Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Hasonló dokumentumok
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

Kísérleti városi kisvízgyűjtő. Szabadka Baja

1. feladat Összesen 28 pont

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV M8. számú mérés Különböző alakú pillangószelepek veszteségtényezőjének vizsgálata

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

1. A mozgásokról általában

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

ÉLELMISZERIPARI ALAPISMERETEK

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

2.3. Belsı és ferde fogazat.

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

Ó Ó ó ö ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

1. Gépelemek minimum rajzjegyzék

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

É Á Á Ö Á

ű ő ő ő

Az egyenletes körmozgás

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

É É Ö

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

SZLIVKA FERENC : VÍZGAZDÁLKODÁS GÉPEI 9. ÖNTÖZÉS GÉPEI

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

Széchenyi István Egyetem MTK Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Tartók statikája I. Dr. Papp Ferenc RÚDAK CSAVARÁSA

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Megint egy keverési feladat

SZERKEZETI CSATLAKOZÓK

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Anyagátviteli műveletek példatár

Ü

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Gyengesavak disszociációs állandójának meghatározása potenciometriás titrálással

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű


í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

Átírás:

Tanulányozza, i okozza a ráncooát élyhúzánál! Gyűjte ki, tanulja eg, ilyen eetekben zükége ráncgátló alkalazáa! Ráncooá, ráncgátlá A élyhúzá folyaatára jellező, hogy egy nagyobb átérőjű ík tárcából ( ) egy kiebb átérőjű cézét ( ) hozunk létre (.4.3. ábra). Mint az ábrán i látható ez cak úgy jöhet létre, hogy az ábrán vonalkázott zegenek az olalagaág növeléére forítónak. Erre egy nyoó igénybevételre van zükég. Ez biztoítja a σ θ fezültég. Ezen nyoófezültég hatáára a leez kihajlana, felülete hulláoona, ráncoona. Ezt a ráncooát akaályozza eg a ráncgátló. Ha a leez vatagabb, a kiinuló tárcaátérő ( ) kiebb a ráncooá vezélye ne áll fenn, ráncgátló nélkül i ereénye lehet a élyhúzá. σ θ σ θ.4.3. ábra Ráncgátlót kell alkalazni: - ha >4 (3) - ha nagy a teríték átérője 7

- ha kici a leez vatagága Ráncgátló ne kell - ha < 3 (4) - vagyi ha kici a teríték átérője - ha vatag a leez Gyűjte ki é tanulja eg, hogyan határozható eg különböző zerzők alapján a ráncgátló nyoá! Ráncgátló nyoá A egfelelő ráncgátló nyoát véglege értékre a gyakorlati próbahúzáok orán állítják be. Tervezéhez egye zerzők olyan özefüggéeket anak, aelyek által eghatározott ráncgátló nyoáok a kíérletek záára jó irányértéknek bizonyulnak. Siebel zerint Roanovzki zerint p r =,5 β,5 ( 1) + R [ N / c ] 1 (.36) p r = 1, [N/c ] (.37) 1 Gyűjte ki é jegyezze eg, hogyan határozható eg a húzái fokozat é a húzái vizony az elő é további húzái fokozatok eetén! Húzái fokozat vagy húzái tényező, húzái vizony A élyhúzá értékének jellezéére haználjuk a húzái fokozatot. Húzái fokozat.4.3. ábra jelöléeivel: Ahol: a húzott céze közepe átérője [] (ki leezvatagág eetén a bélyegátérő) teríték (tárca) átérője [] Többfokozatú húzánál Elő húzá = (.38) 8

Máoik húzá (elő továbbhúzá) 1 = (.39) 1 = (.4) 1 A húzái fokozati tényező 1-nél inig kiebb, legkiebb elérhető értéke a fokozati határtényező. Eléleti határértéke e =,368 Húzái vizony A húzái fokozat reciproka 1 β = (.41) β = (.4) Gyűjte ki é tanulja eg, ilyen koponenek befolyáolják a élyhúzá erőzükégletét! Tanulja eg a élyhúzá erőzükégletének eghatározái óját! Jegyezze eg a fenéklezakító erő záítáának ózerét! A élyhúzá erő- é unkazükéglete A hagyoányo élyhúzái eljáráoknál a élyhúzó erő záítáára több eljárá i iert. A élyhúzánál az erőzükéglet több koponenből tevőik öze. Ezen koponenek az alábbiak: az alakítához zükége erőkoponen, ráncgátló alatti úrlóó erő legyőzééhez zükége erőkoponen, a pere kettő hajlítáának erőzükéglete belő anyagelozuláok létrejöttéhez zükége erő. A különböző záítái eljáráok a fenti koponenekből egy-kettőt, vagy többet veznek figyelebe. Keveebb koponen figyelebe vételénél bevezetnek olyan tényezőket, aellyel a többi koponen hatáát igyekeznek ellenúlyozni, figyelebe venni. Száítái eljáráok: a) Siebel zerint [47] F = π k fk ln c.43) η alak b η alak =,5...,65 c =,5 axiáli erő helyét vezi figyelebe b) A gyakorlatban legtöbbzör a fenéklezakító erőt alkalazzák a axiáli élyhúzó erő közelítő eghatározáára. F ax = k π R y (.46) 9

Ha a határhúzái vizonyhoz közel vagyunk, akkor y=1, ha β<β ax, akkor az y értékei táblázatból vehetők ki. A élyhúzá erőzükégletének változáát a élyhúzái út (cézeagaág h, bélyeg útja) függvényében a 3.33. ábra utatja be különböző éretű húzóré eetén. 3.33. ábra A élyhúzá erőzükégletének változáa a élyhúzái út (bélyeg útja) függvényében A élyhúzá unkazükéglete arányo a görbe alatti területtel. Ez alapján W e F h 1 e értékei a húzái tényező értékétől függnek. = [J] (.48) Gyűjte ki é tanulja eg a kiinuló teríték éretének eghatározáának zepontjait! Teríték éretének eghatározáa Mélyhúzákor nagyon fonto a kiinuló teríték éretének helye eghatározáa. Ha a kiinuló teríték kici: - a élyhúzá biztonágoan elvégezhető - a élyhúzott eény agaága ne aóik ki - füleeé iatt ne telje kerület entén biztoítható a élyhúzott eény agaága Ha a kiinuló teríték nagy: - a élyhúzá eetleg ne végezhető el, fenéklezakaá lép fel - anyagpazarlá, roz anyagkihozatal a jellező. Gyűjte ki é tanulja eg a kiinuló teríték éretének közelítő ózerrel való eghatározáának jellezőit! Tanulja eg a teríték közelítő záítái ózerét! Közelítő záítái ó a teríték éretének eghatározáára. A záítái ó jellezői: - térfogatállanóággal záolunk - ne vezük figyelebe a falvatagág változáát, ezért a térfogatállanóágot felületi egegyezőégre egyzerűítjük - ne vezük figyelebe a élyhúzott eény lekerekítéi ugarát. Ha ez kici, kiebb hibát vétünk, nagyobb ugárnál pontatlanabb a záítá, ne alkala a kiinuló teríték eghatározáára. 1

- a leez anizotrópiájából keletkező füleeé iatt a élyhúzott eény kívánt agaágánál 5%-kal nagyobb agaágot vezünk figyelebe. Hengere ürege tet kiinuló teríték éretének eghatározáa: 3.34. ábra jelöléei alapján fenti egyzerűítéek figyelebe vételével: Teríték átérője: Bélyeg átérője: Ürege tet agaága: h Felületállanóág alapján: π π = + π h 4 4 A A unkaarab felzíne (.49) Teríték átérője: = + 4 h (.5) 3.34. ábra Kiolgozott intafelaat a 3.. függelék a) pontjában. Gyűjte ki é tanulja eg, ely eetekben ne lehet közelítő özefüggéel eghatározni a kiinuló teríték ponto éretét! Tanulja eg a Pappu-Gulin tételt! Ha a húzott hengere ürege tet átérője változó a lekerekítéek nagyobbak, ne hanyagolhatók el, úgy a palát felületének eghatározáa a Pappu-Gulin tétel egítégével történik. Pappu-Gulin tétel (3.35. ábra) Bárely forgátet felületét kizáíthatjuk, ha a forgátet eriián etzetének hozát L zorozzuk a görbe úlypontjának a forgátengely körül leírt kör kerületével. 3.35. ábra Rajzolja le a 3.36. ábrát! Figyelje eg, hogyan változik a leezvatagág a élyhúzott céze palátjában! Tanulja eg azt az özefüggét, aely figyelebe vezi a falvatagág változáát i! 11

A falvatagág, leezvatagág figyelebe vétele Mélyhúzá orán a leezvatagág ne ara változatlan. Egye helyeken elvékonyohat, á helyeken a leezvatagág nőhet. A 3.36. ábrán beutatjuk a leezvatagág változáát a élyhúzott céze kereztetzeteiben. Mélyhúzá orán legnagyobb leezvatagág-cökkené a 3-4 hely között (3.36. ábra) a fenékráiuzból a hengerpalát felé való átenet helyén lép fel. Ha nagy a élyhúzá erőzükéglete, itt kell záítani leezzakaára (fenéklezakaá). A 6 jelű kereztetzettől kezve a leezvatagág nő, értéke függ az alkalazott húzóré éretétől. 3.36. ábra A leezvatagág-változá A élyhúzott figyelebe céze vételéhez leezvatagágának bevezetünk egy változáa nyúlái záot (α). k α = (.51) o a teríték leezvatagága k a húzott céze átlago falvatagága A fentiek figyelebe vételével a teríték átérője az alábbiak zerint záítható: 4 = α A forg (.5) π A nyúlái zá függ a élyhúzó zerzá jellező éreteitől, a húzá ebeégétől é a ráncgátló nyoától i. A fentiek függvényében tapaztalati aatok alapján a nyúlái zá táblázatból kivehető. 1