Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái

13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. (3) b) Dusnoki József Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey iktória MTT 0010 A történelem kutatás módszertana I. Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: GYJ kötelező őszi I. írásbeli Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. I. LEERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. 1

Gálffy László Balaton Petra, Makkai Béla MTT 0013 Beszédtechnika kommunikációs gyakorlatok Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelező őszi I. GYJ írásbeli Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani Kifejezőképességek A beszédtechnika gyakorlati tantárgy: a hallgatók fejlődését gyakorlatok segítik. Célja a tiszta, helyes beszéd elsajátítása; hiszen az, hogy miként kommunikálunk, egész személyiségünket meghatározza, adott szakmánkban a beszéddel képviseljük önmagunkat. A beszédtechnika alkalmazható tanárok, szónokok (előadók), lelkészek, jogászok, pszichológusok, kommunikációs szakemberek, színészek képzésében. Mindenki részesül egyfajta alapképzésben (ezt nevezzük a beszédtechnika alapjainak), majd pl. a leendő tanárok a tanári beszédet, a kommunikációs hallgatók a bemondói beszédet, az előadók a szónoki beszédet gyakorolhatják. A beszédtechnika kommunikációs gyakorlatok alapjai. Tematika: A beszédszervek működéséről. A légzésről. A hangadásról A kiejtésről. A hangsúlyról, a hanglejtésről. A ritmusról A beszédstílusról A gyakori beszédhibáink Az előadói magatartás Szó hang gesztus A bemondó beszéde. MRT 1973. DEME László: Szónokok, előadók kézikönyve. Bp., 1974. DEME László KÖES Béla (szerk.): A nyelvhelyesség. Bp., 1969. ELEKFI László WACHA Imre: Az értelmes beszéd hangzása. H.n., 004. Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. BAKOS Ferenc. Bp., 006. Magyar Nyelvhelyességi Lexikon. Szerk. BALÁZS Géza. Bp., 00. Mit is jelent? Sárközi Mátyás szótára. Szerk. SÁRKÖZI Mátyás. Bp., 005. MONTÁGH Imre: Tiszta beszéd. Beszédtechnikai gyakorlatok. Bp., 004. MONTÁGH Imre: Figyelem vagy fegyelem?! Az előadói magatartás. Bp., 000. MONTÁGH Imre: Mondjam vagy mutassam? Szó hang gesztus. Bp., 001. MONTÁGH Imre: Mondd ki szépen. Bp., 000. MONTÁGH Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban. Bp., 00. Nyelvművelés. Szerk.: FÁBIÁN Pál LŐRINCZE Lajos. Bp. 003. Nyelvművelő kéziszótár. Szerk.: GRÉTSY László KEMÉNY Gábor. Bp., 005. SZABÓ G. Zoltán SZÖRÉNYI László: Kis retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Bp., 1997. MTT 1111 Társadalom- és gazdaságtörténet I. Az antikvitás társadalma és gazdasága Fábián Zoltán Imre

Csízy Katalin, Fábián Zoltán Imre, Fehér Bence, Sárközy Miklós Tantárgy besorolása: kötelezően választható Meghirdetés féléve: 3 őszi Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Fejlesztett kompetenciák Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek Tantárgyunk a klasszikus antikvitás társadalmainak koronként és területenként változó társadalmi és gazdasági viszonyairól kíván áttekintést nyújtani. Az első ókori civilizációk kialakulásához a termelő gazdálkodás elterjedése, az őskori technológiai fejlődés eredményei, a szárazföldi és a tengeri szállítás és kereskedelem fejlődése szolgált alapul. Megismerkedhetünk a társadalmi szerveződés egyre fejlettebb formáival, az ókori Kelet államainak és birodalmainak működésével, majd a görög-római ókor jellemző gazdálkodási és társadalmi egységének, a városközpontú államnak (polis) a sajátosságaival. Az élelemtermelés problémája kapcsán kitérünk az egyes régiók gazdálkodási sajátosságaira és demográfiai viszonyaira. A római kori gazdálkodás struktúráját az ókori Pannónia viszonyain keresztül tanulmányozzuk. ALFÖLDY G.: Római társadalomtörténet. Bp. 000. KÁKOSY L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. MARÓTI E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása (A pun háborúk kora). Bp. 1981. MÓCSY A.: Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. NÉMETH Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. OPPENHEIM, A. L.: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp. 198. PIGOTT, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Bp.1987. POLÁNYI K.: Kereskedelem, piacok, pénz az ókori Görögországban. Bp. 1984. WEBER, M.: Az antik társadalmak gazdasági elmélete. In: WEBER, M.: Gazdaságtörténet. álogatott tanulmányok. Bp. 1979. árady Zoltán Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán MTT 111 Társadalom- és gazdaságtörténet A középkori társadalom és gazdaság Tantárgy besorolása: kötelezően választható Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. Értékelés módja:

Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek Az antikvitás romjain Nyugat-Európában kialakuló feudális társadalom hosszú, több évszázados fejlődés után érte el virágkorát. Tantárgyunk a keresztény Európa ezer éves fejlődését hivatott áttekinteni. Foglalkozunk az európai feudális struktúra fő jellemzőivel, a hűbéri kapcsolatok rendszerével, a birtoklási, adózási, jogi viszonyokkal, az erősen tagolt társadalmi rétegeződéssel és annak változásaival, az intézményekkel, a középkori keresztény államszervezet kérdéseivel. Bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Kitérünk a kolostori gazdálkodás szerepére az innovációkban. A középkor végén a gazdasági és a pénzügyi életben egyre több kapitalista vonás tapasztalható; jelentős tudományos eredmények, találmányok készítették elő a nagy földrajzi felfedezéseket. A regionális eltérések ellenére a keresztény Európa kultúrája egyre egységesebb lett. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XI század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. DAIES, N.: Európa története. 001. 13-541. DUBY, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. HOFFMANN T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I Bp. 1998, 001. HUIZINGA, J.: A középkor alkonya. Bp. 1979. KATUS L.: A középkor története. Bp. 000. KLANICZAY G. (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I Bp. 004. MÁLYUSZ E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. PIRENNE, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983. SHAHAR, Shulamith: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp. 004. SZ. JÓNÁS I.(szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999. Fehér Bence Csízy Katalin, Fehér Bence, Kopeczky Rita, Sárközy Miklós MTT 111 allás- és művelődéstörténet I. - Antikvitás Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelezően választható 4 őszi I. Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A tárgy az ókori Görögország és Róma valamint a hozzá szervesen kapcsolódó kis-ázsiai térség vallástörténetének

vázlatos áttekintése. Ennek keretében külön hangsúllyal szerepelnek az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb írott és képi források, azok értelmezési lehetőségei és nehézségei. Az előadás fontos eleme a különféle szinkretista jelenségek tárgyalása, valamint a különböző vallások, mitológiák, istenképzetek művészetekben és az ún. népi vallásosságban, annak későbbi továbbélésében való megjelenése. HAHN I.: Róma istenei. Bp. 1975. KERÉNYI K.: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz. Bp. 1998 KERÉNYI K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp. 1984. KERÉNYI K.: Görög mitológia. Bp. 1977. KÖES-ZULAUF, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. SARKADY J. (szerk.): Görög vallás Görög istenek. Bp. 1974. SIMON, E.: Die Götter der Griechen. München, 1985. SIMON, E.: Die Götter der Römer. München, 1990. F. Romhányi Beatrix Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix MTT 11 allás- és művelődéstörténet - Kereszténység és középkor Tantárgy besorolása: kötelezően választható Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A tantárgy célja a középkori egyház történetének bemutatása az -I. századtól a reformációig. A hallgatók megismerkedhetnek az egyházi intézményrendszer kialakulásával, illetve a középkor folyamán történt átalakulásával. Az előadás főbb témakörei a pápaság szerepének változása, az Egyház viszonya a világi hatalomhoz ezen belül hangsúlyosan a reformpápaság eszmei alapjai és egyházpolitikája, a legfontosabb zsinatok története, a XI. századi egyházszakadás okainak és következményeinek elemzése, a középkori eretnekmozgalmak rövid is-mertetése, a nyugati szerzetesség fejlődése, a legfontosabb rendek és azok szerepe a közép-kori művelődéstörténetben. A kurzus kitér a reformáció középkori gyökereire is. 5

Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Herbert JEDIN. Freiburg, 1985. HERMANN Egyed: A kato li kus egyház története Magyarországon. München, 1973. JEDIN, Hubert: A zsinatok története. Bp. 1998. KATUS László: A középkor története. Bp. 000, 001. KING, Peter: A monachizmus Nyugaton. A monasztikus szerzetesség története a Latin Egyházban. Bp. 007. LAMBERT, Malcolm: Medieval Haeresy. Oxford, 00. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társa da lom a középkori Magyarországon. Bp. 007. MEZEY László: Deákság és Európa. Budapest 1979. SIGAL, Pierre: Isten vándorai. Bp. 1989. SOUTHERN, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987. SZUROMI Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet. Bp. 003. TELLENBACH, Gerd: The church in western Europe from the tenth to the early twelfth century. Cambridge 1993. ANYÓ László: Az ókeresztény egyház irodalma A 4 8. század. Bp. 1999. ZARNECKY, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Bp. 1986. argáné Balogh Judit MTT 0110 Történelem oktatásmódszertan I. 1 Tantárgy besorolása: kötelező 6 3 Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: argáné Balogh Judit őszi I. A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat;

feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában I. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp. 001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I Budapest, 005 008. SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. argáné Balogh Judit MTT 010 Történelem oktatásmódszertan 1 Tantárgy besorolása: kötelező 1 Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: argáné Balogh Judit őszi GYJ I. írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd 7

végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt Magyar történelem minor tárgyakat végzett hallgatók részére: MTTP 110 Őstörténet és a civilizáció kezdetei az ókori Keleten 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelező 8 őszi I. Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993. Biblia Ószövetség. Gábori M.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk.: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 001. Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993, 1998.3 Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 1983 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (ilág Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.

Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198. Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. 9

Dusnoki József Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey iktória MTT 0011 A történelem kutatás módszertana Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: GYJ kötelező tavaszi írásbeli Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. I. LEERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Kurucz György Dusnoki József, Kurucz György, Papp Sándor MTT 1113 Társadalom- és gazdaságtörténet I A kora újkor társadalmai és gazdaságai Tantárgy besorolása: kötelezően választható Meghirdetés féléve: 10 tavaszi Oktatás nyelve: Értékelés módja:

Fejlesztett kompetenciák Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek Amerika felfedezése után a kapitalista világgazdaság kialakulása új kihívást jelentett az eurázsiai térség államai számára. Átalakultak a termelési és elosztási struktúrák, jelentős gazdasági koncentráció következett be, földrajzilag távoli területek kerültek egymással szoros kapcsolatba. Az egyre nagyobb területtel és egyre nagyobb népességgel rendelkező nagyhatalmak minél intenzívebb, hatékonyabb államot igyekeztek működtetni. A német, angol, francia, németalföldi, itáliai kora újkori államelméleti irodalom egyre sokszínűbb, egyre differenciáltabb képet rajzolt az állam és a társadalom, az uralkodó és az alattvalók egymáshoz való viszonyáról, a felvilágosult abszolutizmus uralkodó ideáljáról. ASCH, R. G. DUCHHARDT, H. (Hg.): Der Absolutismus ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa. Wien, 1996. BOSBACH, F.: Monarchia Universalis. Ein politischer Leitbegriff der Frühen Neuzeit. Göttingen, 1998. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XI század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen.bp. 1985. DIDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társdalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. HAJNAL I.: Az újkor története. Bp. 1936. MATUZ J.: Az Oszmán Birodalom története. Bp. 1990. POÓR J. (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. TENIGL-TAKÁCS L.: India története. Bp. 1997. Imregh Monika Imregh Mónika, Kurucz György, Nagy Zsombor MTT 113 allás- és művelődéstörténet I Reneszánsz és reformáció Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelezően választható tavaszi Fejlesztett kompetenciák: Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: 11

A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A félév során a hallgatók megismerkednek azokkal a szellemi és politikai áramlatokkal, amelyek az egyes európai államokban a reneszánsz művelődés és a reformáció mozgalmainak kialakulásához hozzájárultak. Kiindulópontunk az 1438-as firenzei ökomenikus zsinat, amely számos görög tudóst hozott a városba, akik a humanista tanulmányok elindítói lettek. Foglalkozunk a Kúria adópolitikájával, nepotizmusával, Itálián belüli háborúival és azon intézkedéseivel, amelyekkel a legnagyobb ellenérzést váltotta ki maga iránt (búcsúcédulák árusítása stb.) Tanulmányaink részét képezik a művészeti és filozófiai irányzatok, és ezek harmonikus vagy konfliktusokkal teljes kapcsolata a római katolikus egyházhoz. A református egyházszervezet kiépülésével párhuzamosan alakultak ki az oktatást és a tudományt szolgáló intézmények is, melyek az újkor első századaiban a művelődés fontos színterei voltak. FRIEDELL, E.: Az újkori kultúra története I-III: középkor, pestis, misztika; reneszánsz és reformáció. Bp. 1994. GARIN, E.: Reneszánsz és műveltség. Bp. 1988. GRÜLL T.: Az európai művelődés története. Bp. 1998. KRISTELLER, P. O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979. MCGRATH, A. E.: Kálvin. Budapest. 1996. Melanchton und Europa I: Skandinavien und Ostmitteleuropa. Szerk G. FRANK. Stuttgart 001. OTETEA, A.: A reneszánsz és a reformáció. Bp. 1974. Reneszánsz etikai antológia. Szerk. AJDA Mihály. Bp. 1984. Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. FABINY Tibor. Bp. 1984. 1

argáné Balogh Judit MTT 0111 Történelem oktatásmódszertan 1 Tantárgy besorolása: kötelező Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: argáné Balogh Judit tavaszi A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában I. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp. 001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I Budapest, 005 008. SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. argáné Balogh Judit MTT 011 Történelem oktatásmódszertan 1 1 13

Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: argáné Balogh Judit kötelező tavaszi GYJ írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. 14

Imregh Monika MTT 001 Művészet és társadalom Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Bubnó Hedvig Fábián Zoltán Imre szabadon választható tavaszi Imregh Monika A tanulói személyiség fejlesztése, a szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése; tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és -tanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. Az előadásokat a területtel foglalkozó szakemberek egymást váltva tartják. A tematika szerteágazó volta miatt az összehasonlító vizsgálatokra tesszük a hangsúlyt, elsősorban a főbb tendenciák megrajzolására törekszünk. Célként tűzzük ki azonban, hogy a félév végén a hallgatók számára összeálljon egy összkép, amelynek segítségével a jelenségeket egységben, összefüggéseiben lássák. Magyar művelődéstörténeti lexikon I.- Szerk. Kőszeghy P. Bp. 003 Die Kunst der Gotik. Szerk. R. Tollman. Köln, 1996. Die Kunst der Romanik. Szerk. R. Tollman. Köln, 1998. Die Kunst des Barock. Szerk. R. Tollman. Köln, 1999. Medieval Panorama. Szerk. R Barrlet. London, 001 Panorama of Renaissance. Szerk. M. Aston. London, 1996 Békési Sándor Békési Sándor MTT 00 Egyházak szerepe az európai kultúrában Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: szabadon választható 15 tavaszi GYJ A tanulói személyiség fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A tantárgy a keresztény teológia történetének és az európai kultúra változásainak összefüggéseivel foglalkozik. Figyelemmel kíséri a teológia alakulását a társadalmi, politikai, tudományos, irodalmi és művészeti változásokkal abból a célból, hogy az európai szellemtörténet nagyobb állomásainak értelmét a teológiai gondolkodásban is megvizsgáljuk. Ebből a szempontból szóba kerül az ortodox, a római katolikus, az evangélikus és a református egyház teológiáinak adott korhoz kötődő jellegzetessége kulturális megnyilvánulásaiban.

ANDRESEN, C. (Hrsg.): Handbuch der Dogmen- und Theologiegeschichte. 1 3. Göttingen, 1980 1984. CANNING, J.: A középkori politikai gondolkodás története 300 1450. Bp. 00 COPENHAER, B. P. SCHMITT, Ch. B.: Renaissance Philosophy. Oxford, 199 FREY, Chr.: Die Ethik des Protestantismus von der Reformation bis zur Gegenwart. Gütersloh, 1994 N. Császi Ildikó N. Császi Ildikó MTT 003 Kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással, írással (RWCT) Tantárgy besorolása: szabadon választható Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Értékelés módja: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A tanulási folyamat szervezése, irányítása Az RWCT-program célkitűzései, elméleti alapjai. A kritikai gondolkodás. Az RJR-modell. Megértés és kritikai gondolkodás. Termék- és folyamatközpontú tanítás. Az RJR-modell ciklikus alkalmazása narratív szövegen. Kérdezés és kritikai gondolkodás. A Bloom-Sanders-féle taxonómia. Tanári kérdésekre alapozott eljárások. Tanulói kérdésekre alapozott technikák. Írás és kritikai gondolkodás összefüggései. A tanulást segítõ írás. Írásközpontú technikák. Olvasás és írás összefüggései. A tanulás mint kognitív tanonckodás. Mentális modellezés. A kooperatív tanulás alapelvei, feltételei. Különbözõ kooperatív technikák kipróbálása. itán alapuló módszerek. Hogyan neveljünk gondolkodó olvasókat? BÁRDOSSY I. et al.: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécs-Bp. 00. NAHALKA I.: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Bp. 00. NAHALKA I.: Konstruktív pedagógia egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra 1999/-4. FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Bp. 1999. FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Bp. 1999. Egyetemes történelem minor tárgyakat végzett hallgatók részére: árady Zoltán F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, árady Zoltán MTTP 0 Középkori történelem 896-1301 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelező tavaszi 16

A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi I.: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. Bóna I.: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 000. Dienes I.: A honfoglaló ok. Bp. 197. Engel P. Kristó Gy. Kubinyi A.: Magyarország története 1301 156. Bp. 1998. Engel P.: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 001. Érszegi G.: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. Fügedi E.: Uram, királyom.. A X. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. Fügedi E.: ár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. Györffy Gy. (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. Györffy Gy.: István király és műve. Bp. 1977, 000. Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. Kristó Gy.: Magyarország története 895 1301. Bp. 1998. Kubinyi A.: Mátyás király. Bp. 001. Kulcsár P.: A Jagelló kor. Bp. 1981. László Gy.: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp. 1987. Maksay F.: A falu középkori településrendje. Bp. 1971. Mályusz E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. Mályusz E.: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-X. század). Bp. 1966. Szabó I.: A középkori falu. Bp. 1969. Zsoldos A.: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. 17

Kurucz György Kurucz György, Papp Sándor MTTP 410 Kora újkori történelem 156 1790 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelező tavaszi A három részre szakadt Magyarország kora újkori történelmét bemutató tantárgy az országegyesítési alternatívákat elemzi, három fő szempont figyelembe vételével. Korszakváltásokat, mentalitástörténeti váltásokat hangsúlyozva mutatja be a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom érdekegyeztetéseit és -ellentéteit, kiemelve a jelentősebb politikusok, államférfiak hatását. A hadi és politikai események mellett a gondolkodásmódbeli váltásokat, s az udvari kultúra szerepét is elemzi. Különösen fontos az Erdélyi Fejedelemség sajátos státusának bemutatása: ennek mind belpolitikai, mind külpolitikai mozgástere is meghatározó nemcsak a fejedelemséget, hanem a többi országrésszel való kapcsolatrendszerét is tekintve. A hódoltsági területek története rövid- és hosszútávú politikai, gazdasági hatásaival, valamint a török orientáció szempontjából meghatározó kérdés. Az előadás feladata átfogó kép alkotása és a folyamatok bemutatása a legújabb nemzetközi és hazai kutatási eredmények alapján és a történész viták tükrében, a szemináriumokon a források megismerése és elemzése, a minél többféle forrástípus megismerése, az új megközelítési módok, módszertani fogások elsajátítása a legfontosabb cél. R. árkonyi Á.: Három évszázad Magyarország történetében I. (156 1616) Bp. 1999. R. árkonyi Á.: A Királyi Magyarország 1541 1686 Bp. 1999. Szabó P.: Az Erdélyi Fejedelemség. Bp. 1997. Pálffy G.: A 16. század története. Bp. 000. Ágoston G. Oborni T.: A 17. század története. Bp. 000. Ifj. Barta J.: A 18. század története. Bp. 000. R. árkonyi Á.: Europica varietas Hungarica varietas. Tanulmányok. Bp. 1994. Szakály F.: Hungaria Eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683 1718. Bp. 1986. Hegyi K.: A török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk: Czigány I. Bp. 00. Kosáry D.: Művelődés a XI századi Magyarországon. Bp. 1996. Idővel paloták Magyar udvari kultúra a kora újkorban. Szerk.: Horn I. G. Etényi N. Bp. 005. Magyar Kódex 3. Szultán és a császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 156 1790. Szerk.: Stemler Gy. Bp. 000. Bethlen Gábor emlékezete. Szerk: Makkai L. Bp. 1980. 18