Mondanivaló kiemelésének formai eszközei Bujdosó Gyöngyi 1, Csernoch Mária 2 1Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. bujdoso@inf.unideb.hu h p:// ww. inf.uni deb.hu/~bujdoso 2Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. mariacsernoch@hotmail.com Kivonat. Mint tudjuk, a szöveget szerkesztő csak több terület együ es alkalmazásával hozhat létre olyan produktumot mind nyomtato, mi nd elektroni kus formában, amely pozitív hatással lehet az olvasóra. Egy á ekinthető, lényeget kiemelő, könnyen olvasható és érthető, esztétikus kül sej ű szöveg elkészítéséhez több szakma, tudományterület együ es alkalmazása szükséges. Mi ndenképpen ismerni kell az ado nyelv helyesírási szabályait, rendelkezni kell legalább alapszint ű szövegszerkesztés technikai, és tipográfiai ismeretekkel is. Ne hagyj uk, hogy széles körben elterjedjen az a rossz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte, rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö célját. Az információs-kommunikációs társadalom fejlődése szülte ezt a problémát, mivel az ezt megelőző több száz évben ezt a feladatot a kiadványszerkesztés szakemberei végezték. Nem könnyű az összes elvárásnak megfelelni, de napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy számos kiváló tipográfiával fogl alkozó könyv jelent meg az elmúlt közel tizenöt évben a magyar könyvpiacon. Azok számára, akiknek e kiadványok nem érhetőek el, a weben szerencsére egyre több ingyenesen is olvasható, szakemberek által összeállíto oktató- és segédanyag. El őadásunkban e weboldalak közül mutatunk be néhányat. Tesszük ezt azért, mert az tapasztalható, hogy a dokumentumok készítőinek nagy százaléka nem veszi figyelembe a szöveg- és kiadványszerkesztés legalapvetőbb ajánlásait és eszközeit sem. A felhasználók többsége abban a tévhitben él, hogy ha képesek a szöveget begépelgetni, akkor már a szövegszerkesztéshez is értenek. Ezzel szemben a legtöbb esetben még a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában. Néhány példán keresztül illusztráljuk, hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák, és azt, hogy az elméletet felhasználva hogyan lehet a tartalmat vizuális eszközök felhasználásával megjeleníteni, érthetőbbé, láthatóbbá, hangsúlyozóbbá, esztétikusabbá tenni. 1. Bevezetés Napjainkra mintha feledésbe merült volna, hogy aki szöveget szerkeszt, csak több terület együ es alkalmazásával hozhat létre tartalmi és formai szempontból is egységes dokumentumot ([27]). A szöveg tartalmi ismeretén kívül számos olyan technikát alkalmazhatunk, amely segítségével az elkészült nyomtato vagy elektroni kus dokumentum pozitív hatással lehet az olvasóra, és egyszerű használati eszközből megbecsült alkotássá válhat [31]. Olyan formai eszközöket érdemes választani, amelyek á ekinthetővé, érthetővé, jól olvashatóvá teszik a szöveget, alkalmasak a lényeg kiemelésére, úgy, hogy közben esztétikus külsővel ruházzák fel a dokumentumot. Ehhez több szakma és tudományterület eszközeinek együ es alkalmazása szükséges. Mindenképpen ismerni kell az alkalmazo nyelv helyesírási szabályait, rendelkezni
kell a szövegszerkesztés legalább alapszintű technikai képességeivel, valamint a legszükségesebb tipográfiai * ismeretekkel is ([27]). Nem szabad engednünk, hogy tovább terjedjen az a rossz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte, rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö célját. A rossz tagolás értelemzavaró és időrabló lehet, a nem megfelelő betűtípus és az össze nem illő színek alkalmazása pedig olvashatatlanná teheti a szöveget ([25]). Az információs-kommunikációs társadalom fejlődése szülte a tipográfiai ismeretek alkalmazásának problematikáját, mivel az ezt megelőző több száz évben a szövegek szerkesztését kizárólagosan a kiadás és a kiadványszerkesztés szakemberei végezték. Természetesen lehetetlen a kiadványok szerkesztéséhez szükséges minden ismeretet elsajátítanunk, hiszen ezek olyan sok rétű szakmai tudást és művészi képességeket is igénylő szakmák, amelyek megismeréséhez egy élet kell. Törekednünk kell azonban az ismeretek mind szélesebb körű, alkalmazói szintű megismerésére ([33] és [30]). Valójában nem fogadható el az oda nem figyelésre az a kifogás, hogy mi nem vagyunk sem nyomdászok, sem tipográfusok, mint ahogy az sem, hogy nem kell helyesen írnunk, hiszen nem vagyunk magyartanárok. 2. Információk a világhálón Napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy több remek könyv is megjelent ebben a témában az utóbbi 10-12 év során (lásd például [15] [25]). Végignézve a leginkább kezdők és középhaladók számára javasolt kiadványok listáját azt mondhatjuk, hogy az alap szövegszerkesztési szabályokat tartalmazóktól az egyszerűbb alapterveken keresztül a szakma művészeinek kiváló munkáit bemutató könyvekig sokszínű a pale a ([1]). Nincs azonban mindenkinek lehetősége az összes szükséges könyv beszerzésére, de még ha van is, nem lehetnek mindig kéznél ezek a könyvek. Szerencsére azonban a világháló ebben is tud nekünk segíteni. Számos olyan oldal áll rendelkezésünkre, amelyek segítenek a tagolás, a forma kialakítása és a színek alkalmazása terén egyaránt. Sajnos azonban nagyon sok olyan oldal is található, amelyek komoly kívánni valót hagynak maguk után. Az eligazodás megkönnyítéséhez kívánunk i hozzáj árulni. Ebben a fejezetben olyan oldalakra hívjuk fel a figyelmet, amelyek tartalmi, formai, esetleg techni kai szempontból is mintának és segédanyagnak tekinthetők. * A tipográfia szót többféle jelentéssel is felruházta a magyar nyelv a különböző korokban. Ma a magyar nyelvben tipográfiának a betűkkel való tervezést, a szöveges közlés megformálását, szöveg és kép együ es elrendezését nevezzük.
2.1. Helyesírás és nyelvhelyesség Egyre több olyan szakkönyv jelenik meg a könyvesboltok polcain és a világhálón, amelyek számos (tipikus) helyesírási és nyelvhelyességi hibát tartalmaznak. Azok számára, akik utána szeretnének nézni egy-egy helyesírási problémának, ajánljuk a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető, jelenleg érvényben levő helyesírási szabályzatot [3]. Az elektronikus verzió sajnos azonban csak a szabályokat tartalmazza, a szótárt nem. Remélhetőleg a nyelvhelyességgel foglalkozó legfontosabb könyvek hamarosan használhatóvá válnak az interneten keresztül is. 2.2. Hagyományaink Kiadványszerkesztési, nyomdászati és könyvkiadási történelmünkről szóló weboldalakból sokat tanulhatunk hagyományainkról, a kialakult és megőrzö formákról. Szép példát mutatnak erre többek közö a JATE könyvtárának régi magyar könyvművészetről szóló oldalai ([10]), valamint a Kner nyomda múzeumának egyes darabjait bemutató oldalak ([6]). Ezek közül mutat be az 1. ábra egy-egy oldalt. a) Régi magyar könyvművészet [10] b) A Kner nyomda kiadványai [6] 1. ábra: Információk a hagyományokról 2.3. Szedés és tördelés 2.3.1. A betűk A szöveg- és kiadványszerkesztésnek mint a professzionális formák kialakításának is alapeleme a betű. Számos ajánlás vonatkozik arra, hogy milyen típusú dokumentumokban milyen betűket alkalmazzunk, melyik betűnek milyen az olvashatósága, mire alkalmas, illetve hogy melyik betűcsalád milyen érzeteket kelt az olvasójában. Az ajánlo betűfélékr ől, a betűk felosztásáról, formai jellemz ő iről egyre több dokumentum található a világhálón. Ilyenek például a 2. ábrán látható dokumentumok, amelyek a betűkkel kapcsolatos alapfogalmakat, a betűk formai jellemzőit és fő csoportjait mutatják be.
A betűk választásáról, betűkeverésről és a betűk méretéről bőven illusztrált leírásokat is találunk a világhálón (lásd például [12]). Ezeket az ajánlásokat érdemes lenne alkalmazni a betűk megválasztásánál. Színesebbé tehető a világ, ha egy ado írás témájához és céljaihoz illeszkedő betűtípust választunk. Jó lenne, ha nem mindig a Microsoft Word két alapértelmeze betűcsaládját, a Times New Romant és Arialt alkalmaznánk, kiegészítve a Comic Sans és a folyó szöveg szedésénél kerülendő Courier betűtípusokkal. a) Alapfogalmak és betűk [14] b) Betűk [5] c) Microsoft typography [8] 2. ábra: Betűkről szóló oldalak Az érdeklődők számára ajánlható a betu.lap.hu ([4]) is, ami igyekszik összegyűjteni és megjeleníteni a betűkkel kapcsolatos hasznos weboldalakat. 2.3.2. Bekezdések A bekezdések formájára vonatkozóan is tartalmaznak ajánlásokat a különböző dokumentumok, amelyek közül mutatunk néhányat a 3. ábrán. Egyrészt bemutatják, hogyan képeznek a különböző kizárásokkal szede bekezdések más és más szürke foltot ([2], [13]), másrészt a sortávolság és sorhossz jelentőségét magyarázzák és szemléltetik ([9]). a) Sorzárások [13] b) Sorzárások szemléltetése [2] c) Sortávolságok folthatása [9] [2] 3. ábra: Betűkről szóló oldalak
2.3.3. Nyomtato oldalak méretei Az oldalak egyes részeiről és hagyományosan alkalmazo méreteiről is több helyen olvashatunk. A 4. ábrán látható három olyan dokumentum, amely megmutatja, milyen szerkezeti részei vannak az oldalaknak, azokat hogyan nevezik, illetve hogy milyen méretűekre szokták ezeket hagyományosan állítani ([2], [7], [12]). a) Margók, szedéstükör [12] b) Laptervezés, tipográfia [7] c) Szedéstükör méretei [2] 4. ábra: Oldal paraméterei 3. Típushibák Annak ellenére, hogy számos anyag áll rendelkezésünkre arról, hogyan kell egy dokumentumnak kinéznie, hogyan illendő megszerkeszteni, számos olyan példával találkozunk, amelyek igen nagy és igen sok hibát vétenek a legelemibb szabályokat illetően is. 3.1. Szövegszerkesztést oktató dokumentumok hibái A hiba akkor még szomorúbb, ha az illető dokumentum szöveg- és kiadványszerkesztésről szól. Furcsa ellentmondás, amikor a szövegben leírtak nem jelennek meg a szöveget tartalmazó dokumentum szerkesztésében (5. és 6. ábra). A betűk komoly gondot okozhatnak, ha nem körültekintően választjuk meg őket. Érdemes kiválasztani a témához, médiához, célcsoporthoz illeszkedő betűtípus. Ezen túl meg kell nézni, hogy az alkalmazni szándékozo betűkészlet tartalmazza-e a magyar hosszúékezetes betűket [30]. Ha mindezekre odafigyelünk, nem következhete vol na be olyan eset, hogy egy szövegszerkesztést oktató könyv reklámj ához olyan betűkészletet válasszanak, amely nem tartalmazza az ő és ű betűt. A 6. ábra egy olyan leírásból van, ami a szövegszerkesztést kívánja oktatni, ennek ellenére sem az igazításokat, sem a térközöket, sem az elválasztást, sem a cím kiemelését stb. nem alkalmazza a dokumentum megformázásában. Csak szemelgettünk a számos, hibásan szerkeszte oldalból. A 7. ábra egy másik szövegszerkesztéssel és a Microsoft Word használatával foglalkozó oktatási segédanyag két oldalát mutatja. Az a) ábrán azt láthatjuk, hogy univerzálisan használja a kötőjelet, ezt alkalmazza ugyanis a gondolatjel helye is an-
nak ellenére, hogy a 3.2.4. fejezetben leírja, hogy milyen esetben milyen karaktert kell(ene) alkalmazni. A b) képen azt látjuk, hogy az alkalmazandó oldaltörés helye az üres bekezdések sorával tolja át a kívánt szövegrészt a következő oldalra. Sajnos egyik hiba sem egyedi a dokumentumban, és ezeken kívül is található benne számos kifogásolható megoldás. 5. ábra. Szövegszerkesztést oktató könyv reklámja Rosszul megválaszto betűkészletből hiányzo a hosszú ő bet ű, amit a Times New Roman ő bet űjével helye esíte az alkalmazo program. Aszerzők aláírás k betűjéből látható, hogy a szöveg készítésekor is hiányzo a betűkészletből az ő betű.
6. ábra: Számos hibát vétő, szövegszerkesztést tanító dokumentum, ahol a térközök, címszedés, bekezdésforma hibás alkalmazása és az elválasztás tragikus hiánya látható a) Gondolatjel helye köt őjel b) Oldaltörés helye üres bekezdések sora 7. ábra: Szedési és programhasználati hibákat egyaránt tartalmazó, szövegszerkesztést tanító oktatási segédanyag Ebben a fejezetben csak néhány példát muta unk be a vi lághálón található számtalan hibásan szede, néha hibás információkat is tartalmazó, rengeteg techni - kai hibával létrehozo, szövegszerkesztést tanítani szándékozó dokumentumból. 3.2. A szövegszerkesztést gyakoroltatók hibái Hiába a sok és tartalmas könyv, ha a szövegszerkesztést tanítók olyan mintalapokon gyakoroltatják, illetve kérik számon a diákok tudását, ami minden kívánalmat alulmúl (lásd például [29]). Jó lenne, ha a szövegszerkesztést tanító többnyire informatikatanárok képeznék magukat ezen a területen, hogy ne a következő ábrák kinézete és technikai ismerete rögzüljön a tanulni szándékozókban (8 10. ábra).
8. ábra: Oktatáshoz alkalmazo, tipográfiai hibáktól hemzs egő tesztfeladatok 9. ábra: Egy színes ére ségi feladatsor. A gépelési hibákon túl, rossz mintát ad például a há ér- és a karakterszín összehangolására, a bekezdések igazítására, a címek formázására, egyes speciális karakterek használatára 10. ábra: A bal oldali oszlop példái olyan ére ségi mi ntafeladatok, melyek számos tipográfiai ajánlást szegnek meg. A jobb oldali minták egy, az ABC történetét bemutató könyvből származnak.
4. Összefoglalás Szöveges dokumentumok létrehozásánál legyen az nyomtato vagy elektroni kus a szöveg- és kiadványszerkesztés, ideális esetben pedig a tipográfia szabályait érdemes betartani. Virágvölgyi Péter szerint a tipográfia a szöveges közlés megformálásával, a kép és szede szöveg együ es elrendezésével foglalkozi k ([32]). Ahelyesen tagolt és szede szöveg élvezetesebbé, könnyebben olvashatóvá és érthetővé teheti a szöveget, segíthet az olvasónak abban, hogy megtalálja és megjegyezze az ado szöveg által kiemelteket és hangsúlyozo akat. Az ideális az lenne, ha minden formai megjelenítést megtanulhatnánk. Ez ugyan lehetetlen, de egy-egy lépéssel mindig előbbre jutni azonban lehet. Ha komolyan vennénk az informatikatanárok képzését, kötelezően belevennénk az egyetemi képzésbe a széleskörű szövegszerkesztési ismeretek tanítását és a szövegszerkesztés tanításának módszertanát. Alapos szövegszerkesztés-technikai és alapvető tipográfiai ismeretek birtokában sokkal inkább biztosíto nak látnánk, hogy a következő nemzedékek megfelelő szövegszerkesztési ismeretekkel hagyják el a középiskolát. Ha azonban a tanár maga sem rendelkezik a szükséges szövegszerkesztési ismeretekkel, nehezen lehet tőle elvárni, hogy szakszerűen oktassa. Talán lesz majd olyan tantervváltás, amely magába foglalja a szövegszerkesztés elméleti és technikai ismereteit. 5. Elektronikus dokumentumok [1] Ajánlo irodalom tipográfiához (Bujdosó Gyöngyi ) h p:// ww. inf.uni deb.hu/ ~buj doso/tipografia/ [2] A kiadványszerkesztés (Kovácsné Kiss Judit) h p:// ww. mogi.bme.hu/ letoltes/megjelenitesi%20techni KAK/ kiadvanyszerkesztes.pdf [3] A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984) h p://mek.oszk. hu/ 01500/01547 [4] Betű.lap, h p://betu.lap.hu/ [5] Betűk, Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez, I. (Bujdosó Gyöngyi, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, 2005) h p://iam035.inf.uni deb.hu/ mobi diak/listdocument.mobi?id=183 [6] Gyomai Kner Nyomda múzeuma, h p:// ww. gyomaikner.hu/ muzeum_2.html [7] Laptervezés, tipográfia (Radics Vilmos, Rier Ala dár, Budapest, MÚOSZ, 1976) h p://mek.oszk. hu/ 03800/03821 [8] Microsoft typography, h p:// ww. mi crosoft.com/ typography/default.mspx [9] Prezentációkészítés, h p://edut ech.elte.hu/ arculat/tananyagok/downloads/tipografia/prezentacio_keszites.pdf [10] Régi magyar könyvművészet (JATE Egyetemi Könyvtár) h p:// ww. bibl.u-szeged.hu/ oldbook/ [11] Tipográfia, h p://linux.bmrg.hu/ ~03tml /8.o/Forma edtext/szovegszerk_jegyzet.pdf
[12] Tipográfiai alapfogalmak, h p://edut ech.elte.hu/ arculat/tananyagok/downloads/kiadvany/tipogr_alapfogalmak_uj.pdf [13] Tipográfiai alapismeretek (Mohai István, 2006) h p://oktav-prepress-06.freeblog. hu/ files/tipográfia.pdf [14] Tipográfiai alapfogalmak, A betű, Számí tógépes karakterek, h p://mi au.gau.hu/ nappalos/2007tavasz/ m_ 2. pt 6. Könyvek [15] A magyar helyesírás szabályai, CD mellékle el, tizenegyedik kiadás, tizenke edik (tartalmában átdolgozo ) lenyomat, Akadémi ai Kiadó, Budapest. [16] Fábián Pál, Deme László, Tóth Etelka: Magyar helyesírási szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. [17] Garai Péter, Érdi Júlia: Tipográfia és helyesírás 30 nyelvhez, Akadémi ai Kiadó, Budapest. [18] Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. [19] David Jury: Mi az a tipográfia?, Scolar, Budapest, 2007. [20] Roger C. Parker: Web design kiadványtervezés képernyőn és nyomtatásban, Kossuth Kiadó 1999. [21] Szántó Tibor: Könyvtervezés. Budapest, Kossuth Nyomda, 1988. [22] Alice Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés? Scolar, Budapest, 2008. [23] Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számí tógéppel, Osiris Kiadó 1999. [24] Robin Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006. [25] Suzanne West: Stílusgyakorlatok: a tipográfia és az oldaltervezés hagyományos és modern megközelítés. Budapest, UR Kiadó, 1998. 7. Irodalomjegyzék [26] A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 h p://mek.oszk. hu/ 01500/01547 [27] Bardóczy I.: Magasnyomóforma-készítés I., Nyomdaipari tankönyv, 4. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. [28] Bujdosó Gy.: Szöveg- és kiadványszerkesztés oktatása az egyetemen, Informatika a felsőoktatásban '96, NetworkShop 1996 (1996. augusztus 27 30., Debrecen) kiadványában, 1996, 101 109. [29] Bujdosó Gy. és Csernoch M.: Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival kapcsolatban, XIII. Számítástechnika az Oktatásban Konferencia (SzámOkt 2008, 2008. október 10 13., Csíksomlyó, Románia) kiadványa, 65 71. [30] D. Jury: Mi az a tipográfia?, Scolar, Budapest, 2007. [31] A. Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés?, Scolar, Budapest, 2008. [32] Virágvölgyi P.: A tipográfia mestersége számí tógéppel, Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 2004. [33] R. Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006.