A francia forradalom kora

NÉV 1 Történelem munkafüzet 3. epocha A francia forradalom kora Szorgalmi feladatok: 1. A francia forradalom koráról szóló játékfilmek elemzése 2. A forradalom mindennapjai - esszé 3. A nők szerepe a forradalom idején 4. A francia forradalom rap Epochazáró: 2014. január 13.

TÉMAKÖRÖK 1. A régi rend válsága 2. A forradalom monarchikus szakasza 3. A forradalom köztársasági szakasza 4. A francia forradalom öröksége 5. Napóleon kora 6. A forradalom hatása - Magyarország és szomszédai 1789-1815 7. A Szent Szövetség Európája 2 Kiselőadások témái: XVI. Lajos, Mária Antoinette, La Fayette, Danton, Robespierre, Marat, Napóleon, Kutuzov, Wellington Értékelés: A megszokott módon (órai egyéni és csoportmunka, munkafüzet =15%, két kisdolgozat=20%, epochazáró 50%, szorgalmi=10%) --- KIVÉVE: az egyéni munka helyett csoportban TÁRSASJÁTÉK készítése (15%) benne: szabályok, tábla, bábu stb. Amit tudni kell, vagyis a minimum! Tartalmi kulcsfogalmak: társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit rétegek, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, birodalom, szuverenitás, emberi jogok, állampolgári jogok, centrum, periféria, vallás, vallásszabadság. Fogalmak: harmadik rend, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, gironde, jakobinusok, terror, antiklerikalizmus, devalváció. Személyek: XVI. Lajos, La Fayette, Talleyrand, Robespierre, Danton, Madame Roland, Condorcet, Napóleon, Hajnóczy József, Martinovics Ignác, Batsányi János, II. Lipót. I. Ferenc. Topográfia: Austerlitz, Trafalgar, Lipcse, Waterloo, Német Szövetség. Kronológia: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1793 1794 (a jakobinus diktatúra), 1804 1814/15 (Napóleon császársága), 1805 (az austerlitzi és a trafalgari csata), 1813 (a lipcsei csata), 1815 (a waterloo-i csata, a bécsi kongresszus befejeződése) 1790 (II. József visszavonja rendeleteit, országgyűlés, X. tc.), 1795 (a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése).

Franciaország 17-18. század? 1. Melyik család uralkodik Franciaországban?... 2. Mely vallás hívei vannak többségben az országban?... 3. Mióta van abszolutizmus?... 4. Ki volt az a francia uralkodó, aki miniszterekre bízta az államügyek igazgatását?... 5. Hogy nevezzük azt a gazdaságpolitikát, amely a kincstár bevételének növelését szolgálja?... 6. Milyen módon növelték a kincstár bevételeit?... 7. Milyen háborúkba bonyolódott Franciaország a 18. század során?... 8. Hol rendezkedett be a királyi udvar XIV. Lajos alatt?... 9. Mit jelent a kard nemesei és a taláros nemesség kifejezés?... 10. Mi köze a 9. pontban megfogalmazottaknak az abszolutizmushoz?... TOTÓ 1. A felvilágosodás eszméinek terjedése és tartalma szerint 1. egy 2. két x. három szakaszt különböztetünk meg. 2. Az elsőben az írók, filozófusok a/az 1. királlyal 2. Franciaországgal x. egyházzal szemben fogalmazzák meg nézeteiket. 3. E szakasz kiemelkedő egyénisége 1. Voltaire 2. Diderot x. Rousseau volt. 4. Az a filozófus, aki az angol államot tartotta követendő példának a hatalmi ágak szétválasztása terén 1. Rousseau 2. Voltaire x. Montesquieu 5. Az Enciklopédia 1. lexikon 2. irodalmi gyűjtemény x. a világ jelenségeinek összegző és népszerűsítő összefoglalása. 6. Az Enciklopédia szerkesztője 1. Voltaire és Diderot 2. Diderot és d Alambert x. Diderot és Rousseau voltak. 7. A pápa és a francia kormányzat is 1. támogatta a vállalkozást. 2. megtámadta és betiltotta. x. rossz szemmel nézte a vállalkozást. 8. Az Enciklopédia szócikkeiben 1. kötelezően a keresztény elveket fogalmazta meg. 2. komoly történeti bevezetőt tartalmazott. x. a kor kételkedő világszemléletét hirdették. 9. A deizmus az jelenti, hogy 1. nem hisznek Istenben. 2. a technikai fejlődésben hisznek. x. egy meghatározatlan emberfeletti lényben hisznek, aki nem avatkozik a dolgok menetébe. 10. Amikor azt mondják, hogy nép, az alatt 1. csak a felsőbb, műveltebb, vagyonosabb réteget értik. 2. minden állampolgárt értenek. x. a kiváltságokkal nem rendelkezőket értik. 11. Rousseau 1. a tudományok boldogító hatásában hitt. 2. abban hitt, hogy az ember eredendően jó, csak a civilizáció a tulajdon megjelenésével tönkre tette. x. abban hitt, hogyha mindenkinek lenne tulajdona, mindenki boldog lehetne. 3

12. Rousseau szerint 1. a néphatalom, a helyi közösségeké, és ott mindenki képviselői útján vesz részt a hatalom gyakorlásában. 2. a néphatalom, a helyi közösségeké, és ott mindenki személyesen vesz részt a hatalom gyakorlásában. x. a néphatalom, az államé, és ott mindenki személyesen vesz részt a hatalom gyakorlásában. 13. Rousseau feltételezte a közjó fogalmát. 1. Azt jelenti, hogy az egyén nem az állam, hanem a köz javára mond le saját akaratáról. 2. Azt jelenti, hogy az egyén az állam hanem javára mond le saját akaratáról. x. Azt jelenti, hogy az állam a köz javára mond le saját akaratáról. 13+1. A közjó, 1. amit mindenki akar. 2. amit a többség akar. x. amit a nép akar. 4 A régi rend válsága Olvassátok el csoportban az alábbi 4 szöveget majd beszéljétek meg, s válaszoljatok az alábbi kérdésekre! 1. Franciaország népessége a 18. században ugrásszerűen növekedett (20-ról 27 millióra). Jelentős volt a gazdasági növekedés, élénkült a kereskedelem. Ezek a változások azonban hatalmas feszültségekkel jártak. Mint szerte Európában, a népességnövekedés az átlagos életszínvonal süllyedésével járt együtt. A több lakost ugyanannyi föld látta el, így az élelmiszerárak emelkedtek. Franciaország az élelmiszertermelés korszerűsödése terén messze elmaradt Angliától és Hollandiától. (Míg pl. ott 1630 és 1800 között kétszeresére növekedett a gabonatermesztés termelékenysége, addig Franciaországban ez időszakban változatlan maradt.) Az árak emelkedéséhez a pánikszerű felvásárlások és a kereskedők spekulációja is hozzájárult. (Például bizonyos készleteket tartalékoltak vagy elszállítottak az ínséges területről jobban fizető térségbe stb.) Különösen magasak voltak az árak a gyengébb termésű években, melyekből 1760 után igen sok volt. Így a városi szegények nehezen jutottak élelemhez. Ráadásul 1788-89-ben katasztrofális aszályok, majd pusztító viharok voltak. A gabonatermés így minden korábbit alulmúlt, az árak egyharmaddal lettek magasabbak a két évvel korábbinál. Szerte az országban éhségzendülések törtek ki, az éhezők gabonaraktárakat rohantak meg. (Ez még a következő évben is tartott; a helyzetet súlyosbította a ritka hideg tél és a tüzelőhiány.) Egy korabeli angol utazó így jellemzi a francia mezőgazdaságot: Az elvetett meg alig kétszeresét takarítják be a francia parasztok. Mintha megállt volna az idő a középkorban. Nem ismerik az új növényeket, nem alkalmazzák a vetésforgót, az állatokat télire nem hajtják be a legelőről az istállókba. Ennek oka, hogy itt a parasztok még jobbágyok, s a földesúr földjét művelik ingyenmunkával. Nem érdekük a fejlesztés. A földesurak sem foglalkoznak a termelés korszerűsítésével, mert vagy nem érdekli őket, vagy nincs elég tőkéjük hozzá, s ráadásul, ha egy nemes vállalkozásbab és korszerűsítésbe kezd, akkor elveszíti adómenetességét. Milyen problémát mutat be a szöveg? Miért nem fejlődött a francia mezőgazdaság? 2. A 18. század közepén a francia állam már képtelen volt előteremteni még saját működésének költségeit is. A hatalmas hadsereg, a két nagy háború (osztrák örökösödési, hétéves) nagyon megterhelte a költségvetést. (A katonai kiadások az összes egynegyedét tették ki.) Ugyanakkor a nemességtől alig, az egyháztól egyáltalán nem jutott bevételhez az államkassza, az ősi adófizetési kiváltságok miatt. Az adórendszer teljesen áttekinthetetlen volt, egyetlen adófajta sem volt mindenkire kötelező, és jelentős részüket nem is tudták behajtani. A terhek így aránytalanul oszlottak el. Az állam tehát kénytelen volt különféle bankoktól pénzt felvenni hitelbe, adóssága rohamosan nőtt, mígnem a nyolcvanas évekre már csak a kamatok (és nem magának a hitelnek a törlesztései)

elvitték a bevételek felét. (Drága volt a fényes versailles-i udvartartás is, de erre csak a kiadások 6%-a ment rá, amiben egyes hivatalnoki és testőri fizetések is benne voltak.) Végképp válságosra fordult a helyzet az amerikai függetlenségi háború után, amely semmilyen területi vagy más gazdasági nyereséggel nem járt Franciaország számára, viszont annál több kiadással. 1788-ban azután megtörtént az, amitől féltek: az udvar nem tudta tovább fizetni a hitelek kamatait, bekövetkezett az államcsőd. Miért következett be az államcsőd? Mit jelent ez? Ha már kialakult az államcsőd, mi lehetett a megoldás? 5 3. Egy vonatkozásban a nemesek jelentősen különböztek a polgároktól: egy sor kiváltságuk volt. Először is lényegében adómenetesek voltak. Csak ők viselhettek kardot, tölthettek be tiszti állásokat, vehettek részt a bírói testületekben, szedhettek feudális eredetű járadékokat a parasztoktól. Az egyház kiváltságai is hasonlóak voltak. Adómentességük volt, feudális járadékokat, tizedet szedtek a harmadik rend minden tagjától, s mérhetetlen vagyonnal rendelkeztek. Tették ezt akkor, mikor a felvilágosodás hatására egyre többen fordultak el a vallástól is, de főleg annak intézményesített formáitól, az egyháztól. A terheket ezért lényegében teljesen a harmadik rend (polgárság és parasztság gyűjtőneve) képviselte. Amellett, hogy fizették az adót, eltartották a királyi udvart, a nemességet és az egyházat, ők mentek katonának is. Karikatúra 1788-ból. A harmadik rendet jelképező görnyedt alakon lovagol a nemességet és a papságot képviselő két figura. Milyen problémát mutat be a szöveg?......... 4. Abban azonban nemes és polgár egyetértett, hogy az abszolutizmus helyett alkotmányos kormányzásra lenne szükség Franciaországban. Ennek a nézetnek a terjedéséhez hozzájárult, hogy a királyság tekintélye XIV. Lajos óta gyorsan hanyatlott a társadalom szemében. XV. Lajos (1714-1774) a politika helyett inkább szeretőivel foglalkozott (híres kegyencnője volt Madame Pompadour ), akik befolyásolni tudták a politikai eseményeket is. Mikor unokája, XVI. Lajos (1774-1792) a francia királyi trónra lépett, már nem sokat tehetett a királyi tekintély visszaállításáért. Művelt és jó szándékú ember volt, de feladatához sem tehetsége, sem határozottsága nem volt elegendő. Szeretett barkácsolni, távcsővel nézte a palotakertben sétálókat, vagy éppen a padláson kergette a macskákat. Nem volt bolond, csak éppen nem neki találták ki az uralkodást. A feleségét, az osztrák származású Marie Antoinette-et viszont egyenesen gyűlölték. A királyné ugyanis nem tudott beilleszkedni az udvari etikettbe, ezért a versailles-i palota kertjébe külön kis tanyát épített ki magának ólakkal, állatokkal. Az udvaroncokat felháborította az etikett gyakori megsértése, ezért álhíreket terjesztettek a királynő romlott életviteléről, pazarlásáról és kicsapongásairól. Madame Deficitnek nevezték,

mintha rettenetesen költekező lett volna. Ez azonban nem volt igaz. Ezek a nagyrészt alaptalan pletykák azonban a király népszerűségének is ártottak. Milyen problémára világít rá a szöveg? 6 Milyen gazdasági társadalmi és politikai problémák vezettek a forradalomhoz? Gazdasági problémák: Társadalmi problémák: Politikai problémák: Elégedetlenség Színhely:

Szereplők: Írd be a szereplők legfontosabb adatait a tankönyv alapján. Hagyj helyet a kiegészítéseknek! 7 XVI. LAJOS MARIA ANTOANETTE DESMOULINS LA FAYETTE BRISSOT MARAT DANTON ROBESPIERRE SAINT-JUST* HEBERT*

A forradalom monarchikus szakasza 8 A francia forradalom c. film alapján válaszolj a kérdésekre! Miért fenyeget az államcsőd?... Milyen megoldásokat említ Necker miniszter?... Milyen az utca hangulata?... A király végül összehívja a rendi gyűlést. Mit vár ettől a király?... Mit vár Maxcimilen Robespierre?...... A filmből nem derül ki, hogy pontosan mi történik, ezért itt egészítsük ki a könyvből és a kronológiából a menetet!... 1789. július 14-én mi történik?... Hogyan reagál a király az eseményekre?...

1789. augusztus 26. fontos dátum Franciaország történetében. Miért?... Miért a piros, kék és a fehér a franciák nemzeti színei ma is?... Melyek a forradalom első "vívmányai"?... Milyen államforma és kormányzati rendszer a célja az eddigi eseményeknek?... 9 A tankönyv 72-73. oldalán az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából szerepelnek részletek. Válaszolj a kérdésekre! Mely esetekben korlátozható az emberek szabadsága?... Mely esetekben korlátozható az emberek tulajdona?... A felvilágosodás mely gondolkodóinak mely elméletei köszönnek vissza az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában? a. A népszuverenitás elvét, mely.. nevéhez köthető, a dokumentum. Pontja fogalmazza meg. b. A hatalommegosztás elvét, mely a dekrétum pontjában lelhető fel. Fogalmazta meg először. c. az első két pontban. (név),.. elmélete figyelhető meg. d. az ártatlanság vélelméről a pont szól. A forradalom eredményei 1791. szeptemberéig (film, ill. TK 73-74. old): Három legfontosabb esemény (szerinted):... Államszervezet változása:... Gazdasági, piaci viszonyok változása:... Társadalmi viszonyok változása:...

A forradalom radikalizálódik, mert (film, TK 75-76. oldal): Egyházügy:... Háború:... Szociális helyzet: (pl. élelmezés)... 10 Döntsd el az alábbi ábra segítségével, hogy a francia alkotmányos monarchiával kapcsolatos állítások igazak-e, vagy hamisak! Írj magyarázó szöveget a képhez! (Mit ábrázol? Milyen következményekkel jár?) _

A háború és a királyhoz való viszony milyen módon függ össze? Írj magyarázatot a kronológia alapján! 11 A forradalom köztársasági szakasza

Milyen problémákkal kellett szembenéznie a köztársaságnak? Gyűjtsd ki a kronológiából! 12 Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! Konvent Girondiak Jakobinusok Mocsár Párizsi Községtanács Sans-culotte

Fordítsd le az ábrát! Magyarázd el, hogy mi vezetett a jakobinusok hatalomátvételéhez! 13

Válaszolj a kérdésekre a forrás és az ismereteid segítségével! 14 Milyen politikai irányzathoz tartoznak a szerzők?... Milyen közös motívumokat tartalmaznak a szerzőktől származó idéztek? Nevezz meg kettőt!... A felvilágosodás mely alapelveinek eszméinek mondanak ellent a forrásban megfogalmazottak? Nevezz meg kettőt!... Mi vezetett a jakobinusok bukásához?

A francia forradalom öröksége A tankönyv 82-83. old. segítségével sorolj föl minél több olyan gondolatot, fogalmat, szimbólumot stb., amelyet a forradalom örökségeként tartunk számon! Próbáld meg rendszerezni ezeket! Nézz utána a szimbólumok eredeti jelentésének! 15 Napóleon kora Készíts folyamatábrát Napóleon hatalomátvételének lépéseiről! Készíts kronológiát a hadjáratairól a térkép alapján!

Készíts fogalomtérképet Napóleon államszervező munkájáról a tankönyv 87. oldali összegzése alapján! 16 Gyűjts érveket Napóleon uralma mellett és ellene! érvek Napóleon uralma mellett érvek Napóleon uralma ellen Töltsd ki a keresztrejtvényt! * Miként függ össze az alábbi karikatúra Napóleon bukásával? 1. csata Oroszországban 2. francia külügyminiszter 3. tengeri csata angol győzelemmel 4. Napóleon legnagyobb győzelme 1805-ben. 5. Napóleon végső vereségének helyszíne 6. a lipcsei csatáról mondták:. csatája

A forradalom hatása - Magyarország és szomszédai 1789-1815 Egy elképzelt napló részleteit kell megírnod. A napló írója egy magyar arisztokrata család francia származású titkára/társalkodónője. Hol eseményhez, hol dátumhoz, máskor egy-egy fogalomhoz kötöttek a rövid bejegyzések. 1788 1790 Országgyűlés 1792 Magyar Jakobinusok Vérmező 1809 Győri futás Devalváció 17

A Szent Szövetség Európája 18 Bécsi kongresszus Melyek voltak a legfontosabb határváltozások?... Sorold fel mely országok alapították a Szent Szövetséget!... Mik voltak a Szent Szövetség legfontosabb céljai?... Az 1820-as, 30-as években több országban is felkelések zajlottak az abszolút monarchiák ellen. A térkép és a forrásszöveg segítségével egészítsd ki a táblázatot!

19 Mely országnak sikerült a Balkánon a Szent Szövetség ellenére kivívnia a függetlenséget, és miért?