Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)



Hasonló dokumentumok
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

HALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A halászati őr az ellenőrzés közben jogosult-e elkérni a személyi igazolványt? apple igen, minden esetben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Az őshonos halaink védelmében

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna hal együttesének vizsgálata

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Horgászturizmus Erdélyben. Adorjáni István AGROPISC KFT - Homoródszentpál

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

A vízi ökoszisztémák

A Puszta /15, pp

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Hallépcső halai rendszerben

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

Természetvédelmi mérnök BSc szak, III. évfolyam levelező tagozat / 1. félév

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

ÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Rejtvények /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány. Februári feladvány

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: címe:

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

Hogyan, hová és miért úsznak a halak?

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI

A halak váltv állatok.

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

Az energia áramlása a közösségekben

A Puszta /16, pp MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999.

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Mit tennék a vizek védelmében

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

VERSENYZŐ ADATLAP. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: címe:

THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész

Voda a jej okolie - 1. časť

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tervezési alapelvek a halátjárók/hallépcsők vizsgálatához (monitoring) Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG, Győr

Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ

Elemi csapásból hozzáadott érték

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

A Kiskörei Hallépcső bemutatása

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

TISZA-TAVI HORGÁSZREND 2015

A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZERŐMŰVEKRE

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

A Mátra és környéke halfaunája

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás , 24., Szarvas. orange.fr/pix/balaton.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó

Székhely: Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: Mobil: 20/

CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

Átírás:

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

Vízfelszín (Faciál) Vízfelszín (facial régió) A víz - levegő határfelületén: neuszton és pleuszton Neuszton: a víz felületi hártyáján élő szervezetek együttese. Levegő felé: epineuszton, víz felé: hiponeuszton). (Többnyire mozgásképtelenek, önmaguktól legfeljebb csak elhanyagolható mozgásra képesek). Pleuszton: szabad szemmel látható állatok és növények együttese (aktívan, intenzíven, öntevékenyen mozognak)

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

A parti tájék vízinövényzettel borított, terület (Fitál) Rhizomenon (alapkőzetben, vagy üledékben gyökereznek) Nád, gyékény, káka Tündérrózsa, vízitök Süllőhínár, átokhínár Metafiton (gyökerező mocsári- és hínárnövényzet közötti vízben élő, az ott lebegő, vagy aktívan mozgó élőlények) Békalencse, rence Csillósok, rotatoriák, kisrákok, nadályok, stb.

A parti tájék vízinövényzettel borított, terület (Fitál)

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

A vízfenék élővilága (bentál) Litorális benton: átvilágított zóna termelés is folyik Profundális benton: Csak fogyasztó és lebontó szervezetek találhatóak A benton élővilága függ az aljzat típusától:

Üledék eredete szerint: Autochton (a víztestben keletkező) Meder alakítás, aprítás Kicsapódás Fizikai-kémiai úton Biológiai hatásra Elpusztuló szerves anyagok (plankton eső) Allochton (kívülről bejutó) Vízfolyások Szél

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

Nyíltvízi élettáj (Pelagiál) Plankton Nekton

Nyíltvízi élettáj (Pelagiál) Plankton Nekton

Plankton A vízben lebegő élőlények összessége, melyek saját mozgása a vízhez képest elhanyagolható. Jellemző létformája az alzat nélküli lebegés Lebegés növelése érdekében: felület-tömeg arány javítása (pl. kocsonyás burok) gázvakuólumok képzése telítetlen zsírsavak építése a telítettekkel szemben alaki ellenállás növelése különféle nyúlványok, nagyfelület+ test, vagy telep alak

A plankton önálló ökoszisztéma, módszertani okokból azonban indokolt felosztani az alábbi csoportokra: Bakterioplankton Fitoplankton Zooplankton

Nyíltvízi élettáj (Pelagiál) Plankton Nekton

Nekton Aktív önálló mozgásra képes, alzat nélkül élő társulás Édesvizekben jellemzően halak alkotják Csak a nyíltvízi életmódú halakat soroljuk a nektonhoz, legtöbb hazai halunk nem ide, hanem a bentikus faunához sorolható

Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) Bentál (üldékben lévő vízi élettáj) Pelagiál (nyíltvízi élettáj) Sztigál Freatál

Sztigál élettáj Alapkőzetben lévő, felszíni víztérhez közvetlenül kapcsolódó vízi élettáj Freatál élettáj Alapkőzetben lévő, felszíni víztérhez közvetlen kapcsolatban nem lévő vízi élettáj

Szinttájak

A halak élőhelye szerinti felosztás: Nagy folyók: Pisztráng- Pér- Paduc- Márna- Dévér- Durbincszóna Kis folyók: (Pisztrángzóna) Domolykózóna Sügérzóna Állóvizek: Nagy tavak: süllős-pontyos tó csukás-compós tó Holtágak Mocsarak Egyéb állóvizek (halastavak, víztározók, bányatavak)

A halak élőhelye szerinti felosztás: Nagy folyók: Pisztráng- Pér- Paduc- Márna- Dévér- Durbincszóna Kis folyók: (Pisztrángzóna) Domolykózóna Sügérzóna Állóvizek: Nagy tavak: süllős-pontyos tó csukás-compós tó Holtágak Mocsarak Egyéb állóvizek (halastavak, víztározók, bányatavak)

Pisztrángzóna: sebes pisztráng kövicsík fürge cselle botos kölente Mo.-n nem jellemző <13 o C 8-9 cm 3 /liter 1,5-2 m/s

Pérzóna: pénzes pér Petényi-márna vaskos csabak Mo.-n típusosan nem fordul elő <16 o C 7-8 cm 3 /liter 1,1-1,5 m/s

Paduczóna: paduc galóca felpillantó küllő Felső-Tisza, Dráva, Mura felső szakaszai <20 o C 6-7 cm 3 /liter 0,7-1,1 m/s

Márnazóna: márna szilvaorrú keszeg nyúldomolykó sujtásos küsz homoki küllő magyar és német bucó Rába, Dráva Barcs alatt, Hernád st. sóderes, durva homokos, min. 0,5 m mély 20 o C 5-6 cm 3 /liter 0,5-0,7 m/s

Dévérzóna: keszegfélék ponty halványfoltú küllő harcsa Duna BP délre, Tisza Záhonytól délre, Bodrog, Körösök 25 o C 4-5 cm 3 /liter 0,5 m/s alatt

Durbincszóna - lepényhalzóna Mo.-n nincs: félsós, torkolati rész

A halak élőhelye szerinti felosztás: Nagy folyók: Pisztráng- Pér- Paduc- Márna- Dévér- Durbincszóna Kis folyók: (Pisztrángzóna) Domolykózóna Sügérzóna Állóvizek: Nagy tavak: süllős-pontyos tó csukás-compós tó Holtágak Mocsarak Egyéb állóvizek (halastavak, víztározók, bányatavak)

Domolykózóna: domolykó fenékjáró küllő kövicsík sujtásos küsz fürge cselle középhegységi patakjaink túlnyomó többsége változó vízhozam és hőmérséklet

Sügérzóna: sügér karikakeszeg küsz bodorka balin, jász, vágócsík kis folyóink alsó szakaszai pl.: Zala, Zagyva, Marcal

A halak élőhelye szerinti felosztás: Nagy folyók: Pisztráng- Pér- Paduc- Márna- Dévér- Durbincszóna Kis folyók: (Pisztrángzóna) Domolykózóna Sügérzóna Állóvizek: Nagy tavak: süllős-pontyos tó csukás-compós tó Holtágak Mocsarak Egyéb állóvizek (halastavak, víztározók, bányatavak)

Süllős-pontyos tó: Balaton: ponty süllő garda dévérkeszeg küsz Csukás-compós tó: csuka compó bodorka vörösszárnyú keszeg ponty, ezüstkárász pl.: Velencei-tó, Fertő-tó, Kis-Balaton II.

Holtágak, mocsarak: Limnofil fajok: dévérkeszeg ponty szivárványos ökle Igénytelen halfajok: csuka ezüstkárász törpeharcsa bodorka Mocsári fajok: réticsík, széles kárász, lápi póc

Táplálékpiramis