4. szakasz Nagykanizsa Hévíz

4. szakasz Nagykanizsa Hévíz Zala megye Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható. Zala megye felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyihegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Dunántúli-dombság része. A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannontenger pliocén korú üledékeit is feltárja. A megye legsíkabb területe a Kis-Balaton környéke. Ezen kívül csak a Zala folyó, a Mura folyó és a Principális-csatorna völgye sík. Turizmus A megye területe idegenforgalom szempontjából két régióhoz, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz illetve a Balaton turisztikai régióhoz tartozik. legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak. Kulturális turizmus A megyében jelentős az egészségturizmus (gyógy- és wellnessturizmus). Híres gyógy- és termálfürdői: Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark - Lenti Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő - Kehidakustány Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház - Hévíz Hunguest Hotel Helios Gyógyszálló és Gyógyfürdő - Hévíz Gránit Gyógy- és Termálfürdő Zalakaros - Zalakaros Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő - Zalaegerszeg Szent Gróth Termálfürdő Zalaszentgrót Bázakerettyei Termálfürdő Bázakerettye Pusztaszentlászlói Termálfürdő Híresebb rendezvények a megyében Tavaszi Művészeti Fesztivál (Nagykanizsa) Zalai Nemzetközi Néptáncfesztivál (Nagykanizsa) Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál (Nagykanizsa) Jazz Land (Nagykanizsa-Cserfő) Prószafesztivál (Zalaegerszeg) Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó (Zalaegerszeg) Egerszeg Fesztivál (Zalaegerszeg) Zala-menti napok (Zalalövő) Zalai tájak 147

Nagykanizsa Hévíz szakasz áttekintő térképe Zalasárszeg A települést először 1323-ban említik oklevélben Sarzegh néven. 1908-ban már Zalasárszeg névalakban szerepel. Neve két köznév (sár, lágy, ragadós föld és szeg sarok, szeglet ) összetételéből alakult ki. Az előtag a megyére utal. A település körüli területek 1950-ig a Talabér család birtokában voltak. Az 1800-as években épült jegyzői hivatal épülete felújításra került, és ez ad ma otthont a kultúrháznak és a könyvtárnak. A község katolikus vallású. Minden hónapban egyszer van mise. A nagyrécsei egyházközséghez tartozik. Az önkormányzat 1993-ban emelte a Hősök emlékművét. Polgármesteri Hivatal: Tóth Lucia Krisztina polgármester 8756 Zalasárszeg, Kisrécse Ságvári u. 10.; Tel.: +36 93 371 338; k3565@koznet.hu Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/zalasárszeg Zalasárszeg 148

Galambok A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi. Az 1550-es években - miként a környező településeket is - Galambokot is feldúlta a török. A megszállás ideje alatt a falu sokat szenvedett, nem csak a török, hanem császári seregek miatt is. A falu lakossága erősen megfogyatkozott. A lakosság ekkor jórészt állattenyésztésből élt. Az 1660-as években is tovább folytatódtak a megpróbáltatások. A törökök újra pusztítottak, de nem kímélték a falut a zalavári vitézek, sőt még a szentgróti kereskedők sem. A XVII. század végén javult a falu sorsa. Új tulajdonosai között a nagyszombati vörös barátok 51 házhelyet alakítottak ki szántó, rét és gyümölcsös területtel. Egy pár év múlva már nem volt puszta telek. A XVIII. század elején pestis pusztított a településen, de hamarosan rendbejött a falu. A malom patakja ebben az időben gyakran kiáradt, és a katonai átvonulások, összevonások is sok kárt okoztak. A XIII. század végén és a XIX. század elején gyorsan fejlődött a település. A század elején kocsmaház és mészárszék is épült. A kiegyezés után is növekedett a népesség. A lakosok java része továbbra is állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha- és lótenyésztéssel foglalkozott. A szegényebbek a környező uradalmakba jártak dolgozni. 1948-ban vezették be az áramot. Galamboknak 1952-től van művelődési otthona, 1953-tól mozija. 1962-ben óvoda is létesült. Az 1960-as években öntevékeny művészeti csoportok szerepeltek itt. Az utcákat az 1950-es évek végétől kezdték kikövezni. 1969-től törpe vízmű működik a településen, 1991- től a kábeltévé. 1993-tól van vezetékes gázellátás. Ma Zalakaros közelségének (kb 3 km-re fekszik egymástól a két település) köszönhetően egyre jobban fejlődik. Nevezetességei Római katolikus templom Kőkereszt a római katolikus templom mellett (későklasszicista, 1847) Római katolikus plébániaépület. A templomtól északra található (19. század eleje), azzal egy kertben. A korábbi Jáger-ház felújítva és megnagyobbítva. Református templom (1864) Tájház (épült 1840-ben, felújítva 1997-ben) Castrum kemping és termálfürdő o Cím: 8360 Keszthely, Martinovics u. 1/b; Tel: +36 83 314 422 - http://www.castrum.eu/ Polgármesteri Hivatal: Kiss-Tóth László polgármester 8754 Galambok, Ady út 2.; Tel.: +36 93 358 130; onkormanyzat@galambok.hu Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/galambok Galambok 149

Zalakaros Zalakaros Zala megye délnyugati részén, fekvő üdülőváros, amely a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Zalakarosi kistérség központja, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 8. legnépszerűbb települése. A település első említése 1254-ből való Korus néven. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott. A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A II. világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa. 1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el. A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek a 1997-ben városi rangot kapott településnek. Turizmus Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 431 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 8. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldő piacai Németország (66 ezer), Ausztria (27 ezer) és Csehország (15 ezer). A Gránit Gyógy- és Termálfürdő nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vizére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 50 éve (2012-ben tekintve). Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C -os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C -os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő. Polgármesteri Hivatal: Novák Ferenc polgármester Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.; Tel.: +36 93 340 100; polgarmester@zalakaros.hu 150

Zalakaros Gránit Gyógy-és Termálfürdő Kerékpárverseny Kilátó Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/zalakaros Garabonc A község temetőjében helyezték el, 2011. január 14-én Németh Ferenc -a magyar csodaló, Imperiál lovasának- hamvait. Polgármesteri Hivatal: Koma László polgármester; 8747 Garabonc, Fő u. 16.; Tel./Fax: +36 93 340 701 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/garabonc Garabonc-Kisrada Kisradai templom Garabonci vendéglátás Nagyrada A régészek IX-X. századi temetőt tártak fel. Rada község neve először a zalavári apátság Szent István korabeli (1019) alapító levelében fordul elő. Eredetileg Rada szláv személynév. Az 1500-as évekre Rada tekintélyes községgé nőtte ki magát. Rada teljes pusztulása a hosszú török háború idején történt. 1655-ben Rohonczy István zalavári apát halála után a birtokot a kincstár vette át. A következő években pusztaként említik a területet. 1690 után újra kezd újraéledni a terület. A 151

parasztok házakat építenek, újra kezdik a földeket művelni. A helyiek főknt halászattal, szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak. Nevezetességei Templom Kis-Balaton Polgármesteri Hivatal: Kiss János polgármester 8746 Nagyrada Petőfi u. 6.; Tel.: +36 93 389 301; nagyradaonkormanyzat@axelero.hu Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/nagyrada Nagyrada - Kis-Balaton Zalaszabar Zalaszabart a régi írások Zabar néven emlegetik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve. A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját. A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890 es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort. Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak. 1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa. Nevezetességei Szőlőhegyi panoráma Kis-Balaton-ház - A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton bemutatása o Nyitva tartás: http://www.kisbalaton.hu/kis_balaton_haz.html Cirill-Metód Emlékmű Hegyi kápolna - A hegyre vezető lakott utcában - a Kápolna utcában - a hegyi út első elágazásánál fekszik a barokk stílusában épült kápolna. Harangtorony - A XIX. században épült, klasszicizáló stílusban. Tornya két harangot őriz. 152

Puskás Ferenc szobor - Zalaszabarban állítottak Magyarországon először Puskás Ferenc emlékére szobrot. Kányavári-sziget - Megközelíthetősége kiváló a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. Bejárata egy különleges látványt nyújtó, 2005-ben felújított fahíd. A 3 km hosszú, önmagába visszatérő tanösvény elsődleges célja a Kis-Balaton változatos madárvilágának bemutatása. Polgármesteri Hivatal: Dr. Kalmár István polgármester 8743 Zalaszabar, Újtelep u. 1.; Tel.: +36 93 389 001; postmaster@zalaszabar1.t-online.hu Zalaszabar Kányavári-sziget Kis-Balaton-ház Szűz Mária Templom Kápolna Puskás-szobor A település hivatalos honalpja: http://www.zalaszabar.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/zalaszabar Zalavár Zalavár a Kis-Balaton két tározója közötti északi földnyelven helyezkedik el. A község területének nagy része víz alatt fekszik vagy mocsaras, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 1987-ben a régészek Balatonhídvég határában a késő bronzkori halomsíros kultúra egy telepét tárták fel. Az előkerült cserépmaradványok alapján a telepet i.e. 1200 körül lakhatták. Ez színvonalas konyhakerti kultúrára utal, ami azonban csak fejlett szántóföldi növénytermesztés kiegészítőjeként alakulhatott ki. A 4. században Valcum erőd kiépítése után Keszthely környéke sűrűn lakott hellyé vált. Valószínűleg ekkor épült Zalavár területén egy cölöpökre vert, mocsárral körbe zárt castrum. A népvándorlás idején több nép is elfoglalta, állt a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok birtokában is. Végül, a magyarok 900 körül elfoglalták a várost, és a Zalavár nevet adták neki, és egyik fontos központjukká alakították. A török 1532-es első támadása után azonban a lakosságszám drasztikusan fogyott, a város korábbi jelentőségét elvesztette. 1565-től a vár mint királyi végvár működött, Nagykanizsa 1600-as eleste után jelentősége nagyban fokozódott, közben azonban a település és a kolostor többször teljesen lakatlanná vált. Kanizsa visszafoglalása után Zalavár védelmi funkciói megszűntek, 1702-ben a várat lebontották. 153

Elmondható, hogy Zalavár lakosai jó anyagi helyzetben éltek, mivel a Zala menti lápos földek gazdag terméshozamot biztosítottak. Így a település lakosságszáma nagy ütemben nőtt. 1865-re a Zala folyó szabályozását hajtották végre, így korábban mocsaras földeket vonhattak művelés alá. Még a 20. században is a mezőgazdaság biztos megélhetést nyújtott a település lakóinak. A megművelhető földek nagyságát nagyban növelték a Kis-Balaton rovására. Azonban az 1990-es években a Kis-Balaton újraélesztésével a település termőterületeinek egy jelentős hányadát elvesztette, így kierőszakolva a már szükséges gazdasági változásokat. Azóta Zalaváron nagyban nőtt a szolgáltatások aránya, és a turizmus is megjelent a településen. Nevezetességei Zalavár romjai Szent István-emlékmű és -emlékkápolna Cirill és Metód-emlékmű Szent Adorján-bazilika romjai Kis-Balaton-ház - A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton bemutatása o Nyitva tartás: http://www.kisbalaton.hu/kis_balaton_haz.html Fekete István-emlékszoba és Matula bácsi kunyhója Karoling-kori palota romjai Polgármesteri Hivatal: Berkenyés István polgármester 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.; Tel.: +36 83 354 001; pmhzvar@gylcomp.hu Kis-Balaton-ház Zalavár romjai Ciril és Metód Emlékmű Kis-Balaton A település honlapja: http://www.zalavarpark.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/zalavár 154

Sármellék A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok érkeznek. Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak 1356-ból maradt ránk. Mivel a település a vázsony zágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások 1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett. Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdődött meg A 18. század végére Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. Mint a környező településeknél, a mezőgazdaság itt is nagyban fejlődött, a népességszám tovább nőtt. 1839-ben a lakosság önerőből építtetett magának templomot. 1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba a Zalaszentgrót Balatonszentgyörgy-vasútvonallal. 1952-re épült ki Zalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülőtér, a mai kereskedelmi reptér elődje. Az 1990-es években, miután a község repülőtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis- Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt. A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik a Sármellék Kábel Televízió (SKTV) keretében. Nevezetességei Kis-Balaton FlyBalaton repülőtér www.flybalaton.com Polgármesteri Hivatal: Horváth Tibor polgármester 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.; Tel.: +36 30 849 2493; sarmellek@t-online.hu Sármellék Kis-Balaton Sármelléki repülőtér A település hivatalos honlapja: http://www.sarmellek.hu/ A település sportegyesületének honlapja: www.sarmellekse.hu Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/sármellék 155

Alsópáhok Az Alsópáhok elnevezés csak 1622-től ismeretes, a korábbi írásos emlékekben, mint Hosszúpáh szerepelt. Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalálhatók a vonaldíszes kerámia népének és a péceli kultúrának a nyomai. 2009-ben a Hévízdombon a 76-os számú főút építésekor több kor embereinek nyomait találták meg. Szintén régészeti leletekből ismeretes a falu középkori, Szent Margit tiszteletére szentelt román templomának helye, amely valószínűleg a 11. században épült. A templom 1778-ban pusztult el. 1996-ban nyílt meg a község központjában a klubszerű elrendezésben megépült Kolping Hotel. A beruházáshoz kapcsolódóan újult meg az egykori barokk plébániaépület is. o Cím: 8394 Alsópáhok, Fő u. 120.; Tel.: +36 83 344 143 o Bővebb információ: http://www.kolping.hotel.hu/ Polgármesteri Hivatal: Czigány Sándor polgármester 8394 Alsópáhok, Fő út 65.; Tel.: +36 83 344 001; pmalsopahok@t-online.hu Kolping Hotel Alsópáhok, Magyarok Nagyasszonya kápolna A település hivatalos honlapja: http://www.alsopahok.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/alsópáhok Hévíz Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már valószínűleg a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328- ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. 156

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992-ben városi címet kapott. Turizmus A város fejlődését a turizmusra alapozza. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 1,0 millió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után; legnagyobb küldő piacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre. Látnivalók Védett lápterület, véderdő és park Schulhof sétány és a Sétáló utca 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot Egregyen az egykori önálló településen áll a 13. századi templom Református-Evangélikus Templom Egregyi Jézus szíve Templom Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút Hévíz város Pantheonja Szoborpark Római katona sírja Történelmi villák Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház o Cím: 8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.; Tel.: +36 83 501 700 o http://www.spaheviz.hu Polgármesteri Hivatal: Papp Gábor polgármester 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1.; Tel.: +36 83 500 800; heviz kukac t-online pont hu Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Hévízi tó Hévíz Airport Kerékpárút a Kis-Balaton mentén A város hivatalos honlapja: http://www.heviz.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/hévíz 157