Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő
A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott szükséges intézkedéstípusok Forrás: IEA WEO Special Report 2
COP 21 klíma megállapodás keretei Forrás: IEA WEO Special Report A világon az energiaintenzitás javulásának az üteme háromszor nagyobb, mint az elmúlt évtizedben; Az új erőművek legalább 60%- ban megújuló energia alapúak; A földgáz az egyetlen fosszilis energia, aminek az aránya növekedhet az energia mixben; USA, Európa és Japán szénfelhasználása 45%-kal csökken 2030-ig; Öreg, nem hatékony szénerőművek jelentős részének bezárása. 2030-ig az energiahatékonyság szerepe 49%, megújuló energia 17% 3
IEA előrejelzései PV 20 éves kívánt növekedési ütem: 16,5%/év, Megújító csereigény 2040-ben 60 GWp/év 4
Napenergiapotenciál A globálsugárzás (MJ/m 2 ) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009) 1244 kwh/m2, Az ország felszíne által elnyelt energia átlagosan 142 W/m2, (OMSZ 2006) 5
Napenergiapotenciál 2 (MTA, 2006) Az országban a földfelszín által átlagosan elnyelt napenergia éves mennyiségének 0,4-0,5%-a elnyelődés helyett fotovillamos technológiával villamos energiává lenne alakítható. Lakosság fogyasztása (2014): 11 264 GWh/év, tehát Kb. 22-23%-a fedezhető lenne tetős PV rendszerekkel. 6
Megújuló felhasználás változása Forrás: EUROSTAT 7
Pylon HUNRES GREEN-X (2011) 8
Napenergia eredményeink 2012 2013 2014 (előzetes) NCST (2010) 2014 NCST (2010) 2020 PV [MWp] 12 35 77 14 63,3 HMKE PV [MWp] (Több,mint 8500 db) 14,1 32,1 69,1 4334 db Szél [MW] 325 329 329 568 750 Napkollektor [ktoe] 5,9 6,0 6,2 21,9 82,4 Hőszivattyú [ktoe] - - 12 15,5 98 9
Társadalmi és környezetvédelmi jóléti hatások 1. Zöld ipar GDP növekedést generálnak; 2. Energiafüggőség csökkenthető; 3. Munkahelyteremtés 4. Klímavédelem 5. Energiaárak rendszerint csökkenthetők (az öreg erőművek kiszorulnak a piacról, csökkennő keresletek a fosszilis energiahordozók iránt) 6. Relatív alacsony vízfogyasztás; 7. Egyes típusai nem bocsátanak ki káros anyagokat (SO 2, NO x, por). 8. Egészségügyi hatások (felelősség) 10
Pylon HUNRES GREEN-X (2011) Önerőigény kb. 1 250 Mrd Ft ÖSSZES TÁMOGATÁS 2011-2020 KÖZÖTT 955 321 MFt EBBŐL ÜZEMELTETÉSI TÁMOGATÁS 544 282 MFt EBBŐL BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS 411 038 MFt
Az épületek ellátását szolgálta az OECD országokban felhasznált földgáz 58%-a (2012) (Nemzetközi Energiaügynökség, 2013) 12
Önkormányzati jövedelmezőség (MEKH, 2016) 13
Pylon HUNRES indikátorok NCST (2010)-hez - Villamosenergia Beépített teljesítmény, Mindösszesen Villamosenergia MW Beruházási költség (2011-20). MFt Összes támogatás (2011-20). MFt Működési támogatás kassza 2020. MFt Munkahely -teremtés 2020. Fő ÜHG kiváltás 2020. kt/év 1 658 346 955 321 123 307 12 338 5 826 1 537 916 416 586 801 99 336 2 010 3 130 Vízenergia 66 7 704 2 385 123 37 25 Geotermikus 57 88 699 22 094 4 982 98 326 PV 63 45 405 26 288 1 370 165 44 Szélenergia 750 206 668 68 394 6 581 112 478 Sz. biomassza 500 445 710 337 022 73 993 801 1 851 Biogáz 100 122 230 130 618 12 287 796 406 14
Pylon HUNRES indikátorok NCST (2010)-hez Hútés-Fűtés Mindösszesen MW Beruházási költség (2011-20). MFt Összes támogatás (2011-20). MFt Működési támogatás kassza 2020. MFt Beépített teljesítmény, Munkahelyteremtés 2020. Fő 1 658 346 955 321 123 307 12 338 ÜHG kiváltás 2020. kt/év 5 826 Hűtés - Fűtés 7 700 741 930 368 519 23 971 10 329 2 697 Geotermikus 1 176 158 344 56 289 407 447 610 Napkollektor 786 161 401 81 279 3 835 2 170 211 Biomassza 5 040 330 025 171 587 11 867 6 846 1 516 Hőszivattyű 698 92 160 59 363 7 863 866 359 15
NCST alapüzenetei: A prioritások a nagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező, helyi erőforrásokhoz és igényekhez jobban alkalmazkodó kis- és közepes termelőegységeket, a minél magasabb hatásfokon történő energia előállítását, és a hosszútávon fenntartható környezethasználatot tartalmazzák. Jövedelem megosztás: a szabályozásnak elő kell segítnie az egyenletes jövedelem megosztást a termékpálya mentén (biomassza termelők, feldolgozók, energia-előállítók, szolgáltatók és fogyasztók). A cél, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásából származó gazdasági és pénzügyi hasznok minél nagyobb hányada realizálódjon a termelők, a kistérségi szereplők jövedelmében. Versenyképesség és teherbíró képesség: a megújuló energiaforrások ösztönzési rendszereinek kialakítása során figyelembe kell venni a piaci szereplők (lakosság, piaci szféra) és a költségvetés teherbíró képességét. 16
Miért is kell(ene) támogatni a megújulókat!? Megszokás? Mert ezt várja az EU, erre ad pénzt? Kevésbé feltűnő így a fosszilis energiafelhasználás rejtett támogatása? Elvárás a néptől? EU kötelezettségeket kell teljesíteni? Emeli az imázst, fejlődés jelképe? Etikus? 17
KÁT finanszírozás átalakítása 2016.04.01-től Az összes átvett KÁT-os villamos energiát a HUPX-en értékesíti a MAVIR, megszűnik a fizikai allokáció HUPX Intraday piacon is értékesíthet majd a MAVIR, amiből megtakarítás várható a kevesebb kiegyenlítő energia miatt. A fizikai allokáció megszűnése lehetővé teszi a tényadatokon alapuló, utólagos elszámolást => egyszerűsítést A KÁT finanszírozás összegét a MAVIR állapítja meg havonta, a kereskedőknek ezt kell továbbszámlázni. Ezzel a KÁT kikerül a kereskedők árazásából, csökken a kockázat
METÁR és KÁT várható elemei EU Bizottsági közlemény: Iránymutatás a 2014 2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (2014/C 200/01) Jelen szempontból releváns része: A megújuló energiaforrásból származó villamosenergiatermeléshez nyújtott működési támogatás (3.3.2.1.) Csak az új támogatási jogosultságokra Meglévőkre esetleg kompenzáció mellett Prémium rendszer Normál kiegyenlítési költségek viselése Az Európai Bizottság által már elfogadott támogatási rendszereket ezért nem kell módosítani, de az Iránymutatást alkalmazni kell új támogatási rendszer kidolgozásakor a meglévő támogatási rendszer módosításakor vagy a meglévő támogatási rendszer meghosszabbításakor.
Köszönöm a figyelmet! Kapros Zoltán zkapros@t-online.hu