Védett területek kezelése 7. Előadás Fajmegőrzési tervek, biomonitoring Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fajvédelem- élőhelyvédelem Először főleg fajvédelem Védett fajok védett területeken kívül Elővigyázatossági elv gyakorlati problémája Prioritás problémák 1
Fajmegőrzési tervek Elkészült fajmegőrzési tervek, állatok Alpesi gőte (Triturus alpestris) Anker-araszoló (Erannis ankeraria) Atracélcincér (Pilemia tigrina) Bánáti csiga (Helicigona (Drobacia) banatica) Csíkos boglárka (Polyommatus damon) Csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) Csüngő araszoló (Phyllometra culminaria) Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) Északi pocok (Mycrotus oeconomus mehelyi) Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) Farkas (Canis lupus) Haragos sikló (Coluber caspius) Hiúz (Lynx lynx) Kék vércse (Falco vespertinus) Nagy szikibagoly (Gortyna borelii) Pusztai gyalogcincér (Dorcadion aethiops) Rákosi vipera (Vipera ursinii) Széki lile (Charadrius alexandrinus) Túzok (Otis tarda) Vértesi csuklyásbagoly (Cucullia mixta) Villányi télibagoly (Polymyxis rufocincta) Tervezés alatt: Mocsári teknős (Emys orbicularis), Vidra (Lutra lutra) Fajmegőrzési tervek Elkészült fajmegőrzési tervek, növények Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) Bókoló zsálya (Salvia nutans) Borzas macskamenta (Nepeta parviflora) Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) Északi sárkányfű (D. ruyschiana) Hagymaburok (Liparis loeselii) Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) Mocsári angyalgyökér (Angelica palustris) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Négysarkú piramismoha (Pyramidula tetragona) Osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum ) Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens) Tátorján (Crambe tataria) Tornai vértő (Onosma tornense) Zöld koboldmoha (Buxbaumia viridis) Zöld seprőmoha (Dicranum viride) Tervezés alatt: Sulyom (Trapa natans) 2
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: Szemethy László, Firmánszky Gábor, dr. Heltai Miklós, Szabó Ádám és Márkus Márta Témafelelős a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál: dr. Rodics Katalin, Bakó Botond Felelős kiadó: Haraszthy László Jóváhagyta: dr. Persányi Miklós miniszter Előfordulás Farkas: hazánk legújabbkori történelmében nem volt jelen az 1970-es évekig. Ezután megjelenése és létszáma erősen változott, A század végére bár kis létszámú, de stabil populációja található elsősorban hazánk ÉK-i régiójában. A visszatelepülés a kárpáti populációkból történik. Aggtelek és a Zemplén hegység térségében valószínűleg stabil, szaporodó populációi élnek. Szórványosan megjelenik a Bükkben, Szatmár-Beregben Rendszertelen előfordulás a Duna-Tisza köze déli részén a Bácskában, ahol a volt Jugoszlávia területéről bevándorló egyedek telepedtek meg. Hiúz: hazánkban a nyolcvanas évekig kipusztult fajnak tekintették ekkor a kárpáti állomány növekedése miatt újra megjelent Előfordulása az Északi-középhegység területére korlátozódik. Szorosan kötődik a zárt háborítatlan erdőségekhez. Az utóbbi tizenöt évben végzett felmérések szerint rendszeres ill. alkalmi előfordulását jelezték a Börzsöny, a Mátra, a Zemplén és Aggtelek térségéből, szórványos előfordulást regisztráltak a Bükkben és a Tarnavidéki dombságon. Mindkét faj: Zárt összefüggő erdőségeket kedveli 10-20 egyed, alacsony szaporulat 3
Védelmi státusz Hazánkban fokozottan védettek Farkas: veszélyeztetett, és az Európai Unióban védett (Berni Egyezmény, 92/43/EEC Irányelv a Természetes és a vadon élő növény-, és állatfajok megőrzéséről), jogi helyzetében a korlátozás nélküli vadászattól a teljes védelemig minden megtalálható. Ennek hátterében az ember-farkas konfliktusok, a károkozások országonként eltérő súlyossága húzódik meg. Hiúz: védelmének megítélése Európában egységes. A faj veszélyeztetett, az Európai Unióban védett (Berni Konvenció, 92/43/EEC Európa Tanácsi Irányelv a természetes és a vadon élő növény-, és állatfajok megőrzéséről). Ugyanakkor az EU támogatási rendszerében (LIFE) a hiúz nem prioritás faj! Szaporodás Biológiai háttér Táplálkozás Élőhelyigény Területhasználat 4
Veszélyeztető tényezők Az élőhelyek romlása, feldarabolódása Közlekedési és erdészeti utak Erdőgazdálkodás, mint élőhely átalakító tényező Véghasználatok, homogén erdők, zavarás, feltárás Vadászat ill. illegális elejtés a nagyragadozók elejtése egyfajta rangot jelent, prémjük, koponyájuk hagyományosan vadásztrófea; nincs megbízható, objektív információ a károkozások valós nagyságáról; a gazdálkodók számára a kár elhárítására a ragadozó elpusztításán kívül nincsenek alternatívák; nem megoldott a károk teljes vagy részleges kompenzálása; a nyilvánosságra kerülő illegális elejtések nincsenek hatékonyan szankcionálva. Turizmus Egyéb emberi hatások nagyragadozóktól való félelem negatív reakciókat vált ki egyre intenzívebbé váló közlekedés, megfelelő vadvédelmi kerítések, átjárók hiánya kóbor kutya támadás Extenzív állattartás miatti konfliktusok (főleg bácskai farkasállománynál) Célok és feladatok A védelem személyi hátterének kiépítése: szakértői csoport létrehozása A védelem tudományos megalapozása: bibliográfia, adatbázis létrehozása országos monitorozó rendszer (kérdőíves adatgyűjtés és terepi bejárások) kialakítása országos monitorozó rendszer működtetése a hazai állomány élőhely-használatának és vándorlásának rádiótelemetriás vizsgálata 5
Célok és feladatok A szabályozás és a hatósági munka egységesítése és szigorítása a hatósági munka színvonalának emelése, a társhatóságok együttműködésének javítása a szükség szerinti jogszabály módosítások kezdeményezése a farkas, hiúz okozta kárfelvételi módszereinek kidolgozása a faj védelmét biztosító ösztönző rendszer (kompenzációs ill. támogatási rendszer) kialakítása a faj védelmét biztosító ösztönző rendszer (kompenzációs ill. támogatási rendszer) működtetése az illegális elejtésekkel szembeni fellépés szigorítása és egységesítése a leggyakoribb előfordulási területeken folyó gazdálkodás szigorúbb ellenőrzése Célok és feladatok Ismeretterjesztés és szemléletformálás a humán konfliktusok felmérése ismeretterjesztő anyagok (táblák, szóró- és előadásanyagok, honlap) elkészítése a gazdálkodókkal a párbeszéd, együttműködés kialakítása előadások, találkozók szervezése Nemzetközi kapcsolatok kialakítása kapcsolatfelvétel a szomszédos országok (elsősorban Szlovákia illetékes szervezeteivel ill. szakembereivel, közös védelmi programok kidolgozása 6
Vad szerepe más fajok megőrzésében Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) A maghozamot a pilisi populáción végzett hosszú távú megfigyelések szerint több tényező is befolyásolja Az egyik a területen élő nagytestű növényevők feltehetően a muflon okozta rágáskár volt Az állatok csak a virágos töveket károsítják, ezeknek is csak a szárát fogyasztják a talajfelszín felett mintegy 10-50 cm-rel leharapják, a tőlevélrózsát ugyanakkor érintetlenül hagyják A legjelentősebb vadkártétel 1985-ben volt, amikor a virágos tövek 57%-a esett áldozatul a legalacsonyabb 1995-1996-ban, csupán 1 % volt 1992-ben a Természetvédelmi Igazgatóság kerítést emelt a husáng-populáció felső, mintegy 2/3 része körül, ezt követően rohamosan csökkent a rágáskár Gerecse, Börzsöny, Bükk: szintén főleg muflon-, de gímés őzkárosítás is előfordul Vad szerepe más fajok megőrzésében Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) Fő lárvális tápnövénye a sziki kocsord Vaddisznó károsítja (?) a növényt 7
Vad szerepe más fajok megőrzésében Széki lile (Charadrius alexandrinus) A széki lile fészekaljára a legnagyobb veszélyt a tojást fogyasztó madarak és emlősök jelentik, a fészekaljak 73%-a ragadozás során pusztul el A potenciális és valós predátorok a Magyarországon végzett vizsgálatok alapján: a róka, a sün, a hermelin, a görény, a borz, a kutya, a házi macska, a patkány, a vaddisznó, a barna rétihéja, a hamvas rétihéja, a vörös vércse, a dankasirály, a sárgalábú sirály, a szarka, a csóka, a vetési varjú és a dolmányos varjú volt Biomonitoring 8
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kialakulása Biológiai Sokféleség Egyezményben vállalt kötelezettség Hazai élővilág sokféleségének leírása, csökkenés okainak vizsgálata Magyar Tudományos Akadémia biodiverzitás-megőrzési stratégiát dolgozott ki A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kidolgozta a biodiverzitás-monitorozó tevékenység elméleti alapjait A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói összegyűjtötték a monitorozás hazai előzményeit A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program kialakítását a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala kezdeményezte és szervezte A PHARE jelentős anyagi támogatást nyújtott NBmR: egységes, országos megfigyelési rendszer kialakítása a feladatokat sem a biológus kutatók, sem a természetvédelem hivatásos apparátusa nem képesek vállalni külön szervezet létrehozására volt szükség a rendszer és a Szolgálat kiépítése 1997-ben kezdődött meg 2005-ben az NBmR szervezete országosan 12 szakembert foglalkoztatott A biodiverzitás monitorozása A biodiverzitás: a fajok sokfélesége, fajon belüli variabilitás, élőlényegyüttesek változatossága A monitorozás rendszeres időközönként ismételt szabványos módszerekkel történő megfigyelést jelent A biodiverzitás-monitorozás kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése A természetes állapot megfigyelése viszonyítási alapot ad a természetestől eltérő viselkedések felismeréséhez, értelmezéséhez, és így lehetővé teszi a természetvédelmi beavatkozások megtervezését. 9
A biodiverzitás monitorozása A monitorozás célja lehet valamilyen ismert vagy előrebecsült környezeti változás élővilágra gyakorolt várható hatásának vizsgálata is, mint pl. a talajvízszint süllyedése vagy a klímaváltozás. Mindent mindenütt monitorozni lehetetlen és egyben értelmetlen is. A hazai monitorozó tevékenység kijelölését a következő fő szempontok befolyásolják: védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata. Mintavételi módszerek (protokollok) Az NBmR projekteken belül az egyes komponensekre készült protokollok a meghatározott monitorozási célnak megfelelően megnevezik a mintavételezés objektumait helyét módszereit a gyűjtött változók és származtatott adatok típusait a mintavételezés és a gyűjtött anyag feldolgozásához szükséges munkaráfordítást Egyes komponensekre vonatkozóan munkacsoportok alakultak (pl. nagygombák, növénytársulások, ízeltlábúak) A munkacsoportok olyan módszerek javaslatára törekedtek, amelyeket a szakemberek széles köre használ Szükség volt egyes módszerek országos tesztelésére, amit 2001. év folyamán számos komponensre elvégeztek (pl. halak, talajlakó ízeltlábúak, növénytársulások) Az NBmR felülvizsgálata keretében (2003-2004) megtörtént számos protokoll továbbfejlesztése 2007-ben a protokollokat ismét felülvizsgálták, pontosították 10
Mintavételi módszerek-emlősök Bagolyköpet-elemzés Denevérhálózás, csapdázás Denevérkolóniák számlálása Detektoros denevérfelmérés sávosan vagy territóriumvizsgálat Lyuk- és túrásszámlálás (ürge, földikutya) Élvefogó csapdázás (pele, északi pocok) Vidraéletnyom felmérés (lábnyom, ürülék, csúszka, zsákmánymaradvány) Mintavételi korlátok - emlősök Vadmacska: hibridek felismerése Farkas, hiúz: esetleges előfordulás, vadászok adatai nem mindig megbízhatóak, vagy elhallgatottak Menyétfélék: csapdázás időigényes, más jó módszer nincs Denevérek: egyes fajokat jelentősen zavarna a fajszintű monitorozás, helyette pl. erdőlakó denevérek közösségszintű monitorozása 11
Mintavételi módszerek - madarak Kvadrátbejárás, vonaltranszektek Téli ragadozómadár etetés Potenciális élőhelyek bejárása Jelölés-visszafogás (gyűrűzés) Territórium térképezés Odútelepek létesítése Mintaprojekt: ürgemonitoring Váczi, 2007 Ürgelyuk: Olyan 4 cm átmérőt (két ujjnyi) elérő földbe vájt, természetes, körkörös átmérőjű lyuk, melynek tengelye a föld felszínre közel merőleges (nagyobb szöget zár be vele, mint 60 ) és nem ágazik el közvetlenül a földfelszín alatt. A lyukak számolását összesen 1000 m hosszú útvonal két oldalán 1-1 m-es sávban végezzük. Az út hosszát elegendő a lépések számolásával lemérni. A terület középpontja körül 5 db, egymástól 50 m-re eső 200 m hosszú párhuzamos egyenesek mentén végezzük a számolást. A séta során az 5 db 200 m-es szakaszon felírjuk a talált és definíciónak megfelelő ürgelyukak számát. 12
NBmR hasznosulása Natura 2000 területek kijelölése Szakhatósági feladatok ellátása Védetté nyilvánítás (TK bővítés, TT kijelölés, ex lege lápok kijelölése) Természetvédelmi, élőhely-regenerációs beavatkozások tervezése Fajvédelmi programok Lelőhely pontosítás, új lelőhelyek Víz Keretirányelv víztest kijelölés Vízügyi beavatkozások tervezése Invázív fajok elleni védekezés Kezelési tervek 13
NBmR problémái Központi állomány kapacitáshiánya Informatikai rendszer hiányosságai Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) Monitorozók személye, aktivisták bevonhatósága Helyi programok országos illeszthetősége (pl. egyenesszárnyúak esetén) Módszertani problémák (pl. kisemlősök monitorozása bagolyköpetből) 14