14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 8., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, feb ru ár 8., kedd 14. szám Ára: 345, Ft TARTALOMJEGYZÉK 17/2005. (II. 8.) Korm. r. A diákigazolványról /2005. (II. 8.) NKÖM OM e. r. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vo - nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 17/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet módosításáról /2005. (II. 8.) PM FMM e. r. A foglalkoztatáspolitikai célú járulékkedvezmény elszámolásának részletes szabályairól /2005. (II. 8.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mánnyal kap cso la tos egyes mun kál ta tói költ sé gek költ ség ve - tési megtérítésének eljárási szabályairól /2005. (II. 8.) PM r. A kö te le zõ gép jár mû-fe le lõs ség biz to sí tás jú li us 1. elõt ti rend - szere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló 2/1997. (I. 31.) PM rendelet módosításáról /2005. (II. 8.) KE h. A Honvéd Vezérkar fõnökének kinevezésérõl /2005. (II. 8.) KE h. Tá bor no ki elõléptetésrõl /2005. (II. 8.) KE h. Tá bor no ki elõléptetésrõl /2005. (II. 8.) KE h. Szol gá la ti vi szony meg szün te tés érõl és szol gá la ti nyug ál lo mány ba helyezésrõl /2005. (II. 8.) Korm. h. A pol gá ri jogi ko di fi ká ci ó ról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. ha tá - ro zat idõ ará nyos vég re haj tá sá ról és módosításáról /2005. (II. 8.) Korm. h. A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány és a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Köz - ala pít vány Ala pí tó Ok ira ta i nak módosításáról /2005. (II. 8.) Korm. h. Az Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány Alapító Okira - tá nak módosításáról /2005. (MK 14.) MSZH köz l. Az IDEA 2005 (Ötlet Újdonság Találmány) nemzetközi kiállí - tá son és vá sá ron be mu ta tás ra ke rü lõ ta lál má nyok, véd je gyek, for - matervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A belügyminiszter pályázati felhívása a évi Magyar Közigaz - gatási Minõség Díj elnyerésére Helyesbítés Oldal

2 508 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/14. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelete a diákigazolványról A Kormány a köz ok ta tás ról szóló évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: köz ok ta tás ról szóló törvény) 94. -a (3) be kez dé sé nek d) pont já ban, va la mint a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény (a továb - biak ban: fel sõ ok ta tás ról szóló tör vény) 29. -ának (2) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: A diákigazolványra jogosultak köre 1. (1) Di ák iga zol vány ra jo go sult a) a köz ok ta tás ról szóló tör vény 20. -a (1) be kez dé sé - nek b) f) pont já ban fel so rolt ok ta tá si in téz mény ta nu ló ja, va la mint 30. -ának (6) be kez dé se alap ján a kép zé si kö te - le zett sé gét tel je sí tõ (a továb biak ban: ta nu ló), b) a fel sõ ok ta tás ról szóló tör vény 1. szá mú mel lék le té - ben sze rep lõ fel sõ ok ta tá si in téz ménnyel hall ga tói jog vi - szony ban álló hall ga tó (a továb biak ban: hall ga tó), c) a Ma gyar or szá gon kí vü li szék hellyel ren del ke zõ köz ok ta tá si, illetve fel sõ ok ta tá si in téz ménnyel ta nu lói, illetve hall ga tói jog vi szony ban álló ma gyar ál lam pol gár - sá gú ta nu ló, illetve hall ga tó (a továb biak ban: nem ma gyar in téz mény ben ta nu ló ma gyar ál lam pol gár sá gú ta nu ló, illetve hall ga tó), d) a kor mány kö zi és más ok ta tá si együtt mû kö dé si meg - álla po dás vagy egyez mény alap ján ma gyar or szá gi ok ta tá si in téz mény ben ta nu ló, rész kép zés ben részt vevõ kül föl di ta nu ló, illetve hall ga tó, to váb bá a Ba las si Bál int In té zet - ben kép zés ben részt ve võ sze mély. (2) Az (1) be kez dés c) pont já ban meg ha tá ro zott jo go - sult ság fel té te le az is, hogy az ott meg ha tá ro zott ok ta tá si in téz mény azon or szág ban, ahol mû kö dik, ál la mi lag el is - mert le gyen, vagy ha az Ma gyar or szág te rü le tén mû kö dik, a vo nat ko zó jog sza bá lyok sze rint köz ok ta tá si in téz - mény ese tén nyil ván tar tás ba ve gyék, fel sõ ok ta tá si in téz - mény ese tén pe dig ma gyar or szá gi mû kö dé sét engedé - lyezzék. (3) A ta nu ló nak, illetve hall ga tó nak egy ide jû leg egy diákigazolványa le het. (4) A ta nu ló di ák iga zol vány ra ta nu lói jog vi szo nyá nak meg szû né sét kö ve tõ ok tó ber 31-éig, a hall ga tó hall ga tói jog vi szo nyá nak meg szû né sét kö ve tõ már ci us 31-éig (a jog vi szony I. fél év ben tör té nõ meg szû né se ese tén), illetve ok tó ber 31-éig (a jog vi szony II. fél év ben tör té nõ meg szû né se ese tén) jo go sult (a továb biak ban: érvényes - ségi idõ). A diákigazolványhoz kapcsolódó jogok és kedvezmények 2. (1) A diák iga zol vány iga zol ja a) a di ák iga zol vá nyon je lölt ok ta tá si in téz ménnyel a ta - nu lói, illetve hall ga tói jog vi szony fenn ál lá sát, b) a jog sza bály ban meg ha tá ro zott uta zá si, kul tu rá lis és egyéb ked vez mé nyek igény be vé te lé re való jo go sult sá got, c) a ta nu lói, hall ga tói jog vi szony alap ján jog sza bály sze rint járó té rí té sek re és jut ta tá sok ra való jo go sult sá got, d) a di ák iga zol vány hoz kap cso ló dó, ál lam ál tal nem ga ran tált (ke res ke del mi) ked vez mé nyek re való jogosult - ságot, e) azok ese té ben, akik szá má ra az elsõ sze mé lyi iga zol - vány még nem ke rült ki ál lí tás ra, a sze mély azo nos sá got. (2) A di ák iga zol vány hoz kap cso ló dó ked vez mé nye ket a jo go sult az ér vé nyes sé gi idõn be lül ab ban az eset ben is igény be ve he ti, ha ta nu lói vagy hall ga tói jog vi szo nya tanulmányai be fe je zé se miatt szûnt meg. (3) Az (1) be kez dés b) d) pont já ban fel so rolt ked vez - mé nyek kom mu ni ká ci ó já ról, to váb bá a di ák iga zol vány - hoz kap cso ló dó, ál lam ál tal nem ga ran tált (ke res ke del mi) ked vez mé nyek szer ve zé sé rõl, ki épí té sé rõl és az eh hez kap cso ló dó jo gok tel jes körû hasz no sí tá sá ról az Ok ta tá si Mi nisz té rium az ál ta la ki je lölt szer ve zet út ján gondos - kodik. (4) A di ák iga zol vánnyal igény be ve he tõ, kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott ked vez mé nyek meg vál toz ta tá sa - kor ki kell kér ni a Hall ga tói Ön kor mány za tok Or szá gos Kon fe ren ci á já nak, va la mint az Or szá gos Köz ne ve lé si Tanács vé le mé nyét. A diákigazolvány 3. (1) A diák iga zol vány tí pu sai: ál lan dó és ide ig le nes diákigazolvány. (2) Az ál lan dó diák iga zol vány faj tái: fel sõ ok ta tá si és köz ok ta tá si diák iga zol vány. Az egyes faj tá kon be lü li al - típusok: nap pa li, esti, le ve le zõ és táv ok ta tá sos diákiga - zolvány.

3 2005/14. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 509 (3) Az ál lan dó köz ok ta tá si és fel sõ ok ta tá si diák iga zol - vány ID 1 mé re tû, mû anyag kár tya, egye di azo no sí tó val el lá tott köz ok irat, amely a biz ton sá gi ok má nyok védel - mének rend jé rõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. ren de let ha tá lya alá tar to zik. A di ák iga zol vá nyon a (6) be kez dés a) e) és g) h) pont já ban meg ha tá ro zott ada to kat lé zer gra - ví ro zás sal, az ér vé nye sí tõ mat ri cát ra gasz tás sal kell fel tün - tet ni. (4) Az ál lan dó fel sõ ok ta tá si diák iga zol vány elektro - nikus adat hor do zó egy sé get (a továb biak ban: chip) is tar - tal maz. A chi pen az Edu ca tio Tár sa dal mi Szol gál ta tó Közhasznú Tár sa ság (a továb biak ban: adat ke ze lõ) ál tal szer zõ dés ben meg bí zott jogi sze mély köz re mû kö dé sé vel ke rül nek rög zí tés re a diák iga zol vány ada tai, a gyár tá si sorozatszám (CSN), to váb bá egy elekt ro ni ku san rög zí tett ér vé nye sí tõ jel. (5) Az ál lan dó diák iga zol vány faj tá in be lül az egyes altípusokat a di ák iga zol vá nyon fel tün te tett pik to gram alap ján kell meg kü lön böz tet ni: a nap pa li ta go zat di ák iga - zol vá nya nap, az esti ta go zat di ák iga zol vá nya hold, a le ve - le zõ ta go zat di ák iga zol vá nya bo rí ték, a táv ok ta tá si ta go zat di ák iga zol vá nya a szep tem ber 1. után ki adott di ák - iga zol vá nyok ese tén nyom ta tott nagy T betû for má jú pik to gra mot tar tal maz. A szep tem ber 1. elõtt ki adott táv ok ta tá si ta go za tos diák iga zol vány nem tar tal maz pik to - gra mot. (6) Az ál lan dó diák iga zol vány tar tal maz za: a) a ta nu ló, illetve hall ga tó arc ké pét, b) a ta nu ló, illetve hall ga tó csa lá di és utó ne vét, szü le té - si he lyét és ide jét, lak cí mét vagy tar tóz ko dá si he lyét, állampolgárságát, alá írá sát (írni nem tudó, vagy olyan ta - nu ló, illetve hall ga tó ese tén, akit a bí ró ság cse lek võ ké pes - sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond nok ság alá he lye zett tör - vé nyes kép vi se lõ je alá írá sát), c) azon in téz mény(ek) ne vét és cí mét (te le pü lés), amellyel a ta nu ló, illetve a hall ga tó ta nu lói, illetve hall ga - tói jog vi szony ban áll. Az in téz mény cí me ként a ki bo csá - tó hi va ta los in téz mény lis tá já val össz hang ban az a te le - pü lés is meg je löl he tõ, ahol a kép zés tény le ge sen fo lyik. A nem ma gyar in téz mény ben ta nu ló ma gyar ál lam pol gár - sá gú ta nu ló, illetve hall ga tó ese tén a kül föl di in téz mény - ben ta nul meg je lö lést, d) a ta go zat meg je lö lé sét (pik to gram mal), e) ki ál lí tá sá nak nap ját, f) ér vé nyes sé get je lö lõ ada tot [a köz ok ta tás ról szóló tör vény 6. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rin ti tan kö te le zett sé gi kor fel sõ ha tár át be töl tött ta nu lók, illetve a fel sõ ok ta tá si hall ga tók ese té ben ér vé nye sí tõ mat ri cát], g) a diák iga zol vány 10 szám je gyû egye di azo no sí tó ját, h) a köz ok ta tás ról szóló tör vény ben és a fel sõ ok ta tás ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zott ta nu lói, illetve hall ga tói azo no sí tó szá mot. (7) Az ide ig le nes diák iga zol vány az aláb bi két rész bõl áll: a) egy ID 1 mé re tû mû anyag kár tya (a továb biak ban: ide ig le nes mû anyag kár tya), amely a biz ton sá gi ok má nyok rend jé rõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. ren de let ha tá lya alá tar to zik. Az ide ig le nes mû anyag kár tyán lé zer gra ví ro - zás sal ke rül nek fel tün te tés re a (6) be kez dés c), e) és g) pont já ban meg ha tá ro zott ada tok, b) egy ID 1 mé ret re össze hajt ha tó két sze res ID 1 mé re - tû pa pír ala pú lap (a továb biak ban: sze mé lyi lap). A sze - mé lyi la pon kéz zel vagy író gép pel ke rül nek fel tün te tés re a (6) be kez dés b) f) pont já ban fel so rolt ada tok. A ta nu ló, illetve hall ga tó fény ké pe ra gasz tás sal ke rül fel tün te tés re a sze mé lyi la pon. (8) Az ide ig le nes mû anyag kár tya és a sze mé lyi lap csak együt tes hasz ná lat ese tén ér vé nyes a sze mé lyi lap ki ál lí tá - sá nak nap já tól szá mí tott 60 na pig. A sze mé lyi lap ér vé - nyes sé ge a jo go sult ság fenn ál lá sa ese tén leg fel jebb két alkalommal meg hosszab bít ha tó, al kal man ként 60 nap pal, amennyi ben a ta nu ló, illetve hall ga tó a) iga zol ni tud ja, hogy ál lan dó di ák iga zol vány-igény - lé se még nem ke rült tel je sí tés re, vagy b) ál lan dó diák iga zol vány meg ren de lé se nél kül is jo go - sult ide ig le nes di ák iga zol vány ra. A diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok ellátói 4. A di ák iga zol vánnyal kap cso la tos fel ada tok a ki bo csá tó, az adat ke ze lõ, az adat fel dol go zó és a ki adó in téz mény között osz la nak meg. 5. A diák iga zol vány ki bo csá tó ja az ok ta tá si mi nisz ter (a továb biak ban: ki bo csá tó). A ki bo csá tó gon dos ko dik a diák iga zol vány ki adá sá ra jo go sult in téz mé nyek (a továb - biak ban: ki adó in téz mény) lis tá já nak az adat ke ze lõ ren del - ke zé sé re bo csá tá sá ról. 6. (1) A diák iga zol vány ada ta it az adat ke ze lõ ke ze li. (2) Az adat ke ze lõ fel ada ta: a) a ki adó in téz mé nyek nyil ván tar tá sá nak ve ze té se, b) a ki adott di ák iga zol vá nyok ról a 20. (1) bekezdé - sében meg ha tá ro zott nyil ván tar tás ve ze té se, c) a diák iga zol vány, az ér vé nye sí tõ mat ri ca és az egyéb nyom tat vá nyok ki adó in téz mény hez ha tár idõ ben tör té nõ el jut ta tá sá nak biz to sí tá sa,

4 510 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/14. szám d) a di ák iga zol vá nyon sze rep lõ sze mé lyes ada tok ke ze - lé se, e) a diák iga zol vány igaz ga tá si szol gál ta tá si dí já nak kezelése és nyil ván tar tá sa, f) a di ák iga zol vánnyal kap cso la tos tá jé koz ta tás biz to sí - tá sa, g) a di ák iga zol vány hoz kap cso ló dó ked vez mé nyek nyúj tó i nak a di ák iga zol vá nyok ér vé nyes sé gé re vo nat ko zó tá jé koz ta tás, h) a fen ti fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges fej lesz té sek meg va ló sí tá sa, kü lö nö sen az ezek hez kap cso ló dó elek t - ronikus rend sze rek ki ala kí tá sa. 7. Az adat ke ze lõ a 6. (2) be kez dé sé ben elõ írt fel ada tai el lá tá sa ér de ké ben adat fel dol go zót ve het igény be. Az adat fel dol go zó a di ák iga zol vá nyok fi zi kai elõ ál lí tá sá val és egyéb fel ada tok kal meg bí zott jogi sze mély, mely nek fel - ada ta az adat ke ze lé si mû ve le tek hez kap cso ló dó tech ni kai fel ada tok el vég zé se az adat ke ze lõ elõ írásai alap ján. 8. (1) A ki adó in téz mé nyek: a) A köz ok ta tá si diák iga zol vány ki adá sa a köz ok ta tás - ról szóló tör vény 20. -a (1) be kez dé sé nek b) f) pont já ban meg ha tá ro zott ok ta tá si in téz mény, a köz ok ta tás ról szóló tör vény 30. (6) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott kép zé si kö - te le zett ség ese tén a szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós bi zott ság, illetve az or szá gos szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós te vé keny sé - get el lá tó szerv fel ada ta. b) A fel sõ ok ta tá si diák iga zol vány ki adá sa a fel sõ ok ta - tás ról szóló tör vény 1. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ intézmény fel ada ta. c) A nem ma gyar in téz mény ben ta nu ló ma gyar ál lam - pol gár sá gú ta nu ló, illetve hall ga tó di ák iga zol vá nyát a ki - bo csá tó, az 1. (1) be kez dé sé nek d) pont já ban meghatá - rozott jo go sul tak di ák iga zol vá nyát a fo ga dó in téz mény adja ki. (2) Több fel sõ ok ta tá si in téz ménnyel való egy ide jû jog - vi szony ese tén a hall ga tó di ák iga zol vá nyát az az in téz - mény adja ki, amellyel el sõ ként lé te sí tett jog vi szonyt. A hall ga tó azon ban sa ját költ sé gén kér he ti új diák iga zol - vány ki ál lí tá sát, ame lyen azon in téz mény ke rül fel tün te - tés re, amellyel ké sõb bi idõ pont ban ke rült hall ga tói jog - viszonyba. (3) A ki adó in téz mény: a) a ki adott di ák iga zol vá nyok ról a 21. -ban fog lal tak sze rint nyil ván tar tást ve zet, b) a di ák iga zol vá nyo kat és az ér vé nye sí tõ mat ri cát biz - ton sá go san, el zár va tá rol ja, c) részt vesz a di ák iga zol vá nyok igény lé sé ben, d) ér vé nye sí ti és be von ja a di ák iga zol vá nyo kat. 9. (1) A ki adó in téz mény ál lan dó di ák iga zol ványt ad ki a) a ta nu lói, illetve hall ga tói jog vi szony kez de te kor, b) a ki ál lí tás nap já tól szá mí tott leg fel jebb 8 év eltel - tével a köz ok ta tás ban, c) az el ve szett, meg sem mi sült, meg ron gá ló dott diák - igazolvány he lyett, d) a diák iga zol vány ada ta i ban be kö vet ke zõ vál to zás - kor, ki vé ve, ha a ki adó in téz mény ne vé nek és cí mé nek vál - to zá sa a di ák iga zol vá nyok hoz kap cso ló dó jo go kat és ked - vez mé nye ket nem érin ti. (2) A nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rint ta nu lók, a kép zé si kö te le zett sé gü ket tel je sí tõk, illetve az 1. (1) be - kez dé sé nek d) pont já ban meg ha tá ro zott jo go sul tak ré szé re a nap pa li ta go zat, az esti ta go zat mun ka rend je sze rint ta - nulók ré szé re az esti ta go zat, a le ve le zõ ta go zat mun ka - rend je sze rint ta nu lók, illetve az alap fo kú mû vé szet ok ta tá - si in téz mé nyek ta nu lói ré szé re a le ve le zõ ta go zat di ák iga - zol vá nyát, az egyéb mun ka rend sze rint ta nu lók ré szé re a táv ok ta tá si ta go zat di ák iga zol vá nyát kell ki ál lí ta ni. (3) In téz mény vál tás ese tén az új in téz mény lát ja el a ki - adó in téz mény fel ada ta it. 10. (1) Az igé nyelt ál lan dó diák iga zol vány ki adá sá ig a ta - nu ló, illetve hall ga tó ké ré sé re ide ig le nes di ák iga zol ványt kell ki ad ni. Az ide ig le nes diák iga zol vány iga zol ja a 2. (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat. (2) Az ide ig le nes diák iga zol vány ki adá sá nak fel té te le, hogy a ta nu ló, illetve hall ga tó az ál lan dó di ák iga zol ványt igé nyel je. (3) A ki adó in téz mény a di ák iga zol vány ra jo go sult tanulónak, illetve hall ga tó nak ál lan dó diák iga zol vány igény lé se nél kül is ide ig le nes di ák iga zol ványt ad ki, a) ha az ál lan dó diák iga zol vány nem tar tal maz za az ok - ta tás, illetve a gya kor la ti kép zés tény le ges hely szí nét (eb - ben az eset ben a hely színt a sze mé lyi la pon kell feltün - tetni), b) az 1. (1) be kez dé sé nek a) b) pont já ban meg ha tá - ro zott in téz mény nem ma gyar ál lam pol gár sá gú ta nu ló já - nak, illetve hall ga tó já nak, ha 12 hó nap nál rö vi debb idõ tar - tam ra szóló ösz tön díj jal foly tat ja ta nul má nya it, c) a 23. (2) be kez dé sé ben fog lal tak mel lett annak a ta nu ló nak, illetve hall ga tó nak, aki ta nu lói, illetve hall ga - tói jog vi szo nyá nak meg szû né sét köve tõen, de a diák iga - zol vány ér vé nyes sé gi ide jé nek le já ra ta elõtt el ve szí ti di ák - iga zol vá nyát, vagy di ák iga zol vá nya a jo go sult sá gok iga - zo lá sá ra al kal mat lan ná vá lik. Eb ben az eset ben a sze mé lyi la pon az in téz mény és a ta go zat ro va tot a ta nu ló, illetve hall ga tó elõ zõ ál lan dó di ák iga zol vá nya alap ján kell ki töl - te ni.

5 2005/14. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A ki adó in téz mény e ren de let tel össz hang ban sza bá - lyoz za a di ák iga zol vá nyok, az ér vé nye sí tõ mat ri cák és az egyéb nyom tat vá nyok bel sõ ke ze lé sé re vo nat ko zó sza bá - lyo kat. (2) A ki adó in téz mény ve ze tõ je ki je lö li azt a sze mélyt, aki fe le lõs azért, hogy a diák iga zol vány ki adá sa, ér vé nye - sí té se, be vo ná sa, illetve a jog sza bály ban elõ írt to váb bi fel - ada tok meg va ló sí tá sa e ren de let nek meg fele lõen ke rül jön vég re haj tás ra. A ki adó in téz mény ve ze tõ je a fel ada tok ellátására több sze mélyt is ki je löl het. (3) Köz ok ta tá si in téz mény ese té ben a fenn tar tó, fel sõ - ok ta tá si in téz mény ese té ben a ki bo csá tó ellen õr zi a di ák - iga zol vá nyok hoz kap cso ló dó, a ki adó in téz ményt ter he lõ fel ada tok vég re haj tá sát, sza bály ta lan ság ész le lé se ese tén kez de mé nye zi a vo nat ko zó jog sza bá lyok alap ján a meg fe - le lõ el já rás meg in dí tá sát. A diákigazolvány igénylése 12. (1) A fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek fel vé te li el já rá sa i nak ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let ben sza bá lyo zott köz pon ti fel vé te li el já rás ke re té - ben fel sõ ok ta tá si in téz mény be je lent ke zõk a fel vé te li jelentkezéssel együtt igé nyel het nek di ák iga zol ványt. (2) Az ok ta tá si mi nisz ter a tan év rend jé rõl szóló ren de - le té ben sza bá lyo zott köz pon ti fel vé te li el já rás ke re té ben kö zép fo kú ok ta tá si in téz mény be je lent ke zõk ré szé re az adat ke ze lõ a fel vé te li je lent ke zé si la pon sze rep lõ sze mé - lyes ada tok alap ján elõ re ki töl tött igény lõ la pot (a továb - biak ban: meg sze mé lye sí tett igény lõ lap) küld má - jus 31-éig. (3) Azon ok ta tá si in téz mé nyek, illetve kép zé sek ese té - ben, ame lyek re nem a köz pon ti fel vé te li el já rás ke re té ben le het fel vé telt nyer ni, az adat ke ze lõ sa ját költ sé gén gon - dos ko dik a ta nu lói, illetve hall ga tói lét szá mot 10%-kal meg ha la dó mennyi sé gû igény lõ lap nak, illetve in téz mé - nyen ként két-két pél dány ban ér vé nye sí tõ mat ri ca igény lõ - lap nak, ide ig le nes diák iga zol vány meg ren de lõ lap nak, valamint össze sí tõ diák iga zol vány meg ren de lõ lap nak min den év már ci us 1. nap já ig a ki adó in téz mény ré szé re tör té nõ el jut ta tá sá ról. (4) A ki adó in téz mény ál tal pos tai, elekt ro ni kus úton, fax út ján vagy te le fo non meg ren delt to váb bi nyom tat vá - nyo kat az adat ke ze lõ 15 na pon be lül el jut tat ja a ki adó intézményhez a ki adó in téz mény költ sé gén. 13. (1) A köz pon ti fel vé te li el já rás ke re té ben fel sõ ok ta tá si in téz mény be je lent ke zõk a di ák iga zol ványt az Or szá gos Fel sõ ok ta tá si Fel vé te li Iro dá hoz el jut ta tott A jelû je lent - ke zé si törzs lap meg fe le lõ ro va ta i nak hi ány ta lan ki töl té sé - vel igény lik az adat ke ze lõ tõl. A 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott díj be fi ze té sé re szol gá ló kész pénz-át uta lá si meg bí zást az igény lõ pos tai úton kap ja meg a fel vé te li jelentkezését vissza iga zo ló re giszt rá ci ós le vél lel együt tes kül de mény ben leg ké sõbb jú li us 21-éig. Az igény lõ augusztus 5-éig fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha - tá ro zott dí jat. (2) A köz pon ti fel vé te li el já rás ke re té ben kö zép fo kú ok - ta tá si in téz mény be je lent ke zõk a di ák iga zol ványt a ki adó in téz mé nyen ke resz tül igény lik a meg sze mé lye sí tett igény lõ lap meg fe le lõ ro va ta i nak ki töl té sé vel és annak az adat ke ze lõ ré szé re jú li us 5-éig tör té nõ el kül dé sé vel. A ta - nu ló kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal jú li us 5-éig fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott dí jat. (3) Ál ta lá nos is ko lá ban ta nu lók a di ák iga zol ványt a kiadó in téz mény nél ta lál ha tó igény lõ lap hi ány ta lan ki töl - té sé vel és annak a ki adó in téz mény út ján az adat ke ze lõ höz tör té nõ el kül dé sé vel igény lik má jus 15-éig. A ta nu ló kész - pénz-át uta lá si meg bí zás sal má jus 15-éig fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott dí jat. (4) Az (1) (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ki vé - te lé vel a diák iga zol vány az igény lõ lap hi ány ta lan ki töl té - sé vel és annak a ki adó in téz mény út ján az adat ke ze lõ ré - szé re tör té nõ el kül dé sé vel igé nyel he tõ. A ta nu ló, illetve hall ga tó kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott dí jat. (5) A nem ma gyar in téz mény ben ta nu ló ma gyar ál lam - pol gár sá gú ta nu ló, illetve hall ga tó di ák iga zol ványt a ki bo - csá tó ál tal ren del ke zé sé re bo csá tott igény lõ lap hi ány ta lan ki töl té sé vel és annak a ki bo csá tó út ján az adat ke ze lõ höz tör té nõ el kül dé sé vel igé nyel het az adat ke ze lõ tõl. A ta nu ló, illetve hall ga tó kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott dí jat. (6) Az igény lõ la pot cse lek võ kép te len vagy kor lá to zot - tan cse lek võ ké pes vagy írni nem tudó ta nu ló, illetve hall - ga tó ese té ben annak tör vé nyes kép vi se lõ je írja alá. (7) A (2) (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott igény lé sek csak ab ban az eset ben te kint he tõk ér vé nyes nek, ha az igény lést to váb bí tó ki adó in téz mény sze re pel az adat - kezelõ ál tal kar ban tar tott in téz mé nyi adat bá zis ban. A ki - adó intézményeket tar tal ma zó adat bá zis mó do sí tá sa a kibo csátó felé pos tai úton tett be je len tés sel le het sé ges. (8) Az igény lõ lap hoz tar to zó kész pénz-át uta lá si meg - bízás egye di azo no sí tó val van el lát va, má sik igény lõ lap - hoz nem hasz nál ha tó fel. Ron tott és ezért az adat ke ze lõ ré szé re nem to váb bí tott igény lõ lap hoz tar to zó kész - pénz-át uta lá si meg bí zás nem hasz nál ha tó fel.

6 512 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/14. szám (9) A (2) (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ben a kész pénz-át uta lá si meg bí zás az igény lõ lap mel lék le tét képezi. A je len -ban meg je lölt díj fi ze té si ha tár idõk be tar - tá sa fel té te le annak, hogy az adat ke ze lõ a 15. (1) be kez - dé sé ben meg je lölt ha tár idõ kõn be lül tel je sít se az ott meg - ha tá ro zott fel ada ta it. (10) A ta nu ló, illetve hall ga tó elekt ro ni kus úton, a ki adó in téz mé nyen ke resz tül is igé nyel het di ák iga zol ványt. Az elekt ro ni kus igény lés so rán ki töl ten dõ, az in ter ne ten el ér - he tõ elekt ro ni kus igény lõ lap adat tar tal ma meg egye zik a pa pír ala pú igény lõ la pé val. Az elekt ro ni kus igény lés fel té - te le, hogy a ki adó in téz mény el len õriz ze az igény lé sen fel - tün te tett ada tok hi te les sé gét és az igény lés hez szük sé ges alá írás meg lé tét. A ta nu ló, illetve hall ga tó pos tai kész - pénz- átutalási meg bí zás út ján, illetve in ter ne ten ke resz tül tör té nõ bank i át uta lás sal fi ze ti be a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott dí jat. (11) A ki adó in téz mény az igény lõ la pok ról má so la tot ké szít, ame lyet biz ton sá go san, el zár va õriz. 14. (1) Ide ig le nes di ák iga zol ványt vagy annak bár me lyik ré szét a ki adó in téz mény a ré szé re éven te el jut ta tott ide ig - le nes diák iga zol vány igény lõ lap ki töl té sé vel, illetve a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott adat tar tal mú egye di meg - ren de lõ se gít sé gé vel igé nyel het az igény lés nek az adat - feldolgozóhoz pos tai úton tör té nõ el jut ta tá sá val. (2) Az igény lé sen fel kell tün tet ni a) az in téz mény ne vét és szék he lyét, va la mint a kép zés he lyét (te le pü lés), b) az ide ig le nes mû anyag kár tya igé nyelt da rab szá mát, c) a sze mé lyi lap igé nyelt da rab szá mát, d) a ki ál lí tás nap ját és az in téz mény cég sze rû alá írá sát. A diákigazolvány-igénylések feldolgozása, a diákigazolványok elõállítása és kiadása 15. (1) Az adat ke ze lõ gon dos ko dik a hi ány ta lan, hi bát lan és fel dol go zás ra al kal mas di ák iga zol vány-igény lé sek tel je sí - té sé rõl és a di ák iga zol vány nak a ki adó in téz mény be pos tai úton, a ki adó in téz mény költ sé gén tör té nõ el jut ta tá sá ról a) a 13. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint be ér ke zett meg ren de lé sek ese té ben szep tem ber 5-éig, b) a 13. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint be ér ke zett meg ren de lé sek ese té ben szep tem ber 1-jé ig, c) a 13. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint be - ér ke zett meg ren de lé sek ese té ben au gusz tus 25-éig, d) egyéb ese tek ben a no vem ber 1. és áp ri lis 30. kö zött be ér ke zett meg ren de lé sek be ér ke zé sé tõl szá mí tott 35, a má jus 1. és ok tó ber 31. kö zött be ér ke zett meg ren de lé sek be ér ke zé sé tõl szá mí tott 45 na pon be lül. (2) Amennyi ben a ta nu ló, illetve a hall ga tó a diák iga zol - vány igaz ga tá si szol gál ta tá si díj át az igény lés tõl szá mí tott 90 na pon be lül [az (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro - zott igény lé sek ese té ben 180 na pon be lül] nem fi ze ti be, az igény lés ér vény te len né vá lik, és meg sem mi sí tés re ke rül. (3) Min den di ák iga zol ványt tar tal ma zó pos tai kül de - mény tar tal maz za a diák iga zol vány sor szám sze rin ti át adá - sát és át vé te lét le he tõ vé tevõ nyom tat ványt 2 pél dány ban. (4) A ki adó in téz mény kö te les a di ák iga zol vá nyok át vé - te lét kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül a di ák iga zol vá nyok át vé - te lét a sor szám sze rin ti át adás-át vé telt le he tõ vé tevõ nyom tat vány két pél dány ban tör té nõ ki töl té sé vel és az adat ke ze lõ, illetve az adat fel dol go zó ré szé re pos tai úton tör té nõ el jut ta tá sá val iga zol ni. (5) A ki adó in téz mény a di ák iga zol ványt a ta nu ló nak, illetve hall ga tó nak kö te les át ad ni, illetve aján lott kül de - mény ben pos tai úton el kül de ni. A diák iga zol vány át vé te - lét a ta nu ló, illetve hall ga tó a 14. élet évét be nem töl tött, vagy írni nem tudó, vagy olyan ta nu ló, illetve hall ga tó ese - tén, akit a bí ró ság cse lek võ ké pes sé get kor lá to zó vagy ki - zá ró gond nok ság alá he lye zett tör vé nyes kép vi se lõ je a ki adó in téz mény ben erre a cél ra rend sze re sí tett nyom tat - vá nyon alá írá sá val, illetve a tér ti ve vény vissza kül dé sé vel iga zol ja. (6) Az 1. (1) be kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro - zott ta nu ló, illetve hall ga tó di ák iga zol vá nyá nak az igény - lõ höz pos tai úton, a 15. (1) be kez dé sé nek d) pont já ban elõ írt ha tár idõk alap ján tör té nõ el kül dé sé rõl az adat fel dol - go zó gon dos ko dik. 16. (1) Hi bá san ki töl tött vagy hi á nyos, illetve nem meg fe le - lõ mi nõ sé gû fény ké pet vagy alá írást tar tal ma zó igény lõ lap ese tén, to váb bá ha az igény lõ a diák iga zol vány igaz ga tá si szol gál ta tá si díj át nem fi zet te be, az adat ke ze lõ a hiba vagy hi ány ész le lé sé tõl szá mí tott 15 mun ka na pon be lül pos tai vagy elekt ro ni kus úton meg fe le lõ ha tár idõ tû zé sé vel fel hív ja az igény lõt, illetve a ki adó in téz ményt hi ány pót - lás ra. A hi ány pót lás ra tör té nõ fel hí vás ban meg kell je löl ni a hi bá kat, hi á nyo kat, a hi ány pót lás mód ját és ha tár ide jét, va la mint fel kell hív ni a fi gyel met a hi ány pót lás el mu lasz - tá sá nak kö vet kez mé nyé re. (2) Hi bá san ki töl tött nek, illetve hi á nyos nak mi nõ sül az igény lõ lap kü lö nö sen, ha olyan ada tot tar tal maz, amely olvashatatlan vagy té ves ol va sa tot ad, illetve a jog sza bály - ban és a ki töl té si út mu ta tó ban meg adott tar tal mi és mi nõ - sé gi szem pon tok tól el tér ve egyéb ként nem al kal mas a diákigazolvány-elõállítás cél já ból tör té nõ fel dol go zás ra. (3) A hall ga tó, illetve a ki adó in téz mény az arc kép és az alá írás pót lá sá nak, ja ví tá sá nak ki vé te lé vel elektro -

7 2005/14. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 513 nikus úton is vé gez het hi ány pót lást vagy hi ba ja ví tást az erre a cél ra biz to sí tott in ter ne tes fe lü le ten ke resz tül. (4) A hi ba ja ví tás, illetve hi ány pót lás a meg ren de lés tel - je sí té sé nek ha tár ide je szem pont já ból a 15. (1) be kez dés d) pont já ban meg ha tá ro zot tak alap ján új igény lés nek minõsül. (5) Az igény lõ lap tól, illetve a meg ren de lés tõl el té rõ ada to kat tar tal ma zó elõ ál lí tott di ák iga zol ványt, to váb bá a ren del te tés sze rû hasz ná lat ra al kal mat lan ál la pot ban ér ke - zett di ák iga zol ványt a ki adó in téz mény pos tai úton vissza - kül di az adat ke ze lõ nek, mel lé kel ve az igény lõ lap má so la - tát, va la mint a hi bát is mer te tõ le ve let. Az adat ke ze lõ az adat fel dol go zó se gít sé gé vel meg ál la pít ja az el té rés okát, és gon dos ko dik az igény lõ lap nak, illetve a meg ren de lés - nek meg fe le lõ adat tar tal mú, hi bát lan diák iga zol vány elõ - ál lí tá sá ról és a ki adó in téz mény be pos tai úton tör té nõ el - jut ta tá sá ról a hi bás diák iga zol vány át vé te lét kö ve tõ 30 na - pon be lül. A hi bás diák iga zol vány ki cse ré lé sé nek tel jes költ sé ge az adat ke ze lõt vagy az adat fel dol go zót ter he li. Annak el dön té sé re, hogy hol ke let ke zett a hiba, a di ák iga - zol vány-igény lõ lap, illetve az adat ke ze lõ ál tal az adat fel - dol go zó nak át adott és rög zí tett adat tar ta lom szol gál. A diákigazolvány érvényesítése 17. (1) A di ák iga zol vá nyok ér vé nye sí té sét a ki adó in téz - mény vég zi a di ák iga zol vá nyok kal együtt ré szé re meg kül - dött ho log ra mos ér vé nye sí tõ mat ri ca fel ra gasz tá sá val. Az ér vé nye sí tõ mat ri ca tar tal maz za ér vé nyes sé gé nek idõ tar ta - mát, va la mint a ki adó in téz mény kód ját. (2) Az ér vé nye sí tés ha tár ide je a) köz ok ta tá si diák iga zol vány ese té ben ok tó ber 31-e, b) fel sõ ok ta tá si diák iga zol vány ese té ben az I. fél év re ér vé nyes ér vé nye sí tõ mat ri cá val ok tó ber 31-e, a II. fél év re ér vé nyes ér vé nye sí tõ mat ri cá val már ci us 31-e. (3) A köz ok ta tás ról szóló tör vény 6. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rin ti tan kö te les kor fel sõ ha tár át be nem töl tött ta nu lók di ák iga zol vá nya ér vé nye sí tõ mat ri ca nél kül is ér vé nyes azon tan évet kö ve tõ év ok tó ber 31. nap - já ig, amely ben a ta nu ló a tan kö te les kor fel sõ ha tár át be - tölti. A tan kö te les kor meg ál la pí tá sá ra a di ák iga zol vá nyon sze rep lõ szü le té si dá tum szol gál. (4) A fel sõ ok ta tá si diák iga zol vány ér vé nye sí té se a ki bo - csá tó ál tal meg ha tá ro zott és az Ok ta tá si Köz löny ben köz - zé tett idõ pont tól kezd ve a chip elekt ro ni kus ér vé nye sí té sé - vel is tör té nik az Ok ta tá si Mi nisz té rium ál tal ren del ke zés re bo csá tott esz kö zök se gít sé gé vel. (5) A di ák iga zol vá nyok ér vé nye sí té sé hez szük sé ges ér - vé nye sí tõ mat ri cá kat a ki adó in téz mény kö te les meg ren - del ni az ér vé nye sí tõ mat ri ca igény lõ lap ki töl té sé vel és annak az adat ke ze lõ ré szé re sa ját költ sé gén pos tai vagy elekt ro ni kus úton vagy sze mé lye sen tör té nõ el jut ta tá sá val a) köz ok ta tá si in téz mé nyek ese té ben jú li us 15-éig, b) fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek ese té ben az I. fél évi ér vé - nye sí tõ mat ri cák te kin te té ben jú li us 15-éig, a II. fél év re érvényes ér vé nye sí tõ mat ri cák te kin te té ben de cem - ber 15-éig. (6) Az adat ke ze lõ gon dos ko dik a meg ren de lé sek tel je sí - té sé rõl pos tai vagy elekt ro ni kus úton, a ki adó in téz mény költ sé gén, a köz ok ta tás ban szep tem ber 15-éig, a felsõ - oktatásban au gusz tus 30-áig és feb ru ár 1-jé ig. (7) A ki adó in téz mény szük ség sze rint to váb bi ér vé nye - sí tõ mat ri cá kat ren del het meg ren de lé sé nek pos tai úton az adat ke ze lõ höz tör té nõ el jut ta tá sá val. Eze ket a meg ren de - lé se ket az adat ke ze lõ az át vé telt kö ve tõ 30 na pon be lül pos tai úton tel je sí ti a ki adó in téz mény költ sé gén. (8) A ta nu lói, illetve hall ga tói jog vi szony szü ne te lé sé - nek ide je alatt (ki vé ve a jog vi szony meg szû né sé tõl az ér - vé nyes sé gi idõ le já ra tá ig ter je dõ idõ sza kot) a ki adó in téz - mény nem ad ki és nem ér vé nye sít di ák iga zol ványt. (9) Az adott tan év ben fel nem hasz nált ér vé nye sí tõ mat - ri cá kat a ki adó in téz mény a tan évet kö ve tõ no vem ber 30-áig da ra bo lás sal meg sem mi sí ti. A meg sem mi sí tés tényérõl és a meg sem mi sí tett mat ri cák da rab szá má ról a kiadó in téz mény jegy zõ köny vet vesz fel, amit kö te les irat - tá rá ban meg õriz ni. A diákigazolvány bevonása 18. (1) A ki adó in téz mény kö te les a ta nu lót, illetve hall ga tót fel szó lí ta ni ál lan dó di ák iga zol vá nyá nak be szol gál ta tá sá ra a kö vet ke zõ ese tek ben: a) az új ál lan dó diák iga zol vány ki adá sa kor, b) amennyi ben a ta nu ló, illetve hall ga tó arra nem jo go - sult, c) egyéb ese tek ben az ide ig le nes diák iga zol vány ki adá - sa kor. (2) A ki adó in téz mény kö te les a) a be vont ál lan dó di ák iga zol ványt 30 na pon be lül, b) az át nem adott ál lan dó di ák iga zol ványt (a tanév - halasztás ese tét ki vé ve) az át vé tel tõl szá mí tott 90 nap elteltével az 1. (1) be kez dés c) pont já nak ha tá lya alá tar to zók di ák iga zol vá nya ese té ben 1 év el tel té vel da ra - bo lás sal meg sem mi sí te ni, és a meg sem mi sí tés rõl ké szí tett jegy zõ köny vet irat tá rá ban meg õriz ni. (3) A be vont, illetve ér vény te len né vált di ák iga zol vá - nyok sor szá mát a ki adó in téz mény a be vo nást, illetve az ér vény te len né vá lást kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül át ad ja az adat ke ze lõ nek. (4) Az ide ig le nes di ák iga zol ványt a ki adó in téz mény a kö vet ke zõ ese tek ben von ja be:

8 514 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/14. szám a) az ál lan dó diák iga zol vány ki adá sa kor, de leg ké sõbb az ide ig le nes diák iga zol vány ki adá sá tól szá mí tott 60 nap el tel té vel [ki vé ve a 3. (8) be kez dé sé ben rög zí tett meg - hosszab bí tás ese tét], b) amennyi ben a meg ren delt ál lan dó diák iga zol vány az adat ke ze lõ nek, az adat fel dol go zó nak vagy a ki adó in téz - mény nek fel ró ha tó ok ból nem ke rül ha tár idõ ben ki adás ra, a ki adó in téz mény ki zá ró lag a sze mé lyi la pot von ja be, és té rí tés men te sen új sze mé lyi la pot ad ki. (5) A be szol gál ta tott ide ig le nes mû anyag kár tyát kor lát - lan al ka lom mal ki le het adni új sze mé lyi lap érvényesí - tésével. A kibocsátó, az adatkezelõ és a kiadó intézmény által vezetett nyilvántartás 19. A ki bo csá tó nyil ván tar tást ve zet, amely tar tal maz za a) a di ák iga zol vá nyok sor szá mát, b) a di ák iga zol vá nyon lévõ ada to kat (a fény ké pet és az alá írást ki vé ve). fel sõ ok ta tás ról szóló tör vény 29. -ának (5) (6) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott ide ig ke zel he ti, illetve to váb bít hat ja. 21. A ki adó in téz mény kü lön nyil ván tar tást ve zet, amely tar tal maz za a) a ta nu ló, illetve hall ga tó ré szé re át adott és ál ta la leadott diák iga zol vány igény lõ lap sor szá mát, b) az igény lõ lap el kül dé sé nek té nyét és ide jét, c) a diák iga zol vány meg ér ke zé sé nek té nyét és ide jét, d) a ki adott diák iga zol vány sor szá mát, az át vé tel nap ját és az át ve võ alá írá sát, e) az ér vé nye sí tõ mat ri cák meg ren de lé sé nek té nyét és ide jét, f) a meg ren delt ér vé nye sí tõ mat ri cák meg ér ke zé sé nek té nyét és ide jét, g) a diák iga zol vány ér vé nye sí té sé nek té nyét és ide jét, h) a diák iga zol vány be vo ná sá nak, el vesz té sé nek, meg - sem mi sü lé sé nek té nyét és ide jét, i) a fel sõ ok ta tá si diák iga zol vány ese té ben a chip sor - szá mát (CSN szám), j) a 23. (1) be kez dé se alap ján meg fi ze tett dí ja kat. 20. (1) Az adat ke ze lõ a köz ok ta tás ról szóló tör vény 2. szá - mú mel lék le té nek A diák iga zol vány címû sza ka szá ban, illetve a fel sõ ok ta tás ról szóló tör vény 29. (3) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zot tak alap ján kü lön nyil ván tar tást ve zet, amely tar tal maz za a) az ál lan dó di ák iga zol vá nyon, illetve az igény lé sen sze rep lõ sze mé lyes ada to kat, b) a di ák iga zol vá nyon sze rep lõ in téz mé nyi ada to kat, c) a ki adó in téz mé nyek ada ta it, d) az ál lan dó diák iga zol vány sor szá mát, illetve az igény lõ lap sor szá mát, e) a diák iga zol vány igény lõ lap nak a ki adó in téz mény, illetve a köz pon ti fel vé te li el já rá son ke resz tül kö zép fo kú ok ta tá si in téz mény be je lent ke zõ ta nu ló ré szé re tör té nõ elküldésének té nyét és ide jét, f) az igény lé sek be ér ke zé sé nek té nyét és ide jét, g) az adat fel dol go zás és elõ ál lí tás so rán vég re haj tott va la mennyi mû ve let té nyét és ide jét, h) az ér vé nye sí tõ mat ri cák meg ren de lé sé re, illetve a meg ren de lé sek tel je sí té sé re vo nat ko zó ada to kat, i) a ki adott, be vont és ér vény te le ní tett di ák iga zol vá - nyok sor szá mát a ki adó in téz mé nyek ál tal meg kül dött je - len tés alap ján, j) a 22. (1) (5) be kez dé se alap ján meg fi ze tett dí ja kat. (2) Az adat ke ze lõ a di ák iga zol vá nyon lévõ sze mé lyes ada to kat a köz ok ta tás ról szóló tör vény 2. szá mú mellék - letének A diák iga zol vány címû sza ka szá ban, illetve a A diákigazolvány díja 22. (1) A di ák iga zol vá nyért a ta nu ló, illetve hall ga tó igaz - ga tá si szol gál ta tá si dí jat fi zet az ál lan dó diák iga zol vány meg ren de lé se kor az e ren de let ben elõ írt mó don. A díj tar - tal maz za az ál ta lá nos for gal mi adót. Az e ren de let ha tály - ba lé pé sét köve tõen igé nyelt a) ál lan dó köz ok ta tá si diák iga zol vány díja 550 fo rint, b) állandó felsõoktatási diákigazolvány díja 1600 forint. (2) Az ál lan dó diák iga zol vány díja té rí té si dí jat és el já - rá si dí jat tar tal maz. A té rí té si dí jat a diák iga zol vány és a szük sé ges nyom tat vá nyok elõ ál lí tá sá val, az el já rá si dí jat pe dig a di ák iga zol vány-igény lés tel je sí té sé hez kap cso ló dó adat ke ze lés sel és fel dol go zás sal kap cso lat ban fel me rü lõ költ sé gek fe de zé sé re kell for dí ta ni. (3) A té rí té si díj az ál lan dó köz ok ta tá si diák iga zol vány ese té ben 360 fo rint, az ál lan dó fel sõ ok ta tá si diák iga zol - vány ese té ben 1360 fo rint, amely az adat fel dol go zó be vé - te lét ké pe zi. (4) Az ál lan dó diák iga zol vány té rí té si díj át az adat fel - dol go zó ál tal el kül dött, a ki adó in téz mény ál tal írás ban el - is mert di ák iga zol vá nyok után ki ál lí tott szám la alap ján tör - té nõ uta lás sal fi ze ti meg az adat ke ze lõ az adat fel dol go zó ré szé re. (5) Az ál lan dó diák iga zol vány el já rá si dí já ból di ák iga - zol vá nyon ként 70 fo rint a ki adó in téz mény be vé te le, ame - lyet az adat ke ze lõ át uta lás sal fi zet meg a ki adó in téz mény

9 2005/14. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 515 ré szé re a diák iga zol vány ki adó in téz mény be tör té nõ ki - szál lí tá sát kö ve tõ 60 na pon be lül, a fenn ma ra dó rész az adat ke ze lõ be vé te lét ké pe zi. (6) Az ide ig le nes mû anyag kár tya díja azo nos az ál lan - dó köz ok ta tá si diák iga zol vány té rí té si dí já val, míg a sze - mé lyi lap díja az ál lan dó köz ok ta tá si diák iga zol vány té rí - té si dí já nak 25%-ával. A je len be kez dés ben meg ha tá ro zott dí jak az adat fel dol go zó be vé te lét ké pe zik, ame lyet a ki adó in téz mény fi zet meg át uta lás sal az adat fel dol go zó ré szé re. (7) A ta nu ló, illetve hall ga tó az ide ig le nes mû anyag kár - tya igény lé se ese tén a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott díj 75%-át, a sze mé lyi lap ese tén a (6) be kez dés ben meg ha tá - ro zott díj 100%-át kö te les meg fi zet ni a ki adó in téz mény ré szé re. (8) A je len -ban sza bá lyo zott dí ja kat az a szer ve zet kezeli, amely nek be vé te lét a díj ké pe zi. (9) A je len -ban sza bá lyo zott dí jak az igény lés el uta sí - tá sa, illetve vissza vo ná sa ese tén nem ke rül nek vissza fi ze - tés re a ta nu ló, illetve hall ga tó ré szé re. A je len -ban sza bá - lyo zott dí jak te kin te té ben egye bek ben az il le té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény 28. -ának (3) be kez dé sét, 31. -ának (7) be kez dé sét, va la mint 86. -át meg fele lõen al kal maz ni kell. 23. (1) A ta nu ló, illetve a hall ga tó az ide ig le nes mû anyag kár tya vagy az ér vé nye sí tõ mat ri ca el vesz té se ese tén az ál - lan dó köz ok ta tá si diák iga zol vány té rí té si dí já nak 500%-át kö te les meg fi zet ni a ki adó in téz mény ré szé re. (2) A ki adó in téz mény nem ad ki új ál lan dó, illetve ideiglenes di ák iga zol ványt vagy ér vé nye sí tõ mat ri cát a tanuló, illetve hall ga tó ré szé re, amíg a ta nu ló, illetve a hall ga tó az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott dí jat meg nem fi ze ti. (3) Az (1) (2) be kez dés ben sza bá lyo zott dí jat amely a ki adó in téz mény be vé te le a ki adó in téz mény ke ze li. (4) Ha a diák iga zol vány a 15. -ban meg ha tá ro zott ha - tár idõ kön be lül az adat ke ze lõ nek vagy az adat fel dol go zó - nak fel ró ha tó ok ból nem ér ke zik meg a ki adó in téz mény - hez, a ta nu ló, illetve hall ga tó ré szé re díj men te sen kell ideiglenes di ák iga zol ványt biz to sí ta ni, és annak ér vé nyes - sé gét az ál lan dó diák iga zol vány meg ér ke zé sé ig új sze mé - lyi lap ki adá sá val meg hosszab bí ta ni. Az így ki adott ideig - lenes mû anyag kár tyák és sze mé lyi la pok he lyett a ha tár - idõ túl lé pé sé ért az e ren de let ben fog lal tak alap ján fe le lõs szer ve zet sa ját költ sé gén gon dos ko dik azo nos mennyi sé gû ide ig le nes mû anyag kár tya és sze mé lyi lap pos tai úton történõ el kül dé sé rõl a ki adó in téz mény be, a ki adó in téz - mény ál tal írt, a kö ve te lést hi telt ér dem lõ en iga zo ló jegy - zõ könyv át vé te lé tõl szá mí tott 60 na pon be lül. (5) Amennyi ben az ide ig le nes diák iga zol vány ki adá sa a ki adó in téz mény hi bá já ból vált szük sé ges sé, en nek költ - sé gét a ki adó in téz mény kö te les vál lal ni. (6) Ha a diák iga zol vány ki adá sa a) a ki adó in téz mény fenn tar tó já nak in téz ke dé se, vagy b) a ki bo csá tó in téz ke dé se vagy jog sza bály-mó do sí tás miatt vált szük sé ges sé, az ál lan dó és az ide ig le nes diák iga zol vány díja az a) pont ese tén a fenn tar tót, a b) pont ese tén a ki bo csá tót ter he li. Amennyi ben a di ák iga zol vá nyon sze rep lõ sze mé lyes ada - tok vál toz nak, a diák iga zol vány ki adá sá nak költ sé ge a ta - nu lót, illetve hall ga tót ter he li. Záró rendelkezések 24. (1) E ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ ötö dik na pon lép ha tály ba az zal, hogy azt a hatályba lépését köve tõen be nyúj tott igény lé sek re kell al kal maz ni. Az e ren de let hatályba lépésekor ér vé nyes di ák iga zol vá nyok to vább ra is ér vé nye sek ma rad nak az ér - vé nyes sé gi idõn be lül, azok ra e ren de le tet al kal maz ni kell. (2) E ren de let 3. (6) be kez dé se h) pont já nak a ta nu lói azo no sí tó szám ra vo nat ko zó elõ írása a köz ok ta tás ról szóló évi LXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról szóló évi CXI. tör vény 90. -a (2) be kez dé sé nek i) pont ja alap ján, to váb bá a hall ga tói azo no sí tó szám ra vo nat ko zó elõ írása a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény 29. (3) be kez dés c) pont ja alap ján kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba az zal, hogy az em - lí tett ren del ke zé se ket a hatályba lépésüket köve tõen ki - adott di ák iga zol vá nyok ra kell al kal maz ni. E ren de let 17. (1) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban sze rep lõ va la - mint a ki adó in téz mény kód ját szö veg rész ok tó - ber 1-jén lép ha tály ba az zal, hogy azt a hatályba lépését köve tõen ki adott di ák iga zol vá nyok ra kell al kal maz ni. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a di ák iga zol vány ról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. ren de let és az azt mó do sí tó 106/1999. (VII. 6.) Korm. ren - de let, 126/2000. (VII. 11.) Korm. ren de let, 185/2002. (VIII. 29.) Korm. ren de let, 38/2003. (III. 27.) Korm. ren - de let, va la mint a di ák iga zol vá nyok elõ ál lí tá sá nak, ki adá - sá nak és nyil ván tar tá sá nak rend jé rõl szóló 15/1999. (III. 24.) OM ren de let és az azt mó do sí tó 17/2000. (VII. 14.) OM ren de let, 31/2002. (V. 18.) OM ren de let, 8/2003. (III. 27.) OM ren de let, 17/2003. (VI. 19.) OM ren - de let. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

10 516 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/14. szám A Kormány tagjainak rendeletei A nemzeti kulturális örökség minisztere és az oktatási miniszter 4/2005. (II. 8.) NKÖM OM együttes rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 17/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet módosításáról A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge - ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény 87. -ában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge - ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 17/1999. (XI. 18.) NKÖM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E ren de let ren del ke zé se it) a) az ál lam tu laj do ná ban álló és az 1. szá mú mel lék let - ben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) vagyonkezelésében lévõ e költségvetési szervekkel szolgálati, köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban és más címen foglalkoztatási jogviszonyban lévõk elhelyezéséhez szükséges lakás (a továbbiakban: lakás) bérletére és elidegenítésére, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére kell alkalmazni; 2. Az R. 1. szá mú mel lék le té nek he lyé be je len ren de let mel lék le te lép. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyúttal hatályát veszti: a) a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide - ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 7/1996. (VII. 9.) MKM ren de let 1. szá mú mel lék le té nek 41. pont ja, b) a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide - ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 7/1996. (VII. 9.) MKM ren de let, va la mint a köz al kal ma zot tak jog ál lá sát érin tõ kér dé sek rõl szóló 30/2000. (X. 11.) OM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 49/2001. (XII. 29.) OM ren de let 1. szá mú mel lék le té nek 41. pont ja. Vass La jos s. k., nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár Dr. Ma gyar Bál int s. k., ok ta tá si mi nisz ter Melléklet a 4/2005. (II. 8.) NKÖM OM együttes rendelethez [1. számú melléklet a 17/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelethez] A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek Sor - szám Intézmény megnevezése, számlaszáma 1. Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té rium Hi va ta la, Bu da pest NKÖM Gaz da sá gi Fõ igaz ga tó ság, Bu da pest Or szá gos Szé ché nyi Könyv tár, Bu da pest Or szá gos Ide gen nyel vû Könyv tár, Bu da pest Ma gyar Or szá gos Le vél tár, Bu da pest Or szá gos Szín ház tör té ne ti Mú ze um és In té zet, Bu da pest Ma gyar Nem ze ti Film ar chí vum, Bu da pest Sza bad té ri Nép raj zi Mú ze um, Szent end re Pe tõ fi Iro dal mi Mú ze um, Bu da pest Nép raj zi Mú ze um, Bu da pest Ipar mû vé sze ti Mú ze um, Bu da pest Ma gyar Ter mé szet tu do má nyi Mú ze um, Bu da pest Szép mû vé sze ti Mú ze um, Bu da pest Or szá gos Mû sza ki Mú ze um, Bu da pest Ma gyar Nem ze ti Mú ze um, Bu da pest