UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK OKTATÁS ÉS KULTÚRA A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása TANULMÁNY Kivonat Az uniós politikák a kultúrát egyre inkább átfogóan értelmezik, olyan eszközként, amely hozzájárul a városok rehabilitációjához és vonzerejéhez, a vállalkozói készséghez, az innovációhoz, a foglalkoztatáshoz és a fenntarthatósághoz. A városok és a régiók ugyanazon az úton járnak. A 2014 2020-ra vonatkozó új kohéziós politikára irányuló javaslat sajnálatos módon csak részben ragadja meg a kulturális beruházások jelentőségét. Ez a jelentés a strukturális alapok 2007 és 2013 közötti felhasználását elemzi, és javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy miként segíthető elő az új politika keretében a kultúrára irányuló strukturális alapokhoz való hozzáférés. IP/B/CULT/FWC/2010-001/Lot4/C2/SC1 PE 474.563 2012. július HU
Ez a dokumentum az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságanak felkérésére készült. SZERZŐK KEA European Affairs: María Iglesias, Philippe Kern, Valentina Montalto. FELELŐS TISZTVISELŐ Ana Maria Nogueira Európai Parlament B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Brüsszel 1047 E-mail: poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTŐ ASSZISZTENS Lyna Pärt NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítások: DE, FR INFORMAZIONI SULL'EDITORE A B. Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu Kézirat lezárva: 2012. július Brüsszel, Európai Unió, 2012. A dokumentum a következő Internet címen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/studies FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.
A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AFC Pugliai Filmbizottság (Apulia Film Commission) DEC Energetikai tanúsítvány (Display Energy Certificate) EB Európai Bizottság ECIA Kreatív iparágak európai szövetsége EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EP Európai Parlament ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESFRI Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma ESZA Európai Szociális Alap ETA ETHA Európai Tengerügyi Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap EU Európai Unió IKT Információs és kommunikációs technológiák KA Kohéziós Alap KAP Közös agrárpolitika KKI-k Kulturális és kreatív iparágak KKV-k Kis- és középvállalkozások KP Kohéziós politika KSI Közös stratégiai iránymutatások KSK Közös stratégiai keret KTF Kutatás és technológiafejlesztés OP Operatív program 3
B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák RIS3 Intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiák SA-k Strukturális alapok STEM Tudomány, technológia, mérnöki tudományok és orvostudomány TÁ Tagállamok TPP Teatro Pubblico Pugliese 4
A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kultúra az európai projekt gazdasági és politikai szférájának ideális határmezsgyéjén helyezkedik el. A többi gazdasági ágazathoz hasonlóan jólétet teremt, emellett azonban a kreativitáshoz, a társadalmi befogadáshoz és a jobb oktatáshoz is hozzájárul. A kultúra emellett az értékek átadásának és a jólét megteremtésénél szélesebb körű, általános érdekű célok előmozdításának hatékony eszköze. A gazdasági válság próbára teszi az európai szolidaritást és ebből fakadóan az európai projekt lényegét. Európának fel kell lendítenie gazdaságát. A gazdasági konvergencia azonban nem valósítható meg társadalmi kohézió nélkül. Európának el kell érnie, hogy polgárai egy közös kultúra és történelem részének érezzék magukat. Az uniós programok és a költségvetés felülvizsgálata alkalmat ad a tagállamok arra való ösztönzésére, hogy munkálkodjanak Európa egységén, valamint mérlegeljék, hogy miként tarthatja életben a kultúra az európai utópiát. A kultúra fogalmát azonban nehéz meghatározni. Miközben le lehet írni attitűdök, meggyőződések, szokások, értékek és gyakorlatok összességeként, tevékenységi ágnak is tekinthető. A kulturális ágazat, avagy az úgynevezett kulturális és kreatív ágazat magában foglalja az alapvető művészeti ágakat, a kulturális iparágakat (kiadás, zene, audiovizuális ágazat, film és videojátékok) és a kreatív iparágakat (design, reklám és építészet) (KEA 2006). Az uniós politikák az utóbbi időkben átfogóan értelmezik a kultúrát. A kultúra, az innováció és a kohézió területén indított legújabb európai szakpolitikák elismerik ezt a hozzájárulást, és paradigmaváltást jeleznek, amelynek keretében egyre inkább elismerik a kultúra különböző dimenziói közötti kölcsönös kapcsolatokat és azoknak a gazdasági és társadalmi élet különböző aspektusaihoz való hozzájárulását: a kultúrát a kultúrák közötti párbeszédet, a kreativitást és a nemzetközi kapcsolatokat elősegítő eszköznek tekintik (európai kulturális menetrend, 2007); javaslatot tesznek az innováció tágabb megközelítésmódjára, ideértve a design és a kreatív iparágak területén történő beruházást (Innovatív Unió, 2010); a kultúrát a városok és régiók vonzerejét meghatározó tényezőként határozzák meg, a kreatív iparágakat pedig a kreativitás és az innováció közötti kapcsolatteremtés legmegfelelőbb eszközének tekintik (az intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika, 2010). A régiók és a városok amelyek fontos hatáskörökkel rendelkeznek a kultúra területén teljes mértékben magukévá tették ezt a politikai szemléletváltást (vagy egyenesen ihletői voltak annak). Ami azonban a kultúrával kapcsolatos beruházások költségvetési előirányzatait illeti, a szemléletváltás nem teljes körű. Miközben az európai kulturális politika mintegy 1,18 milliárd eurós költségvetésre támaszkodik (Kultúra és MEDIA program), az innováció és a kohéziós politika jelentősebb forrásokra számíthat (mintegy 84 milliárd euró, illetve 347 milliárd euró). A kulturális politikákat más kiegészítő programok és alapok révén történő beruházásokkal kompenzálni kell, tekintettel azok Európa fejlődéséhez való lehetséges hozzájárulására. A 2007 2013-as időszakban 347 milliárd eurót osztanak szét az uniós tagállamok és régiók között a kohéziós politika céljainak elérésére; ebből 6 milliárd euró jut a kultúrára 1. Ez azonban minden bizonnyal alulbecsült összeg, mivel a kultúrára vonatkozóktól eltérő 1 Infoview - A Regionális Politikai Főigazgatóság adatbázisa. 5
B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák költségvetési tételekből is finanszíroznak kulturális fellépéseket, például az innováció, illetve a vállalkozástámogatás területén. A kultúra nem (csupán) ágazat, hanem olyan erőforrás, mint a környezet. Így óvatosan ki lehet aknázni bizonyos szakpolitikai célok elérése érdekében, úgymint: a társadalmi kohézió erősítése; az ismeretek gyarapítása; az örökség védelme és előmozdítása; a helyi gazdaság fejlesztése. E tanulmány rámutat arra, hogy a kultúra a helyi, regionális és nemzeti politikák középpontjában áll. A tanulmányban közölt, körültekintően kiválasztott esettanulmányok bemutatják a kulturális beruházások elterjedtségét, a területek vonzerejéhez való hozzájárulását, valamint ezáltal azt, hogy milyen mértékben érvényesül a kultúra a közpolitikákban az alábbiak érdekében: a kreatív vállalkozói készség és a tehetségek fejlesztése (a kreatív iparágak tartui központja, a videojátékok fejlesztését támogató dundee-i alap, a berlini kockázatitőke-alap, Nantes városa és az ottani előadó-művészet); az innováció és új üzleti modellek inkubálása (a kreatív iparágakat fejlesztő finnországi program); a kultúraalapú kreativitás és más ágazatok (információs és kommunikációs technológia, feldolgozóipar, idegenforgalom stb.) közötti átgyűrűző hatások előmozdítása (a művészeti fellépésekkel kapcsolatos dániai Kunstgreb-projekt, a kortrijki BUDA Fabric); városnegyedek újjáélesztése és városok arculatának újjáalakítása (a nantes-i Quartier de la Création, az arnhemi Klarendal negyed, a dublini Temple Bar). A művészeti és kreatív fellépések központi elemei a kultúra új ötletek befolyásolására való képességének. A művészek és a kreatív szakemberek eltérően közelítik meg és értelmezik a valóságot, ami változást, új perspektívákat, differenciálást és ebből következően innovációt idézhet elő. A művészeti fellépések ezenkívül jelentős hatást gyakorolnak a szakpolitikai nézetekre, amint azt a nantes-i és a kortrijki politikai vezetők művészettel és kultúrával kapcsolatos innovatív megközelítésmódja is bizonyítja. Az európai strukturális alapok alapvető fontosságúnak bizonyultak a kreativitással kapcsolatos szakpolitikák és projektek elindításához. Az Európai Unió regionális támogatása nélkül nem jött volna létre a Kreatív Észtország szakpolitikai program, a Quartier de la Création (Nantes), az újjáéledt Temple Bar negyed (Dublin), illetve a videojátékok fejlesztését támogató alap (Dundee). Nantes és környéke az ERFA-ból származó költségvetésének 18%-át (mintegy 54 millió eurót) a városrehabilitációval és a város vonzerejével kapcsolatos projektekre többek között kulturális létesítmények felépítésére fordította. Még Berlin is 50 millió eurót szánt a kultúrára és a kreatív iparágakra. Ezek jelentős összegek, különösen ha összehasonlítjuk az uniós Kultúra program 400 millió eurós összköltségvetésével. Emellett az olyan programoknak köszönhetően, mint az URBACT és az INTERREG amelyből az összes vizsgált város részesült lehetővé vált a tapasztalatcsere és az ismeretszerzés. A városok és a régiók Európa-szerte széles körben alkalmazták a kohéziós politika megközelítését a kultúrára. A 2007 2013-as kohéziós politika szabályozási kerete a kultúrát elsősorban (de nem kizárólag) az idegenforgalommal, a kulturális infrastruktúra felújításával/építésével, a kulturális szolgáltatások nyújtásával, valamint a kulturális 6
A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása javak/örökség megőrzésével és fejlesztésével kapcsolja össze. Nem utal a magában a kultúrában mint a nem technológiai, illetve a társadalmi innováció egyik forrásában rejlő lehetőségekre, a kultúra városrehabilitációhoz való hozzájárulására, vagy a kulturális és kreatív ágazatok környezetbarát gazdaságra gyakorolt hatására. A kulturális beruházások fokozásának egyik alapvető akadálya az, hogy az uniós kohéziós politikai keret, illetve az azt követő operatív programok nem utalnak a kultúrára. Emellett a kultúrához kötődő projektek vonatkozásában a strukturális alapokhoz való hozzáférés akadályainak tekintenek olyan egyéb tényezőket, mint a társfinanszírozási követelmények, az adminisztratív eljárások, az előlegfizetés feltételei, illetve az átláthatóság hiánya. A 2014 2020-as kohéziós politikára irányuló javaslatok még nem ismerik fel teljes körűen a kultúrában rejlő lehetőségeket és a kultúra gazdasági fejlődést és társadalmi beilleszkedést elősegítő szerepét. Az Európai Bizottság jelentéstervezeteinél alkalmazott megközelítés egyetlen esetben utal a kulturális örökség védelmére, előmozdítására és fejlesztésére, nevezetesen a 6. számú, környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása tematikus célkitűzés keretében (ERFA-rendelet). Az azt kísérő, A 2014 2020-as időszakra szóló közös stratégiai keret elemei című dokumentum azonban fontos kísérletet tesz a kultúra és az innováció, versenyképesség, fenntarthatóság és oktatás közötti kapcsolat megteremtésére. Az uniós intézményeknek nem szabad aláásniuk ezt a kapcsolatot, amelynek meg kell jelennie a közös stratégiai keretben és különösen a jogilag kötelező érvényű rendeletekben. Az új politika kultúrával kapcsolatos hozzáállása csak részlegesen tükrözi azt az elmozdulást, amelyre az utóbbi években sor került a kulturális, innovációs és kohéziós politikákban, ahol a kultúra átfogóbb megközelítésére került sor a kulturális beruházások és a gazdasági, társadalmi és innovációs célkitűzések közötti kapcsolatok javítása érdekében. Európának jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A versenyelőny új formáit kell kialakítania, hogy részesüljön a tudásalapú gazdaság nyújtotta előnyökből és képes legyen új versenytársakkal szembenézni a globális színtéren. Európának úgy kell fejlesztenie versenyképességi potenciálját, hogy közben fenntartja az összetartó Európa ígéretét, ahol az egyenlőség és a társadalmi integráció közös és mindenki által osztott értékek. Európának hatalmas kulturális és kreatív tartalékai vannak: erős oktatási rendszer, kreatív vállalkozások, dinamikus és kulturális szempontból gazdag társadalom, a digitális technológiák ismeretének jó szintje, erős közintézmények és demokratikus kormányzási rendszerek, ötletekben, művészekben és kreatív tehetségekben gazdag népesség. Az európai márkák a technológiában, divatban, turizmusban, médiakiadásban, televíziózásban, zenében, designban és építészetben a legjobbak között vannak a világon. E kultúrán alapuló kreativitás középpontjában a művészek és a kreatív ágazatokban dolgozók azon képessége áll, hogy átlépjenek a határokon, rendhagyóan gondolkodjanak, kockáztassanak és próbára tegyék vállalkozói szellemüket. Nyitott kihívás marad, hogy Európa képes lesz-e mindezeket a tartalékokat a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. A kohéziós politikának támogatnia kellene azokat a helyi döntéshozókat, akik az utóbbi 10 évben megmutatták, hogyan kell megvalósítani az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit a kultúrán keresztül. A kultúra hozzájárul az innovatív munkahelyekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz és eljárásokhoz (intelligens növekedés). Az új gazdaságot tápláló kreatív ötletek forrásaként működik, miközben csekély hatást gyakorol a környezetre (fenntartható növekedés). A művészet és a kultúra megteremti az emberek számára a feltételeket ahhoz, hogy összegyűlve megosszák egymással érzéseiket és ötleteiket (inkluzív növekedés). Annak érdekében, hogy a kultúrát a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen használni a regionális és helyi fejlesztéshez, a tanulmány törzsszövegében részletesen kidolgozott alábbi ajánlásokat tesszük az Uniónak, az európai uniós tagállamoknak, régióknak és városoknak. 7
B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák 1. táblázat: Általános ajánlások Ajánlások Megvalósítás A kultúra tágabb megközelítésére való építés Az innováció meghatározásának kibővítése El kell ismerni a kultúra mint a fenntartható fejlődés forrása jelentőségét és hozzájárulását az Európa 2020 stratégia prioritásaihoz a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban/programokban, valamint az ERFA-, az ESZA- és a közös rendelkezésekről szóló rendelet egy-egy preambulumbekezdésében. Be kell vezetni egy hivatkozást is a közös stratégiai keretben az alapvető szabályok megállapítása és a kultúra területén megvalósított fő fellépések indokolása érdekében. A nem technológiai innovációra vonatkozó kifejezett hivatkozást kell belefoglalni a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákba/programokba, valamint az ERFA-, az ESZA- és a közös rendelkezésekről szóló rendelet egy-egy preambulumbekezdésébe. Be kell vezetni egy hivatkozást a közös stratégiai keretben is az alapvető szabályok megállapítása és a nem technológiai innováció területén az 1. (K&F), 8. (munkahelyek), 9. (társadalmi befogadás) és 10. (oktatás) prioritás keretében megvalósított fő fellépések indokolása érdekében. 2. táblázat: Európai szintű ajánlások Ajánlások A kultúra megőrzése és előmozdítása új tematikus prioritásként Megvalósítás Új tematikus prioritást kell bevezetni a kulturális erőforrások megőrzésével és előmozdításával kapcsolatban, beleértve az örökséget, a művészeteket, a kultúrát és a fenntartható gazdasághoz és a megfelelő befektetési prioritásokhoz szükséges kreatív ágazatokat/szakembereket (támogatás a kulturális készségeknek, az oktatásnak, a képzésnek és a kézművesiparnak; a kulturális örökségnek és infrastruktúrának; a városok rehabilitációjának és a kultúrán keresztül megvalósuló társadalmi kohéziónak; művészeti projekteknek és tevékenységeknek; kulturális vállalkozásoknak; a kultúrán alapuló innovációnak) az EMVA-, a közös rendelkezésekről és a strukturális alapokról szóló rendeletben, valamint a közös stratégiai keretben. A kreatív tartalom létrehozásának, használatának és elérhetőségének támogatása (2. tematikus A kultúra szerepének érvényesítése a környezetbarát társadalmakban (6. tematikus Kifejezett hivatkozást kell beilleszteni mind a közös rendelkezésekről szóló, mind az ERFA-rendeletbe és a közös stratégiai keretbe a tartalom létrehozásának, használatának és elérhetőségének mint az IKT 2. tematikus célkitűzésének támogatására. A kultúra alapú művészeti projektek és a környezetbarátabb társadalmat előmozdító vagy ahhoz hozzájáruló kezdeményezések támogatását fel kell venni a közös stratégiai keret 6. tematikus célkitűzésének fő fellépései közé. 8
A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása A kulturális infrastruktúra támogatásának kibővítése (6. tematikus A kultúra szerepének elismerése a foglalkoztatásban, a társadalmi innovációban és az inkluzív növekedésben, továbbá megfelelő támogatás biztosítása (8., 9. és 10. tematikus A kulturális infrastruktúrák létrehozásának, felújításának és előmozdításának támogatását fő beruházási prioritásként fel kell venni a 6. tematikus célkitűzés (környezet) alá az ERFArendeletben és a közös stratégiai keretben. A művészeti fellépések támogatásának bevezetése a 8. tematikus célkitűzés (munkahelyek) beruházási prioritásai közé az ESZArendeletben és a közös stratégiai keretben. A közös stratégiai keret fő fellépéseinek tartalmazniuk kell a foglalkoztatás támogatását a kulturális, művészeti és kreatív ágazatokban és a kulturális és kreatív készségek használatát a nem kreatív ágazatokban a munkavállalók és a vállalatok változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében. A társadalmi befogadás kultúrán alapuló kezdeményezések révén történő támogatásának érvényesítése a 9. tematikus célkitűzés (társadalmi befogadás) beruházási prioritásai között az ESZArendeletben és a közös stratégiai keretben. A közös stratégiai keret fő fellépései között szerepelnie kellene a kultúrához való hozzáférést, a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt megkönnyítő kulturális és művészeti projektek támogatásának. A közös stratégiai keret 10. tematikus célkitűzésének (oktatás) beruházási fellépései közé fel kell venni a nem technológiai és társadalmi innovációhoz hozzájáruló kulturális kompetenciák és készségek támogatását. A kultúra területén érintett állami érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése (11. tematikus A kultúra közszolgáltatások modernizálásában betöltött szerepének támogatása (11. tematikus Az ERFA 5%-ának elkülönítése a kulturális célú városfejlesztésre A kultúrában érintett érdekelt felekre is hivatkozni kell azok között, amelyeknek erősíteni kell a kapacitását (kapacitásépítés). Ennek a hivatkozásnak meg kell jelennie a közös stratégiai keret 11. tematikus célkitűzésének fő fellépései között. A közszolgáltatások kultúrán és kreativitáson keresztül történő modernizálása támogatásának belefoglalása a közös stratégiai keret 11. tematikus célkitűzésének (közigazgatás) fő fellépései közé valamennyi szakpolitikai területen. Az ERFA-rendeletben elő kell írni a tagállamok számára, hogy az ERFA 5%-át különítsék el a kultúrával kapcsolatos fellépésekre irányuló városfejlesztésre. 9
B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák A kultúrában érdekelt felek bevonása minden szinten A minőségi hatások figyelembevételének biztosítása A kulturális beruházásoknak a strukturális alapok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználását elősegítő potenciáljának tudatosítása A partnerségről szóló európai magatartási kódexbe bele kell foglalni egy kifejezett hivatkozást a kultúrában (regionális és helyi szinten is) érdekelt feleknek a strukturális alapokról és az operatív programokról szóló tárgyalásokba és ezek végrehajtásába történő bevonására. A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, a közös stratégiai keretnek és a strukturális alapokról szóló rendeleteknek utalniuk kell a minőségi hatások jelentőségére, és e hatások mérésére mutatókat vagy egyéb eszközöket kell megállapítaniuk. Uniós szinten konkrét intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az uniós intézmények, a tagállamok és a régiók megértsék a kultúra helyi fejlesztésének jelentőségét, és hogy a kultúra megjelenjen a kohéziós politikával kapcsolatos dokumentumokban például társadalmi platform létrehozása a strukturális alapokról és a kultúráról olyan európai hálózatokkal együttműködésben, mint a Kreatív Iparágak Európai Szövetsége (ECIA), a Eurocities vagy a Culture Action Europe és a Régiók Bizottsága; a strukturális alapokkal és a kultúrával kapcsolatos fellépések előmozdításáért felelős nagykövet kinevezése minden tagállamban; eseti félidős európai kezdeményezés (például tájékoztatási kampányok vagy rendezvény) elindítása, egybegyűjtve a kulturális beruházást támogató helyi és regionális politikai vezetőket; célzott események a nyílt napokon 2, ahol tájékoztatást lehet nyújtani a strukturális alapok kultúra szempontjából fennálló jelentőségéről. 2 A régiók és városok európai hete http://ec.europa.eu/regional_policy/conferences/od2012/index.cfm. 10
A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása 3. táblázat: Tagállami/regionális/helyi szintű ajánlások Ajánlás A partnerség elvének erősítése és a kulturális élet szereplőinek bevonása Megvalósítás Részletes rendelkezések bevezetése egy területi egyezményben, amely biztosítja a kultúra területén érdekelt felek bevonását az operatív programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. A kultúra nemzeti és regionális szinten történő elkülönítése az operatív programokban A kulturális és kreatív iparágak elkülönítése az intelligens szakosodást célzó stratégiákban Innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása a kultúra és a kreatív ágazatok számára A strukturális alapok költségvetése adott százalékának elkülönítése kapacitásépítési fellépésekre A nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos képzések és mutatók belefoglalása a kapacitásépítési fellépésekbe A nemzeti és regionális operatív programokba prioritási tengelyt vagy kulcsfontosságú beruházási fellépéseket kell belefoglalni a kultúra területén. A tagállamoknak és a régióknak a kulturális és kreatív iparágakat bele kell foglalniuk az intelligens szakosodást célzó regionális innovációs stratégiákba (RIS3), figyelembe véve az intelligens szakosodást célzó stratégiákról szóló 2012. évi útmutatót, és amint azt az intelligens szakosodást célzó stratégiákról szóló útmutató is javasolja, fel kell térképezniük a kulturális és kreatív iparágak helyi tartalékait, a döntéshozatalba be kell vonniuk valamennyi kulturális igazgatással foglalkozó és politikai szereplőt, és stratégiai és befogadó megközelítést kell alkalmazniuk az ágazatba történő beruházással és a pénzügyi források felhasználásával kapcsolatosan. A kulturális és kreatív iparágak számára innovatív pénzügyi eszközök kidolgozásának előmozdítását célzó fellépéseket kell belefoglalni az operatív programokba. A partnerségi szerződések és az operatív programok költségvetésének egy részét a kulturális ágazathoz kapcsolódó egyedi képzések kidolgozására és különböző fellépések támogatására kell elkülöníteni a strukturális alapokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A kulturális politikával foglalkozó hivatalnokok és irányító hatóságok számára minden régióban kapacitásépítési fellépéseket is kell szervezni. Költségvetést kell hozzárendelni a kulturális területen (például örökség, művészetek és kultúra, kreatív iparágak és szakemberek) a nyomon követés és az értékelés területén felmerülő kérdésekkel foglalkozó egyedi képzésekre. 11