AZ ALPOKALJA KÖZÉPTÁJ ÁTFOGÓ TERMÉSZETFÖLDRAJZI ELEMZÉSE

AZ ALPOKALJA KÖZÉPTÁJ ÁTFOGÓ TERMÉSZETFÖLDRAJZI ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE:...Szentirmai László ÉVFOLYAM:...geográfus (5. szemeszter) EHA-KÓD:...szlnact.pte CSOPORT:...szőlő-csoport

ELHATÁROLÁS...4 Az Alpokalja kistájai...4 Soproni-hegység...4 Fertőmelléki-dombság...5 Soproni-medence...5 Kőszegi-hegység...5 Vas-hegy és Kőszeghegyalja...5 Pinka-sík...6 Felső-Őrség...6 Vasi-hegyhát...6 KUTATÁSTÖRTÉNET...6 GEOLÓGIA...7 Az Alpokalja ásványkincsei...8 Soproni-hegység...8 Fertőmelléki-dombság...8 Soproni-medence...9 Kőszegi-hegység...9 Vas-hegy és Kőszeghegyalja...9 Pinka-sík...9 Felső-Őrség...9 Vasi-hegyhát...9 GEOMORFOLÓGIA...9 SPECIÁLIS TÁJI ELEMEK...10 Mikroklíma...10 Soproni-hegység...10 Fertőmelléki-dombság...10 Soproni-medence...11 Kőszegi-hegység...12 Vas-hegy és Kőszeghegyalja...12 Pinka-sík...13 Felső-Őrség...14 Vasi-hegyhát...14 Vízrajz...15 Felszíni vizek...15 Flóra és Fauna...16 Talajtani viszonyok...18 SPECIÁLIS INFORMÁCIÓK...18 Speciális táji értékek...18 Természeti értékek...18 2

A környezet állapota...19 Tájhasználat...20 Társadalmi hasznosítás...20 Jövőkép...21 IRODALOMJEGYZÉK...21 ÁBRAJEGYZÉK...22 3

ELHATÁROLÁS Az Alpokalja a Kárpát-medence nyugati peremén helyezkedik el. Tájbeosztási besorolása szerint a Nyugat-Dunántúl nagytáj része. Északról a Kisalföld, keletről a Kemeneshát határolja, míg délről a Zalai-dombság, valamint nyugatról az Alpok legkeletibb vonulatai szegélyezik. A változatos felszínű középtáj jellemzően Magyarország és Ausztria államok területén helyezkedik el, azonban legdélebbi részei Szlovéniába is átnyúlnak. Teljes kiterjedése körülbelül 750-800 négyzetkilométer. Az Alpokalja középhegységi területeit több kistájra oszthatjuk, melyhez több dombvidék és sík terület is tartozik. A középtáj döntő tömegét a középhegységi és dombsági (200-500 méter tengerszint feletti) magasságú területek adják. A középtájat hét kistájra oszthatjuk (Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, In.: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete 1991., pp. 379-408. alapján). Az Alpokalja kistájai Soproni-hegység A Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területén (valamint természetesen Ausztria Burgenland tartományában) elhelyezkedő kistáj nagyjából félszáz négyzetkilométer területet ölel fel az ország nyugati határszélén. Az Alpokalja legészakibb kistája, legnagyobb magassága eléri az 550 métert (Magas-bérc 557 méter). 1. ábra: Soproni-hegység (forrás: weselka.euroweb.cz/turistika/velka_fatra98/sopron.jpg) 4

Fertőmelléki-dombság A kistáj szoros értelemben véve a Soproni-hegység kelet-északkeleti szárnyát alkotja (Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, In.: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete 1991., p. 382.). Területe ötven négyzetkilométer. Soproni-medence Ez a kistáj a Fertőmelléki-dombság és a Soproni-hegység között terül el. Területe szintén körülbelül negyvenöt-ötven négyzetkilométer. Kőszegi-hegység A Pinka-patak és a Gyöngyös-folyó két völgye közötti területen elhelyezkedő hegység területe szintén ötven négyzetkilométer. A hegységtömb iránya kelet-északkelet és nyugatdélnyugat (Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, In.: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete 1991., p. 390.). Legmagasabb régiója a tengerszint felett közel 900 méter (Írott-kő, vagy más néven Geschriebenstein 882 méter) magasságban húzódik. 2. ábra: Írott-kő 882 méter (forrás: ttt.tr.hu/oldsite/szazlabu/irottko4.jp) Vas-hegy és Kőszeghegyalja A Kőszegi-hegységet D DK-ről széles sávban övező terjedelmes hegylábfelszín (fennsík) az országhatár és a Répce völgye között. A Gyöngyös-, a Bozsoki- és az Olad-(Sé-) 5

patak völgye között elterülő és a Répce-Gyöngyös vízválasztó-hátságot is magában foglaló tágabb értelemben vett Kőszeghegyalja valamint a Pinka által levágott Vas-hegy ÉK-i (magyarországi) pereme tartozik ide. (Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, In.: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete 1991., p. 393.). Kiterjedése nagyjából százötven négyzetkilométer. Pinka-sík A Pinka-patak völgyét szegélyező, az Olad-patak völgyétől déli irányban található közel kétszáz négyzetkilométer területű, délkeleti irányba lejtő hegylábfelszín, mely a Kőszeghegyalja déli folytatása. Felső-Őrség Az ötven négyzetkilométer kiterjedésű teraszos-dombsági terület a Rába- és a Pinkavölgy közötti területen helyezkedik el. Vasi-hegyhát A viszonylag terjedelmes (százötven négyzetkilométer) kistájat a Rába és a Zala folyók völgye, valamint az osztrák és a szlovén államhatár szegélyezik. KUTATÁSTÖRTÉNET A terület biogeográfiai feltárása már rendkívül korán megindult, például Bél Mátyás a soproni seregélyekről már a 18. század elejétől írt (Nürnberg 1723.) Később (19. és 20. század) több jeles ornitológus kutatta az Alpokalja madárvilágát. Így tett Fászl János (1883.) és Vönöczky-Schenk Jakab (1876-1945) is, akinek ornitológiai kutatásai országos jelentőségűek voltak, mert ő egyébként a Magyar Madártani Intézet igazgatója is volt egyben. Freh Alfonz (1877.) rovartani kutatásokat végzett (melynek során körülbelül hatszáz bogárfajt jegyzett fel). Később Kaszab Zoltán, Szent-Iványi József, Móczár László és Csiki Ernő összesen 2111 bogárfajt tárt fel (in.: Rakonczay Zoltán, Szigetköztől az Őrségig A Nyugat- Dunántúl védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. p. 44.). Földrajzi kutatásokat a területen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Természetföldrajzi Tanszékének tanárai és kutatói végeznek szinte napi rendszerességgel és főleg a Kőszegi-hegységben, hiszen ez a terület olyan a tanszék tanárainak, mint a PTE-TTK Földrajzi Intézetének a Mecsek, vagy az ELTE ide vonatkozó karának a Budai-hegység. Mondom ezt azért, mert a terület nemcsak közel van Szombathelyhez, hanem a többek között például a Rohonci tektonikus-ablak révén 6

földrajzilag rendkívül változatos képet mutat, mint ahogy azt a növény- és állatföldrajzi kutatások nagy száma is jelzi. GEOLÓGIA Ha visszarepülünk egy kicsit a földtörténeti korskálán, körülbelül a harmadidőszakba (körülbelül 25 millió évet), akkor a képzeletbeli felszínre kerülnek szinte mindenütt, a Rábavonaltól nyugatra az Ausztroalpi-, más néven Keletalpi-nagyszerkezeti egység kőzetei. A paleozoikumban metamorfizálódott kőzetekre a mainál jóval délebbre való fekvésnek köszönhetően (afrikai self) üledékek rakódtak. Az üledéktakaró az Alpok felgyűrődésekor takaróredőkbe préselődött, pikkelyeződött, miközben rátolódott a Tethys-medence óceáni kérgére. (Dr. Karátson Dávid (főszerk.), in.: Magyarország földje, Magyar Könyvklub Bp. 1997., p. 331.). Ezen tektonikus mozgások alatt a korábbi (paleozoikum) metamorf kőzetek nagyrészt újbóli metamorfózison estek át. Míg ezek a képződmények a középtáj nyugati részein (Kőszegi- és Soproni-hegységek) máig fellelhetők a felszínen is, addig ezektől keletebbre a Rába-vonalig fokozatos süllyedésük és az üledéktakaró miatt a mélyben folytatódnak tovább. A Keletalpi-nagyszerkezeti egység északi részei az Alsó-ausztroalpi-takarórendszer részét képezik. Ezek egy része a Wechsel-egységhez (Fertőrákos), másik részük pedig az ezen átbuktatott Semmering-egységhez tartozik (Soproni-hegység csillámpalái). 3. ábra: soproni csillámpala (forrás: termtud.akg.hu/okt/8/3/csillampala.jpg) Másrészről megtalálhatók itt a Pennini-egység kibukkanásai is a Rohonci-tektonikus ablakban, vagyis a Kőszegi-hegységben és a Vas-hegyen. Ennek, vagyis a Pennini-egység jura-kréta Ausztroalpi-egységre való rátolódásának következtében keletkező metamorfitjait láthatjuk Kőszegen (kvarcfillit), Velemben (mészfillit) és Felsőcsatáron (kloritpala). A Felsőausztroalpi-takaró, vagyis az Alpokalja és a Rába-vonal közötti úgynevezett Rábamenti-öv szilur és devon metamorfitokat tartalmaz, melyek azonban csak mélyfúrásokból ismertek. 7

A jelenleg is felszínen vagy felszín közelben lévő kőzetek jellemzően üledékes eredetűek (kivéve a korábban már említett idősebb felszíni metamorfitokat). A táj felszínének arculatát nagyban befolyásolta a körülbelül 10 millió évvel ezelőtti alpi-hegységképződés stájer fázisa, melynek során a belső erők a környékből röghegységi tájat formáltak, ahol a törések mentén lesüllyedés (a mai Kisalföld irányába) és kiemelkedés egyaránt szerepet játszott. A térszín egyenetlenségei miatt volt képes ennyire különböző vastagságú üledék felhalmozódni (például Brennbergbányán 400-500 méter vastag miocén kavics, Ágfalván konglomerátum, valamint a bádeni agyag a soproni Kuruc-dombon). Ezen időszak szülötte a száz méter vastag lajta-mészkő is a fertőrákosi kőfejtőben, illetve ebben az időben a tengerparti oxigénmentes és mocsaras környezetben rakódott le közel húsz méteres vastagságban (átlagban 10-15 méter, csak helyenként éri el a 20-25 métert) a brennbergbányai alsó-miocén barnakőszén is. 4. ábra: Brennbergbánya 1953-ban (forrás: www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/img12_197a.jpg) Az Alpokalja ásványkincsei Soproni-hegység Építőkő (gneisz és csillámpala). Fertőmelléki-dombság Bontonit (lajtamészkőben), agyag és építőkőként a lajtamészkő maga. 8

Soproni-medence Kőszegi-hegység Antimon (Velem) és grafit, valamint mangán (piroluzit) a Szent Vid-hegyen. Vas-hegy és Kőszeghegyalja Lignit (Cák, Velem, Kőszegszerdahely), építő- és díszítőkövek (például zöldpala). Pinka-sík Lignit (Nárai, Torony, Sé), talkum (Felsőcsatár). Felső-Őrség Vasi-hegyhát Pannóniai agyag (tégla alapanyag), folyóvízi kavics. GEOMORFOLÓGIA Fiatal orogén erők törésekkel szőtték át a korábban kialakult Soproni-hegység tönkjét, melynek eredményképpen a Fertő-tó felé lejtő háromlépcsős (1. 520-550 méter: például a Magas-Bérc (553 méter), 2. körülbelül 400 méter: Károly-magaslat (398 méter), 3. 300 méter alatti magasság: például a Karkai-kúp) lépcsővidék jött létre. Körülbelül 2 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger (Pannon-tó) véglegesen eltűnt a térszínről, helyén már az azt korábban feltöltő folyók medrei futottak tovább (egy pleisztocén korú kiemelkedésnek köszönhetően a mai Kisalföld irányába). Szintén a pleisztocéntől kezdve jelentek meg a felszín feltöltésében a ma is aktív folyók (Gyöngyös, Ikva, Pinka, Rába, Répce), melyek egyrészt a felsőszakaszokba mély völgyeket vájtak (például a korábban említett Fertő-tóra rejtő röglépcsővidékének törései mentén az Ikva völgye), majd az azokból elhordott anyaggal (jelen esetben főleg kavicstakaró a jellemző) teljesen elfedték a korábbi térszínt, térszíneket. A Banfi-tönk (kistájként Fertőmelléki-dombság) anyaga miocén üledékek alatt húzódó metamorf (kristályos és palás) kőzet. A Kőszegi-hegység formái a Soproni-hegységtől eltérően nem feltétlen tönkös röghegységiek, inkább redősek, pikkelyesek és gyűrtek. Ennek oka az alpi hegységképződéskor palákká alakult agyag, márga és homokrétegekben keresendő. Ez meglehetősen változatos felszíni mikro-formakincset hozott létre: mészfillit anyagú fatuskókra emlékeztető kövek, vagy a Kalapos-kő kloritpala formakincse, de ide sorolható a szekunder hatásra (pleisztocén aprózódás) képződött Írott-kői kőtenger is. 9

SPECIÁLIS TÁJI ELEMEK Mikroklíma Soproni-hegység Összes napfényes órák száma:...1800 Ebből nyári évnegyed:...700 Ebből téli évnegyed:...170 Évi középhőmérséklet:...9 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,5 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 16. 10 Celsius határ ősszel:...október 23. Fagymentes időszak:...április 25. október 15. Fagymentes időszak hossza:...173 nap Sokévi átlag minimum:...-15 C Sokévi átlag maximum:...32 C Évi csapadékösszeg:...750 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...450-480 mm 24 órás csapadékmaximum:...102 mm (Brennbergbánya) Hótakarós napok átlagos száma:...55-60 Átlagos maximális hóvastagság:...45 cm Ariditási index:...0,94 Uralkodó szélirány:...ény Átlagos szélsebesség hegycsúcsokon:...4-4,5 m/s Átlagos szélsebesség erdőtakarós területeken:...3 m/s Fertőmelléki-dombság Összes napfényes órák száma:...1850 Ebből nyári évnegyed:...720 Ebből téli évnegyed:...175 Évi középhőmérséklet:...9,3 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,7 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 15. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. 10

Fagymentes időszak:...április 22. október 22. Fagymentes időszak hossza:...181 nap Sokévi átlag minimum:...-14,8 C Sokévi átlag maximum:...32,5 C Évi csapadékösszeg:...675 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...420 mm 24 órás csapadékmaximum:...80 mm (Fertőrákos) Hótakarós napok átlagos száma:...45-50 Átlagos maximális hóvastagság:...30-35 cm Ariditási index:...1,00-1,08 Uralkodó szélirány:...ény Átlagos szélsebesség dombtetőkön:...4 m/s Átlagos szélsebesség erdőtakarós területeken:...3,2-3,5 m/s Soproni-medence Összes napfényes órák száma:...1850 Ebből nyári évnegyed:...710 Ebből téli évnegyed:...175 Évi középhőmérséklet:...9,4 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,8 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 16. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. Fagymentes időszak:...április 23. október 20. Fagymentes időszak hossza:...180 nap Sokévi átlag minimum:...-15 C Sokévi átlag maximum:...32,5 C Évi csapadékösszeg:...700 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...420 mm 24 órás csapadékmaximum:...77 mm (Sopron) Hótakarós napok átlagos száma:...47 Átlagos maximális hóvastagság:...30 cm Ariditási index:...1,00 Uralkodó szélirány:...ény 11

Átlagos szélsebesség:...3,5 m/s Kőszegi-hegység Összes napfényes órák száma:...1800 Ebből nyári évnegyed:...700 Ebből téli évnegyed:...170 Évi középhőmérséklet:...8,5 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 25. 10 Celsius határ ősszel:...október 14. Fagymentes időszak:...április 26. október 14. Fagymentes időszak hossza:...171 nap Sokévi átlag minimum:...-15,5 C Sokévi átlag maximum:...32 C Évi csapadékösszeg:...850-900 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...450-500 mm 24 órás csapadékmaximum:...100 mm (Stájerházak Kőszeg) Hótakarós napok átlagos száma:...50-60 Átlagos maximális hóvastagság:...50 cm Ariditási index:...0,78-0,88 Uralkodó szélirány:...é Átlagos szélsebesség hegycsúcsokon:...4 m/s Átlagos szélsebesség erdőtakarós területeken:...3 m/s Vas-hegy és Kőszeghegyalja Összes napfényes órák száma:...1850 Ebből nyári évnegyed:...700 Ebből téli évnegyed:...175 Évi középhőmérséklet:...8,8 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,5 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 21. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. Fagymentes időszak:...április 26. október 15. Fagymentes időszak hossza:...172 nap 12

Sokévi átlag minimum:...-16 C Sokévi átlag maximum:...32 C Évi csapadékösszeg:...700-750 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...450 mm 24 órás csapadékmaximum:...72 mm (Kőszeg) Hótakarós napok átlagos száma:...42-50 Átlagos maximális hóvastagság:...30-45 cm Ariditási index:...0,94-1,00 Uralkodó szélirány:...é Átlagos szélsebesség hegycsúcsokon:...4 m/s Átlagos szélsebesség erdőtakarós területeken:...3 m/s Pinka-sík Összes napfényes órák száma:...1850 Ebből nyári évnegyed:...720 Ebből téli évnegyed:...175-180 Évi középhőmérséklet:...9 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,5 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 20. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. Fagymentes időszak:...április 25. október 15. Fagymentes időszak hossza:...173 nap Sokévi átlag minimum:...-17 C Sokévi átlag maximum:...32 C Évi csapadékösszeg:...700-750 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...430-450 mm 24 órás csapadékmaximum:...69 mm (Ják) Hótakarós napok átlagos száma:...42-45 Átlagos maximális hóvastagság:...30 cm Ariditási index:...0,94-1,00 Uralkodó szélirány:...é Átlagos szélsebesség:...3,5-4 m/s 13

Felső-Őrség Összes napfényes órák száma:...1800 Ebből nyári évnegyed:...700-720 Ebből téli évnegyed:...175 Évi középhőmérséklet:...9 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,5 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 20. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. Fagymentes időszak:...április 26. október 14. Fagymentes időszak hossza:...171 nap Sokévi átlag minimum:...-17,8 C Sokévi átlag maximum:...32,5 C Évi csapadékösszeg:...780-800 mm Vegetációs időszak csapadékösszege:...500 mm 24 órás csapadékmaximum:...85 mm (Gasztony) Hótakarós napok átlagos száma:...45 Átlagos maximális hóvastagság:...30 cm Ariditási index:...0,89 Uralkodó szélirány:...é-ny Átlagos szélsebesség:...3 m/s Vasi-hegyhát Összes napfényes órák száma:...1800 Ebből nyári évnegyed:...700-720 Ebből téli évnegyed:...175 Évi középhőmérséklet:...8,9-9,2 C Vegetációs időszak középhőmérséklete:...15,3-15,5 C 10 Celsius határ tavasszal:...április 20. 10 Celsius határ ősszel:...október 13. Fagymentes időszak:...április 27. október 14. Fagymentes időszak hossza:...170 nap Sokévi átlag minimum:...-18 C Sokévi átlag maximum:...32,5 C Évi csapadékösszeg:...800 mm 14

Vegetációs időszak csapadékösszege:...500-520 mm 24 órás csapadékmaximum:...75 mm (Szentgotthárd Farkasfa) Hótakarós napok átlagos száma:...50 Átlagos maximális hóvastagság:...30-35 cm Ariditási index:...0,87 Uralkodó szélirány:...é-ny Átlagos szélsebesség:...2,5 m/s (Alpok szélárnyék) Az adatok forrása: Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, In.: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete 1991., pp. 379-408. Vízrajz Felszíni vizek A középtáj felszínen futó vizei mind a Duna vízrendszerének részei. Ezen belül azonban megkülönböztetünk a közvetlenül (vagyis a Rábán keresztül) a Dunához kapcsolódó, a Mura-Dráva vízrendszerrel a Dunához kapcsolódó és a Balatonhoz köthető felszíni vízfolyásokat. A csoportosítást egyszerűbbé teszi az a tény, hogy a legtöbb folyó és patak a Rábához kapcsolódik, a Kerka és a Zala kivételével, melyek közül előbbi és mellékvizei (például Cserta) a Murához, majd rajta keresztül a Drávához köthetők (bár végső soron ez is a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik). Utóbbi (Zala) azonban összes mellékvizével együtt a Balatont táplálja, amely a mesterséges Sió-csatornán keresztül előbb-utóbb szintén a Duna vizét képezi. A Rába bővizű bal parti mellékvizei a Lapincs, a Pinka és a Perint-Sorok. Ennél valamivel mérsékeltebb vízhozamú a Gyöngyös, a Répce és az Ikva. A felszíni állóvizek közül a középtájhoz szorosan kapcsolódó, de annak szerves részét nem képező Fertő-tó a legnagyobb. Vízfelülete 309 km 2 (ebből Magyarországon 75 km 2 ), vízgyűjtő területe 1244 km 2, átlagos víztárolási kapacitása körülbelül 300 millió m 3. Említésre méltóak még a legnagyobb természetes kistavak, a tömördi Nagy-tó, az Őrségben lévő fokozottan védett feltöltődő Fekete-tó és az antropogén állóvizek közül a szombathelyi Csónakázótó, valamint Horgásztó, illetve a kissé távolabbi Vadása- és Szajkitavak, illetve a Soproni-hegységben lévő, szintén emberi kéz beavatkozása nyomán keletkezett Szalamandra-tó és Pisztrángos-tó. A térségben számottevő felszín alatti vízvagyon lelhető fel. Ezek közül leginkább a gyógyvizek, valamint a hévizek érdemelnek néhány szót. Országos szinten is meghatározó a 15

balfi termálvíz (hozama: 3500 liter percenként, hőmérséklete: 58 C), mely szénsavat és kénhidrogéneket tartalmaz. Meghatározó még a büki termálvíz (hozama: 3500 liter percenként, hőmérséklete: 58 C), mely szintén ásványi anyagokban rendkívüli módon gazdag (nátriumhidrogénkarbonátos és szénsavas). Egyébként az Alpokalján ez a két hivatalosan is elismert gyógyvíz. 5. ábra: Bükkfürdő (forrás: www.wellnesshetvege.hu/wellness/szallodak/68medence1.jpg) Flóra és Fauna Növényföldrajzi értelemben az Alpokalja a Kelet-alpesi (Noricum) és a Pannoniai (Pannonicum) flóratartományok határmezsgyéjén helyezkedik el. Ezeken belül a Sopronihegység egyes területei a Noricum úgynevezett Rozáliai flórajárásának, míg a Kőszegihegység és a Vasi-hegyhát bizonyos területei a Stájer flórajárás jellemző jegyeit hordozzák magukon. Általában véve azonban az Alpokalja 750-800 km2 területének döntő többsége a Pannonicum úgynevezett Átmeneti flóravidékének része (ezen belül különböztetjük meg a Lajtai flórajárást (Fertőmelléki-dombság) és a Vasi flórajárást (mely a terület legnagyobb hányadát lefedi)). A csekély területen fellelhető Noricum (Kelet-alpesi flóratartomány) jellegzetességét főleg a magashegységekből leereszkedő dealpin boreális elemek adják. Ebből eredeztethető, hogy ezeken a területeken van Magyarország legtöbb tőzegmohalápja. A húsz az országban fellelhető tőzegmoha-fajból tizenöt lelhető fel itt (döntően a következő települések közelében: Szalafő, Farkasfa, Gödörháza, Szőce, Vasvár, Jeli arborétum és Kőszeg Alsóerdő). Érdekes módon néhány, hazánkban általában csak telepítve előforduló fenyőfaj előfordul itt természetes élőhelyén is. A lucfenyő (Picea abies), a jegenyefenyő (Abies alba) és a lombhullató vörösfenyő (Larix decidua) szórványos természetes előfordulása figyelhető meg 16

a Sopron környéki Asztalfőn és Mészveremnél, valamint a kőszegi Stájer-házak környékén és az Őrség Vasi-hegyhát közeli részén Felsőszölnök határában is. Fontos az úgynevezett prealpin flóraelemek jelenléte is, ilyenek a hegyipáfrány (Oreopteris limbospermal) és a struccharaszt (Matteuccia struthiopteris). Említésre méltó virágos növényfajok az úgy nevezett bennszülött montán-prealpin tarsókafajok (Thlaspi sp.). Mindenképpen említést kell tenni különleges helyzete miatt a Lajtai flórajárásról (Laitaicum), melynek speciális növényföldrajzi helyzete a meszes alapkőzetnek köszönhető (híd szerepet tölt be a Keleti-Mészalpok és a Kis-Kárpátok között). Legjellemzőbb növényzete a karsztbokor-erdő, melynek két legjelesebb, csak itt előforduló növény a sziklai benge (Rhamnus saxatilis) és a szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia). A terület nagy részének növényzete az ország ezen területein már megszokott képet mutatja (gyertyánok, tölgyek, gesztenye) (in.: Rakonczay Zoltán, Szigetköztől az Őrségig A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. pp. 27-33.). A középtáj állatvilágának jellemvonásairól elmondható, hogy azok többségében holarktikus, paleoarktikus, euro-turáni és európai fajok képviselőihez tartoznak. Általában elmondható, hogy a terület gerincesei közül egyedül a pézsmapocok tekinthető az országos képtől némiképp eltérő szereplőnek. A helyzet azonban más, ha a térség futóbogár faunáját vesszük górcső alá. Fontosak a különböző futrinka-félék (Carabus sp.) nagy egyedszámban előforduló képviselői, valamint a számos ritka és védett cincérfaj is. Megemlíthetőek még a csak Sopron környékén honos speciális gilisztafaj, a Dendrobaene ganglbaueri és a szintén csak errefelé előforduló ritka ugróvillások a Deutonura benzi egyedei is (in.: Rakonczay Zoltán, Szigetköztől az Őrségig A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. pp. 44-57.). 6. ábra: Carabidae (forrás: claude.schott.free.fr/carabidae/carabus/carabus_pl_3.jpg) 17

Talajtani viszonyok Az Alpokalja FAO talajtérképét szemlélve meghatározhatók a középtáj jellemző talajtani viszonyai. Például elmondható, hogy a zonális jellegű talajok közül elsősorban az úgynevezett barnaföldek (Cambiosolok) (a hegyektől és hegylábfelszíntől kissé távolabb) és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (agyagbemosódásos- (hegylábfelszínek), savanyú- (Kőszegi-hegység) és pszeudoglejes- (Őrség) barna erdőtalajok) említhetők meg, hiszen ezek a mérsékelt éghajlati övben általánosan jellemző talajfajták. Intrazonális típusú a Fertő-tó környéki rendzina-talaj. Azonális típusúnak tekinthetőek a Répce és a Perint-Sorok folyók völgyét kísérő fluviális eredetű öntéstalajok csoportjai. Fontos említést tenni a talajlepusztulás területileg eltérő folyamatairól is, hiszen ezek többek között nagyban befolyásolják a középtáj felszínének talajtani és biológiai viszonyait is. Ahol a felszínt erdőtakaró fedi, ott szinte jelentéktelennek tekinthető a talajerózió mértéke (például Soproni-hegység teljes területe, a Kőszegi-hegység magasabban fekvő zónái, a Vasi-hegyhát). Az ezeken kívüli lejtős területeken (tehát amelyeken nincs erdőtakaró) középfokú erózió figyelhető meg (a termőréteg 30-70%-os lepusztulásával). Fokozottan súlyos a helyzet az erősen erodált felszíneken, ahol a termőréteg lepusztulása 70%-on felüli (ilyen területek például a Kőszegi-hegység alacsonyabban fekvő, tehát erdőirtott térségei). Az előbbiekben említett területekről lepusztuló anyag a hegyektől távolabb, a folyók lassulásával, azok völgyében halmozódik fel (szedimentáció). Általánosan megemlíthető azonban, hogy a középtáj legnagyobb hányada nem, vagy nem jelentősen vesz részt a talajeróziós folyamatokban. SPECIÁLIS INFORMÁCIÓK Speciális táji értékek Természeti értékek Az Alpokalján és szoros értelemben vett környékén számos természeti érték kapott védelmet. A térség leginkább védett területe a már korábban említett módon ( szorosan, de nem szervesen ) a középtájhoz tartozó Fertő-környék. A tó Magyarországra eső hányada és ennek part menti vidékei többszörösen védett természeti értékekkel bírnak. Az első ilyen defenzíva volt 1979-ben, hogy a napjainkra, ötre nőtt számú magyar bioszféra rezervátumok egyik tagja lett. Ezt követte 1989-ben a Ramsari Egyezmény, mely a területet hivatalosan is nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhelynek jelölte ki. Az ezt soron követő és legszámottevőbb változás lett, hogy 1994. március 8-án, Sarród Rév-Kócsagvár központtal 18

23.588 hektáron (melyből a legszigorúbban védett 7.492 hektár) létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park. Ezután a 2002. március 1-jén 44 ezer hektáron az országban tizedikként létrehozott Őrségi Nemzeti Park igazgatóságát a 346/2006. (XII.23.) Kormány Rendelet alapján 2007. február 1-jétől áthelyezték a Fertő-Hanság Nemzeti Park sarródi központjába, mely ettől kezdve közel 68 ezer hektár szigorúan védett természeti értékre vigyáz, melyek közül csak néhány fontosabb részterület: Hanság, Fertő, Őrség, Vend-vidék, Szent Györgyvölgy, Kőszegi Tőzegmohaláp, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Ság-hegy és a környéken fellelhető számos arborétum jó része. Ezek egyfajta kiegészítéseként 2001-óta a Fertő-vidék az UNESCO Világörökség címet is viseli. 7. ábra: a Fertő-Hanság Nemzeti Park logója (forrás: www.rabensteiner.hu/design/nemzetipark_logo.jpg) A környezet állapota Az Alpokalja felszíni vizeinek minőségét a leginkább az azokat egybegyűjtő legnagyobb helyi folyó, a Rába vízminősége mutatja meg. A folyó vizét öt szempontból, szempontonként öt vízminőségi osztályt alkalmazva vizsgálták. Ezek szerint a Rába vize oxigénháztartás, tápanyagháztartás és mikro-szennyezők (toxicitás) szempontból tűrhető állapotban van. Mindezek mellett a víz mikrobiológiai szempontból szennyezett, egyéb jellemzők alapján viszont jó víznek számít. A levegő minőségét (kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por tartalmát) leginkább a két legnagyobb városban elhelyezett légszennyezés-mérő műszerek alapján lehet feltárni (bár ezek az adatok nyilvánvalóan nem adnak hiteles képet a teljes középtáj levegőminőségéről, azonban az embereket érintő területekről valószínűleg igen). A Szombathelyen gyűjtött adatok alapján a nyári félév méréseiben az SO 2 alig 20 μg/m 3 (határérték 70 μg/m 3 ), az ülepedő por alig 4 gramm/m 2 /30 nap (határérték 16 gramm/m 2 ). A NO 2 sajnos a nyári félévben rendszeresen túllépi 4-5%-al a 70 μg/m 3 értéket. A téli félév méréseiben a kén-dioxid a nyárihoz hasonlóan jóval a határérték alatt marad. Az ülepedő por átlagos emissziója 8 gramm/m 2 /30 nap, de emellett a határértéket a téli félév több napján is akár 5-10%-al túllépi. A soproni levegő minősége a más domborzati, éghajlati és légmozgási 19

viszonyok miatt a szombathelyinél jóval szennyezettebb. A téli félév itt a szombathelyihez hasonló, bár a nitrogén-dioxid határérték túllépések jóval gyakoribbak. Az igazi probléma Sopronban, a nyári félévben jelentkezik, amikor a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid szintje egyaránt gyakran 10-12%-al meghaladja a 70 μg/m 3 határértéket. Ezzel nyáron Sopronban a levegő gyenge minősége megközelíti a pécsi, vagy budapesti adatokat. Az Alpokaljáról környezetföldtani szempontból elmondható, hogy a terület döntő többsége a felszíni szennyeződésekre erősen érzékeny porózus kőzetekből áll. A feljebb elhelyezkedő különböző kristályos kőzetek azonban felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny képződmények. A területen az ásványkincsekben való viszonylagos szegénység miatt csak néhány kőfejtő és kavicsbánya (bányató) adja a felszíni tájsebeket (bár a jelentős Torony környéki lignitmezők kitermelését csak a lakosság és a helyi vezetők összefogásával sikerült megakadályozni), ezért általánosságban elmondható, hogy az Alpokalja térségében nem számottevőek az antropogén geomorfológiai hatások. Tájhasználat Társadalmi hasznosítás A terület társadalmi-gazdasági értelemben is az ország egyik legfejlettebb területének számít, köszönhetően ezt a sajátságos nyugati határszél menti helyzetének, mely amennyire korábban (1948-1989) hátrányos helyzetet jelentett (vasfüggöny), annyira pozitív hatással van attól (1989) kezdve a térség társadalmi életére (nagy számú külföldi látogató). A terület elsősorban turisztikai hasznosításra alkalmas. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a Sopron- Kőszeghegyalja terület egyike hazánk hét kiemelt üdülőkörzetének (Mecsek-Villány, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Mátra-Bükk, Dunakanyar-Budapest, Sopron-Kőszeghegyalja). A környék helyi jellegű üdülőkörzetei a Nyugati-határszél és a Rába-mente. Vannak itt kiemelten a turizmusból élő, úgynevezett speciális helyzetű települések (Bük, Balf, Kőszeg, Sopron) szép számmal. Összességében elmondható, hogy ezek a térségek szinte teljesen lefedik az Alpokalja területét, csak kevés üdülőkörzethez nem tartozó térség van a középtájon. Fontos megemlíteni a mezőgazdaságot, melynek jelentősége eltörpül a közeli Kisalföld jelentőségéhez képest, azonban még így is számottevő a jó talaj-adottságok miatt. Elsősorban a tejipar, a húsipar és az erdőgazdálkodás jelentőségét kell kiemelni (Sárvár SÁGA FOODS, Szombathely FALCO Forgácslap-gyártó). Rendkívül fontos fejlesztő tényezőnek tekinthetők a térséget észak-déli (86. és 84. számú főútvonalak) és kelet-nyugati irányban (8. számú és 85. számú főútvonalak) átszelő közlekedési korridorok, melyek egyes helyeken akár a 2500-3000 jármű/nap terhelést is elérhetik. Ipari tekintetben a térség nyersanyagbeli 20

ellátottságát figyelembe véve nem találunk kiemelkedő ásványkincs kitermelést (kivéve talán a már felhagyott brennbergbányai barnakőszén lelőhely valamikori újbóli beindítását, vagy a Torony-Sé-Nárai térségének felső-miocén lignitkészletének jövőbeni kiaknázását). Lokális jelentőségű építőkő-fejtést azonban több helyen is tapasztalhatunk, csakúgy mint a napjainkra gombamód elszaporodó kisebb-nagyobb kavicsbányákat, melyek termékeit a környék építőipara veszi fel alapanyagként. Jövőkép Az Alpokalja társadalmi-gazdasági vonzerejét a jövőben is valószínűleg a tiszta levegőjű védett hegyek, a gyógyulásra vágyó termálfürdőzők, és a kulturális felüdülésre vágyók háromszöge alkotja. Ennek érdekében folyamatos innováció és beruházások zajlanak a térségben. Főleg a közlekedésben, mely mindhárom alapkövet összeköti. Ide sorolhatók a szlovén vasút megépítése, a 86-os főút falu-elkerülőinek fejlesztése (például Vát-Nemesbőd) és a szombathelyi vasútállomás felújítása. Kulturális fejlesztések a Savaria Karnevál, vagy a soproni Volt Fesztivál évről-évre történő folyamatos bővítése, vagy a hamarosan Jordán Tamás nevével fémjelezve megnyitó szombathelyi színház is. IRODALOMJEGYZÉK Rakonczay Zoltán, Szigetköztől az Őrségig A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. Marosi-Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere, Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete, Bp. 1991. Dr. Karátson Dávid (főszerk.), Magyarország földje, Magyar Könyvklub, Bp. 1997. Borsy Zoltán (szerk.), Általános természetföldrajz Fejezetek az általános természetföldrajz köréből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998. Cartographia: Magyarország atlasza, Cartographia KFT, Bp. 1999. 21

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Soproni-hegység (forrás: weselka.euroweb.cz/turistika/velka_fatra98/sopron.jpg)...4 2. ábra: Írott-kő 882 méter (forrás: ttt.tr.hu/oldsite/szazlabu/irottko4.jp)...5 3. ábra: soproni csillámpala (forrás: termtud.akg.hu/okt/8/3/csillampala.jpg)...7 4. ábra: Brennbergbánya 1953-ban (forrás: www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/img12_197a.jpg)...8 5. ábra: Bükkfürdő (forrás: www.wellnesshetvege.hu/wellness/szallodak/68medence1.jpg). 16 6. ábra: Carabidae (forrás: claude.schott.free.fr/carabidae/carabus/carabus_pl_3.jpg)...17 7. ábra: a Fertő-Hanság Nemzeti Park logója (forrás: www.rabensteiner.hu/design/nemzetipark_logo.jpg)...19 22