Az asapsis és az antisepsis alapelveit figyelembe véve, milyen teendői vannak az ápolónak ágyazás közben?

1. Segítse mozgásában korlátozott, idős gondozottjának az ágyból való felkelést, és végezze el a teljes ágyneműcserét! Ismertesse a szennyes ágynemű kezelésének szabályait! Mely esetekben elengedhetetlen az ágyneműcsere? Az asapsis és az antisepsis alapelveit figyelembe véve, milyen teendői vannak az ápolónak ágyazás közben? Milyen lepedőfelhelyezési módokat ismer? Ismertesse azok előnyeit hátrányait! Milyen alapelveket kell szem előtt tartania az ápolónak a gondozottak mozgatása során? Milyen módon fokozza az idős ember biztonságérzetét? Mely esetekben elengedhetetlen az ágyneműcsere? (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 134.old. 1989.évi kiadás) Minden gondozottnál hetente egyszer Mindannyiszor, ahányszor szennyeződik (váladék, nedvesség) távozó gondozott után exit után Az asapsis és az antisepsis alapelveit figyelembe véve, milyen teendői vannak az ápolónak ágyazás közben? (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 256.old. 1989.évi kiadás) asepsis: kórokozók távol tartása, minden olyan eljárás, tevékenység melynek célja az infekció terjedésének megakadályozása, a contaminatio (fertőzött, szennyezett) továbbvitelének megelőzése antisepsis: a kórokozók elpusztítása, a fertőtlenítő eljárások összessége. Milyen teendői vannak az ápolónak ágyazás közben? A fertőzések továbbvitelében szerepet játszik az ápoló személyi higiéniája, valamint a textíliák kezelésének a módja. a művelet megkezdése előtt mossunk kezet készítsük elő a szükséges eszközöket amennyiben lehetőség van rá, vegyünk védőkötényt (nem mindenütt lehetséges), készítsünk elő gumikesztyűt (ágyanként), a szennyes ágynemű levételéhez a tiszta és szennyezett textíliát külön kezeljük (ágyazókocsi, rekeszes szennyes-ledobó), a szennyezett ágynemű ne érintkezhessen a tisztával a váladékkal szennyezett ágyneműt elkülönítetten gyűjtsük TILOS! A szennyezett ágyneműt földre, ágyra dobni! Fontos! Ágyazás közben lehetőség szerint legyen nyitva az ablak (kivétel fekvő beteg ágyának elkészítése), a fennjárókat kérjük meg, hogy az ágyazás idejére hagyják el a szobát. Az ajtót csukjuk be. A szobában tartózkodók a beszédet korlátozzák a minimális szintre. (Az ágyazásnál, a szennyezett ágyneműből a leggondosabb kivitelezés mellett is olyan részecskék válhatnak le, amelyek szennyezettek, fertőzöttek. Ezeket a lebegő részecskéket beszéd közben belélegezhetjük.) ügyeljünk arra, hogy sem a szennyezett sem a tiszta ágynemű ne érjen a padlóhoz, vagy a ruházatunkhoz, illetve más tárgyhoz, feleslegesen ne keltsünk légmozgást (szálló részecskék) szükség szerint fertőtlenítsük az ágyat (legalább havonta) a matracot forgassuk át, igazítsuk el a védőhuzatot

a gumikesztyűt vegyük le mielőtt a tiszta ágyneműhöz érnénk az előkészített ágyneműt a megfelelő sorrend betartásával felhelyezzük, miközben szintén ügyelünk arra, hogy ne érintkezzen szennyezett tárggyal (talaj, saját ruhánk, másik ágy) ágyazás után minden esetben szellőztessünk (lebegő részecskék) ágyazás után vegyük le a védőkötényt és mossunk kezet. FONTOS! Aseptikus környezetet igénylő beavatkozások közben - injekciózás, katéterezés, kötözés stb.) semmiféle levegőt szennyező tevékenység, ágyazás, takarítás nem végezhető. Milyen lepedőfelhelyezési módokat ismer? Ismertesse azok előnyeit hátrányait! (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 128.old. 1989.évi kiadás) Hajtott sarok (angol sarok, borítékos ágyazás) előnye az ágy szabályos téglalap alakú, nem rongálódik a matrac és a lepedő. Fennjáró, mobil beteg esetében ideális. hátránya amennyiben a lepedő nem elég nagy, hamar összegyűrődik, kicsúszik a matrac alól. (decubitus) Tartósan fekvő. Ágyban mobil beteg esetében nem ajánlott.) Sarokkészítés csomózással előnye a lepedő tartósan feszes marad, nem gyűrődik a beteg alatt. (tartós fekvés esetén) hátránya a matracot deformálja, a lepedő élettartamát megrövidíti. Gumilepedő felhelyezése Ügyeljünk arra, hogy a gumilepedő felső széle mindig a párna alá érjen. (így nem csúszik el a beteg alatt.) Haránt lepedő felhelyezése A gumilepedőhöz hasonlóan helyezzük fel, ügyeljünk arra, hogy mindig fedje a a gumilepedőt. Amennyiben félbehajtott lepedőt használunk haránt lepedőként, vigyázzunk arra, hogy annak szegett (varrott) szélei a párna alá kerüljenek, mert ellenkező esetben a beteg bőrét nyomják, ami decubitus kialakulását is előidézheti. Milyen alapelveket kell szem előtt tartania az ápolónak a gondozottak mozgatása során? (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 155.old. 1989.évi kiadás) A mozgás alapvető élettani szükséglet, a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hiányában a szervek és a szervezet egészének működése hátrányosan megváltozhat. A mozgatás mindig a beteg állapotától függ: A beteg életkorától a betegségeitől az orvos utasításától Aktív helyzetváltoztatás segítség nélkül passzív helyzetváltoztatás segítséggel A szakszerű mozgatás ápolási feladat: a beteg megfogásakor ujjaink zászlótartásban legyenek a beteg emelésekor helyes alapállás, a támadóállás (az egyik térd hajlításával, előre kis terpeszállás), a hát egyenes (ne derékból történjen az emelés! Gerincsérülés veszélye) a kezek helyes összekulcsolása (161.old. 56.ábra) az erő kellő felmérése a helyzetváltoztatásokat lehetőség szerint két, esetleg

három személy hajtja végre irányító határozott mozdulatok a biztonságérzetet fokozza Az elvégezhető mozgásokat mindig az orvos, szabja meg de megtartásáért az ápolónő felelős, ami azt jelenti, hogy az ápoló, a beteg mozgását az előírásoknak megfelelően irányítja. A mozgatásnak mindig fokozatosnak és folyamatosnak kell lennie. Az ápoló önállóan nem engedélyezhet mozgást. Mozgatáskor figyelni kell a beteg arcszínét, pulzusát, (előtte és utána is)és észrevételeinkről be kell számolnunk az orvosnak. A mozgásokat megfelelő hőmérsékletű szobában végeztessük. A mozgatás fokozatai: Mozgás az ágyban fej- kar- láb- légzőtorna ültetés, ülés felültetés az ágyban először ápolói segítséggel később kapaszkodóval kiültetés ágyszélére papucs, zsámoly, megkérdezzük nem szédül-e kiültetés székre a széket lábbal ki kell támasztani karó, papucs, köntös a beteg felállítása első alkalommal az orvos jelenlétében (leeshet a vérnyomása) Járatás, sétáltatás először az ágykörül majd a szobában utána hosszabb távra (WC, folyosó) Dokumentálás!! a megfigyeléseket rögzítsük, rendellenesség észlelése esetén értesítsük az orvost! Milyen módon fokozza az idős ember biztonságérzetét? (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 232.old. 1989.évi kiadás) A biztonságszükséglet feltárása az érzékszervek képességének csökkenése korlátozza az önvédelmet. Érzelmi állapot - szorongás Környezet megismertetése Megfelelő kommunikáció az ápoló személyisége A beteg bevonása - megfelelő tájékoztatás a kezelésről, beavatkozásokról a beteg ismeri az ápolási célt aktívan bevonjuk a rehabilitációba megtanítjuk a módosított életmódjára megbeszéljük az ápolási gondozási tervet (hozzátartozók) tanácsadás a beteg környezetéből el kell távolítani minden olyan tárgyat, amely rá nézve veszélyforrást jelenthet megfelelő segédeszköz biztosítása - kapaszkodó, járókeret, bot használata, védőrács

Biztosítani kell a kapcsolattartást a hozzátartozókkal Dokumentálás!!A dokumentációban fel kell tüntetni a tapasztaltakat, a problémákra való figyelmeztetést védőrács szükséges, többször meg kell nézni. 2. Beszéljen a fekvési és fektetési módokról! Végezze el az ágyneműcserét oldalra fordítható betegnél! Sorolja fel az ágynyugalom fokozatait Határozza meg a fekvés fogalmát Határozza meg a fektetés fogalmát Részletesen ismertesse az egyes fektetési módokat Mondja el az ágyneműcsere menetét oldalra fordítható beteg esetében Sorolja fel az ágynyugalom fokozatait (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 148.old. 1989.évi kiadás) A betegségek jelentős részének gyógyításához elengedhetetlen feltétel, hogy a beteg ember szervezetét a fizikai megterhelésektől részben vagy egészben mentesítsük. teljes ágynyugalom csak megfelelő jól előkészített ágyban biztosítható. Orvos írja elő az időtartamát, és határozza meg az ágynyugalom egyszerű vagy szigorú voltát. egyszerű ágynyugalom a beteg felkelhet, elláthatja önmagát, csak meghatározott időt kell ágyban töltenie szigorú ágynyugalom előírásakor a beteg nem hagyhatja el az ágyat, enyhébb esetben mozoghat, súlyosabb esetben minimális mozgást végezhet Határozza meg a fekvés fogalmát Fekvésen az ágyban való elhelyezkedést értjük. A betegnek az ágyban elfoglalt testhelyzete lehet élettani és lehet kóros. (betegségre jellemző) A leggyakoribb fekvésmódok: Aktív hát- és oldalfekvés élettani testhelyzet Passzív hátfekvés - Súlyos tehetetlen betegnél.(homokzsák effektus) Kóros fekvési módok kényszertartások agyhártya gyulladásnál, vadászkutyafekvés hasfájás felhúzott térd Határozza meg a fektetés fogalmát Fektetésen, az orvos által előírt fekvési módot értjük. Kivitelezése az ápoló feladata Részletesen ismertesse az egyes fektetési módokat Fektetési módok egyszerű hátfekvés operált (hasi műtét után), lázas, legyengült beteg nyújtott hátfekvés párna nélkül laposan, kivérzett,gerinccsapolás után nyújtott hátfekvés kemény ágyon porckorongsérv (a gerincet tehermentesítjük) háton fekvés alsó végtag megemelésével alsó végtag trombózis (idős betegnél tüdőgyulladás veszélye) oldalfekvés magas oldalfekvés félig ülő helyzetű, nehézlégzésben szenvedő

döntött oldalfekvés ágy jobb vagy bal oldalát megemeljük vízszintes oldalfekvés gerinccsapolás, végbélvizsgálat, beöntés félig ülő helyzet a törzset 45-50 0 -ban megemeljük, a lecsúszás miatt lábtámasz, szív és tüdőbeteg, időseknél, nehézlégzés esetén ülőhelyzet súlyos keringési elégtelenségben, kiterjedt tüdőgyulladásban szenvedő beteg, éjszakai órákban jelentkező nehézlégzés roham esetén előrehajtott felső testrész megtámasztására ágyasztalt+ párnát használunk. hason fekvés csípőtájon, háton végzett műtéteknél, súlyos felfekvésnél, az egyik kezét a feje mellett behajlítva, a másikat a törzse mellett kinyújtva helyezzük el, mellkas alá párnát teszünk lejtőztetés emelt lejtőztetés ágy fejvégét emeljük meg, ortopédián süllyesztett lejtőztetés ágy lábvégét emeljük meg, kivérzett beteg, hörgőtágulat, tüdőtályog, pangó váladék kiürítése céljából (utóbbi esetben mindig fordítsuk oldalra) fektetés vizsgálatokhoz végbélvizsgálatkor oldalfekvés, felső láb térdben felhúzva térd-könyök mellkas-térd helyzet végbéltükrözés Mondja el az ágyneműcsere menetét oldalra fordítható beteg esetében Ágyneműcsere oldalra fordítható betegnél (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 135.old. 1989.évi kiadás) 2 ápoló végezze Előkészítik az ágyazáshoz szükséges eszközöket, kellékeket megkérik a szobában tartózkodókat, hogy fáradjanak ki az ágyazás várható időtartamáig. Az ajtót és az ablakot becsukják. Megbeszélik melyikük az irányító Az éjjeliszekrényt (félre) és a széket (ágy végéhez) megfelelően elhelyezik Az ágyat a fejtől kezdve mindkét oldalon (közösen) felbontják, ügyelve arra, hogy párhuzamosan haladjanak és a lepedő szélei ne érjenek a padlóhoz A beteget hónaljfogással megemelik, és a felső párnát az egyik ápoló maga felé húzza, míg a másik ápoló az alsó párnát eltávolítja A beteget visszafektetik, a kivett párnát az ápolók áthúzzák, az egyikük a székre helyezi. A kihelyezett párnával ellentétes oldalon álló ápoló a paplant kissé maga felé húzza. A beteget közösen átfordítják arra az oldalra, ahová a párnát kihelyezték, az egyik ápoló ilyen helyzetben rögzíti a beteget. A szabad ágyfélen lévő ápoló a takarót a beteg teste mellé visszahajtja, majd a szennyes lepedőket egyszerre göngyöli fel a beteg testéig. A tiszta alsólepedőt felhelyezi az ágyra, szétbontja, a megfelelő módon beágyazza. Felhelyezi a gumi-, majd a harántlepedőt és ezeket is beágyazza. A lepedő be nem ágyazott részét az ápolók közösen felgöngyölik, majd a szennyes göngyöleg mellé igazítják. A szabad ágyfélen lévő ápoló a tiszta párnát az áthúzott ágyfélre helyezi és a beteget közösen átfordítják erre az oldalra. A szabadon maradt ágyfélről az ott lévő ápoló leveszi a szennyes párnát, áthúzza, majd a székre teszi. A beteg teste mellől a szennyes göngyöleget kivéve, a megfelelő szennyesledobóba teszi. A tiszta lepedőgöngyöleget kisimítja a matracon, a haránt- és gumilepedőt visszahajtva az alsólepedőt feszesre beágyazza, majd ugyan ezt teszi a gumi- és haránt lepedővel is. A beteget visszafordítják középre, a párnákat a feje alá igazítják. A takaró lábrészénél a szennyes huzatot kissé visszahúzzák, a takarót a tiszta huzat sarkaiba illesztik. Az ágy lábához közelebb eső kezükkel fogják a takaró sarkát, míg a

másik kezükkel egy kicsit lehúznak a szennyesből és utána húzzák a tisztát. Ezt addig ismétlik, míg az egész huzatot kicserélik, ügyelve arra, hogy közben a beteget ne takarják ki. Áthúzás után a takarót megfordítják úgy, hogy a nyitott vége a lábnál legen. Az ágyazás közben kissé lecsúszott beteget visszahelyezik. A takarót kétoldalt matracszélességig, az ágy végénél a szükséges mértékig visszahajtják. A helyére teszik az éjjeliszekrényt és a széket. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. 3. Végezze el tartósan ágyhoz kötött gondozottjánál a teljes ágyneműcserét! Ismertesse a szennyes ágynemű kezelésének szabályait! Milyen tényezők befolyásolják az alkalmazott ágyazási formát fekvő beteg esetében? Sorolja fel a fekvő beteg esetén leggyakrabban használt ágyazási formákat! Részletesen ismertesse mozdulatlan beteg ágyának elkészítését! A mikroorganizmusok átvitelének kockázatát milyen technikákkal lehet csökkenteni? Milyen tényezők befolyásolják az alkalmazott ágyazási formát fekvő beteg esetében? (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 131.old. 1989.évi kiadás) Meghatározó, hogy milyen betegről van szó milyen az állapota mennyit mozoghat Ágyazásnál elsődleges szempont, hogy orvosi utasítás alapján mennyit mozoghat, illetve mennyire mozgatható a beteg. Az ágyazási formát tehát mindig a beteg állapota, határozza meg. A mozgatás mindig a beteg állapotától függ: A beteg életkorától a betegségeitől az orvos utasításától Az elvégezhető mozgásokat mindig az orvos, szabja meg de megtartásáért az ápolónő felelős, ami azt jelenti, hogy az ápoló, a beteg mozgását az előírásoknak megfelelően irányítja. Minden esetben az orvos utasítása az irányadó, mert a korai felkeltés vagy a meg nem engedett mozgás a beteg számára végzetes lehet. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy az engedélyezett mozgásokat a beteg valóban elvégezze, helyette ne csináljunk meg mindent, mert így a még meglevő mozgásfunkciói is csökkenni fognak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a beteget a mozgás, mozgatás fáraszthatja óvjuk a felesleges mozgatástól, rázkódástól Sorolja fel a fekvő beteg esetén leggyakrabban használt ágyazási formákat! (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 131.old. 1989.évi kiadás) oldalra fordítható beteg ágyának elkészítése,

háttámaszon fekvő beteg ágyának elkészítése, mozdulatlan beteg ágyának elkészítése. Részletesen ismertesse mozdulatlan beteg ágyának elkészítését! (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 139.old. 1989.évi kiadás) Az ágyneműcsere a helyi adottságoktól függően - több módon oldható meg: 1. Mozdulatlan beteg ágyneműjének cserélését legkíméletesebben úgy végezhetjük, hogy a már előre elkészített tiszta huzatú ágyba átemeljük. Ez gördülő ágyak, betegemelő szerkezet alkalmazásával könnyen kivitelezhető. 2. A beteget hordágyra helyezzük míg ágyát elkészítjük 3. Az ágyazás menete nagyjából megegyezik a háttámaszos beteg ágyneműcseréjénél tanultakkal. A különbség a párnák áthúzásánál van. Az ágy felbontása után az ápolónők kissé megemelik a beteg fejét, az egyik párnát kiveszik a feje alól és azonnal áthúzzák. Ez idő alatt a beteg egy párnán fekszik. (Ez sokkal kényelmesebb számára, mint hosszú ideig az ápolónő karjára támaszkodva tartani magát.) Ezt követően az egyik ápolónő kissé megemelve tartja a beteget addig, míg társa a szennyes párnát az ágy lábrészéhez teszi, a tiszta lepedőgöngyöleget a fejrésznél felhelyezi, a tanult módon kisimítja, majd a tiszta párnát a beteg feje alá helyezi. Ezután a beteget visszafektetik, a takaróról a szennyes párnát a székre félreteszik. A lepedők cseréjének menete megegyezik a háttámaszos beteg ágyneműcseréjénél tanultakkal, azonban itt a fejrésznél is közösen ágyazzák be. A lepedő beágyazása után kerül sor a második párna áthúzására és a beteg feje alá helyezésére. Az időközben lecsúszott beteget ugyancsak akkor helyezik kényelmesebb helyzetbe. A takaró áthúzása a tanult módon történik. A beteget kihelyezik az ágy szélére. A szennyes ágynemű felgöngyölése, a tiszta ágynemű felhelyezése és beágyazása után a beteget átemelik a tiszta ágyfélre, és a szabadon maradt ágyfélen is beágyazzák a lepedőket. (Ez a megoldás hasonlít az oldalra fordítható beteg ágyneműcseréjéhez.) A beteg kíméletes emelése nagyon fontos! Ez a fajta ágyneműcsere nagyobb tömegű betegnél csak úgy végezhető el, ha az emeléshez emelőszerkezet vagy több személy áll rendelkezése. (A betegek kissé idegenkednek ettől a megoldástól, mert a többszöri emelgetés vagy a lepedőgöngyölegeken való csúsztatás kellemetlen számukra.) Az ágyazások módját több tényező befolyásolja: a beteg állapota, a rendelkezésre álló ápolási feltételek, az ágy, a matrac minősége, az ágy felszerelésének milyensége, az ápolószemélyzet száma, az igénybe vehető segítség stb. Minden ágyazási mód közös alapelve, hogy szakszerű, gyors, begyakorlott mozdulatokkal, a beteg állapotának megfelelő fekvőhelyet készítsünk. Alapvető szempont legyen, hogy - a beteget minél kevesebbet mozgassuk, - az ágyazás minél kevesebb időt és testi erőt igényeljen, - a megvetett ágy szép, tartós, a beteg számára kényelmes legyen. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. A mikroorganizmusok átvitelének kockázatát milyen technikákkal lehet csökkenteni? A fertőzés megelőzésére megfelelő eljárásokat valamint eszközöket kell biztosítani, olyan mennyiségben, hogy a dolgozó a munkáját biztonságosan, egészségi ártalom nélkül végezhesse és másokat se veszélyeztessen. Munkavédelmi szabályzat elkészítése, előírásainak betartása, betartatása. A veszélyes munkakörök meghatározása A veszélyeztető tényezők felmérése

Megfelelő védőruha, védőeszköz biztosítása A veszélyeztetett dolgozók oktatása eljárások ismertetése (protokollok, algoritmusok) Infekció esetén a körülmények kivizsgálása, az okok felderítése, intézkedés a további kivédésre (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 240-270. old. 1989.évi kiadás) A betegellátás során végzett beavatkozások jelentős hányada aszeptikus feltételeket igényel A mikroorganizmusok átvitelének kockázatát az aseptikus betegellátással biztosíthatjuk. Ennek érdekében a beteg környezetét fertőtleníteni kell (helyiségek, berendezési- és felszerelési tárgyak, textíliák). Sterilnek kell lenniük a nyílt testszövettel, nyálkahártyával, testnyílásokkal, testüregekkel érintkezésbe kerülő műszereknek, anyagoknak, eszközöknek. Fertőtlenítés (dezinfekció) azon eljárások összessége, amelyek a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére irányulnak. A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítő eljárások: higiénés kézfertőtlenítés bőrfertőtlenítés injekció, vérvétel, punctio felület fertőtlenítés (helyiségek, bútorzat) műszer és eszköz váladékok Sterilezés azon eljárások összessége, amelyek során fizikai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával a kezelt anyagon és anyagban elpusztítunk minden mikroorganizmust, valamint ezek nyugvó formáit. Steril=csíramentes asepsis: kórokozók távol tartása, minden olyan eljárás, tevékenység melynek célja az infekció terjedésének megakadályozása, a contaminatio (fertőzött, szennyezett) továbbvitelének megelőzése antisepsis: a kórokozók elpusztítása, a fertőtlenítő eljárások összessége. Fertőtlenítő eljárások: fizikai fertőtlenítő eljárások mechanikai módszerek (kórokozók számának csökkentésére alkalmasak) tisztítás folyóvizes öblítés, áztatás, mosás (szennyezés eltávolítása, pl. váladékok, ürülék) szűrés légszűrők, szájmaszk (baktériumok, spórák hőhatás (nedves hő a mikroorganizmusok fehérjéjét kicsapja, többségük 60 0 C-on 30-60 perc alatt elpusztul, egyes spórák a 3 órás főzést is túlélik) pasztőrözés csíraszám csökkentés - a baktériumok vegetatív alakjainak elpusztítására, pl. anyatej kifőzés, forralás nem sterilizál! (túlnyomásos edény - kukta - alkalmazása során sem) edény, üveg gőz nem mosható textíliák (bizonyos anyagokat károsít) áramló gőz (100 0 C-on) túlnyomásos gőz (105 0 C-on) izzítás, elégetés tetves ruházat, textília sugárzó energia ultraibolya sugár germicid lámpa (levegő), műtő, labor kémiai fertőtlenítő eljárások (vegyületek megfelelő koncentrációjú és vegyhatású felhasználása) lemosással vízálló felületeken alkalmazzuk, padló, fal, bútorok, segédeszközök permetezéssel nem mosható burkolatok esetén, a fertőtlenítő oldatot mechanikus porlasztás

útján juttatjuk a tisztítandó felületre beáztatással fertőtlenítőszeres oldatba merítéssel, oly módon, hogyellepje. Letörléssel tömör felszínű tárgyak - fertőtlenítőszerrel átitatott törlőeszközzel átdörzsöljük a felületet átkeféléssel fertőtlenítő oldatba mártott kefével elegyítéssel váladékok, szennyvíz fertőtlenítése 1-2 órai állás szükséges dezinficiens habbal gázokkal helyiségek felületeit fertőtleníthetjük, valamint zárt edényben alkalmazható (formalin, etilén-oxid) kombinált fertőtlenítő eljárások- fizikai+kémiai eljárás együttes alkalmazása mosás az összes textíliát potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni! Mosogatás takarítás A főbb sterilező hatások: Hőhatáson alapuló sterilezés nedves hő autokláv (túlnyomásos, telített gőz) textil, műszerek száraz hő hő-lég sterilizátor (porok is sterilezhetők) gáz etilén-oxid gáz antimikrobális oldatok sugárzó energia ionizáló sugárzás, gamma-sugárzás szűrés (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 124.old. 1989.évi kiadás) A szennyes fehérneműt elővigyázatossággal kel kezelni a fertőzések elkerülése érdekében. Védőfelszerelés használata gumikesztyű (ágyanként) védőkötény Kézfertőtlenítés a művelet megkezdése előtt mossunk kezet több ágy rendbetétele esetén ágyanként fertőtlenítsük a kezünket a művelet befejezése után mossunk kezet a fehérneműkészlet kezelési szabályainak betartása a szükséges eszközök előkészítése, használata ágyazókocsi szennyes-ledobó tiszta és szennyes textília elkülönítése ügyelünk arra, hogy a tiszta textília ne érintkezzen szennyezett tárggyal (talaj, saját ruhánk, másik ágy, szennyes ágynemű) a szennyessel érintkezett gumikesztyűt vegyük le mielőtt a tiszta ágyneműhöz érnénk szennyesre vonatkozók pontos betartása a váladékkal szennyezett ágyneműt elkülönítetten gyűjtsük ügyeljünk arra, hogy sem a szennyezett sem a tiszta ágynemű ne érjen a padlóhoz, vagy a ruházatunkhoz, illetve más tárgyhoz, feleslegesen ne keltsünk légmozgást (szálló részecskék) TILOS! A szennyezett ágyneműt földre, ágyra dobni! Fontos! Ágyazás közben lehetőség szerint legyen nyitva az ablak (kivétel fekvő beteg ágyának elkészítése), a fennjárókat kérjük meg, hogy az ágyazás idejére hagyják el a szobát. Az ajtót csukjuk be. A szobában tartózkodók a beszédet korlátozzák a minimális szintre. (Az ágyazásnál, a szennyezett ágyneműből a leggondosabb kivitelezés mellett is olyan részecskék válhatnak le, amelyek szennyezettek, fertőzöttek. Ezeket a lebegő részecskéket beszéd közben belélegezhetjük.)

szükség szerint fertőtlenítsük az ágyat (legalább havonta) ágyazás után minden esetben szellőztessünk (lebegő részecskék) ágyazás után vegyük le a védőkötényt és mossunk kezet. Aseptikus környezetet igénylő beavatkozások közben - injekciózás, katéterezés, kötözés stb.) semmiféle levegőt szennyező tevékenység, ágyazás, takarítás nem végezhető. 4. Végezzen tartósan ágyhoz kötött gondozottjánál részleges ágyneműcserét, fokozza komfortérzetét és tegye rendbe szűkebb környezetét! Milyen információkra van feltétlen szüksége az ápolónak az ágyneműcsere megkezdése előtt Részletesen ismertesse az oldalra fordítható beteg ágyneműjének cseréjét Sorolja fel a beteg kényelmét szolgáló eszközöket! Milyen információkra van feltétlen szüksége az ápolónak az ágyneműcsere megkezdése előtt Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 131.old. 1989.évi kiadás) Meghatározó, hogy milyen betegről van szó milyen az állapota mennyit mozoghat mi szennyeződött részleges vagy teljes ágyneműcsere, illetve szükséges-e a beteg lemosása ettől függ az előkészítés Ágyazásnál elsődleges szempont, hogy orvosi utasítás alapján mennyit mozoghat, illetve mennyire mozgatható a beteg. Az ágyazási formát tehát mindig a beteg állapota, határozza meg. A mozgatás mindig a beteg állapotától függ: A beteg életkorától a betegségeitől az orvos utasításától Az elvégezhető mozgásokat mindig az orvos, szabja meg de megtartásáért az ápolónő felelős, ami azt jelenti, hogy az ápoló, a beteg mozgását az előírásoknak megfelelően irányítja. Minden esetben az orvos utasítása az irányadó, mert a korai felkeltés vagy a meg nem engedett mozgás a beteg számára végzetes lehet. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy az engedélyezett mozgásokat a beteg valóban elvégezze, helyette ne csináljunk meg mindent, mert így a még meglevő mozgásfunkciói is csökkenni fognak. Részletesen ismertesse az oldalra fordítható beteg ágyneműjének cseréjét (Dr Bokor Nándor: Általános ápolástan gondozástan I. 135.old. 1989.évi kiadás) 2 ápoló végezze Előkészítik az ágyazáshoz szükséges eszközöket, kellékeket megkérik a szobában tartózkodókat, hogy fáradjanak ki az ágyazás várható időtartamáig. Az ajtót és az ablakot becsukják. Megbeszélik melyikük az irányító Az éjjeliszekrényt (félre) és a széket (ágy végéhez) megfelelően elhelyezik Az ágyat a fejtől kezdve mindkét oldalon (közösen) felbontják, ügyelve arra, hogy párhuzamosan haladjanak és a lepedő szélei ne érjenek a padlóhoz

A beteget hónaljfogással megemelik, és a felső párnát az egyik ápoló maga felé húzza, míg a másik ápoló az alsó párnát eltávolítja A beteget visszafektetik, a kivett párnát az ápolók áthúzzák, az egyikük a székre helyezi. A kihelyezett párnával ellentétes oldalon álló ápoló a paplant kissé maga felé húzza. A beteget közösen átfordítják arra az oldalra, ahová a párnát kihelyezték, az egyik ápoló ilyen helyzetben rögzíti a beteget. A szabad ágyfélen lévő ápoló a takarót a beteg teste mellé visszahajtja, majd a szennyes lepedőket egyszerre göngyöli fel a beteg testéig. A tiszta alsólepedőt felhelyezi az ágyra, szétbontja, a megfelelő módon beágyazza. Felhelyezi a gumi-, majd a harántlepedőt és ezeket is beágyazza. A lepedő be nem ágyazott részét az ápolók közösen felgöngyölik, majd a szennyes göngyöleg mellé igazítják. A szabad ágyfélen lévő ápoló a tiszta párnát az áthúzott ágyfélre helyezi és a beteget közösen átfordítják erre az oldalra. A szabadon maradt ágyfélről az ott lévő ápoló leveszi a szennyes párnát, áthúzza, majd a székre teszi. A beteg teste mellől a szennyes göngyöleget kivéve, a megfelelő szennyesledobóba teszi. A tiszta lepedőgöngyöleget kisimítja a matracon, a haránt- és gumilepedőt visszahajtva az alsólepedőt feszesre beágyazza, majd ugyan ezt teszi a gumi- és haránt lepedővel is. A beteget visszafordítják középre, a párnákat a feje alá igazítják. A takaró lábrészénél a szennyes huzatot kissé visszahúzzák, a takarót a tiszta huzat sarkaiba illesztik. Az ágy lábához közelebb eső kezükkel fogják a takaró sarkát, míg a másik kezükkel egy kicsit lehúznak a szennyesből és utána húzzák a tisztát. Ezt addig ismétlik, míg az egész huzatot kicserélik, ügyelve arra, hogy közben a beteget ne takarják ki. Áthúzás után a takarót megfordítják úgy, hogy a nyitott vége a lábnál legen. Az ágyazás közben kissé lecsúszott beteget visszahelyezik. A takarót kétoldalt matracszélességig, az ágy végénél a szükséges mértékig visszahajtják. A helyére teszik az éjjeliszekrényt és a széket. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. Sorolja fel a beteg kényelmét szolgáló eszközöket! elsősorban a korszerű ágy funkciós betegágy, vízágy háttámasz félig ülő helyzet biztosításához lábtámasz hogy a beteg ne csússzon le kapaszkodó az ágy lábrészéhez rögzíthető segíti az önálló helyzetváltoztatást. FONTOS a megfelelő rögzítés, valamint, hogy a beteg fekve is kényelmesen elérje. Decubitus megelőzését szolgáló eszközök matrac, beteg alátét, könyök- és sarokgyűrű Ágyasztal lehet éjjeliszekrényre szerelt, ágyra helyezhető, kerekeken gördülő takarótartó hogy ne érjen a takaró a beteghez pl. égési osztályon karosszék gördülő, leemelhető karfával betegemelő hevederrel ellátott spanyolfal vagy paraván ideiglenes elkülönítés - kezeléseknél, ápolási műveleteknél elhúzható függöny az ágyak elkülönítésére szolgál, hogy a betegek ne láthassák egymást harmonikafal a spanyolfalnál és a függönynél nagyobb elkülönülést tesz lehetővé hívóberendezés biztonságérzetet növeli, mivel segítségével bármikor kapcsolat teremthető az ápolóval. Típusai: csengős csak jelez telefonos televíziós olvasó lámpa a többi beteget ne zavarja, könnyen kezelhető legyen, ne világítson közvetlen a beteg és társai szemébe

fülhallgatós rádió televízió telefon Dokumentálás!!! Az alkalmazott kényelmi eszközöket a dokumentálás során fel kell tüntetni. 5. Tartósan ágyhoz kötött gondozottnál az immobilitás tünet- együttes figyelhető meg. Melyek ezek a tünetek, milyen lehetőségei vannak a szociális ápoló- gondozónak a beteg aktív és passzív tornáztatásában? Mutassa be a beteg mobilizásának fokozatait! Milyen közvetlen kiváltó oka lehet az immobilitásnak Határozza meg az immobilitás tünet-együttes fogalmát Sorolja fel az immobilitás szomatikus hatásait Sorolja fel az immobilitás pszichés hatásait Ismertesse az aktív és a passzív helyzetváltoztatást Sorolja fel a passzív helyzetváltoztatás lehetőségeit Milyen közvetlen kiváltó oka lehet az immobilitásnak Immobilitás: A beteg önállóan nem képes helyet, helyzetet változtatni Immobilitást kiváltó ok: lázas, súlyos állapot gyengeség idős kor egyes betegségek keringési megbetegedések esetén szédülés reumatológiai megbetegedések pl.ízületi fájdalmak miatt rheumatoid arthritis mozgás funkció változás, bénultság miatt stroke következtében hemiphlégia gyakori elesés félelem a további elesésektől, sérüléstől (főként csontritkulás esetén) pszichés okok hospitalizáció depresszió kóros betegségtudat demencia egyes tipusai Alzheimer kóros betegek életmódbeli szokások jelentős testsúlyfelesleg mozgáshiány, mely idővel egyre fokozódik. Határozza meg az immobilitás tünet-együttes fogalmát Immobilizációs szindróma a tartós fekvés szövődménye. Az egész szervezetet érintő gyors leépülési folyamat, mely valamennyi szervrendszer funkciócsökkenésével jár, beleértve a mentális és a pszichés funkciókat is. A folyamat hamar irreverzibilissé válhat. Sorolja fel az immobilitás szomatikus hatásait Károsan befolyásolja a szívműködést, keringést trombózis, embólia veszélye az egész szervezet anyagcseréjét - lassul bélműködést - székrekedés

izomműködést izomsorvadás ízületek működését kötötté válnak (kontraktúra) kialakulhat tüdőgyulladás - légző rendszer károsodás nyomási fekély (decubitus) Sorolja fel az immobilitás pszichés hatásait levertség depresszió érdektelenség kóros tudat állapot kiszolgáltatottság érzése magatartás változása együttműködési problémák Ismertesse az aktív és a passzív helyzetváltoztatást Aktív helyzetváltoztatás a beteg segítség nélkül, egyedül változtatja helyzetét passzív helyzetváltoztatás a beteg csak segítséggel tudja megváltoztatni helyzetét Sorolja fel a passzív helyzetváltoztatás lehetőségeit oldalra fordítás felültetés ágyban ágyban lecsúszott beteg visszahelyezése emelés és áthelyezés ültetés ágy szélére ültetés a beteg kiültetése székre a beteg felállítása a beteg járatása a beteg szállítása Figyeljük a beteg arc színét, pulzusát. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. 6. Milyen szövődményekkel kell számolni tartósan ágyhoz kötött gondozott ápolása során? Milyen gondozási- ápolási tevékenységgel előzhetők meg a szövődmények? Mutassa be a gondozott mobilizálásának fokozatait! Soroljon fel néhány ágynyugalmat igénylő állapotot

Hosszas ágynyugalom milyen tünet együttes kialakulását eredményezi Milyen hatással lehet az immobilitás a kültakaróra Milyen teendői vannak az ápolónak a kültakaró épségének megóvása érdekében Sorolja fel a beteg mozgatásának alapelveit Soroljon fel néhány ágynyugalmat igénylő állapotot Lázas állapotok - tüdőgyulladás trombózis sokkos állapot traumás sérülések - lábsérülés, törés, gerinc, medence sérülés, nagyfokú égés műtétek után speciális vizsgálatok, egyes kezelések után Hosszas ágynyugalom milyen tünet együttes kialakulását eredményezi A tartós fekvés szövődménye az immobilizációs szindróma: az egész szervezetet érintő gyors leépülési folyamat, mely valamennyi szervrendszer funkciócsökkenésével jár, beleértve a mentális és a pszichés funkciókat is. A folyamat hamar irreverzibilissé válhat. Milyen hatással lehet az immobilitás a kültakaróra A bőr ellenálló képessége csökken, a keringési- és az anyagcserezavar következtében. A perifériás erek vérellátása romlik, nem szállítanak megfelelő tápanyagot folyadékot és oxigént a sejtekbe. A sejtek ellenálló képessége csökken. A perifériás nyirokrendszerbe ez által kevesebb folyadék lesz, amely a bőr sérülése esetén kevesebb ellenanyagot, sebgyógyulást segítő anyagot szállít, ami fokozza a fertőzés szervezetbe kerülésének veszélyét, valamint lassul, elhúzódik a seb gyógyulás is. A kevesebb folyadékot kapó sejtek, a sejtközi állomány nem tudnak a bőrbe megfelelő mennyiségű nedvet juttatni, a bőr kiszárad, hámlik, berepedezhet. Fentiek következményeképpen a bőr már csekély behatásra is sérülhet. A tartós fekvés szövődményeként jelentkezhet a dekubitusz (felfekvés). A dekubitusz tartós nyomás hatására létrejött körülírt szövetelhalás. A dekubitusz kialakulását elősegítheti a nem megfelelő ápolás, valamint több hajlamosító tényező befolyásolja: gyűrött, morzsás lepedő kényelmetlen, rossz fekvőhely ágyban felejtett tárgyak helytelenül alkalmazott kényelmi eszközök nedvesség, váladékok helytelen mobilizálás nem megfelelő higiénés ellátás immobilizációs szindróma társult betegségek diabétesz, ödéma, érzés kiesés, bénultság testalkat, tápláltság soványság, túlsúly nem megfelelő tápanyag összetétel elégtelen folyadékbevitel egyes bőrbetegségek

Milyen teendői vannak az ápolónak a kültakaró épségének megóvása érdekében Ismeretek bővítése a továbbképzések során az új eszközös, módszerek elsajátítása, munkatapasztalatok átvétele A kockázati tényezők felmérése (Norton-skála, BMI) Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. elsősorban a korszerű ágy, amely három oldalról megközelíthető funkciós betegágy, vízágy 100%-os pamut ágytextília és hálóruha, nyomáscsökkentő eszközök antibecubitor matrac, beteg alátét, könyök- és sarokgyűrű mobilizáláshoz szükséges eszközök háttámasz félig ülő helyzet biztosításához lábtámasz hogy a beteg ne csússzon le kapaszkodó az ágy lábrészéhez rögzíthető segíti az önálló helyzetváltoztatást. FONTOS a megfelelő rögzítés, valamint, hogy a beteg fekve is kényelmesen elérje. Ágyasztal lehet éjjeliszekrényre szerelt, ágyra helyezhető, kerekeken gördülő takarótartó hogy ne érjen a takaró a beteghez pl. égési osztályon karosszék gördülő, leemelhető karfával betegemelő hevederrel ellátott beteg izomtónusát javító eszközök Tens készülék rugalmas pólya, kompressziós zokni, harisnya egyszer használatos higiénés eszközök alátétek, törlőkendők, inkontinencia termékek Megfelelő és rendszeres testhigiénia / fürdés, mosdatás, mobilitás/ Tiszta száraz bőrfelület biztosítása krémek kenőcsök, habok Tiszta, ráncmentes, száraz ágynemű A nyomásnak kitett bőrfelület tehermentesítése aktív, passzív helyzetváltoztatás, legalább 2 óránként végtagok tornáztatása Keringés javítása Vérkeringést javító bedörzsölések, megelőző masszázs alkalmazása a bőr állapotától függően talkummal vagy 1%-os mentolos, illetve 2%-os saliciles alkohollal az alkoholos bedörzsölést puhító kenőccsel vagy olajjal kombinálni kell (1%-os Borvaselin vagy Borsalicil kenőcs, illetve A - vitamin olaj), Gondos ápolás Fokozott bőrápolás, bőrvédelem Kerülni kell minden beavatkozást, mely bőrsérülést okozhat a beteget óvni kell az ágyról való leeséstől, veszélyeztetett és egyéb testrészeit az ütéstől, nyomástól, valamint végtagjait a lelógástól (ágyrács, kényelmi eszközök szükség szerinti alkalmazása) biztosítani kell a teljes testfelület optimális hőmérsékleten tartását (a beteg ne izzadjon és ne fázzon) törekedni kell az immobilizáció megszüntetésére, gyógytornász bevonásával és ápolási terv szerinti mobilizációval, (kiültetések, járásgyakorlatok) az ápolási munka során az asepsis szabályait szigorúan be kell tartani beteg pszichés támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani A beteg felvilágosítása, tanácsadás, oktatás, szemléletformálás (beteg + családtagjai) Megfelelő táplálék és folyadékbevitel biztosítása a decubitus kialakulásának első jeleiről azonnal tegyünk jelentést az orvosnak, ha az másként nem rendelkezik, alkalmazzuk a decubitus kezelésének speciális irányelvei ápolási protokollt.

Bővített Norton-skála PONTOK 4 3 2 1 Általános állapot jó kielégítő rossz nagyon rossz Tudatállapot tiszta közönyös zavart öntudatlan Aktivitás járóképes segítséggel jár székhez kötött ágyhoz kötött Mozgásképesség teljes kisfokú korlátozottság nagyfokú korlátozottság mozgásképtelen Inkontinencia nincs alkalomszerűen rendszeres (vizelet) rendszeres (széklet, vizelet) Kooperációs képesség jó kissé csökkent részleges nincs Bőr állapot ép száraz, hámló nedves, nyirkos sérült, allergiás Kísérő betegség nincs könnyebb (anaemia) középsúlyos (diabetes) súlyos (érbetegség) Életkor <40 év 40-50 év 50-60 év >60 év Decubitus kockázata nincs rizkó >36 csekély rizikó 28-35 közepes rizikó 19-27 magas rizikó 10-18 nagyon magas rizikó <9 A tápláltsági állapot megállapítására hazánkban a BMI az általánosan elterjedt. Testtömegindex (TTI), Body Mass Index (BMI) A kg-ban megállapított testtömeg (TT) és méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. >18 = súlyos alultápláltság 18,1-20 = alultápláltság 20,1-25 = normál tápláltsági állapot 25,1-30 = túlsúlyos 30,1-35 = elhízott 35,1-40 = súlyosan elhízott <40 = kórosan elhízott 7. Mutassa be az ágyhoz kötött beteg gondozása során alkalmazott kényelmi eszközöket, ezek helyes használatát és azoknak az eszközöknek a készítését, melyek az ápoló- gondozó maga is el tud készíteni! Ismertesse az ágyhoz kötöttség leggyakoribb szövődményét Sorolja fel a szövődmények megelőzését szolgáló eszközöket A szövődmények kialakulását még milyen eljárássokkal befolyásolhatja az említett eszközökön kívül Mely eszközöket képes a betegágy mellett elkészíteni

Ismertesse az ágyhoz kötöttség leggyakoribb szövődményét A tartós fekvés szövődménye az immobilizációs szindróma: az egész szervezetet érintő gyors leépülési folyamat, mely valamennyi szervrendszer funkciócsökkenésével jár, beleértve a mentális és a pszichés funkciókat is. A folyamat hamar irreverzibilissé válhat. Sorolja fel a szövődmények megelőzését szolgáló eszközöket elsősorban a korszerű ágy, amely három oldalról megközelíthető funkciós betegágy, vízágy 100%-os pamut ágytextília és hálóruha, nyomáscsökkentő eszközök antibecubitor matrac, beteg alátét, könyök- és sarokgyűrű mobilizáláshoz szükséges eszközök háttámasz félig ülő helyzet biztosításához lábtámasz hogy a beteg ne csússzon le kapaszkodó az ágy lábrészéhez rögzíthető segíti az önálló helyzetváltoztatást. FONTOS a megfelelő rögzítés, valamint, hogy a beteg fekve is kényelmesen elérje. Ágyasztal lehet éjjeliszekrényre szerelt, ágyra helyezhető, kerekeken gördülő takarótartó hogy ne érjen a takaró a beteghez pl. égési osztályon karosszék gördülő, leemelhető karfával betegemelő hevederrel ellátott beteg izomtónusát javító eszközök Tens készülék rugalmas pólya, kompressziós zokni, harisnya egyszer használatos higiénés eszközök alátétek, törlőkendők, inkontinencia termékek A szövődmények kialakulását még milyen eljárássokkal befolyásolhatja az említett eszközökön kívül Ismeretek bővítése a továbbképzések során az új eszközös, módszerek elsajátítása, munkatapasztalatok átvétele A kockázati tényezők felmérése (Norton-skála, BMI) Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. Megfelelő és rendszeres testhigiénia / fürdés, mosdatás, mobilitás/ Tiszta száraz bőrfelület biztosítása krémek kenőcsök, habok Tiszta, ráncmentes, száraz ágynemű A nyomásnak kitett bőrfelület tehermentesítése aktív, passzív helyzetváltoztatás, legalább 2 óránként végtagok tornáztatása Keringés javítása Vérkeringést javító bedörzsölések, megelőző masszázs alkalmazása a bőr állapotától függően talkummal vagy 1%-os mentolos, illetve 2%-os saliciles alkohollal az alkoholos bedörzsölést puhító kenőccsel vagy olajjal kombinálni kell (1%-os Borvaselin vagy Borsalicil kenőcs, illetve A - vitamin olaj), Gondos ápolás Fokozott bőrápolás, bőrvédelem Kerülni kell minden beavatkozást, mely bőrsérülést okozhat a beteget óvni kell az ágyról való leeséstől, veszélyeztetett és egyéb testrészeit az ütéstől, nyomástól, valamint végtagjait a lelógástól (ágyrács, kényelmi eszközök szükség szerinti alkalmazása) biztosítani kell a teljes testfelület optimális hőmérsékleten tartását (a beteg ne izzadjon és ne fázzon) törekedni kell az immobilizáció megszüntetésére, gyógytornász bevonásával és ápolási terv szerinti mobilizációval, (kiültetések, járásgyakorlatok) az ápolási munka során az asepsis szabályait szigorúan be kell tartani beteg pszichés támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani

A beteg felvilágosítása, tanácsadás, oktatás, szemléletformálás (beteg + családtagjai) Megfelelő táplálék és folyadékbevitel biztosítása a decubitus kialakulásának első jeleiről azonnal tegyünk jelentést az orvosnak, ha az másként nem rendelkezik, alkalmazzuk a decubitus kezelésének speciális irányelvei ápolási protokollt. A kockázati tényezők felmérésére általánosan használt módszer a Norton-skála, illetve ennek bővített változata. Bővített Norton-skála 4 3 2 1 Általános állapot jó kielégítő rossz nagyon rossz Tudatállapot tiszta közönyös zavart öntudatlan Aktivitás járóképes segítséggel jár székhez kötött ágyhoz kötött Mozgásképesség teljes kisfokú korlátozottság nagyfokú korlátozottság mozgásképtelen Inkontinencia nincs alkalomszerűen rendszeres (vizelet) rendszeres (széklet, vizelet) Kooperációs képesség jó kissé csökkent részleges nincs Bőr állapot ép száraz, hámló nedves, nyirkos sérült, allergiás Kísérő betegség nincs könnyebb (anaemia) középsúlyos (diabetes) súlyos (érbetegség) Életkor <40 év 40-50 év 50-60 év >60 év Decubitus kockázata nincs rizkó >36 csekély rizikó 28-35 közepes rizikó 19-27 magas rizikó 10-18 nagyon magas rizikó <9 A tápláltsági állapot megállapítására hazánkban a BMI az általánosan elterjedt. Testtömegindex (TTI), Body Mass Index (BMI) A kg-ban megállapított testtömeg (TT) és méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. >18 = súlyos alultápláltság 18,1-20 = alultápláltság 20,1-25 = normál tápláltsági állapot 25,1-30 = túlsúlyos 30,1-35 = elhízott 35,1-40 = súlyosan elhízott <40 = kórosan elhízott

Mely eszközöket képes a betegágy mellett elkészíteni kapaszkodót kötszerből lábtámasz, pokrócból háttámasz, sámli, pléd, párna láb polcolás, párna, pléd sarok könyök gyűrű, kötszerből elkészíthető napjainkban már nem javasolt, mivel rugalmatlanok és újabb nyomás okozói lehetnek Takarótartó - ágyasztalból 8. Ismertesse a felfekvés okait, szakaszait! Az észlelt tünetek alapján készítse elő és végezze el a bőrfelület kezelését! Ismertesse és mutassa be a megelőzést szolgáló eszközöket, beszéljen a gondozó megelőzésében betöltött szerepéről! Hol keletkezik felfekvés, mi az oka? Sorolja fel a szakaszait, és a megfelelő kezelést Ismertesse a megelőzés lehetőségeit Mi a gondozó szerepe a megelőzésben, kezelésben? Hol keletkezik felfekvés, mi az oka? Decubitus: tartós nyomás hatására létrejött, körülírt szövetelhalás Kialakulásának helyei: Decubitus kialakulása szempontjából veszélyeztetett területek hátfekvés Tarkó, lapocka, könyök, keresztcsont, sarok, talp, lábujj oldalfekvés Fül, váll, könyök, csípőtaréj, térd, boka külső-belső felszíne hasonfekvés Homlok, könyök, mellkas, csípőtaréj, térd, lábfej

ülés Lapocka, felkar, könyök, alkar, csukló, keresztcsont, ülőgumók, comb hátsó felszíne, térdhajlat, vádli, sarok, boka, lábujjak, bütyök A decubitus kialakulásának okai EXTRINSIC (külső) OKAI Megnövekedett nyomás fekvéskor / időtartam Páratartalom, hőmérséklet Súrlódás Nyíróerők kényelmetlen, rossz fekvőhely gyűrött, morzsás lepedő ágyban felejtett tárgyak helytelenül alkalmazott kényelmi eszközök nedvesség, váladékok helytelen mobilizálás nem megfelelő higiénés ellátás INTRINSIC (belső) RIZIKÓFAKTOROK immobilizációs szindróma Inkontinencia Csökkent spontán mozgásképesség vérellátási zavar Érzéskiesés Alultápláltság (Malnutrició), helytelen táplálkozás, nem megfelelő tápanyag összetétel, fehérje és vitamin hiány Alkati tényezők, tápláltság soványság, túlsúly, elhízottság Fertőzés, láz Súlyos szisztémás megbetegedés / krónikus alapbetegség, társult betegségek diabétesz, ödéma, érzés kiesés, bénultság, egyes bőrbetegségek, ödéma, kiszáradás Ellenálló képesség csökkenése, a bőr ellenálló képességének a csökkenése magas életkor Kialakulásának folyamata: Tartós nyomásnak kitett testrész Rossz keringés Mikrotrombusok keletkezése A szöveti oxigénellátás romlása Zavar az anyagcseretermékek elszállításában Nekrózis (nem programozott sejtelhalás) Stádium Szakasz Tünet Ápolás

Stádium Szakasz Tünet Ápolás I. Bőrpír II. Hámhiány A bőr piros, ujjnyomásra eltűnik, majd a nyomás megszűnése után ismét megjelenik. A bőr meleg tapintatú, a beteg égő fájdalomra panaszkodik. Figyelmeztető jel! Nedvező hámfosztott terület, mely dörzsöléskor leválik. Nagyon fájdalmas. Mélyre terjedését még meg lehet akadályozni. Prevenció Ha már kialakult, medfleur zselé, Oxicort spray, A vitaminos krémek. Tilos a dörzsölés masszírozás! Prevenció Ha kialakult, steril gézlapra hámosító kenőcs / Neogranormon, Sudokrém Tilos leukoplast használata! III. IV. Elhalás Szövethiány A bőr kékesen elszíneződik, hideg tapintatúvá, érzéketlenné válik, majd elhal / Necrotizál/. Formái a száraz és a nedves üszök. Szövődménye a szepszis. A folyamat megtámadja az izmokat, inakat, csontokat. Többnyire szeptikus állapottal jár együtt, nagy mennyiségű bűzös váladékozás jellemzi. Mindig az orvos utasításának megfelelően! Sebtisztítás: 3 %-os hidrogénperoxid oldattal, el kell távolítani (kipezsegtetés) az elhalt részeket és a gennyet. A sebet fiziológiás sóoldattal átmossuk. A seb környékét mindig kifelé tisztítjuk, szárazra tapogatjuk. Az ép bőr védelme a seb körül: Merkurokróm, Fibrolán-hydrofil, impegrált sebkötöző. Rögzítés: ramofix, alutex fólia, mefix. Ragasztani tilos! antibiotikum, intravénásan infúzió Sebészi beavatkozás, az elhalt rész kimetszése. Mindig az orvos utasításának megfelelően! Sebellátás, kötözés. antibiotikum, intravénásan infúzió Ismertesse a megelőzés lehetőségeit A megelőzés eszközei: elsősorban a korszerű ágy, amely három oldalról megközelíthető funkciós betegágy, vízágy 100%-os pamut ágytextília és hálóruha, nyomáscsökkentő eszközök antibecubitor matrac, beteg alátét, könyök- és sarokgyűrű mobilizáláshoz szükséges eszközök háttámasz félig ülő helyzet biztosításához lábtámasz hogy a beteg ne csússzon le kapaszkodó az ágy lábrészéhez rögzíthető segíti az önálló helyzetváltoztatást. FONTOS a megfelelő rögzítés, valamint, hogy a beteg fekve is kényelmesen elérje. Ágyasztal lehet éjjeliszekrényre szerelt, ágyra helyezhető, kerekeken gördülő takarótartó hogy ne érjen a takaró a beteghez pl. égési osztályon karosszék gördülő, leemelhető karfával betegemelő hevederrel ellátott beteg izomtónusát javító eszközök Tens készülék rugalmas pólya, kompressziós zokni, harisnya egyszer használatos higiénés eszközök alátétek, törlőkendők, inkontinencia termékek Eljárások, az ápoló teendői:

Ismeretek bővítése a továbbképzések során az új eszközös, módszerek elsajátítása, munkatapasztalatok átvétele A kockázati tényezők felmérése (Norton-skála, BMI) Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. Megfelelő és rendszeres testhigiénia / fürdés, mosdatás, mobilitás/ Tiszta száraz bőrfelület biztosítása krémek kenőcsök, habok Tiszta, ráncmentes, száraz ágynemű A nyomásnak kitett bőrfelület tehermentesítése aktív, passzív helyzetváltoztatás, legalább 2 óránként végtagok tornáztatása Keringés javítása Vérkeringést javító bedörzsölések, megelőző masszázs alkalmazása a bőr állapotától függően talkummal vagy 1%-os mentolos, illetve 2%-os saliciles alkohollal az alkoholos bedörzsölést puhító kenőccsel vagy olajjal kombinálni kell (1%-os Borvaselin vagy Borsalicil kenőcs, illetve A - vitamin olaj), Gondos ápolás Fokozott bőrápolás, bőrvédelem Kerülni kell minden beavatkozást, mely bőrsérülést okozhat a beteget óvni kell az ágyról való leeséstől, veszélyeztetett és egyéb testrészeit az ütéstől, nyomástól, valamint végtagjait a lelógástól (ágyrács, kényelmi eszközök szükség szerinti alkalmazása) biztosítani kell a teljes testfelület optimális hőmérsékleten tartását (a beteg ne izzadjon és ne fázzon) törekedni kell az immobilizáció megszüntetésére, gyógytornász bevonásával és ápolási terv szerinti mobilizációval, (kiültetések, járásgyakorlatok) az ápolási munka során az asepsis szabályait szigorúan be kell tartani beteg pszichés támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani A beteg felvilágosítása, tanácsadás, oktatás, szemléletformálás (beteg + családtagjai) Megfelelő táplálék és folyadékbevitel biztosítása a decubitus kialakulásának első jeleiről azonnal tegyünk jelentést az orvosnak, ha az másként nem rendelkezik, alkalmazzuk a decubitus kezelésének speciális irányelvei ápolási protokollt. Dokumentálás!!! állapotváltozások. 9. Mutassa be az alkalmazott fektetési módot légszomjjal küzdő beteg esetében! Ismertesse az aerosol és a kényelmi eszközök alkalmazásának módját, illetve technikáját! Milyen esetekben lehet a betegnek légszomja, határozza meg a fogalmat Milyen a beteg elhelyezése, mit használhatunk a megfelelő pozíció eléréséhez Ismertesse az aerosol belégzési technikát Oxigén adásakor milyen szempontokat kell figyelemmel kísérni Milyen esetekben lehet a betegnek légszomja, határozza meg a fogalmat Légszomj a nehézlégzés (diszpnoé) miatti oxigénhiány következtében kialakuló, fulladásérzés. A légzés: élettani folyamat, O 2 felvétel, CO 2 leadás. Központja a nyúlt velőben lévő légzőközpont. Tünetei: A diszpnoé jelentkezhet kilégzéskor vagy belégzéskor, leggyakoribb a vegyes nehézlégzés. A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik, a légzőmozgás

mélyebbé, erőltetetté, fokozottabbá, a légzésszám szaporábbá (tachipnoé) és felületesebbé válik. A nyaki és bordaközi izmok megfeszülnek, súlyos esetben orrszárnyi légzést tapasztalható. Az ajkak, a bőr cianotikus. Az ars ijedt, sápadt A légvétel szapora légzési hang jelentkezhet normál esetben nincs ami utalhat az eredetre ritmusváltozás a lehelet szaga szervi betegségre utal hideg verejtékezés A légszomj kialakulhat fizikai erőkifejtés hatására, ilyenkor munka diszpnoéról beszélünk, de akár nyugalomban is jelentkezhet, ez a nyugalmi diszpnoé, ami súlyosabb állapotra utal. Orthopnoé esetében a beteg csak ülő helyzetben képes a légvételre, ilyenkor a betegnél fekvő helyzetben apnoé (légzésszünet) léphet fel, mely életveszélyessé válhat. Kiváltó okok: légköri oxigénhiány kis helységben sok ember tartózkodik - nem megfelelő a szellőztetés (lift is!) nagy tengerszint feletti magasságokban - ritkább levegő, kevesebb az oxigéntartalom havária a légkörből oxigént kivonó vegyianyag következtében fizikai munka nehéz fizikai munka esetén élettani jelenség ha kis erőkifejtésre jelentkezik kóros allergiás reakció aspiráció (félrenyelés) - kialakulhat bénulás vagy a légutak degeneratív elváltozása miatt is, ha gyakori mindenképp szükséges a kivizsgálás dohányzás csökkenti a légzőfelületet a tüdőbe lerakódó részecskék miatt betegségek kiváltója lehet traumás sérülés nagyfokú vérveszteség, koponyasérülés betegség súlyos vérszegénység láz 10C testhőmérséklet emelkedés 4-6/perccel emeli meg a légzésszámot súlyos anyagcserezavar coma diabeticum coma hepatikum pajzsmirigy túlműködés, megnagyobbodás veseelégtelenség elektrolit háztartás zavara ritka magnézium hiány kalcium hiány központi idegrendszeri elváltozások daganat gyulladás sérülés légzőszervi eredetű restrictiv légcserezavarról beszélünk, ha a mellkas- tüdő- rekeszrendszer tágulékonysága csökken csak terhelésre jelentkezik a mellkas derformitása, bordatörés

izombetegség, rekeszbénulás, tüdőfibrózis, tödőpangás mellkasi folyadék magasán álló rekesz féloldali rekeszizom-bénulás obstruktív légcserezavar légutak szűkülete, elváltozása vagy elzáródása okozza COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) asztma (asthma bronchiale) hörgő betegségek daganat sugárterápia után heges szűkület alakulhat ki tüdőgyulladás légmell mellhártya gyulladás tüdőembólia keringési eredetű nehézlégzés szív elégtelenség bal szívfél elégtelensége esetén, a tüdő pangásossá válik már kisebb terhelésre is jelentkezhet, száraz köhögés jelentkezhet, súlyos esetben nyugalomban is jelentkezik, pihegés billentyű betegségek, szívkoszorúér elmeszesedés éjszaka hirtelen, rohamokban fellépő nehézlégzés (paroxysmalis) pszichés eredetű ha semmilyen szervi eredet nem igazolható stressz, félelem, szorongás, pánik, depresszió kísérő jelensége is lehet. Ápolói teendő: A pontos megfigyelés és dokumentálás! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. A nehézlégzést számos okra vissza visszalehet vezetni, ezért lényeges a beteg kikérdezésén túlmenően az ápoló megfigyeléseinek rögzítése az orvos tájékoztatása. (pszichés eredetű nehézlégzés diagnosztizálásánál elengedhetetlen) Milyen a beteg elhelyezése, mit használhatunk a megfelelő pozíció eléréséhez A nehézlégzés tüneteinek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! Fontos hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el, mert ez az állapot súlyosbodásához vezet! Az orvos megérkezéséig a beteg elhelyezése és az ápolási teendők, a nehézlégzés jellegétől, mértékétől függnek! Elsődleges a szabad légút biztosítása, ellenőrzése! Teendők nehézlégzés jelentkezésekor: Az egyén nyugalomba helyezése, megnyugtatása, értékelje fáradékonyságát 1-10-es listán (ezzel a módszerrel megítélhető a szubjektív fáradtság érzés és ez a dyspnoe súlyosságára is utalhat). A nehézlégzést a mozgás, beszéd is fokozhatja. Szoros ruházat meglazítása, eltávolítása (garbó, melltartó stb.) Párnákkal ülőhelyzet létrehozása, hiszen ez legtöbbször könnyíti a légzést. - fekvő felület fejrészének megemelése Fowler ülőhelyzet (60 0 ), fél Fowler(45 0 ) Pl.: a beteg hátához párnát teszünk, lábát lelógatjuk vagy magas támlájú karosszékbe ültetjük

szívelégtelenség esetén. Ortopnoe esetén ágyasztalra vagy sámlira helyezett kispárnán pihenhet ülő helyzetben. Ablak nyitása, szellőztetés, friss levegő beengedése Kérjük meg a beteget, hogy próbálja meg akaratlagosan befolyásolni a légzését és lassan mélyeket lélegezni, csücsörítve fújja ki a levegőt. Nehézlégzés tüneteinek megfigyelése (légzési segédizmok használata, orrszárnyi légzés, szederjesség vagy sápadtság, verejtékezés, légzés hangja stb. lásd. légzés) Figyeljük, meg mi válthatta ki a fulladást (pl. környezeti tényezők: cigarettafüst, szénpor, pamutrostok, pollenek stb. Ha ez kivitelezhető kiváltó ok megszüntetése. Pl. Ne dohányozzon a beteg által használt helyiségekben. Verejték letörlése, ágynemű, ruhanemű cseréje Pulzus, vérnyomás, légzés lehetőség szerinti megfigyelése. Adatok dokumentálása, orvosnak megmutatni. A beteget ne hagyjuk magára! Próbáljunk nyugodtak és határozottak maradni, hogy a beteg biztonságba érezze magát. Súlyos nehézlégzéshez gyakran társul halálfélelem! Váladék esetén köhögtetés, köptetés Köhögéscsillapítót, nyákoldót ne adjunk orvosi javaslat nélkül, mert ronthatja a légzést. Folyadékot itassunk, ha a beteg állapota megengedi. Ha fájdalom jelentkezik - és a beteg el tudja viselni- azt ne csillapítsuk az orvossal való találkozásig, mivel a fájdalom volta segíthet a betegség megállapításában! A gyógyszer egyik mellékhatása lehet, hogy ronthatja a légzést. Amennyiben a nehézlégzés régóta fennálló betegség következménye és az orvos rendelt inhalátort, orvos utasítása szerint spray használata. Eszméletvesztés esetén: időtartalmának mérése, stabil oldalt fektetés. MENTŐ! Az orvos megérkezése után az utasításoknak megfelelően járunk el. Dokumentálás!! a történteket, az elvégzett műveleteket a művelet alatt megfigyelteket, az orvosi utasításokat dokumentáljuk! Ismertesse az aerosol belégzési technikát /csak orvos utasítására adjunk/ Aeroszol terápia fogalma: Spray vagy por formában lévő gyógyszer szájon át történő belélegzése. Így a gyógyszer a tüdőn keresztül szívódik fel. Inhaláláshoz használt eszközök 1. Inhalátor A különböző eszközök a gyógyhatású anyagot porítják, amelynek mérete így 0,1 és 5 millimikron között változik. A gége, légcső és a nagyobb, fő-tüdőhörgők kezeléséhez. Inhalátor fajtái: Kompresszoros: a felső légúti megbetegedések kezelése Ultrahangos: az alsó légutak kezelhetőek Alábbiakban csak példaként ismertetnék egy-egy inhalátor típust. Bizonyos típusoknál a használat eltérhet, ezért mindig el kell olvasni a géphez adott magyar nyelvű használati utasítást!!!

Kompresszoros inhalátor A helyes belégzési technika: egyenes háttal, szorítsa a száját a kompresszor fej pipájára, mélyen szívja be a porlasztott gyógyszert a száján keresztül, és orron keresztül fújja ki, ezt addig ismételje amíg az orvos által elrendelt egyszeri adag gyógyszert el nem inhalálja. Ultrahangos inhalátor: Helyes belégzési technika: egyenes háttal, szorítsa a száját a kompresszor fej pipájára (vagy csatlakoztassa a maszkot a géphez, és a maszkot úgy vegye fel, hogy szorosan az archoz simuljon) mélyen szívja be a porlasztott gyógyszert a száján keresztül és orron keresztül fújja ki, ezt addig ismételje amíg az orvos által elrendelt egyszeri adag gyógyszert el nem inhalálja. A gépet minden használat után tisztítsuk meg az előírásoknak megfelelően. Gyakori hibák az inhalátor gépek használatánál A készülék bekapcsolását nem igazítják a belégzés megkezdéséhez A lágy szájpadot érő hideg aeroszol részecskék hatására reflexesen megszakad a belégzés (ún. hideg freon hatás) A szájba történt aeroszol befújás után az orron keresztül végzi a beteg a belégzést, így a gyógyszer nem jut le a mélyebb légutakba Gyors a belégzés, és nem elég mély, helytelen a technika 2. Belégző készülék (adagoló aeroszol) Alkalmazásának célja: a gyógyszert közvetlenül a hörgőkbe, a tüdőbe juttatjuk be. Így kevesebb gyógyszerrel és gyorsan érjük el a kívánt hatást, pl. COPD esetében rendszerint a légutak szűkületének a megszüntetését A legtöbb hörgőtágító gyógyszer egy olyan készülékben van, amelynek használata lehetővé teszi, hogy a gyógyszert a beteg porlasztott formában közvetlenül a hörgőkbe, a tüdejébe szívja be. A belégző készüléken van egy szelep, amely biztosítja, hogy a megfelelő mennyiségű gyógyszer kerülhessen a légutakba, a tüdőbe: innen ered a készülék neve: adagoló belégző (idegen szóval aeroszol, de a betegek pumpának is szokták nevezni). Fontos a begyakorlás és a helyes használat, mert nem megfelelő alkalmazás esetén a gyógyszer nem jut elég mélyen le a légutakba, és nem fejti ki a kívánt hatást. Statisztikák kimutatták, hogy a betegek jelentős része helytelenül használja adagoló aeroszol készülékét) Fulladás kezelésére (pl. főleg krónikus COPD) gyakran rendel az orvos hörgőtágító gyógyszert Az alkalmazás folyamata: 1 Vegye le a védőkupakot az adagoló aeroszolról. 2 Rázza fel a készüléket, határozott mozdulatokkal 3 Fújja ki a levegőt, amennyire csak tudja 4 Vegye szájába a készülék szájrészét és szorítsa rá az ajkait (fejét kissé hajtsa hátra). A készülék gyógyszertartálya nézzen felfelé, hüvelykujja alulról támassza a készüléket, középső ujja fölül legyen. 5 Lassan, egyenletesen (nem kapkodva) szívja tele tüdejét levegővel olyan mélyen, ahogyan csak bírja.

Pillanatokkal a belégzés megkezdése után (azzal szinte egyszerre) nyomja meg a felül lévő gyógyszertartályt: a porlasztott gyógyszeradagot a beszívott levegőáram beviszi a tüdőbe. 6. A belégzés után lassan tízig számolva tartsa vissza a levegőt. Ez azért fontos, mert ezzel időt hagy a gyógyszernek, hogy leülepedjék a tüdejében. Ha hamar kifújja a levegőt, a gyógyszer nem hasznosul a kívánt mértékben. 7 Ezután a levegőt lassan kell ki fújnia az orrán keresztül. 8 A műveletet addig gyakorolja, amíg nem megy tökéletesen. Ha lehetősége van rá a leghatékonyabb, ha a készülék használatának elsajátítását hozzá értő egészségügyi személyzet jelenlétében teszi. FIGYELEM! A készülék alkalmazásához elengedhetetlen a beteg hatékony együttműködése. Amennyiben valamilyen okból erre képtelen (demencia) a készülék nem alkalmazható! Toldalékok használata: Azok számára, akik nehezen tudják elsajátítani a helyes belégzési technikát pl. idősek, kifejlesztettek olyan toldalékokat, amelyek megkönnyítik az adagoló aeroszolok használatát A beteg a toldalék egyik végét az adagoló aeroszol szájrészére illeszti másik felét a szájába veszi. Az adagoló aeroszolt megnyomva a porlasztott gyógyszer a toldalékba kerül. Ezután a beteg közvetlenül ebből szívja be a gyógyszert. Fontos a nyugodt és mély légvétel, a belégzés végén a levegőt vissza kell tartania. 3. Turbuhaler Akár 20%-kal hatékonyabb, mint a pumpás inhaláló készülék. Használata könnyebben elsajátítható. A turbuhaler olyan belégző készülék, amelyben belégzés útján alkalmazható por alakú gyógyszer van. Ennek használata során a gyógyszer segédanyag nélkül jut be a légutakba a fizika törvényeinek - a turbulenciának - a felhasználásával. A gyógyszerszemcsék belégzéskor egy spirális csatornába jutva mikroszkopikus méretű apró részecskékre esnek szét. Ezek az apró részecskék már könnyedén lejutnak a légutak mélyére is. Előnyei: Maga a beszívott levegő légáramlása sodorja magával a gyógyszert a tüdőbe - tehát nem kell ügyelni arra, hogy a beteg akkor nyomja meg az adagolót, amikor beszívja a levegőt. Környezetbarát - nem tartalmaz az ózonpajzsot károsító freon hajtógázt. Egyszerűen a belégzés juttatja a gyógyszert a tüdőbe. Nincs kellemetlen íze - Ez annak köszönhető, hogy nem tartalmaz ingerlő adalékanyagokat csak a kis mennyiségű, hatásos tiszta gyógyszert. Belégzés során semmit sem érez a beteg. Használata egyszerű és könnyű - pl. még asthmás fulladás esetén is könnyű használni. Biztonságos - nem kell félnie, hogy a hagyományos sprayhez hasonlóan a hibás használat miatt nem jut elég gyógyszer a tüdőbe. Megbízható -általában jelzi az utolsó 20 adagot, ennek köszönhetően nem kell tartani attól, hogy váratlanul elfogy a gyógyszer. Alkalmazása:

Távolítsa el a védőkupakot A készüléket tartsa függőleges helyzetben majd fordítsa el a töltőcsavart egyszer jobbra ütközésig majd vissza amíg nem kattan Fújja ki a levegőt, amennyire tudja. Vegye be a készüléket a szájába. A gyógyszert lélegezze be jó mélyen. Vegye ki a készüléket a szájából és tartsa bent a lélegzetét 10 másodpercig. Ez azért fontos, mert ezzel időt hagy a gyógyszernek, hogy leülepedjék a tüdejében. Aeroszolokkal kapcsolatos fontos tudnivalók A hirtelen jelentkező fulladás megszüntetésére használt ("gyors hatású hörgtágító") készítményt a beteg mindig tartsa magánál, ne menjen el nélküle! Mindig csak az orvos által javasolt adagot alkalmazza! Ha a szokásos adagban nem használ a gyógyszer, ne fújjon be többször, hanem forduljon orvosához! A túladagolás súlyos - esetleg életet veszélyeztető - mellékhatásokkal járhat (remegés, szapora szívműködés, szívdobogás, fejfájás). Oxigén adásakor milyen szempontokat kell figyelemmel kísérni Oxigénterápia Az oxigénterápia az egyik legáltalánosabban alkalmazott életmentő eljárás. Olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a vér és a szövetek oxigénellátása károsodott (hypoxia). Oxigénterápiát csak az ápolónő végezhet, aki ismeri az oxigén élettani szerepét, hatását, a kezelés veszélyeit és jártas,i készülék kezelésében. A levegő oxigéntartalma kb. 20%. Oxigénkezeléskor a levegőhöz oxigént keverünk, így az eredeti 20 %-os helyett 30-40 %-os oxigéntelítettségű levegőt lélegzik be a beteg. Ennél nagyobb oxigénkoncentrációt ritkán alkalmazunk. Oxigénterápia esetén figyelemmel kell lenni a következőkre: Kizárólag orvos utasítására Az orvos által előírt módon Fokozottan robbanásveszélyes! - ütésre, szikra, stb. kisebb ütésre, feldőlésre is robbanhat nyílt lángtól, sugárzó hótól, elektromos vezetékektől, kapcsolóktól, berendezésektől távol kell elhelyezni. Olajos, zsíros kézzel ne nyúljunk a palackhoz, a robbanás veszély miatt. Oxigénterápiát csak az az ápoló végezhet, aki ismeri az oxigén élettani szerepét, hatását, veszélyeit és jártas, kiképzett a készülék kezelését illetően. A kezelési ismeretekből vizsgát kell tenni. A használaton kívüli palackot, elzárva kell tárolni. Tartsuk be az üzembehelyezési sorrendet! Az oxigénpalackot kék színnel jelölik. Az oxigénpalackot az arra kijelölt helyiségben, mindig állítva, a falhoz van rögzítve kell tárolni. Az üres palackot krétával megjelölve, szintén állítva, falhoz rögzítve kell tárolni. Szállítani csak palacktartóban, hevederrel a tartóhoz rögzítve. Az oxigénpalackból vagy oxigén ellátó rendszeren kerül juttatjuk a beteghez. palackban, nyomáscsökkentővel van ellátva, és ehhez kapcsolódik a vezeték, ami a beteghez jut. Mielőtt adjuk, egy keveset ki kell engednünk, hogy a csövet letisztítsa az oxigén. A nyomáscsökkentőből

kiáramló vezetékhez egy párásító készülék tartozik, mert az oxigén önmagában kiszárítja a nyálkahártyát, légutakat, és csak nedvesítve szabad adni. A készülék nyitási sorrendje: Először a reduktor csapot nyitjuk meg, és csak utána az oxigénpalack csapját. Az elzárás fordítva történik, először az oxigént zárjuk el, és ha a mutató nullára csökkent, zárjuk el a nyomáscsökkentő reduktorcsapot is. Az oxigénadagolást úgy kell beállítani felnőttnél, hogy 2-4 liter jusson percenként a beteghez. Bejuttatás: orrvezetéken keresztül, egyszerű, mert a két csonkot vezetik az orrba. Hátránya, hogy izgatja a nyálkahártyát, légutakat. orrkatéter: orron keresztül a garatba vezetik a vezetéket. Ez az orrnyílás és a hallójárat közötti távolság, amit ki kell mérni. A bevezetés kis kellemetlenséggel jár, és ha kinyittatjuk a beteg száját akkor a garatban látszik a katéter. Vigyázni kell, hogy nehogy a nyelőcsőbe jusson a cső, és ezáltal az oxigén. Ezek egyszer használatos katéterek, és oxigéncsövek. Légcsövön keresztül, - tubus, intubált betegnél Arcmaszkkal Oxigénsátorban, kíméletes, de mivel nagyon költséges ezért ritkán alkalmazott eljárás. Oxigén terápia veszélyei: Technikai veszélyek: Fokozottan tűz és robbanásveszélyes! Az oxigén táplálja az égést. Nem megfelelő nyitási sorrend. Túladagolás veszélyei: Újszülötteknél a szemlencse károsodása miatt vakságot okoz. Légzési elégtelenségnél, a légzőközpontot fosztjuk meg a természetes ingerétől, a széndioxidtól, ezért az ilyen betegnél állandó ellenőrzés mellett, rövid szüneteket kell tartani. A kezelés elején nem szabad magára hagyni, később gyakran kell ellenőrizni, pulzusát, arcszínét, tudatát. A beteg állapotától függ a kezelés. A hosszú időn átalkalmazott oxigénkezelésnél arra is legyen gondunk, hogy időben (még kifogyás előtt) cseréljük a palackot. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. 10. Mozgásképtelen, idős gondozottját ágyban kell megfürdetnie. Készítse elő és mutassa be a szükséges eszközöket, végezze el a gondozott fürdetését! Milyen ismeretekre van feltétlen szüksége a lemosás megkezdése előtt?

Sorolja fel a lemosáshoz szükséges eszközöket Sorolja fel a lemosást befolyásoló általános szabályokat Mondja el a lemosás sorrendjét Milyen ismeretekre van feltétlen szüksége a lemosás megkezdése előtt? A tisztálkodási lehetőségek ismerete helyi adottságok, rendelkezésre álló eszközök A beteg állapotáról A betegség természetéről A beteg koráról A beteghigiénés szokásairól Az orvosi utasításokról Sorolja fel a lemosáshoz szükséges eszközöket Előkészítünk: Paravánt 2 db mosdótálat, kb. 2 /s részéig testhőmérsékletű vízzel töltve, 1 db kancsót (a mosdóvíznél melegebb vízzel töltve), 2 db különböző színű mosdókesztyűt 1 db gumilepedőt, 2 db különböző színű törülközőt, 1 db ágytálat (a gördülő asztalka alsó részén), gumi kesztyűt szappant vagy tusfürdőt körömkefét, körömollót, hintőport, bőrvédő krémet, testápolót, (szükség szerint) vattapálcákat olajjal (köldök fül) vesetálat szükség szerinti inkontinencia termék (betét, pelenka) 2 db lepedő A beteg saját használatú eszközei: fogmosási kellékek (szükség szerint) hajkefe vagy fésű ffi borotva felszerelés Az eszközöket tálcára, illetve a gördülő fürdetőkocsi megfelelő részére helyezzük. Sorolja fel a lemosást befolyásoló általános szabályokat Előkészületek a mosdatáshoz. Az alvó beteget gyengéden ébresszük fel, köszöntsük, pulzus ellenőrzés. Ágytál felajánlása. Tudassuk a beteggel, hogy a mosdatni fogjuk. Mosdatás előtt a kórterem ablakait be kell csukni, nehogy betegünk megfázzon. A fürdetőkocsit a beteg ágya mellé toljuk. A beteg ágya közeléből minden felesleges holmit távolítsunk el. Mosdatáskor legyünk tekintettel a beteg szeméremérzetére, és a lehetőségektől függően a művelet időtartamára szigeteljük el a többi betegtől (spanyolfal, elhúzható függöny, harmonikafal segítségével). Általános szabályok

A segítés módját és mértékét a beteg állapota és egyéni kívánsága szabja meg. A segítés ne legyen tolakodó, arra azonban ügyeljünk, hogy a beteg túlságosan el ne fáradjon, ugyanakkor megfelelően tisztálkodjék. Ha a beteg mozoghat, és egyedül képes megmosdani, a tisztálkodási eszközöket a mosdás sorrendjének megfelelően a keze ügyébe készítjük, vagy a kezébe adjuk a soron következő eszközt. Ha a beteg nem tud, vagy nem mozoghat, akkor mi végezzük el a mosdatást. Kerüljük az alul- és túlápolást! Mosdatást, gyors, határozott mozdulatokkal végezzük, de kerüljük a kapkodást. Ügyeljünk a mosdóvíz hőfokára. Vegyük figyelembe az egyéni igényeket, a kihűlt víz megfelelő hőfokát meleg víz utántöltésével biztosítsuk. Ügyeljünk arra, hogy a beteget ne fröcsköljük össze. Minden testrészt külön takarjunk ki, mossunk le, azonnal töröljünk szárazra, végezzük el a bőrápolást és takarjuk be. Az előkészített gumilepedőt és a megfelelő törülközőt mindig a mosdatásra kerülő testrész alá helyezzük. A mosdatást azzal kezdjük, hogy a beteg feje alól az egyik párnát kivesszük, a beteget felültetjük, hátán a hálóruhát ráncba szedjük, fején átemeljük, majd a két karjáról lehúzzuk. Sérült vagy törött végtag esetén mindig az ép végtaggal kezdjük a vetkőztetést, felöltöztetésnél fordított a sorrend, akkor a sérült végtaggal kezdünk A mosdatás alatt kommunikáljunk a beteggel, közben figyeljük meg az esetleges állapotváltozásokat (kommunikáció, mentális állapot) a teljes testet is vizsgáljuk át (mozgás, bőr, funkciók stb.) a tapasztalatokat dokumentálni kell. Mondja el a lemosás sorrendjét A lemosást, az előkészítő műveletek elvégzése után, az általános szabályok figyelembe vételével hajtjuk végre. 1. Arctisztítás.- szappan nélkül - a kevésbé mozgó beteg is elvégezheti saját maga (jobban szeretik, kényes terület!). 2. Fülek és a nyak megtisztítása fülzsír! 3. A karok és a kezek megtisztítása ha szennyezett a kéz, vagy a körmök, beáztatjuk, körömkefe (ne dörzsöljük túlságosan erősen!) 4. Hónalj 5. A mellkas, has és a köldök szükség esetén a ködök koszmó olajos felpuhítása 6. Oldalra fordítás, a hát lemosása a beteget magunk felé fordítjuk 7. Mosdótál, mosdókesztyű, törülközőcsere 8. A keresztcsont tájék lemosása 9. A comb és a láb lemosása szükség esetén áztatással 10. A nemi szervek és a végbél lemosása gumikesztyűt húzunk, a beteg alá gumilepedőt és ágytálat teszünk, alapos szappanozás után, a kancsóból bő vízzel leöblítjük. 11. Szájápolás lehetőleg a beteg magának végezze, vesetálba köpjön. Eszméletlen betegnél gézzel fedett spatulával citromos víz, bórax, vagy chlórhexamed. Műfogsornál - folyó vízzel, a mosdókagylóba gézt teszünk, saját csak erre a célra rendszeresített körömkefével. 12. Körömápolás egyenesre vágni a körmöt a kézen, a láb körömvágása pedikűrös kompetencia kivált diabéteszes betegnél. 13. Ffi. beteg borotválása csak saját borotva használható 14. Fésülés soha ne maradjon el, javítja az agyi vérkeringést! 15. A párnát visszahelyezzük a beteg feje alá, a takarót megigazítjuk. 16. Dokumentálás!! A mosdatás tényén kívül a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk!

A hagyományos mosdatási sorrend megváltoztatása. Inkontinens betegnél először a szennyezett testrészeket mossuk le, tesszük rendbe és csak ezt követően kezdünk hozzá az egyéb területek lemosásához. (Helytelen volna a beteget a váladékos lepedőn hagyni, illetve azon forgatni.) Az egyes ápolási műveleteknél az általánosan betartott sorrenden a beteg, érdekében nemcsak hogy szabad, de esetenként okvetlenül kell is változtatni. 11. Készítse elő és segédkezzen mozgásában korlátozott gondozottja reggeli tisztálkodásában ( mosakodás, testápolás, hajápolás, borotválkozás) Sorolja fel a mosdatás általános szabályait Sorolja fel a mosdatáshoz szükséges eszközöket Mondja el a mosdatás sorrendjét Ismertesse férfi beteg borotválásának menetét Sorolja fel a mosdatás általános szabályait Előkészületek a mosdatáshoz. Az alvó beteget gyengéden ébresszük fel, köszöntsük, pulzus ellenőrzés. Ágytál felajánlása. Tudassuk a beteggel, hogy a mosdatni fogjuk. Mosdatás előtt a kórterem ablakait be kell csukni, nehogy betegünk megfázzon. A fürdetőkocsit a beteg ágya mellé toljuk. A beteg ágya közeléből minden felesleges holmit távolítsunk el. Mosdatáskor legyünk tekintettel a beteg szeméremérzetére, és a lehetőségektől függően a művelet időtartamára szigeteljük el a többi betegtől (spanyolfal, elhúzható függöny, harmonikafal segítségével). Általános szabályok A segítés módját és mértékét a beteg állapota és egyéni kívánsága szabja meg. A segítés ne legyen tolakodó, arra azonban ügyeljünk, hogy a beteg túlságosan el ne fáradjon, ugyanakkor megfelelően tisztálkodjék. Ha a beteg mozoghat, és egyedül képes megmosdani, a tisztálkodási eszközöket a mosdás sorrendjének megfelelően a keze ügyébe készítjük, vagy a kezébe adjuk a soron következő eszközt. Ha a beteg nem tud, vagy nem mozoghat, akkor mi végezzük el a mosdatást. Kerüljük az alul- és túlápolást! Mosdatást, gyors, határozott mozdulatokkal végezzük, de kerüljük a kapkodást. Ügyeljünk a mosdóvíz hőfokára. Vegyük figyelembe az egyéni igényeket, a kihűlt víz megfelelő hőfokát meleg víz utántöltésével biztosítsuk. Ügyeljünk arra, hogy a beteget ne fröcsköljük össze. Minden testrészt külön takarjunk ki, mossunk le, azonnal töröljünk szárazra, végezzük el a bőrápolást és takarjuk be. Az előkészített gumilepedőt és a megfelelő törülközőt mindig a mosdatásra kerülő testrész alá helyezzük. A mosdatást azzal kezdjük, hogy a beteg feje alól az egyik párnát kivesszük, a beteget felültetjük, hátán a hálóruhát ráncba szedjük, fején átemeljük, majd a két karjáról lehúzzuk. Sérült vagy törött végtag esetén mindig az ép végtaggal kezdjük a vetkőztetést, felöltöztetésnél fordított a sorrend, akkor a sérült végtaggal kezdünk

A mosdatás alatt kommunikáljunk a beteggel, közben figyeljük meg az esetleges állapotváltozásokat (kommunikáció, mentális állapot) a teljes testet is vizsgáljuk át (mozgás, bőr, funkciók stb.) a tapasztalatokat dokumentálni kell. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Minden esetben dokumentáljuk a mosdatást, a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. Sorolja fel a mosdatáshoz szükséges eszközöket Előkészítünk: Paravánt 2 db mosdótálat, kb. 2 /s részéig testhőmérsékletű vízzel töltve, 1 db kancsót (a mosdóvíznél melegebb vízzel töltve), 2 db különböző színű mosdókesztyűt 1 db gumilepedőt, 2 db különböző színű törülközőt, 1 db ágytálat (a gördülő asztalka alsó részén), gumi kesztyűt szappant vagy tusfürdőt körömkefét, körömollót, hintőport, bőrvédő krémet, testápolót, (szükség szerint) vattapálcákat olajjal (köldök fül) vesetálat szükség szerinti inkontinencia termék (betét, pelenka) 2 db lepedő A beteg saját használatú eszközei: fogmosási kellékek (szükség szerint) hajkefe vagy fésű ffi borotva felszerelés Az eszközöket tálcára, illetve a gördülő fürdetőkocsi megfelelő részére helyezzük. Mondja el a mosdatás sorrendjét A mosdatást, az előkészítő műveletek elvégzése után, az általános szabályok figyelembe vételével hajtjuk végre. 1. Arctisztítás.- szappan nélkül - a kevésbé mozgó beteg is elvégezheti saját maga (jobban szeretik, kényes terület!). 2. Fülek és a nyak megtisztítása fülzsír! 3. A karok és a kezek megtisztítása ha szennyezett a kéz, vagy a körmök, beáztatjuk, körömkefe (ne dörzsöljük túlságosan erősen!) 4. Hónalj 5. A mellkas, has és a köldök szükség esetén a ködök koszmó olajos felpuhítása 6. Oldalra fordítás, a hát lemosása a beteget magunk felé fordítjuk 7. Mosdótál, mosdókesztyű, törülközőcsere 8. A keresztcsont tájék lemosása 9. A comb és a láb lemosása szükség esetén áztatással 17. A nemi szervek és a végbél lemosása gumikesztyűt húzunk, a beteg alá gumilepedőt és ágytálat teszünk, alapos szappanozás után, a kancsóból bő vízzel leöblítjük. 18. Szájápolás lehetőleg a beteg magának végezze, vesetálba köpjön.

Eszméletlen betegnél gézzel fedett spatulával citromos víz, bórax, vagy chlórhexamed. Műfogsornál - folyó vízzel, a mosdókagylóba gézt teszünk, saját csak erre a célra rendszeresített körömkefével. 10. Körömápolás a lábon egyenesre vágni, benőtt, gyulladt, gombás köröm vágása pedikűrös kompetencia kiváltképpen diabéteszes betegnél. 19. Ffi. beteg borotválása csak saját borotva használható 20. Fésülés soha ne maradjon el, javítja az agyi vérkeringést! 21. A párnát visszahelyezzük a beteg feje alá, a takarót megigazítjuk. 22. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. 23. Dokumentálás!! A mosdatás tényén kívül a művelet alatt megfigyelteket is dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. A hagyományos mosdatási sorrend megváltoztatása. Inkontinens betegnél először a szennyezett testrészeket mossuk le, tesszük rendbe és csak ezt követően kezdünk hozzá az egyéb területek lemosásához. (Helytelen volna a beteget a váladékos lepedőn hagyni, illetve azon forgatni.) Az egyes ápolási műveleteknél az általánosan betartott sorrenden a beteg, érdekében nemcsak hogy szabad, de esetenként okvetlenül kell is változtatni. Ismertesse férfi beteg borotválásának menetét Segítés borotválkozásnál: Abban az esetben, ha a beteg ágyhoz kötött, de tud egyedül borotválkozni. Teendők: 1. Megfelelő világítás biztosítása 2. Előkészítés: ágyasztalra tükör meleg víz törülköző papírvatta ledobó a beteg saját borotvája a beteg által használt borotválkozószer, arcszesz ecset Amennyiben a beteg további segítséget nem igényel az ápoló feladata a borotválkozás befejeztével az eszközök rendbetétele. A beteg borotválása: Ha a beteg nem tud borotválkozni, úgy az ápolónő végzi el a műveletet. Teendők: 1. Tudassuk a beteggel, hogy borotválni fogjuk. 2. A beteget kényelembe helyezi, ügyelve arra, hogy a borotváláshoz is megfelelő legyen az elfoglalt testhelyzet. 3. Előkészíti a borotválkozáshoz szükséges eszközöket. ágyasztalra tükör meleg víz törülköző papírvatta ledobó a beteg saját borotvája

a beteg által használt borotválkozószer, arcszesz ecset gumikesztyű 4. A beteg nyaka köré törülközőt tesz. 5. Alaposan megmossa a beteg arcát, majd a borotvakrémmel bekeni, vagy az ecset segítségével borotvaszappannal jól beszappanozza. Pár perces várakozás után a szakáll megpuhul, ezt követően el lehet kezdeni a borotválást. 6. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. 7. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. Borotválásnál ügyelni kell az alábbiakra: az arcbőr és a borotva állandóan nedves legyen, a bőrt feszítsük ki és a borotvát kb. 30 -os szögben tartsuk, mindig a szakáll növésének irányában borotváljunk, a borotvát gyakran öblítsük ki. a borotválás után a beteg arcát mossuk le, törüljük szárazra, amennyiben szokott, úgy használjunk arcszeszt Az ápolónő csak biztonságos önborotvával borotváljon, mert ezzel okozhat legkevésbé sérülést. A villanyborotva használata kényelmes, azonban a lesoványodott, beesett arcú betegeknél nem használható. Csak saját borotva használható! Amennyiben a beteg ezzel nem rendelkezik, úgy a ma már beszerezhető egyszer használatos eszközökkel kell a borotválást elvégeznünk. 12. Készítse elő a haj, száj, és körömápolás eszközeit! Végezze el mozgáskorlátozott gondozottjánál a haj és körömápolási feladatokat Sorolja fel a hajmosás eszközeit Ismertesse a hajmosás menetét félig ülő helyzetben Sorolja fel a száj állapotának rendellenességeit Ismertesse a szájápolás menetét fekvő beteg esetében Ismertesse a körömápolás fontosságát és menetét Sorolja fel a hajmosás eszközeit mosdótál vagy hajmosó tál elfolyóval, több kancsóban testhőmérsékletű víz, sampon vödör két nagy gumilepedő, harántlepedő törülközők, fésű, hajkefe elektromos hajszárító esetleg géz vagy vatta a beteg fülének és szemének fedésére Ismertesse a hajmosás menetét félig ülő helyzetben A hajmosás módja függ a beteg állapotától, illetve a fektetés módjától. A hosszan fekvő, vagy elhanyagoltan érkező beteg haját meg kell mosni. Teendők: Környezet előkészítése: Csukjuk be az ablakot Készítsük elő az eszközöket.

Tudassuk a beteggel, hogy meg kívánjuk mosni a haját. Hajtsuk be a takarót az ágy végébe, és takarjuk be a beteget egy fürdőlepedővel Hajmosás kivitelezése: A beteg feje alól kivesszük a párnákat, majd háta mögé henger alakúra összehajtott párnát teszünk, hogy ezen megtámaszkodva, fejét hátrahajthassa. A hajmosó tálat a hengeres párna és az ágy vége közé helyezzük, alá gumilepedőt terítünk. A beteg válla, illetve nyaka köré harántlepedőt teszünk, amit elöl összetűzünk. A másik gumilepedőből tölcsért készítünk úgy, hogy egyik végét törülközőbe fogva a beteg nyaka köré rögzítjük, majd szélét kétoldalt behajtva, másik végét a mosdótálba lógatjuk. Így mintegy csatornát képezünk a lefolyó víz számára. A beteg szemét és fülét megfelelően védve a hajat megnedvesítjük, majd az elkészített samponnal alaposan megmossuk, a fejbőrt ujjbeggyel megdörzsöljük A kancsóból bő vízzel leöblítjük, az öblítést addig folytatva, amíg a sampon teljesen le nem mosódott. A hajmosás befejeztével a beteg fejét megemelve a haját törülközőbe csavarjuk, a használt eszközöket az ágyból kivesszük. A hajat félszárazra töröljük. A hajat miután alaposan megtöröltük és kifésültük, elektromos hajszárítóval szárítjuk. A megszárított hajat átkeféljük, vagy fésüljük. A beteget kényelmesen elhelyezzük, a párnát visszahelyezzük a feje alá. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. Sorolja fel a száj állapotának rendellenességeit A száj higiénéje igen fontos a gyógyulás szempontjából. Az ápolónő feladata a száj állapotának megfigyelése és az észlelt rendellenesség jelentése az orvosnak. Ilyen rendellenesség lehet: a száj nyálkahártyájának kiszáradása vagy vérzése, bűzös lehelet, lepedék a nyelven, fogakon, fogínyen, fájdalom, melyet főleg evés közben érez a beteg. fogsor feltöri rossz fog Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fogak és az íny gondosabb ápolást igényel betegség alatt, mint egészségesen. Ismertesse a szájápolás menetét fekvő beteg esetében Tudassuk a beteggel, hogy meg kívánjuk mosni a fogát. Készítsük elő az eszközöket vesetál fogkrém saját fogkeféje, fogpohara vesetál (fekvő beteg esetében) Ha a beteg állapota megengedi, hogy maga mosson fogat: törülközőjét terítsük a válla köré, amennyiben van kivehető fogpótlása, azt vegye ki és külön mossa meg adjuk kezébe a vízzel töltött fogmosó poharat és a fogkefét, melyre előzőleg rányomtuk a fogkrémet. a vesetálat tartsuk a beteg álla alá, hogy abba tudja üríteni az öblítővizet. Amennyiben a beteg nem tud felülni az ágyban: amennyiben van kivehető fogpótlása, azt vegye ki, vagy ha nem tudja akkor az ápoló segítsen és

külön mossa meg fejét fordítsuk oldalra úgy, hogy arca kissé lelógjon a párnáról a párnát gumilepedővel és törülközővel védjük. Ha a beteg nem tudja a fogát megmosni: amennyiben van kivehető fogpótlása, azt vegye ki az ápoló és külön mossa meg mossuk meg helyette a fogait is, vigyázva nehogy a túl erős dörzsöléssel megsértsük fogínyét. szájöblítés céljára adjunk külön megjelölt csőrös csészét, vagy hajlított műanyag szívókát. Fogmosás kivitelezése: először a jobb oldalon lévő felső fogsor rágófelszínét tisztítjuk meg, majd ugyan ezt elvégezzük a bal oldalon, majd az alsó fogsor rágófelszínén is. A fogak külső felszínének mosását kőrkörös mozdulatokkal végezzük. A fogak belső felszínének mosását, a felső fogsor jobb, majd bal oldalán végezzük. A következő a szem-, és metszőfogak mosása. Az alsó fogsort ugyan így mossuk meg. Kérjük meg a beteget, a száj kiöblítésére. Vesetálba köpjön. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Dokumentálás!!a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvos Eszméletlen beteg esetében: különös gonddal kell ügyelni a szájápolásra az aspiráció veszélye miatt! Alapszabály: ESZMÉLETLEN BETEG SZÁJÁBA TILOS FOLYADÉKOT ÖNTENI!!! Teljes fogmosást csak fecskendező-szívó készülékkel szabad végezni! (A beteg szájába aszeptikus oldatot áramoltat, illetve azonnal ki is szívja azt.) Ennek hiányában, gézbe csavart, bórax glicerines, citromleves, vagy aszeptikus oldatba mártott spatulával töröljük ki a beteg száját. Szájon át nem táplálható betegek: a napi fogmosáson kívül többször ki kell öblíteni a szájukat Műfogsor gondozása: Különös tapintattal kell segédkezni! Éjszakára biztosítsunk a kivehető fogpótlással rendelkező betegnek fedővel ellátott. átlátszatlan fogpoharat, enyhe fertőtlenítő oldattal. A poharat naponta fertőtleníteni kell. A műfogsort általában a betegek önmaguk tisztítják, még az ágyban fekvő is, segíteni az eszközök odakészítésében kell. Súlyos állapotban lévő vagy eszméletlen beteg esetében: folyó vízzel, a mosdókagylóba gézt teszünk, saját csak erre a célra rendszeresített körömkefével. Eszméletlen beteg műfogsorát nem szabad a szájába visszahelyezni! Gézbe csomagolva tegyük a holmija közé. Dokumentálás!! az elvégzett műveletet és a megfigyeléseket dokumentáljuk. Ismertesse a körömápolás fontosságát és menetét A körömápolás szintén a mindennapi beteggondozás feladatai közé tartozik, mert a köröm alatt levő piszok és mikroorganizmusok állandó veszedelmet jelentenek. Erre fel kell hívni a betegek figyelmét, és jó példával elöl járva rá kell szoktatni őket arra, hogy körmüket fokozott gonddal ápolják. A betegek elhanyagolt körmét természetesen egy alkalommal nem lehet rendbe hozni, de gyakori meleg vizes áztatással, szappan és körömkefe segítségével ez pár nap alatt megoldható. A betegek körmét rendszeres

időközönként vágjuk le, reszeljük rövidre. A kéz körmeit mindig az ujjbegynek megfelelően kerekítsük ollóval, illetve reszelővel. A láb körmeit a kéz körmeitől eltérően ne kerekre, hanem egyenesre vágjuk, hogy meggátoljuk benövésüket A láb körmeinek levágásakor mindig az ún. pedikűr ollót használjuk, mert a kemény, esetleg gombás körmök hagyományos ollóval való levágása azt a veszélyt rejti magában, hogy a köröm elhasad, letörik, vagy sérülést okozunk. Ha a beteg lábán a köröm nagyon elhanyagolt (esetleg több hónapos, benőtt, gyulladt), ne kíséreljük meg levágását, hanem hívjunk szakembert (pedikűröst vagy sebészt az elváltozástól függően. Szakember lássa el a beteg lábán lévő bőrkeményedéseket is. A köröm gombásodását jelezzük az orvosnak. Jól gondozott láb szebb látvány és a járást is megkönnyíti. Vigyázzunk ne vágjuk be. Teendők: Az előkészítés attól függ, hogy milyen a beteg állapota és a kézen, lábon vagy mindkettőn vágunk-e körmöt. (Külön mosdótál, törülköző, más típusú olló szükséges a felső illetve az alsó végtag körmeinek ápolásához. Mossunk kezet! Készítsük elő a szükséges eszközöket tálcára, illetve gördülő fürdetőkocsira: 1-1 db mosdótálat, vesetálat, meleg vízzel (kb. 40 0 C) vízhőmérőt 2-2 db törülközőt, lemosóruhát (2 a kézhez, 2 a lábhoz) gumilepedőt (fekvő betegnél, ágyvédelem) körömkefét mosdókesztyűt ollókat reszelőt krémek, kenőcsök lábalátét (lehetőleg egyszer használatos) papírtörülköző, papírvatta Szükséges berendezés: 2 db széket, legalább 1 támlás legyen (fennjáró betegnél, támlásra a beteg a másikra az ápoló ül) asztalka (eszközös tálca, vesetál számára) zsámolyt (a láb köröm vágáshoz, az ápoló erre ül) Lehetőleg teljes lemosás, vagy fürdetés után célszerű végeznünk a körömápolást, mivel ilyenkor kellően puha és könnyen eltávolíthatóvá válik. Fennjáró beteg esetén: Tudassuk a beteggel, hogy le kívánjuk vágni a körmeit, a kezén vagy a lábán. A helységben biztosítsunk megfelelő hőmérsékletét, az ablakokat csukjuk be. Kéz: Fennjáró beteg esetén kérjük meg, hogy foglaljon helyet az asztalka mellett a támlás széken, illetve a kiültethető beteget ültessük át. Helyezzünk az asztalra papírtörölközőt. Tegyük az asztalra a meleg vizes vesetálat és kérjük meg a beteget, hogy tegye bele a kezét. Meleg vízbe 10-20 percig áztassuk, a víz hőfokát 10 percenként ellenőrizzük, ha szükséges utánatöltjük meleg vízzel. (A víz hőfokánál vegyük figyelembe az egyéni igényeket.) Óvatosan dörzsöljük meg a kézkörmöket kefével vigyázzunk, ne túl erősen! Töröljük szárazra a kezeket az egyik törölközővel A beáztatott és megtörölt kézen vágjuk le a körmöket. A kéz körmeit az ujjbegynek megfelelően kerekítsük körömvágóollóval, illetve reszelővel. Bőrápolás - kézkrém Láb: Húzzunk gumikesztyűt! Tegyünk a szék elé lábalátétet, a beteg vegye le a lábbelit, a zoknit vagy segítsünk neki. A mosdótálat helyezzük a lábalátétre, áztassuk mindkét lábat legalább 10-20 percig, a víz hőfokát 10 percenként ellenőrizzük, ha szükséges utánatöltjük meleg vízzel. (A víz hőfokánál vegyük figyelembe az egyéni igényeket.) A zsámolyt helyezzük el a beteggel szemben, és üljünk le, az egyik törülközőt terítsük az ölünkbe. A bőrkeményedéseket mosdókesztyűvel töröljük át

Vegyük kézbe a másik törülközőt, és kérjük meg a beteget, hogy az egyik lábát emelje ki a vízből. A kezünkben lévő törülközővel töröljük szárazra a lábat és helyezzük az ölünkbe, a nedves törölközőt tegyük félre. Vágjuk le a körmöket. A láb körmeit pedikűrös ollóval egyenesre vágjuk és reszeljük. A másik lábnál ugyanígy járunk el. Bőrápolás lábkrém, gombásodás elleni kenőcs Szükség esetén segítsünk a visszafekvésben. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. A körömápolás lépései fekvő betegnél: Tudassuk a beteggel, hogy le kívánjuk vágni a körmeit, a kezén vagy a lábán. Az ablakokat csukjuk be. Mossunk kezet! Az előkészített eszközös tálcát helyezzük az ágy mellett lévő asztalkára, vagy székre. A beteget helyezzük ülő (Fowler) helyzetbe, a takarót hajtsuk vissza combközépig, kérjük meg a beteget, hogy térdben behajtva húzza fel a lábait, ha nem tudja, segítsünk. A felhúzott lábak alá terítsünk gumilepedőt és lábalátétet. A mosdótálat helyezzük a lábalátétre, segítsünk a betegnek a lábait a vízbe tenni. Helyezzük el az ágyasztalt, terítsünk rá papírtörülközőt. Tegyük az asztalra a meleg vizes vesetálat és kérjük meg a beteget, hogy tegye bele a kezét. Áztassuk mindkét kezet és lábat legalább 10-20 percig, a víz hőfokát 10 percenként ellenőrizzük, ha szükséges utánatöltjük meleg vízzel. (A víz hőfokánál vegyük figyelembe az egyéni igényeket.) Óvatosan dörzsöljük meg a kézkörmöket kefével vigyázzunk, ne túl erősen! Töröljük szárazra a kezeket az egyik törölközővel A beáztatott és megtörölt kézen vágjuk le a körmöket. A kéz körmeit az ujjbegynek megfelelően kerekítsük körömvágóollóval, illetve reszelővel. Bőrápolás kézkrém A lábápoláshoz húzzunk gumikesztyűt! A bőrkeményedéseket mosdókesztyűvel töröljük át Törülközővel töröljük szárazra a lábakat és helyezzük a lábalátétre, a nedves törölközőt tegyük félre. Vágjuk le a körmöket. A láb körmeit pedikűrös ollóval egyenesre vágjuk és reszeljük. Bőrápolás lábkrém, gombásodás elleni kenőcs A használt eszközöket távolítsuk el az ágyból, helyezzük a fürdetőkocsira A beteget helyezzük el kényelmesen az ágyban, a háttámlát engedjük vissza, a párnát, takarót igazítsuk meg. Az egyszer használatos eszközöket dobjuk a ledobóba, a többit tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. Fontos! A bőrkeményedések, tyúkszem, erős, megvastagodott köröm eltávolítása nem ápolói kompetencia, hívjunk pedikűröst! 13. Készítsen elő, segítse szükség esetén végezze el mozgásában korlátozott gondozottjának öltöztetését! Gondoskodjon szabad levegőn való tartózkodásról Milyen szempontokat kell figyelembe venni a ruházat kiválasztásakor Ismertesse féloldalt bénult beteg öltöztetését Kell-e gondoskodni lábbeliről tolókocsiban közlekedő beteg esetében Mire kell ügyelnie az ápolónak ha betege szabad levegőn van

Kell-e etetni, itatni a kint tartózkodó beteget, ha diabéteszes, inzulinnal kezelt és délelőtt 10 óra van Milyen szempontokat kell figyelembe venni a ruházat kiválasztásakor A ruházkodásnál figyelembe kell venni: az ember korát, egészségi állapotát, szokásait, hagyományait. Célszerű az öltözködés, ha: az évszaknak és időjárásnak megfelelő, szükség esetén kiegészítő ruházatot is visel kényelmes, gondoskodjunk a megfelelő méretről lehetőleg természetes alapanyagú óvakodjunk a túl öltöztetéstől, hideg időben rétegesen öltöztessünk egyéni szükségletek, igényeket is figyelembe kell venni. Az célszerű öltözködéshez hozzátartozik a megfelelő lábbeli használata. Elsődleges szempont, hogy stabilan tartsa a lábat, szellőzzön, csúszásmentes legyen. Akkor öltözködünk célszerűen, ha ruházatunk mindig az időjárásnak megfelelő. Nyáron a szellős, természetes anyagokból készült, lehetőleg világosabb színű, télen többrétegű, viszonylag sötétebb tónusú ruhákat részesítsünk előnyben, ne feledkezzünk meg a kiegészítő ruházat (sapka, kalap, kendő, sál, kesztyű stb.) védő funkciójáról, az egyedi szokások figyelembe vételével. Az alsó ruha minden évszakban természetes ( pamut) anyagokból készüljön, ami a nedvességet jól szívja magába. Ellátott csoportokként felmerülő speciális szükségletek: A keringés kapacitásának csökkenése miatt az idős ember fázékonyabb lehet, ezért amit mi elégségesnek tartunk, lehet, hogy számára kevés vagy fordítva (hűtő funkció is csökkenhet). Egyes betegségek következtében (pl. diabetes) illetve időseknél a perifériás idegek károsodása, sorvadása következtében a hőérzet nem megfelelő, ezért nem az időjárásnak megfelelő ruhát viseli, ami lehűlést vagy túlhevülést okozhat. FIGYELEM Idős embereknél a körkörös gumival ellátott harisnya, zokni vagy alsóruha elszorítja az ereket, tovább rontva az amúgy is gyengült keringési funkciókat. A keringés kapacitásának csökkenése miatt az idős ember fázékonyabb. Fogyatékosoknál, a fogyatékosság típusának megfelelő kényelmes ruházatot kell biztosítani. A ruházatot minden esetben az egyéni sajátosságok, szükségletek és igények figyelembe vételével kell biztosítani, az emberi méltóság megtartásával. Ismertesse féloldalt bénult beteg öltöztetését Mindig a bénult testrésszel kezdjük az öltöztetést. Vetkőzésnél fordított a helyzet, akkor mindig az ép testrészről vesszük le a ruhát Kell-e gondoskodni lábbeliről tolókocsiban közlekedő beteg esetében Igen szükséges a lábbeli, mert biztonságérzetet kölcsönöz a betegnek, és nem fázik meg a lába.

Mire kell ügyelnie az ápolónak ha betege szabad levegőn van az évszaknak és az időjárásnak megfelelő ruházatot viseljen (kiegészítők!) folyadék pótlásról gondoskodjunk félárnyékba tartózkodjon, ne érje a tűző nap, erős légáramlat, eső (főleg mozgásképtelen beteg esetén kell odafigyelni) a mozgásképtelen beteget ne hagyjuk magára figyelni kell az életfunkciókat és azok változását, a bőr színét, az arckifejezést ha nem érzi jól magát akkor be kell vinni Kell-e etetni, itatni a kint tartózkodó beteget, ha diabéteszes, inzulinnal kezelt és délelőtt 10 óra van Az étkezési ritmust a szabadban tartózkodó beteg esetében is változatlanul be kell tartani, tehát tízórait kötelező adni a cukorbetegnek, a szénhidrátháztartás szinten tartás miatt. Az eltérés csupán annyi, hogy a szabadban kell gondoskodni a az étkezés kulturált körülményeiről, illetve olyan állagú ételről ami a szabadban nagyobb előkészületek nélkül is elfogyasztható. A folyadékbevitelről is gondoskodunk, azzal, hogy mennyisége nőhet a szabad levegőn tartózkodás miatt. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, elváltozás esetén értesítsük az orvost. 14. Ismertesse azokat a szempontokat. Melyeket figyelembe vesz tartósan ágyhoz kötött, mozgásképtelen gondozottja étrendjének kialakításakor! Készítse elő a folyadékbevitelhez és étkezéshez szükséges eszközöket! Segítse gondozottját a folyadékszükséglet biztosításában és a táplálkozásban! Milyen szempontokat vesz figyelembe az étrend kialakításánál tartósan ágyhoz kötött beteg esetében Sorolja fel milyen eszközökre van szüksége szájon át történő folyadékpótlás esetén Féloldalt bénult beteg esetében elvégzendő teendők Az önellátó képességre való törekvést milyen módon kezelje az ápoló Milyen szempontokat vesz figyelembe az étrend kialakításánál tartósan ágyhoz kötött beteg esetében Általános szempontok az étrend kialakításánál: Az intézményi feltételeket A betegségeit és az ahhoz kapcsolódó orvosi utasításokat megfelelő diéta, betartja-e - több betegség esetén lehet összetett is (szénhidrátszegény+epés+tejmentes) étkezések száma (gyakran egyen keveset), orvosi javaslat alapján koplalás csak orvosi utasításra! folyadékbevitel napi mennyisége A beteg egészségi állapotát milyen betegsége van, annak jellemzői (pl, stroke aspiráció veszélye!) rágás képtelenség (pépes) nyelés nehezítettsége (folyékony pépes) Életkorát Idős beteg esetében az íz és hő érzet csökkenhet (kímélő fűszerekből több, megfelelő hőfok A rágás erőtlenebb nehezen rágható ételek (steak) kerülése, helyette párolás

Csökken a nyálelválasztás száraz ételek (rizs) mellé adjunk szószokat csökkenthető az aspiráció előfordulása Egyéni sajátosságait milyen ételek okoznak panaszokat szokásait, hagyományait milyen ételeket nem fogyaszt szívesen és miket szeret vallási szokásait (böjt) Fekvő betegek étrendje: A tartós fekvés veszélyeinek csökkentése az étrenddel: Könnyen emészthető (bélműködés lelassul) legyen rost dús, fontos a kellő folyadékbevitel Csökkent energiatartalmú (kevés mozgás miatt csökken az energiaszükséglet, különben elhízás) csökkent zsír és szénhidráttartalmú legyen A fehérje- és vitamindús ételek adása ajánlott a decubitus kockázatának mérséklése miatt. Sorolja fel milyen eszközökre van szüksége szájon át történő folyadékpótlás esetén Csak eszméleténél lévő beteget itatunk! Eszközök folyadékpótlásra kancsó (praktikus, ha mércés) pohár csőrös csésze szívócső kanál fecskendő szalvéta szükség esetén mérőedény Fontos! Hogy ismerjük a használt eszközök űrtartalmát (előzetesen ellenőrizhetjük), hogy pontosan rögzíthessük a folyadékbevitel mennyiségét. Féloldalt bénult beteg esetében elvégzendő teendők Általános szabályok: Kulturált környezet biztosítása Az ágyban étkezés megkezdése előtt a beteg ürítési szükségleteit ki kell elégíteni. környezeti rend, tisztaság az éjjeliszekrényt tetejét tegyük rendbe A szobában lévő ágytálat, kacsát, köpőcsészét az étkezés előtt el kell távolítani. ápolási műveletek kezelések ne zavarják a beteget Lehetőséget kell biztosítani a kézmosásra. Biztosítsunk jó levegőt étkezések előtt szellőztetés Készítsük elő a szükséges eszközöket ágyasztalt állítsuk megfelelő helyre tálca megfelelő evő- etetőeszköz, ivó-, itatóeszköz szalvéta, előke konyharuha, abrosz (ruházat és ágyvédelem) étkezés után rakjunk rendet Az étkeztetés menete: Mossunk kezet! Helyezzük a beteget ülő, félig ülő (kényelmes) helyzetbe, tegyünk a háta mögé háttámaszt. Mossuk meg a kezét! Tegyünk a nyakába előkét, vagy az álla alá szalvétát; konyharuhát.

Az ágyra terítsünk abroszt (ágyvédelem), az ágyasztalra konyharuhát. Helyezzük el az ágyasztalt úgy, hogy,kényelmesen elérjük az ételt és a beteget is Az ételt úgy helyezzük az ágyasztalra, hogy a leves legyen közelebb a beteghez és a beteg lássa, mit kap enni. Ha ép kezével tud önállóan étkezni, akkor az evőeszközt készítsük az ép oldalára. (Ajánlott speciális kanál használata.) Ha a beteg gyengén látó vagy vak, mondjuk el mi lesz az ebéd, milyen sorrendben adjuk. Amennyiben nem képes az önálló étkezésre, etessük meg. Kanállal, etessünk, nehogy megsértsük a beteg száját a villa használatával. Megszokott sorrendben, lassú tempóban etessünk, megfelelő nagyságú falatokat helyezve az evőeszközre. Szólítsuk fel a beteget, hogy nyissa ki kissé a száját, ezután a kanalat az alsó ajkához vagy a nyelvéhez érintjük, majd az evőeszköz szárát kissé megemeljük, így az étel a szájába kerül. Biztonságosabb, ha nem a kanál hegyét, hanem az oldalát érintjük a beteg szájához, és a kanál enyhe forgatásával és emelésével juttatjuk szájába az ételt. Arcidegbénulás esetén a betegnek az ép szájrészébe adjuk az ennivalót. Győződjünk meg róla, hogy minden egyes falatot lenyelt-e! Az étkezés befejezése után töröljük meg a beteg száját. Kínáljuk meg vízzel a beteget, hogy le tudja öblíteni az ebédet. Folyékony ételt vagy italt csészéből vagy pohárból kínáljunk, a teljesen mozdulatlan beteget csőrös csészéből, vagy szívócsővel itassuk. 1,2-2 liter folyadék / nap, kiszáradásra nagyon oda kell figyelni, folyadék lapon jelölni kell. Az étkezés befejezése után rakjunk rendet, távolítsunk el mindent, morzsátlanítsunk. A szobában nem maradhat tányér, tálca, evőeszköz. Kérdezzük meg a betegtől, hogy szeretne-e még ülni, vagy inkább feküdne. Igazítsuk meg az ágyneműt. Dokumentálás!! a dokumentációban rögzítsük a megfigyeléseinket is, rendellenesség esetén értesítsük az orvost. A folyadék lapon dokumentáljuk a bevitt mennyiséget! (Ne feledkezzünk el arról, hogy a leves nagy része is folyadék.) Az önellátó képességre való törekvést milyen módon kezelje az ápoló Önellátó képesség támogatása Elsődleges szempont a beteg érdeke! Az önellátó képesség megőrzése, helyreállítása alapvető ápolásszakmai elvárás, törvényi kötelezettség! Abban az esetben támogatható, ha a betegre vagy másokra nézve nem jelent veszélyt! Az orvosi utasítások és a szakmai szempontok betartásával. A megfigyeléseink dokumentálása, az orvos tájékoztatása, javaslattétel a változtatásra team munka. Az önellátó képességre való törekvés magában hordozza a változás igényét. A változás nem egyik napról a másikra megy végbe, jellegénél fogva egy folyamat. A beteg állapota napról-napra eltérhet az előzőkhöz képest, tehát az információkat folyamatosan aktualizálni kell. A holisztikus szemlélet szerint, - amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is preferál az egyénre egységes egészként kell tekinteni. Ezt szem előtt tartva, az önellátó képesség bármilyen okból történő csökkenése negatívan hat az egyén testi, lelki, szociális állapotára. Az egészségügyről szóló törvény, a szakma legmagasabb szintű jogszabálya hazánkban, kiemelten említi az önellátó képesség helyreállítását. Képességcsökkenés esetén, a szükségletek, csak külső segítséggel biztosíthatók, ami negatívan befolyásolja az autonómiát.

Orem ápolási modelljének nézete Önellátási hiány = önellátási képesség <önellátási igény betegség, halál Az önellátás és annak támogatása, valamint hiányának pótlása az egész társadalom felelőssége. A modell értelmében a beavatkozás akkor szükséges, ha az egyén támogatásra szorul az önellátásban. Ennek értelmében ne végezzünk el olyan tevékenységet, amire a beteg önállóan képes lenne és sem szellemi, sem egészségi állapota nem indokolja. Az szükséglet és az igény nem azonos fogalom! Lényeges, hogy a beteg szükségleteit biztosítva, az igényeit figyelembe véve ápoljunk. A beteg igénye számos esetben gátja a gyógyulásának. Az igény Óhaj, kívánalom, amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni. A szükséglet Az élet mindennapi létfenntartásához szükséges dolog, tevékenység, illetőleg az ezzel kapcsolatos szervek működtetése Önellátó képesség meghatározása: meghatározása során tartsuk be az ápolási folyamat lépéseit: felmérést, tervezést, a végrehajtást és az értékelést. FELMÉRÉS Szükségleteket befolyásoló tényezők 1. A beteg kora, neme 2. Egészségi-betegségi állapot szintje (már meglévő és előző egyéb betegség) 3. A betegség típusa, helye és kiterjedése 4. A terápia tartalma, hatékonysága 5. Egyéni adottságok, jellemzők Fizikális Emocionális Intellektuális Anyagi Iskolai végzettség A beteg megfigyelés A megfigyelés alapvető önálló funkció a szükséglet felmérés része. Az információ szerzés forrásai A betegtől elmondása alapján A betegtől megfigyelés alapján, vagy felmérő eszköz segítségével A betegtől/ hozzátartozótól korábbi dokumentumai alapján A kezelő orvosától Más team tagtól (mentőtiszt, mentőápoló, másik ápoló, gyógytornász, dietetikus, szülésznő, asszisztens stb.) A betegmegfigyelés kritériumai Szakszerűség Gondosság, pontosság Rendszeresség Aktualitás Dokumentálhatóság Az észlelést követően azonnal és pontosan dokumentált Döntés képesség Döntési helyzet

Mikor jelentse? Kinek jelentse? Hogyan jelentse (írásban -szóban)? A szakszerű megfigyelés a munkánk legfontosabb része! TERVEZÉS A megfigyelések értékelése során felállítjuk az ápolási diagnózisokat, kitűzzük a célokat, meghatározzuk a célok érdekében szükséges tevékenységeket, feladatokat. A tevékenységek végrehajtása során elengedhetetlen a gondozás-ápolás jellemzőinek ismerete: Mértéke cél a megfelelő mérték meghatározása Terjedelmet részbeni vagy teljes ellátás Gyakorisága mindennapos, vagy időszakos (pl. Formái, módszere a konkrét feladatok felsorolása étkezés, mosdás, fürdés, hajmosás stb. Önellátó képesség helyreállításának problémái Túlgondozás, ápolás A túlgondozás az önbecsülést, a hasznosságérzetet csökkenti, a függőségérzetet mellőzöttségérzetet és a feleslegesség érzését erősítheti. A rendszeres tevékenység az egészséges élet, a szellemi és fizikai erőnlét alapja. A túlápolás következménye lehet az általános fizikai és szellemi leépülés (regresszió) is, mivel megszűnik azaz aktivitás, ami az önellátáshoz szükséges, így a szervezet normális működése felborulhat. Az ápolási-gondozási terv elkészítése bizonyos személyiségjegyek meglétét és átfogó szakmai ismereteket igényel. Az ápoló lényeges személyiségjegyei: jó megfigyelőképesség az állapot, a képességek, felméréséhez logikus gondolkodás helyzetértékelő képesség, a szükségletek meghatározásához kommunikáció Határozott, de indirekt betegvezetés - alapvetően facillitatív jellegű, bizonyos helyzetekben azonban szükséges lehet az autoratív forma. Elsődleges szempont a beteg érdeke! kongruencia az etikai szabályok, a kompetenciahatárok betartása, a megfelelő szakmai ismeret biztosíthatja empátia értsük meg a problémáját tolerancia fogadjuk el az akaratát türelem a beteghez igazítsuk a tempót tapintat közléseinkben, a bizalmas információkban és saját céljaink érvényesítésében pontosság, megbízhatóság ne keltsünk hiú reményeket, ígéreteinket tartsuk be együttműködési készség a szakmai teamen kívül, alkalmazkodjunk a fennálló helyzethez (minden beteg más!), a birtokunkban levő információkat a szakmai etikának megfelelően osszuk meg a gyógyulás érdekében problémamegoldó képesség megoldási alternatívák ismerete szakmai felkészültség 15. Beszéljen az egészséges táplálkozásról, a leggyakrabban alkalmazott diétákról! Mi a lényege az egészséges táplálkozásnak. Napi étkezések ajánlott száma, az ajánlott folyadékmennyiség Leggyakoribb diéták és azok ismertetése Mit jelent a diéta fokozatos felépítése, mondjon rá példát Mit jelent a folyékony- pépes diéta, elsősorban kiknek adjuk

Mi a lényege az egészséges táplálkozásnak. A szervezet a létfontosságú tápanyagokból a megfelelő mennyiséget kapja. Az egészségmegőrzés egyik alappillére a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás. változatos legyen növényi és állati eredetű élelmiszereket is tartalmazzon a mennyiségi és minőségi arány meglegyen A felesleges kalória- és szénhidrátbevitel hozzájárul a testsúlynövekedéshez, melynek következménye lehet szív- és érrendszeri megbetegedés (magas vérnyomás, keringési betegség, cukorbetegség stb.). Az elhízás számos betegség rizikófaktora. Az egészséges táplálkozás összetevői TÁPLÁLÉKPIRAMIS(ok): BŐSÉGES 5% Keveset ------------------------------------ ------------------------------------------------------------------- 10% ------------------------------------------------- Mértékkel 20-22% 12% ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 15% 18% 30-35% ----------------------------------------- Többet 40% 40% Rendszeres segíti az emésztést. Napi étkezések ajánlott száma, az ajánlott folyadékm