ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás és bizalom Társadalmi részvétel A társadalmi részvétel módszerei Néhány kutatási eredmény a témában Jó gyakorlatok
A HELYI PROBLÉMÁK Milyen jellegűek lehetnek? Hogyan oldhatók meg? (a helyi problémák típusai) Olyan helyi problémák, melyek a mindennapi életvitel során merülhetnek fel a helyi szereplők (állampolgárok, vállalkozások, intézmények, civil/nonprofit szervezetek) körében, megoldásukhoz maguk a szereplők kellenek, nem szükséges pl. a helyi önkormányzat bevonása. Olyan helyi problémák, melyek alapvetően valamilyen helyi közügyhöz, helyi fejlesztési folyamathoz kapcsolódnak, így megoldásukban valamilyen formában szükséges részt vennie a helyi önkormányzatoknak is. Mi kell a megoldáshoz? FELELŐSSÉG ÉS BIZALOM
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS BIZALOM Ki és miért vállalhat felelősséget? Egyéni és társadalmi felelősségvállalás Van relevanciája felelősséget vállalni a társadalmi ügyekért? Ha igen, milyen mértékben? Tordai Zádor szavaival (é.n. 123. o.) és be kell látni: tetteink által közvetlenebb, szorosabb és állandóbb alanyi viszonyban vagyunk az egész emberi világgal, mint bármikor: [..]. Akár tetszik ez nekünk, akár nem: ez létünk általános körülményvilága. Bizalom Bizalom nélkül nincs közösségi cselekvés és nincs felelősségvállalás sem, így ahhoz, hogy képesek legyünk együtt megoldani problémákat meg kell bízni egymásban.
A helyi önkormányzatok feladatrendszere a régi és az új típusú kormányzásban TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL Képviseleti, részvételi és aktív demokrácia Milyen jogokat biztosít a részvételi demokrácia? Társadalmi részvétel Társadalmi részvétel szintjei Helyi kormányzás 20. századi régi nézet 21. századi új nézet önkormányzatra fókuszál a kormánynak felelős, neki kell elszámolni zárt és lassú rendszerű kockázatkerülő központi direktíváktól függ korlátozó bürokratikus és technokrata szemléletű központosított rendszerű Forrás: Shah 2006. állampolgár központú helyi kormányzásra fókuszál a helyi szavazók felé kell elszámolni nyitott, gyors és rugalmas innovatív kockázatvállaló adott határokon belül van önálló döntési jogköre bizalmat épít, és az állampolgárokat szolgálja részvétel szemléletű, állampolgári és civil dialógusnak épít teret globalizált és lokalizált rendszerű
A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ELŐNYEI Elősegíti a helyi közösségek szerveződését Erősödik a bizalom Megerősíti a demokratikus folyamatokat Pozitív hatás a települések gazdálkodására Chanan (1999): az embernek van egy olyan tulajdonsága, mely szerint, amiért megdolgozott, azt utána sokkal inkább magáénak érzi és vigyázni fog rá a jövőben
MÓDSZEREK: HAGYOMÁNYOS Népszavazás Közgyűlésen való részvétel Önkormányzati bizottságban való részvétel Önkormányzat munkájában szakértőként való részvétel Közmeghallgatás Lakossági fórum Tiltakozások
MÓDSZEREK: ÚJ/MODERN ESZKÖZÖK Információt gyűjtő és szolgáltató eszközök Események, rendezvények Felmérések Média, kiadványok Képzések, kutatás, pályázat Interaktív eszközök Internet Blogok Online fórumok Web 2.0. Mapping Modellezés Fotózás Köztéri fal Szimuláció Stb. Konzultatív eszközök
KONZULTATÍV ESZKÖZÖK Részvételi költségvetés Állampolgári Tanács Konszenzus konferencia Városi konferenciák Állampolgári Parlament Vitázó közvélemény-kutatás Jövőműhely Stb.
Modern technikák Teljes minta Területiség Észak-Dunántúl Ország többi része 30 alatt Életkor 30 vagy annál idősebb Részvételi költségvetés 7,96% 7,85% 9,13% 10,75% 5,21% Állampolgári Tanács 12,84% 13,15% 12,17% 15,93% 9,83% Konszenzus Konferencia 5,56% 5,18% 7,39% 7,68% 3,47% Állampolgári Parlament 9,10% 9,48% 8,70% 12,28% 5,97% Jövőműhely 8,05% 6,95% 11,74% 8,25% 7,90% Vitázó közvéleménykutatás 8,05% 8,22% 8,26% 10,36% 5,78% Valamelyik igen 25,72% 25,70% 27,39% 31,09% 20,46% A modern részvételi technikák ismerete a teljes mintában és területi, életkori viszonylatban, N = 1071 fő Forrás: Országos kérdőíves kutatás 2012/13
Területi Életkor Hagyományos és modern Teljes minta Észak- Ország többi 30 vagy annál módszerek Dunántúl része 30 alatt idősebb Népszavazás 74,83% 74,28% 75,54% 61,57% 87,86% Választás 80,91% 80,43% 81,12% 70,94% 90,70% Közmeghallgatás 9,50% 8,91% 10,73% 3,25% 15,56% Lakossági fórum 28,96% 27,48% 31,76% 15,11% 42,69% Önkormányzat közgyűlése 13,49% 13,05% 15,02% 6,50% 20,49% Tiltakozás/sztrájk 12,54% 10,79% 18,45% 13,00% 12,14% Részvételi költségvetés 0,28% 0,25% 0,43% 0,19% 0,38% Állampolgári Tanács 0,47% 0,25% 1,29% 0,19% 0,76% Konszenzusos konferencia 0,28% 0,00% 0,43% 0,19% 0,19% Állampolgári Parlament 0,19% 0,13% 0,43% 0,19% 0,19% Jövőműhely 1,42% 0,88% 3,43% 0,96% 1,90% Vitázó közvéleménykutatás 1,33% 1,51% 0,86% 0,76% 1,90% Valamelyik igen 90,12% 89,59% 90,99% 82,98% 97,15% Részvétel az egyes módszereken, a teljes mintában és területi, életkori viszonylatban, N = 1071 fő Forrás: Országos kérdőíves kutatás 2012/13
AKTÍV ÖNKORMÁNYZAT AKTÍV TÁRSADALOM? KÖZEL AZ EMBEREKHEZ FELHÍVÁS ÓBUDÁN Először 2012-ben volt felhívás Jellemzően a következő témakörökhöz érkeztek javaslatok: út és járdaépítés, felújítás; köztisztaság, szelektív hulladékgyűjtés, parkfenntartás; ebtartás, állattartás; forgalomtechnikai javaslatok; tömegközlekedéssel kapcsolatos észrevételek; közbiztonság; Minden javaslatra személyes válaszlevél
AKTÍV ÖNKORMÁNYZAT AKTÍV TÁRSADALOM? TALÁLJUK KI EGYÜTT! TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSE NÁDASDON Önkormányzat + helyi civilek, Közösségfejlesztők Egyesülete, Helyi Nyilvánosságért Egyesület, tervező cég A közös munka alapvetően két szálon futott (Pósfay 2008): 1. Összesen 8 közös, együttgondolkodós találkozót szerveztek, melyen bárki érdeklődő részt vehetett. 2. A szervezett események mellett hagyományos és modern eszközöket is alkalmaztak a lakosság véleményének feltérképezésére, többek között az alábbi módszerekkel éltek:
a Hétdombi Hírek rendszeresen beszámolt a találkozókról, a fejleményekről és tájékoztatást adott a következő eseményről, a találkozókról minden háztartásba eljutottak szórólapok is, a településen több helyen is elhelyezték a falu térképét, hogy azon bárki bejelölhesse, min szeretne változtatni, elindítottak a faluban 10 ún. üzenő füzetet, hogy azok is leírhassák véleményüket, akik nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni a találkozókon, az óvodásokat is bevonták a tervezésbe, rajzok segítségével mutathatták meg, hogy mit szeretnének máshogy a településen, az általános iskolások is részt vettek a tervezésben: Ilyen faluban szeretnék élni címmel írhattak fogalmazást a település jövőjéről.
ÖSSZEGZÉS Kétoldalú felismerés Önkormányzat oldaláról Lakosság és egyéb helyi szereplők oldaláról Tanulási folyamat Mit tehet az önkormányzat? Az emberek számára az egyik legmotiválóbb az lehet, ha a helyi döntéshozók részéről van visszajelzés az emberek felé, vagyis érzik az érintettek, hogy igenis számít a véleményük és így nagyobb valószínűséggel fognak legközelebb is aktív állampolgárok lenni. Ezzel mindenki csak nyerhet; lehet, hogy nem rövid, de közép- és hosszú távon mindenképpen.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!