D D A HIPPOCAMPALIS INTERNEURONOKON Attila Semmelweis Egyetem Doktori Iskola : Prof. Vizi E. Szilveszter, D.Sc : Dr., professzor, D.Sc Dr. Kamondi Anita, CsC : Prof. Kiss, D.Sc ( ) Dr. Ulbert, PhD Dr. Dobolyi, PhD Budapest 2012
1. arra, dendritikus dendritikus, de axoaxonikus : a sze mikroszk foton 1.1. Hippocampalis interneuronok A hippocampus a medialis temporalis lebeny egy sor 1
1.2 Dendriti kidolgozott k, valamint a. kus (VGCC) (Na V ) az NmetilDas receptorok (NMDAR) receptorok (nachr). 1.3 Dendriti kel azonos id e ez a mutatnak. n 2
1.4 Dendriti Elm. dendritikus ak receptor dap. 1.4.1 V mint k jelentkeztek, LTPprotokoll 1.4.2 Dendritikus k lehetnek: 1) gyors, ; 3
2) A k tnak ki LTPki piramissejteken. A hippocampalis piramissejteken in vivo 1.4.3 Dendritikus NMDAreceptor Az NMDAreceptorok olyan ligandumamelyek ka kapcsolt. Az NMDAreceptor dapk olyan at az AMPA receptorok, a NaV vagy a VGCC NMDAreceptorok dap ~8 10 ns NMDAkonduktancia Az NMDAreceptor dap, vagy hogy az NMDAreceptor dap 20 t piramissejteken ugy csoportban, vagy el t 4
1.5 Kétfoton gerjesztés akkor történik, ha két alacsony energiájú foton együtt, egy időben gerjeszt egy fluoreszcens molekulát, amely a két elnyelt fotonnál valamivel alacsonyabb energiájú fotont emittálva tér vissza alapállapotába. A folyamat végeredményben több előnyhöz vezet: 1. Az infravörös gerjesztőfény mélyebbre lehatol a szövetben. 2. A gerjesztési pont inherens konfokalitást biztosít, ahol z = ~1.5 µm. 3. Kisebb a fluoreszcencia túlgerjesztési sérülés és fakulási arány. 4. Jobb jel/zaj viszony ad (csak a szükséges hely gerjesztett). adon rajzolt vonal indult el: 1. : rezeg a z 2. Akuszto : ben zajlik. A pontokat 5
2. I. v 1. jellemzi 2. 3. II: hippocampalis CA1 interneuronok dendritjein: 1. 2. Milyen bemeneti 3. Egyedi szeletfenn e olyan III. gyanakodhattunk, a 1. 2. receptor dapkat sejtetett. Iga 3. Na V 4. Hogyan terjednek az NMDAreceptor dapk? 5. vapkal? IV. ok a vap 6
3. M 3.1 Szele A 16 akut hippocampalis szeleteket s (ACSF; mmban: 126 NaCl, 2.5 KCl, 2 CaCl 2, 2 MgCl 2, 1.25 NaH 2 PO 4, 26 NaHCO 3 10 ). A hippocampalis CA1 900 nm s Az 25 32 MultiClamp 700B Digidata 1440. A teljese mmban: 125 Kglukon, 20 KCl, 10 HEPES, 10 DiTris foszfokreatin, 0,3 NaGTP, 4 MgATP, 10 NaCl, 0,1 Oregon Green VAPTA 1). 0,2 mm Fluo5F penta (Fluo5F) 0,2 mm Alexa 594 6 os, ACSF 10 ( : 0,1 ms, 1050 V, 10 ms pulzusinterval; 13 stimulus). A vap 400 pa, 5 ms; 15 vapt 50 Hzcel). Az EPSPk szinaptikus 3.2 K 1520 perccel a teljes (3D) foton. Ca 2+ ( 3D Ca 2+ ) F(d,t) F 0 (d))/f 0 (d), ahol d t F 0 (d). Minden 3D Ca 2+ ( Ca 2+, 0 63 % ),. 7
t.. 3.3 (%SR) : %SR=(2SS1)/S2*100, ahol 2S a interstimulus intervallal (ISI) adott dupla stimulust jelenti, S1 S2 L1 k (SUM L1 =S1 L1 +S2 L1 ). (S1 L1 ) Int=2S L1 /SUM L1 vagy %Int=2S L1 /SUM L1 *100. A is. 3.3 (2,5 mm; 4Methoxy7Nitroindolinyl (MNI) (MNI) glutam trifluoroacet 2.5 mm) 720 nm ( 0,, vagy el ( 2,, pont EPSC Matsuzaki et al., 2001 receptor antagonista D,L, Na V 8
, VGCC (Mibefradil, 50 4. 4.1 d se is kompartmenteket mutattak az interneuronok dendritjein. szoma szerepet, viszont dendritjein. ) interneuronok tak, 1041% 20 58% 9
nd szomatikus szinten. 4.2 Koincidencia ms ISI), kompartmentet l 0,5 l 1 100 ms (ISI [ms] = 1; 27;10; 20; 30; 40; 50; 100). k megfig 4.3 4.4 az interneuronok szinapszisainak A csoportos 3D Ca 2+ bemenet) minden 10
egy adott bemeneti ( =9,,4 bemenet; n=12 sejt), is. Ca 2+ amely szigmoid bemeneti felvett EPSPkt Az EPSP, ha a szomatikusan en amely igen h min 4.5 el dapba futnak ket. 450600 vastag : 1. 9 sejt), 0, amelyekhez egyedi EPSP ak. 2. =0,005; n=9 sejt), (13 2,,003), a dap. k 11
kat. 4.6 A szinaptikus j Mind a szom Ca 2+ tranziensek jelalakj 4.6.1 NMDA receptorok NMDAreceptor. NMDAR antagonist AP5) (EPSP, 22,,8 ms; dspike, 79,,8 ms; P=0,02) 57% (P=0,007; n=9). 3D Ca 2+ k jelentkeztek. nt dap szomatikus Ca 2+ (AP5) d a A kimeneti g receptor 3D Ca 2+ k 12
ben receptorok Mg 2+ (p<0,05). Ca 2+ receptor dap. (p<0,05), 4.6.2 ) minden VGCChippocampalis CA1 interneuronokon. A Ca V 2 (N, P/Qtype) Mibefradillal a Ca V 1 (Ltype) Nimodipinenel Ca V 2.2 (Ntype) VGCCket. szerint az NMDAreceptor, a VGCCnd a dendritikus Ca 2+ 4.6.3 (NaV) NMDAreceptor dap Na V alkalmaztunk. Az NMDA TTX) 4.7 az interneuronokon. 13
ki EPSP mutatt EPSPCa 2+ k EPSPCa 2+ egmaradt (p<0,05). 4.8 interneuronokban Van receptor dappontoknak neveztek el. vap F ket, dapkat vagy 2+ kel kiterjedtek. A csatolt dap Ca 2+ volt, mint a vapca 2+ (vapca 2+ dap N=6 sejt). vap kisebb Ca 2+ adott, mint a dap, amit egy vap vap 14
4.9 A nachrs vap LTPre interneuronokban (nachr) nagy hippocampalis interneuronok dendritjein, vapk vap A bemeneti LTPt Schaffer. 5. interneuronokban il dolgozatomban az interneuron dendritek jellegzetess. A es dendritszegmens a legkisebb E. Az minden beme 15
foto jellege (dap) (Na V ) k etikimeneti dendr h receptor s 7nAChreceptorok potenci teszik a hippocampalis dendritjein. Adataink hogy a CA1 str. rad. interneuro jel 16
sokkal bonyolultabb gondoltuk. A dapk legyen. folyamataiban, mint azt. Az, hogy ezek a dap jabb in vivo adatok, hogy 17
6.1 Katona, G.*, A. Kaszas*, G. F. Turi, N. Hajos, G. Tamas, E. S. Vizi and B. Rozsa (2011) Roller Coaster Scanning reveals spontaneous triggering of dendritic spikes in CA1 interneurons. Proc Natl Acad Sci U S A 108(5): 21482153. *Ezek a szerzők egyenlő arányban járultak hozzá a kutatáshoz. Chiovini, B., G. F. Turi, G. Katona, A. Kaszas, F. Erdelyi, G. Szabo, H. Monyer, A. Csakanyi, E. S. Vizi and B. Rozsa (2010) Enhanced dendritic action potential backpropagation in parvalbuminpositive basket cells during sharp wave activity. Neurochem Res 35(12): 2086 2095. Rozsa, B., G. Katona, A. Kaszas, R. Szipocs and E. S. Vizi (2008) Dendritic nicotinic receptors modulate backpropagating action potentials and longterm plasticity of interneurons. Eur J Neurosci 27(2): 364377. 6.2 Method and measuring system for scanning multiple regions of interest (multiple free line scan). E08462011 Method and measuring system for scanning multiple regions of interest 6.3 G. Katona*, G. Szalay*, Fast twophoton in vivo imaging with threedimensional random access scanning in large tissue volumes. Nat Methods 9(2): 201208. *Ezek a szerzők egyenlő arányban járultak hozzá a kutatáshoz. 18
Bhattarai, J. P.*, A. Kaszas*, S. A. Park, H. Yin, S. J. Park, A. E. Herbison, S. K. Han and I. M. Abraham (2010). Somatostatin inhibition of gonadotropinreleasing hormone neurons in female and male mice. Endocrinology 151(7): 32583266. *Ezek a szerzők egyenlő arányban járultak hozzá a kutatáshoz. Barabas, K., E. M. Szego, A. Kaszas, G. M. Nagy, G. D. Juhasz and I. M. Abraham (2006) Sex differences in oestrogeninduced p44/42 MAPK phosphorylation in the mouse brain in vivo. J Neuroendocrinol 18(8): 621628. 19