A FOGAMZÁSGÁTLÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON* DR. SURÁNYI SÁNDOR A Központi Statisztikai H ivatal 1974. évre vonatkozó adatai (9) szerint a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozat legszembetűnőbb hatása a művi vetélések jelentős csökkenése és a szülések szám ának a m ásodik félév folyam án bekövetkezett em elkedése m ellett a modern fogamzásgátlók fokozottabb elterjedésében m utatkozik. A hagyom ányos m ódszerekkel szemben a biztonságosság szem pontjából összehasonlíthatatlan fölényben levő m odern eljárások az orális fogam zásgátlók és a m éhen belüli eszközök értéke világosan kitűnik a Tietze (20) által összeállított és a megfelelő terhességi indexeket feltüntető táblázatból. R endkívül im presszionálóak és inform atívak a fogam zásgátlás jelenlegi hazai helyzetének megítélésében azoknak a vizsgálatoknak az eredményei, m elyeket a KSH a term ékenység-családtervezés-születésszabályozás kom plex kérdéseinek tanulm ányozására az 50-es évek óta végez. Ennek a m unkának a keretében K linger egyik újabb közlem ényének (8) fogam zásgátlással foglalkozó fejezetében részletesen elemzi a m agyar nők fogam zásgátlási m agatartásán ak és gyakorlatának alakulását az utóbbi másfél évtizedben. A vizsgálati eredm ényeket a 2. táblázat foglalja össze. Az adatok alapján K linger-1 idézve m egállapítható, hogy a fogam zásgátlással történő születésszabályozás elterjedése jelentősen növekedett. A vizsgálatok időpontjában a 35 éven aluli nőknek 1958-ban még csak 58%-a védekezett, 1966-ban m ár 68%-a és 1974-ben m ár 75%-a. A védekező nők arán y ának növekedésénél sokkal jelentősebb az az eltolódás, ami a védekezési m ódszerekben bekövetkezett. 1958-ban még a védekező nők kétharm ada, de 1966-ban is 70%-a a term észetes módszerekkel védekezett: ezeken belül a coitus interruptus súlya 1958-ban 52, 1966-ban 62%-ot jelentett. A valam iféle eszközzel történő védekezési módok közül egyedül a condom használata volt szám ottevő: ez szerepelt a védekezési esetek 21, ill. 17% -ában fő m ódszerként. A 60-as évek m ásodik felétől kezdődően indult meg a m odern eszközök térhódítása. E nnek következtében 1974-re a term észetes m ódszerrel való védekezés súlya 43% -ra esett vissza (ezen belül a coitus in terru p tus előfordulása * A z O r s z á g o s S z ü lé s z e ti é s N ő g y ó g y á s z a ti I n t é z e t f e l k é r é s é r e k é s z ü l t, é s B u d a p e s t e n 1975. á p r i l i s 1 9 -é n a n é p e s e d é s p o l i t i k a i i n t é z k e d é s e k s z a k m a i v o n a t k o z á s a i v a l f o g la lk o z ó k o n f e r e n c i á n e l h a n g z o t t r e f e r á t u m á t d o lg o z o t t v á l to z a t a. S z e r e t n é m k ö s z ö n e t e m e t k i f e je z n i m i n d a z o k n a k, a k i k é r t é k e s a d a t a i k r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t á s á v a l h a t é k o n y a n s e g í t e t t e k b e s z á m o ló m ö s s z e á l lít á s á b a n, íg y e l s ő s o r b a n D r. S z a b a d y E g o n - n a k, a K ö z p o n ti S ta t i s z t i k a i H iv a t a l e l n ö k h e l y e t t e s é n e k é s m u n k a t á r s á n a k. D r. K lin g e r A n d r á s f ő o s z tá ly v e z e tő n e k. D r. V á r d i P á l- n a k, a z E g é s z s é g ü g y i M in is z té r iu m o s z tá ly v e z e tő jé n e k é s F ö ld e s B é lá n é m i n i s z t é r i u m i s ta t i s z t i k u s n a k, H u s z k a Z o l t á n - n a k, a R IC O K ö ts z e r m ű v e k f ő m é r n ö k é n e k. D r. F e k e t e G y ö r g y - n e k, a K ő b á n y a i G y ó g y s z e r á r u g y á r tu d o m á n y o s ig a z g a t ó j á n a k é s m u n k a t á r s á n a k, D r. S e r e g é l y G y ö r g y o s z tá ly v e z e tő n e k, L e h o c z k y T ib o r - n a k. a z O rv o s i M ű s z e r k e r e s k e d e lm i V á ll a la t o s z tá ly v e z e tő jé n e k, D r. S t e n s z k y E r n ő - n e k, a H a j- d ú - B i h a r m e g y e i G y ó g y s z e r tá r i K ö z p o n t i g a z g a t ó j á n a k é s D r. C s o b á n G y ö r g y - n e k, a D e b r e c e n i O r v o s t u d o m á n y i E g y e te m E g é s z s é g ü g y i S z e r v e z é s i I n t é z e t e m b. ig a z g a t ó j á n a k.
35%, jóval kevesebb m int 8 évvel ezelőtt, de még m indig elég magas). H a sonlóképpen visszaszorult a condom mal való védekezés: ezt csak a védekező házaspárok 9% -ában alkalm azzák. E hagyom ányos módszerek visszaszorulásával párhuzam osan egyre növekszik a m odern eszközök használata. 1974-ben m ár a védekező nők 36%-a orális szert használ. Ez annyit is jelent, hogy a 35 éven aluli házas nők 27%-a m ár ezzel a m ódszerrel védekezik. A méhen belüli eszköz elterjedtsége 1974-ben az orális fogam zásgátlásénál jóval kisebb: a védekezők 7 (a nők 5) % -a ennek segítségével gátolja meg a fogamzást. M indenesetre örvendetes írja K linger, hogy a mai fiatal házasok közel egyharm ada m ár modern, célravezető és biztos eszközzel védekezik. A hagyományos fogamzásgátló eljárások visszaszorulását igazoló KSH vizsgálatok eredm ényeit m egerősítik a condom és pesszárium forgalm ára vonatkozó évi országos adatok is (3. táblázat) (12). Indokoltnak látszik tehát, hogy a továbbiakban figyelm ünket a két m o dern, az érdeklődés előterében álló m ódszerre koncentráljuk. H azánkban az orális fogamzásgátlás bevezetésének előkészítése a 60-as évek elejére nyúlik vissza. Szontágh (18). Sas (14) és m unkatársaik az elsők között kapcsolódtak be a m unkába. A hazai gyógyszeripar m agas fejlettségi foka lehetővé tette, hogy sok száz nőre kiterjedő kettős vak k o n t rollal végzett - összehasonlító klinikai vizsgálatok után 1967-ben sor k erü l hessen az Infecundin forgalom ba hozatalára. A lkalm azását kezdetben igen szigorú rendelet szabályozta. A jogszabály, a kibocsátott m ódszertani levél és egyéb ism ertetés részletesen foglalkozott az orális antikoncipiens szedésével kapcsolatos általános orvosi m egfontolásokkal, a genitális és szisztémás h atásokkal, a m agzatra és a további fertilitásra gyakorolt hatással, az eljárás h a tásosságával, a m ellékhatásokkal, az ellen javallatokkal, továbbá az orális fogam zásgátlót használók orvosi ellátásának és ellenőrzésének kérdéseivel. Az első megfigyelések a rra engedtek következtetni, hogy a tablettás védekezési m ódszert legalábbis kezdetben főleg azok a nők vették igénybe, akik azelőtt is korszerűbb preventiót alkalm aztak. A művi abortusok gyako 522 K Ö Z L E M É N Y E K 1. M egszakított érintkezés 12 38 2. N aptár-m ódszer 14 3. Hüvelyöblítés coitus után 36 4. Hüvelygolyók 10 27 5. D iaphragm a és zselé 6 12 6. Zselé egyedül 10 38 7. Condom 6 19 8. Cervix sapka 8 10 9. In trau terin eszközök 1 7 10. Orális antikoncepció 0 1 1 оризонтальная графа: (1 ) М ето д ; (2 ) И ндекс беременности; Вертикальная графа: 1. П рерван н ое совокупление; 2. календарны й метод; 3 полоскание в л а галищ а; 4. ш арик влагали щ а; 5. диаф рагм а и ж еле; 6. только ж еле; 7. кондом ; 8. ш апонпа Ц срвннс; 9. утробны е средства; 10. оральны е противозачаточны е средства. H e a d in g : (1) M e th o d ; (2) P r e g n a n c y in d e x. L a te r a l t e x t : 1. C o itu s i n t e r r u p t u s ; 2. O g in o - K n a u s m e t h o d ; 3. V a g in a l ir r i g a t i o n a f t e r c o i t u s : 4. V a g in a l p e l l e t s ; 5. D ia p h r a g m a n d j e l l y ; 0. O n ly j e l l y ; 7. C o n d o m ; 8. C e r v i x c a p ; 9. I n t r a - u t e r i n e d e v i c e s ; 10. O r a l c o n t r a c e p t io n.
K Ö Z L E M É N Y E K 523 A. f o g a m z á s g á tlá s f ő m ó d s z e r e (1) 1958 I960 1966* 1966* * 1974 1958 1966 1966* 1966** 1974 s z á z 35 é v e n a l u li h á z a s n ő f ő v é d e k e z é s i m ó d j a (2) s z á z v é d e k e z ő 35 é v e n a l u l i h á z a s n ő fő v é d e k e z é s i m ó d j a (3) 1. Term észetes 2. N aptár-m ódszer 4 2 4 3 7 3 7 4 3. M egszakított érintkezés 30 42 28 26 52 62 42 35 4. H üvelyöblítés 4 3 3 2 7 5 4 3 5. Egyéb 0 0 1 1 1 0 1 1 6. Együtt 38 47 36 31 32 67 70 54 42 43 7. M echanikus 8. Condom 12 12 9 7 21 17 13 9 9. Pesszárium 3 4 2 1 5 6 3 2 10. Méhen belüli eszköz 1 5 1 7 5. Egyéb 0 0 1 0 0 0 2 0 6. Együtt 15 16 13 12 13 26 23 19 17 18 11. K émiai 3 3 1 1 2 5 4 2 2 2 12. Orális 0 17 26 27 0 25 36 36 13. Sterilizáció 1 0 1 1 2 0 1 1 14. Egyéb és ism eretlen 2 1 0 2 0 2 1 0 2 0 15. összesen 58 68 67 73 75 100 100 100 100 100 Az orális antikoncipiensek választékának bővítésére és nem utolsó sorban a m ellékhatások csökkentésére került forgalom ba a kisebb dosisu oestrogen tartalom m al rendelkező Bisecurin. Az orális fogam zásgátlás problém akörében jelentős helyet foglal el a m ellékhatások kérdése. A hazai közlem ényekben a m ellékhatások m iatt a
524 K Ö Z L E M É N Y E K gyógyszer szedését abbahagyok arányát 1,6 és 12,7% között (4), egy nagyobb anyagban (7) átlagosan 6,6%-ban adják meg. Az antikoncipiens szer szedésének abbahagyására kényszerítő főbb m ellékhatások: hányinger, hányás, testsúlynövekedés és az áttöréses vérzés. A 4. táblázat (4) a Bisecurin és Infecundin m ellékhatásainak gyakoriságát hasonlítja össze. Am int látható, a kisebb hormon tartalm ú Bisecurin az áttöréses vérzés és az am enorrhoea kivételével kevesebb m ellékhatást provokál, m int az Infecundin. 3. Hagyom ányos fogamzásgátló szerek évi országos forgalma Продажа традиционных контрацептивных средств в течение одного года в стране É v (1) C o n d o m d b (2) P e s s z á r i u m d b (3) 1970 8 4 00 ООО 21 100 1 9 7 1 6 1 0 0 0 0 0 2 9 0 0 0 1972 5 0 00 000 28 600 1973 3 9 00 000 24 4 00 1974 3 3 5 0 000 21 200 Горизонтальная графа: (1) Год; (2) кондом (ш тук); (3) пессарнум (ш тук). H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) C o n d o m, p ie c e s ; (3) P e s s a r y, p ie c e s. A m ellékhatások szerepe és jelentősége tekintetében az orvosok által válogatott és lim itált anyagon végzett vizsgálatok eredm ényei nincsenek vagy legalábbis a közelm últban még nem voltak összhangban a KSH inform ációival. Ez utóbbiak ugyanis a valóságos vagy vélt m ellékhatások jóval nagyobb gyakorlati, társadalm i k ihatásait bizonyítják. Kiinger idézett m unkájában (8) arról számol be. hogy 1969-ben m ár orális szerrel védekezők 22% -a azóta á ttért valam ely hagyom ányos módszerre. Az 1972. évi vizsgálat behatóan kutatta, hogy m iért nem alkalm azzák a nők nagyobb m értékben a legbiztonságosabbnak tarto tt orális védekezési módot. Ez azért is fontos k érdés, m ert a vizsgálat m egállapította, hogy az aktuális szedők m ellett (akik a nők 26%-át tették ki), további 16% megkezdte az orális szerrel való védekezést, de ezt időközben abbahagyta. A rra a kérdésre, hogy m iért hagyták abba a tablettával való fogamzásgátlást. 41% azt válaszolta, mivel m ellékhatások jelentkeztek, további 24% az egészségre károsnak tartja. Hasonló okból m ellőzi e szer használatát a vizsgálatban szereplő tab lettát nem szedő nők 58%-a is. Közöttük a többség azért nem kezdte el a szedést, mivel kellem etlen m ellékhatásairól hallott. A kezdeti indokolt kritikus szigor után az orális antikoncipiensek alkalm azását szabályozó rendelkezések fokozatosan enyhültek. 1973 októbere óta gyakorlatilag m inden orvos a társadalom biztosítás költségeire felírhatja az e szerek m egvásárlásához szükséges receptet. Az azóta szerzett gyakorlati tatapasztalatok alapján elm ondhatjuk, hogy ez az eszkaláció bevált, komolyabb problém ák nem m erültek fel. a szerek vásárlása erősen m egnövekedett Ismeretes, hogy hazánkban a 18 éves koruk előtt szexuális életet élő leányok száma és aránya az utóbbi években tovább nőtt. A terhességm egszakítást jelenleg kérelmezők között magas 10%-ot m eghaladó a 15 19 évesek aránya. Igen alapos m egfontolások és előtanulm ányok után m a m ár szigorú kautélák betartása m ellett egyéni mérlegelés alapján lehetőség nyílik a 16 18 évesek alacsony hormon dosisu orális fogam zásgátlókkal való ellátására.
K Ö Z L E M É N Y E K 525 M e llé k h a t á s (1) B is e c u r in G y a k o r is á g (2) (% -b a n ) I n f e c u n d i n 1. Központi idegrendszeri, neurovegetatív: 2. F ejfájás 3 3 3. Szédülés 1 4 4. Nervositas 2 3 5. Depressio 1 6. Libidó-csökkenés 5 9 7. Libidó-növekedés 5 2 8. G astrointestinalis: 9. Hányinger, hányás 5 10 10. Hasm enés 1 11. Étvágytalanság 2 12. Horm onális: 13. Testsúlynövekedés 7 16 14. M ellfeszülés 11 22 15. Á ttöréses vérzés 9 6 16. A m enorrhoea 10 4 * ( D a r v a s é s S e r e g é l y 1972) 1 оризонтальна)í графа: (1 ) П обочное д ей ст ви е; (2 ) частота; (в п р о ц ентах) (3 ) бисекурин; (4 ) ннфекунднн. Вертикальная графа: 1. В центральнойi нервной системе; 2. н ервно-вегетати вное; 3. головная б оль; 4. нервоситас; 5. депрессия; 6. уменьш ение лнбодо; 7. увеличение лнбодо; 9. гастроинтестнна Míc; 11. п озы в на рвота; 12. д и арея; 13. отсутствие аппетита; 13. горм ональны й; 14. увелнчепце веса тела; 15. напряжение грудн; 16. сильное противотечение ; 17. амснороа. 1974 októbere óta lehetővé vált a continualis, m onohorm onalis antikoncepció is. Az oestrogen m entes Continuin legfőbb előnyei: nem befolyásolja m élyebben a női szexual-endocrinium ot, a lactatio alatt is alkalm azható, a throm boem boliás anam nesis nem jelent ellenjavallatot, a naponkénti folyamatos bevétel könnyen elsajátítható, ill. megjegyezhető. H atásfoka az előzetes vizsgálatok szerint csak kevéssel m arad el a kom binált szerekétől (terhességi index: 0,2 2,1). Az orális fogam zásgátlás mai hazai helyzetét szem léltetik a következő táblázatok (5., 6. és 7. táblázat). Az 1974. évben a tab letták forgalm a az előző év
526 K Ö Z L E M É N Y E K átlagához viszonyítva 34%-os növekedést m utat (9). Ez a szülőképes korú nők közel 15% -ának biztosítja a megfelelő védekezést (ez az arány 1973-ban még 11,1% volt). 5. A z orális fogamzásgátlók felhasználásának alakulása Состояние использования оральных контрацептивных средств D evelopm ent of the use of oral contraceptives 1970 1 792 798 100,0 6,0 1971 2 319 456 129,4 7,7 1972 2 741 391 152,9 9,1 1973 3 362 838 187,6 11,1 1974 4 495 831 250.8 14.9 1 оризонталъная графа: (1 ) Год; (2 ) продаж а в аптеках орал ьн ы х контрацептивны х средств в течение года (п а ч к а ); (3 ) на 100 ж енщ ин во зр аста 17 49 лет. H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) Y e a r ly t u r n o v e r o f o r a l p il ls a t t h e p h a r m a c i e s ( p a c k e t s ) ; (3) P e r h u n d r e d 17 49 y e a r o ld f e m a le s. A 6. táblázat az egyes orális antikoncipiensek forgalm ának területi megoszlását szemlélteti. Látható, hogy 1974-ben a tabletták forgalm ának növekedése Heves Pest és Vas megyében m utatkozott meg a legjobban (6). Figyelem re m éltóak az orális fogam zásgátlás regionális elterjedtségére vonatkozó adatok (7. táblázat). A m axim ális értéket m utató F ejér megye és a m inimumot jelentő Győr-Sopron megye között több m int 100%-os a különbség. Budapesten, Tolna és Fejér megyében a 17 49 éves nők több m int 18%-a (18.1 18,6) védekezik tablettával. Ugyanezen populációban Győr-Sopron, Vas. Zala. H ajdú-b ihar és Szabolcs-Szatm ár megyék adatai csak 9,0 11,7%-os elterjedtséget m utatnak. Az orális fogam zásgátlás az egészségügyi ellátás alap szintjéhez kapcsolódik, elterjedését kulturális tényezők, viselkedés és felfogásbeli különbségek érthetően befolyásolják. Ezzel függhet össze, hogy az északkeleti és nyugat-dunántúli területek konzervatívabb reprodukciós m agatartású népessége (13) körében a tabletták az átlagosnál kisebb elterjedtséget m utatnak. Úgy tűnik, hogy a népesedéspolitikai intézkedések nyom án hazánkban az orális fogam zásgátlás a frontáttörés időszakában van. Bizonyára szerepe van ebben a még folyam atosan javítandó egészségügyi felvilágosító és propaganda m unkának, éppúgy, m int az antikoncipiens tabletta választék bővülésének, az adm inisztrációs rendelkezések egyszerűsítésének. A m ellékhatások korább1 túlértékelése várhatóan tovább fog mérséklődni, ha a m ellékhatás szegény egyébként m áris népszerű Continuin kellően biztonságos volta töm egtapasztalatok ú tján is beigazolódik. A korszerű hatékony fogam zásgátlás m ásik fő módszere a m éhen belüli, biológiailag inaktív m űanyag eszközökkel (IUD) végzett antikoncepció mind külföldön, mind hazánkban viszonylag rövidebb m últra tekint vissza. A 20-as évek alapgondolata nyomán (1. ábra) az 50-es évek végétől jelenik meg az eszközök tisztán em píria szülte ún. első generációja (egydimenziós fonalas eszközök).
T e rü le t 0) In i'e c u n d in B is e c u r in C o n ti n u in E g y ü t t (2) T a b l e t t á t s z e d ő n ő k s z á m a (3) 1974 1973 B aranya 12 599 136 494 5 438 154 531 12 877 10 414 123,6 Báos-Kiskun 91 680 173 423 4 716 269 819 22 485 16 536 136,0 Békés 19 458 172 271 5 548 197 277 16 440 12 806 128,4 Borsod-Abaúj-Zem plén 141 877 212 811 5 685 360 373 30 030 21 401 140,3 Csongrád 64 413 151 357 4 007 219 777 18 315 13 867 132,1 Fejér 37 696 175 888 4 786 218 370 18 198 14 913 122,0 Győr-Sopron 13 389 91 968 2 056 107 413 8 950 6 355 140,8 H ajdú-bihar 50 976 113 897 2 994 167 867 13 989 10 429 134.1 Heves 44 016 91 420 2 110 137 546 11 462 6 612 173,4. Komárom 37 260 118 490 3 040 158 790 13 233 9 712 136,3 Nógrád 36 620 51 764 2 476 90 860 7 572 5 566 136,0 Pest 84 784 276 934 7 684 369 402 30 784 19 729 156,0 Somogy 46 663 89 102 3 346 139 111 11 593 8 484 136,6 Szabolcs-Szatmár 89 738 94 511 1 666 185 915 15 493 10 864 142,6 Szolnok 37 760 141 170 2 710 181 640 15 137 12 302 123.0 Tolna 28 446 99 693 2 670 130 809 10 900 7 804 139,7 Vas 18 734 60 546 1 694 80 974 6 748 4 341 155,4 Veszprém 29125 103 872 3 303 136 300 11 358 8 009 141,8 Zala 17 728 62 436 1 562 81 726 6 811 4 910 138,7. V idék összesen: 902 962 2 418 047 67 491 3 388 500 282 375 205 054 137,7 Budapest 267 791 845 203 28 071 1141 065 95 089 75 178 126,5. Ország összesen: 1 170 753 3 263 250 95 562 4 529 565 377 464 280 232 134,7 Горизонтальная графа: (1) Т е р р и то р и я; (2) н нф екунднн; (3) бисекурнн; (1) континуин: (5 ) всего; ( 6 ) Ч исло ЖСНЩИ H употребляю щ ие эти средства. 100 = 1073
528 K Ö Z L E M É N Y E K T e r ü le t (1) T a b le t tá i s z e d ő n ő k s z á m a (2) 17 49 é v e s n ő i n é p e s s é g (3) 100 17 49 é v e s n ő r e j u t (4) B aranya 12 877 105 460 12.2 Bács-K iskun 22 485 132 080 17,0 Békés 16 440 98 856 16,6 B orsod-a baúj-zem plén 30 030 185 983 16,1 Csongrád 18 315 109 834 16,7 Fejér 18 198 97 599 18,6 G yőr-sopron 8 950 99 373 9,0 H ajdú-b ihar 13 989 127 933 10,9 Heves 11 462 81 687 14,0 1. Kom árom 13 233 75 705 17,5 Nógrád 7 572 56 776 13,3 Pest 30 784 225 520 13,6 Somogy 11 593 84 851 13,7 Szabolcs-Szatm ár 15 493 131 873 11,7 Szolnok 15 137 102 349 14,8 Tolna 10 900 59 223 18,4 Vas 6 748 63 647 10,6 Veszprém 11 358 98 264 11,6 Zala 6 811 60 870 11.2 2. V idék összesen 282 375 1 997 883 14,1 Budapest 95 089 525 517 18,1 3. Ország összesen 377 464 2 523 400 14,9 Ezeket követi a 70-es évek elején az eszközök egyes qualitásai jelentőségének felism erése után a m ásodik generáció, m ajd az ún. aktív eszközök csoportja (réz-, progesteron-hatás). A tudatos fejlesztés és tökéletesítés nyom án egyes eszközök biztonsága megközelíti az orális antikoncepció hatásfokát (5) (8. és 9. táblázat). H azánkban az első és jelenleg is egyetlen országos szabványként szereplő in trau terin eszközt 1965-től kezdődően a Szegedi Női K linikán Szontágh és m unkatársai fejlesztették ki (19). A gyártási technológia k i dolgozását a RICO K ötszerm űvek vállalta m agára. A részletkérdések megoldása u tán rendeleti szabályozás m ellett 1971-ben k erü lt az eszköz forgalomba. Felhelyezése csak fekvőbeteg szakintézetben történhet. 1972 óta a Szontágh-eszköz rézbevonatos form ájával folynak vizsgálatok (11). 1973 óta az egyes intézetekben felhelyezett eszközök szám át az Egészségügyi M inisztérium nak havonta jelenteni kell. A jelentések összesítése alap ján készült 10. és 11. táblázat az utóbbi 2 év során tö rtént felhelyezések területi m egoszlását és a m ódszer regionális elterjedtségét tünteti fel (6).
K Ö Z L E M É N Y E K 523
530 K Ö Z L E M É N Y E K Сравнительная оценка некоторых типов утровных средств* A z IU D tí p u s a A s é g i (1) (2r,a t a K ilö k ő d é s i E l tá v o l ítá s i r á t a r á t a (3) (4) * (D av is 1972) Double coil 2,8 19,3 18,7 Lippes loop 2,7 12,7 15,2 Copper T 1,8 5,6 7,3 Dalkon shield 1,1 2,3 2,0 Горизонтальная графа: (1 ) Т и п утробны х средств; (2 ) коэф ф ициент беременности; (3 ) ко эф ф ициснт вы талкивание; (4) коэф ф ициент экстракции; Вертикальная графа: 1. Д у б л коил; 2. Л нп п н с 100 п; 3. К упер «т»; 4. Д зл к о н ш илд. A m int a táblázatokból látható m ás forrásból származó korábban m ár em lített adatokkal egybehangzóan a m éhen belüli eszközök elterjedtsége mind országosan, m ind területenként jelenleg a tablettáké mögött m arad. K ivételt csak H ajdú-b ihar megye képez, ahol a két módszer közel egyenlő arányban szerepel (orális 10,9%, IUD 9,9% ). Az intrauterin eszközök alkalm azása fekvőbeteg szakintézethez kötött, a felhelyezés a védekező nő részéről csak egyszeri elhatározást igényel. Elterjedésében kulturális, m agatartási és egyéb tudati elem ek feltehetően kevésbé érvényesülnek, m int a tabletták esetén. A regionális elterjedtségben helyenként mutatkozó nagyarányú különbségeket az em lített társadalm i tényezők nem magyarázzák. Az eszközök legnagyobb elterjedtsége a vidéki egyetemi városok intézetei hatósugarába eső területeken m utatkozik (H ajdú-bihar, Csongrád, B aranya megye). 1973 áprilisában az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézettől a D ebreceni Orvostudom ányi Egyetem Női K linikája és intézetünk azt a m egbízást kapta, hogy foglalkozzunk az intrauterin eszközök hazai fejlesztésének, alkalm azásának kérdéseivel. A m egbízásnak azóta is folyam atosan eleget te szünk és a végzett m unkáról jelentések form ájában rendszeresen beszámolunk az Országos Intézetnek. Egyik első lépésként m egterem tettük a nemzetközileg legelfogadottabb Tietze-féle "life table statisztikai értékelő módszer (21.22) folyam atos végzésének feltételeit. A gépi adatfeldolgozás a Debreceni Orvos-
K Ö Z L E M É N Y E K 531 tudom ányi Egyetem Egészségügyi Szervezési Intézetében tö rtén ik (3;. Így Debrecenben az in trau terin eszközökkel kapcsolatban országos jellegű adatfeldolgozó, értékelő és visszajelentő központ kialakításának feltételei adva vannak. 15 hónapos követési idővel 4 különböző, rendelkezésünkre bocsátott első generációnak megfelelő kísérleti eszköz típust értékeltünk (10). A vizsgálatok még nem tekinthetők véglegesen lezártaknak. Az Egészségügyi M inisztérium megbízásából értékeltük a TCu 200 jelzésű (réz T ) eszközt is (1). Amint a 12. táblázat m utatja az eredm ények igen kedvezőek (a folytonossági ráta egy év után 8/,3). 10. A m éhen belüli eszköz felhelyezések száma és területi megoszlása Число поставлений к территориальной распространенности утробных средств N um ber and. regional distribution of the insertions of ITJD B aranya 2 920 2 819 Bács-K iskun 2 694 2 686 Békés 466 1 569 B orsod-a baúj-zem plén 3 408 2 884 Csongrád 3 197 3 315 Fejér 120 166 Győr-Sopron 1 020 1 016 H ajdú-b ihar 7 512 5 162 Heves 13 335 Komárom 1 156 1 403 Nógrád 649 582 Pest 1 759 2 ИЗ Somogy 1 144 1 416 Szabolcs-Szatm ár 2 014 2 748 Szolnok 1 518 1 775 Tolna 354 935 Vas 300 431 V eszprém 792 971 Zala 711 701 M egyék összesen 31 7 4 7 3 3 0 2 7 Budapest 4 797 5 551 Ország összesen 3 6 5 4 4 3 8 5 7 8 пгяонталыгая графа: (1 ) Т ер р и то р и я; (2 ) число поставленны х средств. этикальная графа: 1. Бараня; 2. Б а1i-киш кун: 3. Бекеш ; 4. Борш од-аб;. Ф ейер ; 7. Д ьор-ропрон; 8. Ханду -Бихар ; 9. Хевеш ; 10. Комаром ; 1 1 Ш ом одь; 14. С а б о л ьч -С атм а р ; 15. С ольнок; 16. Т олпа; 17. В аш ; 18 О б л ает» всего; 21. Б удапеш т; 22. С тран а всего.
532 K Ö Z L E M É N Y E K T e r ü l e t (1) 1973 é s 1974 é v b e n f e l v e z e t e t t e s z k ö z ö k s z á m a (2) 17 49 é v e s női n é p e s s é g (3) 100 17 49 é v e s n ő r e j u t (4) Baranya 5 739 105 460 5,4 Bács-Kiskun 5 380 132 080 4.1 Békés 2 035 98 856 2.1 Borsod-A baúj-zem plén 6 292 185 983 3.4 Csongrád 6 512 109 834 5.9 Fejér 286 97 599 0.3 Győr-Sopron 2 036 99 373 2.0 H ajdú-b ihar 12 674 127 933 9.9 Heves 348 81 687 0.4 1. Komárom 2 559 75 705 3,4 Nógrád 1 231 56 776 2.2 Pest 3 872 225 520 1,7 Somogy 2 560 84 851 3,0 Szabolcs-Szatm ár 4 762 131 873 3,6 Szolnok 3 293 102 349 3,2 Tolna 1 289 59 223 2.2 Vas 731 63 647 1.1 Veszprém 1 763 98 264 1.8 Zala 1 412 60 870 2,3 2. V idék összesen 64 774 1 997 883 3,2 Budapest 10 348 525 517 2,0 3. Ország összesen 75 122 2 523 400 3,0 Több m ásodik generációnak megfelelő új típusú eszközt mi m agunk is konstruáltunk. A kivitelezés terén azonban még idáig át nem hidalhatónak bizonyuló nehézségekbe ütköztünk.* Saját intézetünk intrauterin eszköz program jának végrehajtása során az eszközök tömeges alkalm azásában a nehezen hozzáférhető szociális-kulturális rétegekre tekintettel tudatosan újabb u takat kerestünk (23). Éppen a közelm últban fejeztük be közel 4000 hazai szabvány eszköz felhelyezés k é t éves tapasztalatainak értékelését (13. táblázat). A felhelyezések az önkéntesség elve alapján post menses (1044), post ab. artef. (2273) és post partum (576) történtek. A folyam atos viselési ráta 2 év után a post menses és a post ab. artef. csoportjában lényegében azonosnak bizonyult (80,7, ill. 79.7). A post partum csoport eredm ényei is még elfogadhatóak (70,4). Az interruptiokkal egyidőben és a korai gyerm ekágyban történő felhelyezések a nehezen hozzáférhető, veszélyeztetett rétegek szám ára értékes intézeti lehetőséget nyújtanak a hatásos fogam zásgátlás biztosítására. A nyagunkban statisztikailag igazoltuk, hogy az eszköz felhelyezése nem növeli sem az interruptiok. sem a post partum szak szövődményeinek számát. * A k é z i r a t b e k ü l d é s e ó ta a M e d ic o r M ű v e k d e b r e c e n i g y á r e g y s é g é b e n e l k é s z ü lt e g y te r v e i n k s z e r i n ti ú j IU D a l a p t í p u s. A g y a k o r l a t b a n v a ló k i p r ó b á l á s a f o l y a m a t b a n v a n.
12 24 12 24 12 24 1. Terhesség 3,1 3,7 2,6 4,1 3,6 6,1 2. Kilökődés 4,2 4,4 4,8 5,3 14,1 15,0 3. Eltávolítás 4. V érzés/fájdalom 5. Egyéb orvosi ok 2.5 0,0 3,6 0,1 1.7 0.8 2,4 1,3 0,6 0,2 0,6 0,4 6. Tervezett terhesség 1.6 4,3 1,9 4.0 1,7 2,9 7. Egyéb egyéni ok 1.7 3,2 1,8 3.2 2,1 4,6 8. Folytonossági ráta 86,8 80.7 86,4 79,7 77,8 70,4 9. Felhelyezések szám a 1 044 2 273 576 10. Cyklusok szám a 15 319 37 567 8529 * (V e re s, S u r á n y i, C s o b á n 1975) Горизонтальная графа: (1) пост. мензис; (2) пост. аб. артсф ; (3 ) пост. партум
534 K Ö Z L E M É N Y E K A méhen belüli eszköz legfőbb előnye, hogy m egszabadítja a házaspárt a fogamzásgátlás gondjaitól. A hazai in trau terin eszközzel szerzett eddigi ta pasztalatok biztatóak. Mégis az orális antikoncepciót jobban megközelítő hatásfok elérése érdekében a közeljövőben újabb típusok hazai kifejlesztésére, az alak-, nagyság- és egyéb qualitásbeli választék bővítésére és így nagyobb fokú individualizálásra kell törekedni. A nagy anyagra támaszkodó kedvező tapasztalatok közlése várhatóan elő fogja segíteni az eszközök szélesebb körű hazai elterjedését és a helyenként még határozottan m egnyilvánuló idegenkedés leküzdését. Az utolsó táblázat átfogó képet n yú jt a két m odern fogamzásgátló eljárás elterjedtségéről (14. táblázat). M egnyugtató fejlődésnek látszik, hogy 1974- ben országos átlagban a szülőképes korban levő nők csaknem 18%-a m ár biztonságos, korszerű módon védekezett. A táblázatból az is kitűnik, hogy a fogam zásgátlás két fő m ódszere vonatkozásában az egyes területeknek sajátos egyéni profilja, mintegy önálló arculata van. A m odern módszerek az érintett női korcsoportban 20% körüli elterjedtséget m utatnak Csongrád, Bács-Kiskun, Komárom. H ajdú-bihar. Tolna megyékben. Budapesten, valam int Borsod- A baúj-zem plén megyében. (1) o r á l is (3) I U D (4) O r á li s T U D (5 B aranya 12.2 5,4 17,6 Bács-K iskun 17^0 4.1 21,1 Békés 16.6 2.1 18.7 Borsod-A baúj-zem plén 16.1 3.4 19.5 Csongrád 16,7 5,9 22,6 Fejér 18,6 0,3 18,9 Győr-Sopron 9.0 2.0 11,0 H ajdú-b ihar 10.9 9,9 20,8 Heves 14,0 0,4 14,4 1. Komárom 17.5 3.4 20,9 Nógrád Pest 13,3 13.6 2.2 1.7 15,5 15,3 Somogy 13,7 3.0 16.7 Szabolcs-Szatm ár 11.7 3.6 15,3 Szolnok 14.8 3.2 18.0 Tolna 18.4 2.2 20.6 Vas 10,6 1.1 11.7 Veszprém 11.6 1.8 13.4 Zala 11,2 2,3 13,5 2. V idék összesen 14,1 3,2 17,3 Budapest 18,1 2,0 20,1 3. Ország összesen 14,9 3,0 17,9 эонталъная графа: (1 ) Т е р р и то р и я; (2 ) на 100 женщин возраста 17 49
K Ö Z L E M É N Y E K 535 A fogamzásgátlás jelenlegi hazai helyzetét áttekintve m egállapítható, hogy a korszerű módszerek egyre inkább a tudatos családtervezés racionálisan alkalm azott gyakorlatává kezdenek válni. A m egkezdett út tehát helyes, azon tovább kell haladni. Lényegében hasonló optim ista értékelés csendült ki Szabady Egon-nak, 1974-ben B ukarestben a Népesedési Világkonferencián hazánkat képviselő korm ánydelegáció vezetőjének beszámolójából is, m ikor népesedéspolitikánk egészségügyi vonatkozásairól szólott (15, 16, 17). Az idők folyam án a tömeges tapasztalatok nyom án néhány általános gyakorlati irányelv is kikristályosodott. Ilyenek: ha egy házaspárnál valamely legyen az hagyom ányos fogam zásgátlási m ódszer bevált, am ellett helyes kitartani. A családtervezés befejeztéig a 3 gyermekes családm odellt figyelembe véve a védekezés valam ely orális szerrel, ill. intolerancia esetén hatékony hagyományos m ódszerrel ajánlható. Az intrauterin eszközökkel való védekezést helyesebb a családtervezési időszak utánra fenntartani. A két m odern eljárás vonatkozásában korábbi m erevebb állásponttal ellentétben m a úgy gondoljuk, hogy a tabletta szedés szüneteltetését és ezzel analóg módon az intrauterin eszközök cseréjét célszerűbb ritkábban (2 4 évenként) végezni. A két korszerű eljárás alternált alkalm azására és optimális alkalm azási periódusok k ialakítására a Budapesti Orvostudom ányi Egyetem II. sz. Női K linikáján folynak vizsgálatok (2). Néhai Szontágh professzor, aki elméleti és gyakorlati m unkásságával lerakta m ind az orális, m ind az intrauterin eszközökkel végzett fogam zásgátlás hazai bevezetésének alapjait, 1966-ban e folyóirat hasábjain nyújtott áttek in tést a kérdés akkori állásáról. Illő, hogy beszám olóm at az 6 m a is változatlanul érvényes m egállapításaival fejezzem be. A m odern családtervezésnek mind a hagyományos, m ind a m odern módszerekre szüksége van. A korszerű módszerek sem jelentik a fogam zásgátlás kérdésének végleges megoldását. Az elm életi és klinikai m unka feladata, hogy ezeket a módszereket még tovább tökéletesítse, ugyanakkor folytassa a kutatásokat további lehetőségek kidolgozására is. IRODALOM 1. B a tá r, I., V e r e s, L., L a m p é, L., S u r á n y i, S., C s o b á n, G y.: Ü j t í p u s ú i n t r a u t e r i n f o g a m z á s g á tl ó e s z k ö z z e l (T C u 200) s z e r z e tt e g y é v e s t a p a s z t a l a t a i n k. O rv. H e til. 116, 1576 (1975). 2. C s illa g, M.: S z e m é ly e s k ö z lé s. 3. C s o b á n, G y., B a tá r,, I.: A z i n t r a u t e r i n f o g a m z á s g á tló e s z k ö z ö k (IU D ) h a t á s o s s á g á n a k e g y s é g e s s t a t i s z t i k a i é r t é k e l é s e O L IV E T T I P602 k i s s z á m ító g é p e n. N e u m a n n J á n o s S z á m ító g é p tu d o m á n y i T á r s a s á g O r v o s i- b io ló g ia i S z a k o s z t á l y á n a k T u d o m á n y o s ü lé s e. D e b r e c e n. 1975. m á r c i u s 20. 4. D a r v a s, K., S e r e g é l y, G y.: T a p a s z t a l a t o k h a z a i o r a l is a n t i c o n c i p i e n s e k k e l a s z ü le té s k o r l á t o z á s m a g y a r o r s z á g i h e l y z e t é n e k t ü k r é b e n. M a g y. N ő o r v. L. 35, 466 (1972). 5. D a v is, H. J. : I n t r a u t e r i n e c o n t r a c e p t i v e d e v ic e 's : P r e s e n t s t a t u s a n d f u t u r e p r o s p e c t s. A m e r. J. O b s te t. G y n e c. 114, 134 (1972). 6. E g é s z s é g ü g y i M in is z t é r iu m I n f o r m á c ió s O s z tá ly. S ta t i s z t i k a i a d a t g y ű j t e m é n y ( k é z ir a t) 1975. 7. F o l y o v i c h, G y. S e r e g é l y, G y.: M a g y a r o r a l i s f o g a m á s g á tló v a l, a z I n f e c u n d i n - n a l s z e r z e tt e d d ig i ta p a s z t a l a t o k. G y ó g y s z e r e in k (A z O r s z á g o s G y ó g y s z e r é s z e t i I n t é z e t K i a d v á n y a ) 20, 97 (1970). 8. K lin g e r, A.: A z ú j a b b m a g y a r c s a l á d te r v e z é s i v iz s g á la t o k f ő b b e r e d m é n y e i (II.) S ta t. S z e m le 53, 233 (1975). 9. K S H N é p e s e d é s s t a t i s z t i k a i F ő o s z tá l y. N é p e s e d é s p o li tik a i i n t é z k e d é s e k e r e d m é n y e i 1974 é v b e n ( e lő z e te s a d a t o k ). ( K é z ir a t) 1975. 10. L a m p é, L., S u r á n y i, S.: E lő z e t e s j e l e n t é s a S i, H j, H 2. H j t í p u s ú m é h e n b e lü l i f o g a m z á s g á t ló e s z k ö z ö k k i p r ó b á l á s á r ó l ( K é z ir a t) 1974. 11. O r o já n, I. : t J j a b b le h e t ő s é g e k a m é h e n b e ll i f o g a m z á s g á tl ó k h a t á s á n a k f o k o z á s á r a. ( I n d u k á l t e l e k t r o k é m i a i k o r r ó z i ó é s l o k á lis h o r m o n h a t á s ). K a n d i d á t u s i é r t e k e z é s. S z e g e d, 1974. 12. O r v o s i M ű s z e r k e r e s k e d e lm i V á lla la t. A d a t g y ű j t e m é n y ( k é z ir a t) 1975. 13. S a la m o n, L.: A g y e r m e k s z á m - s p e c i f i k u s t e r m é k e n y s é g a z u t ó b b i h á r o m n é p s z á m lá l á s é v é b e n. D e m o g r á f i a 16, 230 (1973). 14. S a s, M., K o v á c s, L., N é m e t h, I., S z o n tá g h, F. : A d a to k a z o r a l is g e s ta g e n e k o v u la tio g á tló h a t á s á n a k m e c h a n iz m u s á h o z. O rv. H e til. 105, 1125 (1964). 15. S z a b a d y, E.: N é p e s e d é s i V ilá g k o n f e r e n c i á n ( B u k a r e s t 1074. a u g u s z t u s 19 30). d e l e g á c ió v e z e tő i b e s z á m o ló. D e m o g r á f i a 17, 366 (1974). 16. S z a b a d y, E.: V i lá g n é p e s e d é s i p r o b l é m á k é s a m a g y a r o r s z á g i h e l y z e t. S ta t. S z e m le 52, 603 (1974).
536 K Ö Z L E M É N Y E K 17. S z a b a d y, E.: H u n g a r y - C o u n tr y P r o f ile s. P u b l i c a t i o n o f t h e P o p u l a t i o n C o u n c il, j u l y 1974. 18. S z o n tá g h, F., S a s, M., S z e r e d a y,z., B a r d ó c z y, Á., K o v á c s, L.: O v u la t io - g á t ló ú ja b b n o r s te r o i d, a 17 a l p h a - a e t h i n y l 17 b e t a - h y d r o x y o e s tr - 4 - e n ( ly n o e s t r e n o l) k l i n i k a i v iz s g á la t a. O rv. H e tila p 103, 1249 (1962). 19. S z o n tá g h. F.: A f o g a m z á s g á tlá s m a i á l lá s a. D e m o g r á f i a 9, 552 (1966). 20. T ie tz e, C. c it. S z o n tá g h, F.: D e m o g r á f i a 9, 552 (1966). 21. T ie tz e, C.: I n t r a - u t e r i n e c o n t r a c e p t i o n : R e c o m m e n d e d p r o c e d u r e s f o r d a t a a n a ly s is. S tu d. F a m. P l a n n i n g, a p r i l 1967 (S u p p l. 18) 22. T ie tz e, C., L e w it, S.: R e c o m m e n d e d p r o c e d u r e s f o r t h e s t a t i s t i c a l e v a lu a ti o n o f i n t r a u t e r i n e c o n t r a c e p t i o n. S tu d. F a m. P l a n n i n g, f e b r u a r y 1973. 4, n o. 2 p. 35. 23. V e r e s, L., S u r á n y i, S., C s o b á n, G y.: H a g y o m á n y o s é s ú j a b b u t a k a z i n t r a u t e r i n f o g a m z á s g á tl ó e s z k ö z ö k (IU D ) tö m e g e s a l k a l m a z á s b a n (3893 e s e t k é t é v e s t a p a s z t a l a t a i n a k é r t é k e lé s e ). O rv. H e til. 117. 195 (1976). Н А С Т О Я Щ Е Е П О Л О Ж Е Н И Е И В О З М О Ж Н О С Т И Р Е Г У Л И Р О В А Н И Я С Е М Ь И В В Е Н Г Р И И Резюме В Венгрии в течение последнего полутора десятилетия регулирование семьи с помощью контрацептивных средств значительно расширилось. Старые защ итительные способы являющиеся не совсем достоверными стали все менее распространенными. Одно из влияний решения по демографической политике было именно большее распространение современных-оральных и внутри утробных контрацептивных средств. Этими достоверными средствами занимается сегодня почти одна треть молодоженов. Продажа оральных контрацептивных средств в 1974 г- увеличилась на 34% относительно предыдущего года. Оказывало благополучное влияние расширение ассортимента этих средств и упрощение административных процессов. Можно ожидать дальнейшее уменьшение переоценки мнимого или действительного побочного действия. В региональной распространенности оральных контрацептивных средств в некоторых местах оказывается разность больше 100%. Среди населения северо-восточных и западо-задунайских территорий показывающих более консервативное поведение воспроизводства, имеют эти средства распространенность менее среднего. Важнейшим преимуществом утробных средств является освобождение брачных пар от проблемы регулирования семьи. Использование их применяется и в больнице и на их поставление менее влияют элементы поведения и сознания- Наибольшая распространенность их применения имеется в радиусе действия университетских городов. С целью достижения большей эффективности нужно стремиться к отечественному развитию новых типов, к распространению ассортимента в форме, в размере и в иных качественных показателях. Рассматривая два главных метода современного регулирования семьи оказывается успокоительным развитием защита современным методом 18% всех женщин плодовитого возраста в 1974 г. Отдельные территории имеют своеобразный характер относительно двух главных процессов. Современные методы вместе показывают распространенность около 20% в соответствующих женских возрастных группах в областях Чонград. Бач-Кишкун, Хайду-Бихар, Толна, Боршод-Абауй-Земплен и в Будапеште.
K Ö Z L E M É N Y E K THE PRESENT SITUATION AND POSSIBILITIES OF CONTRACEPTION IN HUNGARY Summary In H ungary during th e last 15 years birth control by m eans of contraception spread to a great extent. Of the contraceptive m ethods the traditional ones w hich are less reliable fell more and m ore into the background. The rem arkable effect of the decision on the tasks of population policy was reflected am ong others in the growing popularity of up-to-date oral and intrauterine contraceptives. A t present nearly one third of the young m arried couples use these effective and reliable devices. The turnover of oral contraceptives increased by 34 per cent in 1974 as com pared to the level of th e previous year. The w idening of the pill assortm ent as well as the sim plification of the adm inistrative processes exerted a positive influence. The form er overestim ation of th e real or supposed b y effects will presum able continue to decrease. In the regional spread of oral contraceptives in some places the differences betw een the individual regions of the country are over 100 per cent. Probably due to the differences in behaviour and in the views among the population w ith a m ore conservative reproduction attitude of the north-eastern and of the W est-transdanubian areas the spread of the use of pills is under th e average. The greatest advantage of the intra-uterine devices is th a t they ease the m arried couple from the care of contraception. IUD-s are inserted at in patient special institutions, it is only necessary that the fem ale user should decide once for this device. In the spreading of IUD w hich is low er than th at of the pills for the country at present the elem ents of culture, attitude and other elem ents of consciousness play a less im portant role. IUD-s are the most popular in the radius of action of provincial university towns. In order to increase the efficiency the developm ent of new types, the w idening of the assortm ent in form, size and other qualities should be aim ed at in Hungary. Taking into consideration the two m ain m ethods of m odern contraception we can consider as a satisfying developm ent th at in 1974 on the average of H ungary nearly 18 per cent of the total num ber of women in the age of reproduction already used reliable, m odern contraception. In respect of the two m ain m ethods the areas have a special individual profile. In the agegroup of fem ales in question m odern m ethods w ere used altogether by about 20 per cent of women in the counties Csongrád, Bács-Kiskun, Komárom, H ajdú-b ihar, Tolna, in Budapest as well as in the county Borsod-A baúj- Zemplén.