Magyarországi UTM kvadrátok térinformatikai adatbázisa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Tanszék Nyíregyháza, Sóstói út 31/b, 4400 E-mail: szept@zeus.nyf.hu Nagy Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madármonitoring Központ Nyíregyháza, Pf. 286, 4401 E-mail: nagykamme@freemail.hu Összefoglaló A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kialakította a Magyarország területén található, különböző méretű (1*1, 2.5*2.5, 10*10 km) UTM kvadrátok sarokpontjait földrajzi és EOV koordinátákkal megadó térinformatikai adatbázist, amely alapján mód nyilik az UTM alapú nagyfelbontású munkatérképek készítéséhez és az UTM széleskörű felhasználásra. Az MME ingyenes bocsátja rendelkezésre a non-profit célú kutatások számára a kifejlesztett adatbázist a hazai természetvédelmi és ökológiai munkát segítendő. Az 5*5 és 2.5*2.5 km UTM kvadrátok kódolása esetében két kódolási rendszer van alkalmazásban Magyarországon MME és KLTE, amelyek közötti különbségek miatt szükséges a kódolások feltüntetése. Kulcsszavak: UTM, GIS, térképezés Élőfej: MME UTM adatbázis English GIS database of the Hungarian UTM quadrat developed by the Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society, MME/BirdLife Hungary Summary The Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society, MME/BirdLife Hungary, developed the GIS database of varying size (1*1, 2.5*2.5, 10*10 km) UTM quadrates cover Hungarian territory. The database contains the coordinates of the quadrates in geocoordinates and in the Hungarian National coordinate system (EOV). The new database allow to produce high resolution working maps with UTM quadrates which was not possible before. The MME/BirdLife Hungary provides this database freely for all non-profit researches for help in the conservation and ecological researches in Hungary. There are two system in Hungary for coding 5*5 and 2.5*2.5 km UTM squares (MME, KLTE) which makes important to indicate the coding system by which the UTM squares were coded.
Keywords: UTM, GIS, mapping Bevezetés A különböző méretű UTM kvadrátok alkalmazása a vadon élő szervezetek előfordulásának vizsgálatában nagy jelentőséggel bír a természetvédelemben (Jalas és Suominen 1972). A Nyugat-Európában, mind a botanikai mind a zoológiai munkákban, széles körben használják az UTM alapú prezenciát/abszenciát, illetve az adott objektumok mennyiségi adatait nyilvántartó rendszereket (Heath és Perring 1975, Jalas és Suominen 1972), amelyhez jelentősen hozzájárul az is, hogy ezen országokban zömében mód van az Universal Transverse Mercator vetületben készült térképek és azokon a biológiai vizsgálatokban használt UTM kvadrátok pontos behatárolására. Magyarországon a hetvenes évek óta folynak UTM alapú térképezési munkák (Dévai et al. 1997) azonban e munkákat nagyban hátráltatta az a probléma, hogy a terepi vizsgálatok számára megfelelő léptékű és pontos térképeken (1:100.000 1:10.000, Gauss-Krüger, illetve EOTR) a 10*10km-es, illetve annál kisebb nagyságú UTM kvadrátok sarokkoordinátái nem álltak rendelkezésre és így azok megbízható pontosságú jelölésre nem volt mód. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a hetvenes évek vége óta végzi európai együttműködésben a hazai madárfajok előfordulásának feltérképezését, állománynagyságok becslését és monitoringját (Báldi et al. 1997, Szép in press), amely munkákban központi szereppel bír az UTM kvadrátok használata. Az MME az European Bird Census Council-al (EBCC, amely szervezet 1992-ben az International Bird Census Council, IBCC és az European Ornithological Atlas Committee, EOAC egyesülésével jött létre) együttműködésben 1978-1994 között Magyarországon végezte el és irányította a szemikvalitatív európai fészkelő madáratlasz (Hagemeijer és Blair 1997) munkálatait. E tevékenység során, ahol 50*50 km-es UTM kvadrátokban került felmérésre a fészkelő populáció előfordulása és nagysága, vált nyilvánvalóvá, hogy szükség van az akkor Magyarországon hozzáférhető, nagy léptékű európai UTM térképek után kézzel megrajzolt térképeknél megbízhatóbb és pontosabb térképekre. Sajnos a kilencvenes évek elejéig ilyen UTM térkép, illetve az adott UTM kvadrátok sarok koordinátáinak adatai nem álltak rendelkezésre Magyarországon. MME UTM adatbázisának létrehozása Az MME-ben keretében 1993-tól megindított országos Ritka és Telepesen Fészkelő madarak Monitoringja (RTM) munkák számára, ahol a felmérőknek 2.5*2.5 km UTM négyzetekben kell a fészkelő állomány nagyságát felmérni (Szép in press), szükségessé tette korrekt UTM térképek készítését és biztosítását a több száz terepi felmérő számára. Az MME Madármonitoring Központjában, az MME saját szűkös forrásaira alapozva, Szalamonidesz Sándor geodétával közösen1992-1993 során kifejlesztetünk egy olyan számítógépes programot, amely segítségével mód nyílt a különböző méretű UTM kvadrátok (10*10 km, 5*5 km, 2.5*2.5 km, 1*1 km) sarokpontjainak nagy pontosságú kiszámítására (max. +-10 m) a Magyarországon hozzáférhető, nagy
felbontású térképeken alkalmazható koordináta rendszerekben (Földrajzi koordináta, EOV koordináta). Az így kialakított adatbázis alapján térinformatikai szoftverekkel pontos UTM munkatérképeket lehet készíteni mind a terepi felmérő és az elemző munkát nagyban segítve. Az MME keretében 1992-1993-során elkészítettük a Magyarország teljes területét lefedő, 1:100 000 léptékű munkatérképeket, amelyek alapján hazánkban először tudta több száz terepi megfigyelő egy országos léptékű monitoring vizsgálatot, Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringját (RTM), megkezdeni a 2.5*2.5 km-es UTM kvadrátokban. 1994-től, a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Tanszékével közösen, az elkészített UTM adatbázis alapján térinformatikai alapú (GIS) felhasználást kezdtünk meg, amely révén a terepi munkák során jól alkalmazható, nagyfelbontású geo-, illetve EOV koordinátájú munkatérképek készítésére nyílik mód. Az MME keretében 1992-1993-ben elkészített UTM rácsozatú munkatérképek az első, nagy pontosságú és az ország valamennyi területén használható térképeket biztosították és biztosítják nemcsak a madarakat, hanem számos más élőlénycsoportot (kétéltű, hüllő, denevér, stb.) vizsgáló, napjainkra közel ezer hivatásos és önkéntes amatőr megfigyelő számára. A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (NBmR) fejlesztése munkái (Horváth et al. 1997) során az MME által elkészített UTM rendszerét vette át a fejlesztő konzorcium. UTM kvadrátok kódolása Az MME, az által kialakított UTM kvadrát adatbázisban a különböző méretű kvadrátok elnevezésében, a széleskörű nemzetközi együttműködést biztosítva, követte az európai vadonélő élőlényfajok térképezésében mérföldkövet jelentő EBCC madáratlaszban alkalmazott nevezéktant (Hagemeijer és Blair 1997), amely madáratlasz kialakítása során az Atlas Florae Europaeae (Jalas és Suominen 1972) ajánlásait vették alapul. Az NBmR egyeztetési munkái során, 1996-ban derült fény arra, hogy az UTM kvadrátok negyedelésével kapott 5*5 km-es és 2.5*2.5 km-es UTM kvadrátok elnevezésében eltérés mutatkozik az MME által kifejlesztett UTM kvadrát adatbázis és a Dévai György által a Debreceni Egyetemen (KLTE az integráció előtt) kidolgozott (Dévai et al. 1997) adatbázis között (1-2. ábra). Az eltérés feltárásakor a két fejlesztő csoport arra a megállapodásra jutott, hogy az UTM kvadrátok elnevezésekor az azt alkalmazóknak jelezni-e kell, hogy MME vagy KLTE kódolást alkalmaznak-e. A döntés hátterében az állt, hogy bizonytalannak látszik az, hogy van-e egyértelmű nemzetközi ajánlás ezen típusú kvadrátok nevezéktanát illetően. Dévai Györgynek és munkatársainak elvitathatatlan érdemei vannak az UTM kvadrátok hazai alkalmazásában és időben elsőként ő tett javaslatot a kvadrátok hazai nevezéktanára (Dévai et al. 1997). Ugyanakkor az MME-nek a megelőző és a megállapodást követő széleskörű nemzetközi madártani együttműködésében követni-e kellett és kell az e területen meglévő nemzetközi gyakorlatot és ugyanakkor több száz megfigyelője már évek óta alkalmazta a jelentős költséggel kialakított nagyszámú munkatérképeket, amelyek lényegében az egyetlen nagyfelbontású, pontos és az egész országot lefedő UTM kvadrátokat ábrázoló munkatérképek voltak 1996-ban és napjainkban egyaránt. A két kódolási mód jelzésének elmulasztása jelentős félreérthetőségre adhat okot az 5*5 km UTM kvadrátok esetében a B és C kódú és a 2.5*2.5 km UTM kvadrátok esetében a 2 és 3 kódú kvadrátoknál, amelyek más négyzetre mutatnak az MME
illetve a KLTE kódolástól függően (1-2. ábra). A 10*10 km és 1*1 km nagyságú UTM kvadrátok esetében nincs különbség a két kódolás között. Az UTM kvadrát adatbázis felhasználhatósága Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Bizottsága 2000 őszén úgy döntött, hogy a hazai természetvédelmi terepi felmérő és értékelő munkát elősegítendő, lemondva a saját limitált forrásaiból finanszírozott fejlesztő munka költségeinek térítési igényéről, ingyenesen hozzáférhetővé teszi minden nonprofit célú kutatás és alkalmazás számára az általa kifejlesztett UTM kvadrát adatbázist. Az MME UTM adatbázis tartalmazza valamennyi hazánk területét érintő 10*10 km-es, 2.5*2.5 km-es, illetve 1*1 km-es UTM kvadrát nevét (MME kódolás), sarokpontjainak földrajzi (geo) és EOV koordinátáit ASCII formátumú (*.TXT, valamint GIS alkalmazások számára MapInfo Intery Format (*.MIF, *.MID) fileokban. Az MME Monitoring Központja a felmerülő anyagköltségek biztosítása mellett segítséget nyújt UTM kvadrátokat ábrázoló munkatérképek kialakításában. Az MME UTM adatbázisát az MME Monitoring Központjával való egyeztetés után lehet beszerezni az alábbi címen (MME Monitoring Központ, Nyíregyháza 1, Pf.286, 4401, Tel: 42 433 544, e-mail: nagykamme@freemail.hu). Köszönetnyílvánítás Ezúton mondunk köszönetet Szalamonidesz Sándornak a vetületi rendszerek közötti átszámításban nyújtott nélkülözhetetlen segítségért és együttműködésért a fejlesztések minden fázisában. Irodalom Báldi, A., Cs. Moskát, T. Szép. 1997. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Madarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Dévai, Gy., Miskolczi, M. és Tóth, S. 1997. Egyesítési javaslat a névhasználatra és az UTM rendszerű kódolásra a biotikai adatok lelőhelyeinél. Acta Biol. Debr. Suppl. Oecol. Hung. 8: 13-42. Jalas, J. és Suominen, J. 1972. Atlas Florae Europaeae. Committe for mapping the Flora of Europe, Helsinki. Hagemeijer, W.J. és Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds: Their Distribution and Abundance. T & A D Poyser, London. Heath, J. és Perring, F. 1975. Biological recording in Europe. Endeavour, 34: 103-108. Horváth, F., Rapcsák, T. és Szilágyi, G. 1997. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I. Informatikai alapozás. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Szép, T. (in press) A madármonitorozás új módszerei és lehetőségei. MME Tudományos Ülése, Budapest.
Ábrák. A C EU14A EU14C B D EU14B EU14D a) 1 3 EU14B1 EU14B3 2 4 EU14B2 EU14B4 b) 1.ábra. Az MME által alkalmazott MME UTM kvadrát kódolás a) a 10*10 km-es UTM kvadrátok negyedelése során 5*5 km-es UTM kvadrátok elnevezéséhez. A kiemelt 5*5 km UTM kvadrát kódja: pl. EU14B, ahol EU14 az adott 10*10 km UTM kvadrátot jelöli. b) az 5*5 km-es UTM kvadrátok negyedelése során a 2.5*2.5 km-es UTM kvadrátok elnevezéséhez. A kiemelt 2.5*2.5 km UTM kvadrát kódja: pl. EU14B2, ahol EU14B az adott 5*5 km UTM kvadrátot jelöli.
A B EU14A EU14B C D EU14C EU14D a) 1 2 EU14C1 EU14C2 3 4 EU14C3 EU14C4 b) 2.ábra. A Dévai et al (1997) által alkalmazott KLTE UTM kvadrát kódolás a) a 10*10 km-es UTM kvadrátok negyedelése során 5*5 km-es UTM kvadrátok elnevezéséhez. A satírozott 5*5 km UTM kvadrát kódja: pl. EU14C, ahol EU14 az adott 10*10 km UTM kvadrátot jelöli. b) az 5*5 km-es UTM kvadrátok negyedelése során a 2.5*2.5 km-es UTM kvadrátok elnevezéséhez. A satírozott 2.5*2.5 km UTM kvadrát kódja: pl. EU14C3, ahol EU14C az adott 5*5 km UTM kvadrátot jelöli.