MUNKAANYAG KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: KvVM/KJKF/911/2007. TERVEZET a környezeti zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály csomagról Budapest, 2007. június
A) Állami szervek E G Y E Z T E T É S I L A P ÖTM EüM SZMM FVM GKM HM IRM KüM OKM PM MeH MeH Fejlesztéspolitikáé rt felelős kormánybiztos MeH Koalíciós Koordinációért felelős államtitkár MeH Gazdasági és Társadalompolitik ai Titkárság LÜ Állampolgári Jogok Országgyűlési biztos Adatvédelmi biztos Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Statisztikai Hivatal Gazdasági Versenyhivatal egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt
B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége Magyar Mérnök Kamara Magyar Építész Kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Országos Kereskedelmi Szövetség Magyar Környezetvédelmi Egyesület Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége REFLEX Környezetvédő Szövetség Levegő Munkacsoport Magyar Természetvédők Szövetsége Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Független Ökológiai Központ Közép- és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ Villamosenergia-ipari Társaság Szövetsége Gönczöl Alapítvány Magyar Madártani és TERVEZET
Természetvédelmi Egyesület Magyar Bútor és Faipari Szövetség Országos Asztalos- és Faipari Szövetség Magyar Nyomdász Szakmai Szöv Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Vállalkozók Országos Szövetsége Életfa Környezetvédők Szövetsége Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Technológiai és Környezetvédelmi Bizottság vezetője Magyar Mélyés útépítő Társaság Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce in Hungary) Pécsi Zold Kör Gaja Környezetvédő Egyesület Magyar Építőanyagipari Szövetség Nimfea Egyesület Védegylet Joint Venture TERVEZET
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Előzmények Jelenleg a környezeti zaj és rezgésvédelemre vonatkozó szabályokat az alábbi rendeletekből álló jogszabály-csomag határozza meg: a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet, a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet és az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet. A jogszabály-csomag hatályba lépése óta ugyan több alkalommal módosult, azonban a zaj- és rezgésterhelési határértékek kivételével lényegi kérdésekben nem változott. A hatályba lépésükkor európai szinten is színvonalasnak számító rendeletek a jogszabályi környezet változása, az EU-hoz való csatlakozásunk, illetve a társadalmi igények átformálódása miatt mára elavulttá váltak. A jogalkalmazás során számos olyan jogi és szakmai kérdés merült fel, amelyekre a jelenlegi rendelkezések alapján nem adható kielégítő válasz. Jelenleg az Országgyűlés előtt van az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat (T/3096). A javaslat 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezi többek között az 1989. október 23. előtt alkotott MT rendeleteket és OKTH rendelkezéseket, így a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet, valamint a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezést is. A fenti problémák megoldása érdekében vált szükségessé a hatályos zaj- és rezgésvédelemről szóló rendelet csomag felülvizsgálata és egy új, korszerű rendeletcsomag kidolgozása. II. Tartalmi összefoglaló A jogszabály a munkahelyen kívül elszenvedett mesterséges eredetű zajártalmak és mechanikai rezgések elleni védelem szabályait fogalmazza meg. Ennek keretében egyrészt a gazdasági célból folytatott tevékenységek végzői és a közlekedési létesítmények üzemeltetői számára állapít meg kötelezettségeket; másrészt a települési önkormányzatok számára adja meg a zaj ellen fokozott védelmet igénylő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat; harmadrészt pedig a zajtól védendő területek zajforrások irányába való terjeszkedését kívánja megakadályozni. A jogszabály biztosítani kívánja, hogy a zajt okozó ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző telephelyek létesítésére, üzemeltetésére csak abban az esetben legyen lehetőség, ha a képesek teljesíteni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket és rájuk a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapított meg. A jogalkalmazók támogatása érdekében részletesen megadja a létesítésre irányuló engedélyezési tervek zajvédelmi munkarészének tartalmi követelményeit. A szabályozás értelmében az üzemeltetés során fellépő határérték feletti kibocsátás esetén a környezetvédelmi hatóság zajbírságot vet ki és ezzel együtt a zajforrás
üzemeltetőjét zajvédelmi intézkedési terv benyújtására, majd pedig annak végrehajtására kötelezi. Ha az előbbi eszközök alkalmazása nem hozza meg a kívánt eredményt, a hatóság a tevékenységet korlátozásával vagy megtiltásával élhet, a közüzemi létesítményeknél pedig, fokozottan zajos területet jelöl ki. A szabályozás a korábbiakhoz hasonlóan zajbírság megfizetésével szankcionálja a határértéket maghaladó zajterhelést okozó építési vállalkozásokat. Más részt azonban rövid ideig, a hatóság külön előírásaink betartása mellett lehetővé teszi a határérték alóli felmentést, ha az építés folyamán műszakilag megoldhatatlan a zaj határérték alá csökkentése. A közutak, vasutak, repülőterek létestése ugyancsak a zajterhelési határérték betartásához kötődik. Üzemeltetésük során fellépő határértéket meghaladó zajterhelés esetén intézkedési terv, súlyos esetben környezetvédelmi felülvizsgálat elkészítésére, illetve a benne foglalat zajcsökkentő intézkedések megvalósítására kerül sor. A közutak, vasutak mentén a jogszabály lehetőséget ad zajgátló védőövezet kijelölésére a zajtól védendő környezet és a közlekedési létesítmény közti megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében. Környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően igazodva az eddigi gyakorlathoz az illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelőséget vagy a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A fentieken kívül tartalmazza a zaj- illetve a rezgésterhelési hatásterület megállapításának módjára vonatkozó szabályokat, valamint a jelentősebb ipari és szolgáltató tevékenységek végzéséhez kapcsoló szállítási tevékenység zajának minimalizálása érdekében hozott szabályokat is. III. A kormányprogramhoz való viszonya A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Tisztább és Egészségesebb Környezet programpontjában vázolt elképzelésekkel. IV. Várható szakmai hatások Az új szabályozás a korábbi kizárólag épületek védelmére irányuló szabályzás helyett bizonyos típusú területeken (üdülő és egészségügyi terület) a teljes ingatlant védi. A határértékek mértéke alapvetően nem változik, de a légi közlekedéstől származó zajnál kiegészül maximálisan megengedhető zaj mértékével. Mindezek a változások a környezet magasabb szintű védelmét kívánják biztosítani. A szabályozás a korábbinál többféle eszközt ad a környezetvédelmi hatóság számára a jogsértő magatartás visszaszorítására. Az intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására vonatkozó kötelezés várhatóan jelentősebb környezetvédelmi eredménnyel jár, mint pusztán a zajbírság kiszabása.
A jogszabály bevezetése elősegíti, hogy a hatósági eljárás országos szinten egységes keretek között valósuljon meg. A színvonalasabb munkavégzést támogatják azok a rendelkezések, amelyek bizonyos szakvélemények elkészítését szakértői engedélyhez kötik. A ügyfelek számára a különböző kérelmekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé válnak. V. Várható gazdasági hatások A jogszabály-csomag bevezetése államháztartási szinten nem okoz plusz kiadásokat. A bírságból befolyó összeg továbbra sem jelentenek számottevő bevételi forrást a központi költségvetés számára, azonban helyi szinten már számottevőek lehetnek. A gazdasági szereplőknek a tervezet abban az esetben jelent gazdasági terhet, ha jogsértő magatartást tanúsítanak. Az ipari és szolgáltató létesítményekre kivethető bírság mértéke az 1983- ban megállapított tételhez képest nő, azonban a közlekedési létesítményekre vonatkozó bírság megszűnik. A korábbi bírságtételekhez képest újabb jogcímek is megjelennek a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek elmulasztása miatt. A bíráság összege az eddiginél nagyobb visszatartó erőt jelent, azonban nem jár a vállalkozás ellehetetlenülésének veszélyével. A kisebb volumenű, jelentős környezeti hatásokat nem okozó vállalkozások gazdasági terheink enyhítését szolgálja a jogszabálynak az a rendelkezése, ami szerint a hatásterület nagyságát fő szabályként elegendő vélelmezni, így az előzetes állapotfelmérés költsége nem jelentkezik kiadásként a vállalkozónál. VI. Várható társadalmi hatások A szabályozási téma területnek - az egészséges környezethez való alkotmányos jog megvalósítása köszönhetően, a rendelet-csomag bevezetésének társadalmi fogadtatása várhatóan pozitív lesz. A hatósági munka gyorsítását, az ügyek egységes megítélését szolgáló rendelkezések, előmozdíthatják a zöldhatóságok általános megítélésének javulását. VII. Kapcsolódások A tervezetben foglaltak teljes mértékben megfelelnek a Nemzeti Környezetvédelmi Programban a környezeti zaj elleni védelem területén megfogalmazott céloknak és azok megvalósítását kiemelt mértékben szolgálják. IX. Fennmaradt vitás kérdések - X. Javaslat a sajtó tájékoztatására
Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő kommunikáció X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás X Részletezve (célcsoport-bontásban): XI. Megjegyzések A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004.(IV.27.) Korm. rendelet illetve a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III.16.) Korm. rendelet hatálya alá, tehát mentesek a bejelentési kötelezettség alól.
1. számú Melléklet a KvVM/KJKF/911/2007. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. -ára figyelemmel és a 110. (7) bekezdésének a) f) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) közterületi rendezvényre; b) a munkahelyi zaj- és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, c) a nem gazdasági vagy szakmai céllal folytatott tevékenységre, d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre. Fogalom-meghatározások 2. E rendelet alkalmazásában: a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; b) környezeti zaj: a levegőnek a védendő környezetben észlelhető, olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre; d) környezeti zaj-, vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, ami a védendő környezetben környezeti zajt, vagy környezeti rezgést okoz; e) építési zaj-, vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, ami környezeti zajt vagy rezgést okoz;
f) közlekedési zaj-, vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése; g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy; h) szabadidős zaj-, vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység valamint az előbbi célra használt berendezés, gép; i) üzemi zaj-, vagy rezgésforrás: az e), f) és h), pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő-, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműműködtetés, járműmozgás, rakodás; j) veszélyes mértékű környezeti zaj: olyan környezeti zaj, ja) amely meghaladja a zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét; jb) amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, vagy jc) az olyan környezeti zaj, rezgés, amely azonos körülmények között nem ismételhető, és jb) és jc) esetben érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az ember nyugalmát zavarja; k) veszélyes mértékű környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgésszennyezettség (a továbbiakban rezgésterhelés) megengedett határértékét; l) alapzaj: a környezeti zajforrás hatásterületén a forrás működése nélkül az egyéb zajforrások által okozott zajterhelés; m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése; n) közlekedési vonalas létesítmény: közút és vasút; o) zajgátló védőterület: a közlekedési zajforrást a védendő környezettől elválasztó olyan területsáv, amely kiterjedésével, a rajta lévő terepalakulatokkal, növényzettel, zajtól nem védendő épületekkel a forrástól eredő zajterhelést a védendő környezetben a határértékre csökkenti; p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülő, vegyes terület pb) gazdasági területnek azon része, amelyen zajtól védendő épület áll, pc) különleges területek közül az oktatási központok területei, az egészségügyi területek és temetők területei továbbá, q) védendő (védett) épület, helyiség: qa) Kórtermek és betegszobák, qb) Kórházak, rendelőintézetek kezelő- és műtőhelyiségei, qc) Egyéb orvosi rendelő- és kezelőhelyiségek, qd) Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek bölcsődékben, óvodákban és oktatási intézményekben; ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; hivatali épületek irodahelyiségei, qe) Lakószobák lakóépületekben, qf) Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, qg) Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, qh) Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,
qi) Éttermek, eszpresszók, qj) Kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei; várótermek, qk) Tűzoltóság iroda és háló helyiségei; r) közüzemi létesítmény: közüzemi szerződés alapján közüzemi szolgáltatást végző létesítmény; s) védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amin zajtól védendő helyiség nyílászárója található. Általános rendelkezések 3. (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. (2) A kibocsátási-, vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell nagymértékűnek, vagy jelentősnek minősíteni. 4. (1) Környezeti zaj- vagy rezgésforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést, valamint az alapzaj értékét a külön jogszabályokban 1 meghatározott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mérési módszertől eltérő módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha a) nincs jogszabályban rögzített mérési vagy számítási módszer, b) a jogszabálytól eltérő módszer pontosabb eredményt ad és a mérést, illetve számítást végző ezt bizonyítja. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. 5. A környezeti zajforrás hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. 6. (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zaj forrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: 1 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet, zajkibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló KvVM rendelet
a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha az alapzaj is legalább 10 db-lel alacsonyabb mint a határérték. b) egyenlő az alapzajjal, ha az alapzaj kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db. c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha az alapzaj nagyobb, mint a határérték d) zajtól nem védendő környezetben egyenlő a zajforrásra vonatkozó legnagyobb mértékben védendő területre megállapított zajterhelési határértékkel. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást illetve a méréseket arra a magasságra kell elvégezni, ahol a hatásterület a legnagyobbnak adódik és van zajtól védendő homlokzat. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti területen belül épülethomlokzatonként be kell mutatni a zajterhelés mértékének függőleges metszetét is, ha a zajtól védendő épületek legalább háromszintesek. (4) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, ami alapján a hatásterület nagyobbnak adódik. 7. (1) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, vagy e) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (2) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület (5. ). (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni. (4) A környezetvédelmi hatóságnak a tevékenység illetve létesítmény jellegétől függetlenül a 6. szerint mért, számított területet kell hatásterültnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. 8.
A jelentős környezeti hatással járó tevékenységhez kapcsolódó szállítási, fuvarozási tevékenység hatásterülete az a terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység a külön jogszabályban 2 megállapított mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz és a tevékenység megvalósítási helyszínétől 50 km távolságon belül helyezkedik el. 9. A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés - külön jogszabályban meghatározott - rezgésterhelés növekedést okoz. Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények 10. (1) A környezeti zaj-, illetve rezgésforrást úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj-, vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. (2) Védendő a) területeket úgy kell kijelölni hogy a külön jogszabály 3 szerinti zajterhelési határértékek b) épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály 4 szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesüljenek. (3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor - a tervezés során - meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző alapzaj mértékét és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez. (4) Az engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a környezetvédelmi hatóság által előírt zaj- vagy rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani. (5) Azokban az engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A jelentős környezeti hatással járó tevékenységekhez kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzésének feltételeként előírhatja a meghatározott útvonal betartását. 2 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló.../2007. (...) KvVM-EüM r. 3 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló.../2007. (...) KvVM-EüM r. 4 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló.../2007. (...) KvVM-EüM r.
Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok 11. (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. (2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság -megfelelő határidő tűzése mellett - felhívja annak teljesítésére. (3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. (4) A környezeti zajkibocsátási határértéket a külön jogszabályban 5 előírtak szerint hatósági határozatban kell megállapítani. (5) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó az (1) bekezdés szerinti kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja, kivéve ha a kérelmező a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta. 12. (1) Ha a 11. (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. (2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság: a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét, b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi. 5 Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és zajkibocsátási ellenőrzésének módjáról szóló KVM rendelet
(4) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó az (1) bekezdés szerinti kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja. (5) A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző), a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami határérték-túllépést okozhat, 15 napon belül, külön jogszabályban 6 foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja, vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg. (6) Az üzemeltető személyének változása esetén mind a korábbi, mind az új üzemeltető köteles bejelenteni a változás tényét a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 15 napon belül. Építési zaj és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások 13. A kivitelező a zaj és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység teljes időtartama alatt köteles betartani. 14. (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti, nappali időszakra vonatkozó zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól. a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető; b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. (2) A kérelemben meg kell jelölni a felmentés indokát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zaj csökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentést engedélyező határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is írhat elő korlátozást. (4) A környezetvédelmi hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint az építésügyi hatóságot az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonja. 6 Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és zajkibocsátási ellenőrzésének módjáról szóló KVM rendelet
Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások l5. (1) A közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi dokumentációjában igazolni kell, hogy a külön jogszabály 7 szerinti követelmények teljesülnek. (2) Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, akkor a környezetvédelmi hatóság a) a közlekedési létesítmény mindenkori üzemeltetőjét környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi, b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését az útburkolat cseréjére, felújítására, javítására, a kötött pálya korszerűsítésére, javítására, továbbá forgalomszervezési- és egyéb zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére. A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület (1) A települési önkormányzat 16. a) lakó-, üdülőterületen, különleges területek közül az egészségügyi területen és az oktatási központ területén, rendeltetése miatt zaj elleni fokozott védelmet igénylő létesítmény körül csendes övezetet b) közterület zöldterületén, továbbá erdőterületen valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet jelölhet ki. (2) A kijelölést megelőzően a kijelölésre szánt területre a települési önkormányzat választása szerint mérésekkel igazolt alapállapot felvételt vagy külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérképet kell készíteni. (3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. (4) A kijelölésre abban az esetben kerülhet sor, ha a terület belsejében észlelhető nappali zajterhelés mértéke legalább 10 db-vel alacsonyabb, mint a terület határán észlelhető zajterhelés vagy az üdülőterületekre vonatkozó nappali határérték teljesül. 7.../2007. ( ) KvVM-EüM rendelet
17. (1) A települési önkormányzat a 16. (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében a) kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működését térben, időben, gyakoriságban korlátozhatja, tilthatja, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét, b) amennyiben a kijelölésre közterületen került sor, helyi rendeletben szabályozza a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályait. (2) Olyan tevékenység, illetve létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár csak akkor létesíthető, ha hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik. (3) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen, csendes övezetben az önkormányzat helyi rendeletben a külön jogszabályban meghatározott határértékeknél szigorúbb zajterhelési határértéket állapíthat meg. A szigorítás mértéke legfeljebb 5 db, de az így megállapított követelmény nem lehet alacsonyabb az üdülőterületekre külön jogszabályban megállapított határértéknél. (4) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről értesíti az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. Zajgátló védőterület 18. (1) Zajgátló védőterület kijelölését közlekedési vonalas létesítmény üzembentartója kérelmezheti. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a zajgátló védőterületre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket, b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással, c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését, d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését, e) a számításokat végző szakértő engedélyének számát, f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (utca, házszám, helyrajzi szám), g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva. (3) Nem kell a kérelemben a (2) bekezdés a) e) pontjában felsoroltakat ismertetni, ha az övezethatárok számításának alapját képező külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérképeket a környezetvédelmi hatóság korábban jóváhagyta, és a zajtérkép jóváhagyása, valamint a kérelem benyújtása között még nem telt el két év. (4) Az övezet határokra vonatkozó számításokat a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerint kell elvégezni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az üzembentartó azt követően terjesztheti elő, hogy a közlekedési vonalas létesítmény építési engedélye jogerőre emelkedett. (6) Ha kérelem benyújtására: a) a forgalomnak való átadást megelőzően, vagy a forgalomnak való átadást követően egy éven belül kerül sor, akkor a tervezett forgalmat, b) a forgalomnak való átadást követően egy és három év között kerül sor, akkor az utolsó év forgalmát, c) a forgalomnak való átadást követő három év után kerül sor, akkor az utolsó három év forgalmának átlagát, vagy a környezetvédelmi hatóság által a kérelem benyújtásához képest legfeljebb két évvel korábban jóváhagyott zajterhelési zajtérképet kell figyelembe venni az övezet határok megállapításánál. 19. (1) A zajgátló védőterületet a beadott kérelem szakértői véleménye alapján a környezetvédelmi hatóság határozatban jelöli ki. A környezetvédelmi hatóság a határozatot az helyi települési önkormányzat jegyzőjének is megküldi. (2) Zajgátló védőterületet csak zajtól nem védett környezetben lehet kijelölni. (3) A zajgátló védőterület meghatározásakor a közlekedési terület határán belül lévő területet nem kell figyelembe venni. (4) A kijelölő határozatnak tartalmazni kell: a) a zajgátló védőterület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva) b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását, c) az egyes övezetekre vonatkozó tilalmakat, korlátozásokat. (5) Az üzemeltető a zajgátló védőterület által érintett önkormányzattal egyeztetve a zajgátló védőterület határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. 20. (1) A kijelölő határozatnak a zajgátló védőterületen belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és főutak mentén A-D jelű, az országos közúthálózatba tartozó mellékutak mentén A-E jelű övezeteket kell kijelölnie a 4. számú melléklet szerint. (2) A zajgátló védőterület kijelölt övezeti határait a beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint
azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal kell meghatározni. A zajgátló védőterület határainak meghatározásakor a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. A zajgátló védőterület valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni. 21. (1) A zajgátló védőterület kiterjedését módosítani kell, ha a közlekedési vonalas létesítmény üzembentartója vagy a települési önkormányzat kérelmezi, és a kijelölést szükségessé tevő zajforrás kibocsátásában történő változás azt indokolttá teszi. (2) A módosítás iránti kérelemre a 18. (2)-(4) és (6) az irányadó azzal, hogy ha a módosítást a települési önkormányzat kéri és az adott területre nem áll rendelkezésre 18. (6) bekezdés c) pontja szerinti zajterhelési zajtérkép, akkor a számításhoz felhasznált forgalmi adatokat a vasúti pályahálózatot működető vasúti társaságtól, illetve a közút kezelőjétől kell beszerezni. (3) A közlekedési vonalas létesítmény üzemben tartójának a zajgátló védőterület kijelölését követően tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőterület újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőterület soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani. 22. (1) A kijelölt zajgátló védőterület meg kell szüntetni, ha: a) a közlekedési vonalas létesítmény üzemben tartója kérelmezi; b) a közlekedési vonalas létesítmény forgalmi viszonyaiban vagy a zajterjedési viszonyokban bekövetkező tartós változás miatt a kijelölés a továbbiakban nem indokolt, c) a közlekedési vonalas létesítmény megszűnik. (2) A kijelölés visszavonását az (1) bekezdés b) pontja alapján a vonalas közlekedési létesítmény üzemben tartója mellett a települési önkormányzat is kérheti. Az (1) bekezdés c) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság, hivatalból indít eljárást és az ügyben egyszerűsített határozatot hoz. Intézkedési terv 23. (1) Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a) a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási vagy b) a közlekedési létesítmények által okozott zaj a zajterhelési határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. (2) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.
(3) Az intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha - a közüzemi létesítmények üzemeltetőinek kivételével - az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését. 24. (1) Az intézkedési terv tartalmazza: a) zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket, b) azok várható eredményét, c) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját. (2) Közüzemi létesítményeknél, ha a zajszint nem csökkenthető a határértékre, az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület (26. ) kijelöléséhez szükséges adatokat: a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket, b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással, c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését, d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését, e)) a számításokat végző szakértő engedélyének számát, f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám), g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva. (3) A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt - betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek. A közüzem üzemeltetője az intézkedési terv tervezetét a lakossági észrevételek alapján átdolgozza. 25. (1) Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: a) 1-6 db túllépés között korlátozhatja, b) 6-10 db túllépés között felfüggesztheti, c) 10 db túllépés felett megtilthatja. (2) Ha a jelentős határérték-túllépés már nem áll fenn, az (1) bekezdés szerinti intézkedést a kötelezettségszegés teljes megszüntetése előtt a korlátozás elrendelője a) 10-6 db-re csökkentett túllépés között enyhítheti, b) 0-6 db-re csökkentett túllépés között feloldhatja.
Fokozottan zajos terület 26. (1) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet (24. ) jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére. (2) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni. (3) A határozatnak tartalmaznia kell: a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva), b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását, c) közüzemi létesítményre vonatkozó szennyezettségi határértéket, d) az érintett ingatlantulajdonosok e rendelet szerinti jogait és kötelezettségeit. 27. (1) Fokozottan zajos terület A-E jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szállójellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetők, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki: a) telekalakítási engedély, b) elvi építési és építési engedély, c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor, d) rendeltelés megváltozására irányuló engedély. (2) Fokozottan zajos terület A-E jelű övezetében annak kijelölésekor meglévő, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bővítése akkor engedélyezhető, ha benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító megfelelő passzív akusztikai védelemre tervezett megoldását. (3) Fokozottan zajos terület F-G jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek, iskolák, egyetem és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével) hivatali épületek,
létesítése a zajgátló védőterületben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító megfelelő passzív akusztikai védelmet. 28. A fokozottan zajos területen élő személyeket érő zajterhelést az 29-32. szabályainak alkalmazásával enyhíteni kell. 29. (1) A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zaj-csökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá. (2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igényelése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmével, hogy az épületekben a külön jogszabály szerinti belsőtérre vonatkozó zajterhelési követelmények teljesüljenek. (3) A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített, vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége. 30. A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének. 31. (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetője a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodni megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról.
(2) Minden további, kisebb zajterhelésű, kijelölt övezet esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje legfeljebb 2 év. (3) A fokozottan zajos terület későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni. 32. (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület rendezési terv szerinti besorolása megváltozik és ez a fokozottan zajos területet kijelölő határozat módosítását vagy visszavonását teszi szükségessé, a környezetvédelmi hatóság erről hivatalból indult eljárás keretében gondoskodik. Fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a 30. szerint nyújthatják be igényeiket. (2) A fokozottan zajos területet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi. (3) A fokozottan zajos területet a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevő közüzemi létesítmény megszűnik. A fokozottan zajos területre, zajgátló védőterületre vonatkozó építési és területfelhasználási általános előírások 33. (1) A fokozottan zajos területen és zajgátló védőterületen a külön jogszabály szerinti területfelhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők. (2) Települések 4. sz. melléklet szerinti fokozottan zajos területének A-E jelű övezetében, zajgátló védőterületének A-C jelű övezetében nem jelölhető ki zajtól védendő terület. (3) Települések fokozottan zajos területének F-G jelű övezetében, zajgátló védőterületének D-E jelű övezetében csak olyan zajtól védendő terület jelölhető ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.
34. A repülőterek környezetében létesítendő fokozottan zajos terület, zajgátló védőterület kijelölésének, működtetésének és megszüntetésének részletes szabályait külön jogszabályok 8 határozzák meg. Zaj- és rezgésbírság 35. (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi, b) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi, c) a rezgésterhelési határértéket túllépi, d) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, e) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változás bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, f) az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt bírság abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendő helyiség azonos vagy egymással egybeépített épületben található. (3) Az (1) a), b) és c) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki. 36. A környezetvédelmi hatóság a 35. szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. 37. A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak külön jogszabály szerinti - zajvizsgálatot kell elvégezni. 8 176/1997. (X. 11.) Korm.rendelet 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM-HM
38. (1) A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. (2) A 35. (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti zajbírság 6 havonta ismételhető. (3) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná. 39. (1) Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a zajbírság összegét ezer Ft-ra kerekítve a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni. (2) A zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság - a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével - 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja. 40. (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét ezer Ft-ra kerekítve a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zajokozás a) a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket, vagy b) a környezetvédelmi hatóságnak a zajterhelési határértéktől eltérően megállapított követelményértékét meghaladja. (2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22 06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor a zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. (3) A zajbírság havonta ismételhető, ha az ellenőrző környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll. 41. (1) Épületen belüli, jogszabály szerinti rezgésterhelési követelményérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni. (2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai időszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettő közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai időszakban a vizsgált helyiségek közül csak
azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak. (3) A rezgésbírság megállapítását megelőzően a környezetvédelmi hatóság külön jogszabály szerint - megalapozó vizsgálatot végez. (4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja. (5) A rezgésbírság 3 havonként ismételhető. (6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás a) működésében az előző vizsgálat óta nem történt változás és b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná. Környezetvédelmi hatóság kijelölése 42. (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá b) a külön jogszabályban meghatározott, épületek védendő helyiségeiben előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó; valamint c) a külön jogszabályban meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a melléklet szerinti tevékenységeknél. (2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, b) valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, c) a zajgátló védőövezetekkel és a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban.