SAVAS ESŐ Az alábbi képen kariatidáknak nevezett szobrokat látsz, amelyeket Athénban az Akropoliszon helyeztek el 2500 évvel ezelőtt. A szobrokat márványból készítették. A márvány nevű kőzet tulajdonképpen kalcium-karbonát. 1980-ban az eredeti szobrokat az Akropolisz múzeumába tették át, és az eredetieket másolatokkal helyettesítették. Az eredeti szobrokat ugyanis megtámadta a savas eső. 2. kérdés: SAVAS ESŐ S485Q02 0 1 2 9 A normális eső enyhén savas, mivel elnyel valamennyit a levegőben lévő szén-dioxidból. A savas eső több savat tartalmaz, mint a normál eső, mert olyan gázokat is elnyel, mint a kénoxidok és a nitrogénoxidok. Honnan kerülnek a levegőbe ezek a kénoxidok és nitrogénoxidok?
KÓDOLÁS Az alábbiak közül bármelyiket említi: autók kipufogógázaiból, gyárak füstjéből, ásványi eredetű energiahordozók égéséből (mint amilyen az olaj vagy a szén), vulkáni gázokból és hasonlókból. A szén és a gáz égéséből. A levegőben lévő oxidok a gyárak és ipartelepek légszennyezéséből kerülnek a levegőbe. Vulkánokból. Az erőművek füstjéből. [Az erőművek -et érthetjük úgy, hogy a diák az ásványi eredetű energiahordozókat égető erőművekre gondol.] Olyan anyagok elégetéséből származnak, amelyek ként és nitrogént tartalmaznak. Részlegesen jó válasz Azok a válaszok, amelyek egy helyes és egy helytelen légszennyezési forrást is tartalmaznak. Ásványi tüzelőanyagokból és nukleáris erőművekből. [A nukleáris erőművek nem forrásai a savas esőnek.] Az ózonból, az atmoszférából, valamint a Föld felé haladó meteorokból származó oxidok. Továbbá az ásványi anyagok égéséből. Azok a válaszok, amelyek a légszennyezés -re hivatkoznak, de nem neveznek meg olyan szennyezésforrást, amely a savas eső lényeges oka lenne. Légszennyezés. Általában a környezetből, a légtérből, amelyben élünk, pl. a légszennyezés. Gázosításból, légszennyezésből, tüzekből, cigarettából. [Nem világos, mit ért gázosításon, a tűz nem eléggé pontos meghatározás, a cigarettafüst pedig nem tartozik a savas eső lényeges kiváltó okai közé.] Olyan légszennyezésekből, mint a nukleáris erőműveké. Megjegyzés: A légszennyezés puszta megemlítése elegendő a részlegesen jó válasz eléréséhez. Szint 6. Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: jelenségek természettudományos magyarázata Tudásterület: fizikai rendszerek Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus: társadalmi Nehézség: 532 Helyes válaszok aránya:57,70 % (OECD-átlag), 69,16% (magyar eredmény) 707,8 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt
3. kérdés: SAVAS ESŐ S485Q03 Egy márványdarab 2,0 grammot nyom, mielőtt egy éjszakára betesszük az ecetbe. A darabkát másnap kivesszük és megszárítjuk. Mekkora lesz ekkor a megszárított márványdarab tömege? A Kevesebb mint 2,0 gramm. B Pontosan 2,0 gramm C 2,0 és 2,4 gramm között. D Több mint 2,4 gramm. KÓDOLÁS A Kevesebb mint 2,0 gramm Szint 6. Kérdéstípus: feleletválasztós Kompetencia: természettudományi bizonyítékok alkalmazása Tudásterület: fizikai rendszerek Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus:személyes Nehézség: 460 Helyes válaszok aránya: 66,73% (OECD-átlag), 71,69% (magyar eredmény) 707,8 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt 5. kérdés: SAVAS ESŐ S485Q05 0 1 2 9 A fenti kísérletet végző tanulók egy éjszakára tiszta (desztillált) vízbe is belehelyeztek márványdarabkákat. Magyarázd meg, miért volt szükség a kísérletben erre a lépésre!
KÓDOLÁS Hogy összehasonlítsák az ecet+márvány kísérlettel, és ezáltal bizonyítsák, hogy a sav (ecet) szükséges a reakció végbemeneteléhez. Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az esővíznek savasnak kell lennie, mint amilyen a savas eső, hogy megtörténjen ez a reakció. Mert ez igazolja azt, hogy a márványdarabka nem reagál bármely folyadékkal, mivel a víz semleges. Részlegesen jó válasz Hogy összehasonlítsák a ecet+márvány kísérlettel, de nem derül ki világosan, hogy ezt azért csinálták, hogy bebizonyítsák, hogy sav (ecet) szükséges a reakcióhoz. Hogy összehasonlítsák a másik kémcsőreakcióival. Hogy megtudják, mutat-e változást a márványdarabka tiszta vízben. A diákoknak azért volt szükségük erre a lépésre, hogy megmutassák, mi történik, amikor rendes eső esik a márványra. Mert a desztillált víz nem sav. Kontrollként szolgált. Hogy látható legyen a különbség a normál víz és a savas víz (ecet) között. Szint 6. Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi problémák felismerése Tudásterület: természettudományi kutatás Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus: személyes Nehézség: teljes értékű válasz: 717; részlegesen jó válasz: 513 Helyes válaszok aránya: 35,57 % (OECD-átlag), 27,19% (magyar eredmény) 707,8 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt
ÜVEGHÁZHATÁS Olvasd el a szöveget, és válaszolj az azt követő kérdésekre! AZ ÜVEGHÁZHATÁS: VALÓSÁG VAGY CSAK FELTEVÉS? Az élőlényeknek az életben maradásukhoz energiára van szükségük. A földi életet tápláló energia a Napból származik, amely energiát sugároz az űrbe. Ennek az energiának csak egy parányi része éri el a Földet. A Föld légköre védőtakaróként veszi körül bolygónk felszínét. Megakadályozza azokat a hőmérséklet-változásokat, amelyek egy levegő nélküli térben bekövetkeznének. A Nap által kibocsátott energia legnagyobb része áthatol a Föld légkörén. A Föld felszíne ennek az energiának egy részét elnyeli, egy másik részét visszaveri. E visszavert energia egy részét viszont az atmoszféra nyeli el. Mindezek eredményeképpen a földfelszín hőmérséklete magasabb, mint amekkora a légkör nélkül lenne. A Föld légköre tehát ugyanolyan hatást hoz létre, mint az üvegházak, ezért nevezik ezt a jelenséget üvegházhatásnak. Az üvegházhatás a XX. század során egyre nagyobb szerepet játszik. Kétségtelen tény, hogy a Föld légkörének átlaghőmérséklete megnőtt. Az újságokban, folyóiratokban gyakran a megnőtt szén-dioxid-kibocsátást teszik felelőssé a századunkban tapasztalható felmelegedésért.
Csaba középiskolás diák. Felkeltette az érdeklődését, hogy vajon milyen összefüggés van a Föld légkörének átlaghőmérséklete és a Földön kibocsátott szén-dioxid mennyisége között. A könyvtárban a következő két grafikont találta. 20 Szén-dioxidkibocsátás (milliárd tonna / év) 10 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Évek A földi atmoszféra átlaghőmérsék lete ( C) 15,4 15,0 14,6 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Évek Csaba a két grafikon alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földi légkör átlaghőmérséklete biztosan a szén-dioxid-kibocsátás növekedése miatt emelkedik.
3. kérdés: ÜVEGHÁZHATÁS S114Q03-01 02 11 12 99 Hogyan támasztják alá a grafikonok Csaba következtetését? KÓDOLÁS Az (átlag)hőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás növekedésére is hivatkozik. Ahogy a kibocsátás növekedett, a hőmérséklet is növekedett. Mindkét grafikon növekedést mutat. Mert 1910-től mindkét grafikon növekedni kezdett. A hőmérséklet emelkedett, amikor CO 2 -ot bocsátanak ki. A grafikon görbéi együtt növekednek. Minden növekszik. Több CO 2 kibocsátás, magasabb hőmérséklet. A hőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás közötti pozitív kapcsolatra (általánosságban) utal. Megjegyzés: Ide azok a válaszok tartoznak, amelyekben olyan kifejezéseket használnak a diákok, mint egyenesen arányos vagy hasonló alakú. A következő példaválaszok annak ellenére, hogy nem abszolút jók, elegendő értésről tanúskodnak ahhoz, hogy elfogadjuk őket. A CO 2 mennyisége és a Föld átlaghőmérséklete egyenesen arányos. Hasonló az alakjuk, és ez mutatja az összefüggést. Szint 6. "0 Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi bizonyíték használata Tudásterület: természettudományi magyarázatok Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: 529 Helyes válaszok aránya: 53,95% (OECD-átlag), 49,88% (magyar eredmény) 707,8 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt
4. kérdés: ÜVEGHÁZHATÁS S114Q04-0 1 2 9 Egy másik diák, Judit nem ért egyet Csabával. Összehasonlítva a két grafikont, úgy véli, hogy a grafikonok bizonyos részei nem támasztják alá Csaba következtetését. Szerinted a grafikonok mely része nem támasztja alá Csaba következtetését? Válaszodat indokold! KÓDOLÁS A grafikonok egy olyan részletére utal, ahol nem mind a két görbe csökken vagy nő, és ennek megfelelő a magyarázat. (kb.) 1900 1910 között a CO 2 szintje nőtt, miközben a hőmérséklet csökkent. 1980 1983 között a szén-dioxid csökkent a hőmérséklet pedig nőtt. Az 1800-as években a hőmérséklet nagyjából egyforma volt, de az első grafikon tovább növekedett. 1950 és 1980 között a hőmérséklet nem nőtt, de a CO 2 igen. 1940-től 1975-ig a hőmérséklet nagyjából változatlan volt, de a szén-dioxid-kibocsátás meredeken nőtt. 1940-ben a hőmérséklet sokkal magasabb volt, mint 1920-ban, pedig a szén-dioxid-kibocsátás hasonló mértékű volt. Részlegesen jó válasz Jó periódust jelöl meg indoklás nélkül. 1930 1933 1910 előtt Egyetlen évet ír [nem egy időintervallumot], de jó a magyarázat. 1980-ban a kibocsátás alacsony volt, de a hőmérséklet emelkedett. Olyan példát hoz fel, amely nem támasztja alá Csaba következtetését, ám hibázik az időszak megjelölésében. [Megjegyzés: kell, hogy látszódjon a hiba, pl. a grafikonon látszik, hogy jó területet jelölt meg, és akkor hibázott, amikor szövegesen leírta a választ.] 1950 és 1960 között a hőmérséklet csökkent és a szén-dioxid-kibocsátás növekedett. Utal a két görbe közötti különbségre az időszak megnevezése nélkül. Bizonyos helyeken a hőmérséklet akkor is nő, ha a kibocsátás csökken. Korábban kicsi volt a kibocsátás, de a hőmérséklet mégis magas volt. Amikor az 1-es grafikonon tartós növekedés látható, nincs növekedés a 2-es grafikonon, változatlan marad. [Megjegyzés: Összességében változatlan marad.] Mert kezdetben a hőmérséklet még magas ott, ahol a szén-dioxid nagyon alacsony.
A grafikon egy rendellenességére utal. 1910 körül a hőmérséklet lezuhant, és egy ideig állandó maradt. A második grafikon szerint kicsivel 1910 előtt csökkent a Föld légkörének a hőmérséklete. Utal a grafikonok közötti különbségre, de a magyarázat szegényes. 1940-es években nagy volt a hőség de nagyon alacsony volt a szén-dioxid szintje. [Megjegyzés: A magyarázat elég szegényes, de az említett különbség világos.] Szint 6. Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi bizonyíték használata Tudásterület: természettudományi magyarázatok Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: teljes értékű válasz: 659; részlegesen jó válasz: 568 Helyes válaszok aránya: 34,48% (OECD-átlag), 30,98% (magyar eredmény) 707,8 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt
5. kérdés: ÜVEGHÁZHATÁS S114Q05-01 02 03 11 12 99 Csaba kitart azon véleménye mellett, hogy a légkör felmelegedése a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének köszönhető. Judit szerint azonban Csaba következtetése elhamarkodott. Így figyelmezteti a fiút: Mielőtt elfogadnád ezt a következtetést, biztosnak kell lenned abban, hogy a üvegházhatást befolyásoló többi tényező a felmelegedéssel egy időben állandó volt. Nevezz meg egy olyan tényezőt, amelyre Judit gondolhatott! KÓDOLÁS A Napból érkező energiára/sugárzásra utaló tényezőt ad meg. A nap melege és talán a Föld változó helyzete. A Földről visszaverődő energia. [Feltételezve, hogy a diák az a Földről -t a földről értelemben használja. Egy természetes összetevőre vagy egy lehetséges szennyezőanyagra vonatkozó tényezőt ad meg. A levegőben lévő vízpára. A felhők. Olyan dolgok, mint a vulkáni kitörések. A légkör szennyeződése (gáz, üzemanyag). A kibocsátott gáz mennyisége. Freonok. Az autók száma. Az ózon (a levegő komponenseként említve). [Megjegyzés: az elvékonyodásra vonatkozó válaszok rossznak minősülnek.] Szint 6. 707,8 Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: jelenségek természettudományi magyarázata Tudásterület: a Föld és a világegyetem rendszerei Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: 709 Helyes válaszok aránya: 18,91% (OECD-átlag), 17,18 (magyar eredmény) 633,1 558,5 483,8 409,1 334,5 5. 4. 3. 2. 1. 1. alatt 6
SEMMELWEIS NAPLÓJA 1. SZÖVEGRÉSZ 1846. július. Jövő héttől mint Herr Doktor megkezdem szolgálatomat a Bécsi Állami Kórház szülészeti klinikájának 1-es számú osztályán. Megrémültem, mikor meghallottam, hogy ezen a klinikán a betegek milyen nagy százaléka hal meg. 208 anya közül nem kevesebb, mint 36 halt meg itt e hónapban, valamennyien gyermekágyi lázban. Életet adni egy gyermeknek ugyanolyan veszélyes, mint egy súlyos tüdőgyulladás. Semmelweis Ignác (1818-1865) naplójának e sorai hűen festik le a gyermekágyi láz pusztító hatását, azét a fertőző betegségét, amely számos nő halálát okozta szülés után. Semmelweis adatokat gyűjtött arról, hogy az 1-es és a 2-es számú osztályon hányan haltak meg gyermekágyi lázban (lásd a grafikont). Halálesetek száma 15 10 5 100 szülő nő közül gyermekágyi lázban elhunyt anyák száma 2-es számú osztály 1-es számú osztály 1841 1842 1843 1844 1845 1846 Év grafikon Az orvosok, köztük Semmelweis is, gyakorlatilag semmit sem tudtak a gyermekágyi láz okáról. Íme egy másik részlet Semmelweis naplójából: 1846. december. Miért hal meg annyi asszony problémamentes szülés után emiatt a láz miatt? A tudomány évszázadok óta úgy vélekedik, hogy egy láthatatlan járvány okozza az anyák halálát, amit a levegőben történő változások, földön kívüli hatások, vagy magának a földnek a mozgásai, a földrengések válthatnak ki. Manapság nem sok ember gondolna arra, hogy a láz oka földön kívüli hatás, vagy egy földrengés volna. Ám Semmelweis idejében nagyon sokan, még a tudósok is hittek ebben! Ma már tudjuk, hogy a láz a higiéniai feltételekkel van összefüggésben. Semmelweis is tudta: nem valószínű, hogy a lázat földön kívüli hatás vagy földrengés okozná. Bemutatta hát az általa összegyűjtött adatokat (lásd a grafikont), és ezek segítségével próbálta meggyőzni munkatársait. 1. oldal
2. kérdés: SEMMELWEIS NAPLÓJA S195Q02-01 02 03 04 11 12 13 21 99 Képzeld magad Semmelweis helyébe! Magyarázd meg (a Semmelweis által összegyűjtött adatok alapján) miért nem valószínű, hogy a gyermekágyi lázat földrengések okozzák!............... SEMMELWEIS NAPLÓJA KÓDOLÁS 2. 21-es kód: A válasz a két osztály (100 szülésre jutó) halálozási száma közötti különbségre utal. Az a tény, hogy az 1-es osztályon nagyobb volt a nők halálozási aránya, mint a 2-esen, nyilvánvalóan bizonyítja, hogy nincs köze a földrengésekhez. Nem halt meg annyi ember a 2. osztályon, viszont egy földrengés hasonló számú halottat eredményezett volna mindkét osztályon. Mert a 2. osztályon nem volt olyan sok, tehát az 1. osztállyal lehetett valami. Nem valószínű, hogy földrengések okozzák a lázat, mert a két osztályon nagyon különböző a halálozási arány. Részlegesen jó válasz 11-es kód: 12-es kód: 13-as kód: Arra a tényre utal, hogy földrengések nem jelentkeznek olyan gyakran. Nem valószínű, hogy a földrengések okozták, mert földrengések nincsenek állandóan. Arra a tényre utal, hogy a földrengések az osztályokon kívül lévő emberekre is hatnak. Egy földrengés esetében a kórházon kívül élő nőknek is meg kellene kapniuk a gyermekágyi lázat. Ha a földrengés volna az oka, az egész világ gyermekágyi láztól szenvedne ahányszor földrengés következik be. (Nemcsak az 1-es és a 2-es osztályon.) Arra a gondolatra utal, hogy amikor földrengés van, a férfiak nem kapnak gyermekágyi lázat. Ha egy földrengés kórházban ér egy férfit, az nem kap gyermekágyi lázat, tehát annak nem lehet földrengés az oka. Mert lányok kapják és férfiak nem. 2. oldal
Rossz válasz 01-es kód: 02-es kód: 03-as kód: 04-es kód: 99-es kód: (Csak) azt jelenti ki, hogy a földrengések nem okozhatják a lázat. Egy földrengés nem tud hatni egy emberre vagy megbetegíteni őt. Egy kis rázkódás nem lehet veszélyes. (Csak) azt jelenti ki, hogy a lázat valami más kell, hogy okozza (helyes vagy hibás ok). A földrengések nem bocsátanak ki mérgező gázokat. Ezeket a föld lemezeinek az ütközése és gyűrődése okozza. Mert nincs köztük összefüggés, ez csak egy tévhit. A földrengésnek semmiféle hatása nincs a terhességre. Az volt az oka, hogy az orvosok nem voltak eléggé szakosodottak. A 01-es és 02-es kódú válaszok kombinációi. Nem valószínű, hogy földrengés okozza a gyermekágyi lázat, hiszen sok nő meghal problémamentes szülés után. A tudomány azt állapította meg, hogy egy láthatatlan fertőzés az, ami megöli az anyákat. A halált baktériumok okozzák, és a földrengések nem befolyásolják azt. Más rossz válaszok. Szerintem egy nagy földrengés volt, ami sok rázkódást okozott. 1843-ban az 1-es osztályon csökkent a halálesetek száma, de a 2-es osztályon kevésbé. Mert nem volt földrengés a kórtermek közelében mégis megkapták. [Megjegyzés: Helytelen azt kijelenteni, hogy akkortájt nem voltak ott földrengések.] Nincs válasz. SEMMELWEIS NAPLÓJA 2. SZÖVEGRÉSZ A boncolás a kórházi kutatás szerves része volt. Az elhalálozott személy testét felnyitották, hogy a halál okát felderítsék. Semmelweis beszámolt arról, hogy az 1-es szülészeti osztályon dolgozó hallgatók általában azelőtt vettek részt az előző nap elhunyt nők boncolásán, mielőtt megkezdték a szülés után lévő anyák felülvizsgálatát. Nemigen vették a fáradságot, hogy megmosakodjanak a boncolás után. Egyesek még büszkék is voltak arra, hogy a szagukon érezhető, hogy a hullaházban dolgoztak, és így mindenki látja, hogy ők milyen buzgók! Semmelweis egyik barátja meghalt, miután megvágta magát az egyik boncolás alkalmával. Teste a boncoláskor ugyanazokat a tüneteket mutatta, mint azé a két anyáé, akiket a gyermekágyi láz vitt el. Mindez Semmelweisben egészen újszerű gondolatokat ébresztett. 3. oldal
4. kérdés: SEMMELWEIS NAPLÓJA S195Q04 Semmelweis új gondolata a szülészeteken meghalt anyák nagy arányával és az orvostanhallgatók viselkedésével függött össze. Mi volt ez a gondolat? A Ha a hallgatóktól megkívánnák, hogy mosakodjanak meg boncolás után, ez csökkentené a gyermekágyi lázban megbetegedők számát. B A hallgatóknak nem kellene részt venni a boncolásokon, mert az azzal a kockázattal jár, hogy megvágják magukat. C A hallgatóknak rossz szaguk van, mert nem mosakodnak meg a boncolás után. D A hallgatók meg akarják mutatni, milyen buzgók, és ezért gondatlanná válnak, mikor a nőket vizsgálják. SEMMELWEIS NAPLÓJA KÓDOLÁS 4. 1-es kód: Ha a hallgatóktól megkívánnák, hogy mosakodjanak meg boncolás után, ez csökkentené a gyermekágyi lázban megbetegedők számát. Rossz válasz 0-s kód: Más válaszok. 9-es kód: Nincs válasz. 5. kérdés: SEMMELWEIS NAPLÓJA S195Q05-01 02 11 12 13 14 15 99 Semmelweis erőfeszítései sikerrel jártak és visszaszorult a gyermekágyi láz okozta halálesetek száma. A gyermekágyi láz azonban még ma is olyan betegség, amelyet nehéz véglegesen felszámolni. Az olyan lázak, amelyek gyógyítása nehéz, ma is problémát jelentenek a kórházakban. Számos rutinintézkedést hoztak a baj megelőzésére. Ezek egyike, hogy a lepedőket nagyon magas hőmérsékleten kell kimosni. Magyarázd meg, hogy ha a lepedőket magas hőmérsékleten mossák, az miért csökkenti a páciensek láztól való fertőződésének veszélyét!...... 4. oldal
SEMMELWEIS NAPLÓJA KÓDOLÁS 5. 11-es kód: 12-es kód: 13-as kód: 14-es kód: 15-ös kód: A baktériumok elpusztítására utal. Mert a forróságtól sok baktérium elpusztul. Mert a baktériumok nem bírják ki a magas hőmérsékletet. Mert a baktériumok elégnek a magas hőmérsékleten. Megfőnek a baktériumok [Megjegyzés: Bár az elégnek és a megfőnek tudományos szempontból nem megfelelő kifejezések, az utóbbi két választ egészében véve el lehet fogadni]. A mikroorganizmusok, kórokozók és vírusok elpusztítására utal. Mert a magas hőmérséklet elpusztítja a betegséget okozó apró élőlényeket. Ilyen melegben nem élnek meg a kórokozók. A baktériumok eltávolítására (nem elpusztítására) utal. A baktériumok eltűnnek. A baktériumok száma csökkenni fog. Nagy hőmérsékleten mosással eltávolíthatók a baktériumok. A baktériumok, mikroorganizmusok, kórokozók és vírusok eltávolítására (nem elpusztítására) utal. Mert nem lesz kórokozó a testeden. A lepedők fertőtlenítésére utal. A lepedők fertőtlenítve lesznek. Rossz válasz 01-es kód: 02-es kód: 99-es kód: A betegség elpusztítására utal. Mert a forró víz elpusztít minden betegséget a lepedőkről. A magas hőmérséklet elpusztítja a lepedőn a gyermekágyi láz legnagyobb részét, és csökkenti a fertőzés esélyét. Más rossz válaszok. Így nem betegszenek meg a hidegtől. Ha valamit kimosol, lemosod róla a kórokozókat. Nincs válasz. 5. oldal
6. kérdés: SEMMELWEIS NAPLÓJA S195Q06 Számos betegség gyógyítható antibiotikumokkal. Az utóbbi években bizonyos antibiotikumok hatékonysága a gyermekágyi lázzal szemben mégis csökkent. Mi lehet ennek az oka? A Az antibiotikumok előállításuk után fokozatosan veszítenek kezdeti hatékonyságukból. B A baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben. C Ezek az antibiotikumok csak a gyermekágyi láz ellen jók, más betegségek ellen azonban nem. D Tekintettel a közegészségügy jelentős fejlődésére, az utóbbi években kevésbé van szükség ilyen antibiotikumokra. SEMMELWEIS NAPLÓJA KÓDOLÁS 6. 1-es kód: A baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben. Rossz válasz 0-s kód: Más válaszok. 9-es kód: Nincs válasz. 6. oldal