FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

Hasonló dokumentumok
Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

Vizeink állapota 2015

Víztestek biológiai vízminősítése

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Víz az élet gondozzuk közösen

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A Víz Keretirányelv szerinti ökológiai állapotértékelés helyzete Magyarországon

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

Hidrobiológiai módszerek a vízminősítésben, a planktonikus és a bevanatalkotó algák alapján történő minősítés

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Zárójelentésünkhöz CD-n mellékeljük a munka során elkészített teljes adatbázist, melynek használatának módját is tartalmazza a CD.


Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

A Mátételki-tározó létesítésének és működésének ökológiai tapasztalatai. Fehér Gizella, Váradi Zsolt ADUVIZIG, VVGO

Az ökológiai minősítés tápanyag osztályhatárainak validálása statisztikai módszerekkel. Tudományos Diákköri Dolgozat

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Hazai és uniós specialitások és aktualitások a felszíni és felszín alatti VKI monitoringban

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

MHT XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Készítette. Juhász István. vízgazdálkodási ügyintéző. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

Módszertani útmutató a Fitoplankton élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2008. október 30.) (az értesítés a C(2008) számú dokumentummal történt) (2008/915/EK)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Bentonikus kovaalga vizsgálatok a Dunán (kiemelten a gödi szakaszon), a diverzitás változása környezeti tényezők függvényében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

orosz alapfok osztályvezető; (MTA ÖK DI Tisza-kutató Osztály)

Pisces Hungarici 10 (2016) MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany 2

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

MTA Doktori Pályázat. Doktori értekezés. Felszíni vizek fitoplankton alapú ökológiai állapotértékelése. Borics Gábor

2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

Ecological assessment of the Szamos/Somes River to determine its influence on the ecological state of the Tisza River

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok

Vízvédelem KM011_ /2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A DUNA ÉS EGYÉB FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

KOMPLEX MONITORING RENDSZER ÉS ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ KÖRNYEZETTERHELÉSŰ KISVÍZFOLYÁSOKON AZ EU VKI AJÁNLÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

Módszertani útmutató a makroszkopikus vízi gerinctelenek élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához

A Víz Keretirányelv végrehajtása

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató

Dr. Clement Adrienne, Kardos Máté Krisztián, Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

15/30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Tagállam: Magyarország. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás:

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN Ács Éva, Boda Pál, Borics Gábor, Engloner Attila, Erős Tibor, Lukács A. Balázs, Sály Péter, Várbíró Gábor, Zagyva Tünde: TIPOLÓGIAI VALIDÁCIÓ ÉS A BIOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE A 2. VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS SORÁN

TIPOLÓGIA VALIDÁLÁSA Vegetációs periódusból származó minták Erősen terhelt vizek kiszűrése Többváltozós, többlépcsős klaszterelemzés; NMDS (nem metrikus többváltozós) eljárás; SOM 60 50 40 30 20 10 0 A tipológiai elemzésbe bevont minták száma élőlény csoportonként: Folyóvizek 1 2 3 4 5 8 9 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Folyó Állóvíz Hal 163 - Mzoo 822 468 Kova 744 618 Makrofita 100 74 Fitoplankton 1408 (295 folyó év) 1070 (153 tó év) A tipológiai elemzésbe bevont minták száma típusonként 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 3 6 1 6 8 1 Állóvizek 4 16 5 35 2 2 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 15 31 15

TIPOLÓGIA VALIDÁLÁS EREDMÉNYE - FOLYÓVIZEK 24 típusból 10 biológiai típus (5 FP, 8 FB, 6 MZ, 4 MF, 6 Hal)

TIPOLÓGIA VALIDÁLÁS EREDMÉNYE - ÁLLÓVIZEK 17 típusból 6 biológiai típus (5 FP, 5 FB, 3 MZ, 3 MF)

VÁLTOZÁSOK A VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSÉBEN 1. A folyóvízi tipológiában egyszerűsítés történt. A Duna magyarországi szakasza 2 külön típus volt eltérő határértékekkel. Most a teljes hazai szakasz egyetlen típusba tartozik. 2. A korábban az alsó szakaszra megállapított engedékeny a-klorofill határértékek annyiban módosultak, hogy a teljes hazai szakaszon a szigorúbb határértékeket alkalmaztunk. Ezek az a-klorofill határértékek közel azonosak azokkal amelyeket más európai országok állapítottak meg és használnak nagy folyóik esetén. A vízfolyásokra kialakított típuscsoportok és a-klorofill határértékek 1. Típuscsoport 1/2/3/4/5/8/9/11/12 kiváló jó közepes gyenge rossz 2,7 5,6 10,5 15,5 >15,5 2. Típuscsoport 6/7/10/14/20 5,9 10 18,3 27,6 >27,6 3. Típuscsoport 13/15/16/17/18/19/21/22 4,2 8,7 18,5 28 >28,0 4. Típuscsoport 23/24 15 30 45 60 >80,0 3. A fitoplankton összetétel alapján számolt mérőszám számítási módjában és a határértékekben nem történt változás. A fitoplankton mérőszám kialakítása során az a-klorofill mérőszám és a fitoplankton összetétel mérőszámának súlyozott átlagát képeztük: EQR= (2Nkl-a+Q)3

AZ ÁLLÓVIZEK FITOPLANKTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE Az állóvizek fitoplankton alapján történő állapotértékelése során változások történtek mind a kompozíciós mind a biomassza mérőszám kialakításában és a határértékekben is. Az új állóvízi tipológia fitoplankton alapján történő validálása 5 típuscsoportot eredményezett, 3 szikes és 2 meszes (szerves) típuscsoportot alakítottunk ki. A fitoplankton összetétel alapján történő értékeléshez egy meszes és egy szikes indexet dolgoztunk ki. A fitoplankton biomassza mérőszámaként alkalmazott a-klorofill értékekre 3 határértékrendszert javasoltunk. 1. Az 1. típus esetén a Közép-európai Geográfiai Interkalibrációs Csoport által jóváhagyott határértékeket alkalmaztuk. 2. A 2..3. 4. 5. típusok esetén a Kelet-európai Geográfiai Interkalibrációs Csoport által javasolt határértékekkel történt a minősítés. 3. A 3m -nél nagyobb átlagos mélységű tavaknál ugyancsak a Közép-európai Geográfiai Interkalibrációs Csoport közepes mélységű tavakra kidolgozott határértékeit használtuk. Tó típus Kiváló Jó Közepes Gyenge Rossz 1. Típus A típuscsoportokra (LCB-GIG javaslat) javasolt a-klorofill 11határértékek. 23 35 50 >50 2. 3. 4. 5.Típusok (EC-GIG javaslat) 18 40 75 100 >100 6. Típus (LCB-GIG javaslat) 8 15 30 50 >50

AZ ÁLLÓVIZEK FITOPLANKTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A szikes tavak esetén az egyik legfontosabb terhelés a sótartalom csökkenése. A minősítésre használt fitoplankton kompozíciós mérőszám során ezt a terhelés típust tartottuk szem előtt. 1 A szikesekre kidolgozott EQR és az elektromos vezetőképesség közötti kapcsolat 0,8 0,6 0,4 0,2 y = 0,0001x + 0,2838 R² = 0,3986 0 0 1000 2000 3000 4000 5000

AZ ÁLLÓVIZEK FITOPLANKTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A terhelés és az EQR közötti kapcsolat sekély meszes tavaink esetén

VÁLTOZÁSOK A VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSÉBEN Planktonikus guild arány (%) Vízfolyások állapotértékelésénél a már sikerrel interkalibrált metrikáinkat és határértékeinket használtuk (utóbbiakban kis finomításokat végeztünk, de a változtatások benne maradtak a megengedett tartományban). Nagy folyók esetében kifogásolták, hogy nem jelenik meg a metrikában a hidromorfológiai stresszorfüggés. Ennek igazolását a JDS3 expedíció során gyűjtött minták vizsgálata során kezdtük el. Az ökológiai guildek aránya a JDS3 során gyűjtött mintákban A planktonikus guild arány és az IPS index értékében bekövetkezett csökkenés nagyságának összefüggése dunai fitobentosz mintákban. 100 90 R² = 0,5092 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 1 2 3 4 5 csökkenés az index értékében

AZ ÁLLÓVIZEK FITOBENTOSZ ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE Az állóvizek fitobentosz alapján történő állapotértékelése során változások történtek a határértékek és a nem interkalibrált típusok metrikáinak kialakításában. Az új állóvízi tipológia fitobentosz alapján történő validálása 5 típuscsoportot eredményezett, 3 szikes és 2 meszes (szerves) típuscsoportot alakítottunk ki. A meszes (szerves) típust interkalibráltuk, így itt nem változtattunk. Az 1. típus (Balaton) metrikáját ugyancsak megtartottuk, de a határértékeken kicsit módosítottunk paleolimnológiai vizsgálatok.

PALEOLIMNOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓVAL MEGÁLLAPÍTOTT KOVAALGA ÖSSZETÉTEL A BALATON SIÓFOKI ÖBLÉBEN

SZIKES TAVAK FITOBENTOSZ ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A szikes tavakra új indexet dolgoztunk ki a kovaalgák halobionta indikátor értéke alapján. Állandó vizűeknél trofikus metrikát is tartalmaz az index. Kova- típus: 2 3 2 4 3 Mg-SO 4 Na-HCO 3 Kisebb trofitás Alacsonyabb vezetőképesség Na-HCO 3 nagyobb trofitás

TP-MINŐSÍTÉS ÉS VEZETŐKÉPESSÉG-MINŐSÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSE ÁLLANDÓ VIZŰ SZIKESEK ESETÉBEN Összes P µg/l 700 600 500 400 300 200 100 0 Mean Plot of Összes P µg/l grouped by minosites Spreadsheet24 31v*52c 1 2 3 4 5 Összes P µg/l: KW-H(4;40) = 13.8799; p = 0.0077 minosites Mean Mean±SE Vezetőképesség (hsz.) µs/cm 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 Mean Plot of Vezetőképesség (hsz.) µs/cm grouped by csop Spreadsheet16 65v*54c Mean = 1101,9233+371,6667*x 5 4 2 1 1 2 csop 3 4 5 Mean Mean±SE

VÁLTOZÁSOK A VÍZFOLYÁSOK MAKROZOOBENTON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSÉBEN A VGT-2 minősítések során a Nemzetközi Interkalibrációban sikeresen alkalmazott módszert alkalmaztuk: HMMI-Index család A makrogerinctelen mintavételi és értékelési módszer a nemzetközi ökológiai interkalibrációban elfogadott és interkalibrált módszer, tehát alkalmas a VKIkövetelményeinek megfelelő monitoring és állapotértékelésére az adott vízgyűjtőgazdálkodás tervezési és végrehajtási ciklusban. HMMI-Index család A hazai gyakorlatban alkalmazott jelenlegi minősítési rendszert (HMMI) 2011-ben a nemzetközi ökológiai interkalibráció keretén belül, a Víz Keretirányelv (VKI) kompatibilitás követelményének megfelelően, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek által üzemeltetett VKI monitoring állomások adatai alapján dolgoztuk ki. Az interkalibrációs eljárás során az egy ökorégióba tartozó országok ökológiai állapotértékelő módszereiket összehasonlítva meghatározták a közös interkalibrációs típusokban a kiválójó, valamint a jó-mérsékelt ökológiai állapot határát. Ez lehetővé teszi a jövőben, hogy az egyes terhelések hatását jelző ökológiai állapot változása ezekben a víztípusokban összehasonlítható eredményeket adjon az ugyanabba az ökorégióba tartozó tagországok közös víztípusaira. Az interkalibráció lezárult, eredményeit az Európai Bizottság Határozatban teszi közzé, amely minden tagország számára kötelezően végrehajtandó joganyag.(ec 2014) HMMI tavi indexet dolgoztunk ki

A MULTIMETRIKUS MAKROZOOBENTON (HMMI) INDEXCSALÁD Index rövidítése HMMI_m HMMI_sc HMMI_lc HMMI_sl HMMI_ll HMMI_to Index típus neve Multimetrikus Makrozoobenton Index - hegyi vízfolyás típusokra Multimetrikus Makrozoobenton Index-dombvidéki kis és közepes vízfolyás típusokra Multimetrikus Makrozoobenton Index - dombvidéki nagy vízfolyás típusokra Multimetrikus Makrozoobenton Index - síkvidéki kis és közepes vízfolyás típusokra Multimetrikus Makrozoobenton Index - síkvidéki nagy és nagyon nagy vízfolyás típusokra Multimetrikus Makrozoobenton Index tavakra

HMMI TAVI INDEX Az új tavas index a következő metrikákból áll: 110 HMMI_lakes Kiváló Jó Közepes Gyenge Egyenlet Családszám 24 18 10 6 y = 0,0318x + 0,039 Shannon-Wiener 2,92 2,29 diverzitás Index 3,12 1,18 y = 0,2814x - 0,1698 mz_bmwp_hu_i 82 55 34 12 y= 0,0086x + 0,1052 eq. 3. EQR EQR family diversity EQR HMMI _ lake 3 A terhelés és az EQR közötti kapcsolat TO:Nátrium százalék: r 2 = 0.2495 BMWP Összes foszfor vs. Tó EQR Érzékeny fajok jelenléte 100 90 7500 5000 80 2500 Nátrium százalék (%) 70 60 50 40 Összes foszfor (ug L -1 ) 750 500 250 Jó Kiváló 30 20 75 50 25 10 0 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 EQR 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 EQR

TIPOLÓGIAI VALIDÁLÁS FOLYÓK A tipológiai elemzés során felhasznált minták darabszáma 140 120 Makroszkópikus vízi gerinctelenek 132 110 Az elemzések során hat típus különült el : Hegyvidéki patakok Dombvidéki patakok Dombvidéki folyók Síkvidéki erek Síkvidéki folyók Duna 100 80 60 40 20 0 98 92 73 42 37 32 30 32 26 21 22 19 14 15 11 9 2 2 3 1 2 3 4 5 8 9 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

TIPOLÓGIAI VALIDÁLÁS TAVAK Makroszkópikus gerinctelenek alapján a szikes tavak elkülönülnek, de jelenleg, mivel más élőlénycsoportok relevánsabbak ezen vizekben, valamint adathiánnyal is küzdünk, így ezekre a típusokra nem tudtunk még indexet kidolgozni.

VÁLTOZÁSOK AZ ÁLLÓVIZEK ÉS VÍZFOLYÁSOK MAKROFITON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSÉBEN A folyóvízi tipológiában egyszerűsítés történt és megtörtént a makrofiton alapú víztest típus validálás is. 3 db makrofiton alapú víztest típust lehet elkülöníteni, de ez csak megerősíti a korábbi állapotértékelésben alkalmazott módszert. A kiértékelési módszertanban csekély módosítás történt. A fajok mennyiségének köbre emelése helyett egy statisztikai szempontból relevánsabb eljárást, a Braun-Blanquet-féle borítási középértékeket alkalmaztuk. A Referencia Index (RI) és az abból történő ökológiai állapot érték (EQR) számításában nincs változás. A határértékekben nem történt módosulás.

MAKROFITON ALAPJÁN VALIDÁLT VÍZTEST TÍPUSOK Makrofiton folyóvíz típusok: 1. MtRw Hegyvidéki meszes és szilikátos aljzatú rhitrális jellegű patakok. (1, 2, 3) 2. LRw Nagy vízgyűjtőjű folyók (6, 10, 13, 19) 3. SMRw Kis- és közepes vízgyűjtőjű folyók (4, 5, 8, 9, 11, 12, 15-18, 21, 22) Nem releváns folyóvíz típusok Nagyon nagy és Duna méretű folyók (7, 14, 20, 23, 24) Makrofiton állóvíz típusok: 1. AP Szikes tavak (4-9) 2. SL Sekély tavak (1-3, 10-14,16) 3. RES Dombvidéki mélyvizű tározók (15)

MAKROFITON HATÁRÉRTÉKEK Ökológiai állapot AP SL RES SMRw LRw MtRw EQR EQR EQR EQR EQR EQR Kiváló 5 1.00 0.61 1.00 0.75 1.00 0.71 1.00 0.71 1.00 0.71 1.00 0.68 Jó 4 0.60 0.31 0.74 0.55 0.70 0.51 0.70 0.38 0.70 0.48 0.67 0.55 Közepes 3 0.30 0.16 0.54 0.35 0.50 0.31 0.37 0.11 0.47 0.30 0.54 0.25 Gyenge 2 0.15 0.05 0.34 0.05 0.30 0.05 0.10 0.05 0.29 0.05 0.24 0.05 Rossz 1 - - - - - -

A MAKROFITON ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS - PÉLDA A terhelés és az EQR közötti kapcsolat sekély meszes tavaink esetén Környezeti változó Komplex tájhasználati metrika -0.60 Ammónia -0.74 BOD -0.45 Nitrát 0.33 Összes foszfor -0.62 Korreláció erőssége (r) A referenciális (Taxa A) és a bolygatott állapotot (Taxa B) indikáló fajok borításának aránya és az EQR közötti kapcsolat sekély meszes tavaink esetén.

HALAK A halak alapján történő állapotminősítésre nincs interkalibrált módszere Magyarországnak. A jelenleg a vízfolyások minősítésére alkalmazott index megbízhatósága az EU kritériumai szerint ezért kicsi. Az index nem típus-specifikus és további tesztelése szükséges környezeti stresszorokkal. Folyamatban van egy típus és stresszorspecifikus index készítése is, de mivel a halakkal történő minősítés ex ante feltétel, ezért az EU által biztosan elfogadásra kerülő EFI+ indexel minősítjük a víztesteket. Előzetes tapasztalatok alapján az EFI+ index nem minden típusban ad szakmailag elfogadható eredményt. A halak alapján történő minősítés eredménye ezért csak kiegészíti, támogatja az egyéb élőlénycsoportokra és már interkalibrált indexekkel kapott eredményeket. Szükséges a hazánkban javasolt vagy javaslat alatt álló indexek és az EFI+ index megbízhatóságának további tesztelése, ami jelenleg folyik.

MÓDSZER Kis vízgyűjtőjű folyók: gázolva, kis teljesítményű, háton hordozható elektromos halászgéppel 150 m. A mintaszakaszokat a teljes medret átérően kell halászni. Közepes vízgyűjtőjű folyók: gázolva, kis teljesítményű, háton hordozható elektromos halászgéppel 150 m. Amennyiben a felmérők úgy ítélik meg, hogy a víztest a nem megfelelő tipológiai besorolás miatt inkább már a nagy vízgyűjtőjű folyók jellegének megfelelő és nem gázolható, a mintavételt a nagy vízgyűjtőjű folyók halállományának felmérését igénylő mintavételi erőfeszítés szerint kell elvégezni. Nagy vízgyűjtőjű folyók csónakból, nagy teljesítményű, aggregátorról üzemelő elektromos halászgéppel 500 m. Amennyiben a csónakból történő halászat nem megvalósítható gázolásos halászat folytatható ahol minimum 200 m-t kell halászni háton hordozható halászgéppel és legalább 100 egyedet kell gyűjteni. A nagyon nagy vízgyűjtőjű folyók csónakból, nagy teljesítményű, aggregátorról üzemelő elektromos halászgéppel 1000 m.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!