1 A hazai hulladékhasznosítási ipar helyzete, a fejlődés lehetőségei Balatoni Henrik Fe-Group Invest Zrt. Elnök- vezérigazgató ÚJ UTAKON A HAZAI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS - SZAKMAI KONFERENCIA 2012. június 13-14.
I. A hasznosító társadalom előtt állófeladatok A világ g napi anyagfogyasztása sa (kg/fő) 2 1 hátizsh tizsák k = 15 kg erőforr forrás s fogyasztás s / fő f /nap Erőforrás s fogyasztás = hazai erőforr forrás s kitermelés s + import -export
3 Az EU importfüggősége Importfüggőség: Kína: 10,8 % USA: ~ 50 %* India: 7 % Korea: 55,2 % EU: ~ 54 % Magyarország: 64 % ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ( Life cycle thinking ) avagy A nyersanyagforrások sok felhasználása sa és s a hulladékkeletkez kkeletkezés s NEM VÁLASZTHATV LASZTHATÓEL egymást stól!! *becslés
Hulladékképződés Európában (összesen kb. 2,611 Mrd. tonna hulladék) Hulladékképződés források szerint (EU, EFTA, Törökország és Horvátország) Hulladékáramok típus szerint (EU-27 és Norvégia) 4 Építési és bontási hulladék - 33% Bány nyászati és s kőfejt k fejtői i hulladék - 24 % Ipari hulladék (az újrahasznos jrahasznosítást st levonva) - 13 % Egyéb hulladékok - 22 % TSzH - 8 % Forrás: Eurostat Ásv sványi hulladékok - 63 % Éget getői i hulladékok - 5 % Egyéb hulladékok - 9 % Fémhullad mhulladékok - 8 % Papír és karton hulladékok - 2 % Fahulladékok - 3 % Állati és növényi nyi hulladékok - 8 % Háztart ztartási és hasonló hulladékok (TSzH) - 7 % Forrás: Eurostat
I.1. Vonatkozó Európai szabályozás bemutatása 5 Az EU célja a leginkább forrás-hatékony és innovatív gazdasággáválni Aktuális európai szabályozási kezdeményezésekből: Nyersanyag- és fenntarthatósági direktívák: 1) Energia 2020 stratégia a versenyképes, fenntarthatóés biztos energiáért 2) Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézés COM(2011) 25 3) Európai Nyersanyag Kezdeményezés 4) A 2008-as SCP (fenntarthatófejlődés és termelés) AkcióTerv felülvizsgálata Hulladék-direktívák: 1) A 2005-ös Erőforrás és hulladék tematikus stratégia felülvizsgálata 2) A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányulótematikus stratégiáról 3 Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről Tehát: az EU felismerte a problémát és intézkedéseket hozott!
I.2. A hazai környezetvédelmi ipar általános teljesítménye (2006-2010) 6 Környezetvédelemben foglalkoztatottak száma 2009 (fő) Forrá Forrás: KSH Környezeti adó jellegű bevételek millió Ft Ebből Év Összesen Üzemanyag Termékdíj Gépjárműadó jövedéki adó 2007 593 209 20 929 62 432 476 800 2008 622 186 24 676 65 713 492 300 2009 613 475 29 028 63 754 482 100 Környezetvédelmi szolgáltatónál Egyéb szervezetnél Ebből: szellemi munkakörben Összesen 17 036 3 723 2 669 20 759
A hulladék szerepe a magyar környezetiparban (2007-2010) millió Ft 7 Millió Ft 2007 2008 2009 2010 A környezetv rnyezetvédelmi ipar árbev rbevétele 363 553 403 136 352 128 361 416 Ebből a hulladékb kból származ rmazó Ebből a hulladékból származó (%) 328 542 371 562 196 011 214 331 90% 92% 56% 59% Hulladék kezelés 253 728 257 081 150 878 152 066 Hulladék hasznosítás 74 814 114 481 45 133 62 265 Forrás: KSH
Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelési mód szerint Forrás: KSH/VM 2011. Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelés módja szerint (2004 2010) [ezer tonna] 2004 2006 2008 2010 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelése Újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított 4329 2604 553 Energiahasznosítással történő égetés 572 982 168 Energiahasznosítás nélküli égetés 104 4 1 Lerakással ártalmatlanított 1156 96 7 Egyéb módon kezelt 53 255 459 Összesen 6215 3940 1188 Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelése Újrafeldolgozással hasznosított 3392 2315 2495 Energiahasznosítással és anélkül történő égetés 137 137 168 Lerakással ártalmatlanított 6110 5627 3348 Egyéb módon kezelt 1 375 Összesen 9 639 8 079 7 386 Építési-bontási hulladék kezelése Anyagában hasznosított 370 1 010 2 231 Energiahasznosítással történő égetés 0 2 0 Energiahasznosítás nélküli égetés 0 0 0 Lerakással ártalmatlanított 3689 2984 2650 Összesen 4060 3996 4882 Veszélyes hulladék kezelése Anyagában hasznosított 374 278 167 Energiahasznosítással történő égetés 50 121 40 Energiahasznosítás nélküli égetés 63 94 60 Lerakással ártalmatlanított 101 771 215 Egyéb módon kezelt 382 104 232 Összesen 969 1367 714 14170 Települési szilárd hulladék kezelése Újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított 540 490 692 885 Energiahasznosítással történő égetés 155 389 393 406 Lerakással ártalmatlanított 3857 3792 3341 2838 Egyéb módon kezelt 40 40 126 Összesen 4592 4711 4553 4129 A települési szilárd hulladék megoszlása a gyűjtés módja szerint Hagyományosan gyűjtött 4052 4311 3861 3278 Szelektíven gyűjtött 540 400 692 851 Összesen 4592 4711 4553 4129 18299 8
Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelési mód szerint 9
III. A hulladékok hasznosításának helyzete anyagáramok szerint III.1. Papír és papír alapú hulladékok 1.1. Keletkezés, hasznosítás Keletkezés vagy kibocsátás (KSH) 10 e t csomagoló irodai újság egészségügyi egyéb 416 22 50 118 52 658 Csomagolás (OGyHt) DE TSZH-ban maradás (KSH 2010) TSZH mennyisége: 3 576 e t Összetétel alapján: 13,5 % Azaz: 4 82 e t Keletkezés (t) visszagyűjtés (t)* arány % 280 000 258 500 89,87 * vegyespapír 40%-a 2.) Helyzetértékelés Hamburger Hungária fejlesztés Italkarton export! Termékdíjból származó költségtérítés hatása! 3.) Lehetséges fejlesztési irányok TSZH-ba kerülés előtt további begyűjtés fejlesztés (nem csak csomagoló mennyiség) TSZH-ból kiválogatás (MBH/MH) Nem vagy részben papíripari célú felhasználás Papírbeton Hő-hang szigetelő elemek Társított (Tetra) feldolgozás stb.
III.1.2. Műanyag és műanyag alapú hulladékok 11 2.1. Keletkezés a, termelés növekedési üteme 1. ábra: Műanyag termelés növekedése Európában és a világban 1950-2008 (millió tonna) 300 2008: 245 250 2006: 245 200 2002: 200 150 Világ 100 50 1950: 1.5 1976: 50 1989: 100 Európa 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Forrás: PEMRG (PEMRG: Purdue Energy Modeling Research Groups - Indiana állambeli kutatócsoport)
b, Műanyag termelés és felhasználás Magyarországon 2004-2009 12 Műanyag termelés és felhasználás Magyarországon 2004 2009 (ezer tonna) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Termelés 1 196 1 352 1 414 1 556 1 443 1 325 Export 862 875 1 113 1 290 1 239 1 192 Import 444 336 488 555 577 606 Felhasználás 778 813 789 821 781 739 c, felhasználási területek Lap, lemez, fólia cső, profil Csomagoló eszköz Építőanyag Járműipar E+E ipar egyéb Forrás: KSH
2.) Begyűjtés és hasznosítás 13 a, OGYHT kibocsátás: 205 500 t visszagyűjtés: 47 633 arány: 23,18% A fókuszban: a kibocsátott~ 700 e t-ból a ~205 e t csomagolás!! b, TSZH-ban maradó(ksh) TSZH mennyisége: 3 576 e t Összetétel alapján: 20,7% Azaz: ~740 e t 3.) Helyzetkép (lásd következő ábrák)
14
15
16
17
18
19 4.) Teendők, fejlesztési lehetőségek Begyűjtés fejlesztés (Szelektív) Kiválogatás fejlesztése (MBH/MH) Műszeres válogatás fejlesztés Termékgyártás fejlesztése vegyes alapanyagokból (PIAC!) Ipari/tőke koncentráció
III.1.3. Vas és nem vasfém hulladékok 1.) Keletkezés Keletkezés csomagolás ipari tevékenység lakossági (amortizációs) öszsesen vas 61500 250000 500000 811500 más fém 80000 2.) Hasznosítás 97% ~ 786 e t 3.) TSZH-ban maradó TSZH mennyiség: 3 576 e t Arány: 6,4 % mennyiség: 228 e t 4.) OGYHT csomagolási hulladék Megnevezés kibocsátás (t) visszagyűtjés (t) arány % vas 45000 32800 72,8 alu 16500 7800 47 20
5.) Helyzetismertetés Nem szignifikáns mennyiség a csomagolás Eszközrendszer kiépült 3 db shredder ( kapacitás 450 e t/év) Daraboló eszközök/mobil és fix Stb. Piac hazai és export piac kiépült, stabil Kedvező költség szerkezet 21 6.) Fejlesztési lehetőségek Shredder maradék kezelés (folyamatban!) Fém italos doboz Visszagyűjtés Feldolgozás(can to can) exportálás EoW állapot elérése (szeparátortechnikák KTD összefüggés!)
22 III.1.4. Üveg hulladék 1.) Keletkezés, begyűjtés, hasznosítás főbb számai Üvegipari statisztika (kibocsátás) Kibocsátás e t (KSH) csomagolás építőipar műszaki (síküveg) és egyéb összesen 117 180 6,8 303,8 OGYHT 2012 csomagolási üveg kibocsátás 117 e t Visszagyűjtés 71 e t Arány: 60% Megjegyzés: 2010-ben! Kibocsátás: 117 e t Visszagyűjtés: 41 e t Arány: 35% Tehát az OGyHT igen ambiciózus célkitűzés!! 2.) TSZH-ban maradó THSZ mennyiség: 3 576 e t Összetétel alapján:5,9% Mennyiség tehát: 210 e t
23 III.1.4. Üveg hulladék 3.) Helyzetértékelés - előkezelő/hasznosítókapacitások megléte (Zalaegerszeg, Sződliget, Alsózsolca, 92 e t) -Begyűjtés nehézségei külön önállóeszközrendszer és logisztika 4.) Fejlesztési lehetőségek Begyűjtés fejlesztés MBH/ MH válogatási technológia Üvegipar Üvegiparon kívül: üveghab (építőipar, energetika) aszfalt stb.
24 III.2. Elektromos és elektronikai hulladékok 1.) Összehasonlítás Keletkezett mennyiség kb. 130 ezer tonna Ebből újrahasznosított kb. 43 ezer tonna = 4,3 kg/fő/év EU+Norvégia átlag 6,5 kg/fő/év újrahasznosítás (Célkitűzés: várhatóan kb. a képződött hull. 85 %-ának hasznosítása)
25 2.) OGyHT keletkezés és célok 2012 Háztartási nagyképek Háztartási hűtőgép Háztartási kisgép IT& telekom. IT Szórakoztató képcsöves elektronika Szórakoztató képcsöves Barkácsgép Játékok, sporteszk. Megfigyelő és vezérlő eszközök (ipari) Adagoló automaták (ipari) Világítástech. eszközök (Nem termékdíjas) Összesen Termékdíjas Értékesítés kg (2011) 50000000 12500000 12500000 5000000 8000000 950000 600000 450000 6530000 80000000 OHÜ hasznosítási tömeg (kg) Q OHÜ 16500000 2250000 4125000 1500000 400000 47500 30000 22500 24875000 OHÜ országos gyűtjési terv (kg) Q (terv) 18 000 000 3 500 000 3 250 000 3 600 000 1 900 000 1 200 000 800 000 600 000 70 000 55 000 25 000 900 000 33 000 000 Ezt az iparágat érintette legnagyobb mértékben a válság! Tartósan kereslethiány alakult ki! Speciális fogyasztói (lakossági szokások felerősödtek (hűtő, TV stb.)
3.) Helyzetismertetés 26 1.) Begyűjtői rendszer kiépítésében jelentős lépések -gyűjtés a visszavételi (forgalmazói) helyeken -gyűjtés a jelentős keletkezési helyeken (ipari centrumok, intézmények, kórházak) -hulladék udvarok Stb. 2.) Erősen decentralizált előkezelői rendszer ~3-4 komplett kézi/gépi bontó előkezelő üzem ~ sok, decentralizált, kis kapacitású kézi bontás ~ megváltozott munkaképességű foglalkoztatás és börtönmunka ~ alacsony hasznosítói kapacitás, kevés EoW, jellemző az export Képcső hasznosítás megoldott! 3.) Fejlesztési lehetőségek Hűtőberendezések szakszerű feldolgozása, szeparátortechnikával Gazdaságos üzem nagyságú gépi bontó(k) Gépi szeparátortechnika fejlesztése Feldolgozói rendszerszervezés (műszaki feltételek) Begyűjtésfejlesztés/logisztikai költségek
III.3. Építési és bontási hulladékok 27 1.) Európai helyzetkép EU-15 átlag 504 kg/fő/év újrahasznosítás (Célkitűzés: 70 %-os min. 244 kg/fő/év újrahasznosítás, 2020-ig) Forrás: FEAD
III.3. Építési és bontási hulladékok 2.)Keletkező hulladék KSH adatok szerint Építési-bontási hulladék kezelése 2004 2005 2006 2007 2008 2009 e t Anyagában hasznosított 370 1 078 1 010 1 376 2 231 2 028 e t 28 Energiahasznosítással történő égetés 0 0 2 0 0 0 Energiahasznosítás nélküli égetés 0 0 0 0 0 0 Lerakással ártalmatlanított 3 689 3 051 2 984 2 293 2 650 1 897 Összesen 4 060 4 130 3 996 3 670 4 882 3 926 3.) Helyzetkép Jogi szabályozás (helyzete, hiánya) Jogkövetés (helyzete, hiánya) KEOP forrásból létrejött létesítmények PIAC! 4.) Jövőkép, lehetőségek Előzőek megoldása Bejelentés: többségi állami vállalat kötelezőfelvásárlás és termékvásárlás! JOGOS? Lásd következő!
Példa -letárolt hulladékok, vagy primer nyersanyagok felhasználása? sa? Mit mutat az eddigi gyakorlat? Jelmagyarázat: narancs - szilárd bányatelek világos narancs- szilárd bányatelek kutatás zöldek- CH bányatelek (+ kutatás) 29
III.4. Egyebek: TSZH CSAK HOZZÁFŰZNIVALÓ A KORÁBBI ELŐADÁSOKHOZ 1.) TSZH/EU Növekedés függetlenül a populációtól! Hasznosítási növekedése 30 Forrás: EEA (települési hulladék keletkezés, CSI 16) Megjegyzés: a települési hulladék prognosztizációja a 2008-2010-es GDP adatokban esést, majd 2020-ig fokozatos újraélénkülést (évi 2%-os növekedést) feltételez.
31 2.) A TSZH és a hasznosítás A TSZH főforrása a hasznosítás alapanyagának mert abban: ~ 13,5 % papír ~20 % műanyag ~5,9 % üveg ~6,4 % fém van és annak jelentős része feltárható
IV. A hasznosítói ipar fejlesztésének meghatározó szempontjai 1.1. Anyagáramonként igen differenciált helyzet OK stabil, hasznosításban kiszámíthatópiac (vagy annak hiánya) 1.2. Hulladék export/import mérleg az export növekedését mutatja 1.3. Nincs összehangolt jogi/műszaki/közgazdasági környezet (EoW/KTD; EBH stb.) 1.4. A vállalkozói integráció hiánya 1.5. Hulladék gazdálkodás/termékdíjas hulladék gazdálkodás helyett Hulladék vagyon gazdálkodás 1.6. Vannak jelentős eredmények, de annak publikációja, megismertetése hiányzik, miközben a társadalom már átlép. (TV1. vasárnap reggeli tapasztalatokat!) ez a kihívás! 32
IV/2. Teendők 33 2.1. Döntés Környezetipar fejlődjön? (KTD; ÉBH-HIR stb.) 2.2.Összehangolt jogi/műszaki/közgazdasági környezet létrehozása 2.3. Protekcionista hulladék vagyongazdálkodás 2.4. Ahol lehet ott rendszer integráció(eu szinten versenyképes vállalat nagyságok) 2.5. Beruházás ösztönzés 2.6. Innovációs lánc beindítása!beruházás FELTÉTELE LEGYEN HULLADÉKOD!
34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!