13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli, gyakorlati szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az iskolai írásbeli beszámoltatások témáját, formáit a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv alapján, az értékelést is ő végzi. A beszámoltatás célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak felkészülése eredményéről. Az írásbeli beszámoltatás módja: az írásbeli beszámoltatás gondos előkészületeket követel az írásbeli beszámoltatás előtt a tanár időben ismerteti a tanulókkal a konkrét követelményeket ismertetni kell a tanulókkal az írásbeli munka formai követelményeit az írásbeli számonkéréshez optimális körülményeket kell teremteni (hely, idő, zavaró tényező kiiktatása) a feladatkijelölés papírlapon, táblán, írásvetítőn, elektronikus adathordozón történik egyértelmű utasítással biztosítani kell az egyenlő feltételeket, esélyeket a tanulóknak a kidolgozás előtt pontosan ismertetni kell, hogy milyen segédeszközöket vehetnek igénybe a tanulók Az írásbeli beszámoltatások formái: Az írásbeli számonkérések célja: diagnosztikus felmérések (9. osztályosok előzetes tudásának megállapítására egyes tantárgyakból) formatív felmérések (röpdolgozatok egy-egy óra anyagából részletekre kiterjedően, óra végi ellenőrző felmérés, témazáró dolgozatok átfogó, az anyag súlyponti részét tartalmazó feladatokkal, házi dolgozatok) szummatív felmérés (a tanítási-tanulási folyamat végén érettségi vizsgák, szakmai vizsgák írásbeli dolgozatai)
Feladattípusok: tesztek, feladatsorok (alternatív választás, feleletválasztás, szelektálás, párosítás, csoportosítás, relációválasztás, sorrendképzés, kiegészítés-konstrukció, átalakítás, értelmezés, magyarázat) esszék bővebb összefoglaló, értelmező, logikai összefüggéseket feltáró feladatok feladatmegoldások idegen nyelvből szódolgozat, nyelvtani tesztek, fordítások magyarról idegen nyelvre és fordítva rajzok, szerkesztések Az írásbeli munkák értékelése: A pedagógus az értékelést tárgyilagosan, a követelményeket figyelembe vételével végzi. A kiegészítő anyagrészek ismeretét, pluszteljesítményt jutalmazhatja de nem a törzsanyaggal összevontan. A jutalmazás szempontjait, módját maga tervezheti meg, döntheti el. Az értékelés történhet: írásban vagy szóban, szövegesen vagy érdemjeggyel (1-5 fokú skálán). Az írásbeli munkák kijavításának értékelésének határideje a mindenkori érvényes házirendben megtalálható. Az értékelés szerepe a tanulók fejlesztésében: tudatos visszacsatolást jelent a tanulónak, szülőnek a tanulás eredményességéről a követelmények tükrében önellenőrzés, megerősítés teljesítményorientáció motiválás az eredményes továbbhaladásra és/vagy a hiányosságok pótlására az önértékelés képességének kialakítása visszacsatolás a tanárnak a tanítási folyamat minőségéről az ismeretek elsajátításának, megértésének ellenőrzése helyzetfeltárás osztály és egyéni szinten (mennyire sikerült elsajátítani a tanulóknak a tananyagot, mennyire alkalmas a jelenlegi tudás a továbblépéshez) tanítási és tanulási hibák differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást, pótlást Az iskolai írásbeli beszámoltatások korlátai: Az írásbeli beszámoltatás megszervezése során figyelembe kell venni az alábbiakat: a témazáró dolgozatok rendjét, követelményeit, az értékelés módját, formáját, elfogadhatósági kritériumát a helyi tantervek rögzítik a témazáró dolgozatok időpontját előre be kell jelenteni
nem lehet olyan feladatot adni a tanulóknak, amit még nem tanultak, illetve a felkészüléshez nem állt rendelkezésükre a megfelelő taneszköz a tanár az év elején (tanítási-tanulási folyamat elején) közölje, hogy bármikor ellenőrizheti röpdolgozattal a tanórára való felkészülést dolgozat, írásbeli számonkérés büntető céllal nem íratható egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhat egy tanuló Az érdemjegyek kialakításának módja: Az érdemjegyek, az osztályzatok nem egyenértékűek. A témazárók, az összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi, tanév végi végső jegyek alakításában nagyobb szerepet játszanak. Érdemjegyet kaphat a tanuló: Szóbeli feleletre (tartalma lehet részismeret pl. egy órai tananyag, lehet nagyobb témaismeret, illetve összefoglaló jellegű, tételszerű felelet): A szóbeli számonkérés tanulásra szoktatja a diákokat, javítja beszédkészségüket és a tantárgyi szaknyelv elsajátítását is szolgálja. Írásbeli munkára (írásos felelet, teszt, házi dolgozat, esszé, iskolai dolgozat). Önálló kiselőadásra. Tanórai munkára. Tárgyi tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésre. A gyűjtőmunkára, album- és tablókészítésre. Egyéni kutató munkára. A házi dolgozatokra. Szintvizsgára, köztes vizsgára. Tanulmányok alatti vizsgák: A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI 64. -78. tartalmazza. Tanulmányok alatti vizsga lehet: különbözeti vizsga, előre hozott vizsga, osztályozó vizsga, pótló vizsga, javító vizsga. A szakképzési évfolyamokon előírt modulzáró vizsgák, szintvizsgák, külső mérések szervezése a szakképzést szabályozó további jogszabályok szerint történik. A továbbhaladás feltételei: A tanuló magasabb évfolyamra léphet, ha tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. Három tantárgyi elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgára bocsátható. Három vagy több elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgára bocsáthatóságáról a tagintézményi nevelőtestület dönt.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés célja: az ismeretek elsajátítása, rögzítése gyakorlás, ismétlés feladatmegoldó készség kialakítása, fejlesztése az órán el nem végezhető, a tananyaghoz szorosan kapcsolódó ismeretek megszerzése (pl. kötelező olvasmány elolvasása) Alapelvek: a tanulók képességeinek figyelembevétele (differenciált feladatok) a tanulásra fordítható idő figyelembevétele rendszeresség, következetesség, ellenőrzés hosszabb időt igénybe vevő feladatok időbeni kijelölése az otthoni felkészülés fontosságának, szerepének tudatosítása a tanórán és az otthon tanultak ellenőrizhetők a tanuló szorgalmának értékelését jelentősen befolyásolja, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatait milyen rendszerességgel végzi el Korlátok: nem lehet túlságosan megterhelő az otthoni felkészülés a tanulók számára. nem adható olyan házi feladat, ami anyagi ráfordítást igényel (a szükséges taneszközökön kívül) hét végére ne kapjanak a tanulók a szokásostól eltérő mennyiségű tanulnivalót a szünidők, ünnep miatti szabadnapok idején a legközelebbi órákra való felkészüléshez szükséges tananyagot kell elsajátítaniuk minden tantárgyból Szakkörök igénybe vételének lehetősége: tanulói igények alapján szerveződnek.
A mindennapos testedzés lehetőségét az alábbi szerint biztosítjuk: