2013. október Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály
Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. Törvény módosította az Mötv. 14. -át: Mötv. 14. (2) bekezdés szerint a 13. (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 14/A. -sal egészül ki: 14/A. Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2013. június 15-től hatályosa következő 140/R. -sal egészül ki: 140/R. A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. Szt. 2014. I. 1-től hatályos 45. (1) bekezdése: A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
Az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásra kerül és egy ún. önkormányzati segély ellátás kerül kialakításra. Eddig mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza. Míg korábban az átmeneti segély és a temetési segély esetében a családi helyzet alapján került differenciálásra, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a és 150%-a), illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében nem tartalmazott a Gyvt. ilyen jellegű korlátozást, addig a módosítás szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott mértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál nem lehet alacsonyabb.
Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. Kezdeményezheti: különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból indult eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. Természetbeni szociális ellátásként is nyújtható az önkormányzati segély. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 18. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A Gyvt-ből 2014. január 1-el kikerül a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási forma az önkormányzati segély hatályával, de továbbra is lehetősége van az önkormányzatnak a Gyvt. 18. (2) bekezdés alapján pénzbeli támogatást megállapítani.
Hatályos: 2014. január 1-től a szociális temetésre vonatkozó szabályok Bármely eltemettető számára egy ingyenes temetési formát biztosít, amelyet az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál kell igényelni. Szociális temetésre akkor kerülhet sor, ha az eltemetést a halálesetet megelőzően más szerződésben (pl. temetési előszerződésben, eltartási szerződésben vagy más eltemettetésre irányuló szerződésben) nem vállalta. A szociális temetés tartalmazza az elhunyt szállítását, hűtését, boncolás utáni öltöztetését, hamvasztását, az eltemetéshez szükséges sírhelyet és kellékeket. A szolgáltatás tartalmától eltérni nem lehet. [Abban az esetben, ha az eltemettető mégis eltér, az addigi juttatások árát vissza kell fizetnie.] A szociális temetés keretében az eltemettető vállalja, hogy ő maga, vagy az általa felkért személy a temetés során személyesen közreműködik.
41. (3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg - a köztemetőre vonatkozóan - különösen a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket; b) a temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályait; c) a temetési hely gazdálkodási szabályait; d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait; e) temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási megváltásának és újraváltásának díját, a temető-fenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételének díját; f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét; 2014. január 1-től a 41. (3) bekezdés f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét.
1. 2013. június 22-től hatályos rendelkezések: Mötv. 41. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki. E szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza. Az Mötv. 42. 4. pontja módosul, az át nem ruházható hatáskörök felsorolásából az államháztartáson kívüli források átadása és átvétele kimarad, nem változik a felsorolás többi eleme: a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása 2. Az Mötv. 85. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki a 2014. évi választások napjától. Ha a kialakítandó közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közül valamelyik város, a legalább 2000 fő összlakosságszámra vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni.
Ha a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) szerint nem biztosítja vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás közbeszerzései eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, a Ht. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. E szerint:
A törvény előírja az önkormányzat számára, hogy a szükséges lépések megtételére a törvénnyel feljogosított és kormányrendeletben kijelölt állami szervet 3 napon belül értesítse. A 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet alapján a közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó hatósági eljárás lefolytatására, valamint a szükségellátás megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult.
A hatósági jogkörben közérdekre tekintettel a kijelölés a szolgáltató érdekeit szem előtt tartva csak ideiglenes lehet (ideiglenes ellátás). A hatósági jogkörben hozott döntéssel szemben a jogorvoslat lehetőség van, ez azonban nem eredményezheti a szolgáltatás hosszabb időn keresztül történő elmaradását, ezért teszi lehetővé a törvény a hatósági döntés azonnali végrehajthatóságának kimondását. Az ideiglenes ellátásra kijelölt szolgáltató meglévő engedélyeinek a módosítására ugyanakkor nincs szükség a törvény erre vonatkozó rendelkezése értelmében.
53. (1) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól.
Köszönöm a figyelmet!