Studia Mundi - Economica Vol. 3. No. 1.(2016)

Hasonló dokumentumok
JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION HU ISSN Available online at

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HEVES MEGYEI TÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújuló energia, megtérülő befektetés

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

NCST és a NAPENERGIA

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból


Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A biomassza rövid története:

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldal marketing szempontú elemezése

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A megújuló energiahordozók szerepe

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Tervezzük együtt a jövőt!

Éves energetikai szakreferensi jelentés

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Energiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

BSC II.évf _megújuló 2007 augusztus 27. Általános alapismeretek és áttekintés 1.rész. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft.

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Energetikai pályázatok 2012/13

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

E L Ő T E R J E S Z T É S

Martfű általános bemutatása

GEOTERMIKUS ENERGIA ONLINE KUTATÁS február - március

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

ENERGETIKAI SZAKREFERENS Éves jelentés 2017

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Éves energetikai szakreferensi jelentés

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS

Átírás:

A ZÖLD- ÉS MEGÚJULÓ ENERGIA KIHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ONLINE TÉRBEN PRIMER KUTATÁS SEGÍTSÉGÉVEL THE GREEN- AND RENEWABLE ENERGY EXPLOITATION POSSIBILITIES ON THE ON-LINE SPACE BY THE HELP OF PRIMARY RESEARCH Szeberényi András PhD hallgató Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola E-mail: andras.szeberenyi@gmail.com Összefoglalás Az általam választott és feldolgozott téma aktualitását indokolja, hogy a marketingeszközök a piacgazdaság kialakulásával robbanásszerű változáson mentek keresztül, napjaink vívmányaként a világháló megjelenése a megváltozott információáramlás, az elektronikus marketing egyre nagyobb teret nyer a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam, és értékeljem a Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldalt, amely fő témája és kutatási területe a zöld- és megújuló energia felhasználásának lehetőségei, alkalmazási módszerei. A weboldalt egy kérdőíves primer kutatás segítségével értékeltem, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy összetettebb képet kaphassak az online tér felhasználhatósága és a fejlesztések kihasználhatóságára a zöld- és megújuló energiák tekintetében. Abstract My choice and processed topic is justified by the fact that the marketing tools of the market economy in the formation of explosive change went through today an achievement the World Wide Web release of the changed flow of information, electronic marketing increasingly gaining ground in the economy and in society. My research aims to examine and evaluate the "Green Energy for Green Hungary" website, which is the main theme and research opportunities in the area of green and renewable energy use and methods of application. The website evaluted by the help of primary research using questionnaires, which greatly contributed to a more complex picture to be obtained in the online space and usability enhancements can be exploited of green and renewable energy. Kulcsszavak: zöldenergia, megújuló energia, technológiai fejlődés, weboldal elemzés, online marketing Keywords: green energy, renewable energy, technological development, web analysis, online marketing JEL besorolás / JEL classification: M3, O3 LOC kód / LOC code: TD1-1066 131 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

Bevezetés A zöldenergia napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be életünkben, mind világszerte, mind hazánkban egyre többször hallani az energia, az alternatív energiaforrások, a környezetvédelem témaköréről. A környezettudatosság, és a megújuló energiaforrások fontossága, mint fogalom már a legtöbb ember számára érthető és útmutatások segítségével a legtöbben tudjuk is, hogy mit kellene vagy lehetne tennünk azért, hogy vigyázzunk a Földünkre. Enyedi, (2000) szerint, ez a fajta környezettudat az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Képes arra, hogy integrálja az emberkörnyezet interakció megértéséhez szükséges ismereteket és azt a szemléletmódot, amellyel a körvonalazható a környezetünk benne az emberi élet gazdasági, társadalmi, ökológiai fenntarthatósága. A környezettudatosság tehát a konkrét cselekvések által túlmutat a környezeti tudaton, mert arra törekszik, hogy a társadalom és annak tagjai számára legmegfelelőbb, hosszú távú környezeti érdekeket céltudatosan ötvöző, tudományosan megalapozott gondolkodás és az azon alapuló magatartásforma harmóniáját megteremtse, melynek a leggyakoribb célja az emberkörnyezet viszony. Ez az a terület, ahol a fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások megjelennek. A fenntarthatóság kifejezés a 80-as évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, amely általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki. Az ENSZ Bizottság 1987-ben Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében a fenntartható fejlődést így fogalmazta meg: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. (http://www.ff3.hu/fejlodes.html) A megújuló energiaforrások fajtái Megújuló energiának tekinthetünk minden olyan energiaféleséget, mely folyamatosan és nagy mennyiségben jelen van, vagy emberi léptékkel nézve viszonylag rövid idő alatt (órák, hetek, hónapok, évek) képes újra termelődni olyan mértékben, amely lehetővé teszi a folyamatos vagy időszakos felhasználást (Hahnel, 2010). Legkedvezőbbnek az tekinthető, amikor a fent említett folyamat emberi beavatkozás nélkül valósul meg. Megújuló energiaforrások közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. A megújuló energiák közös forrása a Nap, melynek energiája gyakorlatilag kifogyhatatlan. A számítások szerint a Nap tömege 10 milliárd év alatt 1 ezrelékkel csökken a kisugárzás következtében. (http://www.energiacentrum.com/news/megujulo_energiaforrasok_ jellemzoirol_es_fajtairol.html) A megújuló energiák közül a szakirodalom legtöbb esetben kiemeli a napenergiát, hiszen ennek forrása, a Nap, mely egyrészt évmilliók óta táplálja energiával a Földet, másrészt több energiafajta is van, amely közvetlen, vagy közvetett kapcsolatba hozható a Nappal. A fosszilis energia készletek (kőolaj, földgáz, tőzeg, kőszén, stb.) a Nap energiáját felhalmozott növények maradványai, de éppúgy a biomassza energiának, mint a szélenergiának is elsődleges forrása a napenergia (Véghely, 2004). 132 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

A Zöld energiával a zöld Magyarországért projekt is egyre több hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások felhasználásának területeire és annak alkalmazhatósági technológiáira, a táblázatban látható energia fajták közül is leginkább a biomassza felhasználásra. Gyöngyös városát tekintve a környezeti és geológiai szempontokat figyelembe véve leginkább hegységek találhatóak, valamint a Visontai Erőmű is viszonylag közel helyezkedik el a városhoz, ezért ez a legésszerűbb választás. MacKay, (2011) szerint a megújuló energiaforrások két nagy csoportja különböztethető meg: a feltétel nélkül és a feltételesen megújulók. Feltétel nélkül megújuló energiaforrások: Napenergia Vízenergia Geotermikus energia Szél energia Feltételesen megújuló energiaforrások: Mezőgazdasági energiák: Mezőgazdasági hulladék (biomassza) Energiacélú ültetvények: o Energiaerdő o Energiafű o Biodízel o Bioethanol Biogáz Hulladék energia: Hulladékégetés Depóniagáz Kovács, (2010) szerint, az energiaforrások a következőképpen is csoportosíthatók: 1. Folytonos: változatlan, károsítható. 2. Meg nem újítható, illetve 3. Megújítható energiaforrások (http://www.trecentoparole.it/limportanza-dellenergia-pulita-per-ilpresente-ed-il-futuro/) A folytonos természeti erőforrások közé tartozik a: Közvetlen napsugárzás, melynek energiája és időtartama van. Ez összefüggést mutat az üvegházhatással és különféle légköri jelenségekkel. Szél, mely a szélsebességgel, a széliránnyal illetve a szélerősséggel írható le. Mozgó víz. Ezt az erőforrást a nehézségi erő, a gravitáció, a lamináris áramlás és a turbulens áramlás jellemzi, és a vízerőművekben, valamint a vízimalmokban alkalmazható. Megújuló energiaforrások: Napenergia Szélenergia Vízenergia 133 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

Geotermikus energia Biomassza A megújuló energiaforrások helyzete Magyarországon Magyarországon 1999-ben dolgoztatta ki a kormány 2010-ig az energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát és cselekvési programot. Ennek elsődleges célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése volt, köztük a szélenergia hasznosítás, mely iránt az 1990-es évek végén megnőtt az érdeklődés és a program szerves részét képezte. Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tűzifa képezi. A geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9%-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9%-ot, a hasznosított napenergia 0,15%-ot tesz ki. A magyar villamosenergia-rendszer működését jelenleg szénhidrogén-fűtésű erőművekkel biztosítják, amelyek a rendszer óránkénti eltéréseit legfeljebb 20 megawatt erejéig képesek szabályozni. Emellett azonban az ország fogyasztása 110-120 ezer megawatt óránként (http://zoldtech.hu/cikkek/20050921mavir). Magyarország lehetőségei a megújuló energiaforrások terén jónak mondhatók, mivel az ország adottságai megfelelőek a geotermikus energia kiaknázására, a szél energiájának hasznosítása is gazdaságos, és jelentős mennyiségű biomassza áll rendelkezésünkre. Ezt is megerősíti az, hogy 2020-ig elérhetjük a 14,65 százalékos megújuló energia részarányt, amiből kiderül, hogy Magyarország teljesítménye az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében nemzetközi és uniós viszonylatban is kiemelkedő (http://www.energiacentrum.com/zoldenergia/elerhetjuk-a- 1465-szazalekos-megujulo-energia-reszaranyt-2020-ig/). A szélenergia hasznosításának lehetőségét korlátozza az a tény, hogy hazánkra a kis szélsebesség (másodpercenként 2-6 méteres) jellemző. Szélerőmű-láncolat több szélmotoros egység építésére legfeljebb néhány vízparti, tóparti lejtő volna alkalmas, de nagyobb erőmű szinte sehol sem lenne gazdaságos. (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/szelenergia/windenergy.html) A víz energiájának kiaknázása terén is vannak perspektivikus lehetőségeink. A víz feltételesen megújuló energiaforrás (minőségi víz nem áll korlátlan mennyisében rendelkezésre), ugyanakkor jelentős potenciállal kecsegtet, elsősorban törpe vízierőművek révén. Becslések szerint 2012-től Magyarországon 30 %-kal bővíthető a közeljövőben a vízenergián alapuló áramtermelés, még annak ellenére is, hogy a vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése és világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak (Sembery Tóth, 2004). A nap energiájának hasznosítása szempontjából Magyarország a közepes adottságú országok közé tartozik. A napenergia közvetlen alkalmazása (hőenergiaként ill. elektromos energia előállításával) lehet passzív és aktív. A passzív alkalmazáshoz nincs szükség külön berendezésekre, napkollektorokra stb., elegendő az épületek megfelelő tájolása, a nagyméretű üvegfelületek alkalmazása, megfelelő árnyékolással kombinálva. (www.dafka.hu/meguj_energia/fajtak) A biomassza hasznosítási lehetőségei Magyarországon keletkező nagy mennyiségű melléktermékek képezik azon részét, melyre a talajerő-visszapótlásban, az állattartásban, valamint az ipari felhasználásban nincs szükség, és ezeket maradék nélkül célszerű lenne energiatermelésre felhasználni, ugyanis a nagy tömegben keletkező maradványok potenciálisan környezetszennyező anyagok is egyben, a főtermék termelésének technológiáját is 134 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

akadályozhatják esetenként. 2009-től kezdve a biomassza felhasználhatósága folyamatosan növekszik Magyarországon, amelynek eddigi értékeit tekintve a keletkezett mennyiség 10 %- át sem használják tüzelési célra. Ahhoz, hogy ez a hasznosítás nagyobb arányú illetve hatékonyságú legyen, megfelelő ökológiai, gazdasági és műszaki feltételeknek kell rendelkezésre állniuk. Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. Itt a hasznosítás fő területe a mezőgazdaság, ahol több millió m2 alapterületű kertészeti növényházat és fóliatelepet üzemeltetnek a geotermikus energia segítségével (http://www.zmva.hu/cikk/aktualis/1000). A megújuló energiaforrások felhasználása lakossági szinten A lakosság is egyre nyitottabbnak és érdeklődőbbnek tűnik a megújuló energiaforrások iránt. Ennek oka feltételezhetően az utóbbi időszak energiaválsága, mely kapcsán a lakosság érdeklődésének homlokterébe kerültek az alternatív energiaforrások. Hazánkat jelenleg a fosszilis energiahordozók felhasználásának jelentős túlsúlya jellemzi, amelybe beletartozik a biomassza is, mint az egyik legfőbb megújuló energiaforrás. Ez nem csupán a környezettudatossági szempontok miatt kedvezőtlen, hanem különféle makrogazdasági hatások miatt is, így a fosszilis energiahordozóktól való erős függés negatív következményeit a lakosság is megérezhette az elmúlt évtizedben. Ezek a problémák áthatották az emberek hétköznapjait, jelentősen formálták, alakították a lakosság érdeklődését és ezzel egyidejűleg felértékelődött az alternatív energiahordozók szerepe, nagyobb figyelem hárult ezekre a forrásokra. (Dinya Domán Fodor Tamus, 2006) A megújuló energiaforrások során - épületléptékben - az előállított energiát fűtésre, hűtésre, használati meleg víztermelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani. A megújuló energiák lakóépületekben történő hasznosításával kapcsolatosan megállapítható, hogy megtérülési idejük a viszonylag magas beruházási költségek miatt hosszú. A költségek azonban támogatásokkal kompenzálhatók, valamint hosszú távú alkalmazásuk az üzemeltetés során költségkímélőbb bármely fosszilis energiahordozóé, mindemellett pedig környezetkímélő, újratermelődő. Anyag és Módszertan A kutatás célja Primer kutatásom célja a Zöld energiával a zöld Magyarországért projekt weboldaláról alkotott vélemények megismerése. Célul tűztem ki, hogy vizsgáljam a honlap felhasználhatóságát, tartalmát, megjelenését, grafikai megoldásait és információkereséssel kapcsolatos álláspontokat. A kutatás kérdőíve A kérdőív szerkesztése során szemantikus differenciál skálát használtam, amelyet az alábbi tényezők szerint szerkesztettem meg: o Releváns jellemzők meghatározása a 7C alapján o Ellentétpárok alkalmazása 135 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

o A skálán 1-5 közötti értékeket adtam meg, ahol a válaszadónak a véleményéhez legközelebb álló értéket kellett bejelölnie A negatív ellentétpárok csak a bal oldali oszlopba, a pozitív ellentétpárok pedig csak a jobb oldali oszlopba kerültek. A kérdőív elemzése, értékelése A kérdőíves megkérdezéseknél kapott válaszokat 2 szemantikus differenciál skálán ábrázoltam. 1.) Az első vizsgálat során a 1. táblázat feldolgozott adatait mutatom be, ahol nemek szerint, a férfiak és nők véleménye alapján készítettem el az 1. ábrát. 2.) A második vizsgálat keretében 60 főiskolai hallgató és 40 fő lakossági vélemény kérdőívét összesítettem, ezekből átlagot számoltam, melynek eredményét a 2. táblázatban és a 2. ábrán szemléltetem. Eredmények 1. táblázat: A Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldalra vonatkozó kérdőíves megkérdezés összesített eredményei, valamint férfiak versus nők véleménye A Zöld energia a zöld Magyarországért weboldalra vonatkozó jellemzők Zöld energia a zöld Magyarországért weboldal megítélése Zöld energia a zöld Magyarországért 87 férfi véleménye alapján Zöld energia a zöld Magyarországért 61 nő véleménye alapján A honlap tartalma, témái megfelelőek 4,36 4,42 4,3 Szakmai tartalom színvonalas 4,42 4,56 4,28 Felhasználóbarát környezet 4,18 4,38 3,98 A honlapon könnyű tájékozódni 4,18 4,3 4,06 Adatok frissítésének gyakorisága 4,3 4,35 4,25 megfelelő A honlap könnyen fellelhető 3,88 4,02 3,74 A honlap megjelenése figyelemfelkeltő 3,82 3,6 4,04 Ismeretek bővülését teszi lehetővé 4,32 4,38 4,26 További információkeresésre sarkall 4,02 4,36 3,68 Színek és tartalom harmóniája 4,2 3,95 4,45 Logó üzenete 4,18 4,3 4,06 Figyelemfelkeltő grafikai 3,88 3,74 4,02 megoldásokat alkalmaz Flash animációk tartalma 4,06 4,05 4,07 Fotók minősége, tartalma 4,36 4,3 4,42 Mindösszesen: 4,15 4,19 4,12 Forrás: saját készítésű táblázat a kérdőív eredményei alapján, 2015. n=147 férfi n=87, nő n=61 Összességében a maximálisan elérhető 5,00 értékkel szemben a honlap 4,15 értékelést kapott. Az imázs szerkezetét, az egyes jellemzőket vizsgálva, megállapítható, hogy a legmagasabb értéket 4,42-vel a Színvonalas szakmai tartalom szempont érte el, míg a legalacsonyabb értéket a Honlap megjelenésének figyelemfelkeltése kapta 3,82 átlagértékkel. Az 1. táblázatban külön összesítettem és átlagot számoltam a 87 megkérdezett férfi és 61 nő véleménye alapján, amelynek érdekesen alakult eredményeit a 2. ábrán ábrázoltam az imázsprofil segítségével. 136 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

Férfiak összesített véleménye: Nők összesített véleménye: 1. ábra: A Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldal összesített imázselemzése a kérdőívet kitöltő férfiak és nők csoportosítása szerint Forrás: Saját készítésű ábra a kérdőíves lekérdezés alapján, 2015. Megfigyelhető 4 jelentősebb véleménykülönbség a két nem között. Az első a Honlap fellelhetősége, amelyből kiderül, hogy a férfiak könnyebben találtak rá a weboldalra, például, mert több féle keresőprogramot használnak, vagy egyszerű, de pontos kifejezésekre kerestek rá, amely alapján könnyebben megtalálták az oldalt. A nők esetében a 3,74-es érték tükrözi, hogy számukra már nem volt egyértelmű a honlap fellelhetősége, még akkor sem ha több helyen is rátalálhatunk a keresők segítségével, nem mindig volt egyértelmű számukra, hogy pontosan melyik oldal után kellene kutatni. 137 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

A következő szempont a Figyelemfelkeltő oldal volt, ahol pont az ellenkező vélemény figyelhető meg, az előző szemponthoz képest. Itt a férfiak 3,6-os értéke elég alacsonynak mondható az átlag 4,2~ értékhez képest, amely szerint a weboldal a férfiak számára nem elég figyelemfelkelő. Véleményei alapján ennek oka, hogy a weboldal nem használ élénk színeket illetve könnyű elsiklani a fontos információk fölött, ha nem mélyed bele valaki az oldal kutatásába. A 7C elemzése során én is kitértem rá a szakirodalmi források segítségével, hogyan lehetne még interaktívabbá és kicsit élettel telibbé tenni az oldalt, hogy jobban lekösse a figyelmet. A nők esetében a 4,04 átlagérték már kedvezőbbnek ítélhető, de még közöttük is voltak olyanok, akik szerint az oldal a legtöbb helyen nem eléggé figyelemfelkeltő, de nekik jobban tetszett a nyugodtabb, pasztellszínű színvilág használata, mint a férfiaknak. A További információkeresésre sarkall szempontjában elég drasztikus volt a véleménykülönbség. Míg a férfiak szerint az oldal a legtöbb helyen tartalmaz hasznos információkat, és vannak elérhető médiatartalmak is a weboldalon, aminek segítségével további információszerzésre van lehetőség, ezt jól mutatja az általuk adott 4,36-os átlag is. A nők többsége éppen ellenkezőleg látta a weboldal információkeresési motívumait, mert szerintük az oldal nem tartalmaz elég információt a megújuló energiaforrások felhasználásáról és háztartásbeli lehetőségeiről, és ezt megerősíti a 3,68-as érték is, amelyre értékelték ezt a két állítást. A negyedik értékelési szempont, ahol a különbség remekül megnyilvánul a két nem véleménye között a Színek és tartalom harmóniája. A nők ezt a szempontot nagyon pozitívan értékelték (4,45), mert szerintük a weboldal témája és a hozzátartozó színek nagyon jól harmonizálnak egymással. Különösen tetszett nekik, hogy a megújuló energia szó hallatán a legtöbb esetben a zöld szín jutott eszükbe, ezért a weboldal szerintük nagyon jól erősíti ezt az érzést. A férfiak esetében már ez nem annyira mondható el, mert az általuk adott 3,95 átlagérték, és véleményük alapján a weboldal nem elég figyelemfelkeltő és helyenként unalmas. A legtöbb helyen ugyanazt a színkombinációt használja a weboldal és nem változatos. Pozitívumként említették a JCEGI menüpontban elérhető Journal of Central European Green Innovation weboldalát, amely már kicsit változatosabb és élénkebb színkompozíciót használ. Volt olyan szempont is, mint például a Flash animációk tartalma, ahol a férfiak és nők véleménye szinte teljesen megegyezett, az általuk adott 4,05 és 4,07 átlagértékek ezt jól tükrözik. Esetenként hiányosnak tartották az animációk tartalmát, de a legtöbb esetben egyértelmű volt az animációk mondanivalója. A szempontok összesítését tekintve a férfiak 4,19 és a nők 4,12 átlagpontszámai tükrözi azt, hogy a weboldal alapvetően jó értékelést kapott, helyenként kisebb-nagyobb hiányosságokkal, amelyeket javítva, tovább fejlesztve még színvonalasabbá tehető, hogy mind a két nem számára sokkal informatívabb, harmonikusabb és érdekfeszítőbb legyen. 138 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

2. táblázatok: A Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldal megítélése főiskolai hallgatók versus lakosság véleménye felosztásban Zöld energia a zöld Magyarországért kutatási weboldalra vonatkozó jellemzők A Zöld e. z. Mo.-ért weboldalra vonatkozó értékek főiskolai hallgatók szerint A Zöld e. z. Mo.-ért weboldalra vonatkozó értékek lakosság szerint A honlap tartalma, témái megfelelőek 4,13 4,2 Szakmai tartalom színvonalas 4,2 4,32 Felhasználóbarát környezet 3,97 4,5 A honlapon könnyű tájékozódni 3,82 4,15 Adatok frissítésének gyakorisága megfelelő 3,95 4,25 A honlap könnyen fellelhető 3,87 3,9 A honlap megjelenése figyelemfelkeltő 3,6 4,15 Ismeretek bővülését teszi lehetővé 4,05 4,22 További információkeresésre sarkall 3,77 4,4 Színek és tartalom harmóniája 4,07 4,38 Logó üzenete 3,85 4,32 Figyelemfelkeltő grafikai megoldásokat 3,5 4,35 alkalmaz Flash animációk tartalma 3,7 4,5 Fotók minősége, tartalma 4,13 4,43 Mindösszesen: 3,89 4,32 Forrás: saját készítésű táblázat a kérdőív eredményei alapján, 2015. főiskolai hallgató n = 60 lakosság n = 40 A kérdőíves megkérdezések (self-imázs) eredményeinek feldolgozása a 2. táblázatban és a 2. ábrán látható, amely a főiskola hallgatói, és a lakosság válaszait foglalja magában. A hallgatók és lakosság véleményét tekintve jelentős eredménybeli eltéréseket sárga karikával jelöltem a 2. ábra esetén. 139 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

Főiskolai Hallgatók: Lakosság: 2. ábra: A Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldal imázs-elemzése főiskolai hallgatók versus lakosság véleménye Forrás: Saját készítésű ábra a kérdőíves lekérdezés alapján, 2015. A 2. ábrán látható, hogy a hallgatók és a lakosság véleménye szinte teljesen különbözik majdnem minden értéknél. Míg a hallgatók sok esetben inkább a 3,8 és 4,1 között értékelték a weboldalt (az 5 jelenti a teljes mértékben elégedett szintet) a külsős érintett személyek valamelyest pozitívabb visszajelzéseket adtak a weboldal értékelése során, amely a legtöbb esetben a 4,1 és 4,5 közötti eredményeket mutat. 140 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

Jól látható különbség a legtöbb szempontnál megfigyelhető, de leginkább megemlíthető a Felhasználóbarát környezet, ahol a hallgatók véleményének átlagát számolva 3,97 pontszám megfigyelhető, míg a lakosság esetében ugyanez 4,5 volt. Hasonló értékkülönbség megfigyelhető a Honlapon való tájékozódás és az Ismeretek bővülését teszi lehetővé állításoknál. A tájékozódást illetően a hallgatók 3,82 értéket adtak átlagosan, míg a lakossági személyek esetében ez 4,15 volt, amely jelentős értékbeli különbségnek tekinthető. A Honlap fellelhetőségét illetően ez az egyetlen olyan szempont, amelyben mind a hallgatók, mint pedig a lakosság véleménye majdnem pontosan megegyezett, 3,87 és 3,9 értékeivel, amely teljesen elhanyagolható különbséget fejez ki. Mivel ezen érték a 4-es értékhez esik közel, vagyis, hogy viszonylag könnyen megtalálható az oldal, azt sugallja, hogy még mindig nem egyértelmű a weboldalhoz vezető út. A vélemények alapján egyértelmű linket/információt kell kommunikálni, hogy a weboldalra még egyszerűbb legyen eljutni. A weboldal design-jára vonatkozó szempontoknál is a hallgatók és lakosság véleménye több különbséget mutat, főleg a Figyelemfelkeltő grafikai megoldások és a Flash animációk tartalmát illetően. A 7C elemzése során már kifejtésre került, hogy az oldal flash animációi tartalmasak ugyan, és elég sokrétűek is, de nem minden esetben egyszerűen hozzáférhetőek vagy egyes esetekben letölthetőek. Saját álláspontomat figyelmen kívül hagyva, a hallgatók is úgy gondolják, hogy ez a két szempont még fejleszthető lehetne, és sok kiaknázatlan területet lehetne hozzátenni, ezért csak 3,5 és 4,1 értékeket jelölték meg átlagosan. Ezzel szemben a külsős személyek úgy gondolják, hogy ez a két szempont teljesen rendben van, és alig hagy kívánni valót maga után. Ezt az értékek átlagaiból is láthatjuk, amely 4,3 és 4,5 volt, ami reálisan (vagy másik szempontból tekintve talán irreálisan) nagy, hisz ezen értékek szerint nem szorulna fejlesztésre ez a két releváns tényező. A weboldal design szempontjainál az értékek közötti eltérések kisebbek ugyan, de itt is jól látható, hogy a főiskola diákjai 0,4 és 0,7 közötti értékekkel rosszabbra értékeltek mindent, ami összességében is jól megmutatja, hogy ők kicsit kritikusabban látják ezt a weboldalt és annak felépítését, mint a lakosság. A teljes összesítés értékeit tekintve pedig, amely a hallgatók esetében 3,89, a lakosság esetében pedig 4,32 jól tükrözi az elemzés lényegét és értékeit. Egy teljesen más szempontból tekintve jelentős különbség látható, amely nem kevesebb, mint 0,43. A diákok szerint a weboldalnak még szüksége van további grafikai, mechanikai és tartalmi fejlesztésekre, de összességében meg voltak elégedve vele. Ezzel szemben a lakosság szerint teljesen rendben van az oldal felépítése és tartalmilag, grafikailag is elég informatív, hogy elegendő információt tudjunk meg a Zöld energia projektről és a zöld energiáról. Következtetések Kutatásom célja, hogy a marketing eszközrendszerét alkalmazva a Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldalt elemezzem, melynek eredményeit a vizsgált honlap is tudja hasznosítani a jövőben. Számos következtetést és javaslatot fogalmaztam meg primer kutatásaim eredményei alapján, hogy melyek lehetnek még azok a területek, ahol a Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldalt fejlesztéseknek vethetnék alá. A Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldal esetében is indokolt opció lehet az SSL tanúsítvány technológia alkalmazása. Elsősorban azért, mert a weboldal tartalma 141 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

sokkal nagyobb biztonságban lenne, és a hozzáértő weboldalszerkesztőknek, információhalászoknak, vagy hackereknek felettébb megnehezíti a dolgát, amennyiben adatlopás vagy szándékos weboldal leállás a céljuk. A hozzáértő felhasználók is jóval nagyobb bizalommal vannak ezen tanúsítvánnyal rendelkező weboldalak iránt, mert tudják, hogy böngészési adataik, és számítógépük is biztonságban van. A tartalmat illetően a projekt céljáról és jövőbeni terveiről hiányoznak még információk, de a média tartalom, mint a videók, képek, események rendben vannak. A primer kutatás eredményeiben néhányan kiemelték a designváltást és a több kép feltöltését is. A weboldalon találhatunk fent sok képet, sok féle eseményről, de hiányoltam, a főiskoláról egy képet a főoldalon, amely érzékelteti, hogy milyen színvonalas intézményről van szó. Az eseményekről készült meghívók, és dokumentumok PDF fájlformátumban vannak az oldalon tárolva, amihez jól társulna egy külön letöltési opció a könnyebb hozzáférhetőség érdekében, ami inkább az egyszerűbb internet felhasználóknak lenne nagy segítség. A tartalmi résznél a keresési opció hiánya nagyon érezhető. Az oldalon sok információ és tartalom található, és azok számára, akik ritkábban látogatják az oldalt, sokkal több időt vesz igénybe, hogy célirányosan megtalálják a keresett kifejezések vagy tartalmat, ezért érdemes átgondolni a kereső funkció beépítését az oldal főmenüjébe vagy akár külön funkcióként is. Mindent egybevéve a megkérdezettek többsége a Zöld energiával a zöld Magyarországért honlapot egy színvonalas és jól megszerkesztett weboldalnak ítélte. A főiskolán dolgozók, a lakosság és a vállalati képviselők számára egyértelműen egy jól megszerkesztett és informatív oldalként nyilvánul meg. Az értékek a legtöbb esetben a 4-es érték alatt voltak, sőt szerintük a grafikai megoldások alkalmazása volt a leggyengébb jellemző, amely (3,57) valóban azt mutatja, hogy szükség lehet további fejlesztésekre. További szempontok alapján is a főiskolai hallgatók tizedes értékekkel alacsonyabb átlaggal értékelték a honlapot, főleg a Felhasználóbarát környezet, a Honlapon való tájékozódás és az Adatok frissítésének gyakorisága esetében. A jövőbeni eseményekre való tekintettel nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hallgatók véleményére, hogy ők is frekventáltan látogassák az oldalt, vagy a projekt keretein belül őket is be lehetne vonni a kutatásokba, amely mind növeli az értékét a weboldalnak. Olyan linkek és témák keresése, amelyek szoros kapcsolatban vannak a zöld energiával, vagy hasonló jellegű kutatásokkal. A weboldal egyértelműen a Zöld energiával a zöld Magyarországért tevékenységeire összpontosít, de más területek eredményei is bemutatásra kerülhetnének legalább érintőlegesen, vagy régió szerinti felosztásban olyan munkák, amelyek elősegítik a zöld energia elterjedését, hiszen a cél az, hogy megóvjuk a környezetünket és a földünket. Primer kutatásom során több tényezőt is hiányoltak a megkérdezettek. Többen érintették, hogy lehetne több érdekes kép, és videó az eseményekről. A honlap ismeret-sége még kezdetleges állapotban van, és ennek tovább javítására a válaszadók több mint fele (83 fő) jelölte meg a facebook-ot, mint közösségi portált, ahol még jobban lehetne hangsúlyozni a Zöld energiával a zöld Magyarországért weboldalt. Irodalomjegyzék Szakirodalom 1. Dinya L. Domán Sz. Fodor M. Tamus A-né (2006): Az alternatív energiaforrások lakossági megítélése, Marketing és Menedzsment XL. Évf. 2006/4 INDEX 25545 HU ISSN 1219-03-49, 49-55 p. 142 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143

2. Enyedi D. (2000): Magyarország településkörnyezete, Magyar Tudományos Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 466. 3. Hahnel, R. (2010): Green Economics: Confronting the Ecological Crisis. New York: M. E. Sharpe, pp. 280, ISBN:0765627965 4. Kovács R. (2010): Megújuló energia kézikönyv, Poppy Seed Kiadó, pp. 134., ISBN: 9772061954516 5. MacKay, D.J.C. (2011): Fenntartható energia mellébeszélés nélkül, Typotex Kiadó, pp. 414., ISBN:9789632795751 6. Sembery P. Tóth L. (2004): Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Kft., pp. 536, ISBN:9639553158 7. Véghely T. (2004): Megújuló energiaforrások, ÖKO gazdaság, pp. 2-8. Internetes források 8. http://www.ff3.hu/fejlodes.html, Letöltés: 2015. november 10. 9. http://www.energiacentrum.com/news/megujulo_energiaforrasok_ jellemzoirol_es_fajtairol.html, Letöltés: 2015. november 4. 10. http://www.trecentoparole.it/limportanza-dellenergia-pulita-per-il-presente-ed-il.futuro/, Letöltés: 2015. október 22. 11. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/szelenergia/windenerg.html, Letöltés: 2015. október 5. 12. http://www.energiacentrum.com/zoldenergia/elerhetjuk-a-1465-szazalekos megujulo-energia-reszaranyt-2020-ig/, Letöltés: 2015. november 15. 13. http://zoldtech.hu/cikkek/20050921mavir, Letöltés: 2015. november 24. 14. www.dafka.hu/meguj_energia/fajtak, Letöltés: 2015. november 15. 15. http://www.zmva.hu/cikk/aktualis/1000, Letöltés: 2015. oktober 3. 143 10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.131-143