PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: pbk@mbfh.hu Ikt. szám: PBK/1228-10/2011 Üi.: Nagy Endre ( 72/314-952/212, endre.nagy@mbfh.hu) 2011. július 18-án jogerőre emelkedett Tárgy: A Kvarc-Homok 2001. Bányászati Kft.(8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 32.) mint Bányavállalkozó számára a Rezi I. homok védnevű bányatelken működő bánya kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a Rezi I. homok védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó, 2011 2015. évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervet 2015. december 31-ig tartó érvényességi idővel az alábbi feltételek, rendelkezések előírásával jóváhagyja. 1. A kitermelési tevékenység a 1030/1999/2 Bk. számú határozattal megállapított Rezi I. homok védnevű bányatelken, a Rezi 0104/6 hrsz-ú ingatlanon, évi xxxx m 3 (homok) termelési mennyiséggel történhet. Év Engedélyezett ásványvagyon veszteség: 0 %, Engedélyezett termelvény veszteség: 0 %. 2. A bányaművelés során Homok [kód: 4200] Tervezett kitermelés (m 3 ) Meddő [kód:-] Humusz Összes 2011. xxxx xxxx xxxx xxxx 2012. xxxx xxxx xxxx xxxx 2013. xxxx xxxx xxxx xxxx 2014. xxxx xxxx xxxx xxxx 2015. xxxx xxxx xxxx xxxx Összes xxxx xxxx xxxx xxxx a munkaszint legnagyobb megengedett magassága: 4,5 m a művelt bányafalak legnagyobb megengedett magassága: 2,5 m a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge: 90

2 a gép eltávozása, átállása előtt a bányafal legnagyobb dőlésszöge: 27 a művelt munkaszint megengedett legkisebb szélessége: 15 m és a munkaszint szélessége nem lehet kisebb, mint a hozzá tartozó művelt bányafal magassága, a végrézsűk kialakítandó dőlésszöge legfeljebb: 27. 3. A tájrendezési végrézsűk kialakítása során a végrézsűk kialakítandó generál-rézsűszöge legfeljebb: 17. 4. A kitermelés során ténylegesen bekövetkező ásványvagyon-, ill. termelvény veszteségeket, azok indokait dokumentálni kell. Az engedélyezett ásványvagyon veszteség túllépése esetén a veszendőbe ment ásványi nyersanyag után is meg kell fizetni a bányajáradékot. Nem tekintendő veszteségnek azon nyilvántartott, a jóváhagyott technológia alkalmazásával kitermelt ásványi nyersanyagrész, amelyre ugyan a Bányavállalkozó jogosultsága nem terjed ki, de amelynek kitermelése (áthelyezése) után is biztosított az értékmegőrzés, a szelektív hozzáférés és így a későbbi hasznosítás lehetősége. 5. A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie. 6. Amennyiben a Műszaki Üzemi Terv végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a Műszaki Üzemi Terv végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. 7. A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4200 kódszámú homok csoportba, illetve homok alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen alcsoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 8. A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe. A tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) az előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó alvállalkozót a Bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét, az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a Bányavállalkozó köteles a Bk.-nak bejelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a megbízó Bányavállalkozónak a Bányatörvény hatálya alá tarozó tevékenységért fennálló felelősségét. 9. Az előző pont alatti bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét;

3 a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását); a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét: a vállalkozó 8. pont szerinti alkalmasságának igazolását. 10. A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet. 11. A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni. 12. A végrézsűk munkaszintjeinek (padkáinak) tájrendezési, újrahasznosítási célja: az eredeti gyep (legelő) művelési ág visszaállítása. 13. A bányászati kitermelést úgy kell megtervezni és végezni, hogy a bányatelek területén a bányaművelés befejezése után a csapadékvizek elvezetése gravitációs úton biztosítva legyen. 14. A bányában a tájrendezési munkákat a tervdokumentációban jelzett ütemezés szerint kell végezni, a bányatelek határán a végrézsű dőlésszögét kell kialakítani. 15. A Bk. elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát, mely szerint a bánya tárgyi tervciklusban legkedvezőtlenebb helyzetére számított tájrendezési költség: xxxx Ft, azaz xxxx forint, amelynek fedezetére óvadékot ajánlott fel biztosítékként. Az óvadéki szerződést jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megküldeni a Bk.-hoz, három eredeti példányban. A kitermelési tevékenység csak a szerződés felek által történő aláírása után kezdhető meg. 16. A tárgyi Műszaki Üzemi Tervet a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. Amennyiben a Bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható a Bányavállalkozó kérelmére. 17. A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell. 18. A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat.

4 19. A Bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, akár mérleg telepítésével is, hogy a bányában a tehergépjárműveket csak az okmányaikban megengedett legnagyobb össztömeg eléréséig rakják meg. Ennek végrehajtását üzemi utasításban is szabályozni kell. 20. A Bk. a bányászati hulladék gazdálkodási tervet az alábbi jellemzők figyelembevételével jóváhagyja: 20.1.A bányászati hulladékkezelő létesítményben jelenleg tárolt anyag 20.1.1. megnevezése: 4200 kódszámú homok és nem szennyezett talaj (humusz) 20.1.2. összes mennyisége: xxxx m 3 20.1.3. minősítése: inert 20.2.A hulladékkezelő létesítmény besorolása: nem A osztályú 20.3.A hulladékkezelő létesítmény súlyponti EOV vetületi rendszerbeli koordinátái: 20.3.1. Y= 508.500 m ; X= 169.650 m 20.4.A tárgyi tervciklusban tervezetten keletkező bányászati hulladék mennyisége: 20.4.1. xxxx m 3 4200 kódszámú homok és xxxx m 3 nem szennyezett talaj (humusz) 20.5. A tárolt anyagot 3 éven belül tájrendezésre felhasználják. 21. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nyugat-dunántúli Területi Főmérnökség Zala Megyei Igazgatósága ZAL-812/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulásának feltételei 21.1. A Vento Bt. (Tapolca, Bacsó Béla u. 27.) által 2011-2015 évekre készített Műszaki Üzemi Terv szerinti bányatelek kialakítás és használat (külfejtés) ellen közútkezelői szempontból elvi kifogást nem emelek. A bányaterület az országos közúthálózatról a 7327. sz. Sümeg Zalaegerszeg összekötő út 11+050 km szelvény bal oldalán lévő útcsatlakozáson keresztül közelíthető meg. Egyéb más közúti kapcsolat igénybevétele nem engedélyezett. 21.2. A bányatevékenységre visszavezethető, az országos közút állagában bekövetkező bárminemű állagromlás esetén a bányatulajdonos teljes körű felelősséggel tartozik. A kár bekövetkezése esetén a közútban és tartozékaiban bekövetkezett károkat meg kell téríteni, illetve a közút védőtávolságán (7327. sz. út esetében 50 m) belül az eredeti állapot helyreállítása mellett a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni. 21.3. A szállításokat úgy kell szervezni, hogy azok az úthálózaton, annak műtárgyain és tartozékain a legkevesebb károsodást eredményezzék. A településeken lakók nyugalmát a legkisebb mértékben zavarja, az út mellett lévő épületek állagát ne rongálja. 21.4. A kitermelt anyagok kiszállítása csak olyan szállítóeszközökkel történhet, melyek útvonalengedélyre nem kötelezettek, illetve a 7537. sz. Sümeg- Zalaegerszeg összekötő úton lévő Súlykorlátozás hatálya alá nem esnek. 21.5. Fenntartjuk azon jogunkat, hogy amennyiben a közutakban a bányakitermeléssel összefüggő szállítás miatt a közúti forgalombiztonságot is veszélyeztető állapotromlás következik be, abban az esetben tengelysúlykorlátozást, összsúly-korlátozást, vagy sebességkorlátozást fogunk bevezetni.

5 21.6. A szállító gépjárművekről esetlegesen lehulló földhantokat, illetve szennyeződéseket a burkolatról folyamatosan el kell távolítani. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldése után lehet megkezdeni, a kitermelési Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege 1.000.000.- Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót 10.000.000.- Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz 25. 000.- Ft. I N D O K O L Á S A Kvarc-Homok 2001. Bányászati Kft.(8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 32.) mint a Rezi I. homok védnevű bányatelek bányászati jogosítottja (bányavállalkozó) 2011. április 22-én iktatott megkeresésében a homokbánya 2011 2015. évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyását kérte a Bk.-tól. A Bk. a beterjesztett kérelem felülvizsgálata során hiánypótlásra hívott fel, amelyet a Bányavállalkozó 2011. május 31-én teljesített. A jóváhagyásra beterjesztett, hiánypótlásban kiegészített műszaki üzemi terv a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bekezdés szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. A bányavállalkozó a Rezi I. homok védnevű bányatelken működő bánya vonatkozásában a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 25-2/9/2006. ikt. sz. környezetvédelmi engedélyével rendelkezik, amelynek érvényességi ideje 2016. március 21-én jár le. Az igénybevételre tervezett ingatlan tulajdonjogi helyzetét a dokumentáció ismertette, a kérelem melléklete tartalmazza az ingatlantulajdonos hozzájárulását az ingatlan igénybevételéhez. A terv tartalmazza a bányaüzem meghatározását, veszélyességi besorolását is, mely szerint a bányaüzem nem porveszélyes minősítésű. A Bányavállalkozó védő-, ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan végez rekultivációs tevékenységet a Bányavállalkozó úgy, hogy a tervciklus végére a terület tájrendezését befejezi.

6 A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A bányászati hulladék gazdálkodási terv szerint a hulladékkezelő létesítmény nem A besorolású, a tárolt hulladékot 3 éven belül tájrendezéshez használják fel. A 4200 kódszámú homok ásványi nyersanyag, valamint a humusz inert bányászati hulladék. A műszaki üzemi terv jóváhagyásakor tárolt meddőmennyiség xxxx m 3, a tervciklusban keletkező hulladék mennyisége xxxx m 3 homok és xxxx m 3 humusz. A meddőhányó kis magassága, térfogata, dőlése, valamint az objektumoktól való távolsága balesetveszélyt nem idéz elő. A meddőhányó súlyponti koordinátái EOV rendszerben: Y=508 500 m; X=169 650 m. A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a 2011. június 22-i állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak nincs tartozása. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr. 13.. (3) bekezdése e.) pontja alapján és a kiadott környezetvédelmi működési engedélyben foglaltak figyelembevételével. A határozat 2., 3. pontja szerint a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata Továbbiakban: KBBSZ; a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet Melléklete 7.7. pontja alapján Vhr. 15. (1) bekezdések előírásaira tekintettel rendelkezett a Bk. A határozat 4. pontjában foglaltakat a Bt. 43.. (3) bekezdése Vhr. 13.. (3) bekezdése h.) pontja alapján írta elő a bányafelügyelet. A 5. pont szerint a KBBSZ 10.3.2. pontja alapján rendelkezett a Bk. A 6. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41. (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 7. pont szerint az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 8.,9. pont szerint a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított Vhr. 21.. (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 10. pontban a KBBSZ 5.2. és 5.2.1. pontja alapján rendelkezett a Bk. A határozat 11. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A 12. pont szerint a bánya tájrendezési újrahasznosítási céljának megfelelően, a Vhr. 22.. (1) bekezdése alapján írta elő a Bk. A határozat 13. pontja szerint a lefolyástalan terület kialakulásának elkerülésére, a Bányatörvény 2.. ill. 43.. (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 14. pontban foglaltakról a Bt. 36.. (1) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 15. pont szerint a Bt. 41.. (7) bekezdése, ill. a Vhr. 25.. (5) - (7) bekezdései alapján járt el a Bk. A Bányavállalkozó által készített tájrendezési biztosítékot megalapozó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot elfogadta. E szerint a bánya tárgyi tervciklusban legkedvezőtlenebb helyzetére számított tájrendezési költség: xxxx Ft, azaz xxxx forint, amelynek fedezetére óvadékot ajánlott fel biztosítékként. A Bányavállalkozó az óvadékot ügyvéd mint letétkezelő számláján kívánja elhelyezni. A 16. pontban foglaltakat a Vhr. 14.. (3) bekezdése alapján rögzítette Bk. A 17. pont szerint a Vhr. 9.. (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 18. pont szerint a Bt. 34.. (1) és (2) bekezdése és a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A 19. pont szerint a Bt. 27.. (2) bekezdése, ill. a Vhr. 16.. (1) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 20. pontjában a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok

7 megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat. A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A 21. pontban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nyugat-dunántúli Területi Főmérnökség Zala Megyei Igazgatósága (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1.) ZAL-812/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulása lapján rendelkezett a Bk. A Bk. a Bt. 27. (4) bekezdésben leírtak alapján hagyta jóvá a kitermelési műszaki üzemi tervet. A Bk. a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdésére tekintettel figyelembe vette, hogy a Bányavállalkozó által megküldött nyilatkozatok szerint a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség a HDMCSF/1166-1-2011/szakhat. nyt. számú elsőfokú szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszűntette. Megállapította, hogy a tárgyi homokbánya honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja határozza meg. A Bk. a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját (9700 Szombathely, Kőszegi u. 3.) mint ügyfelet tájékoztatta az eljárás megindításáról. Az Iroda az eljárásban írásbeli észrevételt nem tett a műszaki üzemi tervvel kapcsolatban. A Bányavállalkozó megkeresésére Rezi Község Jegyzője a 444/2/2011. ikt. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a Rezi 0126/1 és 0104/6, 0104/7 hrsz-ú ingatlanok-, mint tervezett bányaterület- helyi védettség alatt nem állnak. A Bk. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. (7) bekezdés alapján tájékoztatta a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) az eljárás megindításáról. A Bk. az igazgatási szolgáltatási díjról számviteli bizonylatot állított ki, amelynek végösszege 21.800,- forint. A Bk. a számviteli bizonylat kiállításánál figyelembe vette a tárgyévi felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljesítését, a Bt. 43. (9) bekezdés szerint. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 33. (1) bekezdés alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától - 2011. április 22-től - számított 30 napon belül kell meghozni a határozatot. A hiánypótlás 2011. április 29-től május 31-ig tartó ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben a meghatározott határidő: 2011. június 23. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet a kérelem beérkezésekor hatályos 1993. évi XLVIII. tv. 27.. (4) bekezdés és a Vhr. 13. (1) (8) és 14. (1) (4) bekezdés előírásaira tekintettel alapján hagyta jóvá. A Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 140. (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. (2) bekezdése rögzíti. A Bk. a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98., 99., 102. - okban előírtak szerint biztosította.

8 A fellebbezési eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet alapján állapította meg. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése határozza meg. Pécs, 2011. június 22. dr. Riedl István bányakapitány

9 Kapja: Postai úton: 1. Kvarc-Homok 2001. Bányászati Kft. 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 32. 2. Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3. 3. Molnár Károly xxxx 4. MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT. 1013 Budapest, Krisztina körút 55. 5. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség 1885 Budapest, Pf.25. 6. Rezi Község Jegyzője 8373 Rezi, Kossuth u. 35. 7. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nyugat-dunántúli Területi Főmérnökség Zala Megyei 8. Irattár Hivatali kapun keresztül: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.