25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 215. I. negyedév Budapest, 215. május 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,9 át tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,2 át érte el 215 első negyedévének végén. Az adósságot az első negyedévben a nettó adósságfelvétel 897 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 44 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 át érte el. 2-2 -4-6 -8-1 -12-14 Az államháztartás nettó finanszírozási képessége (nettó pénzügyi megtakarítása) a GDP ában 2-2 -4-6 -8-1 -12-14 -16-16 az adott negyedév adata az utolsó négy negyedév adata A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,9 a (-61 milliárd forint) volt. 215 első negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP -,8 át tette ki (-61 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 215 első negyedévének végén a GDP 77,2 a volt (24976 milliárd forint). Az adósság növekedéséhez az első negyedévben a nettó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. hozzá, aminek hatását a forint erősödése 44 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (23315 milliárd forint) a GDP 72,1 át tette ki 215 első negyedévének végén. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Az államháztartás "maastrichti " adóssága és nettó tartozása+ a GDP ában 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 nettó tartozás bruttó adósság +Az államháztartás "maastrichti" adóssága egyenlő az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, az egyéb tartozásokat (AF.8) nem tartalmazó adósságával. A nettó tartozás a nettó pénzügyi vagyon (az összes pénzügyi eszköz és az összes kötelezettség különbsége piaci értéken) ellentétes előjelű adata. A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. 215 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 134 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentős mértékben nőtt a jegybanknál elhelyezett betétállomány, aminek forrását döntően a megnövekedett rövid lejáratú értékpapír- és hitelállomány adta. A betétnövekedés hatását részben ellensúlyozta a pénzügyi derivatívák csökkenése. Kötelezettség oldalon jelentős kincstárjegy-kibocsátás történt, amit elsősorban a hitelintézetek és a háztartások vásároltak. Ugyancsak megnövekedett a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekből fakadó rövid lejáratú hitelállomány is. A rövidlejáratú adósságelemek állománynövekedésével szemben a hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállomány tranzakcióból eredő változása minimális volt. A jelentős belföldi államkötvénykibocsátás és a nagymértékű külföldi devizakötvény visszavásárlás együttesen kismértékben csökkentették a hosszú lejáratú kötelezettségeket, míg a hosszú lejáratú hitelfelvétel enyhén növelte azt. A központi kormányzat egyéb kötelezettségei jelentős mértékben csökkentek, ehhez elsősorban a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítói és adótartozások valamint az EU-val szembeni kötelezettségek mérséklődése járult hozzá. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 59 milliárd forint volt az első negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, és kisebb mértékben csökkentek egyéb pénzügyi eszközeik. Kötelezettség oldalon egyéb tartozásaik mutattak számottevő növekedést, elsősorban a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások vonatkozásában. 2
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 14 milliárd forint volt. Eszközeik közül kismértékben nőttek kincstári betéteik, míg a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik csökkentek. Kötelezettségeik terén a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítói tartozások mutattak érdemi csökkenést. 15 A háztartások nettó finanszírozási képessége (nettó pénzügyi megtakarítása) a GDP ában 15 12 12 9 9 6 6 3 3-3 -3 az adott negyedév adata az utolsó négy negyedév adata A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 a (2425,3 milliárd forint) volt. 215 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (131,4 milliárd forint) a negyedéves GDP 13,7 át tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves nettó finanszírozási képességét az érintett ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány csökkenése és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozták meg. 1 215 első negyedévében a háztartások eszközeit tekintve a likvid, rövid lejáratú pénzügyi instrumentumokba történő felhalmozás tovább folytatódott. Meghatározó mértékben emelkedett a készpénz, a folyószámla betétek és az éven belüli lejáratú állampapírok állománya. A korábbi negyedévekben tapasztalt nagyarányú befektetésijegyvásárlás mérséklődött. Jelentős mértékű volt továbbá a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb munkabérkövetelések tranzakcióból eredő emelkedése. Csökkenés mutatkozott a lekötött betétek, a tőzsdén jegyzett vállalatokban történő részesedésvásárlás és az adójellegű, valamint az Európai Unióval szembeni támogatáskövetelések esetében. Az eszköz oldali pénzügyi derivatívák kiemelkedő mértékű negatív tranzakciója döntően a jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításának hatását, a jogszabályban meghatározott árfolyam és az MNB hivatalos árfolyama között elszámolt különbségét mutatja. A kötelezettségek közül a hiteltartozások 1 Az elszámolás és az OBA-kártalanítás részleteiről a jelen sajtóközlemény Módszertani megjegyzések része nyújt tájékoztatást. 3
devizanem szerinti átrendeződése szintén a forintosítás hatását tükrözi. Az egyéb kötelezettségek csökkenését az adótartozások adókövetelésekkel párhuzamos csökkenése, illetve a családtámogatások előrehozott kifizetései magyarázzák. *** Az előzetes pénzügyi számlák részletes adatai az MNB honlapján a Statisztika/Statisztikai adatok, információk/adatok, idősorok/xii. A nemzetgazdaság pénzügyi számlái/az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái útvonalon érhetők el. A nemzetgazdaság szektorait teljes körűen bemutató, 215 első negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák 215. június 3-án kerülnek publikálásra. Táblázatok Az államháztartás és a háztartás szektor főbb adatai 212 212 212 212 213 213 213 213 214 214 214 214 215 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év A nettó finanszírozási képesség negyedéves adatai, milliárd forint Államháztartás (S.13) -195-117 -95-259 -191-152 -226-163 -242-271 -37-241 -61 Háztartások (S.14) 33 338 32 527 347 374 239 54 52 452 364 578 1 31 A nettó finanszírozási képesség négy negyedéves adatai (az adott negyedévvel záruló egy év adata), milliárd forint Államháztartás (S.13) -1 352-1 121-98 -665-662 -697-828 -732-783 -91-713 -792-61 Háztartások (S.14) 1 43 1 495 1 611 1 488 1 532 1 568 1 487 1 5 1 655 1 733 1 858 1 896 2 425 Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a negyedév végén, milliárd forint Államháztartás (S.13) 22 432 22 24 22 237 22 414 23 371 23 272 23 116 23 85 24 935 25 437 25 13 24 525 24 976 Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságának negyedéves változása, milliárd forint adósság változása -289-228 33 177 957-99 -156-31 1 85 52-333 -578 451 ebből: tranzakció 321 21 148-118 479 219-261 1 1 472 445-336 -721 897 átértékelődés -61-249 -115 289 478-318 15-41 318 57 6 142-44 egyéb volumenváltozás 6 6-4 -6 212 212 212 212 213 213 213 213 214 214 214 214 215 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év A negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP ában Államháztartás (S.13) -3, -1,7-1,3-3,3-2,9-2,1-2,9-2, -3,4-3,4 -,5-2,8 -,8 Háztartások (S.14) 4,7 4,8 4,4 6,8 5,3 5, 3,1 6,6 7,1 5,7 4,4 6,7 13,7 A négy negyedéves nettó finanszírozási képesség a négy negyedéves GDP ában Államháztartás (S.13) -4,8-3,9-3,2-2,3-2,3-2,4-2,8-2,5-2,6-2,9-2,3-2,5-1,9 Háztartások (S.14) 5,1 5,3 5,6 5,2 5,3 5,4 5, 5, 5,5 5,6 5,9 5,9 7,5 Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP ában a negyedév végén Államháztartás (S.13) 79,5 78,2 77,8 78,5 81,3 79,9 78,4 77,3 82,3 82,7 8, 76,9 77,2 *** 4
Módszertani megjegyzések 1. Hitelintézeti végelszámolások és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártérítése 215 első negyedévében 4 hitelintézet végelszámolása miatt az ügyfelek hitelintézettel szembeni követelései és kötelezettségei egyéb volumenváltozással szűntek meg a statisztikákban a korábbi negyedévek eseteihez hasonlóan. A háztartások esetében a betétek megszűnése az első negyedévben 94, a hiteltartozások kivezetése 27 milliárd forint egyéb volumenváltozást okozott a pénzügyi számlákban. Az OBÁ-tól kapott kártérítés összege tőketranszferként került elszámolásra a nemzeti számlákban, ami növelte a háztartások nettó finanszírozási képességét. A megszűnő hitelintézetek hitelköveteléseinek fele leírásra került a pénzügyi számlákban, a fennmaradó rész a háztartások nem pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló hiteltartozásaként jelenik meg a jövőbeni értékesítésig vagy megszűnésig. Tehát a háztartásoknak 14 milliárd forint hiteltartozása képződött egyéb volumenváltozással a nem pénzügyi vállalati szektorba átsorolt hitelintézetekkel szemben. 2. A deviza-jelzáloghitelek árfolyamrögzítésének, forintosításának és elszámolásának hatása a statisztikára A lakossági jelzálog fedezetű devizahitelek a tényleges forintra váltásukig a devizahitelek között az MNB hivatalos árfolyamán átszámított forintértéken szerepelnek a jegybanki statisztikákban. Az árfolyamrögzítés hatása a tényleges forintra váltásig pénzügyi intézményekkel szembeni pénzügyi derivatívaként jelenik meg a háztartások pénzügyi követelései között. A derivatíva értéke megegyezik az érintett hitelállomány piaci devizaárfolyamon és a rögzített devizaárfolyamon kimutatott forint értékeinek különbségével. A forintosításban érintett devizahitelek forintra váltása tranzakcióként került elszámolásra a pénzügyiszámlastatisztikában, összhangban a monetáris statisztikával. A háztartások hitelállományának forintosításból származó csökkenése megegyezik a piaci devizaárfolyamon és rögzített devizaárfolyamon kimutatott hitelállományok különbségével. Ugyanekkora összeggel csökkent a forintosítás során a háztartások hitelintézetekkel szembeni derivatívakövetelése, ezáltal a forintosításnak nem volt hatása a háztartások nettó finanszírozási képességére. Az első negyedévben a háztartások hitelállományának az elszámolásból származó csökkenése tranzakcióként került elszámolásra a pénzügyi számlákban. A hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszközei tranzakcióból eredően növekedtek az elszámolás miatt. Ezek a tranzakciók növelték a háztartások nettó finanszírozási képességét, ennek mértéke azonban nem különíthető el a pénzügyi számlák adataiból. 3. Az államháztartás 215. I. negyedévi adataihoz kapcsolódó bizonytalanságok Az előzetes pénzügyi számlák adatainak összeállításához még nem álltak rendelkezésre teljes körűen a központi költségvetési szervek és helyi önkormányzatok mérlegjelentései, ezért az államháztartás egyes követelései és kötelezettségei meghatározásában ezek az adatok egyelőre nem kerültek közvetlenül felhasználásra, hanem szakértői becslések alapjául szolgáltak. A becslésekben érintett instrumentumok az adott kölcsönök, a kereskedelmi hitelek és előlegek, illetve az egyéb követelések és egyéb kötelezettségek. Ezek az adatok (és ezáltal a szektor nettó finanszírozási képessége) a későbbi adatközlésekben változhatnak. 5
4. A háztartások 215. első negyedévi adataihoz kapcsolódó bizonytalanságok A 215 első negyedévére vonatkozó előzetes adatok összeállítása során becsléseket alkalmaztunk egyes követelések (döntően munkabér-követelések), illetve az államháztartással szemben fennálló kötelezettségek meghatározására. A háztartások külföldi pénzügyi eszközeinek megfigyelése nem teljes körű, ezért a háztartási szektor külföldi pénzügyi megtakarításaira vonatkozó adatok bizonytalanságokat tartalmaznak a pénzügyi számlákban. A jövőbeni publikációk során a becsült értékek változhatnak, illetve a későbbiekben beérkező tényadatok válthatják fel azokat. Hivatkozások: Adatok Módszertani kézikönyv Módszertani megjegyzések Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) 428-2751 Fax: + 36 (1) 429-8 E-mail: info@mnb.hu MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG 6