EGYESÜLETI I/~~ r --, " t ~ ERTESITO Kiadja: A Magyar Csendő r ök Családi Közössége - Cleveland, Ohio, l;sa. 1966. December - Char/ered July 14,1958. B. 56-940. - 19. és 20-ik Szám -... -... ~~ '\ \ HIVEN BECSÜLETTEL VITÉZÜL
MEGNYUGT ATó VÁLASZ, Örök emberi probléma a szülök aggodalma. vajon átadták-c gyermekeil.nek mindazt. ami számukra erkölcsl értéket jelent. a hilza és családszeretetet. a YalláscssiIgot; vajon beléjük oltották-e il szülök Iránti tiszteletet? De nemcsak egyes családok. hanem egész nemzedékek is aggódva figyelik a felnövekvöket és azok tettein keresztül mérik le életük munkájának eredményét. tehát. hogy sikeres volt-e az. vagy nem. Tizenkét évig figyeltek igy bennünket az idösebbek otthon és itt kint. Aggódtak. hogy a kommunista nevelés. a vallás. család. hagyományok elleni pr"paganda. a történe:emhamisitás és gyülölet m:nden "régivel" szemben kiölte-e il nemzeti é5 keresztényi érúst az ifjuság ból. s igy hiábavaló volt az ö törekvésük. szeretetük. tanitásuk? - D 2 a hosszu Yárakozás után 1956-kn az ifjucág megadta erre az aggódóknak a nagyon várt. megn yug tató választ! Minden internacionális nevelés megbukott. A magyar ifjuság hü akart marjdni az ezer éves multhoz. a szülök által tanitottakhoz! Ezért az ahhoz vezetö legszükségesebbet. a szabadságot akarta elöször minde'! becsületes magyar számára kivivni és hogy ezt elérje. élete feláldozásától sem riadt vissza. A világtörténelem egyetlen forradalma sem volt olyan tisztil és becsületes. mint az 1956-os! Egy csodás krisztusi erkölcsiség vonult végig azon még a gyözelem napjaiban is. Bármennyire is próbálják a nyugati ujságok kinagyitani az akasztott ávós képét. sem több ilyen esetct. sem becstelens'get. hazaárulást. ellen:éghez való átállást nem tudnak felmutatni! Még a rosszindulatu ember sem tud egyetlen "muszkavezetö"-röl sem azok közül, kik a szabadság oldalán harcoltak! Minden jóérzésü magyar e g y volt a dicsöség e napjaiban. s azt a hazug propag3nda sem tudta megváltoztatni, de még csak beárnyékolni sem! Bár a világ egyik leg félelmetesebb hadseregével állott szemhcn a magyar ifjuság. lelkesedését. hitét. áldozatkészség ét sosem vesztette el Tankokkal szemben csak benzines üvegje volt, ezredekkel csupán cgy maroknyi csoport vette fel a harcot. de ugvanolyan vitézül és clszántan. mint azt 1914-45-een Budapest vödöi. köztük több ezer csendör tette. Ma _ sajnos - már csak a megfoghatóban hisz még az emigránsok jórésze is. De mi. akik átéltük a 20. század legnagyszerübb szabadságharcát, hiszünk egyerkölcsösebb világban. a szellemi. lelki örökségben is! Jóllehet a vezetök. vagy akár a harcosok között akkor nem is találtuk meg a csendör egyenruhát. nem fedeztük fel magát a csendört, de tudjuk. hogy ott voltak közöttünk és a szab3dságharcosok ugyanabban a szellemben harcoltak és haltak meg mint ök. csen dör Bajtárs3ik.. _ Hiven, Becsülettel. Vitézül! lráti Géza j
EMLÉKBESZÉD a szabadsagharc 10. évfordulójára. (Kivonat) lrta es a clevelandi "Kras:nay rádió"-n (91.3.) előddta dr. Balló Istvan őrgy, bajtársunk. a M.Cs.Cs,K. elnöke. A kommunizmus tö rténelme b,zonyara külön fejezetben fog majd valamikor foglalkozni a moszkvai 20. partkongresszussal. A stabm terror elnémított iról. költői ezután a kongresszus után kezdtek szabada bb~n beszdni. imi. Nemcsak a nyilvanossag. de a rmdszer IS felhgyeit a P;toh körre. Rákosi felismerte il veszélyt és a kört betiltatta. majd l ~56 JulIUsaban 100 vezető személy letartóztatasat tervezte. Ezt azonban mar nem tudta végrehajtani. mert menme kellett! Helyéhe az,onha,;, nem. Na~y Imre. hane"m a gyülölt Gerő Ernő lépet t. Ez olaj volt a tuzre es Rajk Laszlo t,:,metes.n mar egy tizezres tömeg szimpátlája nydatk0z.0~t meg a ~error aldoz?tal mellett. OktóCer 6-án ujból megnyilt a lehetoseg a nyl":an~s hlrko~lesr: és az egész országban diákgyüléseket tartottak. A szegedi dlakok ktle'?tek a kommulllsta diakszerveze t bő. A Fő város diáksága ccatlakozott hozza Juk cs <,ktéber L2-in este megfogalmazták a 10 pontból álló követeléseiket. E 10 pontból a rendszer 5-öt nem engedélyezett közlésre. A kibontakozó forradalomnak legjelentősebb dokumentuma azonban a Magyar Egyetemi Tfjuságnak az előbb emlite,tt 10 P":"t alapján álló 1,6 pontos követelése vo~t. Ez a 16 pont. mel,!' ok~ober 23-an Jelent meg eloszer. lett a sza bad ~ágha rc legismertebb osszealhtasa. Ebben a feszült légkörben érkeztek a hirek a "lengyel október"-ről. Poznancan munkásc'k t jőttek le. A diákok elhatározták. hogy lengyel rokons:envtüntetéseket rendeznek. Október 23-án a budapesti kommunista rád'ó közölte. hogy: "A közrend zavarta'an b:ztosilasil erdekeben a belügyminisztérium nyilvános utol tünt:tések"t és fe1vonulasokat a további intézkedés g nem engedélyez." A rádióhir viharos ellentmondásokat váltott kj az egyetemi ifjuság kör~ben, A müegyetem i(jusaga elhatározta. hogy minden ttlalom ellenére. üntet. A Pe' őfi. majd a Bm szoborhoc vonultak. A hemgu'at mind forróbb lett. Az é;jületekről le,'zakitctták a vörös csillagobt. 11 zász'ókból kihasitották a gvülölt kcmmun'sta jelvények- t. Estére l dőlt a Slalin szobor! Ge r ő Ernő eele 8 órai rádióbeszéde. me:yben a tünt ~l ő munkásokat és diákokat. miryt fa sisztakat és ellenforradalmárokat szidalmazta. csak tovább feszitette a hangulatot. Az e l ső fegyveres összee,apás a rádiónál 23-án történt. midőn a vezetős~g vonakodott a <'iáks2g követelése't a rád'ón bemonda;;; es a studió őrs'ge tüzelt a [egy\er'elcn tömeg r", Ezzel kezdődött a forradalom! Masnap. október 24-~n Gerő Ernő felkérésére a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok is beavatkoztak a: eseményekbe, Ezzel meg J eze'ődött a 20. százd ti rtr nelm ének egyik legcsodálatosabb fejezete. az 1956-os magyar szabadságharc. Igy következett el az a 10 felejthetetlen 2 boluvg nap, mely dlalt az ors:ag Ismet elvezhettc szdbajságal. És mialatt népünk otthon élethalál harcát vivta szabadságáért és az általános emberi szabadságért. azalatt 2 n3ppal az orosz beavatkozás előtt a Sta te Department e'kü!dte hirhedt táviratát Titónak, mely szerint az Egyesült Allamok kormánya nem lát szivesen a szovjet unió határain egy oly:1n kormányt, mely baratságtajan a szovjet unióval szemben! Valószinü. hogy e távirat nélkül - tekintettel a pattanásig feszült keleteurópai helyzetre - a szovjet nem támadta volna meg Magyarorszagot. Ketségtelen. ez ügyben az ENSZ, lett volna legilletékesebb. ahol akkor az Egyesült Allamokat H enry Cabot Lodge kép\'iselte. Jóllehet az amerikai titkos szolgálat tudta. hogy az oroszok 14 páncélos hao-t inditottaj.. Magyarország ellen. mégis röviddel Budapest bombázának megkezd~se előtl Mr. Lodge a rendkivüli ülésen csupán annyit tudott ~ondani. hogy "legköze'ebbi lépésként meg kell állapitanunk a tényeket, Nemrég olvastam egy beszámolót az Egyesült Nemzetek tevékenységéről. A beszámoló szerint a Szervezet a magyar ügyben csak "az elvek megállapitására szoritkozott". Vajjon az ügy legsötétebb képviselőjének akkor. amikor valahol Afrikában repülőgépe menthetetleniii zuhant a pusztulasba. jutott-e eszébe ennek a rraroknyi nemzetnek élet-halál harca? Jutott-e eszébe. hogy a magyar szabadságharc esetében igenis cselekedni kellett volna és az elvi kijelentéseket - egyelőre - meg lehetett volna tartani a vadak és félvadak részére. Egy bizonyos. ha a Nyugat csupán annyit tett vo'n" meg akkor, mint napjainkban a vad és félvad népek érdekébzn. ma aligha lenne vietnámi kérdés. Elszomoritó. hogy nem tudták. vagy nem akarták felismerni ennek a szabad,ágharcnak korszakalkotó j e l e ntőséget. Pedig a közbelépés alapja és módja adva volt épp ugy. mint Kórea. és Kongó esetében... ezért vált 1956 nov, 4-ét kö\ ' ető 2 hét alatt az ország temetővé. November 6-án a még müködő Rákóczi adó adta le utolsó vészkiáltását: "A Világnak! Egy kis orszag. mely szabadságát 1000 éven át töménytelen véráldozattal pecsételte meg. e1vesztheti-e azt? Miért csak a nagyhatalmak érdekei fontosak? Miért nem fontosak a mi kórházaink. iskoláink. nemzeti kincseink és az. hogy ezek bombák és tüz áldozataivá válnak? Miért nem hallják meg legyilkolt asszonyaink és gyermekeink segélykiáltását? Halljátok meg egy kicsiny nép segélykiáltását!" De a kicsiny nép segélykiáltása elveszett a pusztaságban. a közönyben. A bitófákat kezdték ismét ácsolni... elveszett minden... A szabadságharc szent eszményéből olcsó mozitém,. dolláros könyvsiker lett... Turisták százai járják az országot, de a dirigensi pálca intésére a sajtóban csupa jó hirek jelennek m: g és a szabadságharc jelentéktelen horthysta. fa siszta puccskisérletté zsugorodott." Kétségbeesesemben Gyóni G ézával slkoltok fel: "Csak egy éjszakára!..." 3
Cödk e~)' éjszakára kü'djétek el őket, a koe<l21:;ztc;1cla ';obt: hitetleneket. a: üzérkedőketl Csak egy éjszakára. hogy ismerjék meg Vaeot, Rees },et, a budapesti földalatti killzókamrákat. a dunai őrlőmalmokat. Csak egy éjszakára. hogy ismerjék meg mi az. amikor nők mellet cigarettá\'al égetik Ic és a gumibottól véresen fordul ki a mehük! Mi az. amikor a szocializmus szent nevében az Atlanti Charter és az U.N. alapokmányának asszisztálása mellett a homo sapiensből a dunai szecskavágókan hamburbert ő ölnek és 14-16 éves gyerekeket évekig tartanak fog,a. hogy majd 18 éves korukban érettek legyenek az akasztófára... 10 év után ulra kérdczhei)ük: hát érd~mes voit?... hiszen a hősöknek tömegsir. a vértanuknak a temető árka ju:ott. Egy megveszekedett kor Irórra ültelte il becste'en égct, hősökké avatta az áru'ókat. esklis:egőkct. gyilkosokat. Semmi sem volt hiábavaló... hősök és vértan ul< sosem haltak meg hiáca! Ez volt az első n2g)'dlcretü támadás, amelyik a legérzékenyebb flo!l1iim ideológiai alapján tám dta meg a rendszert! A kommunista maszlagon felnőtt fiatalság követelte a szabadságot... mert érezte, bogy amit előtte annak hazudnak. az csupán a ki\'álasztottak szabadsága es ilyen viláhban élni nem lehet! A szabadságharc fő motivuma a falanszter életre kényszeritett homo sapiens term~szetes kitörése volt a szabadság után. amivel együtt jár az oltárok szentsége, asszonyaink becsülete és a családi élet tisztasága. A lllaf!yar katona ulra bajlársaira ta,<,'t a szab-dság1arcosokban... nem kellett és ma selll kell a cárok-piszlicsárok uj erkölcsi világa! És az ereelmény?... politikai cllyhül,;s és relativ gazdasági jobblét... de az ár borzalmas. erdélyi véreink s:empo'ltjából pod:g kétségbeejtő'... Az abortusz ren Jelet 10 évalott több mint 2 millió magyar magzatot ölt meg... hivatalos ameribi megállapilások szerint a kövctke;:ő 20 év alatt h:nánk lakossága 2 'it -kal fog csökkenni és 1985 táján az ug.ágra kés: kisantant államokban minden ma8yar nyerekre 60 ujszülött fog esn, b cgy kb 10 es leimdljós oiszágcsonkot 67 milliós ellenség fog körülvenni!.... Ez má: a. vég kezdete! Ez a dránni veg szobja m~g a nemzeti em,grá CIO feladatat IS. És ez oem lehet más. mint a minden eszközzel való harc az ország mielőbbi fejszabaditásáert, magyar népünk megmentéséért,.. De ott vanna~ még a csak 100 milló dollárokban kifejezhető orosz kovetelesek. tcmetok szlgoruan elzárt parcejlái és az elhurcoltak tizezrei! Ez az érem egyik o'dala. A másik il szabadságharc (l\0ze'11i,! 1'.1ert a magyar szacac'ságharc győzött és a kommunista ideológia soha ki nem heverhető vereséget szenvedett... dc a nyugati felelő;eknek fontosabb volt az. egyiptomi ola~, ~"int egy.ezereszte~dős nemzet szabadsága! Ezért 3Z olajert ma a legdragabb valutaval. IflU detek ezreivel kell fizetni, s ki tudja. mit hoz még a jövő. A Hadak Ut jának csontváz-hadserege mintegy 30 millióra tehető. [nljyit áldoztunk a szabadságert és Nyugatért évszázadok során. Hány ti:e:errcl szaporodott ez a szám 1956 október ota? E: ut6bbi tizezrekből E G Y. igy november első napjaiban minden évben visszatér abba a nagy palotába, ahol 10 éve csatát nyert az olaj és a nagy "figyelemmel kisérés" közben elveszett Ma>lyarország szabadsága. MondanivalÓja 10 év óta ugyanaz és marad mindaddig migcsak az Ö szelleme nem győzedelmeskedik. Én csupán Öt idézem: " "Meg akarom köszönni Önöknek Uraim - üzeni a halott szabadságharcos - azt az udvarias választ, amit a segitség ért kétségbeesetten ken'/c rgő magyar küldöttség kapott a State Department-ben, hogy... Önök... majd figyelemmel kisérik az eseményeket... URAIM! Amig ez a nagy figyelemmel-kisérés történt, addig minket kardélre hánytak. országunk hamuvá és pernyévé lett. népem pedig földönfutóvá vált és szétszóratott a szelek utjára... Megköszönhetném még Uraim Önöknek Yaltát és Teheránt, Potsdamot és Pari zst. ahol a szomoru magyar égre sötéten vetült fel a m'tgyar szabadság-küzdelmek végső szimbóluma: a börtön... és a bitó. De - Uraim - nem vádolni jöttem! Mikor halálra sebesülten fogságba estem és szovjet hóhér akasztott fel a Duna-hid korlátjára. kinoktól gyötörten is hallottam még a Bakony mélyéről rémesen felsiró, utolsó szabad magyar radió vész es kiáltását: "Segitsetek rajtunk, mert elveszünk"... De miként századokkal c:előtt Róland vezér il ronsewalsi völgyben hiába fujta hegyeket repesztően a segélyt kérő kürtöt, a kürt csak kiirt maradt, a hang cs~k bang maradt. Kiáltó szó... a pusztában... Most, hogy mindezt megköszöntem Önöknek. Uraim. bucsuzom. Buesuzom azzal, hogy ha egyszer az Önök népe fölött kardot ránt valaki. majd hivjanak bennünket. Budapest elesett védőit, a férfiakat... az asszon) okat,... a gyerrrekeket... a halott brigádokat és a holt ütegeket... És mi, - jönni fogunkl Bucsuzom Önöktő1... és nem haragszom... és nem haragszunk.,. és megbocsájtunk... és... Uristen! - Te is bocsáss meg mindeneknek. És engedd, hogy e pillanatban... Jeruzsálem pusztulasáról szóló végső szavakra emlékezzem: "Száradjon el mind a két karom,... és tapadjon inyemhez a nyelvem... ha megfeledkeznék rójad egyszer... szétdult Magyarország!" 1" Elhangzott II MFB novemberi rildh'adasabaij. 4.
EGYESüLETI BESZÁMOLó. Ezévi r. közgyülésünket okt. 8-án tartottuk meg. melyet a H iszekegy-el ny.tottunk meg. ami után az elnök a jelenlevő uj tagjainkat üdvözölte. Majd reszletesen beszamo1t az évközben folytatott tevékenysegünkről. a különböző nemzeti irányu magyar megmozdulásokon való aktiv résztvételünkről. melyek között első helyet foglal el a szab,dságharc megünueplése. Ennek előkészülcteiben Cs. Közösségünk is tevékenyen veszi ki részét. m.nt egyik rendező egyesület. Az elnökünk kőzölte. hogya szabadságharcos kőr kiadja szokszorositva az ő ez alkalomra irt angolnyelvü tanulmányát. melyet valamennyi angol nyelv-területen lakó olvasónknak mcgküldünk ~4 E É. J-arácsonyi mcllékleteként. (Felh1Sználás módját: L. "Közlések" alatt. ) Majd a p<nztáros és " segélybizottság számolt be a hatáskörükbe tartozó közérdekü dol\lokról. utána pedig a vigalrni bizottság nevében titkárunk adta elő az idci ~zilves:tcri bá'u~kkal kapcsolatos eddi!,! elvé!,! zettekct (terembérlés. zenekar-szerződtetés stb.) egyben m:gbcszé1tük cs kiosztottuk az egyesek munkakörét. teendöit. Vezetési biz. tagnak n. Berlányi bt. helyébe Nagy G. bt-t választottuk. U tána került sok a tisztségviselők ujraválasztására. amí közmegelégedésre akként végződött. hogya tisztségviselők a közgyiilés egyhang u felkérésére a kővetkező évre is helyükön maradnak. Ezután egy i,.en fontos. kőzérdekü ügyet ismertetett az elnökünk. Pelmutatta é s re~o l vasta a MKCSBK argentinai csoportjának a buenos aires. Magyar Hazban ez év szept. 9-én f-ivctt j~gyzőkönyvét melyct az nap kapot eg~ kisérő'evél ker tében az ottani csoport e'nökétő I dr. Endrődy Rarna ez<'s-ol. s melyet IS-eo - kőztük 4 ezds. _ irtak a 1á. tehát az ottani csoo<:rt ugyszólváo teljes számban. A jegyzőkőnyv szerint az argentloa. bajtarsak cgyhangu határozata. hogy az argentinai csoport a MKCSBK Ielen'egi vc~ctőjét elnökének tovább el nem ismeri. mivel az egy thtts.. ba:tars1ak az o egyes elnöki ténykedéseit knllka tárgyává tevő l,ev."lere e.!,!y ely l'a.n~l1 levélben válaszolt mely "egy magas ~zinvonalon ~1I0 <s kczmegbecstile::,:~k ö:ve".dő testület tekintélyével és méltóságával o~~:e ~em egyez,tetheto.. tova bba mert ezt a levelet a bajti])'si közösségen k.: ul allo vezeto. egycn.srgekn~k is elküldve. " bajtársi kőzöss:'get igen ~1oJ:yt~len meg tel:snek tette ki! Ezért a MKCSBK argentinai csoportja sz~ksegesnek. tartja, hogy bajtársi közösségünk központi vezetősége meghatarozott :<'ot ~tarrra és az összes csoportok által vá'asztdss~k meh. Ennek a va.l~_sztasnak a Icbonyolit~sára. --: mint a leg erőse bb és legtőbb t~got s~aml~.o -. cleveland. csendor bajtarsak csoportja áltaj kiielőlendő \'alasz,:3s' b.;ottsag"t hri fej és a választás m"gtörténtéig a clevelandi csendor csaladhoz csatlakozik!". Elnő~ünk szü~séges?ck tart~tta h~ngsulyozni. hogy mivel az argent;na. baltarsak hatarozatat k.va~to sajna'atos elő3mények a bajtársak e1őlt '" meretesek. ezert azokkal.tt bovebben nem kiván foglalkozn i. Egyébkent 6 is Családi Közösségünk amint a multban '5 távol tartotta magát az dyen személyi természeti ügyektől. - amit az E. É. ~ddig megjelent számai is igazolnak. - ugy. hiven nagy nevü Testühltünk hagyományai hoz. ezt számdékozik betartani a jövőben is. A közgyülés az argentinai bajtársak döntését egyhanguan örömmel vette tudomásul és szeretettel fogadta. Az elnök egyben bejelentette. hogy mivel a jegyzőkönyv közvetlenül a közgyülés előtt érkezett. igy azzal eddig nem volt módunkban érdemileg foglalkozni. Szándékában van folyó évben még egy rendkivüli gyülést összehivni. mely hivatva lesz a további teendők felett dönteni. Megtiszteltetésnek tartjuk argentinai bajtársaink felkérését és a jövőben is minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni a volt m.kir. csendőrség emlékének a legméltóbb keretek között való fenntartására és az utókor részére való átmentese érdekében. A közgyülés felkérte az elnököt. hogy fentiekről az argentin csoport elnökét átiratban is értesitse ki. A közgyülés a Hiszekegy-el ért véget. Csendő -! Az eskü köt halálig! Hazánkért élni. s halni kell! Ahol az ellen tőr fajtánkra. Parancsok nélkül a harcra fel! Fegyverre fegyvert. kardra kardot. És szurony t szegezz. ha ágyu nincs. Inkább nyugodjunk hősi sirokban De népünket ne törje rabbilines! Csákón!:on kakastoll lobogjon! Hiven. Vitézül! Ez a jelszavunk. Magyar Hazánknak hü katonái. - Becsületünkhöz hivek-vagyunk! Békére SZOm jas szenvedő népünk Szép legyen álma bárhol lakik. Ne jusson többé az ellen kezére. Ki il Hazáért imádkozik! c S E N D Ő R E S K Ü." Aranykalászos buzatáblákon Ne legyen tőbbé ijesztgetés. Azé a term?s aki vetette. S nem az őrökös kínszenvedés! Félre a földek elkobzásával! }\zóta nincsen szentelt kalács. Nem kell a magyarn3k "tanitómester". Kőzségház helyén hazllg "tanács". Háztájakba ne kotynyeleskedjen Az. ki sosem szántott-vetett! Ne rontsa kont.ár és semmittevő A régi rózsás szép életet! Csendőr! Az eskü köt halálig! Elég a sirás. átkozás: Ám harcra készen. - ha üt az óra - Legyen egy magyar ősszefogás! * H~ja s btvan bt. verst:', Megje:Jcnt il "Gesta' c. folyóiratban.
ÉVFORDULóK. 50 évvel ezelőtt. 1916 aug, 28-ról 29-re virradóra tört be az árulásairól és szövetségesei sorozatos hátbatámadásairól hires Románia meglepetésszerüen a teljesen védtelen Erdélybe. Az orvtámadás időpont ja ördögien volt kiszámitva, amikor a Monarchia hadereje nagyon le volt kötve, Egyr!szt a nemsokkal előbb lezajlott déltiroli offenzivával. mely részünkröl máj, IS-én indult meg Velence elérésére és az olasz hadsereg bekeritésére, másrészt az ennek tehermentesitésére OIOSZ részről inditott u.n. Bruszilov ohenzivával. me1y még augusztusban is tartott, Ezt a helyzetet használta ki Románia, mely felé határaiilk -- mint szövetségesek [elé - érthetően teljesen védtelenek voltak. Igy a Kárpátok ke!etl és déli szorosain betörő román hadosztályoknak csak vámtisztviselők és határszéli csendőrörsök álltak ellen önfeláldozóan, de a későbbi napok védelmi harcaiba is csak a közelben lévő pótalakulatok és egy határmögötti örsökből abkult csendőr zlj. volt bevethető. amelyik azonban SZIntén sulyos \'ere,ég~ket szenvedett. A hősi halottak közt volt maga a zlj, parancsnok Sikorszky örgy. és egyik szdpk, is, Szinte Gábol szds, pedig egyik karját vesztette, Igy megfelelő ellenállás hijján a románok az erdélyi délkeleti háromszögben fekvő Brassó, Nagyszeben, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csikszereda városokat elfoglalva, az utóbbitól NY-ra livő Hargita hegység déli nyu!ványáig, a Tolvajos tetőig nyomultak előre. Az orvtámadás azonban ilyen kezdeti sikerek el'enére is balul ütött ki, ső~ visszafelé sült ~l. Hirtelen összeszedett magyar és segitségül jött német erok ugyams 3 het alatt nemcsak teljesen kiverték a ucto1ukodóh at Erdélyből. hanem november végéig egész Romániát elfoglalták, A csufosan megvert román hadsereg töredékei Beszerábiába menekültek az oroszok v,éd~lme al~, De mikor az orosz hadsereg 1917 ősz én felbomlott, jobbnak lattak a kozponti hatalmakkal megkötni a bukaresti békét. Ezt azonban ismét megszegt"k. mert a háboru végén kilu:sználva azt a helyzetet. hogy a forradalmi Károlyi kormány hadügyminisztere nem akart katonát lát;'i. bocskorban, r0ng'os ruhában és kócmagz2gos kuskákkal ujból betörtek a ved telen Erdélybe, ~mlo már a ké :~,őbb önként létesült, dc kellő támo~ gatásba~ nem részesitett, sőt Kun Béla vöröse; által hátbatámadott Székely hadosztaly sem tudott segiteni.. ~ 944, augusztu~ 23-ról 24-re éjjel harmadszor is megismétlődött a roman arul~s, ami aztan nemcsak a 2, világháboru kimenetel"re volt végzetes, hanem mlo~ a mal napjh or,,"ágokat és milliókat döntö~t rabszolgaság ba!.. De azert meg nllndlg,'annak nyugati államok, melyek tárgyalnak yeluk!. 50 éve halt meg 86 e\cs korában I. Ferenc József és lépett trónra u.oda, a tragikus sorsu IV, Károly, Magyarország utolsó koronás királya, 8 100 évvel ezelőtt. 1866, jul. 3-án VOll az o,ztrákok vereségevel vf;gzödő königgriitzi csata, ami apró előcsatározások után egyetlenegy n3p alatt eldöntötte a jun, 21-ilo hadüzenettel kezdődő, alig 2 hétig tartó poroszosztrák háboru sorsát. Ennek a 2 német állam közötti testvérháborunak a: volt az oka. hogya Német-Római Birodalom felbomlása után 1815-ben alakult Német Szövetségnek - melynek akkor még önálló fejedelemségekként szereplő mai egyesült német államok és Ausztria voltak a tagjai - a Habsburg ház uralkodása alatt álló Ausztria volt a vezetője es ezt - mint a német államok legnagyobbika - a Bismarck vaskancellár politikai vezetése alatt álló Poroszország nem volt hajlandó elismerni, A csata sorsát részben Moltke tbk, kitünő vk, főnöki vezetése, részben pedig a poroszok által akkor még ujdonságként alkalmazott hátultöltö fegyverek döntötték cl. A mi történelmünk szempontjából a königgratzi csatának az a sorsdöntő jelentősége van, hogy az a szorult helyzet. melybe - az olaszok részéről 1859-ben Solferinónál elszenvedett veresóg után - ez az ujabb vereség juttatta a Habsburg házat. arra vezetett. hogy az önálló állami élettől addig megfosztott és elnyomott tartomány ként kezelt Magyarországgal kiegyezzen ugy, mint az 1867. ápr. II-én történt. Ha a n~pek szabadságát és önrendelkezési jogát hirdető USA. kormánya valóban ezektől az eszméktöl volna áthatva. akkor - 1956-ról itt nem beszélve - ha talán nem is éppen a 100-ik évfordulóra, de mégis hamarosan, egy hasonló kiegyezést szerezhetne Hazánknak az által. hogy a 800 milliós, terjeszkedni vágyó, s rövidesen atomhatalommá váló Kina miatt mindinkább szorult helyzetbe kerülő Szovjet-Oroszországgal minden ily értelm ü megegyezését a rab-népek felszabaditásának feltételéhez kötné. *' * :;: 300 éve született a beregi Tarpán ll, Rákóczi Ferenc egyik h,res vezére, a paraszti származásu Esze Tamás, kinek nevéhez sok sikeres haditett fűződik. s akit, mint a "talpasok" brigadérosát, bálványozták alarenddtjei. Az évfordulón leplezték le szobrát Tarpán, * :;. * 400 éve volt Szigetvár ostroma. eleste és Zrinyi Miklós hősi halála, 100,000 fővel ostromolta Szolimán szultán e déli végvárunkat, amelyet Zrinyi alig két és félezernyi, legnagyobbrészt magyar harcosokból álló seregével védelmezett. Az augusztus elején kezdődő egyenlötlen harc szept. 7 -én ért véget egy hösi kirohanásban, ami ugyavárkapitánynak, mint maradék seregének a biztos halált jelentette. A Habsburg politika itt is megmutatkozott. Vérezzen a magyar! Miksa császár és király közel 100,000 fős hada Komárom térségében nem kapott parancsot a hős védők felmentésére. ők csak Bécset féltették, Meghatódott kegyelettel emlékezzünk meg a végvári vitézekről! ~I
A CLEVELANDI ü NNEPSÉG. Az 1956-os "Szabadságharc Clevelandi Emlékbizottsága", 1966 október 23-án 4 órára a Lakewood Ci vic Auditóriumban tartott emltkünnepélyre diszes meghivót bocsátott ki, amelyben röviden emlékeztetett a Pesten okt. 23-án történt eseményekre. Igy a tüntetések <'s felvojlulások betiltására, ami az egyetemi ifjuság körében vih3ros ellentmondásokat váltott ki, majd a Petőfi szobornál. később a Bem szobornál történt eseményekre,... "amikor még senki sem sejti, hogy néhány órán belül micsoda szörnyüséges vérfürdő indul meg a most még boldog Budapest utcáin..." Az évfordu'ó meg ünneplésének előkészületeiből és rendezéséből Családi Közösségünk - mint az EmlékbIzottság tagegyesülete - tevékenyen kivette részét. Az ünnepély lefolyása méltó volt a nagy nap j c lentősé8 é he: Több mint 2000 főnyi lelkes közönség töltötte meg a hatalmas termet. hogy lélekben visszaszálljanak a 10 év előtti tragikus eseményekben résztvett és elesettekhez. adózzanak hősiességüknek. A magyar és angol ima után Wayne Mack rádió-igazgató, a magyarok barátja nyitotta meg az ünnepélyt. majd Iráti Géza a clevelandi szabadságharcos csoport e'nöke idézte fel a 20,000 hősi halottat. akiknek vére pirosra festette a pesti utca kövezetét. Az angol szónok Michael A. Feighan képviselő volt. U tána átadták a Szabadság-Awardot L. B. Seltzer szerkesztőnek, aki 56-ban minden dicséretet megérdemlően felkarolta a szab3dságharcosokat. A zenei müsorbjn Kodály. Bartók, Beethoven Liszt müvei szerepeltek, amiket a Clevel2ndi Szimfonikus Z enekar ado' t elő Ro:snyai Zoltán vezetésével. Felo'vasták az Allamok alelr.ökén k Ohio kormár,yzóiának. Cleveland polgármeslerének üdvözlő táviratát, majd az ünnepély Major Tamás társelnök zárószavaival ért véget. A szabadságharco, kör kiadta elnökünknek ez alkalomra összeállitott tanulmányát - ci me: "HUNGARY thousand Years in the defense of the West". - amit az ünnepélyen résztvett amerikai vendégeink mind megkaptak... A szép eredm~ny 25. clevelandi magyar egyesü:et ö.,szdogáságból szuletett, A rendezoblzottsag élén Iráti Géza elnök és Major Tibor társelnök, a 2 clevelandi szabadságharcos szövetség vezetői állottak. Külön kell megemlekeznünk a Krasznay rádióról. mely okt. 23-tól nov. 4-lg mlildell esti előadását az 1956-os szabadságharc gondolatának szentelte. A nagysikerü és kegyeletes sorozatot november 4-én elnőkünk záróbeszéde fejezte be. Az ebből készült kivonatot lapunk 2-5 oldalán közöljük. Ohi~ több.városában, igy Pittsburghban. Columbusban stb. tartott a magyarsag emlekullnepet és az USA mintegy 200 városa nyilvánitotta Magyar Szabadságnapnak október 23-át. 10 HAZUDNAK RENDüLETLENüL... Kiforgatták otthon a Szent István napot! A napokban került véletlenül a kezembe az otthoni voros hazaárulóknak az emigrációban é lő magyarság megtévesztésére és hazacsalogatására ördögi ravaszsággal szerkesztett "Magyar H irek" cimet viselő szennylapja, augusztus 15-i dátummal. Ebben a sajtókloakában az idegen faju bérfirkász "Augusztus 20" cimszó alatt megkockáztat, kiizzad egy rövid eszmefuttatást, az államalkotó, általuk és a pánszláv kannibál imperializmus által - a legszörnyübb elnyomásban és rabságban tartott magyar népnek egyik legszentebb ünnepéről: SZENT ISTVAN napjáról. egy megemlékezést. Mi magyarok megszoktuk már, hogy honfoglalásunk óta - amikor Arpád vezérfejedelem visszavezette Európa szivébe - a Kárpátmedencében lévő Pannoniába - többezer-éves ősi örökségünkbe ezt a turáni. ősi szittya, államalkotó királyi népet - az akkor egymást gyilkoló, rablóbandákban é lő "kultur" nyugati népek ha rólunk, ösi multunkról és eredetünkről volt szó - hazudtak, hamisítottak - krónikáinkat diszkreditálták! És ez a hazugság-áradat, ez a gyül ölet, napjainkban is tovább tart! Nem birják az "árják" elviselni azt a megcáfolhatatlan történelmi igazságot, hogy Európában mi voltunk az elsők, akik a törzsrendszert megszüntetve államot, birodalmat alkottunk. S ez a keresztény állam alkotás, birodalom fel épités Szent István királyunk nevéhez füződik. Ezért a magyar nemzet legnagyobb nemzeti ünnepe: Augusztus 20.a' Ezer éve méltó fénnyel. pompával, méltóságteljes, önérzetes. büszke magatartással ünnepelte a magyarság ezt a napot, s ezt még az otthoni vörös rablóbanda sem tudja eltüntetni! Hát csináltak belőle: "Az uj kenyér", a "Termés betakaritás", az "Alkotmány ünnepét!" H azudnak, hamisitanak tovább rendületlenül' De a Nyugat árulása folytán keresztre feszitett, rabságban sinylődő magyar nfpünk összeszoritott ököllel tovább él. éhezik, szenved, s viszi Krisztus keresztjét állomásról- állomásra, fel a Golgotára! Befelé, lelkébe zárkózva dolgozik, küzd, mindent számon tart és nem felejt! Ösi hitével érzi és tudja. hogya Golgola után jön a Feltámadás! Igy befelé elve vörös rabságának minden évében, büszke öntudattal és nagy mult jához méltó magatartással ünnepli meg a mi legnagyobb nemzett unnepunket: augusztus 20.-át. Nyugaton alkonyodik! Keleten kél a nap, a Szent Istváni magyar birodalom ragyogó, turáni napja. Mokcsai S:abolcs. l l
EMLÉKEZÉS NYUGATMAGYARORSZAGRA. [rta: "., honvéd bajtárs. (Kivonat) A két \ilágháboru között l időben mindig érthetetlennek tartottam, hogy miért csak a cseh, román és s~erbe~ által bitorolt x;'agyar terü~et~kkel foglalkozik az irredenta mozgalom es mlert nem esett szo soh... az os_trakok által elrabolt magyar te r ületről. melyet Burgerlandnak neveztek el. Nagycn helye3cn mutatott rá H eckenast D. profe~szor.cgy tanulmányában az osztrákok által elkövetett.történelemhamlsltasra es arra, hogy Burgerland Magyarország szerves resze, s azzal U~~ foldrajz,]a~, mmt gazdaságilag egy összefüggő egészet alkot. De a bvalo angol tortenelemtudós Mac Carney is megállapitja ezt azzal a bozzáfüzéssel, hogy Ausztnának ugy cs:tt az ölébe Burgerland, hogy azt nem is igényelte. Erre az ördögi manipulációra csak egy Benes volt képes. akinek a boszorkimykonyhájában főzték ki, hogy Magyarországot teljesen, tehát Nyugat felől is be kell keriteni, hogy ezen a korridoron keresztül Csehország és Jugoszlávia egymásnak kezet nyujthasson. Ebbe esett volna bele Sopron is. Szerencsére az o:aszok tamogjlásaval sikerült a magyar kormánynak elérni, hogy So;m:n ls környéke népszavazással döntse el hovatartozandósága kérdését, aminek eredménye az lett, hogy Sopron és környéke magyar maradt. 19yakorridorte rv nem sikerü't. U gyancsak eredménytelen maradt a Benes által országunk ellen szervezett bojkott és blokád is. E= időben k z\ elkn a határen tel i estet ~ em szolgálatot. amikor is a velünk szemben l évő osztrák cső, örstől az alabbi átiratot kaptam: "Mi osztrák csendörök ellene \Cagyunk a Magyarország ellen ind,tott bojkott intézkedéseknek és kijelentjük, hogy semmiféle errevonatkozó rendeletet nem hajtunk,égre!" Igy ;tt cgy r~s keletkez,tt a határon, ahol sok fontos anyag, még fegyver is jött be az orszagba a bécsujhelyi arzenalból. Itt lötte magát főbe az embervért ivó terrorista főnök Szamuelli T,bor, mikor megtudta. hegy 'e akar,ák tlrtóztatnl és már nincs menekvés. A "T he Geographic MagazlJle" egyik számaban egy hosszu, szines képekkel illusztrált cikket találunk, "Building a New Austria" eimmel. Ebből tudjuk meg, hogya 750 esztendős Borostyánkő (Bernstein) vara, mely ma "Count Johann Almásy" tulajdona, a többi burgerlandi osztrák várakkal együtt tartotta fel a hunok, avarok, magyarok, törökök és oroszok támadásait'! Az osztrák informátor szerint az bagatell dolog. hogya ma gyarok abban az időben már több mint 300 éve jogos tulajdonosai voltak onnak a földrésznek, amelyen a magyar Almásy ősök a várukat emelték, s nekik semmi okuk sem volt magyarok ellen harcolni. Az informator szerint évszáza30k folyamán az osztrákok védték meg NyUqltOt a török ves:tlytöl és 188 támaeást háritottak cl! Hunyad13k Kinizsi Pál, Tomori érsek, Kapisztrán, a Znnyiek, Losoncziak, Dobók, Jurisics áldozatai s=ót sem érdemelnek! Csak mikor már Bécs veszélyben forgott, fordult az. jejt Lipót császár a pápához és tobb keresztény ura'kodóho:. dz fő' ca.) m.,warokho: 12 'I J! begitségért. Igy alakult meg a Savojay J enő berege, zö:nmel mag'y~rok és lengyelekbő l, amelyik azután a törököt a Drava és Szava vonala tol D-re szoritotta, A magyarság a török elleni harcokban oly mértékben p~sztult. hoily nagy területek váltak lakatlanná, s ekkor foglalták el a pus~tulo magyarsag helyét a betelepitett németek, horvátok, tótok, ruszmok, rac ok. Szegény osztrákok! A burgerlandi "Burg"-jaik egyiké?ek sincs osztrák tulajdonosa, ami némileg alátámasztaná e terulet;e. valo Jo~osultságukat. mert az mind magyaroké, mert ugye az Eszterhazlak. Almasyak, Batthyányak nem táinthetők osztrák familiának! 1921 nyaran a trianoni békeparancs szerint a hatóságok mar elhagyták a kiüritendő területeket, s a csendőrség is járásonként összevonva vart az elvonulási parancsra. Ekkor történt valami váratlan, de nagyszerü és fe l emelő. A magyar lakosság spontán meg nyilvánult fegyveres tiltako=ása az erőszak ellen. Prónay Pál alez., a kikiáltott Lajta-bansag bánjának vezetésével nyugatmagyarorszagi és egyéb, az ő zászlóalja alá gyüleke=:tt fiatalsag a betolakodó osztrákokat kiverte az ezeréves Magyarorszag területéről! Én ebben az időben az ostfiasszonyfai cső. tanosztálynál teljesitettem szolgálatot. Riadó! Azonnali bewaggonirozás, elszállitás a gráci fővonalra! Tisztvezette cső. szakaszok különböző helyekre irányitva. Nekem egy szakasznyi csendőr r el Németujvarra kellett vonulni. Mivel ez a vonat Grácig ment, futótűzként terjedt el a hi! Ausztriába.",.ho.9Y, magy~, cső-ség vonul fel az osztrák határra. Ekkor mar egy 200 fobol ali':, os~trak cső. különitmény elérte a Németujvártól csak néhát!,y km-re fekv~ Soskut községet. Ez a különitmény azzal ~ je!szóva!. hogy B~rger!and m~att neiil engedjük beveretni a fejünket... még aznap Kukrnerre es a kovetkezo nap az ezereves hatarokon tulra vonult vissza. A Németujvárra való bevonulás felemelő volt! Sirva és kacagva tódult a lakosság az utcára, hogy lássák a keményléptü kakastollasok bevonulását. Szakaszommal Sóskuton át Bányacskára, majd Pusztaszentmihályra vonultam. Onnantól a határ:g volt a senki földje, ahol a felkelők voltak az urak! Itt történt. hogyaszállásomon felkeresett egy 3 tag u antant-misszió. Tört ném etség g el kérdezték, igaz-e, hogya felkelők magyar katonák civil ruhában? Tagadó válaszomra franeiara fordhották a szót, gondolva, hogy ugy sem értem, mert a felkelők válasza altalában mindenre csak az volt, hogy "nix taics!" Beszélgetésük I&nyege volt. hogy az osztrák kormány vádjai nem felelnek meg a valóságnak, s ily értelemben kell jelentést tenniük a Sopronban székelő tábornoki bizottságnak. Emlékeim ma sem hagynak nyugodni! Miért kellett ennek igy lenni? Még a sok száz éven at "sógor" is megrabolt bennünket. magára hagyott árva magyarokat!