Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Hasonló dokumentumok
Szám: 20.1/195-5/2014/KH Tárgy: Bírság kiszabása. HATÁROZAT

H-6500 Baja, Tóth Kálmán u. 25. Tel:(36-79) Fax:(36-79)

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT

H A T Á R O Z A T Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki.

HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

1201 Genf, Quai des Bergues 29.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru vízi szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt

Ügyiratszám Tárgy: H A T Á R O Z A T bírságot szabok ki. I N D O K O L Á S

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

bírságot szabok ki. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Tárgy: Ügyintéző: Tel.: H A T Á R O Z A T

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskemét Katasztrófavédelmi Kirendeltség H A T Á R O Z A T

Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

HATÁROZAT forint, azaz egyszázezer forint összegű. bírságot szabok ki.

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

bírságot szabok ki. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

H A T Á R O Z A T. b í r s á g o t s z a b o k ki.

... H A T Á R O Z A T

H A T Á R O Z A T. bírságot szabok ki.

H A T Á R O Z A T. bírságot szabok ki.

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

HATÁROZAT forint, azaz egyszázezer forint összegű. bírságot szabok ki.

H A T Á R O Z A T. bírságot szabok ki.

HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Szám: Ügyintéző: Rimányi Erik tű. hdgy. Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT

H A T Á R O Z A T. bírságot szabok ki.

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

HATÁROZAT forint, azaz kettőszázezer forint összegű. bírságot szabok ki.

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

m ó d o s í t o m. A kiszabott bírság összegét ,- Ft-ra, azaz kettőszáznyolcvanháromezerháromszázharmincöt

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető HATÁROZAT

290-2/2014/H. Iktatószám: Jogerő/határozathozatal dátuma:

HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

H A T Á R O Z A T. a veszélyes tevékenység végzéséhez a katasztrófavédelmi engedélyt megadom.

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H A T Á R O Z A T

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató HATÁROZAT

HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

HATÁROZAT Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem.

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT ,- Ft, azaz harmincezer forint

Iktatószám: Közzététel dátuma:

HATÁROZAT forint, azaz százezer forint összegű. bírságot szabok ki.

Tárgy: Ü. i.: Tel.: H A T Á R O Z A T

Szám: 8-7/2014/ADR-RID Tárgy: Bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt. HATÁROZAT

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H A T Á R O Z A T

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Az Tesco Mohács Hipermarket-et 7700 Mohács, Pécsi út 61. (a továbbiakban: ügyfél) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

(7727 Palotabozsok, Kossuth L. u. 69.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt HATÁROZAT

Iktatószám: Közzététel dátuma:

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG MOSONMAGYARÓVÁRI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Tárgy: ADR bírság Ügyintéző: HATÁROZAT

Iktatószám: Közzététel dátuma: július 11.

H A T Á R O Z A T. bírságot szabok ki.

HATÁROZAT. bírságot szabok ki. visszatartom

A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H A T Á R O Z A T

1./ Az els fokú hatóság fenti számú határozatát. m e g v á l t o z t a t o m. akként, hogy a kivetett közigazgatási bírság mértékét 100.

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet

Kft. (1037 Budapest, Montevideó út 4.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru vasúti szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

A Kortermál Kft. (Harkány, Siklósi út 21.) szám alatti ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

Szám: 19-21/2013/ADR-RID Tárgy: Bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt.

h a t á r o z a t o t A Hatóság megállapítja, hogy a Szolgáltató megsértette az Eat. 7. (5) bekezdése szerinti kötelezettségét azzal, hogy

Természetes személy (lakcím) cím szám alatt keletkezett tűz ügyében tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

Természetes személy (cím) és Természetes személy (cím) ügyfeleket tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

A veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség H A T Á R O Z A T

Szám: 495-4/2014/HAT. H A T Á R O Z A T

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT

Szám:75-4/2014/ADR Tárgy: Farm Tojás Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

helybenhagyom. Tárgyi ügyben eljárási költségként forint fellebbezési illeték merült fel. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT

Szám: 130-8/2014/IBFF Tárgy : Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző : Telefonszám:

HATÁROZAT. katasztrófavédelmi bírságot szabok ki.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT

HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

HATÁROZAT. helybenhagyom.

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes.

Szám: 93-3/2014/ADR Tárgy: IVT TRANS Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye HATÁROZAT

HATÁROZAT ,- forint összegű bírságot szabok ki.

Ü. i.: Tel.: H A T Á R O Z A T

Átírás:

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8900 Zalaegerszeg, Arany János u. 1.Tel: +36 (92) 550-940 Fax: +36 (92) 550-945 e-mail: zalaegerszeg.kvk@katved.gov.hu Ügyiratszám: 20.3/9-18/2014/ZH Tárgy: Bírság kiszabása veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: HATÁROZAT A METRANS /Danubia/ a.s. (Povodska cesta 18., SK 929 01 Dunajská Streda) terhére a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint egyesített összegű bírságot szabok ki, továbbá az ellenőrzés során végrehajtott intézkedéssel kapcsolatosan 117.525,- Ft, azaz egyszáz-tizenhétezer-ötszázhuszonöt forint összegű többletköltség megfizetésére kötelezem. A bírság összegét (500.000) jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A közlemény rovatban kérem a befizetés indokát és a határozat számát ( RID bírság, 20.3/9-18/2014/ZH ) feltüntetni. A többletköltség összegét (117.525) jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságánál vezetett 10049006-00283724-00000000 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, IBAN HU05 1004 9006 0028 3724 0000 0000, SWIFT CODE: MANEHUH, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A közlemény rovatban kérem a befizetés indokát és a határozat számát ( RID többletköltség, 20.3/9-18/2014/ZH ) feltüntetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén

2 végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (ZMKI) címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke 20.000,- Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénzátutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költségként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 153. 15. pontja alapján az intézkedéssel járó, egyéb jogszabályban meghatározott többletköltséget állapítom meg. A többletköltség összegéről a ZMKI Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet 168-1/2014/GISZ. számú tájékoztatása alapján, viseléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. b) pontja és a 16. (6) bekezdése alapján rendelkeztem. I n d o k o l á s A METRANS /Danubia/ a.s. (továbbiakban: MTD) ügyfelet 500.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. július 1-jétől hatályos 2013. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: RID) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az ellenőrzés során tett intézkedés többletköltségét, 117.525,- Forint összegben a R. 12. b) pontja és a 16. (6) bekezdése alapján állapítottam meg. 2014. január 05. napján a MTD Veszélyes áru szállításának bejelentő ADATLAPJA t küldött az illetékes területi katasztrófavédelmi szerv ügyeletére. A bejelentő ADATLAP szerint 25. psz. Őriszentpéter oh. Ukk 78,3 km psz. 26. Ukk-Boba 16 km; 20. psz. Boba - Celldömölk Rendező 7,6 km; 10. psz. Celldömölk - Rendező Győrszabadhegy elágazás 68,7 km; 1. psz. Győrszabadhegy elágazás - Komárom oh. 38,7 km útvonalon a 41912 vonatazonosítóval rendelkező vasúti jármű veszélyes árut fuvaroz. Az adatlap szerint a 33544960806-6, a 33544960796-8, a 33544960385-1, a 33544960719-1, 33544960870-2 és a 33544960556-7 egyedi azonosítóval (pályaszámmal) rendelkező vasúti kocsikon 1869 UN számú MAGNÉZIUM 4.1, III. megnevezésű veszélyes árut fuvaroznak küldeménydarabos szállítási módon összesen 160.480 kg mennyiségben. A bejelentés alapján hatóságom 2014. január 06. napján - a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítését követően - 11:05 és 19:55 között Zalaszentiván

3 állomáson ellenőrzés alá vonta a 41912-1 14/01/06 vonatazonosítóval rendelkező vasúti járművet a RID rendelkezéseinek betartásának vizsgálata céljából. Az ellenőrzés során felvett 1/20140106/1/RID számú jegyzőkönyvben, a helyszínen készített fényképfelvételekkel, dokumentumokkal igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra: A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére megküldött 41912 vonat azonosítójú szerelvényre vonatkozó veszélyes áru szállításának bejelentő ADATLAPJA nyomtatványon bejelentettektől eltérően: - A 33544960796-8 pályaszámú vasúti kocsi nem volt a szerelvényben, ellenben a 33544960792-8 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MEDU 2685555 számú konténer a fuvarokmányok alapján UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott 20.060 kg mennyiségben. A 33544960792-8 pályaszámú kocsi nem szerepelt a bejelentőben. - A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett konténerekben összesen (három konténer közül a középen elhelyezett száma: MSCU 0171782 tartalmazott veszélyes árut) 20.060 kg mennyiségben volt UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes áru. A bejelentőben 40.120 kg került feltüntetésre. A 20.060 kg mennyiségről a veszélyes szemrevételezésével, valamint a fuvarokmányok alapján győződtünk meg. A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott veszélyes árura vonatkozó nagybárcák kerültek elhelyezésre. A konténer 20 db hajlékonyfalú IBC-ben (big-bag zsák) UN 1869 alapján MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott összesen 20.060 kg mennyiségben. A 4.1 nagybárcák helyett 4.3 nagybárcák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső, ajtóval ellátott oldalán. A negyedik oldalt nem tudtuk szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A konténer vizsgált 3 oldalán egyéb nagybárca, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt. A konténert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőr Igazgatóság (a továbbiakban: NAV) felügyeletével a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (a továbbiakban: HTP) közreműködésével felnyitottuk. A konténerek előtt lévő vasküszöb úgynevezett lopásgátló miatt a vizsgált konténert nem lehetett kinyitni, ezért vált szükségessé a konténernek a küszöbnél magasabb szintre emelése. A HTP részéről igénybevételre került: Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher 1-1 fővel 4 óra időtartamban. A felnyitott konténerzár helyére a NAV ellenőre BA 49701 számú vámzárat helyezett el. A küldeménydarabokat csak a felnyitott konténer esetében vizsgáltuk. Az ellenőrzés során kisorolásra került 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsi a veszélyes árut tartalmazó konténer helyes nagybárcákkal való ellátását, majd az azt követő hatósági ellenőrzést követően hagyhatja el a vasútállomást. A nagybárcákkal való ellátás tényéről telefonos tájékoztatást szükséges adni (06/70/3809544). A berakás helye: CHINA, az átrakás helye: Luka Koper, a kirakás helye: Dunajska Streda.

4 A helyszínen készített jegyzőkönyv, valamint az annak mellékleteként az ellenőrzés során készített fényképfelvételek és a bemutatott dokumentumok alapján megállapítottam továbbá, hogy: A 41912-1 14/01/06 vonatazonosítóval rendelkező, 18 kocsit tartalmazó vasúti jármű 6 kocsival a RID hatálya alá tartozó UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III megnevezésű veszélyes árut fuvarozott küldeménydarabos szállítási móddal. A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott anyagra jellemző veszélyt jelölő számmal és UN számmal ellátott narancssárga táblák kerültek elhelyezésre. Ez, a tűzoltó járművek és a NAV közreműködésével felnyitott konténer 20 db hajlékonyfalú IBC-ben (big-bag zsák) UN 1869 alapján MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott összesen 20.060 kg mennyiségben. A konténert az IMDG Kódex szerinti, UN számmal ellátott narancssárga táblával jelölték. A 1869 UN számmal ellátott narancssárga táblák helyett, a 2950 UN számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán, valamint a hátulsó oldalán. A konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső oldalán egyéb narancssárga tábla, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt. A konténer menetirány szerinti hátulsó oldalát a hatóság ellenőrei teljes mértékben nem tudták szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A rajta látható narancssárga tábla, a menetirány szerinti bal hátsó éléhez közel, a hátsó fal szélén volt elhelyezve, egyéb narancssárga tábla, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt látható. A fuvarozást végző vállalkozás a MTD. A veszélyes áru feladója a METRANS Adria d.o.o. (6000 Koper, Slevenia Ferrarska ulica 14.; továbbiakban: MTA). A berakást (átrakást) a MTD adatközlése alapján a Luka Koper d.d. (Vojkovo nabrezje 38, SI-6501 Koper, Slovenia) végezte, és a Slovenske zeleznice d.o.o. (Kolodvorska 11, 1506 Ljubljana) ellenőrizte. Fenti hiányosságok miatt hatóságom hivatalból eljárást indított a MTD ellen. R. 9/A. A katasztrófavédelmi hatóság az e rendelet alapján hivatalból indított eljárása során az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére kötelezheti. Az eljárás ügyintézési határideje szünetelt az adatközlésre, illetve nyilatkozattételre felhívás alatt, a felhívástól a válasz hatóságomhoz történő beérkezéséig. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az adatok közlésére irányuló felhívástól a válasz hatóságomhoz történő megérkezéséig terjedő idő. Az érkezett válasz alapján, vagyis a berakó személyének tudomásunkra jutását követően hatóságom hivatalból eljárást indított a berakó (átrakó) Luka Koper d.d. ellen is. Az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az eljárás MTD ellen az ellenőrzés napján, 2014. január 06-án indult, majd adatszolgáltatásra köteleztem, 2014. január 09-én kelt 20.3/9-7/2014/ZH számon küldött végzésemben. A Ket. 33. (3) bekezdése szerint az ügyintézési

5 határidőbe nem számít bele: b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A végzésre adott, 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válasz 2014. január 29-én érkezett hatóságomhoz. A többletköltség kiszámolása miatt 20.3/9-12/2014/ZH ügyiratszámú levelemben a ZMKI állásfoglalását kértem a költségek megállapítása érdekében. Az erre adott válasz 2014. február 28-án érkezett meg hatóságomhoz. Az ügyintézés határidejét a Ket. 33. (7) bekezdése alapján 21, azaz huszonegy nappal meghosszabbítottam 2014. február 17-én, a hét első munkanapján kelt végzésemben. Az ellenőrzés, és az azt követő eljárás eredményeképp az alábbiakat állapítottam meg: 1.) A R. 6. (1) bekezdése ( A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, - a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon - vagy a 3. (3) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. ) rögzíti, hogy az árutovábbítás megkezdésének helye szerinti katasztrófavédelmi hatóság területi szervéhez a R1. 1. melléklet szerint adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. A hatóságomhoz érkezett bejelentő ADATLAP alapján hatóságom a R. 3. (1)-(2) bekezdések felhatalmazásának megfelelően, a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett vonta ellenőrzés alá a 41912-1 számú szerelvényt Zalaszentiván vasútállomáson, 2014. január 06-án. 3. (1) Az ellenőrzés lefolytatására az 5. -ban foglalt eltéréssel a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet más katasztrófavédelmi hatóság illetékességi területén is a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének előzetes jóváhagyása alapján. (2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult. - Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a szerelvény 33544960792-8 pályaszámú kocsijában a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő veszélyes árut szállított, 20060 kg mennyiségben. Ilyen pályaszámú azonosítóval rendelkező kocsi a bejelentő adatlapon nem szerepelt. A bejelentő adatlapon szereplő 3354460796-8 pályaszámú kocsi a bejelentő ADATLAP szerint 20060 kg mennyiségben szállított UN 1896 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut. Ezzel a pályaszámú azonosítóval rendelkező kocsi nem volt a szerelvényen. Fenti adatok a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjétől az ellenőrzés időpontjában kért és kapott vonatterhelési kimutatásban helyesen szerepeltek. A hatóság és káresemény esetén a beavatkozó állomány számára - az ellenőrzés/kárelhárítás alapja a bejelentő ADATLAP, így a vonatterhelési kimutatás pontossága nem befolyásolja a valótlan adattartalommal való

6 bejelentés tényét. - A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin három konténert helyeztek el, ebből összesen egy, a középen elhelyezett MSCU 0171782 számú konténer tartalmazott veszélyes árut. Nevezett kocsin a bejelentő ADATLAP-on feltüntetett 40120 kg mennyiség helyett a konténer felnyitását követően hatóságom 20060 kg mennyiségben talált UN 1896 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut. Fenti adatok a CÍM fuvarlevélben helyesen lettek feltüntetve, ám a R. 6. (1) bekezdésnek megfelelően az ADATLAP-ot a valóságnak megfelelő adatokkal a R. 1.A. mellékletben feltüntetett adatokkal kell megküldeni a hatóságnak. A R. 3.A. melléklet 39. pontja III. kockázati kategóriába sorolja a mulasztást, mely kötelezően bírságolandó. Ezen a mulasztások a bejelentési kötelezettség tartalmi követelményeinek be nem tartásának minősülnek, ami a R. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja alapján bírságolással érintett cselekmény, melyhez a tényállás tisztázása érdekében az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére szólítottam fel a MTD-t 20.3/9-7/2014/ZH számú, 2014. január 09. keltezésű végzésemben. A MTD a 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válaszában nyilatkozta, hogy a dunaszerdahelyi diszpécser írta kis az ADATLAP-ot és küldte elektronikus úton a hatóság felé. Ez a másolatban megküldött bejelentő ADATLAP szintén a fent részletezett téves adatokat tartalmazta. A válaszként kapott adatközlésben a MTD megküldte az indulási jelentés másolatát, ebben az adatok helyesen szerepeltek. A hatóságnak és a beavatkozó állománynak azonban erre rálátása nincsen, így a szabálytalanság elbírálása szempontjából nem releváns. A R. 1.A. melléklete tételesen felsorolja, hogy mely adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. A melléklet 2.4 és 4.7 pontja alapján a szállítandó veszélyes áru vasúti szállítása esetén a veszélyes áru mennyiségét és a veszélyes árut szállító jármű(vek) pályaszáma(i) kötelező elemek, illetve a 8. pontnak megfelelően a MTD nyilatkozott az adatok valódiságáról. A MTD valótlan adatokat tartalmazó bejelentő ADATLAP-ot küldött, mivel a felnyitott konténer esetében a mennyiségi adatok nem feleltek meg a valóságnak. A MTD valótlan adatokat küldött, mivel a bejelentett 3354460796-8 pályaszámú kocsi helyett 33544960792-8 pályaszámú kocsi szállított veszélyes árut a szerelvényen. Egy esetleges baleset során a beavatkozó állomány számára fontos mind a veszélyes árut tartalmazó kocsik beazonosítása, mind a szállított veszélyes áru mennyiségének ismerete. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek között a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. ( A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. ). A fenti hiányosság miatt sérült a R. 6. (1) bekezdés, valamint 1.A. melléklet rendelkezése. A R. 12. c) bekezdése rögzíti, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén az R. 3. mellékletében meghatározott összegű bírságot szab ki. A R. 3. melléklet A. táblázatában került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény

7 elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A táblázatban felsorolt szabálytalanságok közül III. kockázati kategóriába sorolja a bejelentési kötelezettség tartalmi követelményeinek be nem tartását, a bírság megfizetésére kötelezhetőként egyedül a szállítót (fuvarozót) jelöli meg. A R. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja ( Bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy tartalmi követelményeinek, időkorlátjának, a bejelentés módosításának, a meghiúsult szállítás bejelentésének be nem tartása. ) szerint, a R. 16. (1) bekezdése ( A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. ) alapján a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás miatt 100.000 200.000 forint bírság megfizetési kötelezettség a szállítót (fuvarozót) terheli. A fuvarozó a RID 1.2.1 alapján az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül, vagyis a MTD. Jogszabály nem ad lehetőséget bírságolástól való eltekintésre, arra az esetre, ha a szállító (fuvarozó) által használt informatikai rendszerben való elírás miatt került hiányos, illetve helytelen adat megküldésre. Az elkövetett szabálytalanságért a MTD t, mint szállítót (fuvarozót) tettem felelőssé a fentiekben meghatározottak alapján, a R. alapján kiszabható bírság összegének felső határát állapítottam meg fizetési kötelezettségként az alábbi szempontok szerint: A MTD t 200.000,- Ft, azaz kétszázezer forint bírság megfizetési kötelezettség terheli. 2.) A RID 5.3.1 rögzíti a nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírásokat. A 5.3.1.1.1 többek között kimondja, hogy meghatározott feltételek mellett a konténerek külső felületére nagybárcákat kell erősíteni. A nagybárcáknak meg kell egyezniük a konténerben lévő árura, a 3.2 fejezet A táblázat 5, esetleg 6 oszlopában előírt bárcákkal, és meg kell felelniük az 5.3.1.7 bekezdésben található leírásnak. Az 5.3.1.7.1 b) pontban meghatározásra került, hogy a nagybárcák színének és a jelképnek meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával és c) pont szerint a nagybárcáknak tartalmazniuk kell az adott veszélyes árura az 5.2.2.2 bekezdésben a megfelelő bárcára előírt számokat. A fuvarozott UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1 III. árura vonatkozóan a RID 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában 4.1 számú bárca került meghatározásra előírásként, a 6 oszlop a 3.3 szerint 59 számú különleges előírást tartalmaz. A 3.3 fejezet 59-es különleges előírása: Ezek az anyagok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha legfeljebb 50% magnéziumot tartalmaznak. A fuvarokmányokból az ellenőrzés során kiderült, hogy a szállított veszélyes áru 50%-nál magasabb magnézium koncentrációval bír (ld.; jegyzőkönyv melléklet, IMG_20140106_121628, _121707, _121724 és _121741 fényképek), így ez a különleges előírás az elbírálás szempontjából nem releváns. Az ellenőrzés idején a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott veszélyes árura vonatkozó nagybárcák kerültek elhelyezésre, 4.1 nagybárcák helyett 4.3 osztályra vonatkozó nagybárcák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső, ajtóval ellátott oldalán. A negyedik oldalt nem tudtuk szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A konténer vizsgált 3 oldalán egyéb nagybárca, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt. A RID 5.3.1.2 bekezdés első mondata kimondja, hogy a nagybárcákat a konténerek mindkét oldalára és mindkét végére el kell helyezni. A kizárólag küldeménydarabokat szállító

8 kocsik nagybárcával való jelöléséről szóló 5.3.1.5 bekezdés kimondja, hogy a nagybárcákat a kocsi mindkét oldalára el kell helyezni. Az eljárás során megállapítottam, hogy a nevezett konténer bárcázása nem felelt meg a RID előírásainak. A fentiekben részletezett szabálytalanságot, mint bírságolással érintett cselekményt a R. 3. melléklet A. táblázata a II. kockázati kategóriában nevesíti, a 32. pontnak megfelelően helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás. A táblázat szerint a bírság megfizetésére a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) kötelezhető. A tényállás tisztázása érdekében végzésben adatközlésre hívtam fel MTD-t. A felhívásnak eleget téve a MTD arról tájékozatott, hogy: - a feladó a Wealth Internation Trade Investment co., LTD (4-2 2102 Magnetic Capital, Binshui street, Nankai District, Tianjin 300381 China). - A MSCU 0171782 számú konténert a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsira a Luka Koper d.d. (Vojkovo nabrezje 38, SI-6501, Koper, Slovenia), (a továbbiakban: LK) rakta fel. - A berakás (átrakás) helyén, vagyis a konténer vasúti kocsira történő felrakása során a nagybárcák és narancssárga táblák előírásoknak való megfelelőségét a Slovensje zeleznice d.o.o. (Kolodvorska 11, 1506 Ljubljana) (a továbbiakban: S.Z) végezte. Feltárt hiányosságról nincsen tudomásunk. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek közt- a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik: A veszélyes áru fuvarozásában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. A RID 1.4.2.2.1 c) és f) pontjában meghatározottak szerint a fuvarozónak kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések megfelelően el vannak helyezve. (RID 1.4.2.2.1: A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi, -az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. ) A MTD adatközlésében úgy tájékozatott, hogy a bárcák és jelölések ellenőrzését a S.Z végezte. A R. 3.A. melléklet 32. pontja a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének bírságolását helytelen, illetve sérült bárcázás, nagybárcázás szabálytalanság miatt nem teszi lehetővé, így a S.Z ellen eljárást nem indítottunk. A felelősség viselésének kérdése ez esetben a felek magánjogi megegyezésén alapulhat, amit hatóságom nem tud figyelembe venni. A RID 1.4.3.6 a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjére nem hárít bárca/nagybárca és jelölés-ellenőrzési kötelezettséget, így megállapítottam, hogy a S.Z felelőssége jelen pontban tárgyalt szabálytalanság esetében nem áll fenn. MTD tájékoztatott továbbá 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válaszában, hogy a

9 berakást/átrakást a LK végezte. A RID 1.4.3.1.1 a) és d) pontja kimondja, hogy a berakónak a veszélyes árut tartalmazó konténer átadásakor figyelembe kell vennie a konténer bárcázására vonatkozó előírásokat. (RID 1.4.3.1.1: A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint szállítható, d) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat. ) A RID 1.2.1 alapján a résztvevők közül két berakót különböztetünk meg, egyrészt az a vállalkozás, aki a küldeménydarabos veszélyes árut a konténerbe berakja (berakó 1); másrészt az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira rakja (berakó 2), jelen esetben a LK. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a RID 1.4.3.1.1 b) pontja szerint az érintett fuvarozási láncban a fuvarozót közvetlenül megelőző szereplő az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira felrakja, majd közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából. Ez a vállalkozás a LK, ezért a feladó/berakó 1 felelősségre nem vonható. A feladó részére egyéb kötelezettséget a RID nem határoz meg a vizsgált szabálytalansággal kapcsolatban. A R. 3.A. melléklet 32. pontja ( Helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás ) szerint a bírságolással érintett cselekmény miatt 300.000 500.000 forint bírságfizetési kötelezettséggel a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) terhelhető. A szereplők közül jelen ügyben a csomagoló és a töltő nem releváns, a feladó felelősségét pedig fent részletezett okok miatt kizártam. A jelen pontban részletezett szabálytalanság miatt felelős tehát a berakó (átrakó, vagyis a LK), és a fuvarozó MTD. A R. 16. (1) bekezdése alapján amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Az eljárás során a berakó (átrakó) és a szállító (fuvarozó) felelősségének aránya az adatközlés ellenére nem volt megállapítható, ezért a fenti rendelkezésnek megfelelően a két szereplőt egyenlő arányban terheli a helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás miatt kiszabott bírság. A nagybárcákra vonatkozó előírások bármelyik fél általi maradéktalan betartása mellett a feltárt szabálytalanság nem valósulhatott volna meg. A R. 16. (1) bekezdése, és a 3. melléklet A. táblázata 32. pontja szerint a fentiekben meghatározottak alapján 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség megegyező arányban (150.000 150.000) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli. 3.) Az eljárás során megállapítottam, hogy a fent nevezett veszélyes áru fuvarozásánál a RID előírásai szerint nem kellett volna a téglalap alakú narancssárga táblát elhelyezni a konténerekre. A RID 5.3.2.1.1 tartalmazza a tételes felsorolást, hogy mely esetekben kell narancssárga táblát elhelyezni. Konténerek esetén csak ömlesztett szállítási módnál szükséges

10 alkalmazni a táblákat. Mivel a fuvarozott veszélyes árut küldeménydarabos szállítási móddal (hajlékonyfalú IBC) továbbították, így ezen előírás alkalmazása nem lett volna szükséges, bár a RID 5.3.2.1.1 szerint: Ez a tábla elhelyezhető azoknak a kocsiknak mindkét oldalán is, amelyekben ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabokat fuvaroznak kocsirakományként. Ez esetben a RID 5.3.2.1.2 pontjának kell megfelelnie, vagyis: Minden narancssárga táblán a szállított anyagra a 3.2 fejezet A táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN számot fel kell tüntetni az 5.3.2.2.2 pontban megadott módon. A veszélyes árut tengeri szállítást is magába foglaló szállítási láncban továbbították a RID 1.1.4.2.1 szerint az ellenőrzés időpontjában. A tengeri szállításra a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexének (a továbbiakban IMDG Kódex) előírásai vonatkoznak. A RID 1.1.4.2.1 kimondja, hogy ha a kocsik/konténerek nincsenek a RID előírásainak megfelelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelölésnek kell rajtuk lenni. A konténer jelölése az IMDG Kódex 5.3 szerinti jelölésnek maradéktalanul nem felel meg. Ezen előírások alkalmazásának megkövetelése azonban nem lenne lehetséges, ha a konténer egyáltalán nem lett volna ellátva narancssárga táblával, vagy a tábla sérült lett volna. Az ellenőrzés során azonban a jegyzőkönyv mellékletét képező fényképekkel dokumentáltan igazolható, hogy más anyagra vonatkozó UN számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán, valamint a hátulsó oldalán. A magnéziumot jelző UN 1869 számmal ellátott narancssárga táblák helyett UN 2950 számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a konténer fent nevezett felületén. Ezzel együtt a 2.) pontban részletezett szabálytalanságnak megfelelően 4.3 osztályba tartozó, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagokat jelző veszélyességi nagybárcák voltak ugyanezen konténeren elhelyezve. Megállapítottam, hogy a RID 1.1.4.2.1 nem alkalmazható; - Egyrészt mert a fenti jelölés az IMDG Kódex 5.3 fejezetének sem megfelelő a jelölés (és a nagybárc(á)k megléte). - Másrészt ez a könnyítés csak feltételekkel alkalmazható, és az 1.1.4.2.1 c) pontja kimondja, hogy azokat a konténereket, melyek nem felelnek meg teljesen a RID nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, továbbításra a következő feltétellel fel lehet venni: A tengeri szállítást is magába foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek nincsenek a RID 5.3 fejezete szerint jelölve és nagybárcákkal ellátva. Megállapítottam, hogy a konténer el volt látva a RID 5.3 szerinti jelöléssel és nagybárcákkal, azonban a fent részletezett ponton túl a narancssárga táblával való jelölés valótlan adatokat tartalmazott, UN 2950 számú veszélyes árut jelezve, vagyis helytelen a veszélyt jelző narancssárga tábla. Egy esetleges tűzeset, baleset során a beavatkozó állomány részére nagyon fontos, hogy a szállított veszélyes árut időben felismerjék és az anyag tulajdonságainak megfelelően intézkedjenek a kár elhárítása érdekében. A beavatkozás hatékonyságát hátrányosan befolyásolhatja, ha a konténeren feltüntetett narancssárga tábla és veszélyességi bárca által közvetített - adatok tévesek, főleg, ha olyan erélyes redukálószer érintett, mint a jelen eljárásban.

11 Megállapítottam, hogy a valótlan UN számmal ellátott narancssárga táblák elhelyezése kimeríti a R. 3. melléklet A. táblázat a II. kockázati kategóriába sorolt 26. pontban nevesített szabálytalanság tényállását, a Veszélyt jelző narancssárga tábla hiányzik vagy helytelen. Fenti szabálytalanságért a R. szerint a bírság megfizetésére a feladó, töltő, berakó, szállító (fuvarozó) kötelezhető. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek közt- a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik, a 2.) pontban részletezetteknek megfelelően. A RID 1.4.2.2.1 c) és f) pontjában meghatározottak szerint a fuvarozónak kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések megfelelően el vannak helyezve. A MTD adatközlésében úgy tájékozatott, hogy a bárcák és jelölések ellenőrzését a S.Z végezte. A R. 3.A. melléklet 26. pontja a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének bírságolását veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen szabálytalanság miatt nem teszi lehetővé, így a S.Z ellen eljárást nem indítottunk. A felelősség viselésének kérdése ez esetben a felek magánjogi megegyezésén alapulhat, amit hatóságom nem tud figyelembe venni. A RID 1.4.3.6 a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjére nem hárít jelölés-ellenőrzési kötelezettséget, így megállapítottam, hogy a S.Z felelőssége jelen pontban tárgyalt szabálytalanság esetében nem áll fenn. Az eljárás során megállapítottam, hogy a konténerek kocsira való rakását (átrakást) a LK végezte. A RID 1.4.3.1.1 a) és d) pontja kimondja, hogy a berakónak a veszélyes árut tartalmazó konténer átadásakor figyelembe kell vennie a konténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat. (RID 1.4.3.1.1: A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint szállítható, e) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat. ) A RID 1.2.1 alapján a résztvevők közül két berakót különböztetünk meg, egyrészt az a vállalkozás, aki a küldeménydarabos veszélyes árut a konténerbe berakja (berakó 1); másrészt az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira rakja (berakó 2), jelen esetben a LK. Jelen határozat 2.) pontjában kifejtettek alapján megállapítottam, hogy a RID 1.4.3.1.1 b) pontja szerint az érintett fuvarozási láncban a fuvarozót közvetlenül megelőző szereplő az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira felrakja, majd közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából. Ez a vállalkozás a LK, ezért a feladó/berakó 1 felelősségre nem vonható. A feladó részére egyéb kötelezettséget a RID nem határoz meg a vizsgált szabálytalansággal kapcsolatban. A R. 3. A. melléklet 26. pontja ( veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen ) szerint a bírságolással érintett cselekmény miatt 300.000 500.000 forint bírságfizetési kötelezettséggel a feladó, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) terhelhető. A szereplők közül jelen ügyben a töltő nem releváns, a feladó felelősségét pedig fent részletezett okok miatt kizártam.

12 A jelen pontban részletezett szabálytalanság miatt felelős tehát a berakó (átrakó, vagyis a LK), és a fuvarozó MTD. A R. 16. (1) bekezdése alapján amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Az eljárás során a berakó (átrakó) és a szállító (fuvarozó) felelősségének aránya az adatközlés ellenére nem volt megállapítható, ezért a fenti rendelkezésnek megfelelően a két szereplőt egyenlő arányban terheli a veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen szabálytalanság miatt kiszabott bírság. A narancssárga táblára és jelölésre vonatkozó előírások bármelyik fél általi maradéktalan betartása mellett a feltárt szabálytalanság nem valósulhatott volna meg. A R. 16. (1) bekezdése, és a 3. melléklet A. táblázata 26. pontja szerint a fentiekben meghatározottak alapján 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség megegyező arányban (150.000 150.000) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli. 4.) A bejelentő ADATLAP-on szereplő adatoktól való bárcázási és jelölési eltérés /lásd jelen határozat 2-3.) pontjaiban/ miatt az ellenőrzés során intézkedésre került sor. R. 8. (4) Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére. Az intézkedés indokolt volt. R. 9. Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, - továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni. A NAV felügyeletével a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (a továbbiakban: HTP) közreműködésével az ellenőrzést végző hatóság felnyitotta a helytelenül bárcázott és téves veszélyt jelző narancssárga táblával ellátott konténert. A konténerek előtt lévő vasküszöb, úgynevezett lopásgátló miatt a vizsgált konténert nem lehetett kinyitni, ezért vált szükségessé a konténernek a küszöbnél magasabb szintre emelése. A HTP részéről igénybevételre került: Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher 1-1 fővel, a jegyzőkönyvben feltüntetett 4 óra helyett a menetlevél tanúsága szerint 3 óra 30 perc időtartamban (indulás: 15:20; bevonulás: 18:50). A felnyitott konténerzár helyére a NAV ellenőre BA 49701 számú vámzárat helyezett el. A R. 12. szerint: A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi, b) utasítást ad a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint c) a 3. mellékletben meghatározott összegű bírságot szab ki.

13 Az intézkedéssel járó többletköltséget a R. 16. (6) bekezdése alapján állapítottam meg. A 12. a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik. Mivel a HTP igénybevételére jelen határozat 2-3.) pontjában megállapított szabálytalanságok feltárása miatt került sor, a szerkocsik kivonulásával járó többletköltség összegének megfizetésére egyező, fele-fele arányban kötelezem a fuvarozót (MTD) és a berakót (LK). A többletköltség összegét területi szervünk, a ZMKI Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezete számította ki, 168-1/2014/GISZ. iktatószámú, hatóságomnál 20.3/9-16/2014/ZH. számon nyilvántartásba vett tájékoztatásuk alapján az Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher óránkénti üzemeltetési költsége 67.158,- Ft, mely az üzemanyag-, fenntartási költség, valamint a személyzet órabéréből tevődik össze. Fentiek alapján az igénybevétel 3,5 óra időtartamban 235.053,- Ft. A többletköltség viseléséről a Ket. 157. (4) bekezdése alapján rendelkeztem: Ha a hatóság az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség viselésére ha jogszabály másként nem rendelkezik az ügyfelet kötelezi. Ha a hatóság több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a költségek ügyfelek közötti megosztásáról is rendelkezik. A költségek megosztása miatt a többletköltség fizetési kötelezettség megegyező arányban (117.525 117.525) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli. Az ellenőrzés során a R. 13-14. -ainak megfelelően hatóságom kisorolta a 33544960719-1 számú vasúti kocsit, a 2-3.) pontban feltárt szabálytalanságok kijavítása idejére. 2014. január 07-én a fuvarozó társaság diszpécser-szolgálatának telefonos értesítését miszerint az ellenőrzés alá vont konténert megfelelő jelölésekkel és bárcákkal látták el- követően hatóságom a bejelentés tényét a helyszínen ellenőrizte és megfelelőnek találta. Telefonon tájékoztatta a fuvarozó diszpécser-szolgálatát, hogy a MSCU 0171782 számú konténer jelölése megfelelő, annak fuvarozása nem kifogásolható. A konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán 4.1 számú nagybárcák, valamint az anyagra jellemző veszélyt jelölő számmal és UN számmal ellátott narancssárga táblák kerültek elhelyezésre. Ezt követően a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsi besorolásáról, továbbfuvarozásáról a fuvarozó társaság intézkedett. R. 13. A 3. melléklet szerinti I. és II. kockázati kategóriába sorolt (ld.; jelen határozat 2-3.) pontok), műszaki hiányosság körébe tartozó szabálytalanság esetében, annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut visszatartja. 14. (1) Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg, vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt, a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet A táblázat szerinti I. és II. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetében az ellenőrzött vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább.

14 (3) A katasztrófavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját. Mivel a R. alapján határozatomat mérlegelési jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében szerepeltetni szükséges a Ket. 72. (1) ec) pontjában, valamint a 94/A. (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat. Az 1.) pontban tárgyalt szabálytalanság kötelezettje egyedül a MTD, ezért a súlyosbító szempontokat ezen bírságtételnél érvényesítettem. A berakóval egyező arányban kiszabott bírságtételeknél a másik kötelezettet érintő mérlegelési körülményekre tekintettel a 2-3.) pontban megállapított jogsértésekre irányadó bírságtételek alsó határa került kiszabásra. (Ket. 72. (1) ec): A határozatnak ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozatesetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ) (Ket. 94/A. (1): Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. ) A bírságolási összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat és körülményeket vettem figyelembe: Hatóságom a jogszabálysértő magatartást tudatosnak értékelte, mert a fuvarozótól elvárható, hogy ismerje a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó előírásokat, így azt, hogy a R. vonatkozó előírásainak betartása mellett végezheti tevékenységét, illetve tudatában van annak, hogy a veszélyes áru szállítási tevékenység körében egy elírás is súlyos következményekkel járhat. Hatóságom megítélése szerint a társadalom számára veszélyeztető jelleggel bír a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás; ugyanis jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz, ha tudatosul, hogy a szigorú szabályok mellett végezhető fuvarozást a szabályok maradéktalan betartása nélkül is végezhetik úgy, hogy az nem von következményeket maga után. A téves bárcázás és jelölés egy esetleges káresemény során valótlan információt közvetít a beavatkozó állomány számára, ami a veszélyes áru kezelése szempontjából tekintve, hogy nagy mennyiségben magnézium érintett- súlyos helyzetet idézhet elő. A jogszabálysértéssel kapcsolatban nem volt számszerűsíthető az okozott hátrány, illetve annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült

15 költségek mértéke. A vonatkozó előírások megsértésével jelentős előnyt nem ért el a MTD. A jogsértéssel a magyar vasúti árufuvarozási piac kis részét uraló MTD a piac többi szereplőjével szemben előnyösebb helyzetbe kerülhet, azonban ezt összességében vizsgálva megállapítható, hogy ez az előny elhanyagolható. A bírság kiszabásának visszatartó ereje van, a nem számottevőnek ítélt okozott hátrány visszafordítható. A jogsértő állapot időtartama megközelítőleg 1,5 óra időtartamra tehető (árutovábbítás megkezdésének helyétől az ellenőrzés helyéig). A bírság összegének meghatározásakor figyelembe vettem, hogy a MTD val szemben a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt korábban katasztrófavédelmi hatóság már több alkalommal élt a bírság kiszabás eszközével. A jogsértő magatartás ismétlődőnek és gyakorinak nevezhető. Figyelembe vettem továbbá, hogy a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a MTD val szemben a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt több hatósági eljárást indított, melyekkel kapcsolatban bírságot kiszabó jogerős hatósági döntés két alkalommal keletkezett. Hatóságom három esetben szabott ki bírságot a MTD ellen, ebből egy esetben döntés-felülvizsgálati eljárás keretében. A jogsértést elkövető MTD eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított. A Metrans Group meghatározó gazdasági súllyal rendelkezik, központja: METRANS, a.s. PRAGUE (Podleska 926, CZ 10400 Praha 10.). A MTD a Metrans Group leányvállalatként regisztrált tagja. A R. 3. melléklet A. táblázat 26., 32. és 39. pontja alapján a bírság összegét 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forintban határoztam meg. A Ket. 94. (1) a) pontjának alkalmazására az eljárás során nem volt lehetőség a Ket. 94. (2) b) pontja alapján, ugyanis azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII.29.) KHEM rendelet (továbbiakban: KHEM R.) 2. (1) e) pontja kizárja. Ket. 94. (1) a): Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére Ket. 94. (2) b): Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné

16 KHEM R 2. (1) e): A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. (2) bekezdése alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet A. táblázatában foglalt esetekben van helye. Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem, a MTD-t a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság, továbbá az intézkedés során felmerült 117.525,- Ft, azaz egyszáz-tizenhétezer-ötszázhuszonöt forint megfizetésére köteleztem. A bírság, illetve a többletköltség megfizetésének határidejét, módját a R1. figyelembevételével állapítottam meg. A többletköltség viseléséről a Ket. 157. (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. - 144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Az eljárás során eljárási költségként többletköltség merült fel, annak megfizetéséről jelen határozat 4.) pontjában kifejtettek szerint rendelkeztem. Döntésem jogalapja a Ket. 71. (1) bekezdése. A Zala Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség R1. 3-5. -aiban rögzítettek és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. (1) bekezdése alapján gyakorolta. A Zala Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében, valamint a Ket. 21. (1) bekezdés d) pontján rögzítetteken alapul. Zalaegerszeg, 2014.március 06. Készült: Terjedelme: Kapják: 2 pld.-ban 16 oldal/8 lap 1.) METRANS /Danubia/ a.s. (Povodska cesta 18., SK 929 01 Dunajská Streda 2.) Irattár kiadományozó