LAVECO ltd. since 1991. The Company Maker GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK BEJEGYZÉSI HELYSZÍNEK BANKSZÁMLANYITÁS United Kingdom LAVECO Ltd. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: +44-207-556-0900 Fax: +44-207-556-0910 E-mail: london@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: +36-1-456-72-00 Fax: +36-1-456-72-01 E-mail: hungary@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Ap. 202, United Nations 8 Drosia 6042, Larnaca, Cyprus Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920 E-mail: cyprus@laveco.com Romania optitax S.R.L. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-61-76 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 E-mail: office@optitax.ro Bulgaria LAVECO eood Porto Lagos No.1,Ent.2,Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: +359-2-953-2989 Mob: +359-888-126-013 Fax: +359-2-953-3502 E-mail: bulgaria@laveco.com SEYCHELLE LAVECO Ltd. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelle-szigetek Tel.: +248-4-322-261 Fax: +248-4-324-932 E-mail: seychelles@laveco.com Figyelem! Jelen tájékoztató szerzői jogi védelem alatt áll. A tájékoztató egészének vagy részeinek bármilyen eljárással történő lemásolásához, sokszorosításához vagy a tájékoztatóban foglaltak más kiadványokban történő felhasználásához a szerzők írásbeli engedélye szükséges. Az anyagban előforduló gépelési, szedési valamint nyomdai hibákért a szerzők felelősséget nem vállalnak. LAVECO Marketing Ltd., Belize 09/2012
Tartalomjegyzék GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK Mik azok az adóparadicsomok?...4. oldal Mi a célja az offshore cég megalapításának?... 4. oldal Milyen előnyei vannak egy offshore cégnek?... 5. oldal Hol alapítsunk offshore céget?... 5. oldal Mi biztosítja a kedvező adózási státuszt a cég számára?... 6. oldal Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára?... 6. oldal Milyen adózási elv érvényesül a bejegyzés helyszínén?... 6. oldal Kell-e könyvelést vezetni az offshore cégnek?... 7. oldal Milyen követelményeket támaszt a bejegyzés országa az offshore cég igazgatóival, részvényeseivel szemben?... 7. oldal Milyen adatok kerülnek bejegyzésre a cégjegyzékbe?... 8. oldal Milyen mértékűnek kell lennie a cég alaptőkéjének? Milyen módon kerül befizetésre?... 8. oldal Milyen további korlátozások létezhetnek még a cégek működésével kapcsolatban?... 9. oldal Kiket nevezünk névleges tulajdonosoknak, névleges igazgatóknak?... 9. oldal Milyen éves fenntartási költségekkel jár az offshore cég működése? Miért fontos ezek befizetése?... 10. oldal Honnan célszerű irányítani az offshore céget?... 11. oldal Hol érdemes az offshore cégnek bankszámlát nyitni?... 11. oldal Milyen tételekből tevődik össze a megbízási díj?... 12. oldal El kell-e utazni a cégalapításhoz?... 13. oldal Melyek a legfontosabb alapító dokumentumok?... 13. oldal A KONZULTÁCIÓK SORÁN FELTETT KÉRDÉSEK Mi az a Certificate of Good Standing?... 14. oldal Mi az az átfolyó adózás?...14. oldal Lehet-e az USA-ban offshore céget alapítani?... 14. oldal Melyik a legjobb offshore helyszín?... 14. oldal Miért fizessem a bejegyzett irodát és az ügynököt, ha úgysem használom?... 15. oldal Miért előnyös a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény?... 15. oldal Mi az a Certificate of Tax Residence?... 15. oldal Az offshore cég csak pénzmosásra használható?... 15. oldal Mi a lényege a trustnak?... 16. oldal Lehet-e offshore magánalapítványt szervezni?... 17. oldal Lehet-e az offshore cégben igazgatót változtatni?... 17. oldal Vehet-e az offshore cég ingatlant?... 17. oldal Vehet-e az offshore cég autót?... 17. oldal Nyújthat-e az offshore cég kölcsönt?... 18. oldal Alapíthat-e az offshore cég más cégeket?... 18. oldal Ki ír alá az offshore cég nevében?...18. oldal Van-e aláírási joga a cég tulajdonosának?... 18. oldal Miért nem lehet bizonyos szavakat használni a cégnévben?... 19. oldal Hol lehet teljesen anonin cégeket alapítani?... 19. oldal Alá kell-e írni az offshore cég alapító okiratát a tulajdonosnak?... 19. oldal Befektethet-e az offshore cég a tőzsdén?... 20. oldal Lehet-e offshore cég szabadalom tulajdonosa?... 20. oldal Meddig lehet még offshore cégeket bejegyezni a világban?... 20. oldal Mi az a vintage cég?...21. oldal Mikor érdemes vintage céget venni?... 21. oldal Miért drágább a vintage cég?... 21. oldal
BEJEGYZÉSI HELYSZÍNEK ANGUILLA... 22. oldal BAHAMA - SZIGETEK... 23. oldal BELIZE... 24. oldal BRIT VIRGIN - SZIGETEK... 25. oldal CIPRUS... 26. oldal Hongkong... 27. oldal MARSHALL - SZIGETEK... 28. oldal PANAMA... 29. oldal Seychelle - szigetek... 30. oldal Egyesült Arab Emírségek, RAs al Khaimah... 31. oldal Egyesült KIRÁLYSÁG - LIMITED COMPANY... 32. oldal TOVÁBBI HELYSZÍNEK... 33. oldal ADMINISZTRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK... 35. oldal Milyen szolgáltatásokat takar a titkári szolgáltatások kifejezés?... 35. oldal Milyen esetekben lehet előnyös/szükséges a tikári szolgáltatások kifejezés?... 35. oldal Hogyan működnek a titkári szolgáltatások?... 35. oldal Milyen díjak merülnek fel a titkári szolgáltatások igénybevételénél?... 35. oldal Szolgáltatási díjak... 36. oldal BANKSZÁMLANYITÁS BANKSZÁLANYITÁSSAL KAPCSOLATOS kérdések... 37. oldal Kinek nyit külföldi bankszámlát a LAVECO LTD?... 37. oldal Ki kell-e utazni a bankszámlanyitáshoz?... 37. oldal Mennyi ideig tart a bankszámlanyitás?... 37. oldal Milyen követelményeket támaszt a bank a banki aláírók személyével kapcsolatban?... 37. oldal Mit tartalmaz a bankreferencialevél?... 37. oldal Mit jelent a számlanyitási összeg?... 37. oldal Hogyan történik a külföldi bankszámla irányítása?... 38. oldal Hogyan lehet készpénzt felvenni a külföldi bankszámláról, illetve készpénzt elhelyezni azon?... 38. oldal Milyen költségekkel kell számolni a külföldi bank esetében ill. milyen a kamatok szintje?... 38. oldal Mi a különbség a külföldi és a magyar bankok között bankszámlanyitás szempontjából?... 38. oldal Rövid áttekintés a bankszámlanyitásról... 39. oldal BANK of cyprus, Ciprus... 40. oldal BARCLAYS BANK, SEYCHELLES... 41. oldal BMIO BANK, SEYCHELLES... 42. oldal ČSOB BANK, SZLOVÁKIA...43 oldal deutsche BANK, Ausztria... 44. oldal Erste BANK, budapest... 45. oldal eurobank, ciprus... 46. oldal FBME BANK, CIPRUS... 47. oldal HELLENIC BANK, Ciprus... 48. oldal MARFIN LAIKI BANK, Ciprus... 49. oldal NEUE BANK, Liechtenstein... 50. oldal VALARTIS BANK, Ausztria... 51. oldal VALARTIS BANK, Liechtenstein... 52. oldal VolksBANK, LIECHTENSTEIN... 53. oldal VP BANK, LIECHTENSTEIN... 54. oldal
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A SZERZŐK ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT KÉRDÉSEK Mik azok az adóparadicsomok? Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az ott bejegyzett offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak. (Az eredeti angol kifejezés - tax haven - adómenedéket jelent). Tehát csak akkor működhet egy offshore cég kedvező adózási feltételek között, ha egy adóparadicsomi területen van bejegyezve. (A fentiekben ismertetett elvnek megfelelően természetesen csak a bejegyzés területén kívül.) A klasszikus adóparadicsomi területeken a cégek működését jól szabályozott törvénykezési mechanizmus biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az adott országban törvénykönyv teszi lehetővé a kedvező adózási státuszt az offshore cégek számára. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem ellenkezőleg, törvények által biztosított módon mentik fel az adózás, (vagy annak egy része) alól. Mi a célja az offshore cég megalapításának? Ez a cégalapítás témakörének egyik legfontosabb kérdése. Számtalan cél lehetséges, ahogy a piacgazdaságban szövődő üzleti kapcsolatok is végtelen sok kombinációt rejtenek magukban. Tehát a fenti kérdésre nagyrészt a megrendelőnek kell megtalálnia a választ, mert saját üzleti tevékenységét mindenki maga ismeri a legjobban. Mi itt csak az offshore cégek leggyakoribb felhasználási lehetőségeit foglaljuk össze. Ezek a következők: külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása, befektetés offshore cég segítségével, hajó és repülőgép regisztráció, ingatlanvásárlás, holdingtársaságok alapítása, biztosító társaságok létrehozása, bankalapítás, presztízs-szempontok érvényesítése, magánvagyonok biztonságba helyezése. Természetesen számtalan más előnyt is kínálnak ezek a cégek, amelyeket jelen tájékoztató keretein belül nem részletezhetünk. Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég csak egy széleskörűen felhasználható gazdasági forma, melyet konkrét tartalommal a tulajdonosok, valamint a menedzserek töltenek meg, és a céggel kapcsolatos előnyök és hátrányok mérlegelése is az ő feladatuk. 4
Milyen előnyei vannak egy offshore cégnek? Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cégekkel kapcsolatos előnyöket két, egymástól jól elkülöníthető csoportba soroljuk. 1. Közvetlen adózási előnyök 2. A kedvező adózási státusztól független, járulékos előnyök. 1. Közvetlen adózási előnyök Ezek az előnyök különösebb magyarázatra nem szorulnak. A megtermelt jövedelemtömeg az offshore cég hazájában adózik. Kihasználva azt, hogy ezek az országok az ilyen vállalkozásoknak széleskörű adókedvezményeket biztosítanak, jelentős adó-megtakarítást érhetünk el. 2. Járulékos előnyök Az előnyök e másik csoportját azok az adózástól független előnyök alkotják, amelyek egyes vállalkozások számára, bizonyos helyzetekben egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül a következők: Devizagazdálkodási előny: Az offshore cég pénzügyi műveleteit (általában) bármely valutában, devizában végezheti, illetve pénzügyi tartalékait is külön engedélyek nélkül tarthatja bármely devizában. A kötött, illetve félkötött devizagazdálkodás keretei között az árfolyamveszteség hatásait ezáltal jelentős mértékben lehet csökkenteni. A könyvvezetési kötelezettség hiánya: Számos adóparadicsomban nem kell könyveket vezetniük az offshore cégeknek. Ezzel ismét jelentős összeg takarítható meg, hiszen, ha egy hasonló méretű hazai (nem offshore) vállalkozás adatait tekintjük, akkor az éves könyvelési díj általában (átszámítva) több ezer dollárt tesz ki. Presztízs-szempontok érvényesítése: Előfordulhat, hogy bizonyos üzleti szituációkban egy külföldi cég előnyösebb feltételekkel léphet fel. Egy "külföldi befektető" részesedése a hazai vállalkozásban néha lényegesen nagyobb bizalmat kelt a lehetséges üzleti partnerekben is, vagy bizonyos esetekben vámmentességet is biztosíthat, stb. Hol alapítsunk offshore céget? A világon jelenleg több mint 40 olyan helyszín létezik, amely adóparadicsomi területként komoly kedvezményeket kínál az offshore cégek számára. A klasszikus adóparadicsomok általában valamely szigetcsoporton (pl.: Brit Virgin-szigetek), szigetköztársaságban (pl.: Naurui Köztársaság), vagy valamely kis országban (pl.: Panama) helyezkednek el. Ezen országok, illetve területek önálló törvénykezése arra ösztönzi a külföldi befektetőket, hogy céget alapítsanak az adott területen. A legtöbb komoly offshore zónában önálló törvénykönyv garantálja a cégek működését, a külföldiek befektetéseinek biztonságát, és a titokvédelmet. (Például, ilyen törvénykönyvet alkotott 1984-ben a Brit Virgin-szigetek törvénykezése International Business Companies Ordinance néven.) Annak, aki először találkozik ezekkel a dolgokkal rendkívül bonyolultnak tűnik különbséget 5
tenni a sok ismeretlen kis ország kínálta előnyök, illetve hátrányok között. Van azonban néhány olyan tényező, amely segíthet az eligazodásban. Mi biztosítja a kedvező adózási státuszt a cég számára? Jogosan vetődik fel az első kérdés: Mitől is kedvező adózású az offshore cég? Illetve ezzel összefüggésben: Miért éri meg ezeknek az államoknak ilyen mértékű előnyöket kínálni a külföldi befektetők számára. (Erre a kérdésre a következő pontban fogunk válaszolni.) Minden komoly adóparadicsomi területen törvényi alapja van az adókedvezményeknek. Például a már az előzőekben említett Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégek számára ezt a kedvezményt az 1984-ben elfogadott törvénykönyv biztosítja. Ennek megfelelően az offshore cégek nem fizetnek a Brit Virginszigeteknek semmilyen adót, kivéve azt az általában 300 dolláros állami illetéket, amely forgalomtól független. A Seychelle-szigetek és Belize esetében ez az éves illeték 100 amerikai dollár, Panamán 150 dollár. Látható, hogy ezek az adókedvezmények igen jelentősek a Kelet-Európában megszokott 40-50 % - os nyereségadó mértékekhez képest. Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára? Általában ezek a helyszínek valamely területileg kis országban helyezkednek el. A lakosság lélekszáma rendszerint csekély. Gazdaságukban a legfontosabb helyet a turizmus és a különféle szolgáltatások foglalják el. Az offshore üzlet jelentős bevételeket biztosít számukra. Egyrészt konkrét munkahelyek keletkeznek. Különféle jogi irodák, állami bejegyző apparátus, képviselők, az itt bejegyzett bankok, stb. Másrészt: az állami illetékek (bejegyzési-, újraregisztrálási díj) és adók révén az ország lakossága bevételhez jut. Gondoljuk végig! A Brit Virgin-szigeteken 23 500 ember él és jelenleg mintegy 450 000 offshore cég van bejegyezve. Amennyiben az összes itt bejegyzett cég megfizeti a 350 dolláros éves illetéket, ez azt jelenti, hogy csak az offshore cégek illetékéből minden helyi lakosra évi 6 700 dollár esik. Milyen adózási elv érvényesül a bejegyzés helyszínén? Mint már fentebb említettük, az adóparadicsomi offshore cégek bejegyzésének az egyik legfőbb célja a magas adóterhek csökkentése, illetve közvetlen vagy közvetett adózási előnyök kihasználása. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy teljesen adómentes és költségmentes cég a világon sehol sem létezik legálisan, annak ellenére, hogy számos országban az offshore cégeket gyakran nevezik adómentes cégeknek is. Alapvetően az alábbi adóztatási elvek érvényesülhetnek az offshore cégek bejegyzési helyszínein: Azokban az országokban, ahol a cég csak külföldről szerezhet jövedelmet, ott ez a jövedelem teljesen mentesül az adófizetés alól. Ebben az esetben egy fix éves díjat kell fizetni, amely független a cég forgalmától és nyereségétől. Ilyen helyszínek a fentiekben már említett Brit Virgin-szigetek, Bahamák, Belize, stb. Nem a forgalom képezi az adó alapját, hanem a cég alaptőkéje. Például a liechtensteini alapítványok a jegyzett tőkéjüknek 0,1 %-át, de minimum 1000 svájci frankot kötelesek évente fizetni az államnak. Csak a külföldről származó jövedelmek után érvényesül az adómentesség. Ilyen ország például Panama, illetve Hongkong, ahol a cégek belföldön is tevékenykedhetnek a belföldi 6
jövedelmek után lineáris kulcs szerint adózva, míg a külföldi jövedelmeiket nem terheli adó. Ebben az esetben (Hongkong) az éves beszámolóban a cégnek külön ki kell mutatni a belföldről származó jövedelmet. Lineáris kulcs szerinti adózás. Az egyik legismertebb ilyen helyszín Ciprus, ahol a cégek 10% adót fizetnek a tiszta nyereségük után. (Ezeken a helyszíneken kivétel nélkül kötelező a könyvek vezetése és éves beszámoló elkészítése.) Kell-e könyvelést vezetni az offshore cégnek? Az előzőekkel szorosan összefüggő kérdéskör a cég könyvvezetése. Azok, akik már tulajdonosai vagy menedzserei valamely hazai cégnek, pontosan tudják, hogy a különféle állami könyvviteli előírások menynyi fejfájást tudnak okozni. A legtöbb országban a könyvvezetés célja kettős. Egyrészt tájékoztatnia kell a társaság tulajdonosait, hitelezőit és üzleti partnereit a vállalkozás vagyoni helyzetéről, másrészt a hatóságok előtt (Adóhivatal, Vámhatóság, stb.) meg kell felelni bizonyos, sokszor igen szigorú követelményeknek. Az offshore cégek ebből a szempontból két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók: Törvényileg biztosított, hogy a cégnek nem kell hivatalos könyvelést vezetni. Azokban az országokban létezik ez a lehetőség, ahol az éves adó vagy illeték egy fix összeg (Bahamák, Belize, Brit Virgin-szigetek, stb.). A bejegyzés országát ugyanis nem érdekli a cég éves forgalma, nyeresége, mivel a cég adója (állami illetéke) attól független fix összeg. A dolog rendkívül érdekes és egyben költségkímélő lehetőségeket rejt sok vállalkozó számára. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a társaság tulajdonosai úgy határoznak, ne vezethetnének belső könyvelést saját maguk informálására. Ez azonban a társaság belügye, a könyvelésbe külső hatóságoknak beleszólása nincs. A könyvek vezetése kötelező. Ilyen helyszín Anglia (LLP), Ciprus, stb. Természetesen ebben az esetben nem akármilyen könyvvezetésről van szó, hanem olyan jellegű elszámolásokról, amelyek megfelelnek az adott ország jogszabályi előírásainak, tehát többnyire csak helyi könyvelő készítheti el. Ciprus esetében nem csupán könyvvezetési és éves beszámoló benyújtási kötelezettséget ír elő a törvény, hanem az éves mérleget egy helyi könyvvizsgálóval auditáltatni is kell. A könyvelés ebben az esetben némi bonyodalmat okozhat, hiszen a helyi könyvelőnek el kell küldeni a cég számláit, bankértesítőit és egyéb bizonylatait, hogy aztán szakszerűen elkészüljön a könyvelés és összeállításra kerüljön a mérleg. A fizikai távolság és az esetleges nyelvi nehézségek miatt ez rendszerint nemcsak kényelmetlenséget, hanem tetemes költséget is jelenthet, hiszen minimális forgalom és ügyvitel mellett is több száz dollárba kerül a könyvelés elkészíttetése. Milyen követelményeket támaszt a bejegyzés országa az offshore cég igazgatóival, részvényeseivel szemben? Van az offshore zónáknak egy olyan része, ahol igazgatókra és részvényesekre vonatkozóan semmiféle korlátozás nincs. Ilyenek pl.: Bahamák, Brit Virgin-szigetek, Belize. A cégek itt létrejöhetnek egyetlen igazgató és egyetlen részvényes részvételével, aki lehet akár egy és ugyanazon személy és bármilyen nemzetiségű. Más offshore helyszínek bizonyos megszorításokat alkalmaznak a vállalkozások igazgatóival, részvényeseivel szemben. A korlátozásokat itt két fő csoportra oszthatjuk: 7
Mennyiségi korlátozások. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák az igazgatók vagy részvényesek minimális számát. Például Panama esetében a cégnek minimum három igazgatóval kell rendelkeznie. Nemzetiségi korlátozások. Ez kifejezetten az igazgatókra vonatkozó rendelkezés, amely többnyire az adott ország állampolgárainak hivatott munkát biztosítani. Például a Liechtensteinben bejegyzett cégek esetén az igazgatók közül legalább egynek liechtensteini állampolgárnak kell lennie. Milyen adatok kerülnek bejegyzésre a cégjegyzékbe? Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen számos üzleti tranzakció során a cégek tulajdonosai, igazgatói nem kívánják felfedni kilétüket. A kontinentális jogrendszerű országokban erre kevés mód nyílik, mert például Magyarországon, Ausztriában, Németországban a cégek adatai nyilvánosak, bárki vélt vagy valós érdekére hivatkozva betekinthet az adatokba a cégbíróságon. Az offshore cégeket ebből a szempontból három csoportra oszthatjuk: Teljes anonimitás. A nyilvános cégregiszterben sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatai nem hozzáférhetőek, mivel azokat be sem kell jelenteni az ottani hatóságoknak. Ilyen helyszínek: Marshall szigetek, Belize, Seychelle-szigetek stb. A teljes anonimitás szerepe a gazdasági életben igen jelentős, ami lemérhető az ezeken a helyszíneken bejegyzett cégek számából is (például 2008-ben a Marshall szigeteken mintegy 52 716 céget jegyeztek be szeptemberig). Részleges nyilvánosság. Például: Panama esetén a cég tulajdonosait nem jegyzik be a cégjegyzékbe, ezzel szemben az igazgatók valamennyi adata nyilvános. Széleskörű publicitás. A cégjegyzékben a céggel kapcsolatos számos adat hozzáférhető. Például: Ciprus esetén a cégjegyzékben fellelhetők a tulajdonosok és igazgatók adatai (név, nemzetiség, útlevélszám, születési dátum, lakhely, stb.). Milyen mértékűnek kell lennie a cég alaptőkéjének? Milyen módon kerül befizetésre? E követelmény vizsgálatánál megfigyelhető a két jogrendszertípus (a kontinentális és az angolszász) hatása az egyes helyszínek jellemzésénél. Azokban az országokban, ahol az angolszász gyökereken alapul a törvénykezés, a követelményrendszer sokkal rugalmasabb. Különösen így van ez a Karib-tenger térségében elhelyezkedő offshore zónák esetében. Például a Bahamákon a társaság standard alaptőkéje 5000 amerikai dollár. Ez az ottani törvények szempontjából úgynevezett nominális alaptőke, amelyet nem kell a társaság rendelkezésére bocsátani, nem kötelező egy speciális bankszámlára befizetni. Ugyanez a helyzet a Brit Virgin-szigetek esetében, ahol a standard alaptőke 50 000 amerikai dollár, de szintén nem kötelező ennek befizetése. Így ezek a cégek formálisan néhány ezer dollár tőkével megalakíthatóak anélkül, hogy egyetlen centtel is rendelkeznének az induláskor. A második csoport országaiban (a kontinentális jog hatására) az alaptőke mértéke és annak befizetési módja is jól körülhatárolt. Megfigyelhető ez például Svájc, Liechtenstein, Magyarország példáján, ahol az alaptőkét nemcsak le kell jegyezni a tulajdonosok által, hanem a készpénzt a társaság speciális bankszámlájára be is kell fizetni, illetve az apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani. 8
Milyen további korlátozások létezhetnek még a cégek működésével kapcsolatban? Devizakorlátozások. Különösen olyan helyeken léphet fel, ahol az adott terület hivatalos pénze nem konvertibilis. A legkedveltebb és legrégebb óta működő offshore zónákban azonban az offshore cégek mentesek mindenféle devizakorlátozástól, ügyleteiket bármilyen pénznemben végezhetik. Éves igazgatói ülés megtartásával kapcsolatos korlátozás. Néhány helyszín kötelezően előírja, hogy a cég igazgatói kötelesek legalább egy alkalommal gyűlést tartani, s ezt az adott helyszínen kell megtenniük. Ilyen helyszín például a Kajmán szigetek, Bermudák, ahol a kötelező éves igazgatói üléssel a turizmust kívánják ösztönözni. A legtöbb helyszínen azonban semmiféle korlátozás nem létezik, az igazgatók bármely országban megtarthatják üléseiket. Bankszámlanyitási korlátozás. Bizonyos országok esetében törvényi előírás, hogy a cég bankszámláit részben, vagy egészben az adott ország bankjaiban kell megnyitni. Az offshore zónák túlnyomó többségének törvénykezése azonban lehetővé teszi, hogy ezen cégek a világ bármely országában bankszámlát nyissanak. (A bankszámlanyitás kérdésköre az offshore cég alapításának egyik legfontosabb tényezője. Kiket nevezünk névleges tulajdonosoknak, névleges igazgatóknak? Névleges (nominális) igazgatók és tulajdonosok alkalmazására akkor kerül sor, ha a vállalkozás tényleges tulajdonosai, igazgatói nem kívánnak szerepelni a cég jogi dokumentumaiban. Ebben az esetben egy vagy több helyi személy - díjazás ellenében - vállalja, hogy ők szerepelnek a dokumentumokban. Amennyiben a tényleges tulajdonos igényli, a nominális igazgatók nemcsak az alapításnál működnek közre, hanem a későbbiekben is aláírják a cég szerződéseit, rendelkeznek a cég bankszámlájára beérkezett pénz felett, stb. Alkalmazásuknál az elterjedt megoldás az, hogy a névleges igazgatók csak a cégdokumentumokban szerepelnek. Ekkor a nominális igazgatók teljes körű meghatalmazást (General Power of Attorney) adnak egy harmadik személynek, melyben átruháznak rá minden jogot (pl.: bankszámla nyitása, szerződések aláírása, stb.). A megnevezett harmadik személy természetesen lehet maga a haszonélvező is. Abban az esetben, ha a haszonélvezők egyáltalán nem kívánják felfedni a kilétüket, akkor a névleges igazgatók írják alá a cég szerződéseit, bocsátják ki a számlákat, kezdeményezik a banki átutalásokat, stb., természetesen minden műveletet plusz díjazás ellenében. A nominális igazgatók, tulajdonosok alkalmazása mindkét esetben tökéletes bizalmat feltételez megbízott és megbízó között, hiszen formálisan a cégben a névleges igazgatók jelentős gazdasági hatalommal rendelkeznek, s ezzel akár vissza is élhetnének. Erre azonban aligha kerül sor, mivel a névleges igazgatók általában annak a helyi jogi irodának az alkalmazottai, amely a cég képviseletét is ellátja. Ezek az irodák pedig gondosan ügyelnek arra, hogy megbízható munkatársakkal dolgozzanak. Számukra a megélhetést a "cégipar" jelenti, így bármilyen velük kapcsolatos botrány az adott jogi irodába vetett bizalom elvesztését, és ezzel összefüggésben a megrendelések számának rohamos csökkenését vonná maga után. A legfontosabb szabály tehát az, hogy a névleges igazgatók csak a haszonélvezők rendelkezései alapján irányítják, irányíthatják a céget. A névleges igazgatók és tulajdonosok egyidőben több száz vállalkozásnak is dolgoznak. Tekintélyes jövedelmük a cégek által rendszeresen fizetett éves megbízási díjakból, valamint a ténylegesen elvégzett munkák (szerződések aláírása, stb.) esetenként szerény, de összességében komoly díjtételeiből tevődik össze. 9
Milyen éves fenntartási költségekkel jár az offshore cég működtetése? Miért fontos ezek befizetése? Itt kell eloszlatnunk egy széleskörűen elterjedt tévhitet, miszerint az offshore cégek működtetése adómentes és egyben költségmentes is. Bár az adómentesség általában biztosított, a költségmentesség sohasem. A cégnek, mint szervezetnek a fenntartása - még ha formális fenntartásról van is szó - költségekkel jár, amelyeket már a bejegyzés előtt érdemes számba venni. Most a jellemzően előforduló költségekről szólunk. Éves állami illeték, adó. Az adóztatás módjától függően vagy fix éves összeg, vagy lineáris kulcs illetve sávosan lineáris kulcs szerinti összeg. Bejegyzett iroda és bejegyzett képviselő díja. Az offshore zónákban (szinte kivétel nélkül) törvényi követelmény az, hogy a cégnek létezzen egy az adott országban bejegyzett címe és számos esetben úgynevezett helyi képviselője (ügynök, titkár, stb.). Általában e kettő szervesen nem válik el egymástól, mert a kötelező helyi cím egyben a képviselőnek is a címe, aki általában egy helyi ügyvédi iroda. Ez az ügyvédi iroda éves meghatározott díj fizetése fejében biztosítja az általa bejegyzett cégeknek a címet, illetve vállalja a képviseletét. Valójában ez a képviselet a legtöbb helyszínen formális. Rendszerint arra korlátozódik, hogy évi egy alkalommal a képviselő továbbítja az államkasszának a bejegyzett cég által neki átutalt éves adó összegét. (A bejegyzés országa ezzel az egyetlen törvényi előírással több száz, vagy több ezer munkahelyet képes teremteni, s hosszú éveken át megélhetést biztosít az állampolgárai egy részének.) A fenntartási díjak egy évre vonatkoznak. Ha az offshore cég nem fizeti be ezt az összeget, akkor a helyi képviselő lemond a képviselet jogáról és ezt be is jelenti a bejegyző hivatalnak. Ezáltal a cég megszegi a kötelező helyi képviselőről szóló előírást, ezért számos helyszínen lehetőség van arra, hogy a céget a bejegyző hivatal a cégjegyzékből törölje. Ezzel egy jogilag nem létező cég keletkezik, amelynek minden ügylete a törlést követően semmis. Névleges (nominális) igazgatók és tulajdonosok díjazása. Alkalmazásukra akkor kerül sor, ha a vállalkozás tényleges tulajdonosai, igazgatói nem kívánnak formálisan szerepelni a cég jogi dokumentumaiban. Munkájukat meghatározott éves díj fejében végzik. Postatovábbítás költsége. Amennyiben a vállalkozás a bejegyzés szerinti címére kéri partnereitől a postát, annak a tényleges működési helyre történő továbbításáért természetesen minden esetben fizetni kell. Ez az összeg lehet egy évente meghatározott, vagy pedig alkalmankénti díj. Irodabiztosítás, telefon, telefaxbiztosítás, adminisztáricó költsége. A bejegyzett cím biztosítása nem jelenti azt, hogy az offshore cég használni is jogosult a cég jogi dokumentumaiban szereplő címen levő irodát. Amennyiben az ügyfélnek ilyen igénye merül fel ezt előre kell jeleznie, s külön meg kell rendelnie a telefon és telefax szám biztosítását, az üzenetek vételét és továbbítását. Ugyancsak fizetni kell a névleges igazgatók által aláírt szerződésekért, összeállított és kiküldött számlákért, stb. Különböző dokumentumok (újra)elkészítési díjai. Például ha egy későbbi időpontban új bejegyzési igazolásra van szüksége a cégnek, vagy pl. a cég megsemmisült (elégett, elveszett) bejegyzési dokumentumait újra ki kell állíttatni. A fenti költségfajták közül az első két tétel minden cégnél kötelezően megvan, a továbbiak pedig opcionálisak (igény szerint választhatók). Jelen tájékoztatónkban csak a leggyakrabban előforduló költségelemeket vázoltuk fel, ezen kívül azonban számos más kiegészítő költség felmerülhet a tulajdonosok, igazgatók igényeitől függően. 10
Honnan célszerű irányítani az offshore céget? Számos az offshore cégekkel foglalkozó kiadvány tárgyalja a vezetés helyének problémáját. Használatos ezzel kapcsolatosan az ún. irányítási centrum kifejezés is. Miért és milyen formában merül fel egyáltalán ez a probléma? A legtöbb offshore cégnek rendelkeznie kell valamilyen vezető testülettel, amelyet általában az igazgatótanács testesít meg. Az igazgatók valamely országban, területen illetőséggel kell, hogy bírjanak, tehát az adott ország, terület rezidensei. Pontosan emiatt figyelembe kell venni, hogy hogyan viszonyulnak az adott ország, terület törvényei ehhez a tényhez. Például a német adótörvények értelmében, ha egy bahamai cégnek német illetőségű igazgatója van, aki Németországban él a bahamai cég Németországban is adóztatható. Milyen logikai elemre alapozva írja ezt elő a német adótörvény? Azáltal, hogy a német igazgató Németországban él az adótörvény feltételezi, hogy a bahamai cégnek Németországban van az irányítási helye, ezáltal a cégnek van Németországban telephelye, a telephellyel kapcsolatos jövedelem pedig adóztatható. Fontos, hogy megértsük az adótörvények ok-okozati összefüggéseit. Alapul véve például az államok között a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezményeket - amelyek vázát ma már az OECD által alkotott modell képezi - a telephely meghatározása rögtön e kérdéssel kezdődik: "telephely különösen a vezetés helye...". A magyar adótörvényekben a vezetés helyének definiálása igen ellentmondásos. Nem határozható meg egyértelműen, hogy amennyiben például egy ciprusi cégnek magyar illetőségű igazgatója van, hogyan kell helyesen eljárni a magyar igazgatónak adójogi szempontból. Miért célszerű az irányítási centrumok szolgáltatásainak igénybe vétele? Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy olyan terület szolgálhatja e célt, amelynek állampolgárait nem sújthatják adófizetési kötelezettséggel, azért, mert egy külföldi céget az adott területről irányítanak. Például ha egy amerikai társaságot egy Sark szigetén élő igazgató irányít emiatt a sarki igazgatónak nem kell Sarkon adóznia. /A sarki törvények szerint a helyi illetőségű személyeknek nem kell például szja-t fizetni/. Összefoglalva az előzőekben leírtakat általában megállapítható, hogy lényegesen kedvezőbb adójogi helyzetet eredményez, ha céget formálisan valamely adómentes/adókedvezményes terület /Sark, Ciprus, stb/ rezidense igazgat. Hol érdemes az offshore cégnek bankszámlát nyitni? Az offshore cégek pénzügyi forgalmának jelentős része bankszámlákon történik. A cég pénzügyi eszközeihez való szabad hozzáférés - akár átutalásról, akár készpénzfelvételről van szó - elengedhetetlen a működés szempontjából. Ahhoz, hogy mindezt kényelmesen végre lehessen hajtani érdemes figyelembe venni az alábbi szempontokat, amelyeket több éves gyakorlati tapasztalatok alapján dolgoztunk ki. Talán a leglényegesebb szempont: A kiválasztott pénzintézetnek régóta működő, jó nevű, a pénzvilágban is megbízhatóként elkönyvelt banknak kell lennie. Nem célszerű bankszámlát nyitni egy ismeretlen kis ország még ismeretlenebb kis bankjában. Előfordulhat például, hogy az általunk ilyen banknál megnyitott akkreditívet a partner bankja nem fogadja el. 11