NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER IKTATÓSZÁM: Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. április 4. ELŐTERJESZTÉS A nemzeti erőforrás /2011. ( ) NEFMI rendelete a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet módosításáról Budapest, 2011. április
2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: 2011. április 6. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2011. április 6. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2011. április 21.
3 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak Intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Miniszterelnökség Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet 1. ICOM Magyar Nemzeti Bizottság 2. Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 3. Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége 4. Országos Közgyűjtemények Szövetsége 5. Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület 6. Tájház Szövetség 7. Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
4 8. Megyei Jogú Városok Szövetsége 9. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 10. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 11. Budapesti Kerületek Szövetsége 12. Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége 13. Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége
5 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A minőségi feladatellátás feltételeinek javítása a muzeális intézmények működési engedélyének kiadásához szükséges személyi és tárgyi feltételek normatív elemeinek bővítésével, valamint a szakfelügyeleti tapasztalatok nyomán a vonatkozó követelmények életszerűbbé tétele. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.) 100. (3) bekezdés d) pontja alapján a kultúráért felelős felhatalmazást kapott a muzeális intézmények működési engedélyével összefüggő kérdések rendezésére. A muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet pontos és szakszerű, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendszerébe illesztett engedélyezési eljárás során határozta meg az intézmények azon minőségi körét, melyek a kultúra irányításáért felelős által kiadott engedély alapján muzeális intézményként működnek. Az európai gyakorlathoz igazodó, a hazai sajátosságokat is figyelembe vevő szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: átláthatóbbá és szakmailag értékelhetőbbé vált az engedélyezési eljárás. A módosítást ugyanakkor két új szempont érvényesítése szükségessé tette: A kulturális kormányzat kiemelt szándéka, hogy minden lehetséges jogi szabályozóval erősítse meg a vidéki elsősorban a megyei múzeumi intézményrendszert annak érdekében, hogy a jogszabályi változások miatt megnövekedett régészeti feladatellátásnak meg tudjanak felelni. A régészeti feltárásokkal kapcsolatos jogszabályok 2010 nyarán elfogadott módosítása a megelőző feltárásokat visszautalta a megyei múzeumok hatáskörébe. A feltárási feladatokkal, valamint a bekerült leletek múzeumi feldolgozásával és meghatározásával kapcsolatos többletmunka miatt az intézmények és a fenntartók egyaránt igénylik a régészek számának pontos meghatározását. Mindebben az adatok is megerősítenek bennünket: a múzeumokban őrzött műtárgyállomány meghaladja az 50 millió tételt, ennek a harmada, 16,7 millió tétel a régészet tárgykörébe tartozik, míg az éves gyarapodás ¾ részét a régészeti feltárásoknak köszönhetően bekerült műtárgyak teszik ki (a 2009. évben
6 a muzeális intézmények összes gyarapodása 1,3 millió tétel volt, amiből 930.000 tétel a régészet tárgykörébe tartozott.) A képet tovább árnyalja és bizonyos szempontból kedvezőtlenebb fénybe helyezi ha a leltározatlan műtárgyak vonatkozásában értékeljük a régészet adatait. A hazai muzeális intézményekben őrzött 50 millió tételből 5,3 millió leltározatlan, ebből a régészet tárgykörébe tartozó tételek közül 4,1 millió tekinthető leltározatlannak. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a folyamatos gyarapodásnak köszönhetően a hazai leltározatlan gyűjteményi anyag közel 80 %-a a régészet körébe tartozik. Ekkora anyagmennyiségre 201 régész jut az országban, akiknek fele a megyei szervezeteknél dolgozik. Indokolt tehát a megyei múzeumokban foglalkoztatott régészek számának pontos meghatározása. Fontosnak tartjuk emellett, hogy a rendelet hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait és az érintett szervezetek, valamint intézményi kör jelzéseit figyelembe véve olyan módosításokat eszközöljünk, amelyek révén a működési engedélyekkel kapcsolatos hatósági feladatok pontosabbá és a jogalkalmazók számára áttekinthetőbbé válnak. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A rendelet tervezett módosítása már meglévő közfeladat (a muzeális intézmények feladatellátása, illetve a működési engedély kiadásának folyamata) hatékonyabb ellátására irányul. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A legfontosabb módosítások összefoglalása A jelenlegi szabályozás A tematikus és a területi múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó igazolja, hogy a múzeumban restaurátor és könyvtáros-adattáros munkakört létesít, valamint szakkönyvtárat és felszerelt restaurátorműhelyt alakít ki. A megyei múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó A módosítás utáni szabályozás A tematikus és a területi múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartónak csak azt kell igazolnia, hogy a múzeumban műtárgyvédelmi munkatárs munkakört létesít, valamint kialakít kézikönyvtárat és állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiséget. (1-2. ) A megyei múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó
7 igazolja, hogy a múzeum a gyűjtőkörébe tartozó szakáganként egy vagy több, de összesen legalább tíz muzeológus munkakört létesít. A Kult. 45. (4) bekezdése tartalmazza a megyei múzeumok szakmai feladatait, de nem kap elég hangsúlyt a szolgáltató szerepük. A közérdekű muzeális kiállítóhely muzeológus híján nem gyarapodik, csak a meglévő kiállítását mutatja be. A muzeális intézmény működési engedélyén szereplő adatok változása esetén kezdeményezni kell a működési engedély módosítását. Amennyiben a változást a fenntartó személyének módosulása okozza, a kérelmet 15 munkanapon belül be kell nyújtani. igazolja, hogy a múzeum a gyűjtőkörébe tartozó szakáganként egy vagy több, de összesen legalább tíz muzeológus (közte legalább három régész) munkakört létesít. (3. ) A módosítással meghatározzuk azokat a szolgáltatásokat (kiállítás-rendezés, tudományos kutatás, restaurálás, nyilvántartási, közművelődési, oktatási feladatok, műtárgyak kölcsönzése stb.), amelyek révén a megyei múzeumok növelhetik saját bevételüket. (4. ) A közérdekű muzeális kiállítóhely a kiállításában bemutatható, esetileg megszerzett műtárgyakat megőrizheti, amennyiben azokat megfelelően nyilvántartásba vették. (6. ) A fenntartó megváltozását 20 napon belül kell bejelenteni, az engedély egyéb adatainak módosítására 40 napos határidőt írunk elő. (7. ) Nincs szabályozva A muzeális intézmény működésének 6 hónapot meghaladó szünetelését a fenntartó köteles bejelenteni a nek. A közérdekű muzeális kiállítóhely és közérdekű muzeális gyűjtemény besorolású intézmény esetében legfeljebb 2 évre, múzeumi besorolású intézmény esetében legfeljebb 1 évre engedélyezheti a szünetelést, amelyet egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatna. Az engedélyezett időtartamot meghaladó szünetelés esetén a fenntartó köteles az intézmény megszüntetését kérni, ennek elmulasztása esetén a a működési
8 engedélyt hivatalból visszavonhatja. (8. ) A megyei múzeumokkal kapcsolatos változások A hazai muzeális intézményekben őrzött műtárgyanyag 40%-a a megyei szervezetek kezelésében van, kiemelten fontos tehát ezen intézményrendszer védelme, szerepének erősítése. Ezt a kiemelt célt az alábbi eszközökkel kívánjuk elérni: A módosító rendelet 4. -a megalkot egy új, 8/A. -t, melyben a megyei múzeum szaktörvényi definíciójához kapcsolódva annak szolgáltató szerepét erősítjük. A megyei múzeumok tudományos-szellemi kapacitásukra, valamint műtárgyállományukra építve rendkívül széles spektrumú és a későbbiekben bővíthető szolgáltatásokat az ellátott szakmai feladatok közül kiemelten a nyilvántartás, a tudományos kutatás, a restaurálás, a kiállítás rendezés, a hagyományos és digitális feldolgozás és egyéb ismeretátadó tevékenység tudnak nyújtani a megrendelőknek (legyen az egy másik múzeum, egy közoktatási intézmény, civil szervezet vagy önkormányzat). A szolgáltatásközpontú feladatellátás kihasználja a megyei múzeumok jelenleg is meglévő magas szintű személyi és tárgyi infrastruktúráját és ösztönzi a fenntarthatóságot és a fejlesztést azáltal, hogy a megrendelők egy részének piaci alapon nyújtja a szolgáltatásokat. Célunk, hogy a megyei múzeumok régészeti feladatellátását és szolgáltató szerepét szem előtt tartva a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások gyors, gördülékeny és szakszerű lefolytatását megfelelő felkészültségű és számú szakember erősítse, így pontosan meghatározzuk a régész munkakörök számát. Ennek érdekében a megyei múzeumok számára a módosító rendelet 3. -ával előírjuk, hogy a kötelezően létesítendő tíz muzeológus munkakörből legalább hármat a régészeti feladatok ellátására kell fordítani. A módosítással a megyei múzeumok alapfeladataira, a régészeti feltárással kapcsolatos terepi munkákra, illetve az ahhoz kapcsolódó gyűjteménygondozásra helyezünk nagyobb hangsúlyt; a pontosan meghatározott létszámok révén az egy főre eső gyűjteményi anyag csökken, a feltárások nyomán bekerülő nagyszámú régészeti leletanyag meghatározása és nyilvántartásba vétele hatékonyabb, gyorsabb és teljesebb lehet. A régészek számának pontos meghatározásával elősegítjük, hogy a nemzetgazdasági szempontból is kiemelt megelőző régészeti feltárásokkal kapcsolatos feladatokat elegendő számú és felkészültségű szakember lássa el a megyei múzeumokban. A rendelet egyéb módosítási javaslatai
9 A tematikus és területi múzeum feladatainak és szerepének meghatározása A magyarországi múzeumi hálózat a statisztikát szolgáltató, tehát működő intézményeket figyelembe véve 717 intézményből áll. Ebből 17 tematikus múzeumként és 60 területi múzeumként működik, ebből 47 intézmény a megyei múzeumi szervezetek tagintézménye. A hatályos rendelet ezen intézményi kör számára előírta a felszerelt restaurátorműhely és a szakkönyvtár meglétét, valamint az ezek működtetéséhez szükséges restaurátor és könyvtáros-adattáros alkalmazását. A gyakorlatban mindez indokolatlan és kivitelezhetetlen: a területi és a tematikus múzeumok műtárgyanyagához felesleges önálló restaurátor, ezért a módosító rendelet 1-2. -ával a műtárgyvédelmi munkatársak (pl. restaurátor technikus, múzeumi preparátor vagy műtárgyvédelmi asszisztens) jelenlétét írjuk elő, az állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiség kialakításával párhuzamosan (a restaurátorműhely helyett). A szakkönyvtár helyett kézikönyvtárat várunk el, amihez nem szükséges könyvtárosadattáros felvétele, a kézikönyvtár és az adattár gondozásával kapcsolatos feladatokat a muzeológusok is el tudják látni. Ez a könnyítés az érintett közel 80 intézmény számára oldja meg a sok esetben fennálló alkalmazotti hiányt. Közérdekű muzeális kiállítóhelyek A közérdekű muzeális kiállítóhelyek fő feladata a rendelkezésükre álló műtárgyanyag bemutatása, ezért a muzeológus munkakör létesítése nem elvárás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kisebb települések múltját bemutató intézmények, elsősorban a tájházak a település identitásának megőrzésével párhuzamosan átveszik a felajánlásként kapott tárgyi emlékeket, hogy megóvják azokat a pusztulástól. Ezt a helyzetet legalizálva a módosító rendelet 6. -ával lehetőséget nyújtunk arra, hogy az esetileg megszerzett, a kiállításhoz illő, abban bemutatható műtárgyakat megőrizzék, azon kikötés mellett, hogy a nyilvántartásba vételt szerződéses eseti megbízás mellett a szükséges szakmai jogosultsággal rendelkező szakági muzeológus végzi. Ezzel a módosítással erősítjük a kiállítóhelyek (tájházak, helytörténeti-néprajzi kiállítások, irodalmi emlékhelyek) szerepét a település múltjának megőrzésében, valamint lehetővé tesszük, hogy a településen előkerült tárgyi emlékek helyben maradjanak, ne kerüljenek el más település múzeumába.
10 A működési engedély módosítása A rendelet jelenlegi formájában csak a fenntartó személyében történt változás esetén határozta meg a módosítás határidejét, 15 munkanapot adva a fenntartónak arra, hogy benyújtsa kérelmét az adatok átvezetésére. A módosítás egyéb eseteivel kapcsolatban (név, cím, besorolás megváltozása) nem tartalmazott határidőt, amit a módosító rendelet 7. -ban 40 napban jelölünk meg. Ideiglenes szüneteltetés lehetősége Amennyiben a fenntartó átmenetileg nem tudja nyitva tartani az intézményt (felújítás vagy költségvetési problémák miatt), de hosszú távon nem kívánja azt megszüntetni, jelenleg nincs lehetősége szüneteltetni a működést, erre nem ad lehetőséget a jogszabályi környezet. A szakfelügyeleti vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy számos olyan intézmény van hazánkban, amely ideiglenesen zárva tart, ezért jogszabályi úton is szükséges rendezni a kérdést. A javaslat alapján a módosító rendelet 8. -ával a rendeletet kiegészítjük egy 17/A. - sal. Ez alapján a muzeális intézmény fél évet meghaladó szünetelését kell bejelenteni, amely összhangban van a közérdekű muzeális kiállítóhelyek és gyűjtemények téli zárva tartásával. A a fenntartó indokait mérlegelve, kiállítóhely és gyűjtemény esetén 2 évre, múzeum esetén egy évre engedélyezheti az ideiglenes zárva tartást, amit egy évvel meghosszabbíthat. Az ezt meghaladó szünetelés (három, illetve két év) esetén az engedély visszavonását kell kérnie a fenntartónak. Jogtechnikai, nyelvhasználati jellegű módosítások A rendeletben több olyan szó, kifejezés szerepel, amelyek megnehezítik a jogalkalmazók dolgát, valamint betarthatatlan feltételeket teremtenek. Ezeket kívánjuk kiküszöbölni a módosító rendelet 9-12. -val. 2.2. Alternatívák A fentiekben felsorolt kérdések csak a rendelet módosításával szabályozhatóak. 3. Kormányprogramhoz való viszony A Nemzeti Ügyek Kormánya a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát és helyreállítja a közjó primátusát. Az előterjesztés e cél megvalósulását szolgálja.
11 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik korábbi kormánydöntéshez, de a módosításokat részben a régészettel kapcsolatos jogszabályi környezet megváltozása indokolta. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsenek Európai Uniós kapcsolódásai. 6. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés során széles körű társadalmi véleményezés szükséges, mivel a szakmai szervezetek, valamint a fenntartásban érintett szervezetek, intézmények, önkormányzatok érdemi javaslatait tekintettel arra, hogy a módosítás egyrészt közvetlenül a muzeális intézményeket, másrészt közvetetten a fenntartókat (kiemelten a megyei önkormányzatokat) érinti figyelembe kell vennünk a kodifikáció során. A tervezetet a társadalmi egyeztetés keretében az egyeztetési lap 2.2. pontjában felsorolt szervezeteknek kívánjuk kiküldeni. 7. Vitás kérdések -
12 8. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező 2. Tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A Kulturális Kormányzat a megyei múzeumok megnövekedett régészeti feladatait és szolgáltató szerepét szem előtt tartva meghatározta, hogy az intézménynek a kötelezően létesítendő tíz muzeológus munkakörből legalább háromban régész végzettségű személyt kell foglalkoztatnia. A módosítással a múzeumok alapfeladataira, a régészeti feltárással kapcsolatos terepi munkákra, illetve az ahhoz kapcsolódó gyűjteménygondozásra helyeződik a hangsúly. Ez annál is inkább indokolt, mivel a hazai muzeális intézményekben őrzött 5,3 millió leltározatlan tétel közel 80%-a a régészet körébe tartozik, a régészeti állomány csak 2009-ben 930.000 lelettel bővült. Emellett a jogalkotó erősíteni kívánja a megyei múzeumok szolgáltató szerepét, ezért kimondja, hogy a megyei múzeumok megrendelés esetén piaci alapon restaurálást végezhetnek, kiállítást rendezhetnek, de akár hagyományos és digitális feldolgozást is vállalhatnak, vagy egyéb ismeretátadó tevékenységet végezhetnek. A területi és tematikus múzeumok esetén restaurátor helyett a jövőben műtárgyvédelmi munkatársak (pl. restaurátor technikus, múzeumi preparátor) is foglalkoztathatók, a restaurátor műhely fenntartásának kötelezettségét pedig felváltja az állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiség megléte. Nem lesz szükség szakkönyvtárra, valamint könyvtáros-adattáros alkalmazására sem, a jövőben megfelelő a kézikönyvár, amellyel kapcsolatos feladatokat a muzeológusok is elláthatják. A kisebb települések múltját bemutató közérdekű muzeális kiállítóhelyek, pl. a tájházak jogosultakká válnak a felajánlásként kapott és a kiállításukhoz illő műtárgyak megőrzésére, bemutatására. A tárgyi emlékek nyilvántartásba vételét azonban megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező szakági muzeológusnak kell elvégeznie. A módosítással erősödik a kiállítóhelyek szerepe a település múltjának megőrzésében, jogszerűvé válik a helyben előkerült tárgyi emlékek helyszínen történő kiállítása.
13 Az új szabályozás lehetővé teszi kiállítóhely és gyűjtemény esetén két évig, múzeumnál pedig egy évig az ideiglenes zárva tartást, amennyiben például felújítási munkálatok, vagy finanszírozási problémák miatt nincs lehetőség az állandó nyitva tartásra, ugyanakkor a fenntartó nem kívánja az intézményt véglegesen megszüntetni. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: geza.szocs@nefmi.gov.hu Tel: 795-4007 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Muzeális intézmények, fenntartók (kiemelten a megyei önkormányzatok), közérdekű muzeális kiállítóhelyek (tájházak), közvetve az egész társadalom. Fő üzenet: A Kormány a megyei múzeumokban foglalkoztatott régészek kötelező számának előírásával erősíti a régészeti feladatellátást, annak érdekében, hogy a feltárásokkal kapcsolatos feladatokat megfelelő számú és felkészültségű szakember lássa el. Kommunikáció (lehetséges támadási pontok és az arra adható válaszok): A módosítás az érintett intézmények részéről pozitív fogadtatásra számíthat, hiszen olyan kérdéseket rendezünk, melyeket problémaként jeleztek az érintett intézmények a szakterület számára. Lehetséges támadási pontok: 1) Nincs annyi régész, hogy a megnövekedett létszámigény maradéktalanul kielégíthető legyen. 2) A régészek foglalkoztatása többletköltséget jelent (magasabb fizetés). 3) A leterhelt muzeológusok nem tudják ellátni munkaköri feladataik mellett a könyvtárosi feladatokat is, ez éppen nem az intézmények szolgáltató jellegének erősítése irányába hat. 4) A könyvtáros-adattáros személyek esetén feltehetően elbocsátásra kerül sor. 5) A közérdekű muzeális helyek által kiállított tárgyi emlékek megfelelő szakember által történő nyilvántartásba vétele az egyébként is kis költségvetésű intézményeknek anyagi megterhelést jelent. 6) A gyarapodást miért csak a szakágnak megfelelő végzettségű muzeológus veheti nyilvántartásba? 7) Miért kell önállóan szabályozni a muzeális intézmények szünetelését? 8) Milyen esetben kell bejelenteni a muzeális intézmény szünetelését? Válaszok: 1) Az előírt legalább három régész jelenleg is minden megyei múzeumban
14 rendelkezésre áll, Győr-Moson-Sopron megyét leszámítva, ugyanakkor a megyei múzeumi szervezethez tartozó intézményekben itt is rendelkezésre áll a szükséges létszám. A régészek körében jelenleg túlképzés figyelhető meg, a kötelezően előírt három régész munkakör elősegítheti a pályakezdők foglalkoztatását és munkahelyeket teremt. 2) A régészek foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, így bérezésük nem magasabb a többi szakalkalmazotténál. A terepen töltött napokra kapott kiegészítő bért a régészeti feltárás költségei között el lehet számolni. 3) A muzeológusok többsége már eddig is több feladatot látott el egyszerre, az adattárat és a könyvtárat eddig is a muzeológusok kezelték, amire a végzettségük lehetőséget adott. A hatékony foglalkoztatási modellek átvétele érdekében a fenntartóknak a muzeális intézmények esetében is az atipikus foglalkoztatási formákat kell előnyben részesíteniük, mint például az osztott munkakör. 4) A területi és tematikus múzeumok esetében valóban nem lesz szükség az önálló könyvtáros-adattáros munkakörre, de ez nem jelent feltétlenül elbocsátást. A megyei múzeumi szervezet más intézményei át tudják venni az így feleslegessé vált munkaköröket ellátó alkalmazottakat, de arra is lehetőség nyílik, hogy más munkakörben foglalkoztassák őket. 5) A nyilvántartásba vétel nem jelent folyamatos kiadást a fenntartónak: a kiállítóhelyek éves gyarapodása évente pár tárgyat jelent. A hatékony munkaszervezés érdekében az átvett új gyarapodást javasoljuk külön kezelni, majd év végén, vagy két-három évente felkérni valakit a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatokra. Ez pár nap alatt elvégezhető feladat, ami kis összegű megbízási díjat jelent, de az önkéntes munkavégzésre is nyílik lehetőség. 6) A nyilvántartásba vétel a műtárgyak tudományos meghatározását jelenti, amit csak olyan felkészült szakember végezhet, aki megfelelő végzettséget szerzett az adott tudományterületen. Mindez garantálja, hogy a gyarapodási naplóba és a leltárkönyvbe teljes biztossággal meghatározott adatok kerüljenek, megalapozva a további tudományos feldolgozást. 7) Amennyiben a fenntartó átmenetileg nem tudja nyitva tartani az intézményt (felújítás vagy költségvetési problémák miatt), de hosszú távon nem kívánja azt megszüntetni, jelenleg nincs lehetősége szüneteltetni a működést, erre nem ad lehetőséget a jogszabályi környezet. A szakfelügyeleti vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy számos olyan intézmény van hazánkban, amely ideiglenesen zárva tart, ezért jogszabályi úton is szükséges rendezni a kérdést. 8) Abban az esetben, ha a fenntartó nem akarja véglegesen megszüntetni a muzeális intézményt, de valamilyen okból nem tudja biztosítani a látogathatóságot. Ilyen ok lehet egy elhúzódó felújítási munka, egy komplex pályázat lebonyolítása, esetleg több gyűjteményre kiterjedő, elhúzódó fertőtlenítési-restaurálási munka. Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: tárcaközlemény Anyagi ráfordítás: -
15 I. A végrehajtás feltételei H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P A módosítás elfogadásának nincs költségvetési hatása, tekintettel arra, hogy a szükséges munkakörök számát a megyei múzeumok esetében nem módosítjuk, míg a területi és tematikus múzeumok esetében csökkentjük a szükséges munkakörök számát. A muzeális intézmények működési engedélye kiadásának feltételei a hatóságnál rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása A megyei múzeumokkal kapcsolatos változások A rendelet módosításával a régészek pontosan meghatározott száma révén a múzeumok feladatellátása magasabb színvonalú és hatékonyabb lehet, csökken az egy muzeológusra eső műtárgymennyiség, így elősegítjük a nyilvántartási feladatokban mutatkozó lemaradások pótlását, a megyei múzeumokban őrzött kulturális javak minél teljesebb körű tudományosszakmai feldolgozását, valamint a megelőző régészeti feltárások gyors lebonyolítását. A rendelet egyéb módosítási javaslatai A rendelet egyéb módosítási javaslatai (a kiállítóhelyekkel kapcsolatos előírások, a működési engedély módosításának határideje, valamint a szüneteltetés lehetőségének jogszabályi rendezése) a muzeális intézmények működésének fontos, eddig nem kellően szabályozott elemeit határozzák meg, ezáltal átláthatóbb működési környezetet teremtve. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem terheli vagy javítja a vállalkozások helyzetét. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem terheli vagy javítja a háztartások helyzetét. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem terheli vagy javítja valamely konkrét társadalmi csoport helyzetét.
16 d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Hatékonysági és versenyképességi költségek nincsenek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A módosítással a muzeális intézményrendszer irányítását ellátó szakfőosztály adminisztratív feladatai nem nőnek. IV. Költségvetési hatások A megyei múzeumok egy része jelenleg is teljesíti a módosítás elfogadása esetén előírt személyi feltételeket, míg máshol a fenntartó átcsoportosítással tudja biztosítani a régészek szükséges számát. A területi és tematikus múzeumokkal kapcsolatban tervezett módosítás könnyíti a feladatellátást, amikor nem írja elő restaurátor és könyvtáros-adattáros (illetve ezekhez kapcsolódóan restaurátorműhely és szakkönyvtár) meglétét. A 2009. évi statisztikai adatokat alapul véve csak egy olyan megyei múzeum van, ahol nem áll rendelkezésre a három régész: a győri Xantus János Múzeumban csak két főt foglalkoztatnak, de a megyében rendelkezésre áll a szükséges létszám, így költségvetési hatása itt sem lesz a módosításnak. V. Egészségügyi hatások A tervezett módosításnak nincsenek egészségügyi hatásai. VI. Környezeti hatások Közvetlen környezeti hatása rövid-, közép- és hosszútávon nincs.
17 A nemzeti erőforrás /2011. ( ) NEFMI rendelete a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet módosításáról A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a 10. tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes ek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tematikus múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó a 3. -ban meghatározottak teljesítéséhez igazolja, hogy:] a) a múzeumot befogadó épületben állandó és időszakos kiállítás bemutatására alkalmas kiállító helyiségeket, gyűjteményi raktárt, előkészítő raktárt, állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiséget, kézikönyvtárat, adattárat, valamint elkülönítetten vagy a kiállító térben múzeumpedagógiai foglalkoztató teret, és a közönség fogadását szolgáló helyiséget alakított ki, továbbá az épületet elektronikus és mechanikus védelemmel látta el, (2) Az R. 6. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tematikus múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó a 3. -ban meghatározottak teljesítéséhez igazolja, hogy:] d) a múzeumban a gyűjtőkörébe tartozó szakáganként muzeológus, műtárgyvédelmi munkatárs, továbbá múzeumi közművelődési szakember munkakört létesítenek, amelyet külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember tölt be, 2.
(1) Az R. 7. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 18 [A területi múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó a 3. -ban meghatározottak teljesítéséhez igazolja, hogy:] a) a múzeumot befogadó épületben állandó és időszakos kiállítás bemutatására alkalmas kiállító helyiségeket, gyűjteményi raktárt, előkészítő raktárt, állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiséget, kézikönyvtárat, adattárat, valamint elkülönítetten vagy a kiállító térben múzeumpedagógiai foglalkoztató teret, és a közönség fogadását szolgáló helyiséget alakított ki, továbbá az épületet elektronikus és mechanikus védelemmel látta el, (2) Az R. 7. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A területi múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó a 3. -ban meghatározottak teljesítéséhez igazolja, hogy:] d) a múzeumban a gyűjtőkörébe tartozó szakáganként muzeológus, műtárgyvédelmi munkatárs, továbbá múzeumi közművelődési szakember munkakört létesítenek, amelyet külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember tölt be, 3. Az R. 8. e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A megyei múzeum működési engedélyének kiadása iránti kérelemben a fenntartó a 3. -ban meghatározottak teljesítéséhez igazolja, hogy:] e) a múzeumban a gyűjtőkörébe tartozó szakáganként egy vagy több, de összesen legalább 10 muzeológus (ebből legalább 3 régész-muzeológus), több múzeumi közművelődési szakember, több restaurátor (természettudományi gyűjtemény esetén preparátor), több múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő, továbbá múzeumi könyvtáros-adattáros és múzeumi informatikus munkakört létesítenek, amelyet külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember tölt be, Az R. a következő 8/A. -sal egészül ki: 4.
19 8/A. (1) A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) valamint a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézmények számára szerződésben rögzítetteknek megfelelően szakmai szolgáltatásokat nyújthat. (2) A megyei múzeum szakmai szolgáltatásait szabad kapacitása terhére egyéb megbízók számára is biztosíthatja szolgáltatási- vagy együttműködési szerződés keretében. 5. Az R. 11. (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelemhez csatolni kell:] i) a fenntartó nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a kulturális törvény 41. (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tesz, valamint a fenntartási költségek fedezésére vonatkozóan kötelezettséget vállal, 6. Az R. 16. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 16. (1) A muzeális intézmény kizárólag a működési engedélyében meghatározott, gyűjtőkörébe tartozó anyagcsoportra vonatkozóan fejtheti ki szakmai tevékenységét, és kizárólag a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületén folytathatja gyűjtési tevékenységét. (2) A közérdekű muzeális kiállítóhely besorolással működő muzeális intézményben kiállított kulturális javak tervezett és folyamatos gyűjtéssel nem gyarapíthatók, azonban a kiállításában bemutatható, esetileg megszerzett műtárgyakat megőrizheti, amennyiben azokat a 4. d) pontban foglaltaknak megfelelően nyilvántartásba vették. 7. (1) Az R. 17. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A fenntartó a által rendszeresített nyomtatványon a működési engedély módosítását köteles kérni a változás bekövetkezésétől számított 40 napon belül, ha a) a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket a működési engedélyben foglalthoz képest más szakmai besorolásnál meghatározottak szerint teljesíti, vagy
b) a 15. (1) bekezdés a)-g) pontjában foglalt adatok megváltoznak. (2) Az R. 17. (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 20 (3) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályok alkalmazandók. (4) A fenntartó személyében bekövetkező változás esetén a módosítás iránti kérelmet az új fenntartó nyújtja be a fenntartó jogutód nélküli megszűnését ide nem értve a korábbi fenntartó hozzájárulásával, a változás bekövetkezésétől számított 20 napon belül. (5) A fenntartó a által rendszeresített nyomtatványon a működési engedély módosítását köteles kérni a változás bekövetkezésétől számított 20 napon belül, ha a 15. (1) bekezdés h) pontjában foglalt adat megváltozik. (6) Ha a fenntartó a módosítást nem kéri és a módosítást megalapozó változás a tudomására jut, a működési engedélyt hivatalból is módosíthatja. Az R. a következő 17/A. -sal egészül ki: 8. 17/A. (1) A muzeális intézmény működésének 6 hónapot meghaladó szünetelését a fenntartó 20 nappal a szünetelés kezdetét megelőzően köteles bejelenteni a nek. (2) A a fenntartó indokait mérlegelve közérdekű muzeális kiállítóhely és közérdekű muzeális gyűjtemény szakmai besorolású muzeális intézmény esetében legfeljebb 2 évre, múzeumi besorolású muzeális intézmény esetében legfeljebb 1 évre engedélyezi a szünetelést, amelyet legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthat. (3) A muzeális intézmény a által engedélyezett szünetelés tényét és annak időtartamát országos múzeum és országos szakmúzeum szakmai besorolású muzeális intézmény esetében országos napilapban, más szakmai besorolású muzeális intézmény esetében a helyben szokásos módon köteles közzétenni. (4) Az engedélyezett időtartamot meghaladó szünetelés esetén a fenntartó köteles az intézmény megszüntetését kérni, ennek elmulasztása esetén a a működési engedélyt hivatalból visszavonhatja. 9. Az R. 23. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyek elbírálásánál kell alkalmazni.
21 (2) E rendelet rendelkezéseit az (1) bekezdésben foglaltak mellett e rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (3) A hatályos működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeknek legkésőbb 2012. június 30-ig kell megfelelni a rendelet szabályainak, és ezt az engedélyező hatóság részére benyújtott dokumentumokkal igazolniuk kell. 10. (1) Az R. 6. b) pontjában, 7. b) pontjában, 8. c) pontjában, 9. b) pontjában és 10. b) pontjában a jelenléte szövegrész helyébe a szakmai felügyelete szöveg lép. (2) Az R. 1. 2. pontjában, 3. a) pontjában, 4. a) pontjában, 4. d) pontjában, 5. a) és e) pontjában, 6. e) pontjában, 7. e) pontjában, 8. f) pontjában, 9. e) pontjában, 10. e) pontjában, mellékletének I. cím 2. pontjában és II. cím 2. b) alpontjában az illetve szövegrész helyébe a vagy szöveg lép. (3) Az R. 11. (1) bekezdésében az oktatási és kulturális szövegrész helyébe a kultúráért felelős szöveg lép. (4) Az R. 11. (2) bekezdés i) pontjában a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. szövegrész helyébe a kulturális szöveg lép. (5) Az R. 19. -ban a rendel el szövegrész helyébe a rendelhet el szöveg lép. 11. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 20. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), a Kötv. 22. (3) bekezdésében és 23. -ában meghatározottak alapján, a területileg illetékes múzeumi feladatkörében átvett régészeti célú pénzeszközök elkülönített kezelésére a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlájához alszámlát nyit. 12. (1) Hatályát veszti az R. 22. -a és mellékletének III. pontja. (2) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
22