Lovas-tanár ( Hippológus ) és szervező szakirányú továbbképzés Működési szabályzata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Továbbképzési és Kutatásszervezési Központ Lovas-tanár ( Hippológus ) és szervező szakirányú továbbképzés Működési szabályzata Budapest 2013

Tartalomjegyzék A szakirányú továbbképzés személyi háttere 3 Intézményi háttér 3 A szakirányú továbbképzés helyszínei 4 A szakirányú továbbképzéshez kapcsolódó internetes felületek 4 A szakirányú továbbképzés meghirdetése és jelentkezés a képzésre 4 A jelentkezők száma 5 A beiratkozás 5 A hallgatói jogviszony megszűnése, szüneteltetése 5 A képzés szabályai 5 A félévközi számonkérések és azok szabályai 6 A szakdolgozat és elkészítésének szabályai 7 Államvizsga 7 Államvizsga bizottság 8 A Magyar Állatorvosi Kamara pontbeszámítása 8 Mellékletek 9 Díjak, pótdíjak 9 Díjak megfizetése 9 A szakirányú továbbképzés minőségbiztosítása 9 A képzés tematikája 11 2

A szakirányú továbbképzés személyi háttere A SZIE ÁOTK TKK vezetője: Prof. Dr. Tuboly Tamás, egyetemi tanár e-mail: tuboly.tamas@aotk.szie.hu A szakirányú továbbképzés szakmai vezetője: Prof. Dr. Fehér Károly c. egyetemi tanár e-mail: feher.lovakrul@gmail.com mobil: 06-30-466-1543 Tanulmányi ügyek intézése: Száraz Péterné Varga Zita tanulmányi előadó e-mail: varga.zita@aotk.szie.hu Tel.: 06-1-478-4229 Intézményi háttér Könyvtár: D épület Igazgató: Orbán Éva Elérhetőség: e-mail: library.univet@aotk.szie.hu Honlap: http://konyvtar.univet.hu Telefon: 06-1-478-4226, fax: 06-1-478-4228 Szállás (önköltséges) Igazgató: Kiss László 1148. Budapest, Mogyoródi út 59-63. Telefon: 06-1-383-0356 Étkezés (önköltséges) A P épületben található büfé A tornaterem mellett: étterem Parkolás A Kar területére csak egyetemi dolgozók, engedély alapján hajthatnak be. A szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók a környező közterületeken parkolhatnak. 3

A SZIE ÁOTK TKK A szakirányú továbbképzés helyszínei Cím: 1078 Budapest, István u. 2. Telefon: 06-1-478-4229 Fax: 06-1-478-4111 E-mail: admin.tkk@aotk.szie.hu Az elméleti előadások helyszíne: Továbbképzési tanterem (1078 Budapest, István u. 2., portával szemben.) A gyakorlati képzések helyszíne: Lázár Lovaspark Domonyvölgy, Xenophon Lovas Klub Dunakeszi, Silverado Ranch, Lovasterápia Központ Fót, Lovasíjászat Kaposmérő, Szabadidomítás Csapdi, Ménesgazdaság Mezőhegyes, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad A képzés szakmai tartalmának megfelelően és a gyakorlati hely színvonalát értékelve, a képzés szakmai vezetője a SZIE ÁOTK TKK-t irányító dékán-helyettessel közösen határozza meg. A képzés meghirdetése és jelentkezés a képzésre A szakirányú továbbképzést a szakmai vezető, egyetértésben a SZIE ÁOTK TKK vezetőjével hirdeti meg a TKK honlapján, továbbá a megfelelő írott nyomtatott és elektronikus sajtóban. A meghirdetett képzésre jelentkezni a Kar TKK honlapján keresztül lehet a megadott határidőig. - Egyetemi, főiskolai alapdiploma megléte - A szakirodalom megértéséhez szükséges idegen nyelv ismerete - Internet hozzáférés és e-mail kapcsolattartás megléte A jelentkezés akkor érvényes, ha a jelölt az űrlapon feltett kérdések mindegyikére választ ad, valamennyi kért adatot feltölti. A jelentkezést követően a szakirányú továbbképzés szakmai vezetője dönt a felvételről az alábbi szempontok alapján, melyet a TKK vezetője hagy jóvá. A felvétel szempontjai: A jelentkezés feltételeinek a hitelt érdemlő megléte. A felvételről a TKK e-mailben küld értesítést, mellyel egy időben a további teendőkről is értesítést kap a jelentkező. A felvételi szándék visszavonása a felvételről való értesítés előtt e-mailben tehető. Jelentkezők száma A szakirányú továbbképzéseken az elvárt minimum hallgatói létszám: 20 fő, a maximum: 45 fő. 4

Ettől eltérni akár pozitív, akár negatív irányba csak a Kar Oktatási Bizottságának és Posztgraduális Képzés Bizottságának a hozzájárulásával lehet. Beiratkozás A felvételről történő értesítéssel egy időben értesítést kap a jelentkező az első konzultáció idejéről és helyéről. Az első konzultáció alkalmával történik meg a regisztráció, amire a hallgató jelöltnek az alábbiakat kell magával hoznia: - Diploma vagy annak másolata - A tandíj befizetését igazoló banki kivonat vagy csekk A beiratkozásról csak orvosi igazolással lehet távol maradni. Távolmaradási szándék vagy akadályoztatás esetén e-mailben kell értesíteni a szakirányú továbbképzés szakmai vezetőjét vagy a tanulmányi ügyek intézőjét. A hallgatói jogviszony megszűnése, szüneteltetése A hallgatói jogviszony a szakirányú továbbképzésben megszűnik: - a hallgató saját kérésére, - a tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén, - a tandíj fizetés elmulasztása esetén. A hallgató e-mailben kérheti a hallgatói jogviszony megszüntetését vagy szüneteltetését, melyet a szak és a TKK vezetője hagy jóvá. Ebben az esetben a megkezdett és lezárt, továbbá tandíjjal rendezett félév egy később indított képzésbe beszámítható, ha a hallgató kérte az újabb felvételét. Ez csak egy esetben, a legközelebb indított képzésben számítható be. A hallgató hosszantartó betegsége esetén is szüneteltethető a hallgatói jogviszony. Ebben az esetben is az utolsó lezárt félévtől folytathatja a hallgató a legközelebb indított szakirányú továbbképzést. A hallgatói jogviszonyt meg kell szüntetni, ha a hallgató ellen bűncselekmény tárgyában ítélet születik. Ebben az esetben sem fizeti vissza a Kar az addig befizetett tandíjakat. A képzés szabályai A hallgatók legkésőbb az első konzultációs napon megkapják az aktuális félév előadásainak anyagát és az órarendet. Az előadások a megadott órarend szerint kezdődnek. Az órarendben a képzés alatt változás állhat be, amelyről a hallgatók időben kapnak információkat. Az előadásokon való részvételt a továbbképzési tanteremben kifüggesztett jelenléti íven kell aláírással igazolni. Abban az esetben, ha a hallgató az előadások több mint 25%-ról marad távol, a félévet nem zárhatja le vizsgákkal. Az előadó terem tisztaságára és rendjére a hallgató köteles ügyelni. A tanteremben hagyott értéktárgyakért a Kar és a TKK dolgozói nem tartoznak felelősséggel. 5

A félévközi számonkérések és azok szabályai A felvett tantárgyakból a konzultáció első napján közölt vizsgafeltételeket kell teljesíteni. A vizsga tantárgytól függően, előre meghatározott módon írásbeli teszt vagy szóbeli kollokvium formájában tehető. Az írásbeli tesztvizsgákat a félév tantárgyaiból egy vizsganapon tartjuk, melyen a megadott időpontban kell megjelenni. A vizsgáról való távolmaradást orvosi igazolással lehet igazolni. Ebben az esetben a szak vezetőjével és a vizsgáztatóval egyeztetett időpontban és módon lehet a vizsgát pótolni. Az írásbeli vizsga értékelése: 55%-ig elégtelen (1) 56-70% elégséges (2) 71-82% közepes (3) 83-93% jó (4) 94-100% jeles (5) A szóbeli kollokviumon a konzultáción közzétett tételekből húz a hallgató, melynek kidolgozása után szóban ad számot a kihúzott témakörből. Az értékelés 1-5 osztályzati skálán történik. Elégtelen vizsgát meg kell ismételni. Eredménytelen vizsga 3 alkalommal és egy esetben a TKK vezetője által engedélyezetten pótolható. Amennyiben mind a négy pótvizsga sikertelen, a hallgató jogviszonya megszűnik. Amennyiben a hallgató a tantárgy előadója, a témában tudományos fokozatot szerzett vagy más intézmény alapképzésében hasonló témájú tantárgy felelőse, előadója, akkor az adott tárgy vizsgakötelezettsége alól tantárgy felelőse és a szak vezetője által engedélyezetten adható felmentés adható. Felmentést kap az a hallgató is adott tantárgyakból, aki azokat a graduális képzésének a keretében, mint ott megjelölt specializációs irányt teljesítette és azt leckekönyvében bejegyzett, legalább jó (4) osztályzatú vizsgával igazolja. A vizsgák alóli felmentést e-mailben kell kérvényezni a szak vezetőjénél a bizonyító okiratok eredetijének bemutatásával és a másolat csatolásával. A vizsgaidőszak minden esetben a konzultációs ciklus után kezdődik, de azt legalább 3 héttel követi. A szakdolgozat és elkészítésének szabályai A szakirányú továbbképzés lezárásához szakdolgozatot kell készítenie a hallgatónak. A szakdolgozat konzulensének személyét illetően a képzés szakmai vezetőjének és a SZIE ÁOTK TKK-t irányító dékán-helyettesnek a jóváhagyása szükséges. 6

A szakdolgozat készítés alól felmentés adható, ha a jelölt tudományos minősítéssel rendelkezik (a tudományos fokozat meglétét igazoló oklevélmásolatot mellékelni kell) ha a jelölt az államvizsgáig két közleményt készít a képzés témakörének megfelelő területen és annak elfogadásáról igazolással rendelkezik valamelyik impact faktorral rendelkező szakfolyóirat szerkesztőjétől/szerkesztőbizottságától. Már megjelent publikáció esetén a kézirat különlenyomatát kell a TKK-ra benyújtani. A szakdolgozat témáját a második szemeszter második hetének péntek reggeléig le kell adni a tanulmányi ügyek intézőjénél, megjelölve a konzulens tanszéket (intézetet) és a konzulens nevét. A szakdolgozat témája az adott szakirányú továbbképzés tematikájához kell, hogy igazodjon. A szakdolgozatot a megadott határidőig kell leadni. Ennek elmulasztása esetén késedelmi díjat kell fizetni (lásd melléklet: díjak). A szakdolgozat írásával párhuzamosan konzultációs naplót kell vezetni. Ebben a hallgató és a konzulens rögzíti az egymással történt találkozások időpontját és a találkozás során rögzített hallgatói feladatokat. A konzulens aláírásával hitelesíti a konzultációs naplót. A konzulens a szakdolgozat leadása előtt a következő megjegyzést teszi a konzultációs naplóban: A dolgozatot tartalmi és formai szempontból ellenőriztem, védésre alkalmasnak találtam. A szakdolgozatot a Kar graduális képzésében megfogalmazott szabályok szerint kell elkészíteni. A szakdolgozat bírálatához egy független bíráló kerül kijelölésre. A kijelölt bíráló 1-5 skálán értékeli a dolgozatot. Ha a bíráló elégtelent (1) ad a dolgozatra, akkor egy második bíráló is kijelölésre kerül. Ha a második bíráló sem tudja elfogadni a dolgozatot, akkor a jelölt nem államvizsgázhat, amíg el nem készít egy elfogadható szakdolgozatot. Erre a hallgatónak az eredeti államvizsga napjától számított 6 hónap áll rendelkezésre. Államvizsga A szakirányú továbbképzés komplex államvizsgával zárul. Amennyiben a Hallgatónak bárminemű elmaradása van az Alaptantervben rögzített feltételekben leírtakhoz képest az Államvizsga napján, annak eredményes teljesítéséig a Hallgató a Záróvizsgát nem kezdheti meg. Az Államvizsga napját a szak vezetője tűzi ki és azt az utolsó előtti szemeszter utolsó konzultációs napjáig közzé teszi. Ugyanezen időpontig történik meg az államvizsga tételek kiadása is. Az Államvizsgára jelentkezni ezt követően 3 hétig lehetséges a tanulmányi ügyek intézőjénél. 7

A jelentkezést egy alkalommal lehet módosítani. Második módosításra kizárólag orvosi igazolás mellett van lehetőség. Az Államvizsgát bizottság előtt kell tenni, melyen a vizsgabizottság elnöke a kérdező. A vizsga alatt a bizottság minden tagja kérdezhet. A vizsgán tétellapot kell húzni. A kihúzott tételek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésre. A kidolgozást követő vizsga 30 percnél nem hosszabb. A bizottság minden tagja értékeli a hallgató teljesítményét, melynek átlaga és a szakdolgozat érdemjegye képezi a végső érdemjegyet. Az Államvizsga felelet értékelése 1-5 skálán történik. A szakdolgozatból történő felmentés esetén jeles (5) érdemjegy kerül beszámításra. Államvizsga bizottság Az 5 fős államvizsga bizottságot a TKK és a szakirányú továbbképzés szakmai vezetője állítja össze. A vizsgabizottság elnöke a szak vezetője. A bizottsági tagok: A szakirányú továbbképzés szakmai vezetője, vagy általa kijelölt helyettese Az adott szakterület elismert szakembere 1 fő a Magyar Lovas Szövetség részéről 1 fő jegyző az ÁOTK-ról 8

Mellékletek Díjak, pótdíjak A képzés díjait, pótdíjait meghatározott határidőre kell befizetni és azt igazolni kell. Megnevezés Összeg (Ft) Határidő Tandíj 250.000 Ft Minden félév első konzultációs nap. Szemesztervégi vizsgák 0 Ft - Pótvizsga díj Első: 5000 Ft, második: 8000 A következő vizsga Ft, harmadik: 10000 Ft, negyedik: 15000 Ft alkalmával a tételhúzás vagy a teszt kiosztás előtt Államvizsga díj 25 000 Ft Az államvizsgán való megjelenés reggelén Államvizsga pótvizsga díj Első: 25000 Ft, második: Az államvizsgán való Késedelmi díj 20000 Ft diplomadolgozat beadásánál: napi 5.000 Ft megjelenés reggelén A késedelem megszűnésének alkalmával Díjak megfizetése A díjak banki átutalással vagy csekken fizethetők meg. Számla kiállítható magánszemély vagy cég nevére. Kérhető az összeg a két lehetőség megbontásában is. A számla, csekk elkészítése a hallgató által megadott módon kerül kiállításra, mely a képzést megelőző hónapban kerül kiküldésre. A tandíjak esetén az első szemeszter sikeres teljesítését követően a további szemeszterekre indokolt esetben a Továbbképzési titkár hatáskörében részletfizetési kedvezmény adható. Amennyiben a Hallgatónak bárminemű díjtartózása van az Oktatási Intézmény felé az Államvizsga napján, a hátralék rendezéséig a Hallgató a Záróvizsgát nem kezdheti meg. Minőségbiztosítás A szakirányú továbbképzés tematikájának összeállítása a képzés szakmai vezetőjének irányításával és az adott szakterület kiemelkedő képviselőivel és egyetértésével történik. A végleges tematikát a szakmai vezető és az egyetem valamint az oktatási hivatal jóváhagyásával tesszük közzé. A képzés alatt, folyamatosan, minden konzultációs ciklus végén a képzésben részt vevő hallgatóktól, anonim értékelést kérünk a képzésre és az előadókra vonatkozóan. A kérdőívek kiértékelésének eredményét csak az érintett oktató ismerheti meg. Az eredmény és a levonható következtetések a képzésben és az előadók számára adnak támpontot. 9

szemeszter óraszám / szemeszter tantárgy felelősök; előadók Lovas-tanár (Hippológus) és -szervező szakirányú továbbképzés tantárgy és előadáscím tervezet 2013-2014. évfolyam I. Állattenyésztés. Etológia. Takarmányozás. Állategészségügy. Belgyógyászat. Sebészet, Ortopédia. 2013. március 25. - 2013. április 5. ÁOTK TKK 84 Dr. Sótonyi Péter 1.1.0. Állattenyésztés. Fajta-, küllem- és mozgástan. Tenyésztési módszerek Dr. Gáspárdy András 1.1.1. A lótenyésztés szervezete, irányítása. Dr.Bodó Imre 1.1.2. 1.1.3. Fontosabb lófajták. Hungarikumok. Védett, történelmi lófajtáink. A géntartalékok jelentősége és őrzése. A genetika alapjai a lótenyésztésben. Ivarsejtek. Kromoszómák. Gének. Öröklődhetőség /h2/. Genotipus. Fenotipus. Örökletes genetikai terheltség. 1.1.4. Tenyésztési / nemesítési,párosítási / módszerek a lótenyésztésben.heterózis. 1.1.5. A tenyészérték - vizsgálat jelentősége, módszerei, eredményei és gondjai a lótenyésztésben. Dr.Bodó Imre Dr.Zöldág László Dr.Gáspárdy András Dr.Gáspárdy András 1.1.6. A ló minőségi és mennyiségi értékmérő - tulajdonságai. Dr.Bodó Imre 1.1.7. A tenyészegyedek / mén, kanca / kiválasztása. Dr.Zöldág László 1.1.8. Környezeti tényezők. Tenyészcél, tenyészirány. Dr.Bodó Imre 1.1.9. Küllemtan : a ló külső testalkatának, rendszerszerű küllemi bírálatának elmélete. Méretfelvétel. Formalizmus. Dr.Gáspárdy András 1.1.10. Jegyek. Bélyegek. A ló azonosítása. Dr.Gáspárdy András 1.1.11. A ló életkorának meghatározása. Dr.Gáspárdy András 1.1.12. Mozgástan : a ló mozgásdinamikája. Jármódok. Mozgáshibák. Dr.Gáspárdy András 1.2.0. Lóetológia Dr. Nagy Krisztin 1.2.1. Az etológia /viselkedésbiológia/ fogalma, tudományterületei és összefüggései a lovakkal. A szabadon élő lovak viselkedése : napi ritmus, táplálkozás, alvás,szociális kapcsolatok, agresszió, rangsor, hárem-elhagyás, nemi működés, játék. Dr. Nagy Krisztina 1.2.2. Érzékszervek : látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, tapintás. Dr. Nagy Krisztina 1.2.3. 1.2.4. A csikó viselkedése, felnevelése, elválasztás. A rendellenes viselkedés típusai, kialakulásának okai. A rossz szokások és a rendellenes sztereotip viselkedés kezelési lehetőségei / S-O-R-C modell /. Módosított műtéti eljárás a karórágás, levegőnyelés gyógykezelésében és a következmények / Forsell-féle eljárás. Saját vizsgálatok /. Dr. Nagy Krisztina Dr. Nagy Krisztina 1.2.5. A lovak személyiség - vizsgálatának gyakorlata / lehetőségek és hatások /. Dr. Nagy Krisztina 1.2.6. 1.2.7. Tanulás - elméleti modell / negatív megerősítés, pozitív büntetés, pozitív megerősítés, negatív büntetés /. Az állattartás etikai kérdései. Állatvédelmi Törvény. Az állatszállítás szabályozása. Európai Uniós előírások. Dr. Nagy Krisztina Dr. Csintalan Csa 1.3.0 A ló takarmányozása Dr. Mézes Miklós 10

1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. Takarmányozási alapismeretek : táplálóanyagok, takarmányösszetevők, szárazanyag-, és víztartalom. A takarmányok nitrogén tartalmú anyagai / fehérjék,aminosavak /. Lipidek. Nyersrost. Hidrogénmentes kivonható anyagok. Vitaminok. Ásványi anyagok. A ló táplálkozási élettana. A ló táplálkozásának sajátosságai. Takarmányfelvétel. Éhség, étvágy. Ló -takarmányismeret : zöld-, gyökér- és gumóstakarmányok ; magvak, széna, szalma ; ipari takarmányok. Receptúrák, fejadagok. Ivóvíz, itatás. Dr. Mézes Miklós Dr. Fekete Sándo Dr. Hausenblasz József 1.3.4. Legelő, legeltetés. A gyep hozama és táplálóértéke. Dr. Szemán Lász 1.4.0. A ló funkcionális anatómiája Dr. Sótonyi Péte 1.4.1. A lótest tájékai. Dr.Sótonyi Péter 1.4.2. A mellkas és a hasüreg anatómiája. Dr.Sótonyi Péter 1.4.3. A mozgásszervek anatómiája ; a passzív (csontrendszer) és az aktív (izomrendszer). Dr.Sótonyi Péter 1.4.4. A légzőszervek anatómiája. Dr.Sótonyi Péter 1.5.0. Szaporodásbiológia Dr. Solti László 1.5.1. A mén és a kanca ivari működése. Ivarérés. Tenyészérés. Dr. Solti László 1.5.2. Fedeztetés. Dr. Solti László 1.5.3. Mesterséges termékenyítés. Dr. Jármy Miklós 1.5.4. Embrió - átültetés. Dr. Soltii László 1.5.5. A kanca vemhessége (a vemhesség megállapítása ) és ellése. Dr. Bába András 1.5.6. Lovak meddőségével kapcsolatos ismeretek. Dr. Solti László 1.6.0. Járványtani blokk Dr. Fodor László 1.6.1. Járványtani ismeretek Dr.Varga János 1.6.2. Legjelentősebb fertőző betegségek. Dr.Varga János 1.6.3. Ménes-management ; betegségmegelőzés és vakcinázási program. Dr.Varga János 1.7.0. Belgyógyászat Dr. Vörös Károly 1.7.1. A belgyógyászati betegvizsgálat alapjai Dr. Vörös Károly 1.7.2. Belgyógyászati diagnosztika és terápiás beavatkozások Dr. Kutasi Orsolya 1.7.3. A fontosabb belgyógyászati betegségek megállapítása és gyógykezelése Dr. Kutasi Orsolya 1.7.4. Poor performance lehetséges okai lovon Dr. Bohák Zsófia 1.8.0. Sebészet, Ortopédia ( Üllő Nagyállatklinika 04.05. ) Dr.Tóth Péter 1.8.1. Sántasággal kapcsolatos alapvető ismeretek. Dr. Tóth Péter 1.8.2. A sebek, sebgyógyulás, elsősegély nyújtás. Dr. Izing Simon 1.8.3. Kötszerek, kötözési technikák, fáslizással kapcsolatos ismeretek. Dr. Izing Simon 1.8.4. Ló fogakkal, fogreszeléssl kapcsolatos ismeretek Dr. Izing Simon 1.8.5. A kólikás ló Dr. Tóth Péter 1.8.6. Patkolástan, gyógypatkolás. Ormándi Zsolt II. Lovasgazdaság. Lovasvállalat-szervezés. Lovasturisztika. Sportelmélet. Távlovaglás. Western-reining. Lósport. 2013.szeptember 9 - szeptember 20. 79 Dr. Fehér Károly 2.1.0 Pályázatírás módszertana blokk ( ÁOTK TKK 09.09. délelőtt ) 2.1.1 Hazai pályázati források Dr. Puskás Jáno 2.1.2 Pályázatírás gyakorlata, elemzése 2.1.3 Pályázatírás előkészítése, beadása, menedzselése; elszámolás 2.2.0 Marketing a lovaságazatban ( ÁOTK TKK, 09.09. délután ) Hansághy Péter 11

2.2.1 A marketing meghatározása. A mg kialakulása, története, interdiszciplinaritása. A marketing struktúrája, felépítése. Mg alapfogalmak: Piac (felosztásuk, formái, p.potenciál, p.méret, piaci részesedés, piacszegmentáció). Kereslet (szükséglet, igény, motivációs bázis). A keresletet befolyásoló tényezők (paradox árhatások, keresletrugalmasság, vásárlóerő, diszkrecionális jövedelemhányad). Kínálat (Marshall-kereszt, kínálati rugalmasság) 2.2.2 A marketingtechnika (a marketing gyakorlati része). 3 láb: információszerzés értékelés,tervezés kivitelezés, a 4 P. Kutatás (primer és szekunder kutatási lehetőségek a lovasturizmusban). Tervezés (stratégiai tervezés, alapstratégiák, taktikai tervezés). A mg kivitelezés eszközrendszere. Termékszolgáltatáspolitika, horizontális és vertikális választék. Árpolitika (árképzési módszerek, paradox árhatások, engedmények, kedvezmények, jutalékok, fizetési feltételek). A hét mesterlövész c. film árpolitikája. Értékesítési csatornák és módok. 2.2.3 Gyakorlatok 2.2.4 Összefoglalás, szintézis, kérdések megbeszélése. 2.3.0 Lovasturisztikai vállalkozások kialakítása, üzemeltetése, irányítása ( Domonyvölgy 09.10. ) 2.3.1 2.3.2 Fő szegmens meghatározása, piac felmérése, konkurencia elemzése, SWOT analízis, megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study), megtérülés, üzleti terv, marketing terv Beruházás megvalósítása, üzlet/csárda/lovaspark/lovaspanzió vállalkozás kialakításának szempontjai, kivitelezés, ellenőrzése, minőségi szempontok optimális üzemeltetés figyelembevételének szempontjai, engedélyezések 2.3.3 Személyzet kiválasztása (saját, külsős), folyamatos tréningezése, motiválása 2.3.4 Alapvető vendéglátó-ipari és szállodai ismeretek Darázs György 2.3.5 Piaci bevezetés 2.3.6 Árpolitika kialakítása, csomagtermékek létrehozása, értékesítése, akciók, árérték arány 2.3.7 Minőségbiztosítási rendszer, TQM, Turizmus Minőségi Díj 2.3.8 Rendezvényszervezés alapjai 2.3.9 Lovasturisztikai programok, csapatépítő programok kialakítása 2.3.1 0 Extrém ajánlatok,rendezvények 2.3.1 1 Controlling, (helyzet felismerés megoldási javaslatok javítás ellenőrzés) 2.4.0 Állatorvosi szolgálat ( ÁOTK TKK, 09.11. ) dr. Burucs Baláz 2.4.1 A versenyzés állatorvosi szabályai 2.4.2 Dopping 2.4.3 Konzultáció Diplomadolgozat készítés módszertana ( ÁOTK TKK, 09.11. ) Simó Tamás 2.5.0 Lovasturizmus ( ÁOTK TKK, 09.12. ) Lóska János 2.5.1 Hazai és nemzetközi lovasturizmus története, helyzete 2.5.2 A lovasturisztikai termékskála 2.5.3 Lovasturizmust érintő rendeletek, jogi szabályozások 2.5.4 A lovastúra fogalma, típusai 2.5.5 Magyarországi túraútvonalak (EuroHorse) 2.5.6 Lovastúra előkészítése, eszközei, személyzete 2.5.7 Túralovak felkészítése 2.5.8 Lovastúravezetés elmélete 2.5.9 A lovastúra költségei 12

2.5.1 A lovasturizmus gazdasági hatásai 0 37 387 Konzultáció 2.6.0 Lósport /galopp,ügető/ ( Kincsem park, 09.13. ; 8-13 ó. ) Pécsi István 2.6.1 A lóversenysport (galopp,ügető) története a kezdetektől napjainkig 2.6.2 A Kincsem Park története, helyszíni bemutatása 2.6.3 A galoppversenyzés alapvető fogalmai, a versenyzés felépítése 2.6.4 Az ügetőversenyzés alapvető fogalmai, a versenyzés felépítése 2.6.5 A legjelentősebb galopp versenyek 2.6.6 A legjelentősebb ügető versenyek 2.6.7 A galoppsport legnagyobb alakjai (lovak, lovasok, idomárok) 2.6.8 Az ügetősport legnagyobb alakjai (lovak, hajtók, idomárok) 2.6.9 Lóversenysport a világ körül 2.6.1 0 Konzultáció 2.7.0 Hagyományőrzés. Lovaskultúránk hagyományos területei: katonai hagyományőrzés, huszárok, ősmagyar lovasbemutatók. Értékvédés: világhírű méneseink, lóhungarikumok. ( Mg.Múzeum, 09.13. ; (14-18 ó.) Szőllősy Gábor 2.8.0 Sporttudományok. Sportoktatói ismeretek a lovassportokban. ( ÁOTK TKK 09.16.,17. ) 2*8 óra Dr. Lóczi Márta 2.8.1 Sportpedagógia. Sportmanagement. Sportszervezés. Dr. Lóczi Márta 2.8.2 Pszichológia. Sportpszichológia Dr. Lóczi Márta 2.8.3 Edzéselmélet és módszertan 2.8.4 Sportegészségtan. A különösen veszélyes "sportüzem": balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás 2.8.5 Konzultáció 2.9.0 Távlovaglás. Távhajtás ( Nemzeti Lovarda 09.18. ) Dr. Varga Katalin 2.9.1 2.9.2 2.9.3 2.9.4 2.9.5 2.9.6 2.9.7 A távlovaglás alapszabályai és a versenyrendezés feltételei. Alapvető szabályok: részvételi feltételek (lóra és lovasra vonatkozó feltételek, korlátozások; a start-szabályai (rajtlista, késői start, startmódozatok); a felszerelésre vonatkozó szabályok; a pálya és jelölése, akadályok a pályán;időmérés (a lovasok nettó és bruttó idejének kiszámítása); a kizárás (kizárás az állatorvosi kapuban, kizárás a pályán, kizárásra okot adó körülmények); a segítség és a tilos segítség (a találkozási pontokon nyújtható segítség, tilos segítség, segítségnyújtás baleset esetén); kegyetlenség, súlykorlát. Az állatorvosi kapu, a dopping és a minősítés szabályai. Az állatorvosi kapu működése, felépítése; dopping (a doppingszernek minősülő szerek, az ellenőrzés menete, a pozitív eredmény és következményei); a minősítés (a versenyzők minősítésének rendszere). A lovas és a ló felszerelésea távlovaglásra alkalmas ló jellemzői és kiválasztása (mentális és fizikális tulajdonságok). Az alkalmas lovas (mentális és fizikális tulajdonságok, edzettség, a lovas edzésének módszerei); az alkalmas és szükséges felszerelés; patkolás távlovas versenyekre és az edzésekre (terepviszonyok és az igénybevétel támsztotta követelmények); távló tartása (a szakszerű tartásmód edzésben és versenyző távlovak, illetve a jövő távlovai számára); a távlovak takarmányozása (módszerek, hogy elegendő kalóriát vihessünk be káros mellékhatások nélkül ). 13

2.9.8 2.9.9 2.9.1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Edzés és versenyzés. A ló energiaháztartásának legalapvetőbb jellemzői (tápanyagok és hasznosításuk, aerob és anaerob izomműködés, tejsav stb.); edzésmódszerek, edzéstervek (hosszú /5 év/, közép /szezon/ és rövid /4-8 hét/ távon, illetve a távló gimnasztikája; versenytaktikák; a ló ellátása a verseny alatt és után; a lovas ellátása a versenyen; alternatív kezelési módok. Konzultáció Reining - Western Lovaglás (Kecskemét Silverado Ranch) 09.19-20. Edzésterv az alapkiképzéstől a versenyérettségig a gyakorlatban. A lovas és a ló felszerelése; öltözék. A fiatal ló alapkiképzése. A reining-lovaglás alapelvei. A lovas segítségei és befolyásai. Kommunikálás a lóval. Legfontosabb idomítási gyakorlatok. A western versenyszámok tartalma, fontosabb formai elemei. A western lovaglás kötelező és tiltott felszerelései A klasszikus és a western díjlovaglás összehasonlítása A western ló fontos értékmérő tulajdonságai A western - tréner fő tulajdonságai és feladatai A "suttogás" fogalma és lényege LOVAGLÁS - TESZT. Konzultáció Szalontai Zoltán Szalontai Zoltán III. Lovassportok 1. 2014. április 7-18. 104 Dr. Fehér Károly 3.1.0. Lovasterápia. Lovasterápia Központ (Fót) április 7. Bozori Gabriella A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna célja, feladatai, alapelvei, egészségi 3.1.1 hatásai / keringési- és légzési szervekre, gerincoszlopra / A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna személyi, tárgyi feltételei 3.1.2 3.1.3 A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna módszertani kérdései. A lovasterápia ágai. 3.1.4 Saját élményű gyakorlat: gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna 3.1.5 Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozás és bemutató 3.1.6 Hippoterápia elmélete 3.1.7 Saját élmény Bozori Gabriella Németh Klára 3.1.8 Hippoterápia bemutató foglalkozás 3.1.9 Konzultáció 3.2.0 Díjlovaglás. Xenophon (Dallos Gyula) Lovasközpont április 8-11. Dallos Gyula 3.2.1 Az idomítólovaglás célja. A kiképzési skála. Dicséret. Fenyítés. Dallos Gyula 14

3.2.2 Az eredményes lovaglás tanulásának meghatározó pszichológiai és pedagógiai feltételei. 3.2.3 Mozgásdinamika. A lábak tevékenysége, mozzanatai mozgás közben. 3.2.4 Az alapjármódok. 3.2.5 Ütem. Ritmus. Lendület. Támaszkodás. Vállazás. Egyenesre igazítás. Hajlítás. Összeszedés. Összeszedettség. Dallos Zsófia 3.2.6 A napi edzésvezetés gyakorlata. Edzésterv. A díjlovaglás alapfeltételei. 3.2.7 A ló képzése a kiválasztástól a versenyérettségig. 3.2.8 A lovas és a ló felszerelése; öltözék. 3.2.9 Kommunikálás a lóval; a segítségadási jelek eszköztára. 3.2.1 0 3.2.1 1 3.2.1 2 3.2.1 3 3.2.1 4 3.2.1 5 3.2.1 6 3.2.1 7 3.2.1 8 3.3.0 A lovas és ló alapképzése. Főbb hibák és a javítás módja. A lovas és a ló továbbképzése. Alap- és könnyűosztályú feladatok a gyakorlatban. Versenyszabályok. A versenyszámok értékelése, bíráskodás. A lovas és ló ideális pszichés és organikus állapotba hozása, bázismunka. A lovas és a ló magasszintű képzése az idomítólovaglásban, kategória és feladat specifikusan. Hosszhajlítások, átmenetek, ugrásváltások, perdülések, piaffe, passage. A versenylovak szállítása, fel- és lerakodás, versenyen való elhelyezés. A lovas és a ló bemelegítése a versenyen, mentálisan és manuálisan, majd versenyteljesítményük értékelése. Versenyrendezés és szervezés szabályai. LOVAGLÁS - TESZT. Konzultáció Fogathajtás: egyes-, kettes-, négyesfogat (Lázár Lovaspark, Domonyvölgy) április 14-16. 3.3.1 A fogatlovak kiválasztása. 3.3.2 A fogatló kiképzése (kiképzési skála). Alapkiképzés. Szoktatás. 3.3.3 A toló- és húzóerő fejlesztése. 3.3.4 3.3.5 3.3.6 Leggyakoribb nehézségek a fogathajtásban / kifelé-, befelé-, fordulatbadőlés, túl erős támaszkodás, vállazás, ijedősség, nem egyformán dolgoznak a lovak Csikóbetanítás, előidomítás, fokozatos - terhelés, futószárazás, hámhoz szoktatás, hámbadőlés, biztonságos indítás, nyugodt megállás. Feladatok a verseny előtt, idején és utána. Elhelyezkedés a boxban. Állatorvosi ellenőrzés. Szakszerű bemelegítés. 3.3.7 Viselkedési kódex: a ló érdeke, védelme. Durva bánásmód. 3.3.8 3.3.9 3.3.1 0 Edzésterv az alapkiképzéstől a versenyérettségig. Versenyfogások: a felkészülés, a formábahozás és a versenyzés programja. A fogathajtás alapelvei. A hajtó segítségei és befolyásai. Kommunikálás a lovakkal. (Egyes-, kettes- és négyesfogatoknál). A fogathajtás versenyszámai és azok bírói értékelése: díjhatás, maratonhajtás, akadályhajtás. Szegedi Gábor Lázár Vilmos Lázár Zoltán Borka József Fintha Gábor Pataki Balázs dr Molnár János 3.3.1 1 Fogatformációk: egyes-,. hetesfogat. Kocsik: terepkocsik, stílkocsik. Öltözék. 15

3.3.1 2 3.3.1 3 3.3.1 4 3.3.1 5 A fogatló használata. A befogás: a ló és a hám illesztése; az istráng hossza; a kantár beállítása stb. Istálló- és lovardamunkák. Istállórend. A lovak ápolása és gondozása. A jártatógép. A három versenyszám: a díj-, a maraton- és az akadályhajtás technikája és gyakorlata. FOGATHAJTÓ - TESZT. Konzultáció 3.4.0 Lovastorna. Voltízsálás (Nemzeti Lovarda, Budapest) április 17. Tóthné Héczey Katalin 3.4.1 A napi edzésvezetés gyakorlata. Edzésterv az alapkiképzéstől a versenyig. 3.4.2 A lovastorna ló alapkiképzése. Nemzetközi követelményrendszer a lóval szemben. 3.4.3 A fiatal lovastornász felkészítése, kiképzése. 3.4.4 A futószárazó feladata az alapkiképzéstől a versenyzésig. Az edző feladata. 3.4.5 Felszerelések a lovastornában; a lovastornász és a futószárazó öltözéke. A ló felszerelése. 3.4.6 Segédeszközök alkalmazása és jelentősége. A műló. Tóthné Héczey Katalin 3.4.7 A lovastorna gyakorlata: kötelező és kűrgyakorlatok. 3.4.8 A lovastorna verseny. Versenypálya és gyakorlópálya építése. Hazai és nemzetközi versenyszabályok. 3.4.9 Konzultáció 3.5.0 Szabadidomítás április 18. Lezsák Levente IV. Lovassportok 2. 2014. június 16-26. 96 Dr. Fehér Károly 4.1.0 Díjugratás (Nemzeti Lovarda) június 16-19. Széplaki Pál 4.1.1 Dijugratás történelme. Edzésterv az alapkiképzéstől a versenyérettségig. 4.1.2 A lovas és ló felszerelése. Öltözék. 4.1.3 A lovaglás alapelvei. A lovas segítségei és befolyásai. Kommunikálás a lóval. 4.1.4 A lovas és a ló továbbképzése. Az elrontott ló utóidomítása. A lovas és ló jellegzetes hibáinak kijavítása. A fiatal ló gondozása, alapkiképzése. 4.1.4 A lovas és a ló továbbképzése. Az "elrontott" ló utóidomítása. A lovas és a ló jellegzetes hibáinak kijavítása. A fiatal ló gondozása, alapkiképzése. 4.1.5 Kezdők (gyerekek, fiatalkorúak, későn bekapcsolódók) oktatása. Iskolai oktatás. Pónilovagolás. 4.1.6 4.1.7 4.1.8 Pályaépítés, vonalvezetés, pályarajz. Speciális akadálytípusok: árok, vizesárok, benk, vizesakadály. száronlét; megindulás lépésbe, ügetésbe, vágtába; beugrás rövidvágtába; megállítás; hajlítás és állítás; összeszedettség, összeszedés. A ló használata. A hátaslovak szerszámai és használati eszközei: nyereg, kantár, segédszárak, fáslik. Öltözék. A hátasló használatbavétel előtti előkészítése. Janik Attila Széplaki Pál 4.1.9 LOVAGLÁS - TESZT. Konzultáció 4.2.0 Lovasíjászat (7521 Kaposmérő, Rákóczi u.122.) június 20-21. Kassai Lajos 4.2.1 A lovasíjászat történelme, kultúrája, gyakorlata. 4.2.2 Az alkalmas íjász és a ló kiválasztása, felkészítése, edzésterve. 16