01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 54-481-03-0010-54-02 Informatikai műszerész 54-481-03-0010-54-03 IT biztonság technikus 54-481-03-0010-54-04 IT kereskedő 54-481-03-0010-54-05 Számítógéprendszer-karbantartó 54-481-03-0010-54-06 Szórakoztatótechnikai műszerész 54-481-03-0010-54-07 Webmester A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 10 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató