ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi parlagfű pollenszezon általános értékelése összehasonlítva a 21-211. évi pollenterheléssel Összeállította Apatini Dóra, Mányoki Gergely, Páldy Anna A parlagfű pollenszezonjának alakulását az időjárás minden évben jelentősen befolyásolja. A csapadék a vegetációs időszakban szükséges a növény növekedéséhez, a virágzás ideje alatt azonban a hosszú, csapadékos időszak csökkentheti pollenterhelést, míg a nagy szárazság magas hőmérséklettel párosulva a növényzet kiszáradásához és a pollenterhelés csökkéséhez vezet. 212-ben a nyár még szárazabb és melegebb volt, mint 211-ben júliusban sem esett sok csapadék, a maximum hőmérséklet pedig már áprilisban meghaladta a 3 o C-t és a nyár nagy részében is e fölött volt. Mindez az előző két évhez képest erősen csökkentette az idei év parlagfű terhelését. o C / mm/1 6 5 HŐMÉRSÉKLET(max), CSAPADÉK(szum/1), AMBROSIA(szum/1) ORSZÁGOS - 21 CSAP AMBROSIA HŐM db/m 3 /1 12 1 4 8 3 6 2 4 1 2 5.1. 5.29. 6.26. 7.24. 8.21. 9.18. 1.16. o C / mm/1 6 5 HŐMÉRSÉKLET(max), CSAPADÉK(szum/1), AMBROSIA(szum/1) országos - 211 CSAP AMBROSIA HŐM db/m 3 /1 12 1 4 8 3 6 2 4 1 2 5.1. 5.29. 6.26. 7.24. 8.21. 9.18. 1.16. 1
o C / mm/1 6 HŐMÉRSÉKLET(max), CSAPADÉK(szum/1), AMBROSIA(szum/1) ORSZÁGOS - 212 db/m 3 /1 12 5 CSAP AMBROSIA HŐM 1 4 8 3 6 2 4 1 2 5.1. 5.29. 6.26. 7.24. 8.21. 9.18. 1.16. A parlagfű szezon az allergiások szempontjából akkor indul, amikor a napi koncentráció értéke eléri, illetve meghaladja a tüneteket okozó szintet. 212-ben az első, már tüneteket okozó (1 db pollenszem/m 3 feletti koncentrációjú) napot legkorábban Budapesten regisztrálták, július 28-án, legkésőbb Kaposváron, augusztus 12-én. E két dátum között 15 nap telt el, ami azt mutatja, hogy ebben az évben országos szinten kevésbé volt egységes a szezonkezdet, mint a korábbi két évben (211-ben 12, 21-ben 13 nap különbséggel detektálták az első tüneteket okozó napot). A napi országos átlagérték a tüneteket okozó szintet 212-ben augusztus 5-én érte el egy nappal később, mint 211-ben és 5 nappal korábban, mint 21-ben. Augusztus első napjaiban az országos napi átlag koncentráció a 211-es évihez hasonlóan alakult, míg 21-ben ekkor alacsonyabb koncentráció értékeket mértek. Augusztus közepétől szeptember végéig azonban 212-ben folyamatosan alacsonyabb volt a napi országos átlagérték, mint a két korábbi évben. 2
db/m 3 7 6 Napi országos átlag koncentráció 212 211 21 5 4 3 2 1 7.1. 7.15. 7.29. 8.12. 8.26. 9.9. 9.23. 1.7. 1.21. Az éves átlagos összpollenszám alapján 21 és 211 hasonló terhelést mutat (21: 7668; 211: 754), míg 212-ben jelentősen alacsonyabb ez az érték (4241). Az egyes állomásokon mért legmagasabb összpollenszám értéke inkább 21-ben emelkedik ki (1429, Nyíregyháza), míg 211-ben és 212-ben hasonló volt a mért legmagasabb összpollenszám (211: 1137, Kecskemét; 212: 1967, Nyíregyháza). ÉVES ÖSSZPOLLENSZÁM ÁTLAG, országos legmagasabb és db/m 3 legkisebb 18 16 NYH 1429 14 12 1 KECS 1137 NYH 1967 8 7668 754 6 4241 4 2 21 211 212 A mért napi maximum koncentráció 21-ben volt a legmagasabb, ha az állomásokat külön vizsgáljuk (1684 db pollenszem/m 3 ), ha azonban a napi országos átlagértékeket nézzük, akkor 211-ben (614 db pollenszem/m 3 ). 212-ben mindkét érték jelentősen alacsonyabb volt a napi országos átlag koncentráció maximuma: 251 db pollenszem/m 3, míg a mért legmagasabb napi érték: 876 db pollenszem/m 3. 3
db/m 3 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Éves legmagasabb napi koncentráció NYH 1684 598 mért legmagasabb országos átlag PÉCS 1339 614 NYH 876 251 21 211 212 A csúcsidőszak 211-ben nagyon egységes volt 4 város kivételével augusztus 27-én vagy 28-án mérték a legmagasabb napi koncentrációt, 21-ben pedig a legtöbb állomáson egy héten belül, augusztus 23. és augusztus 29. közé esett a legmagasabb terhelésű nap. Ezzel szemben 212-ben ugyan több helyen augusztus 26-án tetőzött a parlagfű pollenszórása, azonban az alacsonyabb értékek miatt széthúzódott a csúcsidőszak az állomások többségénél más napon volt a legmagasabb terhelés az augusztus 2-tól szeptember 6-ig terjedő időszakban. Az országos napi átlagértékek alapján a tüneteket okozó közepes (1 db pollenszem/m 3 feletti), magas (3 db pollenszem/m 3 feletti) és nagyon magas (1 db pollenszem/m 3 feletti) koncentrációjú napok száma 211-ben volt a legmagasabb és ebben az évben a nagyon magas kategórián belül is magasabb, 4 db pollenszem/m 3 feletti napi átlagkoncentráció értékek is voltak. 21-ben a tüneteket okozó napok száma ugyan kevesebb volt, azonban ezen belül a nagyon magas terhelésű napok száma több volt, mint 212-ben. 4
napok száma 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Tüneteket okozó napok száma ORSZÁGOS NAPI ÁTLAG 21 211 212 4 feletti 31-4 21-3 11-2 31-1 11-3 Összességében elmondható, hogy minden paraméter alapján a 212. évben a korábbi két évnél jelentősen alacsonyabb volt a parlagfű pollenterhelés, aminek hátterében elsősorban a korábbinál is aszályosabb, melegebb időjárás áll. A napi és heti jelentések táblázatos formában a http://oki.antsz.hu és a www.facebook.com/tisztiorvos oldalakon érhető el. 5
A 211. és 212. évi parlagfű pollenszezon általános összehasonlító értékelése a PPRR alapján A megelőző évhez hasonlóan 212. évben is a 34. héten tetőzött a parlagfűszezon: a legmagasabb parlagfűpollen koncentráció ezen a héten volt jellemző, amely helyzet az ország keleti részében jelentkezett. Nyíregyházán és térségében a légtér parlagfűpollen koncentrációja még hét nap átlagában is meghaladta az 5 db/m 3 -es szintet, amely okán 212-ben is ki kellett adni az V. fokú riasztást. A 212-es parlagfű pollenszezon kis késéssel kezdődött és magas értékei kissé hamarabb is kezdtek csökkenni. A szezon napi átlagértékei hétről-hétre alul maradtak a 211-es értékekhez képest, ami a szezon jelentős része alatt elsősorban a szélsőségesen aszályos időjárásnak tudható be, míg a szezon végén elsősorban a NY-i országrészben a betörő nedves légáramlatoknak. Az országban 212-ben - az általánosan jellemző aszályos időjárás ellenére is - jellemzőek voltak az egészségi hatás szempontjából kritikus értékek. Jól látható, hogy a szélsőségesen száraz időjárás igen jelentős hatással bír a parlagfűre és pollenszórására, ami által enyhülést hoz az allergiások számára, ez azonban nem jelenti a probléma eliminálását. A PPRR SZÍNKÓDJAINAK, ILLETVE RIASZTÁSI SZINTJEINEK EGÉSZSÉGRE VONATKOZÓ TARTALMA 6
LÉGTÉR POLLEN TARTALMÁNAK BECSÜLT ORSZÁGOS ELOSZLÁSA 212. ÉV 34. HETI ÁTLAG A 212. év parlagfű szezon csúcsidőszakára (34. hét: aug. 2-26.) kiadott PPRR térkép és fekete riasztás alapján az ország jelentős részén 2 db/m 3 -es, míg túlnyomó hányadán 1 db/m 3 -es pollenkoncentráció volt jellemző. A helyzet megfelelő értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a 3 db/m 3 -es napi koncentráció már magasnak számít, amely nem megfelelő kezelés esetén, vagy annak elmaradásával már minden allergiásnál tünetek okozója. 1 db/m 3 -es koncentráció esetén a súlyosbodó tünetek már jelentős egészségi problémákhoz is vezethetnek, illetve ehhez kapcsolódó zavarokhoz, pl. koncentráció kieséshez, munkaképesség-csökkenéshez. 7
A 211. ÉS 212. ÉVI PARLAGFŰ SZEZON SZEZONKEZDETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A PPRR TÉRKÉPEI ALAPJÁN. 212. júl 23-29. 212 júl. 3. aug. 5. 212. aug. 6-12. A kevés tavaszi csapadéknak és a nyáron is hosszúra nyúló meleg és aszályos időjárásnak köszönhetően a parlagfű virágzásának szezonja 212. évben kissé később indult, illetve kisebb intenzitással jelentkezett. 8
A 211. ÉS 212. ÉVI SZEZONOK CSÚCSIDŐSZAKA (34. HÉT), ILLETVE AZ EZ ELŐTTI ÉS UTÁNI HETEK A PPRR TÉRKÉPEI ALAPJÁN 212. aug. 13-19. 212. aug. 2-26. 212. aug. 27. - szept. 2. 212. szept. 3-9. 212. évben a 34. heti robbanás következtében az országban megjelent az V-ös fokú riasztás, általánossá vált a III-as, de jelentős területen volt jellemző IV. fokozat is. 9
A 211. ÉS 212. ÉVI SZEZONOK LECSENGÉSE (1.). 212. szept. 1-16.. 212. szept. 17-23.. 212. szept. 24-3. A 212-es szezon nem csak kisebb értékekkel emelkedett, de a visszaesés is gyorsabb volt. Az egészségérzet alapján már a 38. héten, az ország jelentős részén, sok beteg úgy vélhette, hogy véget ért a szezon, sőt az ország északi és nyugati térségeiben, a betörő hidegfront, illetve megkezdődő esőzések hatására akár már a 37. héten is. Mivel azonban a 36-38. héten a lehülés, illetve csapadék nem érte el az ország nyugati, illetve déli, DK-i területeket, így a szezon ezeken a területeken jobban kihúzódott; a szezonvég e térségekben valamivel jobban hasonlított az általában megszokotthoz, így a 212-es szezon végéhez is. 1
A 211. ÉS 212. ÉVI SZEZONOK LECSENGÉSE (2.). 212. okt. 1-7.. 212. okt. 8-14.. 212. okt. 15-21.. 212. okt. 22-28. Az előzőekben tárgyalt meteorológiai hatás további alakulásával 212-ben az ország levegőjéből lassan kimosódott a parlagfű pollenje; alacsony koncentrációban legtovább az ország NY-i, illetve középtáji térségeiben maradt meg. 211-ben a 4-42. héten az ország egy-egy térségében még jellemzőek voltak a közepes koncentrációk is; a szezon negatív egészségi hatásai 212-ben tehát gyorsabban és hamarabb mérséklődtek. 11
Az 1-5. ábrák alapján általánosan elmondható, hogy a 212. évi aszályos időjárás elsősorban az ország közepén hozott jelentősebb mértékű pollenkoncenrációcsökkenést a szárazabb és melegebb klímájú, illetve rossz vízgazdálkodású területekben bővelkedő térségek közül (az alföldi homokhátságok között elsősorban Kecskemét és Szolnok térsége az, ahol a 212-es pollenhelyzethez képest erőteljes visszaesés volt megfigyelhető), illetve kedvező hatása elsősorban a magasabb pollenkoncentráció értékek későbbre tevődő megjelenésében és korábbi lecsengésében mutatkozott meg. A két év összehasonlításával hétről-hétre látható, hogy az idei szezonban a probléma visszafogottabban jelentkezett, a polleneloszlás térségi jellemzői azonban változatlanok maradtak: nyugaton és délen a magasabb, keleten és északon az alacsonyabb értékek voltak jellemzőbbek. A 211. és 212. év parlagfűszezonjai között jelentkező eltéréseket a Mellékleteken is nyomon követhetjük. 12
13
14