Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás Elméleti alapok
Ökológiai alapok: populációk jellemzése Formai struktúrelemek: monogén struktúrelemek (egyedhez kötöttek, pl. szín, ivar, kor); szingén struktúrelemek (a populáció egészéhez köttöttek, pl. állománysűrűség, koreloszlás, ivararány). A populáció változásának mérése a populáció jellemzőinek meghatározása Hány állat van a populációban populációméret (létszám vagy sűrűség) Hogyan változik a populáció mérete nő, stagnál, csökken Mi okozza a változást? populáció mérleg: születés, halálozás, be- és kivándorlás.
A populációk jellemzésére használt mutatók Populációdinamika ÿ a populáció létszámá-nak (sű-rűségének) és struktúrá-já-nak (kor-elo-szlás, i-var-arány) időbeli változása ÿ tómodell. Populációs paraméterek ÿ a populációt álla-potát, dinamikáját jellemző mu-tatók. A paraméterek megválasztásának szem-pont-jai: mennyire könnyű becsülni, a paraméterek együtt mennyire képe-sek a populáció lényeges sajátságait le-írni, mennyire alkalmasak az adattartomá-nyon kívüli extrapolálásra, mennyire szoros az összefüggésük a po-puláció folyamataival, mennyire általánosak, vagyis más po-pu-lációk esetében alkalmazhatók-e.
Populációdinamika a populáció struktúrájának és funkciójának időbeli változása: tómodell exponenciális növekedés (korlátlan forrásbőség) logisztikus növekedés (korlátozott források) homogén populációkat leíró modellek: exponenciális növekedés (korlátlan forrásbőség) logisztikus növekedés (korlátozott források)
A vadgazdálkodás és céljai Az aranysakál terítékváltozása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A fenntartható (tartamos) hasznosítás
Példa:állományváltozás és hasznosítható mennyiség exponenciális növekedés esetén Korlátlan növekedés: a hasznosítható mennyiség csak a kezdő állománytól függ
Példa:állományváltozás és hasznosítható mennyiség logisztikus növekedés esetén Korlátozott növekedés: a hasznosítható mennyiség a relatív sűrűségtől függ - sűrűségfüggés
Tanulságok az állomány növekedése változatlan minőségű élőhelyen véges semmilyen vadállomány létszáma nem lehet tartósan az eltartóképesség felett, további állománynövekedést csak élőhelyfejlesztéssel lehet elérni az élőhely romlása állomány csökkenéshez vezet
További tanulságok hasznosított állomány nem lehet az eltartóképessége felett a tartamos gazdálkodásban csak az éves növekmény hasznosítható a legnagyobb hasznosítható mennyiség az eltartóképesség felénél-kétharmadánál van magasabb és alacsonyabb létszámnál is csökken a hasznosítható mennyiség a kívánatos állománynagyságot ökológiai és ökonómiai szempontok szerint kell megválasztani
További tanulságok a környezet, így az eltartóképesség változik, az évek között különbségek vannak nem lehet átlagstratégiával hasznosítani, hanem évről-évre meg kell határozni a valós állapotnak megfelelő hasznosítható mennyiséget
Az ökológiai modellek gyakorlati alkalmazása csak az állomány létszámát és az éves növekményt kell ismerni erre kidolgozott módszerek vannak pl. a mezei nyúlnál (Kovács-Heltay módszer 1985, SZIE Vadbiológia módszere 2002) mi van a nagyvaddal?
Viharfelhők a mennybolton a létszámot NEM LEHET jól becsülni
A gímszarvas jelentett létszáma, hasznosítása és a rekonstruált minimális létszám alakulása 1973-2004 között országosan
A vadgazdálkodás és céljai
Viharfelhők a Mennyországon a létszámot nem lehet jól becsülni a létszám nem jó mutató
Somogy megye: szarvaslétszám-vadkár összefüggés 500000 450000 400000 350000 14000 12000 10000 Vadkár(eFt) 300000 250000 200000 8000 6000 Létszám(db) 150000 4000 100000 50000 2000 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Év mg.-i vk. erdei vk. szarvas 0 a szarvaslétszám és a vadkár ellentétesen mozog a vadkárból nem lehet a létszámra következtetni és viszont
Mire alapozzuk a hasznosítás tervezését a létszám helyett? a létszám rosszul becsülhető, de nem is fontos az ökológiai hatások a sűrűségtől függenek (létszám/terület) a sűrűséget, a környezettel való összhangot az állomány jelzi: jó produkciójú állomány nem lehet túlszaporodott a gazdálkodás eredményességét a létszám/sűrűség változása jellemzi
A sűrűségfüggés megjelenése Sűrűségfüggés Versengés növekedése teljesítmény romlása Átlagos szaporulat, testtömeg, ivarérés, elhullási arány stb. Trófea minősége romlik A hatás elsősorban a fiatal korosztályokban érvényesül Sok bizonyíték a nagyvadfajoknál
Mit lehet tenni? Megint egy kis ökológia: a sűrűség függés
Sűrűségfüggés és bioindikátorok a szaporulat csökken a vemhesülési arány csökken a testtömeg, az agancstömeg csökken a kondíció romlik a halandóság (különösen a fiataloké) nő a parazitáltság, a betegségek gyakorisága nő az ivarérettség ideje kitolódik az elvándorlás nő» ezek mérhetők és jellemzik az állományt bioindikátorok
Sűrűségfüggés: Eberhardt modell: sorrend és előrejelzés
Sűrűségfüggő szabályozás Minden ami a sűrűség függvényében változik (Eberhardt modell) A sűrűség változása hatására szekvenciális és előrejelezhető változások lépnek fel Visszacsatolás - szabályozás - stabilizálás Központi szerep tényező: TESTTÖMEG küszöbtesttömeg kondíció vs. testtömeg
Sűrűségfüggő szabályozás Sorrend és hatás a szaporodásra fiatalok túlélése - szaporulat első termékenyülés - ivarérettség elérése kifejlett nőstények termékenyülése kifejlett nőstények mortalitása Hímek?
Sűrűségfüggő szabályozás: jávorszarvas Sűrűség hatása: testméretek és szaporulat csökken Nagy sűrűségű populációk jellemzői alacsony predáció (incl. vadászat) kis testtömeg lassú testnövekedés alacsony szaporodási ráta alacsony felnevelt szaporulat nagyobb éves ingadozások a populáció méretében
Korosztályokból álló pop. Jellemzése: az élettáblázat A legfontosabb paraméterek: létszám (vagy állo-mánysűrűség), reprodukció, ha-lálozás a populáció nem homogén, ivarokra (ivararány) és kor-csoportokra (kor-eloszlás) oszlik ÿ a kor-cso-por-tok szerinti (korspecifikus) mortalitás és szapo-rulat ismeretére is szükség lehet. A paramétereket becslő statisztikák: szüle-tési ráta, mortalitási ráta, növe-ke-dé-si ráta, be- és kivándorlási ráta, stb.
Korcsoportokból álló) populációk jellemzése A populációk nem homogének ÿ az egyedek kö-zötti különbségek különösen a nagy-testű fajoknál fon-tosak ÿ fitness (egyedek rátermett-sége a sza-porodási sikerben ki-fejezve) Az életprogram és az életkilátások leírása élet-táblázatokkal történik: kohort: az azonos időpontban született egye-dek csoportja túlélési program: egy meghatározott időpont-ban születt egyedek szá-mának ala-ku-lása élet-táb-lázatban összefoglalva ÿ milyen valószi-nű-séggel érik meg egy bizo-nyos életkor kezdetét ÿ lx = nx/n0 kibővített élettáblázat: a túlélési program a-datai kiegészítve az életko-ron-kénti ter-mékeny-ségi adatokkal ÿ a termékenységi program-mal ÿ mx = a nőstényen-kén-ti nős-tényutódok száma ÿ a populáció dinamikája szempont-jából a nőstények szere-pe a meghatározó!
x n x D x l x d x q x p x m x m x *l x 0 n 0 n 0 -n 1 n 0 /n 0 l 0 -l 1 d 0 /l 0 1-q 0 m 0 m 0 *l 0 1 n x n 1 -n 2 n 1 /n 0 l 1 -l 2 d 1 /l 1 1-q 1 m 1 m 1 *l 1 2 n x n 2 -n 3 n 2 /n 0 l 2 -l 3 d 2 /l 2 1-q 2 m 2 m 2 *l 2........................... z n z n z -n z+1 n z /n 0 l z -l z+1 d z /l z 1-q z m z m z *l z
a túlélési programból meghatározható a halálo-zá-si program (dx), amely a meg-született egyedek-nek (n0) bármely x és x-+1 időpontok közötti el-hullási va-ló-szi-nűségét fejezi ki. a korspecifikus halálozási program (qx) azt fe-jezi ki, hogy az x időpon-tot megért egyedek (nx) milyen valószínűséggel pusztulnak el a x+1 életkor el-érése előtt.
A túlélési programból (lx) kiszámítható az élet-koronkért várható élet-tartam (ex): e x = z Σ y=x l x+l 2 l x x+1 A bruttó szaporodási ráta (BRR) abban az eset-ben valósulna meg, ha minden nőstény megérné a maximális életkort: BRR = Σ z x=0 m x
A vadgazdálkodás és céljai A hasznosítható létszám kiszámolása