VADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI Készítette: Gauland Ildikó ELTE-TTK Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Tóth Zoltán 2014. Június 25.
BEVEZETÉS Amiről szó lesz: Az ex-situ védelem Ex-situ védelem kialakulásához vezető út Ex-situ védelem fontossága és korlátai A botanikus kertek és a magbankok szerepe az ex-situ megőrzésben Saját beállított kísérleteim Abiotikus tényezők, talajpreferencia és hideg- fagy hatás vizsgálat.
Két természetvédelmi módszer In-situ Fajokat, életközösséget a természetes élőhelyükön, azzal együtt Nemzeti parkok Természetvédelmi területek Ex-situ Fajok egyedeit az élőhelyről kiemelve, mesterséges körülmények között Botanikus kertek Magbankok Magánkertek
EX-SITU VÉDELEM KIALAKULÁSÁNAK OKAI: Élőhelyek túlhasznosítása Nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység Urbanizáció Szennyező anyagok természetbe kerülésének növekedése Invazív fajok gyors terjedése Földhasználati változások Klímaváltozás Eredmény: egyre nagyobb fajkihalások és a természetes életközösségek eltűnése.
Ex-situ konzerváció fontossága: Természetről nagy terhet veszünk le Biológiai sokféleség megőrzése Mikor az élőhely sérül Mikor a populáció mérete lecsökken Nem kell sokat utazni egy faj megtekintéséhez Nem bolygatjuk az adott területet Alapanyag oktatási kutatási célokra Ex-situ konzerváció korlátai: Populáció méret néhány 100 egyed Genetikai alkalmazkodás a mesterséges élőhelyhez Nem reprezentálják a természetben élő populációkat Mesterséges telepek koncentráltan vannak, fertőzések veszélye Folyamatos gondozást igényelnek Nagy méretű fajokat nem lehet ex-situ védeni Hatósági korlátozások a gyűjtésre
Botanikus kertek: Első botanikus kert: Nagyszombat 1771 Dégen Árpád 1881: Vetőmagvizsgáló Állomás igazgatója 1909: 8 hazai növényfaj jogi védelme Priszter Szaniszló Első úttörő a védelemre szoruló növények összeállításában 1974: növényvilág elszegényedésére hívja fel a figyelmet
Botanikus kertek feladatai: Élőgyűjtemények, herbáriumok megőrzése Tudományos kutatások: botanikai-, gazdasági-, természetvédelmi ágazatok Természetvédelmi célok: ex-situ megőrzéssel Konferenciák tartása: új ismeretek szerzés, magcsere Oktatás, ismeretterjesztés, szemléletformálás Turisztikai látványosság
Növényi Diverzitási Központ kialakulása: Ipari forradalom követeztében nő a népességszám nő az élelmiszerigény nagy mezőgazdasági területek ellenállóbb vetőmagok. Kialakulása: 1885: Szelényi Lajos tápiószelei birtokait az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek adományozza 1954: Tépiószelén megalakul az Országos Növényfajtakísérleti Intézet Fajtagyűjteményes Osztálya 1957: Martonvásári Kutató Intézet és a Mezőgazdasági technikum fajtagyűjteményét átadta a tápioszelei fajtagyűjteménynek 1959: Országos Agrobotanikai Intézet 2010: Növényi Diverzitás Központ=> Pannon magbank
Magbankok feladatai: Genetikai információ készletek megőrzése Gyűjtemények bővítése, vizsgálata, dokumentálása, közreadása Magok tárolása Aktív tárolók 11 db Bázis tárolók 2db
Abiotikus környezeti tényezők: Hőmérséklet Talajtípus Páratartalom Nedvesség Légmozgás Levegő Fényviszonyok
Talajpreferencia vizsgálat: Kötött agyagos talaj: Budakesziről, enyhén bázikus Laza homok talaj: Isaszegről enyhén bázikus és Debrecenből enyhén savanyú
Összesített talajpreferencia eredmények: Elvetett Kicsírázott magszám %-ban Fajnév magszám talajonként Savanyú homok Bázikus homok Bázikus agyag réti őszirózsa 30 6 13 6 szártalan bábakalács 30 10 0 26 magyar aszat 10 0 0 0 tőzegeper 30 0 0 0 magyar zörgőfű 30 16 33 56 buffalo tök 30 6 10 3 magas tarackbúza 30 33 30 63 selymes peremizs 30 10 23 23 borzas vértő 30 0 3 3 déli komlógyertyán 30 0 0 0 harangláblevelű dudamag 30 0 6 0 kék csatavirág 30 43 20 0 füles fűz 50-60 0 0 0 piros pozdor 30 0 13 23 mocsári aggófű 30 0 0 0 sugaras zsoltina 30 3 10 10
Hideg- és fagyhatás vizsgálat petricsészékbe hidratálva és papírzacskóba szárazon kerültek be a magok 3 hónapra. Hűtőbe: 8 C-ra Mélyhűtőbe: -10 C-ra
Hideg- és fagyhatás vizsgálat összesített eredménye: Fajnév: Fagyhatás Hideghatás Nem kezelt Elvetett Csírázott Elvetett Csírázott Elvetett Csírázott Cs P CS P Cs P Cs P Cs P Cs P csalánlevelű harangvirág 73 75 40 12 99 80 45 35 44 20 17 16 kövér daravirág 10 10 0 0 12 10 0 0 45 24 38 21 keskenylevelű gyapjúsás 30 20 1 0 26 10 1 0 40 24 1 0 hüvelyes gyapjúsás 33 30 2 0 60 66 2 1 55 36 0 0 kornistárnics 95 85 1 2 101 94 5 2 45 20 0 3 szibériai nőszirom 35 30 1 0 36 30 0 0 55 45 0 0 nádképű kékperje 30 30 3 0 36 30 1 0 55 42 0 0 buglyos kocsord 20 10 1 2 10 20 0 8 55 45 16 14 hegyi perje 40 30 1 0 50 45 15 33 55 42 13 23 macskafarkú veronika 28 20 2 3 30 20 18 17 60 30 53 29 bugás fürtösveronika X X X X 20 10 13 8 60 30 44 26 zöldes gurgolya X X X 0 10 10 2 2 55 45 3 4 réti ördögharaptafű 30 20 1 1 31 30 4 15 50 49 6 11 fényes borkóró 36 30 1 0 30 20 0 0 55 39 2 0
Összefoglalás Nem minden mag tárolható ugyanazon körülmények között Az eltérő környezeti feltételek egy-egy fajra eltérően hatnak Egyre nagyobb szerepe van az e fajta kísérleteknek, pl. a savas esők okozta talajsavanyodás, a magbankban való hosszú távú tárolás miatt. Kísérleteimet a jövőben folytatni szeretném más fajok és több környezeti tényező bevonásával.
Köszönöm a figyelmet!