A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány Máthé László, ephmal01@phd.ceu.hu Fiona Borthwick, ephbof01@phd.ceu.hu Közép-Európai Egyetem, Környezetvédelmi Tanszék. Budapest 2005. 63
A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY hazai bevezetésére vonatkozó előzetes tanulmány Tartalomjegyzék I. Bevezető 5 II. A Kárpátok Keretegyezmény által érintett Szakterületekre vonatkozó 14 elemzés 1.Integrált területhasználat (KK 3. ) és térségi tervezés (KK 5. ) 15 2. Biológia sokféleség megőrzése valamint tájvédelem (KK 4. ) 25 3. Fenntartható és integrált víz illetve vízgyűjtő gazdálkodás (KK 6. ) 34 4. Fenntartható mező illetve erdőgazdálkodás (KK 7. ) 45 5. Fenntartható szállítás és infrastruktúra fejlesztés (KK 8. ) 59 6. Fenntartható turizmus (KK. 9 ). 63 7. Ipar és energia szektor (KK. 10. ) 67 8. Kulturális örökség és hagyományos műveltség (KK 11. ) 72 9. Környezetvizsgálati és információs rendszer, monitoring és korai előrejelzés 77 (KK. 12. ) 10. Társadalmi tudatosság fejlesztése, oktatás és társadalmi részvétel 83 III. A kérdőív által nem érintett témák 88 IV. Értékelés 89 Irodalom 92 64
Ábrák OLD. 1. Ábra Kondracki által készített Kárpátok térkép (Forrás: The Carpathians, 2002) 7 2. Ábra. A KÖK által használt megközelítés (Forrás: The status of the Carpathians, 2001) 7 3. Ábra A KVVM által javasolt lehatárolás (Forrás: Comprehensive report and proposal 8 for the scope of application of the Carpathian Convention, 2005. ) 4. Ábra Az erózió mértéke. (Forrás: 15 ttp://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map23.gif ) 5. Ábra Erdőborított területek Magyarországon (Forrás: Környezet és Tájgazdálkodási 17 Intézet http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map31.gif) 6. Ábra A NBMr keretében monitorozott területek (Forrás: 26 http://enrin.grida.no/biodiv/biodiv/national/hungary/monitor.htm) 7. Ábra Árvizek gyakorisága 1998-2002 között (Forrás: EEA 2005) 35 8. Ábra Vízgyűjtők a Kárpát medencében (Forrás: National Directorate for Environment, 36 Nature and Water in Hungary). 9. Ábra A Tisza vízgyűjtője, az ország határok feltüntetésével (Forrás: UNEP GRID 37 Europe). 10. Ábra OKTVF vízgazdálkodással foglalkozó osztályának szervezeti felépítése (Forrás: 41 OKTVF honlap). 11. Ábra EKOVIZEG intézkedési területe (Forrás: EKOVIZEG honlap) 42 12. Ábra Közép-Duna-völgyi Igazgatóság intézkedési területe 43 13. Ábra Tulajdonos viszonyok 1989 ben (Forrás: NVT, 2003). 46 14. Ábra Tulajdonos viszonyok 2001 ben (Forrás: NVT, 2003). 46 15. Ábra A NAKP-hoz kapcsolódó Érzékeny Természeti Területek hálózata (Forrás: 48 www.kvvm.hu) 16. Ábra Már megépült, építés alatti valamint tervezett autópályák illetve gyorsforgalmi 59 utak 17. Ábra Az EPER adatbázis által 2002-ben nyilvántartott ipari létesítmények. (Forrás: 69 EMLA honlap.) 18. Ábra Aggteleki barlang és a Szlovák karszt (Forrás: www.vilagorokseg.hu) 72 19. Ábra Tokaji borvidék (Forrás: www.nkom.gov.hu ) 72 20. Ábra Hollókő (Forrás: www.nkom.gov.hu) 73 21. Ábra Ipari örökség helyszínek Magyarországon 74 Rövidítések: ÉTT Érzékeny Természeti Terület EU Európai Unió FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium KIOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program KK Kárpátok Keretegyezmény KÖK Kárpátok Ökorégió Kezdeményezés KÖVICE Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat 65
KÜM Külügyminisztérium KVVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MEH Miniszterelnöki Hivatal MEH Miniszterelnöki Hivatal MTH Magyar Turisztikai Hivatal NAKP Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program NEP Nemzeti Erdőprogram NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NFTK Nemzeti Területfejlesztési Koncepció NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program NÖH Nemzeti Ökológiai Hálózat NTA Nemzeti Természetvédelmi Alapterv OKKP - Országos Környezeti Kármentesítési Program OTFK - Országos Területfejlesztési Koncepció OTH Országos Területfejlesztési Hivatal OTH Országos Területfejlesztési Hivatal OTT - Országos Területrendezési Terv ROP Regionális Operatív Program TVH Természetvédelmi Hivatal VÁTI VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 66
I. BEVEZETŐ 1. Magyarország hány százaléka hegyvidék? Amennyiben az országban több hegyvonulathoz tartozó hegyvidék is van, hány százalékot képviselnek a Kárpátok? Több okból kifolyólag is a kérdésre válaszolni nem egy egyszerű feladat. Hazai és nemzetközi szinten, több szerző tett javaslatot a Kárpátok hegyvidék lehatárolására. Elsősorban akkor nehéz ezt a feladatot végrehajtani ha nem kizárólag földrajzi kritériumokat veszünk figyelembe hanem további (szociális, gazdasági) kritériumokat vonnunk be az elemzésbe. Ennek ellenére, amint azt már említettük többféle javaslat is létezik e témában. A hivatalos statisztikák szerint az ország 20%-a tartozik a dombvidék kategóriába (400 méteres maximális tengerszint feletti magassággal) és 5 %-a hegyvidékként van nyilvántartva (a 400 méter feletti területek). Samec (2002) szerint az ország 8.3%-a (7734Km 2 ) a Kárpátok közvetlen befolyása alá tartozik (Kárpátok hegyvidék) és a Kárpátok vonulatának 3,78 %-a található hazánkban. A két forrás közötti különbségekre több lehetséges magyarázat is van. A legkézenfekvőbb az, hogy míg a hazai lehatárolás csak a tengerszint feletti magasság alapján történt, addig a második szerző már egy több kritériumos lehatárolást használt 1. Ábra. A WWF a Global200 1 felmérés után Kárpátok Ökorégió Programirodát hozott létre. A regionális program egyik legfontosabb eredménye a Kárpátok Ökorégió Kezdeményezés (KÖK) amely helyi civil illetve kormányzati szereplőket bevonva keres megoldásokat a régió legégetőbb környezeti, természetvédelmi, szociális problémáira. A KÖK átfogó felmérést készített a régióról, amelynek egyik célja az volt, hogy a problémákat, lehetséges megoldásokat minél szélesebb körben megismerjék az érdekeltek. Természetesen ez a kiadvány is tartalmaz egy térképet amelyet Kondracki (2002) készített 2. Ábra. A térképkészítő ebben az esetben is Kárpátoknak egy tágabb értelmezését használta, nemcsak földrajzi kritériumokat használ. A Kárpátok Keretegyezmény (KK) szövegében a Kárpátok régió kifejezés szerepel. Figyelembe véve a KK előírásait biztosra vehetjük, hogy ebben az esetben is nemcsak földrajzi kritériumok alapján kell történjen a lehatárolás hanem egy tágabb értelmezésű térben kell gondolkozni, mint amit a kizárólag a Kárpátok hegyvonulata képez. A KK aláírását követően, az aláíró feleknek javaslatokat kellet tenniük az egyezmény célterületének lehatárolására. 2004 szeptemberében a KVVM előterjesztette erre vonatkozó javaslatát. 2005-ben egy átfogó tanulmány készült az aláíró országok által benyújtott javaslatokról. A tanulmány szerzői megvizsgálták a benyújtott javaslatokat és elemezték egy sor előre meghatározott szempont szerint. A hazai térkép bemutatásánál a szerzők megjegyzik: a lehatárolást geográfus szakemberek végezték el, földrajzi kritériumok (makró, mezo illetve mikró tájelemek) alapján, a klasszikus hegy, domb és mező megközelítést használva. Ez a 1 A Global200 lista, a Föld természetvédelmileg legértékesebb ökorégióit tartalmazza. A WWF ezeket a régiókat priorításként kezeli. 67
típusú lehatárolás azt (is) eredményezte, hogy jelenleg nincsenek adminisztratív határok, ami meg fogja nehezíteni a gyakorlatba ültetést a későbbiekben. Természetesen a KK által definiált régió az Észak-Magyarországi Régióban található, sajnos nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy ehhez képest nagyobb vagy kisebb a területe. Jelen tanulmány szerzői a régiós fókusszal rendelkező dokumentumok elemzésekor ennek ellenére az Észak-Magyarországra vonatkozókat használták. A KVVM által javasolt lehatárolást a 3. Ábra mutatja be. 68
1. Ábra Kondracki által készített Kárpátok térkép (Forrás: The Carpathians, 2002) 2. Ábra. A KÖK által használt megközelítés (Forrás: The status of the Carpathians, 2001) Legend: High mountains Mountains Foothills Hollows 3. Ábra A KVVM által javasolt lehatárolás (Forrás: Comprehensive report and proposal for the scope of application of the Carpathian Convention, 2005. ) 69
2. Az aláírást követően, ratifikálta-e Magyarország a KK-ét? Ha igen akkor melyik dokumentum rendelkezik erről? Ha nem akkor hol tart a ratifikációs folyamat, illetve előreláthatólag mikor történik meg? A hazai jog szerint egy aláírt nemzetközi egyezményt, a hazai alkalmazás előtt a kormánynak vagy az országgyűlésnek ratifikálnia kell. A ratifikáció után az egyezmény szövege hivatalosan le lesz fordítva magyar nyelvre és hivatalosan ki lesz hirdetve. Csak ezt a lépést követően történik meg a végrehajtása. Konkrétan a KK esetében, az aláíró hét ország közül négynek kellett ratifikálnia az egyezményt, ez a feltétel 2005 nyarán teljesült a Cseh ratifikációval. Ennek ellenére az egyezmény egyelőre még nem lépett életbe. Ami a hazai ratifikációt illeti: a 2118/2004-es 2004 május 21 én megjelent kormány határozat rendelkezik a KK ratifikációjáról, felkéri ugyanakkor a KÜM-ot a ratifikációs dokumentum letételezésére az egyezmény letéteményesénél, az Ukrán Kormánynál valamint felkéri a KVVM-et, hogy az életbelépést követően rendelkezzen a kihirdetésről. 70
3. Kik képviselik Magyarországot a KK-hez kapcsolódó tárgyalásokon, kik a hazai kapcsolattartó személyek? ÁROKHÁTI Zsuzsanna. KVVM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Fő utca 44-50 1011 Budapest Tel. 06-1-457 3345 Fax. 06-1-201 2846 POMÁZI István KVVM Nemzetközi Környezetvédelmi Politika Főosztály Fő utca 44-50 1011 Budapest Tel. 06-1-457 3383 Fax. 06-1-201 1335 Email: pomazi@mail.kvvm.hu 4. A KK előírásainak gyakorlatba ültetéséhez kapcsolódóan készültek-e már cselekvési tervek? Ha igen, akkor melyik intézmény volt felelős az elkészítésűkért? Jelenleg nincs ilyen dokumentum. 5. Melyek a legfontosabb környezetvédelemről, természetvédelemről szóló stratégiai dokumentumok (nemzeti programok, tervek, stratégiák stb.). A felsorolást a következő információkkal egészítse ki: elfogadás éve, célja, végrehajtásért felelős intézmény. II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a 2003-2008 időszakra vonatkozóan. 2003 december 11-én fogadta el a Magyar Országgyűlés 132/2003 határozatával. A NKP végrehajtásában elsősorban a környezet illetve természetvédelemmel foglakozó tárcának illetve intézményeknek van szerepe. Azonban problémák integrált kezelése megkívánja a többi tárca aktív részvételét is. A II. NKP fő céljai: 2.3.1 Fő célok a) Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő ) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. b) A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztet ő hatások csökkentése, megszüntetése. c) A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlődést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, ill. a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. 71
d) A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése: a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások és a különböző intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése; a környezetet érint ő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelel ő mutatók segítségével, valamint a kölcsönös globális környezeti függőség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttműködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képviselőinek részvételével. A teljes szöveg a http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=240%c2%a7ion_id=0 címen olvasható. I. Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, 1999. október 7-én fogadta el a kormány 2253/1999 határozatával. A NAKP célkitűzéseiben különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg oly módon, hogy az megfeleljen az EU követelményeinek. A nemzeti agrár-környezetvédelmi program nem más mint az európai uniós követelmények magyarországi adottságokra történő adaptációja. (KVVM) További információ a http://www.nakp.hu oldalon olvasható. A Nemzeti Erdő Program valamint a 2006 2015 időszakra vonatkozó akció tervet, 2004 október 27-én lépett életbe a 1110/2004 kormányhatározat kihirdetésével. A 2006 2015-ös időszakra vonatkozó akció terc a következő célprogramokat foglalja magába: 1. Állami erdőgazdálkodás fejlesztése 2. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése 3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás 4. Természetvédelem az erdőkben 5. Modern erdővédelem 6. A fenntartható vadgazdálkodás 7. Racionális fahasznosítás 8. Az erdészeti igazgatás 9. Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés 10. Az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről. A program illetve a célfeladatok megvalósítása ebben az esetben sem, egy minisztérium feladata. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja: felelősségi köröktől függetlenül, az elmúlt évszázadban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségek, károsodások felderítése, megismerése, a szennyeződések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elősegítése. 72
- A Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezésének Nemzeti Programja. A program két komponensre tagolódik: Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program ra és a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program ra. - Országos Hulladékgazdálkodási Terv amelyet az OGY 110/2002. (XII. 12.) határozata hirdetett ki. Célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. 6. Sorolja fel azon hazai jogszabályokat, stratégiákat, akció terveket amelyek a hegyvidékek sajátos aspektusaira vonatkoznak. A felsorolásnak tartalmaznia kell: a dokumentum címét, elfogadás időpontját, céljait, jogi státuszát. Mennyire vannak jelen az előbbiekben felsorolt dokumentumokban a táblázatban felsorolt témák? Jelenleg Magyarországon nincsenek specifikus, a hegyvidékekre vonatkozó jogszabályok, akció tervek, stratégiák. Az egyetlen kimondottan erre a témára vonatkozó jogi szabályozás a KK hazai ratifikációjáról szóló határozat. Mivel a KK nem lépett még életbe ezért a végrehajtásához szükséges szabályozások még nem léptek életbe. Nem várható, hogy a jelenlegi helyzet jelentősen változni fog, mivel hazánk területének csupán egy nagyon alacsony aránya tartozik kimondottan a hegyvidék kategóriába. Ugyanakkor mivel az Észak-Magyarországi régió területe nagyjából megegyezik a KK földrajzi célterületével, nagy valószínűséggel a régióra vonatkozó szabályozásban fognak majd megjelenni az egyezmény előírásai. Témák Életminőség javítása A helyi közösségek valamint gazdasági szereplők erősítése A természetvédelmi értékek megőrzése A kulturális értékek megőrzése Más Igen/Nem Igen Igen Igen Igen 7. A KK 2. paragrafusában felsorolt elvek közül melyek vannak jelen a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozásban? Elvek Környezetvédelmi szabályozás Hegyvidékekre vonatkozó szabályozás a. Elővigyázatosság elve Igen Nem b. Megelőzés elve Igen Nem c. a szennyező fizet elv Igen Nem d. Nyilvánosság bevonása a Igen Nem 73
döntéshozatalba e. Határon átnyúló Igen Nem együttműködés f. A természeti erőforrások Igen Nem hasznosításának integrált tervezése g. Programszerű megközelítés? Nem h. Tájszintű tervezés Igen/Nem Nem i. Vízgyűjtő gazdálkodás Igen Nem 8. Melyek azok az intézmények amelyeknek szerepe lesz a KK előírásainak gyakorlatba ültetésében? A felsorolt intézmények közül melyek azok, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a környezetvédelmi, szociális és gazdasági aspektusok integrált kezelése? A KK integráltan kezeli a hegyvidékek specifikus problémáit. Ennek a célnak megfelelően viszonylag sok szakterületet érint. Természetvédelem, ipar, megújuló energiák, közlekedés mind a KK-ban szereplő téma. A természet illetve környezetvédelem azonban egy jelentős részt képvisel, ennek megfelelően hazánkat elsősorban a KVVM képviselte a tárgyalások során. A egyezmény életbe lépése után azonban, komoly koordinációs munkára lesz szükség, hiszen a célok jóval túlmutatnak a KVVM hatáskörén. A teljesség igénye nélkül a következő táblázatban fel vannak sorolva azok az intézmények, amelyek mindenképpen részt kell vegyenek a megvalósításban. Sajnos az esetek többségében ezen intézmények mandátuma nem tartalmazza feltétlenül a környezeti, szociális, gazdasági aspektusok integrációját. Szint Intézmény neve Kapcsolódó paragrafusok Minisztériumok Környezetvédelmi és Vízügyi 3., 4., 6., 12., 13. Minisztérium Földművelésügyi és 3., 4., 5., 7. Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési 8., 10. Minisztérium Nemzeti Kulturális Örökség 11. Minisztérium Regionális fejlesztésért és 3., 9. felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter Hivatala Külügyminisztérium Általános szerep minden határon átnyúló javaslat esetében. Oktatási Minisztérium 13. Hatóságok Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hatóság 3., 4., 6. 7., 8., 9., 10., 12. Állami Erdészeti Szolgálat 7. 74
Egyéb intézmények Energia Hivatal 10. Növény és Talajvédelmi 3., 4., 7. Hatóság Területi Főépítész Irodák 2., 9. Kulturális Örökség Hivatal 11. Magyar Geológiai Szolgálat 10.. Bányakapitányságok 10. Nemzeti parkok 3., 4., 7., 8., 9., 10., 10., 13. Magyar Turisztikai Hivatal 9. Országos Területfejlesztési 3. Hivatal Vízügyi Igazgatóságok 6. Állami erdőgazdaságok 4., 7. Önkormányzatok Szinte mindegyik paragrafus. 9. Léteznek-e a fenti táblázatban említett intézmények között együttműködési kapcsolatok amelyek hozzájárulhatnak a KK gyakorlatba ültetéséhez? Ha igen akkor melyik intézmények között és milyen céllal jöttek ezek létre? A hazai kapcsolattartók szerint jelenleg nincsenek tárcaközi bizottságok amelyek a KK bevezetésén dolgoznának. A felsorolt intézmények között (a KK által érintett témákban is) számtalan kapcsolat van, azonban ezeket feltérképezni túl bonyolult feladat lenne. 75
II. A KÁRPÁTOK KERETEGYEZMÉNY ÁLTAL ÉRINTETT SZAKTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELEMZÉS 76
1. INTEGRÁLT TERÜLETHASZNÁLAT (KK 3. ) ÉS TÉRSÉGI TERVEZÉS (KK 5. ) 1. Soroljon fel 3-4 fontosabb, a KK földrajzi célterületét jellemző, földrajzi jellemzőt (elsivatagosodás, talajerózió stb.), amely hatással van a térségfejlesztésre? Az elsivatagosodás valamint a talajerózió nem földrajzi jellemző. Ezeket a jelenségek inkább a nem megfelelő földhasználat eredményeiként lehet meghatározni. A bányászati valamint a nehézipar jelentős szennyező forrásokat képeztek, ezek negatív hatása fokozatosan csökkent az utóbbi évtizedben. Az erőltetett, a helyi feltételeknek nem megfelelő mezőgazdálkodás is hozzájárult az eróziós folyamatokhoz. A felsorolt hatások sok esetben környezeti szempontból degradált tájak kialakulásához vezetett. 1997-ben a Környezet és Tájgazdálkodási Intézet egy országos felmérést készített többek között annak érdekében is, hogy az eróziós jelenségeket országos szinten feltérképezzék. A program eredményeként készült térképet az 4. Ábra mutatja be. Ezek a problémák és a megoldásukra tett javaslatok részletesen be vannak mutatva a régióban található három megye (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területrendezési terveiben. Nógrád megye területrendezési terve már készen van, a másik két terv még készítés alatt áll. Fontos ugyanakkor figyelembe venni a térség magas erdőborítottságát is, ez több szempont miatt is fontos (infrastrukturális fejlesztések, természetvédelem stb. ). 2. Léteznek-e jelenleg olyan elemzések, amelyek a területhasználat változását illetve a térségi tervezésben történt változásokat követik nyomon a KK célterületén? Ha igen akkor mi a címe, célja ezeknek a tanulmányoknak illetve ki készítette ezeket? Jelenleg nincs ilyen jellegű tanulmány, ennek ellenére a szerzők megpróbáltak általánosabb célterületű elemzéseket beazonosítani. A megkérdezett szakértők szerint azonban, jelenleg nincsenek, ezeket a folyamatokat bemutató, hazai elemzések. Van néhány folyamat (hagyományos extenzív tájhasználat egyre nagyobb mértékű csökkenése, jelentős infrastrukturális fejlesztések stb.), amelyek alapján következtetni lehet bizonyos trendekre. 2004-ben a Holland Mezőgazdasági Minisztérium, National Institute for Public Health and the Environmental (2004) kutatóintézete az egész kontinensre kiterjedő modellt készített, amely segítségével választ próbáltak adni hasonló kérdésekre. A holland modell szerint a régióban a természetileg értékes területek kiterjedése csökkeni fog. Ez valószínűleg több tényezőnek is köszönhető: klíma változás negatív hatásai az erdei ökoszisztémákra, gazdasági fejlődés, extenzív tájhasználat felhagyása stb. Megjegyzés: Az eredeti angol nyelvű kérdőív valamint a KK szövege is a land resource management kifejezést használja amit a magyar szakemberek nehezen tudtak értelmezni. Ugyanakkor a kérdőív által spatial planning kifejezést itthon a térségi tervezéssel asszimiláltuk. 77
4. Ábra Az erózió mértéke. (Forrás: http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map23.gif ) 78
5. Ábra Erdőborított területek Magyarországon (Forrás: Környezet és Tájgazdálkodási Intézet http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map31.gif) 3. Sorolja fel a fontosabb jogszabályokat, valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, hatálya és cél. Az esetleges következetlenségeket, ellentmondásokat röviden mutassa be. Cím XXI/1996. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Elfog. éve Végrehajtásért felelős intézmény 1996 OTH, FVM, KVVM (elsősorban) Hatálya (2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejleszté Cél 1. (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés 79
si és területrendezés i feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységbe n közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendsz erének kialakítása. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Országos Területfejlesztési Koncepció, 35/1998 (III.20) OGY. határozat 1997 1998 - hosszú távra meghatározni azokat a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket a kormányzat a törvény keretei között saját területfejlesztési tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a területfejlesztés további 80
szereplőit; - részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván; - elősegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendsz er feladatainak ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók összhangjának megteremtését. Országos Területrendezési Terv XXVI/2003. Megyei (Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-zemplén megye)területrendezési Tervek 2003 2005- től folyam atos 4. A következő táblázatban található témák közül melyek szerepelnek a KK célterületére vonatkozó területhasználatot, valamint térségi tervezést meghatározó szakmapolitikai dokumentumokban? Témák Igen/Nem Helyi/regionális/országos szinten Védett területek kezelésére Igen Mindegyik szinten találhatóak előírások vonatkozó előírások hiszen a védelem is többszintű (országos, helyi). A területfejlesztést meghatározó dokumentumok is figyelembe veszik ezeket a területeket. Magántulajdon sérthetetlensége? A magántulajdon sérthetetlenségét az ország alkotmánya biztosítja, külön előírások erre a témára vonatkozóan a regionális vagy helyi szintű dokumentumokban nincsenek. 81
A helyi közösségek jogai N Ez a téma nehezen értelmezhető, hiszen Magyarországon már nincsenek elszigetelt a helyi természetes erőforrásoktól nagymértékben függő közösségek. Határon átnyúló I Országos és regionális szinten is infrastruktúra és szerepelnek javaslatok elsősorban a telekommunikációs tervek határon átnyúló úthálózat fejlesztésére, a telekommunikációs aspektusok kevésbe vannak jelen. A természeti erőforrások fenntartható használata I Minden szinten kiemelten van kezelve. Néhány esetben ellentmondásos javaslatok, például gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Nógrád megyében, védett területen is. Urbanisztika határvidékeken N Határon átnyúló N környezetvédelmi hatások meggátlása Integrált tervezés I/N Nehezen értelmezhető, természetesen a tervezésnek minden területet érintően kell megtörténnie ennek ellenére vannak példák ennek az elvnek a mellőzésére. Környezetvédelmi hatások I/N A környezetvédelmi hatások vizsgálatát vizsgálata elsősorban a környezetvédelmi jogszabályok írják elő. A regionális tervezésre vonatkozó dokumentumokban ez a téma nincs nevesítve. A hegy- valamint I Országos, regionális és helyi szinten is. dombvidékek sajátosságai 5. A következő táblázatban szereplő erőforrások közül melyek élveznek különleges védelmet? Erőforrások Igen/nem Országos / Regionális / Helyi Talaj * * Erdők * * Vadállomány * * Klíma * * Más * *Ennek a kérdésnek a megválaszolására, értelmezni kellene a különleges védelmet. A felsorolt erőforrások meghatározott esetekben védelmet élveznek a vonatkozó hazai jogszabályok alapján. A klíma védelme, része a nemzetközi erőfeszítésnek, Magyarország aláírója a fontosabb nemzetközi egyezményeknek. 82
6. Hogyan épül fel a hazai területhasználat és térségi tervezés intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Számos minisztérium, hivatal és intézmény van hatással a területhasználatra valamint a térségi tervezésre. A legfontosabbak azonban a talán az FVM, KVVM illetve az OTH-n keresztül a MEH hiszen ezek azok a központi intézmények amelyek a mezőgazdasági, erdészeti művelést, általában a természeti erőforrások használatát, a térségi tervezést döntő módon befolyásolják. A felsorolt intézményeken kívül a tervezéssel, kutatással foglakozó háttérintézmények szintén fontos szerepet játszanak. A tervezéssel foglakozó intézmények közül talán a VÁTI a legjelentősebb, amely például pályázati finanszírozások lebonyolításában is részt vett. Regionális illetve helyi szinten is képviseltetik magukat az említett intézmények különböző hivatalok, hatóságok révén. Az intézmények közötti kapcsolatrendszert feltérképezni nem egy egyszerű feladat, a legkézenfekvőbb talán a hatósági engedélyezések során vizsgálni ezt kérdést. A hatósági intézményrendszer több szinten valósul meg és az engedélyek kiadását megelőzően több hatóság beleegyezése szükséges. Kapcsolatok tehát léteznek, úgy vertikális mint horizontális szinten. A térségi tervezésre ugyanez igaz, azonban ezek a kapcsolatok nem adnak lehetőséget folyamatos egyeztetésekre. A szakmapolitikát jól ismerő, megkérdezett szakemberek nem tudtak részletes választ adni a kérdésre. 7. A KK 3. illetve 5. -hoz kapcsolódóan milyen civil kezdeményezések léteznek a régióban? Helyi szinten sok civil kezdeményezés létezik, ezen kezdeményezések többsége közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik az említett paragrafusokhoz. A vidékfejlesztés prioritás a régióban hiszen a KK hazai célterülete viszonylag elmaradott térség (gazdasági indikátorokat figyelembe véve). Országos szinten a Magyar Urbanisztikai Társaság tevékenységét mindenképpen említeni kell. 8. Meghatározottak-e a területhasználat valamint térségi tervezés keretei országos, regionális illetve helyi szinten. Ha igen, akkor ez a keret biztosít-e lehetőséget szektor specifikus (védett területek, mezőgazdaság, erdészet, vidékfejlesztés) tervek kidolgozására? Országos szinten meghatározó dokumentumoknak tekinthetjük a Nemzeti Fejlesztési Tervet valamint az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTFK) (35/1998 OGY. Határozat III.20). Az OTFK-nak a területi megjelenítése az Országos Területrendezési Terv (2003/XXVI). Az OTT az alapja a megyei szintű rendezési terveknek. Jelenleg a Nógrád valamint a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei tervek készültek el. Ezek a dokumentumok érintik az említett szektor specifikus területeket is, de saját saját tervezési kerettel is rendelkeznek. Az Állami Erdészeti Szolgálat, például 10 évente készít átfogó 83
felmérést illetve tervezést, a védett területek kezelési terveinek szükségességét szintén törvény írja elő. A régióban található védett területek esetében a megyeitől elkülönített rendezési tervek is készültek, például a Bükki NP valamint a Zempléni TK esetében. Fontos kérdés azonban a rendezési tervek által megfogalmazott szektor specifikus javaslatok hatékonysága. Például a Nógrád Megyei Területrendezési Terv előírja, hogy az új erdők telepítésekor az őshonos fafajokat előtérbe kell helyezni. Ugyanez a dokumentum azonban leírja, hogy 2003-ban telepített erdők esetében 81%-ot tettek ki az idegenhonos fajok. Kérdés tehát, hogy léteznek-e hatékony mechanizmusok a regionális, megyei szintű tervek, stratégiák előírásainak végrehajtására. Ez erdészeti tervezés keretei jól szabályozottak a törvény által és hiányzik például a közösségek bevonására, civil bevonására lehetőséget, kötelezettséget tevő szabályok. 9. Van-e Magyarországon lehetőség a területhasználat változásának nyomon követésére? A megkérdezett szakértők szerint nincs, vagy legalábbis nem megfelelő léptékűek a készült felmérések. 10. Vannak-e hazai intézmények, amelyek a terület használat monitoringjára szakosodtak? Ha igen akkor milyen mértékben vannak ezek az információk felhasználva arra, hogy a terület használat változását a fenntarthatóság irányába befolyásolják (országos, regionális vagy helyi szinten)? Ezzel kérdéskörrel, országis szinten, elsősorban a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) foglalkozik, amely az FVM egyik háttérintézménye. A FÖMI a következő országos feladatokat látja el: - kozmikus geodéziai, - űr- és légifelvételek nemzetgazdasági hasznosításának ellátására a távérzékelési, - ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes tevékenysége, - földügy és térképészet térinformatikai fejlesztési, valamint, - szakágazat központi minőségbiztosítási feladatainak ellátásával. - földmérési és térképészeti dokumentáció biztosítására, - szakkönyvtár kezelésére, szaklapok és tudományos közlemények gondozására és kiadására. A FÖMI koordinálta a Corin Felszínborítás program hazai megvalósítását. A projekthez szükséges pénzügyi hátteret a KVVM, EEA valamint az EU biztosította a PHARE-on keresztül. Jelenleg a felszínborításra vonatkozó adatok 1:50 000 valamint 1:100 000 es léptékű térképeken érhetőek el valamint az ehhez kapcsolódó adatbázisokban. Annak ellenére, hogy 2000-ben egy felújított változat is készült a Corint a meg kérdezett szakemberek nem tartják elég részletesnek. A GRID Arendal Budapesti részlege is dolgozik hasonló témákon. A GRID Arendal honlapján megfogalmazott cél szerint a szervezet elsősorban a környezeti információ feldolgozása illetve 84
publikálása terén működik. Sajnos a hazánkban működő részlegnek egyelőre nincs a nyilvánosság számára is elérhető adatbázisa. 11. Vannak-e jogi rendelkezések a hatóságokra vonatkozóan, amelyek előírják számukra a tervezett fejlesztések: szociális, környezetvédelmi, gazdasági hatásainak szisztematikus elemzését figyelembe véve a negatív hatásokat, költségeket és lehetséges hasznot valamint a felmerülhető kockázatokat? Igen, lásd a környezetvédelmi hatástanulmányokra, valamint a stratégiai hatástanulmányokra vonatkozó részt. 12. Röviden mutassa be, hogy milyen eszközökkel támogatják a terület használatra valamint a térségi tervezésre vonatkozó kutatásokat, a KK célterületén a hatóságok? Mutasson be egy-két példát a KK célterületéről. Sajnos a KK célterületén zajló, terület használathoz vagy térségi tervezéshez kapcsolódó kutatási projektet nem sikerült azonosítani. Országos szinten említésre méltó a már bemutatott Corine felszínborítás program. A néhány éve kezdődött projekt részben hazai részben EU-s forrásokból volt finanszírozva. 13. Vannak-e különleges, határon átnyúló térségi tervezésre vonatkozó aspektusok a KK célterületén? Ha igen szükség van-e nemzetközi koordinációra. Sorolja fel a határon átnyúló, térségi tervezésre, terület használatra vonatkozó együttműködési kapcsolatokat. Jelenleg nincsenek olyan különleges aspektusok, amelyek igényelnék a határon átnyúló tervezést. Természetesen a közös tervezés a határok mentén optimális megoldás lenne, főleg védett területek, közös vízfolyások stb. esetén. Szlovákia és Magyarország között már néhány éve a politikai napirenden szerepel a határmenti fejlesztési tervek harmonizációja. Sajnos ezek az erőfeszítések még nem hozták meg a várt eredményeket. Az elkövetkező években, több esemény hatására is (Románia várható 2007-es EU-s csatlakozása, a határmenti együttműködésekre szánt támogatások összegének várható növekedése) várhatóan erősödni fognak a határmenti kapcsolatok. 14. Milyen forrásokból finanszírozhatók a terület használathoz valamint térségi tervezéshez kapcsolódó feladatok a KK célterületén? Vannak-e központi források a feladatok elvégzésére, ha igen akkor melyik intézmény kezeli ezeket az alapokat? Az országos tervezés költségeit a központi költségvetés finanszírozza. Az NFT-t, NTFK, OTT szükséges összegeket kormányzati források biztosítják. A megyei szintű területrendezés költségeit pedig a megyei önkormányzatok biztosítják. EU-s csatlakozásunk előtt EU-s források is rendelkezésre álltak erre a feladatra a PHARE programból. Ezeknek a csatlakozást megelőző támogatásoknak jelentős szerepük volt a térségi tervezés formálásában (VÁTI, 2004). 85
15. Sorolja fel azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, amelyeknek célja a fenntartható terület használat vagy a hegyvidékek fenntartható használata. A már említett magyar szlovák kezdeményezésen kívül, más vonatkozó nemzetközi kezdeményezést nem sikerült azonosítani a megkérdezett szakemberek által. 16. Sorolja fel a térségi tervezést valamint fenntartható területhasználatot érintő legfontosabb eredményeket valamint korlátokat. A térségi tervezés kereteit meghatározó jogi keret létezik. Az országos, regionális tervezéshez szükséges források szintén biztosítottak. A térségi tervezés folyamata nyitott a civil valamint a társadalmi részvételre. Ami a korlátokat illeti, nem minden esetben léteznek mechanizmusok a területrendezési tervek által megfogalmazott javaslatok végrehajtásához főleg. Annak ellenére, hogy ezek a tervek integráltan kellene kezeljék az illető térséget előfordul, hogy ellentmondásos javaslatokat tesz (például gyorsforgalmi út fejlesztése védett területeken). Ez valószínűleg annak az eredménye, hogy a regionális tervek, országos tervek által meghatározott fejlesztéseket tartalmaznak és nem az országos tervek támaszkodnak a regionális irányvonalakra. 86
2. BIOLÓGIA SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE VALAMINT TÁJVÉDELEM (KK 4. ) 1. Sorolja fel a KK célterületén azonosított fontosabb negatív hatásokat amelyek a biológiai sokféleség valamint a tájvédelem területén tapasztalhatóak? - Vágásos erdőgazdálkodás. Az erdőborítás megszüntetése minden esetben negatív hatással van az erdő védelmi funkcióira és lényegében az élőhely funkció megszűnéséhez vezet. Természetesen a negatív hatás mértéke nagymértékben függ a végvágásos területek méretétől valamint egymáshoz viszonyított helyzetétől. Nagyon sok esetben a hagyományos erdőgazdálkodást a gazdasági szempontok határozz(t)ák meg. - Hagyományos vadgazdálkodás. Gyakran a nagyvad populációk az ökológiai eltartó képességet meghaladó létszámban vannak jelen. Ennek hatására például, erdőfelújítás sok esetben csak akkor lehetséges ha a gazdálkodók kerítéssel védik a területet. A nagyvad létszám ellehetetleníti ugyanakkor a természetes folyamatok érvényesülését. - Nagyragadozók hiánya / illegális vadászata. Annak ellenére, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában életképes nagyragadozó populációk vannak, hazai visszatérésük a várakozások ellenére egyelőre nem észlelhető. E ténynek a magyarázatára több lehetőség is létezik, az egyik lehetőség a visszatérő egyedek illegális vadászata. 2. Sorolja fel KK célterületén található fontosabb védett területeket (név, kezelő, méret, alapítás éve). A nemzetközi IUCN kategóriák szerint ezek milyen típusúak? Hazánkban a KK célterületének mintegy 23%-a védett (http://www.carpathians.org). A régióban 3 nemzeti park található: Aggteleki NP, Bükki NP és a Duna Ipoly NP. A nemzeti parkok a KVVM- TH tartózó nemzeti parki igazgatóságok kezelésében vannak. Az említett nemzeti parkok az IUCN kritériumok szerint az V.ig kategóriába tartoznak tehát. Védett terület Terület (ha) neve Bükki NP 40 263 1976 Aggtelek NP 20 170 1985 Duna-Ipoly NP 60 314 1997 Alapítás éve A nemzeti parki területeken kívül, jelentős számú NATURA2000 terület létezik a KK célterületén. Ezen területek egy része már védett és része a hazai védett területek hálózatának. Egy jelentős rész azonban olyan terület, amely még nem védett a hazai jogszabályok alapján. Ezen területek kezelésére vonatkozó szabályok várhatóan még 2005-ben meg fognak jelenni. A tervezett természetvédelmi korlátozások, civil természetvédők szerint nem elég szigorúak és nem biztosítanak a jelölés alapjául szolgáló élőhely / fajok számára megfelelő védelmet. Természetesen a hatóság által természetvédelmi korlátozásokra költhető kártérítések összege nagymértékben meg fogják határozni a korlátozások szigorúságát is. 3. Léteznek-e monitoring programok amelyek folyamatosan nyomon követik a biológiai sokféleség alakulását a KK célterületén? Ha igen akkor melyik intézmény 87
koordinálja ezt a munkát, hol található meg az eredményeket publikáló dokumentum és mi a címe? A legfontosabb ilyen jellegű program a Nemzeti Biodiverzítás Monitorozó-rendszer (NBMr), amely közös KVVM MTA kezdeményezés. A program elsősorban a Biológia Sokféleség Egyezmény aláírásából származó kötelességek végrehajtására volt létrehozva. A program elindítását PHARE támogatás is segítette. A monitoring program alapját az 5 km 2 monitoring négyzetek alkotják, ahol az élőhelyek valamint közösségek hosszú távú megfigyelései folynak. A NBMr keretén belül monitorozott területek a 6. Ábrán vannak bemutatva. 6. Ábra A NBMr keretében monitorozott területek (Forrás: http://enrin.grida.no/biodiv/biodiv/national/hungary/monitor.htm) További részletek, valamint eredmények a http://www.kvvm.hu/biodiv oldalon olvashatóak. 4. Sorolja fel a legfontosabb jogszabályokat valamint a szakmapolitika irányát meghatározó dokumentumokat. A felsorolás tartalmazza a dokumentumok következő adatait: cím, elfogadás éve, jogi státusz és cél. Az esetleges következetlenségeket röviden mutassa be. II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. Az NKP kihirdetése a 132/2003 OGY határozattal történt meg. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak fontos része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA). Az NTA célja: az egyik legfontosabb célkitűzése az Európai 88
Unióhoz történő csatlakozással együtt járó feladatok maradéktalan ellátása. Fontos, hogy a tájés természetvédelmi szempontrendszer az Európai Unió elfogadott szakmapolitikájával összhangban - beépüljön az egyes természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, és hogy az erőforrások hasznosítását a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabályozzák. Agro-Környezetvédelmi Program, amelyet a 2253/1999 (X.7) kormányrendelet kihirdetésével lépett életbe. Az NAKP célkitűzéseiben a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében foglaltaknak. A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezőgazdasági föld-használatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek. (http://www.nakp.hu) 1996. ÉVI LIII. törvény a természet védelméről A törvény célja: 1. a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A törvény hatálya: 3. (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl. A rendelet célja: egyes, az Európai közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, a rendelet által kihirdetett, illetõleg kijelölt területeken elõforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentõségû, valamint kiemelt jelentõségû közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élõ növény-és állatfajok élõhelyének megõrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megõrzéséhez szükséges szabályok megállapítása. Részletes, naprakész jogszabálygyűjtemény a http://greenfo.hu/zold_jogasz/jogszabalyok_item.php?item=2 weboldalon érhető el. A megkérdezett szakértők szerint elég gyakoriak a jogszabályok, fejlesztési tervek közötti ellentmondások. A KK célterületén például említésre méltó az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti szinte folyamatos konfliktushelyzet, az ellentmondó vagy nem következetes jogszabályok miatt. Hasonló példa a magas vadlétszám által okozott jelentős 89
erdészeti, természetvédelmi kár. Sok esetben a nagyvad létszám miatt a természetes folyamatok lehetetlenné válnak. További következetlenséget, az integráció hiányát bizonyítja a régióban tervezett közlekedési infrastruktúra fejlesztése, gyorsforgalmi utak tervezése védett területeken keresztül, vasúti közlekedés leépítése. 5. Tett-e Magyarország lépéseket annak érdekében, hogy a biológia sokféleség valamint tájvédelem céljait beépítse a következő táblázatban szereplő ágazat - specifikus irányelvekbe? Ágazat Igen/Nem Helyi/Regionális/Országos szinten Mezőgazdaság Igen A Agro-Környezetvédelmi Program valamint a hegyvidékeken Nemzeti Vidékfejlesztési Terv is figyelembe veszi a gazdálkodásra kevésbé alkalmas területek (például hegyvidékek) problematikáját. Külön azonban ez a téma nincs nevesítve. Erdőgazdálkodás hegyvidékeken Igen Nincs külön hegyvidékekre vonatkozó, erdőgazdálkodást befolyásoló irányelv. Az erdőgazdálkodást szabályozó törvény valamint a kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban figyelembe veszi a természetvédelmi elvárásokat. Országos szinten a Nemzeti Erdő Program az irányadó dokumentum, míg régió illetve helyi szinten az erdészeti üzemtervek. Vízgazdálkodás Igen Bővebben erről a témáról a 3.-ik fejezetben. Turizmus Nem Sajnos jelenleg nincs az ökoturizmusnak országos fejlesztési terve. Közlekedés, szállítás Nem Több példa létezik a természetvédelem és úthálózat fejlesztése közötti konfliktusról. Energia Nem Ipar Nem Nincsenek országos fejlesztési dokumentumok amelyek az ipar fejlődésének irányát határoznák meg. Bányászat Nem 6. A táblázatban felsorolt természetvédelmi, tájvédelmi, az erőforrások fenntartható használatára vonatkozó stratégiák, akció tervek közül melyek kerültek kidolgozásra Magyarországon? Amint az már a bevezetésben is említve volt, jelenleg nincsenek kimondottan a hegyvidékekre vonatkozó szabályozások, tervek. Ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt témák nincsenek országos szinten kezelve. Például a nemzeti parkok sokat tesznek (például extenzív állattartás támogatása, legeltetés, kaszálás stb. ) az illetékességi területükön a táj sajátos jellegének megőrzésért, igaz nagyon sok esetben ezek kultúrtájak. Téma Igen/Nem Helyi / Regionális / Országos 90
A biológia sokféleség megőrzése hegyvidékeken A táj diverzítás megőrzése hegyvidékeken A biológia sokféleség fenntartható használata hegyvidékeken A táj fenntartható használata hegyvidékeken A hegyvidékeken található leromlott területek rehabilitációja A táj diverzítás rehabilitációja, hegyvidékeken Nem Nem Nem Nem Nem Nem 7. Biológiai sokféleség megőrzésének kereteit meghatározó törvényi valamint szakmapolitikai szabályozás kitér-e a következő témákra? Témák Természetes és természeteshez közeli élőhelyek védelme Természetes és természeteshez közeli élőhelyek kapcsolata, ökológiai hálózat kialakítása A Kárpátok régiójában található endemikus fajok védelme Igen/Nem Igen a nemzeti parkok sokat tettek ezen élőhelyek megőrzése érdekében. Sok konfliktus létezik azokon a területeken ahol a NP nem kezelője a területnek. Igen. NÖH és Natura 2000 Igen az országos szabályozás kitér az endemikus fajok védelmére is. Külön szabályozás a Kárpátok régióra vonatkozóan nincs. Ritka fajok védelme Igen, hazai jogszabályok valamint nemzetközi Nagyragadozók védelme A természeteshez közeli élőhelyek megfelelő kezelése Források biztosítása a természetvédelmi kezelési tervek kidolgozására, végrehajtására vállalások is léteznek e téren. Igen, folyamatban van egy Life Nature program is amely a védelem hazai megalapozását tűzte ki célul. Igen/Nem. Természetesen a védett területek kezelőinek kötelessége megőrizni, javítani a terület ökológiai állapotán. A Natura 2000 bevezetésével a kijelölt területek kezelőinek szintén biztosítani kell az megfelelő ökológiai állapotot. Igen/Nem. Természetesen a NP vannak kezelési terveik, és néhány esetben különálló területrendezési tervek is készültek (Zempléni TK és a Bükki NP ) esetén. A kijelölésre került NATURA 2000-es területekre kezelési terveket kell kidolgozni, azonban ezek módszertana illetve a 91
Az invazív, exóta fajok megtelepedésének megakadályozása Genetikailag módosított fajok bevezetésének korlátozása A genetikailag módosított fajok visszaszorítása főleg azokban az esetekben amikor természetvédelmileg fontos fajokat, élőhelyeket veszélyeztetnek. szükséges pénzforrások még nem biztosítottak. A BSE külön kitér az exóta, invazív fajok kérdéskörére. A TVH 2002-ben publikálta azon invazív fajok listáját amelyek védett területeken is jelentős károkat okoznak. A listán olyan fásszárú fajok is vannak amelyeket az állam központi forrásokból Igen. Országos szinten, de regionális kezdeményezések is vannak. A géntechnológiáról szóló 1198. Évi XXVII. tv. Szabályozza az említett témát. Jelenleg Magyarországon, csak kísérleti jellegű termesztés folyik. Nem. 8. A felsorolt kutatási eszközök közül melyek kerültek bevezetésre Magyarországon? A természetvédelmi célkitűzéseket támogató eszközök Nemzetközi szinten kompatíbilis monitoring rendszerek Regionális szinten megvalósuló faj monitoring rendszerek Regionális szinten megvalósuló élőhely monitoring Koordinált tudományos munka Kapcsolat a kutatás és monitoring között Más Igen Nem Nem Igen Erősíteni kell Y/N 9. Hogyan épül fel a természet és tájvédelem intézményi háttere, országos, regionális és helyi szinten? Milyen horizontális és vertikális kapcsolatok léteznek ezen intézmények között? Vannak-e területek ahol ezen intézmények egyes felelőségei egymásra tevődnek? Központi szinten a KVVM-hez tartozó Természetvédelmi Hivatal (TVH) a természetvédelemért felelős intézmény. A TVH-nak meghatározó szerepe van a természetvédelmi jogszabályok kidolgozásában illetve hazai természetvédelem szakmapolitikai keretének meghatározásában. A TVH ugyanakkor a nemzeti parkok keresztül a természetvédelmi területek egy részének a kezelésért is felelős. A Természetvédelmi Járőrszolgálatot, amelynek fontos feladata a védett területeken a természetvédelmi jogszabályok végrehajtását felügyelni szintén a TVH irányítja. 92
2005 január 1-ig a nemzeti parkok természetvédelmi hatósági jogkörük is volt. Ez a feladat sok esetben a nemzeti parkok túlterhelését eredményezte. Annak azonban, hogy a nemzeti parkok töltötték be ezt a szerepet voltak pozitív eredményei is. A nemzeti parkoknak nagyon jó terepismeretük volt, ami mindenképpen fontos egy természetvédelmi hatósági feladatokat betöltő intézménynél. A már említett dátum után a természetvédelmi hatósági feladatokat a regionális Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hatóságok vették át. Ennek a változásnak vannak pozitív, illetve lehetséges negatív hatásai is. A nemzeti parkok, az átszervezés után főleg kezelési feladatokat látnak majd el. A természetvédelmi hatóságon kívül még fontos szerepe van az erdészeti hatóságnak a természetvédelmi kérdésekben. Az összes felsorolt intézmény között léteznek úgy vertikális mint horizontális kapcsolatok. Az engedélyezési folyamatok során a nemzeti parkokat véleményét mindkét hatóságnak ki kell kérni, főleg akkor ha a terület védett. 10. Milyen civil kezdeményezések vannak folyamatban a KK célterületén az egyezmény 4.- ik paragrafusához kapcsolódóan? A civil szervezetek munkájáról, természetvédelem és környezetvédelem terén sokat lehetne írni. Kimondottan KK-hez kapcsolódó hazai munka legnagyobb része is civil szervezetek munkájának eredménye, főleg azoké amelyek a CEEWEB által koordinált munkacsoportok valamelyikében vállaltak szerepet. A régióban jelenleg több Life Nature program is fut. A nagyragadozók hosszú távú védelmét megalapozó program, mindenképpen említésre méltó még akkor is ha nem számít kimondottan civil kezdeményezésnek. A MME szintén aktív a régióban, főleg a monitoring programjain keresztül, ebben az évben ugyanakkor egy Life nature pályázatot is elkészült, amelynek célja a kerecsen sólyom védelme. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány tevékenysége fontos része a régióban zajló civil munkának. Szervezet tevékenysége viszonylag tág, vidékfejlesztéssel, védett területek hálózatával, társadalmi részvétellel is foglalkoznak. A szervezet ugyanakkor néhány kiemelt fontosságú élőhely helyreállításával is foglakozott (http://www.ecolinst.hu). A Miskolci Öko Kör elsősorban a környezeti nevelés terén tevékenykedik, a szervezet többek között erdei iskola programokat is nyújt a Bükkszentkereszti erdei iskolában. (http://www.geocities.com/okokor2000/). A Magyar Természetbarát Szövetség tevékenysége szintén kapcsolódik a KK 4.ig paragrafusának előírásához, főleg a védett területeken történő túrázás tekintetében. Az 1990-ben alakult Zöld Akció Egyesület munkáját szintén meg kell említeni. A szervezet vidékfejlesztési kérdésekkel, környezeti neveléssel, információ és tanácsadással valamint civil érdekérvényesítéssel foglalkozik. (http://www.greenaction.hu) 93